Balog Zoltán és a porrajmos – avagy az érdekes magyarázat
Porrajmos – elnyeletés, felfalatás, elpusztítás. O baro porrajmos – a nagy felzabálás – mármint, a cigány életeké. Nem szép szó, a cigányok nem is annak szánták.
„1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, és több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. (MTVA)”
Ezek után Balog Zoltán miniszter a hétvégén a holokauszt roma áldozatainak emléknapján szólalt meg a Kossuth rádióban. Tekintsünk el attól, hogy ezen emléknap Európa szerte augusztus 2-ára esik, de hát, alighanem, e tárgyban is mi Európán kívülinek tekinthetjük magunkat.
Azt találta mondani – természetesen merő humanizmussal átitatva – hogy Magyarországról nem történt roma deportálás. Nem hát, mivel a magyar cigányokat Ausztriából vitték el. Gondolom, oda meg vagy a húsvéti körmenettel, vagy valami táncos-zenés-dalolós, amolyan gipsy hangulatú vonulással kerültek ki.
A fene vinné el, hogy a megátalkodott túlélőknek van pofájuk másképpen emlékezni!
“Tizennégy évesen vittek el, előbb Pápára, onnan Komáromba. Csendőrök, kettő jött biciklivel. Kalap, tollas kalap, puska a vállukon, szuronnyal, úgy hajtottak minket. Marhavagonokba vittek Komáromba, a Csillagbörtönbe. Se szalma, semmi, csak a flaszteron feküdtünk a bunkerokba. Egymás hátán elfértünk. A zsidókat előttünk lévő nap vitték el, de még én ott vótam, három hétig, addig nem hoztak senkit.
(…) Három hét után kiválogatták a fiatalokat, meg a férfiakat, az anyámot meg a kis testvéreimet hazaengedték. Vettem én is magamhoz az egyiket, magamhoz fogtam, mintha az enyém lenne. De fiatalnak látszottam. “Engedje el azt a gyereket, osztán oda megy”. Ennyit mondtak. Odahajtottak a többiek közé. Bevagoníroztak engem is, meg a nővéremet, irány Dakhajó. Két-három nap tartott az út. Akkor állt meg a szerelvény, amikor riadót fújtak, jöttek a repülők, bombáztak. Lefújták a légót, elindították a szerelvényt. Enni nem kaptunk, de még vizet se. Bizony nem. Meg vót deresedve az ablaknak a vasa. Reggel korán felálltunk, a vasrácsot nyaltuk. Így vót egy kis nedvesség a szánkba. (…) Egy hónapig ott vótunk Dakhajóba, akkor bevagoníroztak megint, és elvittek egy másik táborba. Ott talán másfél hónapig vótunk. Befogtak minket dolgozni a zsidó nőkkel, a vasútra. Köveket összeszedni, gráblálni, meg a fűt fölkapálni. Délután négy-öt óra felé behajtottak minket, de a helyünkre nem mehettünk be. Kinn sorakoztunk a hidegbe a lágeren belül. Este tizenegyig vagy százszor is megszámoltak minket, úgy engedtek csak be a barakkokba.” – idézte fel az egyik túlélő, Kolompár Istvánné Lakatos Julianna. Biztosan rosszul emlékszik.
Mint ahogy rosszul emlékeznek a Porrajmos – Cigány holokauszt színes, magyar dokumentumfilm (készült:2000-ben) szereplői is. Rendező: Varga Ágota, operatőr: Markert Károly, producer: Vitézy László, gyártásvezető: Kreutz Emil.
„A cigány holokauszt eseményei az elhallgatott történelem lapjaira tartoztak. A cigány áldozatok sorsa egészen a legutóbbi időkig nem került az érdeklődés középpontjába, az áldozatokra senki sem volt kíváncsi. Néhány újságcikktől és rövidebb tanulmánytól eltekintve máig Karsai László történész 1992-ben megjelent kötete az egyetlen rendelkezésünkre álló monográfia ebben a témában. E film először tesz kísérletet arra, hogy átfogó képet adjon a magyarországi cigányok deportálásáról a dokumentumfilm eszközeivel. A túlélők, a filmbéli visszaemlékezők megtalálásához a Magyar Vöröskereszt nyújtott segítséget. A svájci kormány 1998-as segítőakciója nyomán ugyanis ők voltak a közvetítők. Így a film forgatását megelőzően közel száz túlélővel ismerkedtem meg, közülük választottam ki filmem szereplőit. Varga Ágota”
De – gondolom – ez a megtört ember is rosszul emlékszik:
Nem is lehet másképpen. Ha Balog – lelkészileg is felkészült – miniszter azt mondja, hogy nem volt deportálás Magyarországról, akkor nem volt.
Én meg csak csodálkozom, és értetlenkedek: ma, Magyarországon, ezzel a jellemmel valaki miniszter lehet?
7:57 de.
Én ezt úgy módosítanám, hogy ezzel, azaz csakis ilyen jellemmel lehet ma valaki miniszter Magyarországon !
8:28 de.
Besancon: ez az embernek látszó valami – mert, lássuk be, ezzel a mentalitással csak annak látszik – lelkész, méghozzá református, akik azért egy csöppet megengedőbbek, mint a katolikusok.
Ez az embernek látszó valami Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő negyedik helyezettjeként Szocsiba utazhatott. Végülis, megérdemelte, nem? 1976–tól 1977-ig betanított esztergályos volt a Diósgyőri Gépgyárban. Na, ott lehetett képességei csúcsán. Jómagamnak a Petrikben volt szerencsém fél évig gépműhelyi gyakorlatot folytatni. A mai napig sem tudja nekem senki megmagyarázni, mi a francnak kellett megtanulnia a leendő vegyésztechnikusnak esztergályozni, de kétségtelen, azzal a tudással Balogot bármikor helyettesítenui tudtam volna. Betanított volt, most is az. Csak nem esztergályos.
1979 és 1980 között gondnokként dolgozott a Hosszúhetényi Katolikus Szociális Otthonban. Mit mondjak, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy sejtsük, elég jól profitált belőle. Ezzel a jellemmel, ami neki van, biztosan nem vásárolt otthonra a háztartásához szükséges dolgokat: WC-papír, mosogatószer, villanykörte, ilyesmi.
Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. Azt tudni kell, hogy oda nincs felvételi, ajánlással kerül be a hallgató. Valaki nagyon benézte, amikor őt ajánlotta.
1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán mentálhigiénés szakemberi diplomát szerzett. Az, hogy szakemberré vált volna, barokkos túlzás. Ott már komoly gond lehetett: ez az embernek látszó valami MENTÁLHIGIÉNÉT tanult! Kérdésem: miért képtelen magán alkalmazni?
Nem értem Népünk Boldogságát sem: mi a franc vezette arra, hogy ekkora seggfejekkel vegye körül magát? Őt is amortizálják, ha nem vette volna észre!
9:35 de.
Balog = betanított munkás. Asszem, ez a lényeg. Minden tekintetben betanított. Azt még nem tudom, vissza hozza-e az eldobott botot. Képességei szerint korántsem biztos, hogy meg tudja csinálni.
2:25 du.
Ezt már nem lehet kommentálni, ez az „ember” (Balog Zoltán) hazánk igen nagy szégyene!!!
Minimum mondjon le, és menjen Észak-Koreába ott vannak az ilyen emberek, akik az ellenfeleiket, de még a rokonaikat is kutyákkal etetik meg!
2:26 du.
Vitatkozom!
Nem látszik embernek!
Meztelen csigának látszik. Kágyiló – nálunk Zalában így mondjuk. Megmászik mindent – utánna nyák a nyom.
És visszahozza a botot, majd hétrét görnyedve hajlong, csorog a nyál a pofájából, vigyora undorító.
Bocsánat.
2:50 du.
Aptyuka: nincs bocsánat! Legalábbis neki! Ezzel besorolt a nagy tudású másik agyonkeresztény mögé, aki szerint a Kamenyec-Podolski vérengzés csak egy idegenrendészeti eljárás következménye volt! Jelentette ki Szakály ezt a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjeként. Most akkor mit várunk egy minisztertől? Hát, ha a zsidók deportálása – Szakály által igazoltan, elvégre ő csak tudja – nem volt deportálás, akkor a cigányoké miért is lett volna az? Ausztriáig, gondolom, társasutazást szerveztek nekik, csak hát, a háborús körülmények miatt pechükre nem Pullmann, hanem boci-pullmann jutott nekik. De a lényeg, hogy Balog szerint odáig az nem deportálás volt, csak onnantól.
2:56 du.
Hegedűs Sándor: lemondani? Ez? Amikor a Vezér megbízik benne? Valaki nagyon okos a fácsén azt találta mondani: a szaktudást még mg lehet szerezni, de az elvesztett bizalmat nem!
Igaza volt: ezek összes alázatos görnyedésükkel, seggnyalásukkal a bizalomra hajtanak. Jaj, csak a Viktor el ne veszítse a belém helyezett bizalmát!
Nos, én az ilyenek láttán/hallatán arra gondolok, hogy egész mást helyeznék beléjük, de nem bizalmat. Werbőczyék tökélyre vitték: a delikvens még napokig elélt karóba húzva. De a felebaráti szeretet visszatart.
4:49 du.
Hálás lehetek a baloghoz és a zuglói nyilasokhoz hasonló turul tetveknek és fattyaiknak.Nekik köszönhetem,hogy nem kell az ő uralmuk szülte szenny csatornában élnem.Számomra elég érthetetlen, hogy a normatív(igaz, nem sok van)embereket mi tartotta,tartja oda. Már a húsos fazék sem reális mese.
1:29 de.
Pedig állítólag Baloghban van cigány vér is…
Nevelt gyerek volt,azt mondják…
Hogy igaz e,nem tudom…
2:55 de.
Fenyvesi Glória:
1. Balog. Ha tudni akarja a név eredetét: balkezes, suta
2. Pedig állítólag akad okos jobbikos is. Maga nem tartozik közéjük.
3. Ennyit fogott csak fel a cikkből, gratulálok, még sokra fogja vinni! Szebb jövőt magának, magára fér!
7:03 de.
Hogy Balog lelkész/miniszter úr (aki ugye nem méltó az „ember” elnevezésre) többet tesz a szegény néprétegek(cigányok…) érdekében mint némely kommentelőnk Hebronban vagy LosAngelesben , az biztos. (És még héberül és lovariul is tökéletesen beszél…) Sőt még azt is tudja, hogy a magyar zsidó holokausztnak legalább 555.000 mártírja van, mig a magyar roma holokausztnak (igazoltan) 5.000. A különbség nem kicsi…, pedig a vonatkoztatási alap nagyjából megegyezik! Egyes városokban tényleg voltak tulkapások, pl. Székesfehérváron, ahol egy Ille Sándor nevű csendőraltiszt volt a specialista (ld. internet, google…)
Az auschwitzi Emlékmuzeumban nem könnyű megtalálni azt a falat az egyik barakban, ahol roma tárgyú képek vannak, de szinte magyar vonatkozás nélkül.
A „munkáspárti” magyar mologyozs többet tesz a cigányság érdekében…, és kevesebbet szövegel!
7:44 de.
Che: igazán lenyűgöző Balog páter – maga szerinti – ismerethalmaza, csak nem értem, miért mond ekkora marhaságot, ha ennyire tudós? Roma holokauszt nem volt, mivel nem így hívják, ez eddig már magának is lejöhetett volna, a vonatkozási alapot meg talán ne is említsük, mert nem ugyanaz.
Ami a hebroni és losangelesi hivatkozásait illeti, honnan veszi az információit? Mert ugyebár, IP-cím szerint ÉN be tudom azonosítani őket, de maga aligha.
Honnan tudja beazonosítani egy fotótól, hogy az magyar vonatkozású-e, vagy sem? És, ha igen, mit cáfol ezzel?
Nem igazán érthető ez a mologyozs-dolog, ha kifejtené, nagyban hozzájárulna ismereteink tárának bővítéséhez. Bővebbet esetleg a Szovjetszkij Mologyozsnál 😀
Ki az az Ille Sándor? Ismernem kellene?
Egyesek bagatellizálják a maga által említett 555ezret – honnan e pontos szám? – mások még a tényét is tagadják. Maga hol áll e kérdésben? Nem gondolja, hogy egy is sok lett volna?
Ténylegesen mit akart mondani a hozzászólásával? Mert az valahogy nem jött ki 😛
Vagy csak a szokásos „jusztis” beszólása?
Javaslom, ezen gondolatsorral még foglalkozzon egy kicsit, nem fog megártani.
9:22 de.
István,
ez a Che, guerrát provokál.A lökött agyú cselcsi szerint nevelt gyerek volt.Hogy lett ennyire neveletlen? A Che terített farok szerint héberül is tud meg lovariul is.A héber a Che álma.Azt viszont nem kétlem,hogy lóvaginul még a G lólikával is elrendeződik.
1:52 du.
„Nem értem Népünk Boldogságát sem: mi a franc vezette arra, hogy ekkora seggfejekkel vegye körül magát? Őt is amortizálják, ha nem vette volna észre!”
.
Népünk Boldogsága úgy is mint hazánk legnagyobb seggfeje, mi mással vehetné körül magát mint seggfejekkel? Van valaki kis hazánkban, aki el tudja képzelni, hogy értelmes ember hajlandó lenne hazánk Boldogsága, úgy is mint legnagyobb seggfeje mellett dolgozni?
.
Értelmes vezető, értelmes beosztottakkal veszi körül magát, mert azok az ő és a hozzátartozó csapat munkájának eredményességét, hatékonyságát, teljesítményét növeli.
.
A gyenge, besz@ri vezető meg seggnyaló mamelukokkal veszi körül magát.
Közöttük okosnak érezheti magát, nincs visszabeszélés, hozzáértés, pláne nincs alkalmas, az ő leváltására is alkalmas ellenfél a csapatban.
.
Népünk Boldogsága úgy is mint hazánk legnagyobb seggfeje leamortizálása? Hova?
Nem tudok nem gondolni a szibériai Gulag-os favágóra, akit barátja próbál csitítani, mert hogy „elvihetik”, jogosan kérdez vissza. Innen, hova?
.
Népünk Boldogsága úgy is mint hazánk legnagyobb seggfeje, nem kell hogy féljen innen már nem sok amortizálandó maradt.
.
Balog „gyalázatos” (bocs, de képtelen vagyok tiszteletesnek nevezni), úgy is, mint Nagy Történelmi (zsivány) Egyházaink egyikének szolgálója, méltó egyházához. Emlékszik még valaki hogy Hegedűs „gyalázatos” egyik túlzónak talált akciója után megpróbált feltápászkodni (a pénzszámolás zsibbasztó tevékenységből) valamiféle etikai vagy erkölcsi testület. De hamar rájöttek (talán a persely csilingelés gyengülő hangjából / kérem nem szó szerint érteni) hogy a bágyadt „elitélésre” tervezett akcióra sem lenne igény nemes egyházukban, úgy hogy nem sok minden történt.
.
Már lassan annak is örülhetünk, hogy Jézus követőinek különböző egyházai már nem ölik egymást, valamiféle vallás-háborúban. De hogy legszívesebben megfojtanák egymást egy kanál vízben, az jól látszik az Iványi egyházával kapcsolatos „érzéketlenségükön”. Pénzen osztozni? Nem őrültek meg! Még hogy hit, lelkek, feltámadás bla-bla-bla.
.
Akinek van füle, az hallhassa!
Akinek van szeme, az láthassa!
Aki beveheti, az vegye be!
(Karinthy)
11:40 du.
„1979 és 1980 között gondnokként dolgozott a Hosszúhetényi Katolikus Szociális Otthonban. Mit mondjak, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy sejtsük, elég jól profitált belőle. Ezzel a jellemmel, ami neki van, biztosan nem vásárolt otthonra a háztartásához szükséges dolgokat: WC-papír, mosogatószer, villanykörte, ilyesmi.”
Ille az ilyen mondataival teszi hiteltelenné még a jogosnak tűnő kritikákat is. ’79 – ’80 között egy év telt el. Ennyi idő alatt nem lehet otthon annyi villanykörtét elhasználni( egy villanykörte akár egy évig is világít), hogy abból Balogh meggazdagodjon. De még WC papírt sem. Feltéve ha Balogh – egyáltalán – otthon végezte el a „dolgát”…
11:45 du.
A fenti hozzászólásom első mondatainál nem jól látszik az idézőjel.Felhívom a figyelmet, hogy Ille István gondolatait idéztem.
2:25 de.
jani: mondom, hogy komoly gondok vannak a szövegértésével 🙂 Ki állította, hogy meggazdagodott belőle? A hangsúly a jellemén van, és attól, biza, kitelik az említett cselekedet. Ami a dolga végzését illeti, látom, magában is ott pislákol a kétely 😀
Azt pedig, hogy hiteltelen-e a kritikám, vagy sem, meg kell, hogy mondjam, nem a maga kompetenciája megítélni.
Amúgy Balog páter harcban áll, neki bajtársai vannak – lásd a HírTv-vel való kis afférját. Igaz, bőven vannak társai a bajban.
3:14 de.
Ille István
Akik szeretnek potyázni és szeretik a pénzt, azok nem papnak mennek. Főleg nem a szocializmus idején.
3:58 de.
Ille István!
Mindig vagdalkozik a szavakkal, minősít, ledorombol,és példálózik a csekély szellemi képességekkel,stb.
Pedig maga nem érti, miért a hozzászólásom.
A cikk , ugye olyasmit sugall, hogy Balogh sem áll ki a cigányság mellett, és hogy vitatja a” cigány irtás” emberáldozatainak számát…
Erre válaszoltam, hogy bizony, a mai politikai életben nagyon is pártolja őket.
Sok-sok gesztusa erről szól…
4:09 de.
jani: persze, hogy nem. Gondnoknak.
4:10 de.
Fenyvesi Glória: mitől van az, hogy ezt magán kívül senki sem érzékeli? Hamarost kint lesz egy autentikus szerző cikke, amiben szó lesz Balog páterről is. Javaslom, mélyedjen el benne.
5:11 de.
Che
2015. május 08.
7:03 de.
Ön valószínűleg szintén tökéletesen beszél héberül is, no meg lováriul is, hisz azt eldönteni, hogy ki milyen fokon beszél valamilyen nyelvet csakis az tudhatja, aki maga is remekül beszéli azt, máskülönben hogyan tudná megítélni? Így van ?
Én nem mennék bele a számmisztikába – ez önt minősíti, no meg az igen kiváló Balogot – helyette inkább arra kérném, ugyan soroljon már fel néhány ” jótéteményt” azon rengetegek közül, melyeket az igen kiváló Balog (na látja ez már akár eposzi kellék is lehet ) megejtett a cigányok és a „szegény néprétegek érdekében…..”
De kérem, ne maszatoljon, hogy ezt akarja meg úgy akarja, meg azon dolgozik hogy….. stb, stb Próbáljon ezúttal konkrétumokkal példálózni : ha olyan sokat tett nem lesz tán olyan nehéz néhány kézzel fogható pozitív tettet kiemelni a sok közül !
Őszintén remélem, hogy nem jut eszébe a szegény rétegek boldogítása okán tett elő-karácsonyi meghívást idesorolni, amikor is egy tucat szerencsétlen sorsú, az ország legelmaradottabb vidékeiről származó gyermeket vendégül látott a Hiltonban ( hát hol máshol ?) és puszta tudatlanságból és merő otrombaságból olyan helyzetbe hozta őket a calvadosos bélszínnel meg a madeira- mártásos lófüttyel, amelyre sem nem számítottak, sem meg nem érdemelték, hogy íly módon megalázzák őket!
Szerencsétlen hülye -hát mit gondolt ? Egyáltalán mennyire ismeri ő ezeknek az embereknek/gyerekeknek az életét, lelkivilágát, a körülményeiket ?
Semennyire – noha mennyi jót is tesz velük nap mint nap !
Betereli őket egy díszes, puccos, méregdrága étterembe – ja, természetesen költségvetési pénzen! – ahol a fehér masnis selyemszéken még rendesen ülni sem mertek a kopottas, nem ritkán kölcsön ruháikban – megvendégeli őket olyasmikkel amiről fogalmuk sem volt, hogy szeretik e, mert, hogy nem is ismerték, de marhára hálásnak kellett lenniük amiért egy csomó fennhéjázó vendég ki nézhette őket, és még jó ha a pincérek – puszta betartásból – nem röhögték körbe őket és esetleg valamiféle emberséges magatartást tanúsítottak velük szemben !
Ennek a taplónak tényleg megfordult a fejében, hogy ő most jót tesz – mert a jóság szépít és nemesít ?
Ha már magától nem volt annyi esze, senki nem volt a környezetében aki azt mondta volna neki, hogy … jaj, Zolikám, gondolkodj már,ebből a pénzből nemcsak a gyerekeket, de a szüleiket és egész családjukat vendégül láthatod, utazz le hozzájuk, beszélgess el velük, vigyél néhány kosár élelmet, amiről esetleg tudják is hogy micsoda, – karácsony közeledvén egy kis húsfélét,esetleg kalácsot, néhány doboz szaloncukrot, narancsot, mogyorót, süteményt stb ami egy gyereknek igen kedvelt, de bizony hogy nem mindennapos dolog, de legfőképpen kenyeret, kenyeret, kenyeret…
Mert ezeknek a gyerekeknek – gyanítom – nagyobb „öröm” lett volna, ha legalább az ünnepek alatt van elegendő alapélelmiszerük ( értsd, tej, kenyér, zsír, krumpli, bab, tészta, rizs, néhány doboz konzerv stb)és egy tál jó szívvel eléjük rakott paprikás ( netán még kolbász is kerül bele) megoldotta volna a „…jót akarok tenni, de lehetőleg a TV kamerák kereszttüzében….”- helyzetét !
Otthon a saját közegükben, ahol felszabadultan viselkedhetnek, nyilván az egyszerű megszokott, de nekik sajnos különlegesség számba menő beiglinek, vagy jégkrémnek is másként örülnek…..
Egyik este fácánropogós banánsalátával, a következő nap meg otthon még zsíros-kenyér se nagyon… – de élete végéig emlékezhet a muranói üveggyöngyös
tükörre a hallban !
Szóval ezek a dolgok meg sem fordultak ennek az otromba fajankónak a fejében, hogy miként alázza meg épp azokat, akik a legkevésbé sem tehetnek a helyzetükről – a tetejében most épp a Jó oldaláról szeretné tájékoztatni a világot !
Már ezért az egy cselekedetéért – ha utána gondol mit csinált – le kellett volna mondania és csendben meghúznia magát valahol élete hátralévő részére – és akkor még más,hasonló érzékenységgel elkövetett randalírozásáról nem is ejtettem szót !
Szégyellje magát minden oka meg van rá, -ahogy manapság nevezik – az „emberminisztérium” vezetőjének !
9:05 de.
Besancon
Miért nem fokozod okosságod (demagóg dumád)azzal, hogy – egyáltalán – miért hozták Budapestre a cigány gyerekeket, és miért nem otthon etették meg őket? Mert hogy akkor az útiköltség árán a nagyszülők is megvacsorálhattak volna. De ha az egzotikus ételek helyett mindenki csak egy spenótot kapott volna tükör tojással-t, akkor még többen ehettek volna.
Szerinted a cigányok maguk nem tudják eldönteni, hogy mit szeretnének inkább? Gondolod, ha azt kérik, amit te javasolsz, akkor Balogh azt elutasítja?
Kérdezd meg Gyurcsányt, miért nem jó neki egy cigány falu végén lakni, miért drága kocsival jár, és miért egzotikus helyeken nyaral? Akkor majd rájössz, hogy „nem csak kenyérrel él az ember”, hanem az is nagy élmény, ha libériás inasok lesik minden kívánságát és az életben talán csak egyszer előkelőnek érezheti magát.