Orbán, a táltos
Eljött március idusa, Orbán kötelesség szerűen szólott az ő népéhez. Bár inkább ne tette volna! Akik látták a közvetítést, szomorúan konstatálták: állapota mit sem javult – lásd kényszeres szájnyalogatását – cserébe már-már táltosként nyilvánult meg.
Páros vezércsillag, vérvonal, szakrális lépcső, értelem és mérce, örök zsinórmérték és létparancsolat, a 48-as forradalom epicentrumának felvillanyozó mágikus energiája, a magyar lélek újjászületésének megtapasztalt főnixpillanata, mágikus energia, egyenes gerinc, felemelt (?!) szív… Te jó ég! No és a beköszönés: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Na igen. A NER pont erről szól, mi több, a Fidesz áldásos tevékenysége is ebben teljesedik ki.
Orbán szerint a magyarok tudják, hogy ami az övék, azt „még a hatalmas birodalmak szorításában is meg kell tartani”. 1848. Március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Biztosan. Csakhogy, ehhez nem elég egyenrangúnak látszani, annak is kell lenni. Az meg valahogy nem megy.
A mának szólva ismét a keményen dolgozó magyarokról, a megbecsülést érdemlő családokról beszélt és arról, a rendszerváltás után húsz év kellett ahhoz, hogy „együtt tanuljuk meg újra”: ha nem fogunk össze, nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz, mert annak haszna „a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba” vándorol. Egy csöppet elfeledkezett arról, hogy ez utóbbi leginkább a saját klientúrájukra érvényes, a nemzeti összefogás meg süket duma, hiszen keményen dolgozik a nemzet megosztásán, mert tudja, ha a nemzet egyszer összefog, akkor neki annyi!
Kossuth Lajos 1852-ben, a tengeren túl, egy későbbi elnök, Lincoln előtt elmondott beszédét idézte: „Mindent a népért a nép által, semmit a népről a nép nélkül.” Na, ezt nem kellett volna. Ez annyira cinikus és pofátlan – már, hogy pont ő mondja – hogy szinte már fáj. Lévén, hogy magamagát azonosítja a néppel, több, mint kérdéses: komolyan gondolja?
„Csoda, hogy Kossuth és Petőfi népe mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságról és demokráciáról?”. Attól tartok, az a mosoly nem más, mint egy kínos vigyor, mivel az az oktatás, bizony alaposan ráfér – na, nem a népre, hanem Orbánra. Európával kapcsolatban azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét „a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani”. Hát, önbizalma, az van! Majd mi, Magyarország fogjuk Európa jövőjét alakítani – habár, jelenlegi kelet felé hajló politikája akár így is értelmezhető. De most jön a poén: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Na, persze. Mi azután mindenre tudjuk a választ, még arra is, amiről meg sem kérdeztek!
A beszéd végén a tömegben a Népszava tudósítója mögött egy asszony azt mondta: „ezek azt hiszik, hogy ők Európa, pedig ez csak a csőcselék”.
Uppsz.
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
4:20 du.
„A fideszes álvalóság toposzait Orbán Viktor mondja el újra, fújja ugyanazt a nótát. Az üres, gondolattalan retorikai fordulatok – örök zsinórmérték, ezerszáz éves Kárpát-medence, nagyjaink csillagmezeje, a Jóisten segedelme stb. – mellett kifejezetten bántó ostobaságokat is megengedett magának. 1956-ot például egy focimeccshez – mi máshoz? – hasonlította, mert akkor „mindenki drukkolt a partvonalról, de senki sem futott a pályán”. A Habsburgokat a multikkal hasonlította össze a nemzet első történésze, ami korántsem meglepő, ha azon a szellemi színvonalon mozgunk, ahonnan kijelenthető, hogy már a mohácsi vereség is a népnyúzó bankok hibája volt. De a II. világháború se bonyolult képlet: „a muszkák a labancoknak támadtak, és a labancok a muszkáknak”. Ilyen egyszerű az élet Orbán Viktor világában, csak jó messzire kell félretolni a józan észt és a becsületet.”
4:20 du.
A Fidesznek van több visszatérő témája, az egyiket szerintem senki sem fogadhatná el, függetlenül attól, hogy milyen kormány és ki van hatalmon.
Veszteségeket átírni győzelemmé és ezt bebeszélni a népnek a leghatalmasabb bűnök EGYIKE.
A viktor ugyanis azt mondta, az 1848-as Szabadságharc elbukott, de a Magyarok így is győztesen kerültek ki és annak érzik magukat.
Ha ez így lehet bármivel, miért erőltesse meg magát bárki, hogy jó teljesítményt csikarjon ki magából és másokból, hogy sikeres és győztes legyen, ha a veszteségért is ugyanannyi elismerés (fizetés) jár neki?
Apple Inc. 1997-ben (18 éve) csődben volt, részvényeinek értéke $100.00 millió volt és évi vesztesége ezt meghaladta. Steve Jobs kapott $150.0 milliót Bill Gates Microsoft vállalatától, cserébe rövid időn belül visszaváltható részvényekért. Ma Apple Inc. a világ legértékesebb vállalata, messze többet ér, mint Exxon, évi forgalma U$300.0 milliárd felett lesz idén, (Magyarországé talán U$138.0 milliárd) nyeresége negyedévenként U$18.0 milliárd most, de növekszik és a világ legismertebb #1 kereskedelmi márkája.
Miért?
Mert nem nyugodtak bele a veszteségbe!
Mert megkövetelték maguktól, hogy a legjobbak legyenek abban, amihez értenek!
Egy vállalt, ahol akkor dolgozik és ott, bárki, ahol akar, senki nem kényszeríti az embereket 10 órás munkanapra, mint a Lézer Jankó, de van, aki 14 órát dolgozik, önként! A vállalat, ahol az időre elért teljesítmény, innováció, talentum, elkötelezettség a munkához való viszony, az eredmények, amiket megbecsülnek és megjutalmaznak. Ilyen vállalatnál mindenki a legjobbat teljesíti, vagy, ha nem tettszik neki, odébb áll.
Mehet talán a Magyar Nemzeti Bankba dolgozni.
3:48 du.
Kedves István,
pironkodom, de képtelen lennék még belehallgatni is Döbrögi beszédébe. Megkímélem magam attól, hogy jól feltúrázzam a vérnyomásom. Nyomja a süket szöveget, de a mondatai mögött még árnyékban, nyomdokaiban sem lelni igazságra.
Minden tiszteletem azért, hogy Te képes voltál meghallgatni.
Ha hat fülem lenne, akkor mind a hatot bedugnám, hogy véletlenül se jussanak el a mondatai a fülembe, az agyamhoz? No ahhoz meg végse! Akarattal írtam ezt a „végse” szót, azt jelent, hogy végül sohasem, de egyáltalán soha sem… stb.
G.B.
Egyszóval nem lévő kalapomat megemelem, azok előtt, akik meg tudták ezt a habragyszt hallgatni. Értelmezni? No arra már kevesek képesek. Ami érthető.
(( :O ))