Sajnos a pénzügyi visszaélések manipuláciok, manapság szinte mindennapos jelenségek az európai unióban. Nemrégen derült fény a magyarországi bróker botrányra, ami több milliárd forintra rúg. Ám a valamikori „bank állam” Ausztriában is hasonló botrány borzolja a polgárok tűrőképességét.

2007-ben Jörg Haider karinthiai „landeshauptmann”(magyar megfelelője megyei fökormányzó) elhatározta, hogy privatizálni fogja az Alpen Adria Hypo bankot. A szükséges tőkét a privatizációhoz arab milliomosoktól szerezte köztük egyik legjobb valamikori barátjától Szadam Husszein fiától Odaitól kapta. Egészen pontosan, miután Irakban megbukott a rendszer a többmillárdos iraki betéteteket egyszerüen kisajátította. Ennek ellenére arab tőke még ma is megbízhatónak tartja az osztrák bankokat. Még a svájci bankok sem tudtak akkora előnyt biztosítani az arab tőkének mint az itteni bankok. Mig más országokban ha többmillós készpénz ügyletről volt szó az időt vett igénybe, Ausztriában elég volt egy fax, vagy egy telefon és rendelkezésre állt a kért összeg. Nyaranta még ma is gyakori látvány errefelé az öltönyös diplomatakofferrel sétáló arab „üzletember”. Noha most már kemény szabályozás alá esik a készpénzes tranzakció. Az osztrák bankokat érzékenyen éríntette a sok embargó és megkötés. Dacára a szankcióknak, még ma is jelentős arab tőkék vannak letétben osztrák bankoknál.

Haider 2008 bekövetkezett váratlan halála miatt az egykor jól müködő bank (amig az amerikaik és szövetségeseik nem követelték Irak részére vissz a milliárdokat) kezdett a csőd szélére sodródni. 2009-ben az osztrák állam kényszerprivatizációt hajtott végre. Potom másfél milliárddal húzta ki a csávából a Hypo bankot. Eddig az osztrák adófizetőknek több mint 5.5 millárd eurójába került a bank „megmentése”. Már akkor felmerült a nagy kérdés, hogy az állam egyes vezető beosztásban dolgozó emberei érintettek az ügyben. 2012-ben a Hypo Alpen Adria Grouppe igazgatóját Wofgang Kulterert több társával együtt háromtól négy évig terjedő tényleges börtönbüntetésre ítélték hűtlen kezelés és más visszaélesek miatt. Ám a kimutatható kár amit okoztak szinte csepp a tengerben. 5,5 milló euróra rúgott.

A volt horvát miniszterelnök Sanader már koránt sem úszta meg ennyire olcsón. Miután napvilágot, látott érintettsége az ügyben, valamint főszereplője volt a horvát és magyar olajipari cégek az INA és MOL ügyleteinek 2014-ben nyolc év letöltendő börtönnel büntették. Ám ezzel sem oldódott meg a Hypo bank milliárdos kára, sőt egyre jobban kezd botránnya dagadni. A napokban létrehoztak egy 18 tagú vizsgálóbízottságot. Feladatuk a kényszerállamosítás felülvizsgálata, és az akkori pénzügyminiszterek esetleges érintettségének viszgálata. Már megtartották első üléseket is, melyet nem kis felháborodással vettek tudomásul az egyszeri adófizetők. A tárgyalás mindössze 15 percig tartott, a nyilvánosság teljes kízárásával. A national rat presidentin (nemzeti tanács elnöke) Doris Bures még azt is könnyelműen kijelentette, hogy minden adatot titkosítani fognak. Az érdemi munka a jövő héttől fog elkezdődni. Tanúként fogják beidézni Werner Faymant a mostani kancellárt, valamint az akkor három ŐVP párti pénzügyminisztert. Érdemi eredmény talán a nyár végire várható.