Tasli
Sokakkal ellentétben egyáltalán nem örülök Juncker európai vezető Orbánt lekicsinylő gesztusának. Nem azért, mert az inzultáció OV-t érte. Szívem szerint időnként én is jól megráznám a küldetéstudatos vezért, hogy ébredjen már föl hazug látomásaiból.
De.
Nemzetközi eseményen (az uniós vezetők tanácskozásán tartott sajtószeánszon történt az eset) nem a legjobb módot választotta Juncker annak bemutatására, hogy „a politikus is ember.” A „diktátor” túl komoly kifejezés ahhoz, hogy viccelődjünk ezzel. 1938-ban, a német kancellárnak is így mondta volna: „Te kis hamis, kell Neked Szlovákia, meg a cseh tartomány is”?
És igenis, az a tasli nemcsak a jelenlévő arcát érintette, hanem az enyémet is. Ebből a szempontból mindegy, hogy a szavazók alig több mint 40 százalékának jóvoltából lehet ismét a fő fő. Mindannyiunknak szólt a lekezelő gesztus. Azoknak is, akik folyamatosan becumizzák az ordas hazugságokat, meg azoknak is, akik képtelenek ezeknek ellentartani. Olyasmi ez, mint amikor az ember gyerekét bántják. Normális szülő tudja, hogy csemetéje nem hiba nélkül való, szidja is a csemetét – de rögtön a védelmére kel, ha más vegzálja lekezelő gúnnyal.
Ha értik egyáltalán a jobbosok, hogy miről beszélek. Mert őket zavarta be az orbáni Európa vízió egy kiút nélküli rengetegbe.
A vízió szerint nincs nagyobb veszély, mint az Európai Unió föderációt szorgalmazó erőinek erősödése, ahogyan ezzel Kövér házelnök is minden megszólalásában vészmadárként riogat. Pedig azzal, hogy az európai államok csak valamilyen protokolláris módon mutassanak egységet, vagy legalábbis együttműködést, azt is mondják: az európai nemzetek nem egyenrangúak. Vannak vezető, sikeresebb nemzetek, amelyeknek nincs joguk beleszólni más népek életébe. Egyetlen kötelességük, hogy némi adománnyal enyhítsék a realitások nyomását. Ez az elképzelés egyenesen vezet a „kétsebességes Európa” megszilárdulásához. Ahol ugyan jó pénzért tartanak egy jelentős bürokrata réteget, aminek viszont egyetlen feladatköre van. Mondjuk, hogy mekkora és milyen görbületű lehet az „európai” uborka. De abba már nem szólhat bele, ha ezt az uborkát hajnaltól alkonyatig, társadalombiztosítás és adózás nélkül hajszolt páriák állítják elő. Ez persze kényelmes megoldás a „fejlettebb” országok vezetőinek is, hiszen az egész piacon olcsóbb lett az uborka! Lám-lám, megéri az az adófizetői áldozat!
Egy Európai Egyesült Államokban ezt jóval nehezebb lenne kivitelezni. Mindenki tudja, hogy még a kis területű Magyarországon sincs teljes egység. Egyre mélyülő szakadéknyi a különbség a keleti végek életszínvonala, felfogása, és a ma már gyakorlatilag az osztrák-magyar kétlakiságra épülő nyugati megyék lakosai között. De a magyar parlamentben épp annyi szava van a borsodi honatyának, mint a Győr-Sopron-Moson megyéből érkezettnek.
Ugyan miért ne lehetne a magyar (lengyel, horvát, máltai, ciprusi stb.) polgárnak beleszólnia Európa jövőjének meghatározásába? Ahogyan például a Német Szövetségi Köztársaságban is egyenlő szava van a bajor, a porosz, a szász tartományok képviselőinek. Ennek lenne intézményes feltétele az Európai Egyesült Államok, amelynek mindenki által elfogadott alapelvekre kell épülnie, elsőként az emberi méltóságra, erkölcsre, amely nem tesz különbséget istenhit és ateizmus között, amelyben az állam szerepe a közösségi szolgáltatások működtetésére szolgál, és nem polgárai vegzálására. Amelyben a törvények nem a büntetésre szolgálnak, hanem a nyugodt és biztonságos élet kereteinek kijelölésére, és egyformán vonatkoznak mindenkire.
Persze némely ügyek közös intézése sem kerülhető el. Ahogyan a bajor tartomány nem üzenhet hadat Németország nevében, nem nyomtathat pénzt, és a helyi adókról csak bizonyos korlátok között dönthet, ahogyan a német vállalkozásoknak Poroszországban és a Schlesswig-Holsteini tartományban nagyjából azonos szabályok szerint kell működniük. Úgy nem vonatkozhatna más törvény a magyar és a francia európa-polgárra.
Eddig persze hosszú, és egyáltalán nem egyenes vonalú út vezet. Amelyet egyáltalán nem könnyít meg az olyan „jópofáskodás”, mint a Juncker-Orbán affér.
Mert az egyúttal azt is üzeni: Nem olyan komoly az egész, tudjuk, hogy csak szeretnél diktátor lenni, de hát kit érdekel egy furcsa kis népség valahol a keleti végeken?
6:27 de.
Csak azt sajnálom, hogy Juncker keze nem volt lekváros, mert abban esetben lekváros taslit adott volna a Fővezérnek. Jól mutatna.
8:26 de.
Ráadásul olyat is olvastam, hogy ez a lecsinyilés tulajdonképpen „haverkodás” volt Juncker részéről. Hiszen amikor Orbánt diktátorozta, Orbán „Grand Duke”-nak nevezte Junckert és állítólag rendszeresen így köszönnek egymásnak. Amúgy a „grand duke” kifejezés hallható is a videón, ha figyelünk. Orbán egyszer azt mondta Junckerről, hogy nem „plasztikpolitikus” és Orbán sem tekinti magát annak. Lehet, hogy elszórakoztatják egymást.
Én sem örülök annak, hogy az Európai Bizottság embere ennyire veszi komolyan Orbán vezérelvűségét és azt, hogy lerombolta a magyar jogállamiságot.
De kb. ennyire számít az EU-nak, hogy mi történik politikailag Magyarország határain belül. Ha stabilitás van és nem kérdőjelezi meg az ország az EU, illetve nyugat Európa gazdasági és biztonságpolitikai érdekeit, akkor teljesen mindegy Brüsszelnek és Strasbourgnak, hogy mi megy végbe belföldön.
Talán jobb ha ezt a videót kicsit közelebbről nézik mindazok a magyar liberális és baloldalon, akik messiásként tekintenek még mindig az Európai Unióra. (Azt hittem, hogy ebből már kinőttek, de sajnos nem…)
8:08 de.
T. Chritopher !
„…Ha stabilitás van…”- írod.
˙
Miféle stabilitás az, amely 4-millió, létminimum alatt, de méginkább az európai létminimum alatt nyomorgó magyar állampolgárt számlál??? Inkább nyugodtan mondd ki, nincs stabilitás.
Nem értem meg, hogy Te miért nem, én például kimondottan őrülök neki, hogy v é g r e . v a l a h á r a, egy igazi európai potentát valaki legalább látványosan meglegyeintette ezt a mélységesen setét imposztort jelezve vele, hogy nem tetszik amit művelsz te faragatlan bunkó !!!
Véleményem szerint ez egyáltalán nem volt egy kedveskedő gesztus, ahogy te itt láttatod sőt, szerintem Juncker az idősebb jogán a legszívesebben inkább valagba rúgta volna Orbánt, de nem akart nagyobb botrányt kavarni, mint amit ez a kedélyes atyai pofonnak megjátszott, valójában mélységesen jogos és drámaian(!) megalázó gesztus már így is okozott.
Minden esetre remekül sikerült, aminek semmi köze Magyarország megalázásához… – Értünk tette.
Itt van az ideje végre, hogy ezt a despotát vagy tiltsák ki abból nagyteremből, vagy egyáltalán az egész Európai Unió területéről – jó volna, ha Magyarországról is megtehetnék. A pénzcsapokat, viszont zárják már el, még mielőtt ez a hibbant sutyerák atombomba gyártásába kezdene Pakson…
.
8:13 de.
Módosítás:
„imposztort” helyett: …ezt az . ö n t e l t . imposztort…
10:19 de.
DonGolo,
Sajnos nyomor és a 4 millió létminimum alatt élő ember mellett még bizony lehet stabilitás. Ez volt a recept latin Amerikában is: nyomor, iskolázatlanság, politikai passzivitás, stabilitás. Az igaz, hogy egy idő után talán pont az ilyenből törhet ki lázadás, de az uniós vezetők nem néznek ennyire előre. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy ha nyugaton valaki Orbán szegényellenes politikájáról beszél, akkor az égvilágon senki se figyel oda. Ez belügy, nem érdekes egy külföldi számára. Ha arról van szó, hogy Orbán szembemegy a tranzatlanti szövetség biztonságpolitikai érdekeivel, akkor fel kell szólalni és mindenki figyel, cikkeznek a nyugati sajtóban, stb.
3:00 du.
Bár ebben a témában ez már a harmadik cikk,de kicsit másképp és élvezetesebb mint az előbbiek,van benne igazság,de nem kell véresen komolyan venni Junckert,a többi politikussal is „jópofizott”a maga
sajátos módján,stílusában aminek valljuk be nincs túl sok jelentősége!
5:55 du.
Marcsi
2015 május 25
3:00 du.
Nem kell komolyan venni, persze. Viszont az is igaz, hogy olyanokkal jópofizott Juncker korábban is, akik ki is vívták azt valamilyen módon, hogy hülyegyerekként legyen kezelve. Orbán is beállt ebbe a sorba és mivel ő azonos -szerinte- a magyar néppel, így a magyarok Orbán miatt szégyenteljes bánásmódban részesültek, megalázó módjára. Kösz Orbán Viktor!
3:12 de.
Don Golo! Ugyan már, miért Junckernek, vagy az EU-nak kellene törődnie a magyar belviszonyokkal, ha a magyar, felnőtt szavazók csaknem fele le se sz@rja, mi van itthon? A maradék fele meg éppen hogy úgy véli, hogy szigorúbb büntetéssel, elkülönítéssel, kötelezéssel kell „megoldani” a szegények problémáit. Ehhez meg adják a „gazdagok” a pénzt. Pedig Magyarországon már többször is kipróbálták ezt az utat, és mindig az lett a következménye, hogy a gazdagok jó esetben csak elszegényedtek (rosszabb eset is volt bőven), és érdekes módon a szegények se gazdagodtak meg. Ha pl. Szíjjártó házának árát szétosztanánk, 10 millióval számolva mindenkinek jutna 16 forint, de a Szíjjártó mehetne végre a híd alá. És???
De. A Juncker ügyhöz: a gesztussal az a baj, hogy a jópofizással annak a jelentőségét csökkenti, hogy az EU egy mániákus despotát tűr meg a tagjai között. Viszont, ha a magyarok jó részének ez így jó, ráadásul az ország makrogazdasági mutatói jók, akkor miért érdekelje, hogy ennek árát a magyar szegények fizetik meg? Ha a magyarok nem is lázadoznak ezellen látványosan? Sőt, egyre többen vannak, akik a bajaikat abban látják, hogy az EU egyáltalán beleszólhat abba, hogy mondjuk a szegények nyilvános megszégyenítése tilos? Miért érdekelje akár az EU-t, akár az USA-t, hogy az állami pénzek az OV-klán magánzsebeibe vándorolnak, ha mi ahelyett, hogy ezen felháborodnánk, inkább a megmaradt mócsingokon veszekszünk? Ez a Nemzetek Európája látszólag fennkölt, valójában a gyengébbeket magukra hagyó alapvetése. Ezért lenne főképp a szegényebb országok sürgető érdeke egy Európai Egyesült Államok. Ez olyasmi, mint mikor egy társasházban lakó a lakását kifényezi, a küszöbe, meg a lábtörlője ragyog, ám nem fizeti a közös költséget, mert „úgyis ellopják”, meg mi köze hozzá, aztán csodálkozik, amikor a tető ráomlik a lakására.
4:44 de.
Mire gondol,Talalom, amikor a szegények megszégyenítését említi?
Csak nem az Ózdi estre?
Az nem izgatja, ha a az a „szegény” agresszív módon nyilvánul meg, ha számon kérik a teljesítményét?
Egyébként nagyon sok városban, a villamoson, buszon is kamera van, meg a térfigyelők…
És nem tiltakozik ez ellen senki,mert az emberek közbiztonságáért vannak.
7:56 de.
Sok mindenkinek igaza van az itt hozzászólók közül – a lényeget illetően!
Christophernek meg talalomnak abban, hogy csodát ne várjunk az EU-tól, ugyanis nem az ő feladata Orbán likvidálása : nekünk magunknak kellene az alapvető dolgokat meglépnünk, a magunk érdekében!
Ha ezt bármi oknál fogva nem tudjuk, nem akarjuk, vagy nem merjük, semmi okunk és jogunk más szervezettől ezt várni, az Uniótól főleg nem!
Pénzeljenek minket szaporán, mert anélkül létezni sem tudunk – ja, meg még távolítsák el a nyakunkon ülő despotát is mindjárt egy füst alatt… !?
Ez azért nem így működik, ahogyan a mi lusta és kényelmes agyunk elképzeli – én magam is naponta hallom, hogy miért nem lép az EU ?
Hát hogy a fenébe lépne, ha mi magunk megválasztottuk, aztán újra választottuk, és végtére is nagy a jaj meg a baj, de ülünk a babérjainkon, és egy egy össznépi tüntetésre elmegy pár száz, jó esetben pár ezer ember!
Miről beszélünk ?
Ennek okait persze lehetne sorolni, ragozni – nyilván mindenkinek vannak elképzelései róla, így nekem is, de most nem ez a kérdés!
Ami viszont -szerintem- bőven elvárható lenne magától az eu-i biztostól, azaz Junckertől, az épp az lenne, hogy hogy első lépésben zárja ki – Orbán unió ellenes magatartása miatt – a Néppártból a Fideszt !
Ha Juncker valóban úgy gondolja, és komolyan is gondolja hogy Orbán diktátori allűröket villogtat – mondom, ha !
Ez azért elég hathatós figyelmeztetés lenne, hogy … Öcsi, neked sem szabad mindent, vannak dolgok amiket nem nézünk el, épp eleget figyelmeztettünk…. stb stb.
De nem teszi – nyilván meg van az oka rá, hogy miért nem : kell a szavazat a pártcsaládon belül. Kész, ennyi!
Ha viszont Orbán előbb utóbb végképp vállalhatatlan lesz – már nem csak a Néppárt, hanem az egész EU számára, akkor viszont nem a Fideszt,hanem magát az országot fogják valagba rúgni, és kihajítanak minket, mintha ott sem lettünk volna – akkor aztán ki a fenét fog érdekelni, hogy tulajdonképpen nem az országra „haragszanak” hanem a diktátor miatt szívunk ahányan vagyunk, ha már egyszer kívül leszünk ?
És itt utalok vissza arra amit az elején írtam: nem kéne ezt megvárnunk,nekünk, magunknak kellene megtenni a szükséges lépéseket, és a továbbiakban egy „Orbántalanított” országgal kellene együttműködnünk az EU-val ! Ez esetben partnerként kezelhetnének,és talán komolyabban tudnának venni minket!
Én úgy gondolom az eddigiek alapján, hogy ha látnák az elhatárolódást és a valós szándékot a változtatásra, akkor segítséget nyújtanának – de a „piszkos munkát” el nem végzik helyettünk!
Mert ha valami, hát ez megosztaná az országot, lenne itt bőven kiakadás, hogy mit képzel az Unió, milyen jogon, alapon stb pofáznak bele Magyarország belügyeibe, na nehogymá’ dirigáljanak nekünk, hogy ki lehet, meg ki nem a min. elnöke a magyaroknak, aztat mi majd eldöntyük….stb
Mert amúgy mi mindent eltudunk/akarunk dönteni, de ha baj van akkor…EU..hol vagy …?
Szóval a kezdő lépéseket, a kétségtelen szándékot kellene világossá tennünk, akkor remélhetnénk segítséget, de hogy mi lefekszünk a földre, még oda is rögzítjük magunkat – aztán óbégatunk, hogy húzzatok fel, mentsetek meg minket a saját hülyeségünktől, az nem megy!
Juncker kétségtelen felelőssége abban van, – ha jól emlékszem talalom is erről írt – hogy miközben nyilvánvalóan nem viccből diktátorozta le Orbánt ( még akkor sem, ha a dolgok élét így plénum előtt igyekezett elvenni a látszólag derűs antréval) aközben évek óta eltűr egy nyilvánvaló despotát sok mással egyetemben ő maga is, ezzel végül is hiteltelenítve az Európai szervezet lényegét !
Nekem, nem fáj a pofon, mert pontosan tudom, hogy nem Magyaro. kapta, hanem Orbán, a gyalázatos viselkedése, alapállása és Európához való hozzáállása miatt: de ha J. tényleg így gondolja, akkor a maga eszközeivel tegyen ellene, ha ne tud, nem akar, vagy az érdekei mást diktálnak, akkor nem kell a viccelődés – a jelző ugyanis nagyon sokkal súlyosabb annál mint amivel még viccelődni lehet !
Tőlem pofozgathatja, – én ezt nem találom olyan megbotránkoztatónak, főleg látva, hogy általában milyen gesztusokat ejt el itt ott, ez nálam még belefér egy párt család egyik tagjától a másiknak, kivált, hogy nem az ülésteremben, nem egy tárgyalás alkalmával, sokkal inkább egy lazább oldottabb szituban tette – de akkor mondja azt hogy mi van te lókötó vagy ilyesmi – de ha már kétszer is kiejti a száján a diktátor kifejezést, feltehetőleg alappal, akkor ne nevetgéljen és jópofizzon hozzá, mert ezzel valóban elvette a dolgok nyilvánvaló élét !
És végtére is nem ez volt a cél – vagy igen ?
Ha pártcsaládja érdeke olyannyira előbbre való, hogy emiatt eltűri azt, amit egyébként nem tűrne el – akkor viszont fogja vissza magát, és kussoljon, mert ez így visszatetsző!