In memoriam Andrassew Iván
Az utóbbi másfél évben a Facebookon követtem Andrassew Iván magyar közíró, a Népszava újságírójának gondolatait a betegségről, az életről és a közelgő halálról. Nyiltan, sokszor humorral és mindig őszinteséggel írta le, hogy milyen az élet áttételes agydaganattal. Az utolsó Facebook bejegyzése – amely Újév napján született – így szólt: „Végül is hatalmas siker, hogy 2015-ben vagyok. Most úgy áprilisig kell eléldegélnem, mert addigra születik két jövevény. Az öcsém unokája hamarost, az enyém is márciusra.”
Az ünnepeket többnyire kórházban töltötte, de rövid időre hazamehetett. Erről így írt:
„Sose gondoltam volna, hogy Ákos öcsém valaha úgy fog fürdetni, mint a gyerekét, és Brigi sógornőm úgy bánik velem, mintha anyám lenne. Öcsém végre beadhatta valakinek élete első injekcióját. Volt valami ragyogás csak attól, hogy két terhes nő ült a vacsoraasztalunknàl. Mi lenne nők nélkül?”
Andrassew Iván 62 évesen hunyt el. 1952-ben született és 1978-ban végezte el a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. Azt követően szociológia-filozófia szakos volt a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen. 1989-tól kezdve számos magyar lapban publikált, köztük a Népszabadságban, a Népszavában és a Hócípőben. Később a Romániai Magyar Szó tudósítója lett, majd a Klubrádióban műsort vezetett. 2007-ben Táncsics Mihály-díjas lett, 2010-ben pedig a Radnóti Miklós antirasszista díjat kapta meg. Több mint husz könyve és antológiája jelent meg az évtizedek folyamán.
Újságírói tevékenysége mellett Andrassew Iván verseket is írt, különösen haikukat. Egy válogatás olvasható egyik blogján. Közülük számos haiku éppen az elmúlásról, a csendről és a várakozásról szól.
Andrassew Iván. Fotó: Facebook.
És úgy
Eső függönyét
egy ujjal félrehúzni.
És úgy lenne nyár.
Hajnal
Árnyékom elfut.
Lemarad az, akitől
mindig menekül.
Vissza!
Egy virág feje
kibújik csakazértis.
A szél tapossa.
Éjfél
A Hold lámpása
a híd fölött várja az
utolsó vándort.
Kibomló
Egy rügy fölfakad.
Most minden hó átcsúszik
másik országba.
Andrassew Iván írásaiban – beleértve a betegségét oly nyiltan az olvasók elé táró Facebook bejegyzéseit is – egy fajta mindennapi őszintesség és természetes emberségesség érzékelhető. Ez az, ami oly annyira hiányzik a magyarországi közbeszédben és ami ezek után még inkább hiányozni fog.
Nyugodjék békében!
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
11:01 de.
Egy hatalmas elme és humanista, nagyon fog hiányozni!!!
R.I.P. Andrassew Iván!
11:40 de.
Hiányozni fogsz Iván nyugodj békében
11:42 de.
Anno vitáztunk.
Elmúlt.
Sajnos Iván is 🙁
Nyugodjék békében a hűs hantok alatt.
Magasan sokak felett!
11:54 de.
Egy nagyon bátor és áldott ember volt aki életével, küzdelmével, tartásával mutatott példát. Az igazságosságért, az emberi méltóság tiszteletbentartásáért, az élet minden területén az esélyegyenlőségért küzdött. Nem élt haszontalanul. Rengeteg emberre hatott példamutató magatartásával, és ezáltal vált örökéletűvé. Szellemisége továbbra velünk és bennünk él. Nyugodjék lelke békességben. Nem lessz elfelejtve.
12:09 du.
Nagyon fog hiányozni. Fogynak a jó emberek, ez a kor megöli a jót.
🙁
12:20 du.
Őszinte részvétem a családjának, és mindenkinek, aki gyászolja, tisztelte és szerette Őt!
12:50 du.
Őszinte részvétem a családjának,Nyugodjék Békében !
3:13 du.
Személyesen nem ismertem ;de a cikkei alapján nagyra tartom egy igaz hiteles egyénként látom őt -Nyugodjon békében .
3:13 du.
Deep condolence.
-A.L-
3:30 du.
Andrassew Dávid Igor ezeket a szavakat posztolta a Facebookra, édesapja halála kapcsán:
„Papa ma délután meghalt. Másfél éve derült ki, hogy nagyon beteg. Soha nem állt le, mindig azt mondta, hogy amíg bírja, folytatja a munkát, hiszen olyan sok ember szereti, akiket viszontszeret, ezért ez kötelessége.
Határozottan megtiltotta, hogy temetése legyen, helyette ragaszkodott hozzá, hogy testét orvostanhallgatók vizsgálhassák. Azt viszont kérte, hogy az alábbi buddhista mantrát hallgassa meg mindenki egy adott időben (ma este 21 órakor), és emlékezzenek rá olyan nagy szeretettel, ahogyan ő szerette az embereket.
Aki utoljára hallani szeretné, a Klubrádió ma este 20 órától egy nem olyan régi interjújával emlékezik rá, a népszavás kollégák pedig szombaton 16 órakor a Szent István parkban, Fejtő Ferenc szobránál gyertyagyújtásra hívják az emlékezőket.
Pár napja mondta, hogy ha meghalna, mindenkit puszil. Hát, most mindenkit puszil.”
4:54 du.
Isten Veled!
2:10 de.
Én ezt írtam a Facebookra: „Andrassew Ivánt minden baloldali érzelmű ember a saját halottjának tekinti.” Egy fórumtárs erre ezt válaszolta: „Andrassew Ivánt minden tisztességes ember a saját halottjának tekinti.
Nyugodjék békében.”
És ez így van.
3:46 de.
Jaj
2:00 du.
Nagyon hiányzik már most. R.I.P.
4:34 du.
Barátaim,
valamikor, több évvel ezelőtt, a Mai Nap alapító tagjaiként – a lap bezárásáig, együtt dolgoztunk.
Egyenes, szavahihető, pontos, precíz, jó EMBER volt.
Az igaz és tiszta információt adta tovább, soha semmit nem kozmetikázott.
Becsülték, becsültük ezért.
Megvesztegethetetlenül kitartott a saját véleménye mellett.
Írnom sem kell azt, hogy az mindig, az igazat jelentette.
*
Nagyon nehéz szembesülni azzal, hogyan hagynak el a pályatársak.
Aki valaha is Vele együtt dolgozott, nem felejti el, biztos vagyok ebben.
Isten Veled, Iván.
G.B.
4:11 de.
Nyugodjék Békében!
Nagyon szépek a haikui.
– – –
Néhány friss (és kevésbé friss) téli haiku itt lesz, azoknak akik értékelik az ilyesmit:
http://meditacionk.blogspot.hu/2015/02/7-teli-haiku.html