Augusztus másodika a Roma Holocaust emléknapja. Az ő nyelvükön „porajmos”-nak, elnyeletésnek hívják. A cigány áldozatok közül sokat névtelenül nyeltek el a gázkamrák, legtöbbjüket nyilván sem tartották. Csak a tábori jelük. a fekete háromszög különböztette meg őket a többiektől. Külön gondot okoztak a náciknak: elvégre az indiai árják leszármazottai, nehéz volt ürügyet találni a kiirtásukra. Az egyik ideológus megoldotta a problémát: szerinte a romák az árják legalsó rétegéből jöttek, és vándorlásuk során szemita népekkel is keveredtek. Vagyis nem elég, hogy cigányok, még zsidófélék is. Irány tehát Németországból, de később tőlünk is Auschwitz, a külön roma barakkok. Ahonnan már 1944 május 16-án […]

 Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájának épülete Pápán áll, 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi, aki később lelkész százados volt Kossuth seregében. A roppant leromlott állapotú épületben 2012. július 15-én egy fénykép és dokumentum kiállítás nyílt meg „Elfeledett szomszédaink – Családok, sorsok történetek a pápai zsidóság két évszázadából” címmel. A kiállítás sorsa legalább olyan hányatott lett, mint a neki helyet adó épületé. Jelenleg Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben látható július 30-ig, hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan.  A kiállítás anyagát dr. Gyekiczki András, szociológus, jogász, „vasszorgalommal” gyűjtötte össze és 2012-ben Rajk László látványtervével mutatták be […]

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is. Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen […]

 A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban előbb a szlovákiai Gömör-vidék középkori templomainak freskóiról, ezt követően pedig a fővárosi fürdőkultúráról hangzott el egy-egy – nagy érdeklődéssel kísért – előadás. A templomokról szóló előadás aktualitását az adta, hogy közel egy évi várakozás után Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói. Az Európai Örökség cím jelenlegi formájában 2013 óta létezik, eddig 48 európai helyszín viselheti és […]

 Apró, mondhatni eldugott kis helyiség Budapesten, az Akácfa utcában. Ha valaki nem tudja, mit keres, úgy sétálhat el az 59-es szám előtt, hogy észre sem veszi: az ajtó mögött egy kiállítás van, benne kincsek rejtőznek. Bizonyára azt is csak nagyon kevesek tudják, hogy az Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjtemény mintegy tizenöt évnyi harc után kapott végre helyet az Erzsébetvárosban. A fémmegmunkálás legrégebbi emlékei az i.e. negyedik évezredből maradtak fenn, a Nílus, Tigris, Eufrátesz folyók környékén élő népek kultúrájából. Az érceikből könnyen kinyerhető fémeket, aranyat, rezet dolgozták fel különféle ékszerek, kultikus tárgyak, szobrok készítésére, mert mindkét fémre jellemző a nyújthatóság, a kalapálással történő […]

 A Nemzeti Múzeum tizenkét év alatt lezajlott műtárgygyarapodását mutatja be a most megnyitott nagyszabású kiállítás. Két kiemelt műtárgya Sisi királyné kesztyűje, melyet halála napján a merényletkor viselt, és amely egy párizsi árverésről került a múzeumba, valamint a Sztálin-szobor egy darabja. Az utóbbi valóban a szovjet diktátor bal füle, amelyet 1956-ban a forradalmárok a Ligetből a Blaha Lujza térre vonszolt szoborról vágtak le. Ezeken kívül természetesen még számos különleges és értékes tárgy is szerepel az augusztus 21-ig látogatható tárlaton. Ötezer éves az egyik legkorábbi műtárgy, egy emberábrázolással díszített edény az újkőkorból. A négy sarkán stilizált állatfejjel díszített edény Öcsöd határában került […]

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem csupán az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületeit és parkját foglalta el, hanem annak szellemiségét, az itt folyó képzés pozitív célkitűzéseit […]

 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért pont ez a század ilyen fontos számunkra? „A 17. század hadviselésének tárgyi emlékei” című kiállítás megnyitásakor dr. Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Kutatóműhely vezetője elmondta: főleg azért áll közel hozzánk, mert Zrínyi Miklós koráról beszélünk, de a kiállítás ennél […]

Bevezetés 2022 elején, a Black Rose Books és a University of Chicago Press egy nagy érdeklődéssel várt angol nyelvű kötettel nyitott a nemzetközi könyvpiacokon. A könyv arról a forradalomról tájékoztatja az olvasókat, amely nemcsak az első világháború után kibontakozó világrend kisiklásával fenyegetett, hanem mind a mai napig irritálja a magyarok nemzeti identitásának egyik legérzékenyebb, legneuralgikusabb idegszálát. (Lásd: András B. Göllner (szerk.), The Forgotten Revolution: The 1919 Hungarian Republic of Councils – Az elfeledett forradalom: Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság története – Montreal/Chicago: Black Rose Books/University of Chicago Press. 2022.) A könyv megrendelésével, ismertetőjével kapcsolatban a következő linkre kattintva két nyelvű (angol/magyar) […]

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle! Az Agave Kiadó két kötetet is szentelt a témának. A korábbiról itt: https://kanadaihirlap.com/2021/06/24/regeny-nehez-kerdesekkel adtunk tájékoztatást. A zárómondata az volt, hogy a szerző engedi; a kérdések az olvasóban fogalmazódjanak meg, keresse rájuk maga a […]

Élt egy ember a XX. század első felében, akinek az életéről elég sokat tudunk, a haláláról szinte semmit. De amit az élete utolsó évéről tudunk, az elég ahhoz, hogy az elkövetkező évszádokban a nevét csak a legnagyobb tisztelt hangján emlegessék. Halálát minden korban – ma is – létező gazemberek okozták, ezért a mi kötelességünk, hogy mindig, mindenkor, emlékeztessünk rá! Azon a napon, amikor utoljára látták élve Budapesten, január 17-én, minden évben megemlékezést tartanak a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, emléktáblája előtt. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöke dr. Sebes József, a megjelenteket köszöntve elmondta, Wallenberg máig ható jelentőségét mi sem bizonyítja […]