A Nemzeti Színház egykori főrendezőjét, Alföldi Róbertet (akit a zsidó rendező titulussal is megtiszteltek rajongói, noha nem is zsidó, sőt sokszor Alföldi Robertaként is aposztrofálják, mivel homoszexuálisnak is kikiáltotta az elismerő kritika) sok helyre hívták el rendezni. Nem minden meghívásnak tudott eleget tenni, pedig a lista igencsak rangos színházak felkéréseit tartalmazza. Köztük van a New York Theater Workshop, valamint a portlandi Városi színház.

Alföldi Kalocsán született 1967-ben. Zenei általánosba kezdi tanulmányait, ahol hegedülni és zongorázni tanul. Később a szentesi Horváth Mihály gimnázium drámatagozatán folytatja. A gimnázium elvégzése után elsőre felveszik a Színház és Filmművészeti Főiskolára színészi szakra. 1987-ben kezdheti el tanulmányait, mivel egy éves sorkatonai szolgálatra osszák be. Még negyedéves hallgatóként Népköztársasági ösztöndíjas lesz. 1991-ben mint főiskolás eljátssza Raszkolnyikov szerepét, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című színművében a veszprémi Petőfi színházban. Ezután sorozatban kapja a jobbnál jobb szerepeket. 1992-ben a Vígszínház társulata szerződteti. 95-ben megpróbálkozik a rendezéssel is. Első saját rendezésű darabja a Trisztán és Izolda egyéni adaptációban. Folyamatosan rendez és szerepel. Igazi hírnevét a televíziónak köszönheti. Az RTL klubban és az MTV csatornáján önálló műsorokkal szerepelt. Aztán 2000-ben szabadúszóként folytatja. Megválik a Vígszínház társulatától. 2006-tól egészen 2008-ig, – amikor is a Nemzeti Színház főrendezője és igazgatója lett, – a Bárka színházban töltött be hasonló pozíciót. Merész rendezői stílusát hamar kikezdte a szélsőjobboldali politika. 2013-ban menesztették pozíciójából, dacára annak, hogy jelentős sikereket ért el. A kritikusai azzal bírálták, hogy darabjaiban előtérbe helyezi a meztelenséget és a nemiséget. Rijekában mint vendégrendező vitte színre Arisztophanész Lüszisztraté című darabját. Nagy felháborodást keltett, amikor a darabot egy marcipánból készült óriás fallosszal reklámozták.

Most egy olyan rangos színházban rendez, ami európai szinten is a neves színházak sorába tartozik. A bécsi Volkstheaterben (Népszinház) mutat be egy olyan, Magyarországon keveset játszott magyar író darabját, akit ismernek szinte az egész világon. Háy Gyula Tiszazug című művének nemrégen volt az ősbemutatója. Háy Gyula a magyar irodalom politikailag egyik legellentmondásosabb alakja. Tiszazug című darabja németül a Haben címet kapta. Nagy valószínűséggel az eredeti cím németek számára nehéz kiejtése miatt. A darab a vidéki parasztság tragédiáját dolgozza fel. A mindenáron való birtoklási vágyat és ezek olyan tragédiák sorát tárja a nézők elé amik, ha csak nyomokban is, de máig érvényesek.

Háy Gyula politikai meggyőződése mai napig nem egészen világos. Apja abonyi földes úr volt. Gyula fia a Műegyetem építészmérnöki karán tanult. Aztán 1919-ben egy szerelmi csalódás miatt beállt forradalmárnak. A Tanügyi Népbizotságban dolgozott. A forradalom bukása után kénytelen Németországba emigrálni. Már gyerekként elsajátította a német nyelvet, amit itt anyanyelvi szintűre fejlesztett. Mint díszletmunkás és festő különböző berlini színházakban kezd dolgozni. Kísérletezni kezd az írással, német és magyar nyelven. 1923-ban úgy dönt, visszatér Magyarországra. Nem kell félnie megtorlástól, hiszen a Bethlen kormány konszolidációs politikája nem hánytorgatta fel senkinek sem egykori múltját. Ám nem találja a helyét és ismét külföldre távozik. Kapcsolatba kerül a Német Kommunista Párttal. A nácizmus és a nemzeti szocializmus elől Ausztriába távozik.Ám innét kiutasítják és Svájcba megy tovább. Majd 1935-ben a Szovjetunióban köt ki. Itt kezd bele a Tiszazug című drámájának megírásába. Kitűnően megtanul oroszul, de továbbra is csak magyar nyelven és magyar témákról ír. A Tiszazug először a Szovjetunióban lett bemutatva orosz nyelven. Itt írta a Pulykapásztor és a Végeladás című drámáit is.

A felszabadulást követően a magyar irodalmi élet nagyjai közé emelkedik. Nincs az az elismerés, amit nem kapna meg. Még a Kossuth díjat is. Különféle titulusokkal ruházzák fel. Professzor, főrendező, dramaturg stb. Miután megrendül Rákosi rendszere, egyik legnagyobb kritikusává válik a kommunizmusnak. A forradalom bukása után hat évi börtönre ítélik. Négy év után amnesztiával szabadul. Képtelen elérni, hogy darabjait újra bemutassák, noha azok világsikert értek el. De Magyarországon nem mutatják őket be, mert nem tartják alkalmasnak újbóli bemutatásra. Ugyan annak a rendszernek válik ellenségévé, melynek egykori sikereit köszönhette. Még a filmjei is csak hébe-hóba kerülnek bemutatásra, pedig sok filmet rendezett. Többek közt a megújuló magyar filmgyártás egyik legsikeresebb filmjét a Tanítónőt, de az ő rendezésében forgatták az Uri murit is. Fordításokból él, de az írásnak sem fordít hátat. Egyik darabjának külföldi bemutatójára megkapja az útlevelet. Nem tér vissza soha többé, Svájcban éli le élete hátralevő részét. 75-évesen korában viszi el a halál.

A rendszerváltás után is mellőzik darabjai bemutatását, noha nyugaton Molnár Ferenc után emlegetik a nevét, mint a magyar drámaírás nagyját. Nem véletlen, hogy Alföldi Róbert pont az ő darabját választotta. Ezzel egy olyan hiányosságot pótolt, amit a mai magyar kultúra irányítóinak kellet volna megtenniük. Remélhetőleg a bécsi sikerek után,lehetőség nyílik eredeti magyar nyelven is bemutatni.