Miért nem lehetek jó – konzervatÃv?
Folytatjuk minisorozatunkat. Ebben a részben a konzervatÃvokról esik szó.
Ha konzervativizmusról hallok konzervatÃv embereket, akkor olyasmit, hogy az nem világnézet, nem ideológia – inkább egyfajta mentalitás, gondolkodásmód. Előéletem miatt is, bevallom, elÅ‘Ãtéletes vagyok, mert számomra az „Isten, Haza, Család” ugrik be elsÅ‘re. Mert a hÃvÅ‘kkel semmi bajom – de azzal igen, ha egyházi, vallási alapú államot akar valaki, lenyomva a többi ideológiát. Hazafinak tartom magam – de károsnak az egymásnak feszülÅ‘ nacionalizmusokat.
Talán közelebb jutunk a megoldáshoz, ha az alakuló Polgári KonzervatÃv Párt kérdéseire válaszolok.
Egyetértesz ezek többségével?
1. A szabadságot inkább az értékteremtésre való lehetőségként éled meg, nem a másokkal szembeni jogodként arra, hogy ne szóljanak bele az életedbe. Ezzel a baloldaliak, és a republikánusok is egyetértenek. S lényegében én is, vagyis IGEN
2. A közösségeid sorsa legalább olyan fontos számodra, mint a sajátodé. Egy ember sokfajta közösségnek a tagja – vallom, hogy az egyének sorsa elválaszthatatlan a társadalomtól. Ez alapján: IGEN.
3. Az államtól inkább megvédenéd, mint rábÃznád magad. Ma egyértelmű, hogy a védelem a fontosabb. De vannak olyan területek, ahol az állam, mint az állampolgárok közösségére kell bÃznom magam: ilyen a honvédelem, egészségvédelem, az oktatás, kultúra, közrend, esélyegyenlÅ‘ség feltételeinek a biztosÃtása. IGEN.
4. A jól és hatékonyan működtetett államot ennek ellenére fontosnak tartod a nemzet összboldogságának emelésében. Az előzőek alapján: IGEN.
5. A hagyományok fontosabbak neked, mint a beláthatatlan fejlődés. Épp azért, mert a fejlődés kevésbé belátható, sokkal fontosabb, hiszen az iránya rajtunk is múlik. NEM.
6. A technológiai fejlÅ‘désben csak akkor bÃzol, ha az átlátható, az eredményei pedig megfoghatók, de legalábbis megérthetÅ‘k számodra. NEM – mindent nem ismerhetek/tudhatok, ugyanakkor fontos, hogy legyenek hiteles értékelÅ‘k, akikben megbÃzhatok.
7. Az emberi felelÅ‘sséget fontosabbnak tartod az intézmények, a vállalatok, az állam stb. üzemeltetésében, mint ezeknek a nagy szervezeteknek a „belsÅ‘ logikáját”. IGEN – bár a „belsÅ‘ logika” az az emberi viszonyok összessége.
8. Kicsit tartasz a technológia és robotok eluralkodásától, és az emberiesség visszaszorulásától. Egyértelműen IGEN – ld. 6. pont. ElsÅ‘sorban attól tartok, hogy a társadalom nem tud idÅ‘ben felkészülni erre.
9. Ha nem is vagy vallásos, nem tekinted hülyének a vallásos embereket. IGEN. A vallásról nem szoktam (ma már) vitatkozni – ennél sokkal fontosabb kérdések vannak. Ezért agnosztikusnak mondom magam.
10. A pénzedről azt gondolod, hogy magad tudod a legjobban beosztani, ezért halál pontosan szeretnéd tudni, mire megy el az adód. IGEN.
11. Az ország védelmét az életformád védelmeként éled meg, ezért erÅ‘sÃtenéd a NATO-t és a magyar fegyveres erÅ‘ket. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak az euro-atlanti világrendben van a helye – de ezen belül mégis fontosnak tartanám, hogy az EU markánsabb erÅ‘ legyen.
12. Más emberek és más népek hiteit kész vagy tisztelni (noha nem automatikusan), de nem szeretnéd őket megerősödve látni a saját hiteid kárára. A relativizmusnak (hogy minden ugyanannyit ér, ugyanannyi tisztelet érdemel tőled) ellensége vagy. IGEN.
13. Az országon és az Európán belüli multikulturalizmust kiszámÃtható mederben tartanád, biztosÃtva, hogy Európa és Magyarország antik-keresztény, nemzetállami és liberális (mindösszesen konzervatÃv) vonásait ne fenyegesse veszély. Ha a kiszámÃthatóság a különbözÅ‘ fundamentalizmusok elleni fellépést szolgálja, akkor IGEN.
14. Nem látod és szkeptikus vagy azzal szemben, hogy lehetséges volna jobb társadalmi rendszer, mint a tudásalapú, a minden ember számára nyitott piaci kapitalizmuson alapuló liberális vagy polgári demokrácia, amelyben az államot fékek és ellensúlyok, erÅ‘s önkormányzatiság, erÅ‘s polgári részvétel és plurális nyilvánosság ellenÅ‘rzik. IGEN. Jelenleg nem látok más, reális alternatÃvát. Ha a robotika, a mesterséges intelligencia képes arra, hogy minden valós emberi szükséglet kielégÃthetÅ‘ legyen – akkor újra kell gondolni a dolgot.
15. Szereted és fontosnak tartod az életed megélésében a hagyományaidat, a szokásaidat, fontosnak tartod a családot, a vallásos vagy szekuláris hiteidet, az önazonosságodat — és a szabadságot. IGEN.
16. Az érdem-, érték-, és piacelvű társadalom hÃve vagy, mindenféle újraelosztás elÅ‘tt ezeknek az elveknek akarsz érvényt szerezni a társadalom működtetésében, de az újraelosztást sem zárod ki az elÅ‘bbi korrekciójának (nem elsilányÃtásának) érdekében. Ma egyértelműen: IGEN.
17. Nem hiszel bennük vagy erkölcsi fenntartásaid vannak az ún. szociális jogokkal szemben. Ilyen jogok nincsenek, közösségi és társadalmi szolidaritás van. Ma megválaszolhatatlan. Ma nagyobb szükség van a szolidaritásra, mint a szociális jogok deklarálására. Ezért inkább: IGEN.
18. A szabadság szerinted elválaszthatatlan az életeddel és a másokkal szembeni felelÅ‘sségtÅ‘l. IGEN – a szabadság, egyenlÅ‘ség, testvériség együttes érvényesülésében hiszek.
19. A föld és és a föld méhének kincsei inkább maradjanak a nemzet vagy magyar magánszemélyek tulajdonában (átlátható magánosÃtás mellett). NEM. A földet nem lehet kivinni az országból, a természeti kincsek kiaknázását pedig a járadékok szabályozzák.
20. A melegházasságot, a gyerekek (melegek általi) adoptálásának kérdését, az abortuszt, az eutanáziát és egy-két további „forró krumplit” alapvetÅ‘en kulturális és nem „magától értetÅ‘dÅ‘” emberjogi kérdésnek tartod, az egyiket inkább annak, mint a másikat, az egyiket inkább problematikusabbnak, mint a másikat. Ha magad nem is pártolod ezeket, megadod a jogot a képviselÅ‘iknek, hogy harcoljanak a nyilvánosságban az elismertetésükért, nem zárod ki a kérdéseket dogmatikusan a nyilvánosságból. NEM az elsÅ‘ mondatra, IGEN a másodikra.
21. Nem vagy ellensége az EU-nak, de szerinted sokkal jobban is lehetne működtetni, a jelenlegi formájában sokkal kevésbé szolgálja Európa érdekeit, mint tehetné. IGEN.
22. Ha lehetne mérni (bár kitapintani talán lehet), az egyes embereknek és az ország népének boldogsága fontosabb mércéje lenne a konzervatÃv politikának, mint a GDP-növekedés. Egy boldog országban szeretnél élni. IGEN.
23. Fontosabb kérdésnek tartod a konzervativizmus szempontjából a felelősségteljes szabadságot, mint a nacionalizmust. Ugyanakkor egyértelműen patrióta vagy. IGEN.
+1 A mai ún. bal és jobboldal egyaránt kudarcot vallott Magyarországon. Jöjjön a Polgári KonzervatÃv Párt a fenti értékrenddel! Sok sikert kÃvánok – nagy szükség van egy hiteles, modern konzervatÃv erÅ‘re Magyarországon. Ez alapján mondhatnék IGEN-t, is, de mégis csak baloldali-liberálisnak gondolom magam.
Hát, minél több az igen, annál biztosabb a konzervativizmusod. 10 igen fölött már bizony elég konzervatÃv vagy politikai értelemben, talán jobban is, mint hitted volna.
„A konzervatÃv a jövendÅ‘ nemzedékek életlehetÅ‘ségét Å‘rzi, közelebbrÅ‘l azt a tudásteljességet, amelyen a jövÅ‘ megteremthetÅ‘sége múlik. A konzervatÃv nem a múltba, hanem a jövÅ‘be tekint, miközben azonban – szükségképpen – más-más korszakokban másmás módon törekszik a jövÅ‘ megÅ‘rzésére.”
Ha ez a modern konzervativizmus, akkor akár az is lehetnék.
Horváth György
Author: KMH Vendégszerzők
3:48 du.
Az egy, alapvetÅ‘en a kapitalizmus második világháborút követÅ‘ néhány évtizedes aranykorának betudható illúzió, hogy a demokrácia és a kapitalizmus automatikusan megférnének egymással, sÅ‘t hogy kölcsönösen feltételeznék egymást. A tÅ‘ke érdekeinek akadálytalan érvényesülését korlátozzák a polgári demokrácia választóknak és a törvényességnek elszámoltatható politikai-jogi intézményrendszerei. ElsÅ‘re talán sokaknak nem nyilvánvaló de éppen ez a korlátozottság mentette meg a tÅ‘kés rendszert saját maga önpusztÃtásától. A ” piac láthatatlan keze”, illetve hogy az önérdekek összessége azaz a „mindenki önmagért” szolgálja az egész társadalom gyarapodását, és hogy a piaci erÅ‘k alapjában véve ha kingásokkal is, de egyensúlyi állapotra törekednek, szép klasszikus elméleti alaptételek, csakhogy gyakorlatban NEM magyaráznak egy sor a tÅ‘kés társadalmakban végbemenÅ‘ egyre komplexebb – és lefelé gyűrűzÅ‘ spirálként viselkedÅ‘ – folyamatot. Ez a 2008-as pénzügyi összeomlást követÅ‘, a fejlett tÅ‘kés országokat még többé kevésbé azóta is sújtó stagnálás következtében ma már a legtöbb magára valamit is adó, szakmailag független elméleti közgazdasági agytröszt ( s itt távolról sem a reakciós magyar ugar gazembereire kell gondolni, mint ahogyan nem is a fejlett országokban a válságért felelÅ‘s – és a kispénzű, adófizetÅ‘ dolgozók bÅ‘rére megmentett – pénzügyi szektor központi bankokban, gazdaságpolitikai döntéshozatali kulcspozÃciókban landoló embereire ) számára evidencia. Ami a szociális jogokkal kapcsolatos erkölcsi fenntartást illeti, másoknak esetleg a tÅ‘ke ma már szinte minden józan korlátot vesztett nyereséghajhászásával vannak erkölcsi alapú – és gyakorlati, hiszen ma már a kapitalizmusnak eddig társadalmi legitimációt biztosÃtó általános fejlÅ‘dés és stabilitás rovására megy – fenntartásai …
4:25 du.
Amúgy a – országoktól függÅ‘en meglehetÅ‘sen sokféle – konzervatÃv társadalmi elképzeléseknek többé-kevésbé közös eleme, hogy a „hagyományok” ( itt konzervatÃvja válogatja, hogy ki mennyire arcátlanul használja a különféle vallási, etnikai, nemi elÅ‘Ãtéleteket ) nevében a létezÅ‘ társadalmi hierarchiák, azaz megint csak országtól függÅ‘en a feudális vagy tÅ‘kés osztálystruktúrák túlzott megváltozását ( alapjában véve a társadalmi mobilitást ) kÃvánják megelÅ‘zni. Ezért általában az egyes egyének osztálytársadalomban elfoglalt pozÃcióját az egyes egyén természetes, született tulajdonságainak következményeként láttatják amely akár az etnikai, faji elÅ‘Ãtéletek elÅ‘tt is megnyithatja az utat.
Szerintem ha kissé általánosÃtva is de alapvetÅ‘ különbség és választóvonal jobb és baloldal között, hogy mÃg a jobboldal szerint a társadalmi különbségek, hierarchiák az egyes egyének inherens, született tulajdonságaiból adódnak ezért nem legitim , sÅ‘t értelmetlen a hierarchiák, osztálykülöbségek megváltoztatását célul kitűzni; addig a baloldal szerint ezek számos tényezÅ‘, sokszor véletlenszerű, komplex összjátékának eredményei és akárcsak az egyének, a társadalmak is folyamatosan változnak vagy legalább is változhatnak.
Egyébként a magyar „konzervatÃv” jobboldal mindig is a legreakciósabb feudális-klerikális viszonyok agresszÃv védelmezÅ‘je volt. 1920-45 között pedig, akárcsak a mai rezsim már rég elhagyta a mérsékelt polgári konzervatizmus felségterületét a fasizmus Rubiconjának átlépésével ( errÅ‘l a témáról kitűnÅ‘ek Bartus elemzései ). Paradox módon a torz magyar társadalmi fejlÅ‘dés eredményeként a magukat baloldalinak, balliberálisnak vallók propagálják a nyugati, polgári konzervatizmus alapvetéseit. Az az ország ahol a konzervatÃvok a baloldal, az mit vár mégis …
1:23 du.
Eleftheria !
Létezik ma számodra egyáltalán Magyarországon progresszÃv erÅ‘ ??
.
1:56 du.
Dubois,
ProgresszÃv beállÃtottságú egyének lehetnek mindenhol ( ne legyenek illúzióink, Magyarországon elvétve ) , de politikai erÅ‘vé nyilvánvalóan csak megfelelÅ‘ társadalmi fejlettségű országokban képesek összeállni.
10:30 de.
Társadalmi fejlettségen nyilván a termelÅ‘ erÅ‘k és a termelési viszonyok fejlettségét érted, beleértve a kellÅ‘en fejlett baloldali gondolkodású dolgozói réteg nélkülözhetetlen jelenlétét…
Azonban már a klasszikusok szerint is minden réteg és osztály (legalább egy fokozattal) egy magasabb szintre, illetve társadalmi régióba törekszik. Ez a társadalmi mozgás, feláramlás jelensége egy egészséges fluktuáció, a minÅ‘ség belterjességét megelÅ‘zÅ‘ biztosÃték.
Amikor pl. egy munkás tehetséges fia felsÅ‘fokú végzettségre tesz szert. Értelmiségi lesz. Teszem azt, a karrierje során még tulajdonossá is válik. Ezzel a természetes tagozódás, kvázi akaratán kÃvüli szükségszerűségének tesz eleget. Ezzel a változással természetesen a gondolkodásmódja is az elfoglalt státuszának megfelelÅ‘en alakul, változik.
Ha jól látom Te a mai baloldaltól inkább azt várnád el, hogy jelenlegi és elemi létététÅ‘l elszakadva, pusztán öntudatából táplálkozva éljen és cselekedjen…(?) Vagy mit kÃvánsz.
8:12 de.
Dubois,
no hát a „társadalmi mozgás, feláramlás jelensége”, amely egy ” a minÅ‘ség belterjességét megelÅ‘zÅ‘ biztosÃték” ( szép megfogalmazás ), vagyis a társadalmi mobilitás tekintetében az utolsók között vagyunk Európában; a munkások gyerekeként felsÅ‘fokú végzettségre szert tevÅ‘k leginkább a szabályt erÅ‘sÃtÅ‘ kivétel kategóriába tartoznak/tak, s a jövÅ‘ben pedig lesz ez még Ãgy se. A személyes ismeretségek, kapcsolatrendszerek belterjes hálójának útján való kontraszelektÃv érvényesülés, elÅ‘rejutás feudális jellegű informális rendszere határozta meg és fogja a belátható jövÅ‘ben is meghatározni a társadalmi együttélést Magyarországon. Röviden: ez teszi ezt az országot Európa egyik legnepotistább, legkorruptabb, legerkölcstelenebbjévé. EbbÅ‘l se a demokratikus jogállamiság , se a termelési viszonyok fejlÅ‘dése nem fog kinÅ‘ni. Tehát elÅ‘bb a társadalomnak el kellene jutnia a polgári demokrácia szintjére, majd utána beszélhetünk számottevÅ‘ baloldal jelenlétérÅ‘l is. Szóval baloldal ( attól még nem baloldaliak az Orbán-rendszer párttámogatásából élÅ‘ magukat annak nevezÅ‘k, hogy a legsötétebb fasiszta, nemzetiszocialista reakciótól retorikailag némileg balra állnak ) nem létezik ( haladó, baloldali beállÃtottságú egyének elvétve igen, de léteznek mondjuk Egyiptomban, KÃnában meg más harmadik világbeli országokban is anélkül, hogy bármi jelentÅ‘set változtatnának országaik életén ) a mai Magyarországon; szerény véleményem szerint ami gyengécske baloldal a 19-20. század fordulóján elkezdett kialakulni, a két világháború között kicsinálta magát a Betlehen-Peyer paktummal…
Egyébként sajnos a világpolitikai/gazdasági erÅ‘viszonyok utóbbi évekbeli alakulása okán is világméretekben is leginkább defenzÃvába szorult bármilyen progresszÃv, humanista, baloldali, de akár csak liberális ( értelemszerűen nem a neoliberális közgazdasági irányzat ) politika is.
8:33 de.
Dubois:
Amúgy a kérdésre válaszolva, hogy mit kÃvánok…
hát erre cinikusan csak annyit tudnék hirtelen válaszolni, hogy számÃt ( számÃtott valaha ) az, hogy a hétköznapi, földi halandó mit akar, egyáltalán embernek számÃtott e ( a kérdés persze csak retorikus ) …? Majd a kegyelmes uralkodó osztályok ( hogy pusztulnának ) megmondják mit „kÃvánnak” tÅ‘lünk …