Nemzet és baloldal? A hazafiság szempontjából nincs mit szégyellnünk!
Üdvözöljük a Kanadai Magyar Hírlap hasábjain Kalmár Szilárdot! Szilárd baloldali aktivista, egyben büszkén vállalja marxista nézeteit. „Civilben” pedig szociális munkásként dolgozik Józsefvárosban. A KMH-ban megjelent első reflexiójában a baloldaliságról, Trianonról, a nemzetpolitikáról és a határon túli magyarságról ír. A kanadai magyarság felé is azt tolmácsolja, hogy van élhető és elfogadható magyar baloldali nemzetpolitika.
Kalmár Szilárd. Fotó: Balpárt / Facebook.
Vona Gáborhoz intézett nyílt levelemet – melyben a Jobbik és a Fidesz összefogása miatt elbontásra ítélt újpesti vörös katonáknak emléket állító szobor megmentését szorgalmaztam, több, mint háromszázan osztották meg a Facebookon. Jellemzően olyan magyar baloldaliak, akik évek, évtizedek óta azt hallgatják, hogy nemzetietlenek, hogy rossz magyarok, a „világszdsz” tagjai. Azért örültek ezek az elvbarátaim a szélsőjobboldai pártelnöknek írt levelemnek, mert abban olyan tényeket soroltam fel, amelyek a napnál világosabban mutatják meg, hogy a jó értelemben vett hazafiság szempontjából a baloldalnak nincs mit szégyellnie, sőt van mire büszkének lenni.
1919-ben a nyilvánvalóan igazságtalan diktátumoknak való katonai ellenállás elválaszthatatlan azoktól a szociáldemokrata és kommunista vezetőktől, akik vállalták a harcot, vállalták a hadsereg megszervezését, a hadműveletek irányítását. Általános iskolában is tanítják nekünk, így illik tudni, hogy Vix alezredes jegyzéke már tisztán magyarlakta területek és nagyvárosok megszállóknak való átadását szorgalmazta, nem csak Erdély, a Felvidék és a Vajdaság elvesztése, hanem a teljes Tiszántúlé is felmerült olyan városokkal mint Szeged vagy Debrecen. Az 1919-es romániai országgyűlésben már képviselője volt Békéscsabának. Akkor egyedül a baloldal volt hajlandó megszervezni azt az ellenállást, amire igény volt.
A revizionizmussal vagy nacionalizmussal egy cseppet sem vádolható polgári radikális Jászi Oszkár erről így írt: „A megalázott magyar közvélemény gyűlölettel fordult el a wilsoni hipokrízisektől s a […] társadalom egyedül Leninben látta a jövőt. Ez a hangulat a magasabb rangú tisztekre is átragadt.”
Nem véletlenül fogalmazok úgy Vona Gáborhoz intézett levelemben,
„Tudod. 1919 tavaszán ebben az országban kétféle ember volt. Volt egy kisebbség, amely csak saját magára gondolt, amely hazaárulásra is kész volt a hatalomért és volt egy többség, amely látva az egyre igazságtalanabb diktátumokat a fegyver után nyúlt. A hazaáruló kisebbség szegedi kávézókban antant tisztekkel kvaterkázott, a honért aggódó és tenni is kész többség Budapest első valóban szabad Május elsejei felvonulásáról egyenesen a frontvonalba masírozott.”
Ez azért fontos, mert a magyar úri elit – amelynek szellemi örökösei a baloldaliakat előszeretettel taszítanák ki a nemzetből – a legnemesebb egyszerűséggel árulta el a hazáját. Horthy hatalomra kerülése elképzelhetetlen lett volna Románia katonai győzelme nélkül. Ennek az úri elitnek a ténykedése végén, huszonöt évvel később az esélyét is elbuktuk annak, hogy valamivel igazságosabb békében részesülhessünk, pedig még az utolsó előtti háborús évben is felmerült szovjet részről egy olyan lehetőség, amelynek értelmében, Erdélynek, a Felvidéknek és a Vajdaságnak egy jelentős része Magyarországé maradhatott volna. A magyar jobboldal 1919-ben és 1920-ban nem küzdött a diktátumok ellen – sőt elfogadta, aláírta azokat – 1944-1945-ben pedig képtelen volt kiszállni a nácizmussal való szövetségből, így nem csak egy igazságos béke lehetősége úszott el, de hazánk frontországgá vált, emberveszteségünk, anyagi kárunk alapján pedig Európa harmadik legtöbbet szenvedő országa lettünk.
Vonának írt levelem után sok liberális vagy önmagát baloldalinak mondó liberális azzal kritizál, hogy revizionista hangot hozok a baloldalra. Volt olyan, egyébként az ÉS-be rendszeresen publikáló közszereplő, aki arra sem volt hajlandó, hogy elolvassa a teljes írást, két sor után rájött, hogy én az alternatív baloldaliságot úgy képzelem, hogy a gárda, a betyársereg irányába nyitok. Ez természetesen szamárság. Egyszerűen azt mondom, hogy a baloldalnak ki kell alakítani a maga egészséges viszonyulását az 1920-as trianoni békediktátumhoz. Ez egy megkerülhetetlen és fontos kérdés majd száz évvel később is. Emberként és baloldali politikusként is azt mondom, hogy ez nem volt igazságos béke, nem is lehetett az. Anyai ágon erdélyi vagyok, nagyapám négy évet szenvedett az első világháború poklában és onnan már egy idegen országba tért haza, mert az úri elit, Tisza, akinek Orbán – hasonlóan Horthyhoz – szobrot állíttatott, az utolsó utáni pillanatig a vesztes oldalán tartotta Magyarországot.
Erdélyi magyarokat meggyőzni arról, hogy Románia számukra jó hely, nem lehet. Már csak azért sem, mert a trianoni döntést követően egy szörnyű kolonalizáció indult el, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a vegyes népességű területeken a románság többségét biztosítsa. Ez a legbrutálisabban a falurombolások rémképét is felvető ceausescu-i időkben lett felpörgetve. Aki ilyen folyamatokat helyesel, joggal számíthat a határon túl élő magyarok ellenszenvére. A Mezőségben, Marosvásárhelyen a nyolcvanas évek szocialistának hazudott, de a valóságban soviniszta, nacionalista elnyomása visszataszító volt. A rendszerváltás után a maros megyei pogrom pedig egy máig élő szégyenfoltja az együttélésnek, de azt is látni kell, hogy akkor történt egy éles váltás, a határon túl élő magyar kisebbség legnagyobb ellensége nem Bukarest, Pozsony, Belgrád vagy Kijev lett, hanem Budapest. A hazai nacionalista fordulatot követően a jobboldal politikai eszközzé silányította a kisebbségi létben élő magyarokat. Itthonról korbácsolták a nacionalista indulatokat, amelynek eredményeképpen a kint élőkben nem a békés együttélés, hanem az elválás iránti vágy erősödött meg, így százezrek hagyták el szülőföldjüket és telepedtek át Magyarországra. Amit hetvenévnyi tudatos többségi asszimilációval nem tudtak elérni, azt két évtized alatt Budapestről irányítva megvalósította Antall József, Orbán Viktor és Vona Gábor. Mára Kárpátalja, Vajdaság magyarsága eltűnőben van, Szlovákiában és Romániában pedig csak a korábban is tömbben élő magyar közösség van még meg, a szórvány, amely képes volt az együttélésre úgy, hogy nem fordult el magyarságától, vallásától, szinte teljesen felszámolódott.
Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a magyarországi jobboldal ellensége a határon túli magyar közösségeknek, mint a tény, hogy szinte minden országban megpróbálták szétverni a helyi magyar érdekvédelmi-politikai szerveződéseket. Láttuk, hogy Szlovákiában és Romániában mit művelt Orbán és azt is láttuk, hogy egy szerbiai magyar politikai vezetőhöz miként viszonyultak a jobbikos országgyűlési képviselő által felhergelt szélsőjobboldaliak.
Az tehát természetes, hogy baloldaliként nem megyünk el Trianon mellett. A nyugatról való gyarmatosításunk szomorú következményét kell lássuk a döntés mögött és látnunk kell, hogy abban milyen közvetlen felelősség terheli az úri vagy jobboldali elitet. Azonban, itt nem ragadhatunk le. Stromfeldék megpróbálták, szép sikerek után kudarcot vallottak, így maradtunk, így kell élnünk, száz esztendő múltán realitása semmiféle revíziónak nincs, ezt ki kell mondani. Sajnos baloldaliként a nemzeti sorskérdésekről ma nagyon nehéz beszélni, mert a jobboldal kisajátította a „nemzeti” retorika egészét. Aki ma önmagát „nemzeti” jelzővel illeti, az automatikusan a jobboldalra sorolódik. Az első és legfontosabb feladat, hogy ennek ellenére is rendelkezzen a baloldal saját politikai vízióval ezen a területen is. Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert az egészséges hazafiságot, egy paraszthajszál választja el a nacionalizmustól és a sovinizmustól. Éppen az olyan torzszülött ideológiák, mint Ceasescu és Milosevics baloldalisággal vegyített politikái mutatták meg, hogy szocializmust hirdetve lehet építeni fasisztoid rendszereket is.
Ha mégis baloldali nemzetpolitikában gondolkodunk, akkor abban központi helyet kell kapjon az autonómia, azaz a minél szélesebb körű önállóság. Nem csak az adott ország fővárosától való viszonylagos függetlenséget is jelenti. Jelenti azt is, hogy Budapest nem telepedik rá, nem nyomja agyon ezeket a kisebbségi létbe szorított magyar közösségeket, hanem tesz azért, hogy az autonómia minden értelemben tartalommal bírjon. Nem három-négy „kismagyarországra” van szükség a határokon túl, hanem önálló közélet, azaz kulturális élet, sajtó, belső politikai szerveződések kellenek. Nem Budapestről delegált helytartókra van szükség, akik a magyar állam pénzéből dőzsölve, azt politikai lojalitás alapján kiosztva kiskirálykodnak, hanem minél egyszerűbb és átláthatóbb támogatás kell ezen helyi közélet számára. A nyolcvanas évek Marosvásárhelyére visszaemlékezve az a benyomásom, hogy az elnyomás ellenére, az akkori magyar kormányok által magára hagyott magyar kisebbség sokkal autonómabb, sokszínűbb volt, mint a mai. Ma nincs olyan szintű elnyomás, mint akkor, bár a szörnyű, tradicionálisnak álcázott vasbeton ortodox templomok gombamód szaporodnak Erdélyben. Alapvetően a magyar kormány is kiszorult erről a területről, mert a határon túli magyar szövetségesei egyrészt elbuktak, másrészt pedig ott tartunk, hogy Romániából, Szerbiából vagy Szlovákiából szociális okokból egyre kevesebben akarnak már áttelepülni a a gazdaságilag lecsúszó, politikailag fullasztó Magyarországra. A kettős állampolgárságot a kint élő fiatalok inkább csak arra használják, hogy könnyebben tudjanak angliai vagy németországi munkát vállalni.
A határon túl élő magyarok jelentős része tehát azt tudja, hogy mit kínál neki a budapesti jobboldal és nem kér abból. Itt az ideje, hogy megmutassuk, hogy van élhető és elfogadható baloldali nemzetpolitika is, amely valóban segíti a világ bármely részén élő magyar közösségeket.
Kalmár Szilárd
Author: Kalmár Szilárd
1976-ban született Kaposváron. Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének szociálpolitika szakán diplomázott 2006-ban. Több mint húsz éve vállal aktív szerepet a magyar baloldalon. A kilencvenes években az Ifjú Szocialisták Mozgalmának kaposvári, majd Somogy megyei vezetője. Horn Gyula egykori magyar miniszterelnök, aztán Szanyi Tibor kampányain is dolgozott, 2009-ben azonban kilépett a Magyar Szocialista Pártból. Később a Munkáspárt 2006, valamint a Zöld Baloldal nevű mozgalomban is szerepet vállalt. A Balpárt elnöke. Deklaráltan marxista nézeteket vall és ezt soha nem is tagadja. Civilben szociális munkásként dolgozik Józsefvárosban. Jelenleg Kőbányán él.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:57 de.
Nem az a fontos, hogy valakit „jobboldali”, vagy „baloldali” nézetekkel jellemezzük, hanem az, hogy az illető teljes képet, történetet tekintse és ismertesse bármely részletéről a történelemnek, ne hazudjon jót és tagadjon rosszat a saját érzelmeinek, politikai hitének alátámasztására.
2015-ben, Magyarország politikai helyzete tragikus, a bajok egyik előidézője a maffia rablóbanda kormány, ami a fasiszta, náci múltat, diktatúrát és rasszizmust, anti-Szemitizmust keltette életre és azt ösztökéli az erre fogékony, hajlamos és hajlandó nép közt.
Ha még emellé az un. baloldali, marxista nézetek révén ódát írkál bárki a majd száz éves szégyenletes, ocsmány múltról, mintha a baloldalnak maradandó érdeme, becsülete és jótette lett volna, az már csak tetézi a tragédiát, a magyar emberek történelmi félrevezetésével, a hazugságok terjesztésével. Az Őszirózsás forradalom hónapokig tartott csak, majd Jött a Tanácsköztársaság és a Vörös Terror.
A baloldal beszéljen a Vörös Terrorról is, mert ez az amit előidéztek a Tanácsköztársaság alatt és az aljas Károlyi kormány tette tönkre, adta fel Magyarországot, védelem nélkül.
A Román hadsereget a szövetségeseknek azért kellett beküldeni Magyarországra, hogy ott a Vörös Terrort megfékezzék és legalább a civilizáció illúzióját megteremtését, sajnos sikertelenül. A Román hadsereg inkább nekiállt megtorolni az Osztrák-Magyarok hadsereg és kormány által WWI alatt elkövetett kegyetlenségeket és sérelmeket. A baloldali „kormány” pedig eliszkolt, egyes illusztris tagjaik a kincstári pénzzel. A baloldalon legalább annyi bűnöző és kegyetlen terrorista volt, mint a Horthy által megtűrt szélső jobboldal között.
A vakságot színlelő Horthy kormány a jobboldali csőcselék segítségével hónapokig a Fehér Terror alatt tizedelte a lakosságot a Vörös Terror megtorlására.
Száz évvel Trianon után, még mindig lehazudni a csillagos eget Magyarország történelméről, baloldali, vagy jobboldali mesékkel, csak tetézi a bűnt és megakadályozza, hogy Magyarország szembenézzen, letudja múltját és a jelen problémáinak megoldásával jobb jövőt alakíthasson ki.
Marx tanításai, aminek egy része tévesen elfogult és naív volt a maga idejében már, egyébként kb. annyira relevánsak, annyira használhatók a jelenlegi álalmirányításban, mint Giovanni Gentile fasiszta doktrinája (kisajátítva és kissé kiegészítve Mussolini által).
2:45 de.
Sem Kalmár Szilárddal, sem ifj. Bognár Gyulával nem tudok egyetérteni, bár érteni vélem igazukat.
Sem a nemzeti eszmék felmelegítését, sem a különféle (akár jobb-, akár baloldali) bűnök felhánytorgatását nem látom helyes, követhető cselekvési iránynak.
A nemzeti eszme azért terjed újra, mert ez a rózsaszín mézesmadzagok egyik állandó és megbízható komponense, természetesen a legújabb tömegszervező ideológiákból sem marad ki. Mindegy, hogy fasiszták, nácik, szocialisták vagy kommunisták nyúlnak érte, hatása szörnyű. A hatása alá kerülő tömegek megjósolhatóan atrocitásokat (szörnyűségeket) fognak elkövetni.
A már elkövetett gyilkosságokat és egyéb szörnyű tetteket nem szabad letagadni, elfelejteni, stb., de nincs értelme akkor felemlegetni őket, mikor éppen más kérdés van soron. Ezzel csak az indulatokat lehet felkorbácsolni.
Megszívlelendők Göllner András észrevételei, melyeket tegnap olvastam a KMH lapján.
3:43 de.
Élvezettel olvastam ezt tiszta és világos megközelítését a történelmi igazságnak.
Elsősorban a Tanács Magyarország katonai törekvéseit röviden, de tényszerűen föltáró elemzést. Azt, hogy amíg Stromfeld Aurélék sok-százezer vöröskatonával maguk mögött a csatatereken küzdöttek a Nyugatnak Magyarországot feldarabolni kész törekvései ellen, addig Horthy Miklós és legényei szegedi kávéházakban a „szegedi gondolat”-nak keresztelt, a valódi haza iránti semmittevésben – pontosabban Antant tisztekkel kvaterkázva, majd velük kiegyezve – tengették az időt.
Igen, hiába is tagadja a magyar jobboldal nemcsak, hogy ezek „az urak” semmit sem tettek Trianon megelőzésére. Ám . e l v i . s z i n t e n . támogatva az Antantnak, illetve Romániának a magyar haderő ellen folytatott hadműveleteit, s így úgyszólván (az admirális nyugati, személyes ismeretségeit kihasználva) magyar részről is . l e g i t i m á l t á k . Magyarország megcsonkítását. Majd mindezt megtetézve, miután a nagyhatalmak trónra ültették a K.u.K. ellentengernagyot, még alá is írták – igen ŐK írták alá – azt a békeszerződést, amelyet Kádár János a 80-as évek egyik MSZMP kongresszusán „imperialista béke-diktátumként” aposztrofált.
Ez volt a színtiszta történelmi igazság, de ez az idegen nagyhatalmak által hatalomra juttatott, önmagát is ellenforradalmiként jellemző bábhatalom lányos zavarát leplezendő és nemzeti hadsereg mivoltát igazolandó, a szabadcsapatai által, így utólag olyan vérengzésbe vitt véghez, amit már az úri modorra oly kényes nyugat is fanyalogva fogadott, és Horthytól követelték az úri osztályból szerveződött, fehérkesztyűs, darutollas gyilkos ellenforradalmi különítmények leállítását…
Érdekes módon, a Vezérnek – mert akkor még ezt a rangot viselte – viszonylag hamar sikerült úrrá lennie rajtuk… Ez a siker persze azt is bizonyítja, hogy ezek a bandák nem valamiféle spontán népfelkelés, hanem hátterében, megtámogatva az Antant, és nem utolsó sorban a román haderővel egy központilag irányított ellenforradalmi – lásd Szegedi Gondolat – bűzlő virágai. Miért is kellett a „túlkapásokat” elnyomnia, ahogy őfőméltósága ezeket a tömeggyilkosságokat nevezte? Azért, mert már akkor tervbe vette a kormányzói trón felállítását, és ebben is a nyugat támogatására épített. Fontos volt számára, hogy egy konszolidált Magyarország látszatát produkálja a Nyugat számára. És azok hittek neki. Még a szegregációs, zsidókat érintő törvényei ellenére is 20 évig támogatták, addig amíg össze nem ölelkezett egy nálánál is nagyobb csirkefogóval, Adolf Hitlerrel… [folyt: a harctereken és a gettókban…]
Amikor ez az Orbanini kormányzótojás az 1944-es Kossuth tér eredetijének a két hét alatti helyreállítását célozta meg, azzal a Horthysta ellenforradalmi rendszer mellett tette le a végső voksát…
4:44 de.
Gyula Bognár Jr!
Hál’isten, csak utólag olvastam el a marxizmusról adott buta, sematikus összefoglalódat. Tőled többet vártam – szomorú lettem… Azért, legalább csak egyet mondj, amit Marx Károly tudományos munkásságából valóban olvastál és ismersz is és érdek nélkül kritizálsz. Amit te itt fent előadsz erről, az inkább a legjobboldalibb papagájkommandó kedvelt sémája… Gratulálok.
Ami az itteni konkrét témát illeti, bizony annak idején az előbbi kommentemben többször is emlegetett nyugati nagyhatalmak kivétel Románia, az keleti, is sajnos így vélték, ahogyan most Te hiszed… Mégpedig a Tanácsköztársaság alatt és után, a Horthy ellenforradalom láttán is az volt az évtizedekig tartó politikájuk, hogy inkább száz Horthy, meg Hitler és Mussolini, mint csak egyetlen Marx is…
Na, ebből a keltetőgépből sikerült kikeltetniük a tengelyhatalmakat, amelyeket aztán az általuk kirobbantott II.Világháború 60 millió halottja és felmérhetetlen mértékű anyagi kára árán lehetett csak megfolytani, az emberi faj szégyenére…
Az ún. „vörös terrorról”.
Úgy kezdődött, hogy az Antant támadást intézett Magyarország ellen. A kormány ezek ellen honvédő hadjáratot indított és joggal, százezres sereggel vonult ellenük Magyarország integritását megvédendő…
Tehát hadat viseltünk, amelyre külső erők kényszerítettek – háború volt. Eközben különböző vidéki városokban a háborús állapotokból adódó elégedetlenséget meglovagolva szervezett mozgolódások, és zendülések robbantak ki… Ezeket verte le az akkor legitim hatalom, tekintettel a hadiállapotra – erőszakkal. Eme intézkedéseket a Horthy ellenforradalmi éra propaganda gépezete vörös terrorként verte a fejekbe, s amely annak 25 éve alatt annyira gyökeret vert a magyar agyakban, mint sok más hasonló, ami sztereotípia gyanánt még ma is ott bujkál, várva következő használatba vételére… Bejött nekik most is – Nálad biztosan.
6:37 de.
GyBJ !
Ne hülyéskedj, méghogy „az aljas Károlyi kormány” meg, hogy a Tanácsköztársaság „védelem nélkül adta fel” az országot…
Pont fordítva igaz mindaz amit állítasz.
Éppen azt rótták és rójátok fel nekik, hogy nem hagyták az országot védelem nélkül, pedig éppen ellenkezőleg, az első pillanattól kezdve szembeszálltak a külső, az országot veszélyeztető haderővel, melynek csak az egyik nem is titkolt szándéka volt a Magyarország – ha úgy tetszik, a nemzet – belügyeibe való erőszakos beavatkozás, vagyis a Tanácsköztársaság leverése. A másik, és valószínűleg ez volt a fő céljuk az ország feldarabolása, illetve egy számunkra hátrányos békediktátum elfogadtatása, illetve ratifikáltatása.
Utóbbi cél érdekében Horthyban találtak az emberükre, amit mások már itt részletesen ismertettek…
Magyarország – az Őszirózsás és a Tanács is – hirtelen néhány hónap leforgása alatt találta szemben magát ezekkel az agresszív hadseregekkel. Károlyi úgy látta, hogy a radikális erők majd képesek lesznek ezekkel szemben fölvenni a kesztyűt és ezért átadta a hatalmat a kommunistáknak, akik szinte azonnal szembeszálltak a katonai fenyegetéssel… – Az már csak részletkérdés, hogy az egyre növekvő túlerő aztán már meghaladta az erejüket.
Ellenben érdekes, hogy az érvelésed kísérteties módon hasonlít Hitlernek a Bajor Tanácsköztársaság ellen minduntalan visszatérő felhozott vádjaihoz, amihez nem fűznék több kommentet, mert az önmagáért beszél, csak annyit, hogy nem is kissé, de valahol el vagy tévedve…
Horthyék miután, nem ők verték le, el akarták kerülni az igazságnak még a látszatát is, ezért miután beülhettek a készbe, ezektől a támadóktól megkapták a hatalmat, teljes hangerőből a Károlyira és a Tanácskormányra igyekeztek verni Trianon szégyenét. Holott ezt az alattomos érvelést ráadásul még az is hamissá teszi, hogy az említett politikusoknak semmi közük nem volt a trianoni fiaskó alapját adó I.Világháború kirobbantásához – szemben például a magas rangú Horthy admirálissal, aki akkor Ferenc József császári őfelsége adjutánsa volt, így abban talán még az ő személyes felelősségének a kérdése is felvethető lenne.
7:42 de.
Bognár megjegyzései a baloldali politikáról és a marxizmusról nemcsak a magyar reakciós jobboldal primitív vulgáris előítéleteit, hanem nem meglepő módon az amerikai jobboldal nagyon hasonló retorikáját is tükrözik. Amerika is a Horthy rendszerhez hasonló feudál-klerikál-fasiszta latin-amerikai rezsimek támogatásával ” teremtette a civilizáció illúzióját ” hosszú évtizedeken keresztül, mint ahogyan kedves Bognár úr szerint Magyarországon is tette a horthysta gyilkosok segítségével az antant ( amelynek éppenséggel Amerika is része volt ). Sokat mondó, hogy a Bognár féle nézeteket hirdető jobboldaliak számára az ilyen gyilkos politika jelenti a civilizáció védelmét ( ebben manapság is hatalmas sikereket érnek el a nagyhatalmak, elég csak a Közel-Keletre nézni ).
Ami pedig az „aljas Károlyi-kormány-t ” vagy éppen Marxot, illetve a marxizmust mint több mint másfél évszázada élő és folyamatosan alakuló , változó társadalomkritikai irányzatot ( mint például a Frankfurti Iskola – http://www.en.wikipedia.org/wiki/Frankfurt_School – amely a Bognár féle mccarthysták kedvéért megjegyzendő NEM AZONOS a Szovjetunió és más szovjet típusú rendszerek politikájával; persze ennek felfogásához azért a „kóla, puska, sültkrumpli” no meg a facebook szintjén mozgó, agresszív, anti-kulturális konzumértékrend – amelyben az amerikai és magyarországi társadalom is nagyon hasonló mélységekben dagonyázik – szellemi szintjén kissé felül kellene emelkedni ) , érintő megjegyzést illeti, nos az szerintem párját ritkítóan ignoráns, tudatlan vagy rosszabb esetben ALJAS .
8:17 de.
Amúgy a békediktátumokat meghozó antant által hatalomra juttatott, de azért folyton folyvást trianonozó magyar reakciós jobboldal gyomorforgató múltja és jelene ellenére sem szabad a nemzetiségi kérdések túlhangsúlyozásának hibájába esni, nemcsak azért hogy ne vegyenek cinikus módon egy kalap alá a magyar szélsőjobbal, hanem azért mert a nemzeti retorika sokkal lényegesebb társadalmi kérdésekről vonja el a figyelmet; éppenséggel pont ezzel a céllal tematizálják a reakciós jobboldali burzsoá politikai erők ebbe az irányba a társadalmi diskurzusokat. A szomszédos országok magyarul beszélő kisebbségeiért a SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK kormányai felelősek, tehát ezekre kell nemzetközi fórumokon nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy minden állampolgár etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül egyenlőséget élvezzen. A magyar baloldal ( de minden demokratikus erőé is ) feladata ( kormányon felelőssége ) pedig ugyanennek a biztosítása mindenki számára a „kis” Magyarország határain belül. Tehát alapvetően hiba ezt nemzetiségi kérdésként beállítani, ezek emberi jogi és szociális problémák. Ebben a kérdéskörben egyébként a ( z alig létező ) magyar baloldal ( vagy mérsékelt jobbközép, polgári demokratikus, középen álló liberális beállítottságúak ) számára a legfontosabbnak a magyar nemzetfogalom és identitás újragondolása kellene hogy legyen egy inkluzív, befogadó, progresszív alapon amelyben magyarul beszélő magyarok vannak s nem pedig magyarországi magyarok mellett ( vagy rosszabb esetben ellen ) magyarországi cigányság, zsidóság, németség, szlovákság stb. Az 1989 utáni nemzetiségi ( s meglehetősen megélhetési jellegű ) képviseleti rendszer tragikus módon megvetette a magyar állampolgárok nemzetiségi alapon való megkülönböztetésének közjogi szintre emelését.
Ezt egy demokratikus fordulat esetén haladéktalanul meg kell szüntetni, a magyar állampolgároknak jogi értelemben automatikusan magyaroknak kell számítaniuk ( egyáltalán hivatalosan ilyen kérdések fel sem merülhetnének ) ha Magyarország ki akar végre nőni az etnikai sőt faji sztereotípiák és gyűlölködés világából s egy emberibb jövőre vágyik.
12:47 du.
Egyébként 1919/20 igazi tragédiája nem a megváltozott országhatárokban, hanem az első világháborús katasztrófáért és Magyarország szellemi és anyagi nyomorban, elmaradottságban tartásáért , a Monarchia anakronisztikus társadalmi-politikai berendezkedésébe és geo valamint etnográfiájába kódolt etnikai és osztály elnyomásért felelős ultrareakciós feudális-klerikális uralkodó osztályok további negyed évszázadnyi – a Fehér Terroról a nyilasterrorig – tartó pusztító uralmában rejlik.
A Nagy-Magyarország megalomániás álmáról csak annyit, hogy ha ezeknek ha választani kellene egy a Monarchia határai közötti, a feudális társadalmi-politikai viszonyokat teljesen felszámoló ( tehát az előjogaikat megszüntető ) polgári demokratikus, emberi és szociális jogokat alkotmányosan biztosító, föderális ” Dunai Konföderáció” vagy a „szentistváni” eufemizmussal jelölt feudál-klerikál-fasiszta modernizált középkor „kismagyarországi” határok közötti fenntartása között, akkor természetesen inkább kerüljön néhány földbirtok a román, vagy szlovák paraszt ( akik számára természetesen a felsőbbrendűségi tudattól túltengő magyaruraságok elnyomása alóli szabadulás a szabadság eljövetelének ünnepelendő pillanata ) kezébe, minthogy minden vesszen … Amúgy a békediktátumok értelmében a szomszédos országok fennhatósága alá került területek túlnyomó többsége soha nem volt magyar többségű ( az Osztrák-Magyar Monarchia keretei közötti Magyar Királyságban a magyar anyanyelvűek csak az asszimiliálódott – és az uralkodó osztályok számára csak e célból 1920-ig fontos – zsidósággal együtt voltak alig több mint 50%-nyi többségben… ) .
A mai Magyarország határai nagyjából – legfeljebb 20-30 km -nyi szélességű területsáv differenciájával megegyeznek az 1920 előtt is többségében magyar ajkúak által lakott területekkel. Az óramutató járása szerint körbehaladva: a Drávától délre az Adriáig Horvátország mindig is egy etnikailag és közigazgatásilag is teljesen különálló délszláv ország volt; a Mura-vidéken ( Prekmurje ) és Burgenlandban ( „Őrvidék” amelynek német neve négy hajdani magyarorsz.-i vármegyére utal Vas/Eisenburg, Sopron/Ödenburg, Moson/Wieselburg, Pozsony/Pressburg azaz (Vier-)Burgenland ) mindig is legfeljebb párezres lélekszámú magyar ajkú kisebbség élt a német, szlovén, és horvát ajkúak ( illetve a második világháború német-náci és náci-kollaboráns magyar népirtásaiig jelentős számú cigányság és zsidóság ) kavalkádjában ( ettől még persze jelentős földterületek voltak a magyar feudális „nemzetes”uraságok ellenőrzése alatt mint pl. Esterházyak, Festeticsek stb. ) ; a mai magyar határ menti max. 20-30 km-nyi széles déli sávot leszámítva mindig is szlovák/szláv többségű volt ( „Tótország” , néhány német lakta bányavárossal ) ; Kárpát-Ruténia egy teljesen heterogén térség, a Romániához csatolt területken pedig a román többségű területek közepén szigetszerűen elterülő erdélyi-székely megyék s legfeljebb egy a mai magyar határ menti keskeny sáv ( a ” Partium ” egy része ) magyar többségű ( s mindez jelentős német/szász npességgel tarkítva ) ; végül pedig Vajdaság/Vojvodina szintén teljesen heterogén: leginkább a Duna-Tisza közi Bácska mai magyar határhoz közel eső területein – Szabadka környékén – némi magyar többségű területtel, egyénként túlnyomó többségében délszláv és német ( Bánát ) népességgel.
Tehát a mai magyar határok nagyrészt megegyeznek a z évszázadokkal ezelőtt is magyar többségű területekkel, a hajdani Magyar Királyság egy sok nemzetiségű – elmaradott, feudális – birodalom volt, az pedig hogy a revánsvágytól fűtött román nacionálsovinizmus törekvéseinek megfelelően nem a Tisza lett a mai magyar-román határ ( Debrecennel, Szegeddel mint román városokkal ) az pedig finoman szólva nem a magyar (szélső)jobboldal példaképeinek köszönhető… Az 1920 utáni magyar reakciós jobboldal revíziós ideológiája pedig nem más mint a hatalmában megrendült ( birtokainak jelentős részét elvesztő ) ultrareakciós feudális-klerikális uralkodó osztályok politikáját a nyomorgó, analfabéta, középkori viszonyok mocsarába nyomott tömegek körében igazoló gyengeelméjű nacionálsoviniszta agymosás; hasonlóan mai hatalmon lévő ( először a Kádár-korban felhalmozott közvagyont, mostanában az EU-támogatásokat és Európa legmagasabb közterheiből befolyó adóbevételeket széthordó s az ország majd felét koldussorba nyomó ) szellemi örököseik esetében is. Szóval ha valakinek a baloldalnak igazán ( de minden konszolidált demokratikus erőnek is ) felül kell emelkednie a nemzetiségi/felekezeti megosztáson alapuló aljas manipulációkon, annál is inkább mert egy valamire való radikális baloldali politika nem érheti be kevesebbel mint az emberi egyének között húzódó mindenféle osztály, felekezeti és nemzetiségi szakadékok felszámolásánál ( Marx és más kútfők szerint is a termelőeszközök dolgozói ellenőrzésén alapuló szocialista illetve kommunista társadalomban végső soron az állam intézménye – így az országhatárok is – felszámolásra kerülnek; nem véletlenül rokonideológiák a valódi kommunizmus és az anarchizmus … ).
1:27 du.
Eleftheria: ha egy kicsit időben visszább tekintünk, Árpádék csak a Duna keleti partjáig tudhatták magukénak az országukat. Északon a morvák birtokolták a területet, egészen a Fertő-tóig, Pannóniát a Balatont is beleértve frankok uralma alatt volt, az alsó Duna területe pedig bolgár fennhatóság alatt állott. Ezeket a területeket később erővel szerezte meg magának a magyar. Miről is beszélünk?
1:59 du.
Elftheria !
A románokat az ANTANT mellett csak, mint szintén „király – avagy kormányzó – kiállító” történelmi tényezőt dörgöltem a folyton románozó (horthysta) jobboldal orra alá. Mert tény, hogy a hatalomra juttatásában éppen az ő hadseregük játszotta az egyik legdöntőbb szerepet, de semmiképp az őt követő magyar ellenforradalmi csoportocskák, bár igencsak schneidig egyenruhát viseltek – erre viszont kínosan adtak az urak, még darutollat is…
3:36 de.
A „FORTEPAN” nevezetű net oldalon láttam egy képsorozatot(talán 1939.-ből?), ahol egy úgynevezett visszafoglalt – ám pontosan, Hitlertől megkapott – erdélyi városban a . h o r o g k e r e s z t e s . z á s z l ó k k a l . és . k a r s z a l a g o k k a l(!) ékesített, olyasféle magyarszerű népviseletbe bújtatott városi lakosság hatalmas ovációval fogadja az ő vitéz, és nagybányai fővezérét …
– no comment.
3:39 de.
Ille István !
Oszt mi van az avarokkal ?
5:03 de.
Eleftheria
Szóval, ha a környező utódállam valamelyike az elcsatolt területen hozzácsapott a saját nemzete(román, szlovák,stb.)által lakott területekhez szín magyar területeket is – ha azok így nem kerültek többségbe – akkor az úgy rendben van? Bravó!
Meg „nem is sok” az a határ menti 30 km-sáv. Már csak az a kérdés, hogy milyen hosszú a határ?
Az sem világos, hogy az elmaradott, feudális Magyarország attól lesz-e „modern”, ha szomszédai szétszedik?
Nem tudom, miért hoztad példának a Dráván túli területeket (Szlavónia), mintha igényt tartottunk volna rá? A horvátokkal a Muraközt, a Dráva-szöget és Fiumét vitattuk.
Egyébként, a török előtt Szlavónia vegyes horvát-magyar területnek számított. A Szerémségben speciel a magyarok voltak többségben.
Rosszul tudod, a Vajdaság nem volt szerb többségű. Igaz, magyar és német többségű sem. Viszont a három domináns népből a magyarok voltak a legtöbben.
Annak is nézz utána, hogy az I.VH előtt Pozsonyt 40-40 százalék arányban németek és magyarok lakták (a többi egyéb.)
Nem lenne kifogás a területek elcsatolása miatt, ha népszavazás döntött volna.
6:00 de.
KORDON BLUED: az avarok Árpádék bevándorlása idején már nem alkottak egybefüggő népcsoportot, csak szórványtelepüléseik maradtak. Nem bírtak országló hatalommal, köszönhetően a morva, frank, longobárd és szász foglalásoknak.
6:48 de.
Csodálom, hogy a KMH helyt adott ennek az eszmefuttatásnak. Ez NEM marxista !!! Ez a gyerek a ’39-’41 közti nagy (Molotov-Ribbentrop) „összeborulás” szellemét képviseli. Brrrrr.
7:04 de.
Pocakos: csodálom, hogy képtelen értelmezni Kalmár írását. Illetve, nem is. Molotov-Ribbentrop-i párhuzam után már nem kell magán csodálkozni. Szóljon, melyik szót nem értette a cikkből? Segítünk 🙂
7:45 de.
jani:
Megpróbálom kissé lényegre törőbben megfogalmazni a kifogásolt fentebbi eszmefuttatást. A már akkor is rendkívül elavult politikai-társadalmi-gazdasági struktúrájú Magyar Királyság határai és a magyar ajkú etnikum által lakott területek finoman szólva nem estek egybe. Miért nem ? Mert vagy egy tucat nemzetiséget tartott uralma alatt akiknek éppúgy le se szarta az emberi mivoltát ( pláne egyenjogú állampolgári mivoltát, amely azért egy hangyányit szükségeltetik egy működőképes – nem 21. de már 19-20 századi polgári állam létezéséhez; no de ez a mindent és mindenkit semmibevevő mentalitás valahogyan ismerős a mai szellemi örökösök esetében is… ) mint azokét, akik magyarul beszélnek. Ez ugyanaz az elmaradottságra , pusztulásra ítélt struktúra volt, mint az ottomán vagy a cári orosz birodalmak esetében. Nem volt egy Svájc-féle föderáció vagy éppen egy Skandináv jellegű monarchia, vagyis életképes, modern polgári demokratikus jogállam, ahol az etnikai és osztály feszültségek nem érnek el kritikus szinteket. Volt viszont egy szélsőségesen korlátolt, egoista, primitív, agresszív feudális uralkodó réteg, amely úgy bel mint külpolitikájával kiprovokálta a katasztrófát. A trianoni békediktátummal még olcsón megúsztuk, sőt először a magyar történelemben létrejött egy etnikailag kb. 90% -ban homogén Magyarország, amely a fent részletezett okokból nem jöhetett létre. Az pedig, hogy a Tiszántúl ma nem Románia, az finoman szólva nem az UTÓLAG Trianonról böfögő fasiszta, terrorista patkányseregnek köszönhető. A Károlyi és Tanácskormányok legnagyobb mulasztása az országvesztő reakciós, feudál-fasizta szélsőjobb csírájában való eltaposásának elmulasztása volt. Ehelyett ezek tapostak el mindent ami emberi. Magyarország a világ egyik legmázlistább nemzete, hogy annyi katasztrofális , felelőtlen politika és olyan intellektuális és morális színvonalú vezető rétegekkel mint amilyenekkel meg volt és van verve még egyáltalán létezik. No szép vasárnapot!
8:20 de.
Tektonikus határok és tevékenység
„…Ma nincs is olyan elnyomás, mint akkor. Bár szörnyű, tradicionálisnak ,mondott ortodox vasbeton templomok gombamód szaporodnak Erdélyben…”
Ez a mondat többet mond, mint sok más társa. Nekem például azt, hogy ott nem (csak) nemzetek feszülnek egymásnak. Akár a földgolyó energiáit levezető, vagy éppen felszabadító tektonikus vonalak és hátságok, úgy feszülnek egymásnak a nagy világvallások, kisugározva kultikus indulataikat de főleg hatalmi igényeiket a különböző – sajátjuknak vélt – territóriumok iránt.
Ezek a frontok fejezik ki ennek az egész történésnek a valódi hajtóerejét és miértjét. Az enyém, vagy a tied kérdése sokszor történelmi földrengéseket gerjesztve, bizonyos vallási privilégiumok egykor kikiáltott határain csap össze igazán, mint birtokharc.
Horthyék narratívájából, és nem véletlenül, soha nem maradt ki a „vagy Európa, vagy Bizánc” megjelenésű, az állampolgárokat megfélemlítő célzatú, a keleti kereszténységet kapásból leszóló kérdés föltevés, ami márcsak azért is nonszensz, mert mindkét vallás hitvilága ugyanarról szól, tehát logikailag értelmetlen. Marad a hatalmi kérdés. Ennél fogva nem gondolhatunk másra, mint a Római Katolikus és a Keleti Kereszténység igényére, mégcsak nem is Jézusra, Máriára, vagy magára az Úr-Istenre, hanem a vallást fizikailag is birtoklók világi hatalmára tartott igényre, sőt az ezekhez kapcsolódó világi erők, „uraságok” trón igényére…
Ugyanígy választanak el népeket, nemzeteket egymástól vallási határok élesen, és vad keménységgel a délszláv területeken is, ahova még (és már) az iszlám vallás is betüremkedik.
Sokszor járok Horvátországban és még senkitől sem hallottam kifogásolni azt, hogy a délszláv háború és elszeparálódás óta – ami egyben katolicizmus Jugoszláviából való éles kiválását is jelentette – épült több-száz vasbeton (mert többségükben azok) katolikus templom valakinek is bántaná az ízlését…
.
1:05 du.
Eleftheria
Szerintem a magad módján csak vigasztalni próbálsz.
Nem vagyunk igazságosak sem akkor, ha a vörösöket és akkor sem, ha Horthyékat tesszük felelőssé MO területi és a magyar lakosság számbeli veszteségekért. Nem kéne udvariasan felmenteni vagy természetesnek venni a győztes nagyhatalmak és a szomszédaink velünk szembeni viselkedését sem. Teljesen bizonyos, hogy nem igazságos békét kényszerítettek ránk. Trianonnal nem csökkent, hanem nőtt a feszültség. Ahogy a példa mutatja – miközben a felelősöket keressük – még köztünk magyarok közt is.
7:29 de.
Ille István: Valóban, nincs min csodálkozni. Hozzám intézett sorai szellemisége (többes szám első személy – „Segítünk”) mindent kifejez, ami miatt 42 évvel ezelőtt a Szabadvilágot választottam. Ja, és idén van a zimmerwaldi konferencia 100. évfordulója.
7:52 de.
Pocakos: valóban nincs min csodálkozni, amit fellengzős válasza is igazol 😀 Az, hogy szabad világ, jelzős szerkezet. Jó, hogy azt választotta. Ennyivel is kevesebben vannak itthon azokból, akik nem beszélnek helyesen magyarul.
Mi a baja a többes szám első személlyel? Hiszen egy a zászló, nem? 😛 Ráadásul 1973-ban magának állt, elvtárskám 🙂
10:17 de.
Pocakos & Ille István: csak ahhoz szólnék hozzá, amihez értek, mert van egy ilyen manapság nem divatos szokásom. 🙂 A szabad világ vs Szabadvilág vitához: két lehetőség van, vagy külön írandó kis betűvel, vagy egyben, naggyal. Ami nem jó, kis betűvel egybe írni.
10:21 de.
Kalmár Szilárd cikkét elolvastam és elmerengek, hol él ez az ember? És a neki helyeslők is?
Nyilván egy szégyenteljesen megbukott rendszer és eszme világában. A marxizmus és arra alapozott rendszer éppen úgy eltűnt a világból, mint a náci, fasiszta kor. Ébredés!
10:32 de.
Figyelő,
Kalmár Szilárddal személyesen is volt alkalmam találkozni, amikor márciusban Pesten voltam. Mint, ahogy a cikkben is jeleztük, Kőbányán él. Láttam, ahogyan főzött és felszolgált hajléktalanoknak, illetve kiszolgáltatott embereknek a nyolcadik kerületben. Aztán bemutatott olyan történelmi helyeket nekem a VIII. kerben, melyeket egyáltalán nem ismertem. Többségük a munkásmozgalom történetéhez kötődött.
Marxisták vannak egyébként Kanadában is…egyetemi szinten, pl. van olyan mai napig hogy marxista történetirás. Nem kéne összekeverni a marxizmust a nácizmussal, fasizmussal, de a sztálinizmussal sem. Ezek totalitárius rendszerek voltak, melyek sokszor nem egy 19. századi filozófiára épültek, hanem kortárs reálpolitikai célokra.
11:38 de.
Figyelő megint nem tudta mit beszél.
De már megszoktuk tőle.
11:41 de.
Bele olvastam Szilárd dolgozatába , kétségtelenül érdekes.
Most nem tudom végigolvasni , majd éjjel.
1:51 du.
Christopher, értem én, hogy más a vélemény.
A sztálinizmus a marxiusmosn nőtt fel.
Valóban, egyetemeken elhiszem, hogy még tanitanak marxizmusi elméletet.
De gyakorlatban, mind a Szovjetunióban, mind Magyarországon megbukott.
Kinában is, egy elhajlott gyakorlata uralkodik csak.
Mivel abban a korban voltam fiatal, mikor ez az eszme uralkodott, és ahol éltem, ez volt a lényeg,tanulni kellett.
Sajnos, lehet hogy ez egy szép ideális eszme, de gyakorlatban kivitelezhetetlen.
Ennek több ország a tanúja, nem csak az én álláspontom.
Nincs és soha nem lesz gazdasági egyenlőség, mert az emberi adottságok erre mutatnak.
Ismétlem, az egész gyakorlatban megbukott.
1:59 du.
Jaj, Chris a lényeget kihagytam.
Totalitárius volt az úgynevezettt „szocializmus” is , amiben élveztem a marxizmus vivmányait.T.i.mindnekit kivégeztek, börtönbe küldtek aki nem vallott egyet velük.
Van egy statisztika is, hány millió embert öltek meg, és még ma is, olyan országokban, ahol ez az eszme uralkodik.
Szerinted, szüleid miért menekültek el Magyarországról 56 után?
3:40 du.
Nü, émmeg ilyenkor kapok agyfaszt..
A marxizmusnak annyio köze van a szocializmushoz, mint nekem a spenóttermesztéshez, vagy a NASA űrprogramjá
hoz.
Marx közgazdász volt, a mai napig tanítják a világ szinte valamennyi közgazdasági egyetemén.. Az általa felállított gazdasági tézisekre mondjuk, hogy marxizmus.(A magayron már nem..)
A szocializmus egy, a XVIII. században eredetett un. „uitópista szocialisták” által megfogalm,azott teória.
Ez kb hatvan évvel Marx Tőkéjének a megjelenése előtt volt.
A szocializmus egyébként egy érdekesen összegyúrt egyvelege az individualizmusnak, a magánérdek elsődlegességének elvetésánek, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség, a szolidaritás előtérbe helyezésének..
Hadd hívjam fel a szocializmus ellen háboegók figyelmét arra, hogy a nemzeti szocializmuson kívül még létezik keresztény és piaci szocializmus, céhszocializmus, és mindenféále vallási szocializmus..
Szal, ahogy Hatodik Lenin mondotta volt: Kakukk, kakukk, kakukk !!!
5:18 du.
jani:
Félreértés: alapvető különbség van emberi jog sértések, soviniszta, fasisztoid politikák, amelyben történelmileg természetesen nem ártatlan – bár nem egyforma mértékben bűnösek – egyik térségbeli ország sem; illetve annak belátásában, hogy egy olyan anakronisztikus politikai-társadalmi sruktúrájú ( nem volt éppen egy Skandináv jellegű polgári demokratikus jogállam…) BIRODALOM, mint az Osztrák-Magyar Monarchia bukásra volt ítélve. Róma és más birodalmak bukásának sem csak az ellenségeik voltak a kizárólagos okaik… 1920-ban nem a szomszédokhoz került négyzetkilométerek a lényegesek, hanem hogy először jött létre a magyar történelemben egy etnikailag homogén állam, a magyar ajkú népesség túlnyomó többségét a magyar határok között tudva. Más mód az ország etnikailag homogénná tételére csak a kortárs ottomán-török ( nagyon hasonló helyzetben lévő ország ) emberiség ellenes „módszer” lett volna, amely áldozataira a civilizált világ éppen mostanában emlékezik a századik évforduló kapcsán… Hogy egy országhatár vitatható és hogy nincs teljesen igazságos országhatár…? Meglehet, ( pont ezért haladóbb beállítottságú egyének és csoportok inkább az országhatárok és az etnikai – és osztály – választóvonalak halványítására törekednek… ) de ahogyan a fentiekben bőségesen ki lett tárgyalva, rosszabbul is járhattunk volna; egy etnikai és szociális feszültségeket magában hordozó államstruktúrával és a katasztrófát elmebeteg módon szinte invitáló kül és belpolitika következményekénti, elmebeteg, vesztes háború tükrében ( sajátos módon 1918 előtt a „Nagy-Magyarország” sem volt elég nagy … ) Magyarország nem volt valami jó alkupozícióban. Tanulság kellene hogy legyen…
5:30 du.
Te tanultál marxizmust,falusi?
Sajnos én igen. Ja, és hogy ha nem a marxizmuson nyugodott a szociálizmus és kommunizmus, akkor min?
Az más már, hogy nem tudott megvalósulni egyik sem igazán…
8:06 du.
Esszem Klárám, te lópöcsöt sem tanultál nemhogy MaRXIZMUST..
Tod, amit marxizmus- Leninizmus alatt előadtak,- te ennek sem voltál, a számok alapján nemn lehettél-része!!
Információként, he eccer veszed a fá
radságot és két bridzspaRTY JÖZÖTT ELOLVASOD PL lENIN tizenhetedik kötet5ét, – Ifjúság és Forradalom,- akkor rájössz, hogy amennhyiben abból a Rákosi érában felolvasol ,két oldalt, annyit ülsz, hogy belezöldülsz!!
Ter beszélsz, mondod a magadéd, közben halványlila firhaNGOD SINCS A SEM A a dolgok folyásáról, sem a marxizmusról, serm a szocializmusról..
Rossz hírem van.. Az internet világában az alulinformáltság nem állapot, hanem szégyen..
11:08 du.
Falusi – ez jó volt:) Bájos, ahogy figyelő megkérdőjelezi, hogy Te tanultál-e marxizmust, minek után kifejted az általam is osztott mondandódat. A különbség, hogy Te olvastad Marx-ot mint kiváló közgazdászt és filozófust, őt meg tanították a marxista-lennininsta nevű ideológiára – kis különbség… Viszont pejoratív megjegyzést tenni a bridzsre – megbocsáthatatlan!
12:10 de.
falusi, te valóban rossz helyen élsz, megérdemelnél egy pár évet kedvenc filozófiád alatt.
Marxizmusban pl. igazán dolgozni kell….
1:37 de.
Eleftheria
Higgadtabban végigolvasva – bizonyos lexikális és statisztikai adattól eltekintve – eszmefűtatásod sok részével egyet lehet érteni. Én nem is annyira a Trianonhoz vezető utat vitatom, hanem az igazságtalanság tényét állapítom meg. Ebben bizony az akkori nagyhatalmaknak döntő szerepe volt. A tragikus az, hogy Hitler is ebből vonta le következtetéseit. Törvényszerűnek gondolta és meg is ideologizálta, hogy az erősebb megengedheti magának, hogy igazságtalan legyen és rátett még egy lapáttal. Tartok tőle – hogy akár marxista alapon – ma is vannak, akik a morál helyett, az „erőt” istenítik.
7:33 de.
Eleftheria
Mielőtt félreértenél: A te eszmefuttatásaidban – ahogy a Trianon utáni ellentéteket próbálod feloldani – ott van a morál.
8:16 de.
Figyelő
2015 április 28
12:10 de.
Virágszálam, én harminchárom évet éltem benne. Igaz, nem a „kedvenc filozófiám (sic)”, már csak azért sem, mert a Marxizmus nem filozófiai, hanem gazdasági elképzelés.
Sajna, a világ közgazdasági egyetemei elfelejtettek téged megkérdezni, így teljesen tudatlanul képesek és tanítjá
k a marxi téziseket..
😀
10:34 de.
Marxizmust. Aha. Mégis, hol? Mert a középiskolában ilyen tantárgy nem volt. Persze, lehet, hogy különórákat vett 😀
11:49 de.
Hogy mi a marxizmus, arról hosszas vitát lehet folytatni (mint ahogy arról is, hogy mi a kereszténység, ki az igazi keresztény stb.)
Én nem tanultan rendszeresen sem filozófiát, sem gazdaságtant (sajnos…), de mivel annyiszor és olyan erősen hivatkoztak rá, hát beültem a könyvtárba, és sokat olvastam. Többek között Marxot is. Bizony, Marx filozófus is volt, szociológus is volt, gazdaságkutató is volt, így együtt. Voltak hibái, tévedései, mint mindenkinek, utólag csak mosolyogni lehet az „egyenletein”, de pl. az értéktöbblet-elmélete abszolut maradandó, és hivatkozásai Hegelre, a dialektikus ellentétek kifejtése a társadalom működésében, és a termelési módhoz tartozó ún. alapvető osztályok dialektikus viszonya is kidobhatatlan, ha érteni akarjuk, hogyan működik és változik a világ.
5:08 de.
TE NAGYAGYÚ FIGYELŐ
–
A marxizmus egyes téziseit beépítették a II Vilháb után az amerikai közgadaság-tudományba , te idióta !
Mégis mit gondolsz ? Miért nem következtek be azóta túltermelési válságok , melyek előtte rendre megtépázták a vadkapitalista társadalmakat ?
–
Menjél már a francba a fröcskölődéseiddel. Másoknak terjesszed az ” igét ” . Itt tanult és képzett emberek vannak !
–
10:15 de.
A Vörös Hadsereg szembeszállt a kis antanttal, miközben a „nemzeti” hadsereg a hátországban civileket kínozott halálra..és nem csak zsidókat, hanem pl Simon Józsefet a marcali plébánost nyúzták meg elevenen, és kínozták halálra Prónay böllérbicskás gyilkosai..A bűne az volt, hogy a szószékről igehirdetés közben a földosztás mellé állt. Az emléktáblája még a marcali templom falán van…egyelőre. https://scontent-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-xfa1/v/t1.0-9/p160x160/22415_994992513867245_2311362011340525920_n.jpg?oh=3485ffd96609bbdee0fa076d055c14e7&oe=55D113F4 A „nemzeti” hadsereg egy puskalövést sem adott le a románok és csehek felé…de a budapesti bevonulás után _ a román hadsereg segge mögött_ folytatták a civilek kínzását, megalázását pl a Britannia szálloda pincéjében. Beszélő Fehér terror. Lásd itt: http://search.tb.ask.com/search/GGmain.jhtml?searchfor=Besz%C3%A9l%C5%91+Feh%C3%A9r+terror&tpr=hpsb&p2=^HJ^xdm007^YYA^hu&n=781ac4b0&st=tab&ptb=9DBB17B1-E49D-4C0C-9938-CAAED229DDC7&qs=&si=COGe2KXhwsMCFebItAoddgsAtA&ts=1430403002315
Fispán Géza
11:55 de.
Igen !
A ” leállatiasodott ” Lenin fiúk -eléggé elítélhető módon- kivégeztek vagy 625 embert , az eseteket jegyzőkönyvezték és irattárba helyezték.
A valóban leállatiasodott Horthy pribékek pedig kivégeztek jegyzőkönyvek alapján ( irattári anyag , lehet kutatni, hacsak azóta a mostani kurzus el nem tüntette ) kb. 30 000 embert és eltüntettek csak úgy kb. másik 230 000 embert , akik egyszerűen hiányoztak faluikból , családjukból. És akkor még nem szóltunk
a magyar zsidóság tömeges és lelkes kiirtásáról , továbbá a Don-kanyarban a Vörös Hadsereg gépesített alakulatai ellen vezényelt, felszerelés nélkül operett-honvédség 200 000 áldozatáról. Ez mind smafu az ilyen idióta Bencsics Klára Figyelők szerint , lényeg hogy a kakastollak meg a kócsagtollak vígan repkedjenek a csákókon és a büszke magyar félhülyék büszkén viselhessék az anakronisztikus mentéiket meg hermelines díszmagyarjaikat.
8:04 de.
Fispán Géza !
Hamburger Jenő:
LATINKA BALLADA
A nádasdi erdőszélen
Tizenkét sír sorban szépen.
Vörösöket temetnek,
A tiszturak mulatoznak, nevetnek:
„Állj elő hát Szalma János,
Te is Farkas komisszáros.”
– Szól a báró Prónay – „mehettek már
Marcaliba Simon paphó meggyónni”.
Véres hajnal, hűvös szellő…
Meghal mind a tizenkettő…
Egy jajszót sem hallani,
Csak a kányák károgását,
A tiszturak káromlását hallani.
Latinka az utolsó…
Tust húz rá a muzsikaszó.
Nincs irgalom, kegyelem:
Várja már a magaásta sírverem.
„A szád széle jaj be véres,
Népbiztos úr ne légy kényes!
Meghagyom az életed,…
Gyere hozzánk, jó leszel te
Miközöttünk fehérnek!”
„A szám széle bizony véres,
Lássa is meg minden béres,
Öreg bojtár, számadó:
Igaz ember meghal inkább,
Soha sem lesz áruló.
Jól célozz hát a szívembe
Te Prónay naplopó!”
„Egy életem, egy halálom:
A kaposi megyeházon
Lesz még vörös lobogó.”
Gyászbaborult sok száz árva.
Jó Latinka Sándorért,
Vezérünkért az igazért, bátorért.
Holdvilággal hóttak járnak,
Somogy ország még föltámad.
Lesz dáridó, ne mulass!
Addig pedig Horthy kutya
Fehér kutya csak ugass!
9:32 de.
Látom, itt még él a marxizmus a javából.
Merjen egy szegény halandó vitázni velük. Persze, azt nem tudják megcáfolni, hogy a marxista gazdasági elmélet megbukott az egész világon. Ez a lényeg.
(Különben én senkit sem dorongoltam le, ellentétben veletek, mert merészeltem erre rámutatni.)
2:30 du.
T.Figyelő asszony !
Tévedésben tetszik lenni. Mire is gondol kegyed, amikor a marxista gazdasági elmélet bukásáról mesél ? Az értékelméletről, vagy kizsákmányolási rátáról, esetleg makró szinten a kapitalizmus ciklikus válságairól, meg annak gazdságtanáról csak úgy általában, mert ezek annyira megállták az évszázadok megpróbáltatásait, hogy még mindig működnek, sőt ennek alapján egyes jelenségek továbbfejlődése a Marxék által kimutatott törvényszerűségek alapján a mai „modern” körülmények között is megjósolható. E gazdasági törvények ma is működnek.
A tudományos igazságok akkor is igaznak bizonyulnak, ha nem mutatunk rá azok egykori feltalálójának, vagy a róla elnevezett rész törvény(ek) nevére. Amikor például gőzmozdonyt látunk, eszünkbe se jut Héron labdája. Amikor pedig az olcsó kinai munkaerőre Európából Kínába átvonuló tőkét szemléljük, miközben már ott történik a világ fogyasztási cikk termelésének a 40(?)%-a, nem is gondolunk a marxista gazdaság-elmélet által már előre kidolgozott és megjósolt, a tőke monopolkapitalista alkalmazkodó természetéből adódó és a világgazdaságot működtető törvényszerű mozgásira, melyet ma egyszerűen a globalizmus új szavával próbálunk jellemezni. Attól persze az még ugyanannak a fogalomnak egy fejlettebb – egyes részleteiben alkalmazkodott – változata maradt.
Hát, maga szerint Figyelő hölgyem, ez egy bukott elmélet…, hát…
És, mindezt tudományos alapossággal a marxizmus már előre látta.
2:55 du.
Figyelő !
A bolsevizmus, az valóban megbukott és a bukásának az oka éppen a marxi tételek figyelmen kívül hagyása volt. E tételekből az egyik legfontosabb az, hogy az egyes történelmi korszakok nem ugorhatók át csak úgy… Például fejlett kapitalizmus nélkül semelyik társadalom sem léphet át a következő fejlettebb történelmi szakaszba…
A történelem és a gazdaság sem kívánsághangverseny. Ha akarod, ha nem, a tudományos szükségszerűségek kimutatás nélkül is be fognak következni. Csak úgy mint a hóvirág is előbb, vagy utóbb, de hosszú tél után is kibújik a jeges földből függetlenül attól, hogy várjuk azt, vagy sem…
10:27 de.
mit én leírtam az az utolsó szóig igaz.A Vörös Hadsereg védte a határainkat, bármennyyire fájdalmas beismerned, míg Horhyék csak (!) a fegyvertelen civilek ellen harcoltak. A marcali plébános esete egy volt a sok szörnyűségből amit elkövettek és még maga Horthy is beismerte az „Emlékirataim” c. pamfletjében hogy ott bizony ama „vasseprű” túlzásokba esett..De a Somogyi-Bacsó féle gyilkosságokban is ő volt a felelős, még ha nem is írásban adott parancsot a Népszava újságíróinak kivégzésére..
Az, hogy a mai kurzus piadesztára emeli a kétbalkezes Horthyjukat nem mossa le róla 1 000 000 magyar ember erőszakos halálának vére árnyékát, bármennyi szobrot is állítanak neki.
10:29 de.
Csak a pontosság kdvéért a legilletékesebbtől..aki a kocsmai verekedések és a harcok néhány áldozatát is beleszámolta : ” „A vörös uralom áldozatai Magyarországon” című, először 1921-ben megjelenő könyvét, amely a kommunista gyilkosságokat dokumentálja. Eszerint 587 személy esett a bolsevista terror áldozatául.
Horthy bevonulása (1919. november 16.) után különböző katonai alakulatok, különítmények avatkoztak bele Váry munkájába.”
10:32 de.
A marxizmusnak nem hogy köze nem volt _ a jelszavakon kívül_ de éppen hogy nem a legfejlettebb tőkés országokban valósult meg. Még mielőtt a Tőkét tűzre vetnétek, nézzetek körül: Törvényszerűen ismétlődnek-e a tőkés gazdasági világválságok ? Pedig ő a XIX századi kapitalizmust ismerhette mindössze..
1:45 du.
Feltámadáskor Marx és Engels öklét és szakállát fogja rázni Leninék felé a menetben, azért mert meglehetősen kicsavarták az elméleteiket.
Tessék kérem elolvasni a következő munkát :
–
” Marx és Engels levelezése Magyarországról ”
/ Kossuth könyvkiadó , 1974. /
–
Ebben világosan szerepel hogy ők úgy gondolták hogy a kommunizmus törvényszerűen ott fog megvalósulni , ahol a legfejlettebb , a legöntudatosabb a munkásosztály. Vagyis Angliában ill. Németországban.
Oroszországot többször is úgy jellemzik hogy ” Az elnyomás szele mindig Kelet felől fog érkezni. ”
És mindez megjelnhetett Magyarországon 1974 ben !
–
Arról nem írnak hogy mikor következnek be ezek a társadalmi változások , lehet hogy 500 év múlva .Azt sem láthatták előre hogy miképpen fog megváltozni az ipar szerkezete , mit fog jelenteni az ” információs társadalom ” . De ettől az elméleteik még igazak. Csak másképpen.
–
Mindenesetre Gorbacsov arról beszélt a Peresztrojka kapcsán , hogy amíg ” mi itten csak beszélünk a kommunista társadalom szükségességéről , addig szomszédaink szép csendben megvalósítják azt. Lásd : Svédország , Norvégia, stb. Ezen országok gazdaságának és társadalompolitikájának sok jellemzője azonos a Marx és Engels által leírtakkal. „
1:48 du.
Fortimbras:
Ejj de rég olvastam már ezt a verset 😀
2:17 du.
Dubois
2015 május 1
2:55 du.
Sajnálom, soha nem fog a marxizmus gyakorlatilag bekövetkezni! Ennek, egyszerű magyarázata van: Az ember alaptermészete kapzsi és az individum akar érvényesülni, nem engedi a közjólétet.
5:55 de.
Figyelő !
A modern tőke alapvetően nem szubjektív indíttatásból, önzésből és nemakarásból nyeri az energiáját. Akárcsak a szabadesés törvényében ha megfelelő talajon azt egyszer működésbe hozzák, akkor addig marad lendületben, amíg azt valami meg nem akadályozza… A történelem kerekét a gazdasággal egyetemben ugyanígy szükségszerűségek és gazdasági törvények, azok kölcsönhatása viszi – hosszú távon – előre. Ezek közül csak az egyik – bár nem jelentéktelen – tényező az emberi szubjektum…
Ha a haladást illetően valóban úgy és az lenne mérvadó, amit maga erről állít, akkor
1./ nem lett volna ősközösség;
2./ még mindig élne és „virágozna” a rabszolgatartó társadalom;
3./ ma még szó sem lehetne társadalombiztosításról és egészségügyi ellátásról, és közjólétről úgy általában.
Az, hogy van fejlődés az az állomásairól és azok sorrendjéről ismerszik meg…
6:06 de.
Figyelő !
Egyébként igaza van abban, hogy például MOST időlegesen Magyaroszágon éppen a legkapzsibb emberi természet ragadta meg a gazdaság kerekét, és mindent elkövet azt a legprimitívebb fedudalista keréknyomba visszaterelni olyannyira, hogy máris a magán nagybirtokok és latifundiumok kiépítésén fáradozik…
A hullámvasút most épp lefelé halad…
.
10:02 de.
Dubois, természetes, hogy a fejlődés van a szociális juttatásokban, az emberi munka értékelésében , hiszen a kapitalizmus nem zárja ezt ki.
De semmi köze nincs az eredeti marxizmushoz. Csak az emberiség fejlődött. Ennyi.
11:24 de.
Azért valahol csodálatos, hogy tízen ugyanazt próbáljuk elmagyarázni Klára asszonynak, de ő csak elengedi az egészet a füle mellett és mondja a magáét. Ez is kommunikáció, csak az elégtelen fajtából. Na sebaj, így legalább egymást megerősítjük tudásunkban több oldalról, ha már róla leperegnek az észérvek. Képtelen különbséget tenni alapvető dolgok között. Ő kb. úgy látja, hogy stadionos vezérünk a marxizmus ellen folytat ádáz harcot:) Na jó, ezért már bocs:)
2:45 du.
Banfi, nem Orbánra gondoltam, mert nem élek otthon. Én a világ ideológiájára gondoltam, ami tisztán bemutatta, hogy a marxismus megbukott. A Szovjetben is.
9:15 du.
Kedves, a szarkazmust nem értette. Tudom, hogy hol él. Megpróbálom elmagyarázni utoljára, amit egy hete nem sikerült megértenie, hiába próbálták 7-8-an.
Abban igaza van, hogy a marxizmus-leninizmus megbukott a szocializmus vagy a kommunizmussal együtt, akik Marx tanaiból adaptáltak egyet és mást. Azonban Marx ettől még a történelem egyik legnagyobb közgazdásza és filozófusa volt. Sőt, mint többen már elmondták, az alapelméleteinek többsége nem hogy megbukott, hanem továbbra is a tudomány sarokkövei. Megsúgom, Lenin se volt buta ember és sok filozófiai írása legalább annyira örökérvényű, de ő most nem divatos:) Ennek a kimondásától én még lehetek tökéletes anti-kommunista és anti-fasiszta, ami már ok, hogy utáljam Orbánt és maffiáját.
1:12 du.
Figyelő !
Azt állítja, hogy természetes folyamat, az emberiség fejlődése hozta magával a szociális juttatások bővülését.
Már azzal, hogy egy természetes, vagyis egy önmagától működő fejlődést ismer el, mint egymást követő szükségszerűségek bekövetkeztét, akaratlanul is elismeri Marx és Engels a természet és a társadalom dialektikájára vonatkozó tanításait.
Értse meg, a tudós nem mozgatja a törvényszerűségeket, csupán feltárja azokat. Azok pedig, ha feltárták, ha nem, akkor is működnek és hatnak a természetben és a társadalomban egyaránt.
A Marxizmust elméletét elképzelhetjük egy óramű terveként, melyben a rugók, mint indítékok, a fogaskerekek, mint a történelmi indítékok közvetítői, a rendszer végén mozgatnak két egymáshoz képest is folyton változóan „álló” és mozgó óramutatót, az elmélet végeredményét. Ha ebbe a rendszerbe csak egy homokszem kerül, avagy csak egyetlen kerék-fog hibádzik, az adott óra előbb vagy utóbb megáll.
Ez történt a szovjetnek elnevezett rendszerrel is, ahol Lenin és csapata „csupán” a marxizmus legsarkalatosabb pontját, >a legfejlettebb, a legerősebb láncszemnél bekövetkező< változás törvényét hagyta figyelmen kívül, mert úgy gondolta, hogy az egyes törvényszerű lépcsőfokok csak úgy átugorhatók. Ők átugrották. Ezért bukott el az a rendszer, pedig csak egy alkatrész, egy láncszem hiányzott a fejlődés útjáról.
És tényleg jól mutat rá Geyza, hogy a klasszikusok, nem írták le soha és sehol azt, hogy a minőségi változás időben, milyen pláne nem, hogy időtávban mikor is következik be…
6:03 de.
Figyelő !
Az, hogy – mint írja – a kapitalizmus nem zárja ki a szociális juttatásokat és az emberi munka értékelését, az a vásár is kettőn áll (állt), mint minden vásár. E két ellenérdekű oldal:
1. a tőke,
2. a munka.
Míg az egyik a termelés növelésén keresztül a profit növelésében, addig a másik a saját „értékén” való díjazásában érdekelt. Ám tőkés viszonyok között ez az érték soha nem érhető utól éppen a profit kergetése okán, amely ebben a termelési módban mindig is elsőbbséget élvez, ami a jövőben is így lesz.
E megmérettetést egy kétkarú mérlegként képzelhetjük el, amely folyton kileng, de sosem kerül egyensúlyba, a mutatója meg sem áll… A verseny résztvevői között folytonos feszültség húzódik, amely általában a munka díjazásának az elégtelenségében, illetve annak és a társadalom életminőségének javításának követelésében és kielégítési szándékában testesül meg.
Amióta tőkés termelési mód létezik, azóta ez két ellentétes érdek – ti. profit, kontra a munka értéke és az azért kifizetett bér különbsége – állandó súrlódásában és kölcsönhatásában alakul az értéket létrehozó termelők, azaz a társadalom érdeke, illetve ennek az ellenkező tendenciája.
Tulajdonképpen valahol az eseményeknek ebben a műhelyében alakul és formálódik a történelem is, mely folyamat egy társadalmi fejlődést mutat, amelynek során mára már olyan juttatások is polgárjogot nyertek, amelyekről nemhogy Marxék idején, de még a 100 évvel ez előtti legoptimistább szakszervezeti vezetők álmodni sem mertek volna.
Ui.
A fenti kommentemben (1,12) óraszerkezethez hasonlítottam a Marxizmus rendszerét, mely feltételezésből kifelejtettem a minden mechanikus óraszerkezetben ott működő (billegő, ketyegő) . g á t s z e r k e z e t e t . melynek célja az, hogy a kemény rugó hajtotta rendszer nehogy másodpercek alatt túlfusson, netán az egész rendszert ripityára törje össze. Az én szemléletemben ezt a meghajtó rugótól független gátló szerepet a jogrendszer szolgáltatja. Ha ez a jogi biztosíték elromlana, vagy nem funkcionálna normálisan az egész rendszer vagy szalad, vagy megáll… Lásd: SzU.
6:44 de.
helyesbítés: „szalad” helyett túlszalad, túlfut…
7:30 de.
T.Figyelő !
Amióta a világot a tőke irányítja, azóta csak a . b é r h a r c . adja (adta) meg az egy-egy cégnél elért(!) munkabér színvonalát és nem a tulajdonos(ok) „jó szándéka”. Hiszen érthető okokból az osztalék nekik fontosabb…
A dolgozók juttatásairól már nem is szólva, amelyért kf. szak és civil szervezetek harcolnak, hisz’ míg a béreket kvázi rövid időközönként rendezik, addig a juttatásokat a tőkének szintén alárendelt állam úgy ahogy, csak néha bővíti, illetve rendezi. De a pl. a tőkés (magyar) állam gyakran, mint a közelmúltban is nem egyszer, inkább szűkíti…
Ezek után tehető csak fel az a kérdése, hogy vajh a juttatás(ok) a kapitalizmus velejárója e ?
Megjegyzem, az elért juttatásokat, nem véletlenül nevezik sokan vívmányoknak, igen, mert azokat is kemény érdek-harcokban kellett kiharcolni, míg az országonként különböző mai szintekig
eljutottunk. Megjegyzem lenne még benne tartalék bőven…
.
4:25 de.
Dubois, !
Írod, hogy „amióta a világot a tőke irányítja, azóta csak a bérharc…”
Ez a megállapítás mostmár csak azzal történelmi ténnyel kiegészítve teljes, hogy ebbe a (bér)harcba azért beleszólt a közben létrejött Szovjetunióban automatice bevezetett juttatások „begyűrűzése” is. Bármily furcsa is, de a szovjet példa és erőfeszítések megtermékenyítőleg hatottak a nyugati munkások juttatásaira is. Ez a verseny eltartott a SzU felbomlásáig. Azóta romlott a munkásosztály helyzete és alkupoziciója…
˙
Magyarortszágon a II. Világháborút megelőzően, csak a közalkalmazottaknak és MÁV alkalmazottaknak (a társadalom mindössze 22%-ának) járt nyugdíj, míg aztán a háború után – a kommunisták – bevezették az általános öregségi nyugdíjat, amely azóta is minden állampolgárnak – ki tudja még meddig – alanyi jogon jár.