Beperelték a québeci kormányt egy magyar haszid közösség gyereknevelési szokásai miatt
Yohanan Lowen a Montreáltól északra fekvő Boisbriand-i magyar haszid kolóniában nőtt föl, de most úgy döntött, hogy 1,2 millió dolláros kártérítési pért indít Québec tartomány kormánya ellen azért, mert a hatóságok tétlenül nézték a közösség elképesztő gyereknevelési szokásait. Lowen csak 29 éves korában tanult meg végre rendesen olvasni, mivel erre egyáltalán nem tettek semmilyen hangsúlyt az ultraortodox zsidó közösségben. „Az Isten sohasem parancsolta azt, hogy az ultraortodox gyerekek keserves sorsot érdemelnek”–mondta Lowen a CBC kanadai köztelevíziónak. „Nem szeretnék általánosítani, de a kanadai magyar haszid közösségekben élő gyerekek legalább 95 százaléka boldogtalan”–tette hozzá.
Yohanan Lowen
A ma 37 éves Lowen 2010-ben hagyta ott a Boisbriand melletti Kiryas Tosh közösséget és akkor szembesült azzal, hogy a legegyszerűbb matematikai feladatokat sem tudja megoldani, olvasni alig tud és fogalma sem volt arról, hogy hol található a Montreál melletti Szent Lőrinc folyó. Egy szót sem beszél franciául, mivel a francia nyelvet nem oktatják Kiryás Toshban és angolul sem tanították meg a közösségben, ezért felnőttként, magától kellett elsajátítani Kanada többségi nyelvét.
Julien Pelletier, a Juripop nevű jogiklinika vezérigazgatója szerint Lowenen kívül mások is lehetnek, akik pert indítanak azért, mert Québec gyermekvédelmi hatóságai és oktatásügyi minisztériuma tétlenül figyeli mindazt, ami történik a haszid kolóniákban. „A rendszer őt cserben hagyta”–mondta Pelletier Lowenről.
A felperes elmondta, hogy gyerekként kedvenc zsidó ünnepnapja a Tisha B’Av volt, mivel akkor nyiltan és egész nap lehetett sírni. Gyerekkora miatt most felnőttként nem tud elhelyezkedni és szerinte egész életét megpecsételte gyermekkora.
Lowen egyébként a Seigneurie-des-Mille-Îles iskolabizottság, valamint két haszid iskola ellen is pert indított. A haszid iskolák illegálisan működnek, hiszen nem rendelkeznek tartományi akkreditációval és az oktatás nem felel meg a tartományi elvárásoknak. Ennek ellenére, a kormány eddig nem tett semmilyen lépést az iskolák bezárására és a gyerekek áthelyezésére érdekében.
A botrány kirobbanása után azonban Yves Bolduc oktatásügyi miniszter a Nemzetgyűlésben jelentette be, hogy a liberális kormány készen áll véget vetni az illegális iskoláknak.
Kiryas Tosh összlakossága 3 ezerre tehető és 350 családból áll. A községben tilos a televízió, rádió és telefon és kizárólag a vallási vezetés által kontrollált könyvek kerülhetnek be az épületekbe és otthonokba.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
5:03 de.
orbán nem haszid? csak cigány? de hasonlóan oktattat
5:43 de.
felmerül a kérdés, hogy felelős-e maga az állam egy helyi közösségben történtekért?
vannak közvetlenebb felelősök: az önkormányzat, a tartományi iskolafelügyelet, a gyámhatóság.
honnan is voltak a hatóságoknak ismereteik? mert hát, mintha illegális iskolákról lenne szó, akik nem tartoztak a közigazgatás alá, akkor meg?
vagy rosszul látom?
természetesen jogos a követelés, csak a perbe fogott illetékességét nem látom.
9:00 de.
Igen, hát azt hiszem, hogy akkor terheli az államot felelősség, hogy ha egy valami bizonyitható: az oktatásügyi minisztérium tudott arról, hogy kiskorúak nem részesülhettek bármilyen jellegű normális, tartományi iskolázottságban és nem tett ez ellen semmit. Az önkormányzati iskolabizottság (Seigneurie-des-Mille-Îles) mindenképpen felelős lehet.
Persze a vallásszabadság egy fontos része a vitának: adott egy ultraortodox szekta, mely elszigetelve él a külvilágtól és ‘teszi a maga dolgát.’ Kötelessége-e az államnak lépni, ha visszaélésekről, vagy a liberális demokrácia szemszögéből nézve emberjogi problémákról lesz tudomása? És ha lép (mondjuk, elveszi a közösségtől és a szülőktől gyermekeit), akkor az sérti-e a vallásszabadságot?
Személyszerint általában az intervenció híve vagyok ilyen esetekben.
9:28 de.
Ez a kérdés – pontosabban a mögötte meghúzodó, s általatok fírtatott probléma – meglehetősen összetett. Állam, jogállam, szabadság, etc. sorjáznak a gondok. Azonban én úgy vélem, hogy ez a derék ifjú jobban tenné, ha a közösséget perelgetné! =))
2:38 du.
Miért nem apját, anyját, vagy a közösséget pereli, esetleg annak vezetőségét? Ennyi erővel fordulhatna Strassburghoz is. Vagy inkább az ENSZ-hez.
Ennyit a totális állam (és kontroll) mentes vallási toleranciáról (virágozzon minden virág, minden kúltúra egyenrangu…).
Európában ez nemigen fordulhatott volna elő.
8:22 de.
Mi az, hogy magyar-haszid?
Ilyen nincs. vagy magyar-keresztény, vagy ….haszid…
Mi köze ennek az embernek a magyarokhoz?
8:27 de.
Nem, kedves Glória. Van sok-sok kötőjeles magyar, például:
magyar katolikus
magyar zsidó
magyar haszid
szino-magyar
kanadai magyar
amerikai magyar
stb…
11:02 de.
Fenyvesi Glória
2015 január 17
8:22 de.
Annyi köze van, hogy a férfi ősei Magyarországról települtek át, azaz magyar haszidok, és nem mondjuk a lengyel haszidok populációját gyarapítja. Hmmm, egyéb hülye kérdés?
11:15 de.
Fenyvesi Glória
Ebben Christnek van igaza. Gondoljon abba bele, hogy amíg a magyarok nem voltak keresztények, addig nem voltak magyarok?
1:23 du.
Azt hallom hogy Izráélben is gondok vannak az ultraortodoxokkal.
Sok fejfájást szoktak okozni a mindenkori kormánynak.
1:56 du.
Geyza:
.
– Az „ultraortodoxia” egy gyűjtőkategória, az sem egységes társaság. Ez lehet vita témája, de a hasszidok is ide tartoznak (ami egyébként szintén nem egységes irányzat), meg pl. a Neturei Karta őrültjei is, és a két irányzat között ég és föld az eltérés.
2:39 du.
Eldrad:
És akkor még nem is beszéltünk a ” Négyes labor őrültjéről ” : )))