Tisztelt Szerkesztőség!

Szíves tájékoztatásul csatolom Ujhelyi István, európai parlamenti képviselő „Horgonyt le! – Szociáldemokrata vitairat az Orbán-rezsim utáni Magyar Köztársaság Európa-politikájáról” című vitairatának teljes szövegét, melyről az MTI is beszámolt.

Képviselő úr az [email protected] e-mail címre várja a kommentárokat, észrevételeket és hozzászólásokat.

Köszönettel:
Uzsák András delegációtitkár
……………
Vitairatot mutatott be Strasbourgban Ujhelyi István
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

Brüsszel, 2015. február 12., csütörtök (MTI) – Vitairatot mutatott be csütörtökön Strasbourgban Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője, amelyben Magyarország és az Európai Unió viszonyában szerinte kívánatos változtatásokat, stratégiát vázolja föl – tájékoztatta a politikus hivatala az MTI-t.

A „Horgonyt le!” című dokumentum a párt diplomáciai offenzívájának és a júniusi budapesti európai pártkongresszus előkészítésének is részét képezi.

A vitairat elején Ujhelyi István kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt tíz év egyértelmű nyertese: a határok és piacok megnyitása mellett a csatlakozásunk óta eltelt tíz évben fejenként csaknem félmillió forint támogatás érkezett Magyarországra. A politikus úgy véli, hogy bár a nemzetállamok egyedül nem képesek sem társadalmi és gazdasági fejlődésük, sem önvédelmük biztosítására, nem egy Európai Egyesült Államok létrehozására van szükség, hanem a mostaninál integráltabb és hatékonyabb szövetségre, amely képes megvédeni magát, „akár saját tagországainak, az európai értékeket megtagadó, puccsista ámokfutásával szemben is”.

A szocialista politikus azt írta: Orbán Viktor és kormánya „önkényesen és erőszakosan” eltérítette Magyarországot az európai értékektől, „unortodox” gazdaságpolitikája miatt pedig fiatalok százezrei választották a gazdasági kényszeremigrációt. Úgy véli, hogy a kormányfő lebontja a jogállami kereteket, egypárti erőteret épít ki, s kiiktat minden demokratikus ellenőrzési lehetőséget. Szerinte a miniszterelnök „veszélyes pávatáncot jár”, és ezzel egyértelműen árt a magyar nemzet érdekeinek.

Ujhelyi István meggyőződése, hogy kompromisszumokra, hatékonyan kiérlelt, majd egységesen képviselt közös álláspontra van szükség mind a huszonnyolc tagállam részéről. Magyarország számára az euroatlanti szövetség jelent fejlődést és fizikai védelmet – írta. Az egyre befolyásosabb keleti nagyhatalmakkal szerinte gazdasági együttműködésre, partnerségre kell törekedni.

A politikus támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a jogállami gyakorlat mentén ellenőrizni szándékozzák az európai értékrend betartását.

Az MSZP-s politikus szerint egyértelműen állást kell foglalni arról, hogy Magyarország be akarja-e vezetni az eurót, a jobboldalnak szerinte ugyanis belátható időn belül nem áll szándékában átállni az uniós fizetőeszközre. Ezért mielőbbi széles körű és nyilvános vita megindítását szorgalmazza a kérdésről.

A vitairat szerint az uniónak két kiemelten fontos problémára kell választ találni: egyrészt a munkanélküliségre, azon belül is az ifjúsági munkanélküliségre és az ehhez kapcsolódó gazdasági kényszeremigrációra, másrészt a harmadik országokból érkező bevándorlás okozta szociális feszültségekre, az ennek mentén megjelenő idegengyűlöletre, valamint a szélsőjobboldali politikai erők erre alapuló veszélyes térnyerésére.

Emellett Magyarországnak meg kell újítania szövetségeit a térség országaival, mert így hatékonyabban lehet képviselni a kelet-európai tagországok érdekeit is – véli.

Az MSZP alelnöke változást sürgetett a nemzetpolitikában is, amely szerinte eddig csak a belpolitikai haszonszerzést szolgálta. Véleménye szerint e téren nemzeti koalícióra van szükség. Közölte azt is, hogy a közösségi források felhasználásában transzparens pályázati rendszert, átlátható közbeszerzési folyamatokat és bárki számára követhető elbírálási gyakorlatot tart egyedül elfogadhatónak.

Ujhelyi István vitairatát azzal a megállapítással zárta, hogy „kompországunk végre a helyén van”.

kkz \ kkp \ hgp

MTI 2015. február 12., csütörtök 9:55

Mellékeljük a teljes vitairatot:

Horgonyt le!
Szociáldemokrata vitairat az Orbán-rezsim utáni Magyar Köztársaság Európa-politikájáról

Helyünk Európában
Mi, magyarok egy keletről érkező, de mindig nyugatra tartó büszke nemzet tagjai vagyunk,
akik ezeregyszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében találtak otthonra. Az elmúlt évszázadok
alatt az Ady-féle „kompország” számos történelmi viharon keresztül „mászkált két part
között”, de szellemében és értékvállalásában mindig a nyugatos felvilágosodás felé tartott. Az
Európához való tartozásunkról és a szabad értékválasztásunkról szólt 1848 szabadságharca,
1956 forradalma és 1989 rendszerváltása is. Tizenhét évvel ezelőtt a választókorú magyar
polgárok 83,55 százaléka mondott igent előbb a NATO-csatlakozásra (és ezzel az euro-atlanti
szövetségi rendszerhez való tartozásunkra), majd 2003-ban a voksolók 83,76 százaléka adott
egyértelmű igent az Európai Unióhoz való csatlakozásunkra. Az azóta eltelt tíz évet sokan
csalódásként élik meg, a vágyott nyugati életszínvonalhoz ugyanis nem sikerült teljességgel
és rövid idő alatt felzárkózni; sőt, hazánk egyes régiói jobban leszakadtak. Az irreális
várakozásokkal szemben ugyanakkor Magyarország egyértelmű nyertese az elmúlt tíz évnek:
a határok és piacok megnyitása mellett a csatlakozásunk óta eltelt tíz évben összesen közel
félmillió forintnyi támogatás jutott fejenként minden magyarra, ezzel az ötödik legnagyobb
haszonélvezőnek számítunk az Unióban. A csatlakozás óta évente átlagosan hétszer több pénz
folyt be a magyar költségvetésbe, mint amennyit az adott évben Brüsszelnek kifizettünk. Mi,
magyarok mindig Európa részei akartunk lenni, mert mi, magyarok otthon vagyunk
Európában.

Európa jelene és jövője
Jean Monnet, az Európai Unió egyik alapító atyja szerint „az európai gyökerek olyan mélyek,
hogy az európai eszme minden válságot, forradalmat túl fog élni”. Valljuk, hogy így van.
Jelenkorunkban az európai közösség a világégések utáni eddigi legmélyebb válságát éli, a
megoldások pedig egyelőre csak középtávon láthatóak. Most, amikor a geopolitika
játszmákban a globális nagyhatalmak ismét hidegháborús viszonyok felé terelik a világot, az
egyre erősödő EU-szkepticizmus és szélsőséges radikalizmus pedig a közösség lebontásán
dolgozik, akkor Európának egységet és erőt kell mutatnia. A szuverén nemzetállamok egyedül
nem képesek sem saját társadalmi és gazdasági fejlődésük, sem saját fizikai védelmük
biztosítására. Ma nem egy formális Európai Egyesült Államokra van szükség, de a mostaninál
egy jóval mélyebben integrált, hatékonyabb és szigorúbb együttműködésre szorított
szövetségre, amely képes megvédeni magát – akár saját tagországainak, az európai értékeket
megtagadó, puccsista ámokfutásával szemben is. Európát belső és külső kihívások egyaránt
feszítik: a pénzügyi válság következményeként szociális, ennek felerősítő hatásaként pedig –
a szélsőségek által csak még tovább gerjesztett – migrációs és társadalmi feszültségek várnak
azonnali, de hosszútávon ható megoldásokra. A belső kihívások mellett külső kényszerek is
szorítják közösségünket: a periférián zajló háborús konfliktusok, az egyre agresszívebben
beszivárgó terrorizmus, az Eurázsiai Unió megjelenése, a multipoláris hatalmi viszonyok
válaszokat igénylő átalakulása. A kihívások nagy része határokon átívelő nehézség, ezért az
Európai Uniónak is határokon átívelő, központi megoldásokra van szüksége. Az európai
vízió, a Nobel-békedíjas európai projekt került válságba. Új vízió kell, több Európa kell!

A rezsim viszonya Európához
Orbán Viktor és kormánya önkényesen és erőszakosan eltérítette Magyarországot az európai
értékektől. A miniszterelnök világossá tette, hogy számukra kizárólag a – legtöbbször saját,
egyéni gyarapodásukról szóló – gazdasági érdekek jelentenek kiindulópontot, az európai
közösség által képviselt demokratikus keretek nem. A rezsim tudatosan megkeresi és
megkerüli az európai törvényeket, ezért mindenképpen meg kell erősíteni a hatályos
joganyagot. A Fidesz ’unortodoxnak’ nevezett gazdaságpolitikája és a szociális rendszer
erőszakos lebontása miatt fiatalok százezrei választották a gazdasági kényszeremigrációt:
napjainkban több mint félmillió magyar keresi boldogulását határainkon túl.
Érdekképviseletüket a kormány nem vállalja fel, pontos létszámukat is elhazudja; miközben a
kormányfő veszélyes módon a gazdasági bevándorlók szükséges kirekesztéséről szónokol.
Orbán Viktor egy olyan autokratikus rezsimet épít ki, amely teljességgel szembemegy
mindazzal az államisággal, amelyet Szent Istvántól, a rendszerváltó forradalmárokon át a
magyarok európai integrációjáért dolgozó demokratikus kormányok képviseltek. Lebontja a
jogállami kereteket, egypárti erőteret épít ki, kikapcsolva minden demokratikus ellenőrzési
lehetőséget. Az orbáni rezsim zárványosítja Magyarországot az Európai Unióban, elszigeteli a
lehetséges nyugati partnerektől, de a korábbi, már meglévő szövetségesektől is. Egyértelmű és
súlyos a kormánnyal szembeni nemzetközi bizalomvesztés, a diplomáciai-, nagyköveti
szakértői kar lefejezése pedig csak tovább mélyítette ezt az állapotot. Orbán ügyesnek
mutatott, de valójában életveszélyes pávatáncot jár Nyugat és Kelet között, szavaival és
tetteivel pedig egyértelműen az erős európai szövetség meggyengítésére törekszik. Ezzel
egyértelműen árt a magyar nemzet érdekeinek. Kettős beszéd helyett egyértelmű
értékválasztásra van szükség, mert erős Magyarország nincs erős Európa nélkül.

Egy új Magyar Köztársaság viszonya Európához
Magyarország érdeke, hogy Európa egységes szövetség legyen. Éppen ezért egyértelmű
értékvállalásra, a belső viták után kialakított mindenkori közös európai álláspont egységes
képviseletére van szükség. A rövidtávú nemzeti érdekeket adott esetben felül kell írnia a
hosszútávú európai érdekeknek. Ez nem jelenti sem a nemzeti identitás, sem a szuverenitás
feladását. Kompromisszumokra, hatékonyan kiérlelt, majd a világhatalmak felé egységesen
képviselt közös álláspontra van szükség mind a huszonnyolc tagállam részéről. A vitákat meg
kell vívni, a magyar érdeket keményen és határozottan kell képviselni; de csak a szövetségi
rendszeren belül. Aki nemzeti álérdek mögé bújva bontja Európa egységét, az
Magyarországot is védtelenné teszi. Hazánk egy euro-atlanti, védelmi és gazdasági szövetség
részese. Ez jelent számunkra fejlődést és fizikai védelmet. Éppen ezért szövetségi politikánk
is egyértelmű: hazánk az uniós- és NATO-tagországok szövetségese. A geopolitikában is
egyre nagyobb befolyással bíró keleti nagyhatalmakban ugyanakkor gazdasági együttműködő
partnereket kell keresni. De, szövetség és partner között egyértelmű különbséget kell húzni.
Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan sokkal inkább alkalmas egyfajta befolyásos
közvetítő szerepre Kelet és Nyugat között: ezt ki kell tudni használni, de nem feladva nyugati
elkötelezettségünket. Hazánk érdeke az is, hogy az európai szövetség képes legyen betartatni
az Európai Unió szerződéseit és demokratikus alapelveit minden tagország kormányával.
Ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely jogállami gyakorlat mentén ellenőrzi,
felügyeli és végrehajtatja az európai értékrend betartását. Ahogy Orbán Viktor mondta 2009-
ben: „(…) hazánk csatlakozása óta a magyar polgárt sok szempontból az Európai Unió óvja –
nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben.”

Egy új Magyar Köztársaság számára kiemelt feladat egyértelmű és hosszútávon vállalható
állásfoglalást adni az euró-övezethez való csatlakozás kérdéséről. Orbán Viktor nemrég méglépésként önkormányzati szintű együttműködés javasolt, a helyi döntéshozatalok regionális,
majd európai szintű összehangolásával. Európai parlamenti képviselőink feladata, hogy élő és
rendszeresen kapcsolatot ápoljanak választóikkal, elvárásaikat pedig visszakövethetően
képviseljék Brüsszelben. Átlátható és emberközelibb Európa kell, enélkül a szövetség sem
erősíthető.

Kikötőben
Magyarország az elmúlt évszázadok során számos alkalommal került viharba, ellenséges
támadások mellett „baráti tűz” is gyakran ejtett sebet rajta. Ady Endre „kompországa” tíz
évvel ezelőtt végre révbe ért: Európa kikötőjébe. Most, hogy a világ kétségkívül
fordulóponthoz érkezett és a nagyhatalmi viszonyok – benne pedig az európai közösség is –
jelentős változásokon mennek keresztül, világos és bölcs érték-, illetve kikötőválasztásra van
szükség. Kompországunk végre a helyén van. Európa kihívásaira csak közösen, szövetségben
tudunk megfelelő válaszokat adni. Ha nem mentjük meg az európai eszmét, az beláthatatlan
szerep- és befolyásvesztéssel, Magyarország végletes kitettségével és meggyengülésével jár.
Ideje végre jó döntéseket hozni, jó szövetségeket választani. Európa kikötője ilyen. Horgonyt
le!

dr. Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
2015