Fólia-fóbia avagy a trafikfrász
Elsősorban tisztelettel együtt érzek a kaposvári áldozat családjával, egy virágjában letört élet elvesztése mindannyiunk vesztesége.
A veszteségnél már csak az a düh erősebb, amit az ember olyankor érez, amikor a visszavonhatatlan egy felesleges ostobaság miatt következett be. Miközben a média nagy része azon csámcsog, hogy mennyiben volt oka a brutális támadásnak a láthatatlanság, a kormánytényezők meg az utóbbi idők szokásainak megfelelően össze-vissza beszélnek (nincs is a törvényben a fóliázási kötelezettség, csak a beláthatóság megakadályozása), aközben egy igen fontos aspektusról nem esik szó.
A törvény szelleméről – ami egyébként átlengi az egész magyar törvényhozást, 2010 óta egyre látványosabban. Kormányoldalról változatlanul mantrázzák, hogy „az ifjúság dohányzástól való megmentése érdekében” kell láthatatlanná tenni a dohányárukat. Mintha bárki is azért szokott volna rá a dohányzásra, mert látott életében cigarettásdobozt. Tapasztalatom szerint sok esetben pont fordítva van, bár nem kicsinyelném le a példa erejét sem.
De maradjunk a törvény szelleménél, egy viszonylag régebben megesett példával. Az egyházak többsége (az iszlám is) erőteljesen tiltja a szexuális kapcsolatot az adott vallás vagy állam szabályozásán kívül. Emberek millióinak jelenti ma is az erkölcs fogalmát kizárólag az, hogy az illető hány másik emberrel állt vagy áll érzéki viszonyban.
Képletesen szólva vagy ezer évvel ezelőtt lefóliázták a hálószobákat. A hittételek szerint azért, mert a szexualitás eredendő bűn, bármelyik isten ellen való vétek. Szerintem meg azért, mert az innen-onnan keletkezett utódok esetleg részt követeltek volna a vagyonból. Esetleg a nemi úton terjedő betegségek megfékezése is állhatott a tiltás hátterében.
A betegségek gyógyíthatóságának fokozatos erősödése, de elsősorban az utódnemzés szabályozásának lehetősége feleslegessé tette az eredeti indokok fenntartását. Az emberek meg teljesen érthető módon rávetették magukat az addig tiltott gyümölcsre. Zabálták/ják az éretlent, a romlottat is. Mert hosszú évszázadokon keresztül még csak beszélni sem lehetett arról, hogy mi az a késztetés, ami okosnak tartott emberek agyát is elönti egy másik láttán. Mire való az öröm, ami egy kapcsolatból fakadhat, és hogy lehet elkerülni az undor, a gyomorrontás másnaposságát. Miért természetes, hogy egy ember fiatal éveiben a szexuális partnert is keresi, amikor párt választ, és miért ember ellen való vétek, ha válogatás nélkül, csak a remélt pár ilyen irányú teljesítményét értékeli?
Nem vagyok prűd, de elképedve figyelem a főként amerikai „romantikus” filmekben elburjánzó örömkergetést, aminek – legalábbis e történetkék szerint – egyetlen forrása a kielégülés. Fontos, nagyon fontos szegmense az életünknek a kiegyensúlyozott nemi élet, és nem ördögtől való az sem, ha ennek érdekében megtanulunk bizonyos technikákat, trükköket is. De a szerelem azért szerintem más is, több is egy kicsit, mint a lepedőn való akrobatika. Tapasztalataim szerint a szexualitás is akkor veszti el örömforrás jellegét, amikor megszűnik a másik iránti megbecsülés, a bizalom.
Hogy kerül mindez a törvények szelleméhez? A mai magyar törvények alapelve a tiltás. A minél szigorúbb tiltás. Sok millió polgártársunk ért ezzel egyet – nemcsak Magyarországon, a világban másutt is. Ezért olyan kacifántosak a törvényszövegek, mert mindig kiderül, hogy valami kilóg a ”fólia” alól. Legtöbbször a való élet, de ez a legkevésbé sem zavarja a mániákus „rendszeretőket”, akik nem veszik észre, hogy éppen ez a fejvesztett igyekezet teremt átláthatatlan káoszt a tiltások tengerében a vágyott rend helyett. Így kerülnek a fizetős utak közé elkerülhetetlen városi szakaszok (Budapesten pl. a reptérre vezető egyetlen út egy része), követhetetlen útdíj-rendszer az áfa csalások ellen, a szállítmányok megvalósíthatatlan ellenőrzésével, olyan boltnyitvatartási izé, amin az isten se ismeri ma már ki magát.
Az emberben óhatatlanul felmerül a gyanú: a sokféle fóliának vajon mit kell eltakarnia? Mert hogy nem a kiskorúak elől a dohányáruk látványát, az biztos.
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
12:54 de.
A fiatalokat a dohányzástól így, ilyen módon eltéríteni nem lehet,
ezt az első pillanattól józan ésszel be lehetett látni. Mert amit
tiltanak, dugdosnak, arra a gyerek majd az átlagnál is nagyobb „érdeklődést mutat. Ezzel a felnőttek is így vannak.És hiába dugjuk el a boltokban a cigit, ott van a szülők, a barátok, az utcán szerzett példák millió változata. Tiltjuk a gyerekeink elől a”csúnya beszédet, viselkedést is, ha nem otthon, majd megtanulja másutt, az Életben, az utcán, a suliban, bárhol.Teljesen felesleges volt a piac újra osztását ezzel indokolni.
2:23 de.
Ez most nagyon jó cikk lett.
Egyetlen részlethez van ellenvetésem: „ezer évvel ezelőtt lefóliázták a hálószobákat”. Szerintem sokkal régebben, és nem azért, amiért utóbb megerősítették a fóliát.
Ugyanis az embeszabásúak is tiltják a „házasságtörést”. Ennek egészen természetes evolúciós okai vannak. A háremtartó hímvezéres fajok esetében ez egyértelmű.
A sokkal hajlékonyabb csimpánzok és törpecsimpánzok esetében a szerelmi párkapcsolat nem egész életre szól, van válás és új kapcsolat létrehozása, bár az apa és az anya emlékeznek egymásra, apa örül gyermekeinek, szívesen találkozik volt párjával. A fiatal nőstények közül van, aki messze elkóborol, és idegen csapat hímeivel találkozik és csoportos orgia alanya lesz.
De a lényeg: 1. A pár félrevonul a csapattól, annak ellenére, hogy ezzel veszélyeknek teszi ki magát. 2. Az idősebbek igyekeznek megakadályozni a fiatalabb hímek udvarlását, akik viszont minden lehetőséget megragadnak, hogy egy nőstényt becserkésszenek.
Mindez ez a cikk lényegét, igazságát nem érinti.
4:38 de.
˙
Remek! Kerek érvelés a fidSS okozta szellemi káoszról.
.
4:53 de.
Endre!
Ha háremtartó, tehát hárem veszi körül, akkor miféle házasságtörésről beszélsz össze és vissza ?
Ebből – a Te leírásodból – az következik, hogy azt a, mondjuk tíz nőstényt, nem csalhatja meg… Hát persze… Mese habbal! Inkább a monogám fehér galambokról beszélj, azok bár nem emberszabásúak, ámde hűek a hatodik párjukhoz.
.
12:24 du.
Persze, nem a magyar kormány találta ki a foliával való takarását a ciginek. Csak külföldön, pl. Kanadában már évek óta így van. Bezárt fiókos szekrényben tartják a cigiket. Csak átvették otthon külföldről ezt a szokást.
Ami meg a házasság védelmét illeti, jogos és logikus védelem volt a múltban az utódok számára. Mégis jó egy gyereknek, ha tudja ki az apukája, vagy az anyja. Sajnos az USA-ban a fekete fiatalság NEM nagyon tudja, ki az apukája. Meg is látzik rajtuk.
T.i. egy fekete férfit semmi sem kötelez arra, hogy megmaradjon a nő mellet, ha éppen jön a gyerek.
Lehet, hogy ez egy ősi afrikai szokás, de ma is ez érvényes.
1:15 du.
Figyelő
2015 május 4
12:24 du.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem látod a különbséget a szekrényben, vagy függöny mögött tartott dohányárú, és a befóliázott ablakok között!!
FYI: Race and Ethnicity. In FY 2000 African American children represented the largest share
of children in foster care (41%), as shown in Figure 2. White children accounted for the
second largest share (40%), followed by Hispanic children (15%).
Ennyit erről.. (Néha az agyára mész az embernek a meggondolatlan, megalapozatlan butaságaiddal..)
2:40 du.
Dubois,
Félreértesz. Én is ezt írtam, hogy a gorilláknál kizárt.
Viszont a csimpánzoknál nagy a csoportalakulás és csoportfelbomlás dinamikája, mint ahogy az embernél is.
Ezt nem én találtam ki, hanem a terepkutatók írják. Legismertebb: Jane Goodall.
3:56 du.
Bár a kormány cáfolta több fórumon is,hogy előírta volna a fóliázást,(tény,hogy a a fiataloknak lehetőleg nem szabad reklámozni a dohányzást)sajnos az egyre több brutális támadás,sőt gyilkosságok
elkerülése végett sürgősen szükség lenne az ezt megakadályozó intézkedésnek,bár több helyen van vészjelző,de nem mindenhol sajnos!
elegendő lenne,ha egyszerűen nem szolgálnák ki a kiskorúakat,de a takarást mindenképp el kellene távolítani.
Régebben csak a reklám tiltásáról volt szó,ami helyes!
3:26 de.
Na. A törvény valóban nem szól konkrétan fóliázásról. Azt mondja: meg kell akadályozni az üzletbe a „beláthatóságot”. Lehetne ezt mondjuk farostlemezzel, téglával is.
Csakhogy épp ez az álságos duma. Nem tartom valószínűnek, hogy azt a sok rablót, meg szerencsére eddig csak egy gyilkost a takarófóliákból áradó titokzatos fluidum késztetett bűnre. A BELÁTHATATLANSÁG miatt gondolták úgy, hogy megúszhatják a dolgot. Hogy nem látja senki, hogy mit művelnek. És tökmindegy, hogy fólia, deszka vagy tégla miatt. Ostoba és felesleges törvény – sajnos nem az egyetlen – és egyetlen célja, hogy eltakarja a piac újrafelosztásánál működő állami, hatalmi visszaéléseket.
3:33 de.
Ja, a cigarettareklám kb. 30 éve tiltott Magyarországon is, úgy tudom, egyedül a Forma-1 kapott némi felmentést, különben lehúzhatta volna a redőnyt.
3:55 de.
talalom: Bodának hiába érvelsz. Ő a kormányzat hazugságait – jó cselédlelkű lévén – cáfolatnak veszi, még akkor is, ha két halljakend gyökeresen ellentétesen „cáfol”.
11:20 de.
falusi, a foliát azért van otthon, mert sokkal olcsobb megoldás. Nálunk, külön butordarab a trafikban a cigarette tárolása, lezárt fallal.
Én sehol sem írtam „foster homeról” én apa nélküli gyerekekről írtam.
Ennyit a butaságról (és a kötekedésről).
1:39 du.
Bocs Figyelő, de az itthoni NB-k (Nemzeti dohányboltok) teljesen újan készültek, egy kötelezően előírt berendezéssel. Abba belefért volna a szekrény. De nem a gyermekek lelke a lényeg, hanem hogy ne látsszon ki a valódi szándék és tett: a régen ezzel foglalkozók tönkretétele, és a piac felosztása a csókosoknak. Ez zajlik a szerencsejáték-bizniszben. Mit gondolsz, mi után nem kell áfát fizetni? Nem, nem a kenyér vagy a tej után. A játékkaszinói tevékenység után nem kell forgalmi adót fizetni! Amit az állam három embernek adott koncesszióba. Képzeld, egyik se a Gyurcsány. Az Andy Vajna nevű hazaszédelgett filmproducer az egyik szerencsés, a másik kettőt nem tudom biztosan, talán valaki majd tudja.
3:17 du.
találom, még mindig olcsóbb a foliát, mint egy szekrény.
6:29 du.
Nem, nem olcsóbb, hiszen a nyitott polcok helyett szekrényt is előírhattak volna. Még egyszer: az összes nemzeti dohányboltot újonnan kellett berendezni, méghozzá egy előírt terv, és megadott bútorszállító szerint. Magyarországon nincs öt évnél régebbi dohánybolt, mert az összes régit megszüntették, és kiosztották a barátoknak. Így már érthető?
10:02 de.
Mellesleg Canadában már 8 éve behozták a cigaretta eltakarását. A magyarok mindig később érnek el a nyugati példához.
1:58 du.
Jaj, Figyelő! A cigarettát (kést, ollót bármit) nem eltakarni kell a gyerekek elől, hanem elmondani, akár naponta sulykolni, hogy miért káros. Én tudom – több mint 50 éve láncdohányos vagyok. Többet ért a dohányzás elleni küzdelemben az, hogy ma már a legmenőbb kalandfilmekben sem lóg a cigi a főhős szája sarkában, mint egymillió eltakart cigisdoboz. Tudom, látom: a fiam korosztályában ciki a dohányos, aki bagózik, az kicsit bunkónak is minősül.
A „nyugati példát” meg hagyjuk már a francba. Nem azért, mert nem becsülném azt a morált, kultúrát, ami sokszáz éven át képes volt meghatározni a Föld népeinek életét. Hanem azért, mert nekem, mint k-európainak, fehérnek, magyarnak éppúgy jogom van példákat állítani és elvetni, akár a kanadai fehérnek, az afrikainak és az ázsiainak. A konkrét példánál maradva: ha kanadaiak már 8 éve behozták a cigaretta eltakarását, akkor pont olyan hülyék, mint azok a k-európaiak, akik azt hiszik, hogy a tiltás, meg az elhallgatás bármilyen emberi gyengeséget képes megakadályozni. Nem jósolok nagy jövőt az ilyen alapon szerveződő kábítószer elleni küzdelemnek se.
2:48 du.
Találom, én is dohányzom, sokkal több éve. Nekem is az a véleményem, amit itt állit. De csak megemlitettem a kanadai módszert. Nem mintha ettól kevesebb dohányos lenne.
Baj ez?