You are here: Home » Paletta » Egy harc története, ami értünk folyik – 2. rész

Egy harc története, ami értünk folyik – 2. rész

2015 július 25 12:52 du.10 hozzászólás

Emlékeznek még a szocreál legnagyobb ötletére, a „meggymagoséra”? A jóembernek eszébe jutott, hogy fillérekért felvásárolja valamelyik konzervgyár hulladékként kezelt meggymag készletét, majd szépen, fáradságot és gondozást nem kímélve, meggyfa csemetéket nevelt belőlük, és úgy is adta el – busás haszonnal. Minden hol máshol gratuláltak volna neki találékonyságáért és üzleti érzékéért, de nálunk, ami azért nem máshol van, ezért elítélték, a franc tudja, milyen indokkal.

Az alap, persze, a gyökös irigység volt: nem nekem jutott eszembe, nem én gazdagodtam meg az ötletből, hát tapossuk el az ötletgazdát!. Kovács Ádám ötlete jó úton haladt ebbe az irányba.

Georgina Bojana

Toxikus, hatástalan, és nem stabil.

Hogy honnan került elő a Celladam hatóanyag ötlete, azt Ádámon kívül talán senki sem tudja.
Azt mondják, csodák márpedig vannak, csak kevesen. Én hajlandó vagyok elhinni, hogy ez valami felsőbb sugallatra vezethető vissza. Egy különleges ajándék, amivel bizony óriási felelősséget is rakott a sors a feltalálóra. Ő ezt a következőképp fogalmazta meg: Ha nyakadba vetted a kolompot, akkor köteles vagy rázni. No, Ő bizony rázta rendesen, és rázza a mai napig, de egyre nehezebben viseli a súlyát.

A közvéleményt, finoman szólva is megosztotta a felfedezés. Reménykedő betegek hosszú sora a Veres Pálné utcai Celladam labor előtt, akik az akkoriban ingyen kapható Celladam injekcióra vártak. Tanácstalan, presztizsüket féltő hivatalos szervek, amelyek a törvényesség védelmezőjeként, szakmai nagyságuk biztos tudatában utasították el kapásból a „maszek rákkutató” eredményeit.

Toxikus, hatástalan és nem reprodukálható, mondták ki a megfellebbezhetetlen ítéletet a Celladam felett. Tették ezt úgy, hogy a Celladamot a citosztatikumok (sejtmérgek) minősítésére használt protokoll szerint vizsgálták. Vagyis megállapították, hogy a Celladam nem öli meg a sejteket.
Mintha egy kecskét a madarak anatómiai ismérvei alapján elemeznének. És láss csodát, a kecske nem tud repülni.

Mert a Celladam hatásmechanizmusa teljesen más volt, mint az ismert citotoxikus szereké. Nem a gyilkoláson alapult, hanem a szervezet immunrendszerének segítésén.

Csak hogy az eretnek gondolatokat ritkán fogadta kitörő örömmel az éppen uralkodó tudományos felfogás, és annak képviselői.

Folytatása következik

Pálinkás Miklós

Author: Huszonkét éves korom előtt a MÉLYÉPTERV-nél. Utána pedig a sajtóban a Hirlapkiadó Vállalatnál, a Ganz-MÁVAG üzemi lapnál majd tudományos lapoknál, végül a régi Nők Lapjánál dolgoztam. Ezt követően a Mai Napnál. Munkaköreim: gépíró, titkárnő, sajtólevelező, honoros, több novellám is megjelent, horrort is bevállaltam. Életem csúcspontja volt, amikor játékmesterként dolgoztam. A hétvége mindkét napján egy-egy oldalam volt. Keresztrejtvénnyel, fülszöveggel. Játékok kitalálásával, levezénylésével, sorsolással, rendezvényszervezéssel. A Mai Nap "élete" végén, mint személyzetis dolgoztam, de erre már nem vagyok büszke. Patt helyzet volt. Ennyi. Elmúlt években egy teljes évig főszerkesztőként írtam, szerveztem, csináltam a BÉKEKÖVETET, a pilisi református újságot. Hitvallásom: a soha ne add fel! -re bíztatni a reménytelenségbe burkolódzókat.

10 hozzászólás

  • Ille István
    2015 július 25
    1:26 du.

    a) sajnálatos, hogy Zorro Asztert mérvadó bloggerként idézi.
    b) meglehetősen messze jár az igazságtól, mert nem magot, hanem csemetét árult. Zorro még a fogalmazásában is téved.
    c) párhuzam az ólmozott őrölt paprikával? Ejnye! Az egyik csalás, a másik jól felismert üzleti lehetőség – és nem a paprikára gondolok.

  • talalom
    2015 július 25
    3:03 du.

    Másképp emlékszem. A meggymagos ember semmiféle csemetét nem nevelt. (Több mázsa magból nem is lehetett volna, no meg a magonc csemete is kicsit más.) Csak megtudta, hogy a konzervgyárban a mag megsemmisítése is gondot okozott, a gyógyszergyárak meg importból hozatták a meggymagot, amelynek egyik vegyületét alapanyagként használták. Akkoriban a dollárszűke miatt nem jutott a magimportra sem a kellő időben és mennyiségben, így a gyógyszer is hiánycikk lett időnként. (Nem tudom, melyik elemét használták a meggymagnak, a csonthéjasok magvában általában ciánvegyületek találhatók.) Szóval ezt tudta meg a meggymagos ember, és a magot eladta a gyógyszergyáraknak. Jellemző történet. Senki nem károsodott, hiszen a konzervgyár megszabadult a hulladéktól, a gyógyszergyár meg kiváltotta a dollárimportot – ezzel még hasznot is hozva a népgazdaságnak. Csakhogy a meggymagos ember meggazdagodott – úgy emlékszem, „jogtalan haszonszerzés” címén ítélték börtönre. Ez akkor büntetendő cselekménynek számított, és sokan szeretnék, ha megint az lenne. A legbornírtabb, legostobább ügye ez bármilyen ideológiai alapú rendszernek. Mindig irritál, ha az embereket hülyének nézik, akkor is, ha sokan valóban nem gondolják végig egy-egy közhely ártalmait.

  • Ille István
    2015 július 25
    3:34 du.

    talalom: mindenki másképpen emlékszik, amúgy a csemetekertészeti ismereteid se éppen aktuálisak, de mind1. A kertemben vidáman nőnek a magoncok, amik két év múlva már termőre fordul(ná)nak, ha hagynám őket addig cseperedni.
    A jogtalan haszonszerzés ma is büntetendő cselekmény, csak éppen nem Btk, hanem Ptk szerint.

  • cornelius
    2015 július 25
    4:11 du.

    Nem tudom, mi szükség volt arra, hogy az igen színvonalas Kanadai Magyar hírlap elkezdjen közölni egy ilyen cikksorozatot.

    Benne van minden, ami a kb. hetente megjelenő csodagyógyszerek történeteiben mindig közös: valamiféle „hivatalos” tudományra való hivatkozás, aminek gonosz képviselői a gyógyszergyárak érdekében megakadályozzák a zseni találmányának viharos sebességgel történő elterjesztését. Ráadásul az ilyen találmányok egyszer s mindenkorra megoldanak évszázados problémákat, mi több, teszik ezt pofonegyszerűen. Nem is tudom, az a sok buta és hülye egyetemi tanár, kutató, felfedező mi a fenéért kapta a diplomáját… biztos smittelték.

    A kedvencem is előjött: az immunrendszer erősítése. Nos, jó lenne már tudomásul venni, hogy az immunrendszert nem lehet „erősíteni” még akkor sem, ha az égadta világon mindent ezzel reklámoznak, a végbélkúptól a pacemakerig. Az immunrendszer olyan, amilyen, nem lehet felturbózni, mint valami versenyautót.

    A Celladamból nem azért nem lett semmi, mert a gonosz orvosok direkt élvezik, hogy rákos betegek meghalnak, hanem mert nem bizonyult hatásosnak.

  • Ille István
    2015 július 25
    4:34 du.

    cornelius: nem tudom, mi szükség volt a beszólására. Eleddig meglehetősen intelligens ember benyomását keltette a korábbiakkal. Amúgy mit szól a másikhoz, amit elhaló hangú színészünk talpig lábadozásban reklámoz? Kétségtelen szaktudásával biztos lenne még más mondani valója is. Az a sok hülye orvosprofesszor meg tudós meg össze-vissza beszél az immunrendszer legyengüléséről, nem kellene szólni nekik, hogy az immunrendszer – by cornelius – olyan, amilyen?
    Javaslom, ossza meg velünk, szerény képességűekkel, mégis, mit és hogyan kellene közölni a KMH-nak? Biztosan jobban tudja. Nem akar főszerkesztő lenni?

  • cornelius
    2015 július 25
    9:19 du.

    Természetesen a KMH azt közöl, amit jónak lát, és ha írásom kissé karcosabb lett a kelleténél, elnézést kérek, nem volt szándékom megsérteni senkit, legkevésbé előírni a KMH-nak, hogy mit jelentessen meg.

    De mint a reáltudományok iránt érdeklődő ember, nehezen viselem, hogy az internet tele van csodagyógyszerek, mindent gyógyító füvek, egészen biztosan gyógyító készítmények tömegével, és ha valaki ezeknek hatásában a bizonyítékok hiányában kételkedni mer, akkor az rögtön a „hivatalos” tudomány (ami valójában nincs, tudomány van, meg áltudomány) ügynökévé válik, aki el akarja tiporni a magányos zseniket. Mára a nagyközönségben az orvostudomány jórészt hit kérdésévé vált, miközben a valóságban a legszigorúbb bizonyítási eljárások kellenek, hogy egy készítményről kimondhassuk a hatásosságát.

    Az immunrendszert egy betegség, fertőzés stb. le tudja gyengíteni, de az sajnos nem igaz, hogy beveszek valami bogyót és emiatt hipp-hopp olyan immunrendszerem lesz, mint a vas.

  • Ille István
    2015 július 25
    11:03 du.

    cornelius:
    ” Nos, jó lenne már tudomásul venni, hogy az immunrendszert nem lehet “erősíteni” még akkor sem, ha az égadta világon mindent ezzel reklámoznak, a végbélkúptól a pacemakerig. Az immunrendszer olyan, amilyen, nem lehet felturbózni, mint valami versenyautót.”
    vs.
    „Az immunrendszert egy betegség, fertőzés stb. le tudja gyengíteni, …”

  • Georgina Bojana
    2015 július 26
    2:10 de.

    A hitetlenkedőknek üzenem, rendkívül sajnálom, hogy így állnak hozzá e témához. Egy harcot szerettem volna bemutatni, ami értünk, miattunk volt/van.
    No és leírni, elmondani, hogy a családi tapasztalat alapján a szer segített. Akkor és azon az emberen, aki erre és akkor rászorult.
    Nem ráolvasást, de az egyéb pókhálókat is mellőztük.
    Ennyi.
    *
    (( 🙁 ))
    G.B.

  • Geyza
    2015 július 26
    5:07 de.

    A meggymagos ember eladta a meggymagokat a gyógyszergyáraknak , mire lecsukták csalás miatt.Nem értettem mi ebben a csalás. Maga a haszonszerzés nem volt jogtalan , hiszen napi áron adta el , az árat nem ő szabta meg hanem a hálás gyógyszergyárak.
    Voltak akkoriban olyan hangok a magyar sajtóban , hogy meghurcolás helyett inkább pénzügyminiszterré kellett volna kinevezni !
    Élesen emlékszem a korabeli hírekre.Akkor kezdett bennem megroppanni a ” létező szocializmusba ” vetett hit.