1945. január 6. A Vadász utcai Üvegház elől elrabolták Szimcha Hunwaldot, akit a fogságban agyonlőttek. A Kisegítő Karhatalom- KISKA- feloszlatásáról döntöttek Budapesten, miután egységeibe az ellenállás tagjai is beépültek. Reggel, a tőle északkeletre kialakult válságos helyzet miatt a 22. SS-lovashadosztály feladta Soroksárt.

1945. január 7. Nyilasok razziáztak a Pozsonyi út 49. és 52. számú házakban. A razziában ellentmondásos szerepet játszott dr. Berend Béla. Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi haderő parancsnoka Tatára érkezett.

1945. január 8. A szovjet csapatokat mindössze 4 kilométer választotta el a Dunától a pesti hídfőben, melynek észak-déli kiterjedése ekkor 15 kilométer volt. A Budapest felmentésére indított német támadás északi csoportja elfoglalta Pilisszentléleket.

1945. január 9. A Bauxit RT. igazgatóját, a zsidókat bújtató dr. Tetétleni Pált, terhes feleségét, két kislányát a nyilasok a Pozsonyi úti nyilasházba vitték, és többé nem kerültek elő.
A 30. szovjet hadtest hatalmas túlerővel általános támadást indított Rákosrendező pályaudvar elfoglalására, hogy az újpesti és rákospalotai alakulatok elvágásával kettévágja a pesti hídfőt.

1945. január 10. Budapest védői hozzákezdtek a kitörés megszervezéséhez. Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon:”A Keleti pu. két oldalán és végig a Rákóczi úton erős harc. Ma 1000 háztömböt foglaltak el, 3000 fogoly. Budapest 3/4 része orosz kézen. A városban a harcoló vonal kb. Parlament-Keleti pu.-összekötő vasúti híd vonalában van.

1945.január 11. Kun András páter nyilas különítménye megtámadta a Maros utcai zsidó kórházat( a Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézete vöröskeresztes menlevél (Schutzpass) alatt működött itt, de az orvosok menedéket adtak a bujkálóknak is), a betegeket kirángatták az ágyakból, és a földön rugdosták, a járni nem tudókat azonnal lelőtték, a többieket csak azután, miután megásatták velük a sírgödröt. Egy ápolónő tudott csak elmenekülni, aki kimászott a tömegsírból. A vérengzésnek – Ék Sándornak, a szovjet csapatokkal hazatérő sajtótisztnek köszönhetően – nagy volt a visszhangja. Ék az exhumálást úgy fényképeztette a Mafirt fotóriportereivel (1945 áprilisában), hogy az összefogdosott XII. kerületi nyilasokkal végignézette a holttestek azonosítását. A tömegsírok feltárásáról filmfelvétel és több száz fotó tanúskodik. A megölt 92 áldozatra ma emléktábla figyelmeztet az épületben. A házban orvosi rendelő működik.

Raoul Wallenberg és sofőrje, Langfelder Vilmos az Ocskay László honvéd százados tulajdonában lévő Benczúr utca 16. alatt lévő házba érkezett. Januárban Wallenberg már naponta változtatta lakását a nyilasok és a németek fenyegetései miatt. A Városligethez közel lévő házba azért ment, mert remélte, a szovjet csapatok ide hamar megérkeznek. Nagy terveket fűzött a szovjet katonai hatóságokkal való kapcsolatfelvételhez, remélte, hogy az új magyar kormánnyal is érintkezésbe léphet, és segíthet az ország újjáépítésében. Egy szovjet haditudósító szavai a budapesti utcai harcokról:”Borzalmas csata, Sztálingrád óta páratlan. Minden házért, szinte minden szobáért harc folyik. Az utcákat, a tereket, a házak kertjeit holtak borítják… Az egész várost a por és hamu fátyola takarja.” Megalakult a „Bajai Zsidó Bizottság”.Hódmezővásárhelyen rokonszenvtüntetés zajlott az Ideiglenes Nemzeti Kormány mellett, melyen „Éljen a Nemzeti Kormány!”, „Földet a parasztnak!” feliratú táblákat vittek.

1945. január 12. A szovjet csapatok támadása elsöpörte a frontot a Visztulánál, és csak az Oderánál tudták megállítani őket.

1945. január 13. A Nemzetközi Vöröskereszt irodáját a Benczur utcában egy szovjet őrnagy által vezetett csapat foglalta el. Az őrnagy, kölcsönös bemutatkozást követően, nagyon udvariasan magával vitte Roaul Wallenberget. A szemtanúk szerint Wallenberg saját akaratából követte. Ezt később megerősítette a Vörös Hadsereg 30-as hadtestének parancsnoksága is. Gyulán, mely ekkor Békés vármegye székhelye volt, a helyi Nemzeti Bizottság döntést hozott népbíróság felállításáról.

Hajnali fél ötkor a Klotild utca egyik sarokháza találatot kapott, a magasföldszinten felrobbant a lőszerraktár, és maga alá temette az ott lévő honvédkórház kb. 300 sebesültjét és a személyzetet.

1945. január 14. Kun páter nyilasai lerohanták a Városmajor utca 64-66. szám alatti ortodox zsidó kórházat (Bíró Dániel Gyógyintézet). Itt működött a múlt század elején a neves Vaskovics Szanatórium, melyben gyógyvizes ivócsarnokot is kialakítottak. Az orvosok az akkoriban divatos vízkúrával kezelték a betegeket. 1920-ban az objektumot megvette a gazdag fiumei vállalkozó, Braun (Bernardo) Bernát, az első világháborúban tüzérkapitányként szolgált Bíró Dániel fivéreBíró Dániel végzetes sebesülést kapott a csatatéren, később Budapesten halt meg. Róla nevezte el a kórházat a fiumei fivér. Így lett a kórház neve Bíró Dániel Szanatórium… Öt-hét fős csoportokbagyűjtötték össze a 130 beteget és 24 fős személyzetet, az udvaron lévő kamrához vitték, majd kivégezték őket. A járni nem tudó betegeket a kórtermekben lőtték agyon. A holttesteket otthagyták az udvaron, s az elkövetkező napokban vissza-visszatértek. Három nap múlva felgyújtották az épületet. gyűjtötték össze a 130 beteget és 24 fős személyzetet, az udvaron lévő kamrához vitték, majd kivégezték őket. A járni nem tudó betegeket a kórtermekben lőtték agyon. A holttesteket otthagyták az udvaron, s az elkövetkező napokban viszsza-visszatértek. Három nap múlva felgyújtották az épületet.

1945. január 15. A honvédelmi minisztérium 11.207/7. m. 1945. sz. rendeletében utasítást adott a még meglévő munkaszolgálatos századok tartózkodási helyének és tevékenységének felderítésére.
A szovjet csapatok elfoglalták a Nyugati pályaudvart, délen a Kálvin tér keleti háztömbjeihez értek. A magyar hadsereg harcoló alakulatainak élelmezési létszáma 283.000 fő volt,és további kb. 500.000 katonát és munkaszolgálatost tartottak nyilván a hátországi alakulatokban.

1945. január 16. Dimitrijenko őrmester, egyes kutatók által fenntartással kezelt kézírásos feljegyzése e napon: „Az általunk elfoglalt Benczúr utca 16. sz. házban tartózkodik a budapesti svéd követség titkára Raoul Wallenberg és gépkocsivezetője (…) Wallenberg átadott egy Stockholmba címzett, német nyelvű táviratszöveget, amely nálam van. Kéri, közöljük, hogy az általunk megszállt területen tartózkodik.” Az irat szerint az őrmester a Politikai Osztály főnökétől, Pertrovszkij őrnagytól kért utasítást. A szövegben említett táviratot nem továbbították. A nemzetközi gettó, melynél hevesebb harcok nem voltak, felszabadult.
Bagamér településnek hét zsidó lakosa volt, akikről azonban nem lehet tudni, hogy helybeliek vagy betelepültek voltak-e. Ugyanakkor, 1949-re a község minden zsidó lakosa távozott.

A Nagykörút Rákóczi útig terjedő szakaszán, onnan a Bródy Sándor utca, Nemzeti Múzeum, Kálvin tér, Vámház körút vonalán folyt a harc.Éjszaka felrobbant a Ferenc József (ma Szabadság) híd, a német jelentések szerint bombatalálat miatt, magyar jelentések szerint a németek felrobbantották.

1945. január 16-17. A szovjet frontcsapatok megközelítették a budapesti gettót.

1945. január 17. A németek felszámolták az auschwitzi koncentrációs tábort. Több mint 58000 foglyot evakuáltak és utolsó halálmenetre küldtek a németek Németországba. Éjjel a Wesselényi utcai gettókapu közelében behatolt az első szovjet járőr a budapesti gettóba.A fegyveres őrség eltűnt. A terület köré vont palánkot szinte azonnal tűzifának használták fel. Az ostromot 68 000-en élték túl; a gettó felszabadulása után kb. 3000 temetetlen holttestet találtak, ezek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban temették el. A közvetlen harci cselekmények másnap már a gettón túl zajlottak.
Dr. Berend Béla elhagyta Budapestet, Sátoraljaújhelyre, második felesége, Windt Ilona szülővárosába költözött. A pesti hídfőben megkezdődött a végső küzdelem, melynek tétje a német-magyar csapatok átjutása volt a fel nem robbantott Lánchídon és Erzsébet hídon.

1945. január 18. A szovjet csapatok felszabadították a pesti gettót. A Vadász utca 29. szám alatt lévő „Üvegházban” több mint kétezer ember élte túl a megpróbáltatásokat. Reggel hét óráig tartott a menekülés Pestről Budára, ekkor felrobbantották a Lánchidat és az Erzsébet hidat, bár szemtanúk szerint még voltak rajtuk emberek.

1945. január 19. Kun pát és nyilasai öszszegyűjtötték az Alma utcai szeretetotthon 70-80 lakóját, s levitték őket kivégezni a városmajori parkba. A Szamos utca torkolatában egy bombatölcsérbe temették az áldozatokat. Előzőleg a szerencsétlen öregek végignézték a Bíró Dániel kórházban történteket. A szovjet csapatok elfoglalták a Fogaskerekű töltését,majd hajnalban partra szálltak a Margitsziget északi csücskén. Budapesten az illegális kommunista vezetők a Magyarországon működött illegális Központi Bizottság jogutódjaként megalakították a Központi Vezetőséget.

1945. január 20. A magyar küldöttek Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Ebben a kormány kötelezettséget vállalt az 1937. december 31. után megszállt területek kiürítésére. Jóvátételként 300 millió amerikai dollár fizetésére kötelezték az országot, melyet meghatározott árukban kellett megfizetni- 200 milliót a Szovjetuniónak, 100 milliót Csehszlovákiának és Jugoszláviának- 1938-as árakon számolva. A Szövetséges hatalmak engedélyezték a polgári közigazgatás helyreállítását az arcvonaltól 50-100 km-re. A szerződés 14. cikkelyében Magyarország kötelezte magát „a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben” való közreműködésre. Ezzel szemben voltak olyanok, akiknek a szovjet hadsereg akaratlanul is a szabadságot hozta el. A nyilas Kun páter, a hírhedt szadista tömeggyilkos még az ostrom alatt börtönbe került, mert nemcsak zsidókat, hanem keresztényeket is gyilkolt és rendoröket is letartóztatott. Csak Szálasi kegyelme mentette meg a kivégzésrol. Börtönéből a szovjet katonák szabadították ki és bántatlanul útnak is engedték, hiszen nem tudták hogy azzal a nyilas pappal van dolguk, aki novérek megeroszakolásá-val és „Krisztus nevében – tűz” jelszavával tette rettegetté nevét. Kun páter tehát a szovjet hadsereg-nek köszönhetoen „felszabadult”, hogy néhány hónap múlva egy volt pártszolgálatos lebuktassa.

1945. január 21. Mint a hadműveleti területek polgári közigazgatásának vezetője Endre László kiadta az 1031/1 kr. fővezérség- 1945. sz. rendeletet, melyben megtiltotta, hogy keresztény magyarok, katonák és polgári személyek egyaránt, érintkezést tartsanak fenn zsidó munkaszolgálatosokkal.
A Budapesti Nemzeti Bizottság Budapest polgármesterévé nevezte ki Csorba Jánost.

1945. január 22. A német-magyar csapatok, heves utcai harcok után, visszafoglalták Székesfehérvárt. Részlet Shvoy Kálmán emlékiratából:”Székesfehérvárra… bevonultak az első magyar csapatok, a halálfejes légió egységei, csupa Ajkán toborzott munkás. Parancsnokuk egy Ney nevű pesti ügyvéd volt. A kora reggel bejövő tankok, melyek szintén a balatoni út felől jöttek, fel voltak gallyazva és a nép ünnepelte őket. Fegyelmezetten viselkedtek, ezt meg kell hagyni.

1945. január 23. A Győr-Moson-Sopron megyei Fertőboz vasútállomásáról indult útnak az ausztriai Spital am Pyhrn felé az a vasúti szerelvény, amely az Aranyvonat nevet kapta.
Reggel, heves aknavető- és tüzérségi előkészítés után a szovjet csapatok a Palatinus fürdő magasságában kettévágták a Margitszigetet, bekerítve az északon harcoló német csoportot, mely csak a sötétségnek köszönhetően tört ki.

Szovjet katonai adatok szerint Raoul Wallenberg és Langfelder Vilmos a január 1-je és 20-a között letartóztatott ellenséges ügynökök listáján szerepelt(!).
Gerő Ernő a Szovjetunióból hazatért kommunista vezetők által létrehozott, Debrecenben működő Központi Vezetőség megbízásából Budapestre utazott.

1945. január 24. Székesfehérvárt visszafoglalták a német-magyar csapatok. Nagyvárad zsidósága 15 mázsa élelemmel segítette az időközben felszabadult budapesti hittestvéreit.

1945. január 25. Dálnoki Miklós Béla aláírta az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendeletét a népbíróságokról. A háborús bűnösök meghatározása:”Aki a háborúnak Magyarországra való kiterjedését vagy Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásá-val elősegítette, vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásá-nál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna” háborús bűncselek-ményt követett el. Kellér Dezső és Nádasi László beadványa gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszterhez:”Nagyméltóságú Miniszter Úr!Alulírottak azon alázatos kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy részünkre egy„Nefelejcs Színpad”néven létesítendő, a felszabadult ország szellemének megfelelő színvonalas, irodalmi kisszínház megnyitását engedélyezni méltóztassék. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a színház megnyitásához és fenntar-tásához szükséges tőke és minden más kellék (helyiség, díszletek stb.) máris rendelkezésünkre áll, és így kérelmünk kizárólag az engedély megadására szorítkozik.”

1945. január 26. Csendőrök a budai Várban kivégezték a Vörös Brigád partizáncsoport 11 tagját: Absolon Saroltát, Bauch Sándort, Braun Évát, Dálnoki Nagy Ferencet, Fuhimann Vilmost, Körösi Ferencet, Németh Irént, Nyeste Kálmánt, Rónai Ferencet, Varga Ernőt és Varga Károlyt.

1945. január 27. A szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi koncentrációs tábort és7600 elhagyott túlélőt találtak. Embertelen körülmények között 44 éves korában Balfon elhunyt Szerb Antal jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője. Budapest XVI. kerületében hatosztályos gimnáziumot neveztek el róla.

1945. január 28. Váratlanul a reggeli ködből hatalmas erejű szovjet támadás zúdult a németek állásaira. A visszavonulás során egymás után intézett német páncélos-ellenlökések igen súlyos veszteségeket okoztak a szovjet csapatoknak, amelyek visszaszorították ugyan a németeket, azonban Székesfehérvárt nem tudták visszafoglalni. A Margit-szigeten a védők a sziget déli részére szorultak vissza. A Rózsadombon utóvédharcokat folytattak a német-magyar csapatok. A szovjet csapatok elérték a Kékgolyó utca vonalát. A Vérmező szélén az akkori Bors utca sarkán lévő épületet szintén elfoglalták és onnét tűz alávették a leszállóterületet a Vérmezőn. Egy SS egység megpróbálta kiszorítani a szovjeteket innét, de ez nem vezetett sikerre.

1945. január 29. Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság áttette a népbírósághoz Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyét. Ez volt az első ilyen jellegű per.

1945. január 30. A Budapesti Nemzeti Bizottság a Néptörvényszék elnökévé nevezte ki dr. Major Ákost. A szovjet csapatok, nagy erőket összpontosítva, kéttucatnyi harckocsival támogatott akciót indítottak, hogy áttörjék a frontot a Széll Kálmán és a Széna tér között. Az első védelmi vonalat elsöpörték ugyan, de a téren összeomlott a támadás. Gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza Kellér Dezső és Nádasi László beadványára:”Kellér Dezső és Nádasi László budapesti színpadi szerzőknek az egész felszabadított ország területére- a beadványukban előadott feltételek teljesítése mellett- színigazgatói engedélyt adok. Debrecen, Teleki s. k.vallás- és közoktatásügyi miniszter”.

Egy szovjet tengeralattjáró a Gdański-öbölben elsüllyesztette a fedélzetén több mint 10 ezer német civil menekülttel és sebesült katonával Gdynia kikötőjéből a Balti-tengerre tartó Wilhelm Gustloff nevű szállítóhajót. A halálos áldozatok száma 7700 (más adatok szerint több mint 9000). — Ez a tengerhajózás történetének mindmáig legsúlyosabb katasztrófája.

1945. január 31. A Budapesti Nemzeti Bizottság dr. Szabó Ferencet a „népbíróság ügyészévé” nevezte ki. Ő még aznap büntetőindítványt terjesztett be Haynal Alajos vezérőrnagy, Muray (Metzl) Lipót ny. alezredes, továbbá Rotyis Péter és Szívós Sándor ellen. E hónap végén (vagy február elején[?]) a nyilasok a visszafoglalt Székesfehérvárról Várpalotára hurcoltak 118 cigányt, akiket a város határában legyilkolnak és közös sírba temetnek.

Forrás: Nagyfuvaros utcai Zsinagóga által megjelentetett EMBERBARÁT nevű hetilap