Az ember reggel komenteket olvas
A ember reggel kommenteket olvas. Nem kellene. Persze, vannak a szokásos, „büdös zsidók, takarodjatok Izraelbe”, meg „vegyél a nevedre egy menekültet a Rózsadombon” jellegű egyen szövegek, ezeket már úgy törlöm, hogy szinte észre sem veszem, egy torz világ amolyan zsigeri rángásai ezek, szinte a lélegzése, reflexszerű működése. Megvastagodtak a membránjaink.
De néha vannak sokatmondóbbak is, amelyek valamivel többet is elárulnak a világunkról (nincs mit szépíteni: bár ez nem az én világom, de benne élek). Itt van például az alábbi. Annyi mindent mutat: kibontakozik belőle egy frusztrált élet. Szegény hozzászólót gyerekkorában versekkel, szövegekkel kínozták (nem, egyáltalán nem gondolom amúgy, hogy az irodalomoktatás régi-jelenlegi módszerei: a kényszerűen bebiflázandó versek, a „mire gondolt a költő, mikor…”-alapú verselemzések és a szerzők életét anekdotákba rendező „irodalomtörténeti” közelítések jók lennének), és ő örökre megutálta a verseket és a szövegeket. Tévézni akart inkább, focizni, vagy bármit – és ez valahol érthető is. Nem értette Petőfi indulatait, még kevésbé József Attila verseit. Azokat is utálta, akik látszólag igen. Azt hitte, hazudnak. Mindenkiről azt hitte, hazudik, aki nem olyan, mint ő. Így egyre többeket utált. Sikeresen megutált olyan mintákat, amik ennek az ellenkezőjét próbálták felé közvetíteni.
És végül – mikor a mások gyűlölete előbb decens politikai alternatívává, majd világszervező erővé, az „összetartozás rendszerévé” avanzsált, kapott hozzá „irodalmi” mintát is. Egy egész romlott, de könnyen érthető Parnasszust. Könnyen dekódolható, sokszor egyenesen kódolatlan szövegeket, egyszerű, az ő gyűlöletére is rímelő bikkfaverseket, dagályos, a csöpögős nemzeti önsajnálattól ragacsos prózákat. A szavak kisebb-nagyobb, rikító kertitörpéit. Wasst, Tormayt, Nyirőt. A magát a mennydörgő Szabó Dezső és a szikrázóan gúnyos publicista Ady keverékének képzelő nyafogó, handabandázó Bayert. Ákos és a Kárpátia (vagy mifene) „szép” dalszövegeit. Azt gondolja, ez irodalom. Hiszen rímel. Hiszen milyen sok szép jelzőt használ a szerző. Hiszen az embernek könnybe lábad a szeme a sok édeshazámozástól. Olyan szép, hogy nótába kéne foglalni! Falvédőre írni. Vagy óriásplakátra. Van már neki is irodalma. Van kedvenc költője, írója. És valahol ez is érthető.
Úgy védi ezeket, mint a kedvenc focicsapatát. (Sosem értettem amúgy a fociszurkolókat. Örülnek, ha „a csapatuk” gólt rúg. Tökmindegy, milyet, hogy lesen voltak-e, vagy sem – csak megadja a bíró. De ha az „ellenfél” rúg gólt, netán „szépet” – mondjuk azt sem értettem soha, hogy mitől lehet „szép” egy gól, de ez mindegy, nem érdekel a foci, egyáltalán nem vagyok kompetens – akkor pfujolnak.Tulajdonképpen, azt hiszem, őket sem a foci érdekli.) A világ egy nagy stadion, a világ közepe egy nagy bé-közép. A többi le van szarva.
Most mit mondjak erre? Kudarc. Nem is feltétlenül az ő kudarca. Részben nyilván közös, nagy, társadalmi kudarc – ami messze túlmutat az irodalmon (persze eleve nem sokat ér az irodalom ha nem mutat messze túl magán). De rengeteg felelősség hárul azokra, akik tudatosan, előre megfontoltan, aljas indokból ezt a rendszert kidolgozták és működtetik, újra meg újra szétverik Szerb Antal fejét, újra meg újra tarkón lövik Radnótit. „Tiszteletben kell tartanod a kultúránkat.” Hát köszi. Lassan már nincs mit tiszteletben tartani.
Konok Péter/Facebook
A szerkesztő megjegyzése: Konok Péter nem látja azokat a kommenteket, melyek a moderátorok, szerkesztők és oldalüzemeltetők közreműködésének köszönhetően mocskosságuk, ordenáréságuk és tömény személyeskedő gyűlölködésük okán nem kerülnek ki a fórumokra. Meggyőződésem, hogy ez nem a nemzet kultúrája, hanem az egyén kulturálatlansága, amin valóban nincs mit tiszteletben tartani.
Author: KMH Vendégszerzők
3:46 de.
Liberálisoktól ritkán olvasható, egyenes beszéd ez a cikk. Minden fiatallal elolvastatnám és érettségi tételként kidolgozandóvá tenném, hogy jut el a szerző Wass Alberttől és a Kárpátiától addig, hogy „újra meg újra szétverik Szerb Antal fejét, újra meg újra tarkón lövik Radnótit”.
A liberális multikultitól megcsömörlött, a műsztároktól, Conchitáktól hányó, Groó Diannás, Saulfiás filmektől, hamis közhelyektől viszolygó magyarok valami mást gondolnak értékesnek.
A Kárpátia youtubos nézettsége átlépte a 100 milliót! Mégegyszer: a száz milliót. Évente több mint kettőszáz, teltházas koncertet ad, na nem kiskocsmákban, hanem sportcsarnokokban. Ennyit a sok futtatott „modern” celeb nem tud együttesen Oláh Ibolyától Fekete Pákóig.
Cikkírónk úgy gondolja, ezt egy sötét „rendszerműködtető” hozta létre. (he-he)
Volt idő, amikor Wass Albert hét könyve vezette a top tízes listát a könyvforgalmazóknál. A „rendszerműködtető” kényszeríthette itt is a vásárlást? Inkább a hit, a szeretet és az igazságkeresés megtalálása jött le az olvasóknál, ami valljuk be hiánycikk manapság.
Konok Péter „nagy, közös társadalmi kudarcként” próbálja beállítani egyéni fájdalmát, azt, ami nekünk oly kedves és értékes.
Úgy néz ki, ez a kudarc végleges, az értéktelen, gyökértelen,magyaridegen konzumkultúra nekünk már eladhatatlan.
Most már csak ápolnunk kell a gyümölcsösünket és betakarítani a roskadozó termést.
3:58 de.
charlie: melyik gyümölcsösről is van szó? Mitől is roskadozik a fa? Csak nem valami gombás, penészes terméstől? Milyen hitről is van szó? Wass miben is hitt? Milyen szeretetről van szó?
Kérdések, kérdések…
Javaslom, gondoljon utána Bertha Szilvia párttársuk/elvtársuk radikalizmusának, olvasson bele honlapjába, és azután olvadozzon itt – persze, mindezen, maga által felsorolt jegyek alapján.
Azon felül, ha javasolhatom, hagyja el a többes számot. Nem látom sehol a megbízólevelét.
5:20 de.
Ille, arról amely sokáig tiltott volt, manapság megtűrt lett, a jövőben pedig a reményeim szerint támogatandó lesz.
A fa az eddig sosem látott kereslettől roskadozik, lásd a fenti számok. Hogy magának gombás, penészes, lehet, de bio, nem génkezelt és a mienk. 🙂
Például Wass: A funtinelli boszorkány című könyvében taglalja a szeretet, az istenhit alapjait, magyarként ilyen felemelő módon még nem írtak a románokról.
5:29 de.
charlie: na igen. Ahogy a mondás tartja: büdös is vagy, szaros is vagy, de a mi gyerekünk vagy.
Valahogy elsiklott Bertha felett…
Magyarként felemelő módon írni a románokról tényleg becsülendő. Különösen Wass amúgy korántsem román szimpatizáns személyiségét illetően.
Sajnálatos módon Wass szeretetelmélete és istenhite valahogy nem igazán működik a csodálóinál.Vagy, ha igen, erősen szelektíven. A vármegyéseknél, a betyároknál, de a gárdistáknál se általános. De hát, mint mondta, bio. A génkezelést kár volt kihagyni, sokat segített volna rajtuk.
„Wass Albert író. Hogy milyen – az más kérdés. Mindenképp népszerű: azzá vált, azzá tették. Konstelláció és manipuláció – jegyesek. A rossz ízlés tömeges, ez normális, ez a norma, aki viszont benne van a szakmánkban, pontosan tudja, hol a helye Wassnak. Ha nem tudja, nincs benne. Semmiképp sem Móricz Zsigmond vagy Ady mellett. Farkasverem című regényét vagy A funtineli boszorkányt kivéve vadromantikus giccsíró, költőnek igazi műkedvelő.” Kukorelly Endre
5:57 de.
charlie: „Akkor lehet sikeres Magyarország, ha ember és ember között nem a származás, nem a vallás, nem a világnézet, nem a pártállás, hanem a tudás, a tehetség, a munka tehet csak különbséget.” Szent-Györgyi Albert.
7:30 de.
Tök jó ez a szöveg
8:46 de.
Ille.
Ilyen gyenge csapdákkal kísérletezni már-már sértő rám nézve, ha véleményezném Bertha Szilviát, már moderálna is mint jobbik-propagandistát.
„Aki benne van a szakmánkban”,- hát én meg azt hittem, akiket a kutya se olvas és csak a ceruzát koptatja a maga örömére, az nem lehet szakmabeli, esetleg irigykedő dilettáns. Főleg az jó, amikor a „Magyar” Dilettánsok Szövetsége szeretné meghatározni mi az értékes mű (az övék) és mi az értéktelen.
Ezen már túlléptünk, lásd a fenti számokat.
Bízzuk szépen az olvasókra, ők mindig hibátlanul döntenek az értékes és a „tudás, a tehetség, a munka” háromszögben alkotott, de mégis értéktelen, vagy egyenesen zseniálisan megírt, de destruktív művek között.
9:01 de.
charlie: szóval, maga szerint Kukorelly dilettáns. Hát persze. Maga kétségtelenül van abban a helyzetben, hogy ezt megállapítsa.
A maga által idézett számok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Teljesen lényegtelen, hogy a Kárpátia hány lájkot kapott és hány telt házas koncertet adott Porosfalván. A lényeg, hogy kik mentek oda csápolni. Na, azok az érdekesek.
Magára nézve azt kell, hogy mondjam, valszeg csak egy cserzővarga dikicse lenne sértő. Jobbikosként azzal sincs tisztában, hogy Bertha a Jobbik radikális szárnyához tartozott, és, mivel elégedetlen a Jobbikkal, abból kiválva egy önálló pártot alakított, aminek létszáma szépen gyarapodik? Ejnye, ejnye. Persze, az is lehet, hogy maga is oda konvergált. Az más.
Kérem, ne kezdjen irodalomesztétikai vitát Wass és a többiek értékéről. Ha magának ők az érték, akkor nem érdemelte meg se Radnótit, se Szerb Antalt, se Örkényt.
9:30 de.
Ille.
„A maga által idézett számok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.” A Kárpátia nem lájkot kapott, hanem ennyien töltötték le a videóit. Marha nagy különbség! (persze ezt maga is tudja).
Porosfalfán nincsenek sportcsarnokok, márpedig az érdeklődés miatt nagy tereket keres a produkció. lásd:
http://www.karpatiazenekar.hu/index.php?mpc=koncert
Tud ilyet még valaki az országban (a hitgyüli zenekara nem ér :)?
Kukorelly nem dilettáns, inkább a középszerű destruktív kategóriába sorolnám.
9:41 de.
charlie: elárulná, hogy milyen tudásra alapozza Kukorelly besorolását?
Miért érdekes, hogy mekkora tereket keres a Kárpátia?
Miért érdekes, hogy hányan töltötték le a videóit? Befolyásol ez bármit is a jelenlegi állapotokon?
De, hogy táguljon a horizontja:
http://www.atv.hu/belfold/20150622-uj-partot-szerveznek-a-jobbikbol-kiabrandultak-szamara
9:55 de.
Én igen kedvelem, Szerb Antal, Radnóti és Örkény műveit. Tehát értékelni tudom a jó irodalmat. Viszont Wass Albert minden könyvét kiolvastam a messzi Kanadában.
Ha az irodalmat politikai szemmel ITÉLJÜK meg, akkor bizony dilletánsak vagyunk.
Mellesleg Wass mai magyar oldalon egy bizonyos újdonságnak számit, mert tiltott volt anno, Márai műveivel együtt, melyeket zuzdába vitt az előbbi diktatura!
9:58 de.
Ille.
Ez egy szubjektív vélemény, ami mostanság nem tilos.
A cikkhez szóltam hozzá, ahol „rikító kertitörpének” nevezték a nekünk kedves művészeket, akiknek fontos, hogy mindenkihez eljusson valamennyi a mondanivalóból. A jelenlegi állapotokat bizony befolyásolja, ezért hoztam fel a számokat.
Az új pártról meg annyit, hogy álmodik a nyomor, megpróbálták már Magyar Hajnal néven is korrodálni a Jobbikot, az sem sikerült.
Elkeseredett?
10:54 de.
Miért kell eltűrni ilyen csárli-féléket ??
11:43 de.
charlie: miért lennék elkeseredett? Ez a maguk belügye. Azért én a maga helyében nem lennék ennyire biztos a dologban.
11:48 de.
Geyza: a fórum színessége okán. Neki, mint vérbő jobbikosnak alkalomadtán akadnak önálló gondolatai is 🙂