Augusztus végi Jobbik-Fidesz licitnap
A menekültügy kapcsán eredményes licitnapot zárt a Jobbik is és a kormányzat is. Egymásra licitáltak az aljasság, a szemétség, és az ostobaság tekintetében. S itt nem Kovács Zoltán Orbán-kormány-szóvivő épületesen aljas, áldozathibáztató baromságára gondolok. Az kérem már a múlt.
A mai nap licitje azzal indult, hogy a Jobbik gondolt egy nagyot, és az egyik regionális okostojása úgy döntött: blokád alá helyezik a leendő központi tranzit-területet. A Verseny utcában. A vezető Stummer János, a Jobbik regionális igazgatója volt. Érdemes lehet megjegyezni a nevét. Egyrészt azért, hogy véletlenül se merüljön feledésbe az a figura, akinek alighanem jelentős szerepet szántak a jövőben. Kár lenne meglepetésként nyugtázni, ha úgy adódna: Stummer János lesz az, aki a budapesti tisztogatásokért lesz majd a felelős akkor, amikor a Fidesz a kellő előkészületek után átadja majd a hatalmat a szélsőjobbnak és a rendőrség a jelenlegi paramilitáns kápó-utánpótlással erősíti meg a sorait. Talán a háttéralkukat sejteti Tarlós azonnali zárkózása. Az ugyanis nyilvánvaló, és már a korábban is nyilvánvaló volt, hogy a háborús zónákból érkezők szívesebben távoznának, mint maradnának. A mai magyar hatalmi centrumban ülő döntéshozók, az ellenzéknek aligha nem nevezhető politikai salak hathatós támogatásával gyakorlatilag csapdába ejtik a menekülteket.
Alapvetően egy kiterjedt dehumanizálási, és bűnbakképzési akció keretében. Pontosan arra számítva, ami különben bekövetkezett. A magyarok évtizedes, ha nem évszázados alávetettségében edződött, szervilista, a hatalmi hierarchia megfélemlítésének behódoló, kultúráját nem ismerő, és alig tisztelő, de emberségében megalázott menekültek besokaltak. Mert tényleg nem tisztelik azt a kultúrát, ami az emberek megtiprásán, a gerinc megtörésén keresztül akarja érvényre juttatni a saját kisebbrendűségi komplexusából kisarjadó agyatlan hatalomvágyat. Nem vitatva, és emberileg akár meg is értve, hogy az, akit a családja és az egész életútja a második vonalba szorított, talán sosem kedvelték igazán, és szeretni is csak érdekből tudták, az kész örömmel „veszi a lapot”, ha másokon vehet elégtételt. Már július elején, a kerítésötlet kivirágoztatásánál világos volt a hatalom által elkövetett provokáció. Az, hogy „egy bizonyos ponton ugyanis már nem kell semmit tenni, mint várni”. Mert „az idő, a tömeg, a frusztráltság, az ebből fakadó bizalmatlanság megteszi azt az aknamunkát, amihez különben súlyos pénzekkel, vaskos zsarolásokkal megvásárolt téglák kellenének”. Bedobva a kerítés ötletét, „majd sunyi pókként, a fekete sarokba ülve, kivárni, amíg a hatása nyomán a keretszámokból keretlegények lehetnek esetleg”. S 2015. augusztusának végére, a tusványosi beszédeket követő folyamat aktuális állomásaként a Jobbik megvedlett. A hatalom egyik fekete pókja előmászott és beszőtte a verseny utcát.
Nem fukarkodva a hazafiasnak látszó lózungokkal. Nagyjából ugyanazt a retorikai mintát követve, mint a szellemi szemétbe egyre mélyebbre süllyedő szóvivő. Azt a képet próbálva megrajzolni, hogy a háború elől menekültek tulajdonképpen az önszórakoztató kalandturizmus egy sajátos formájának hódolva tesznek meg ezer kilométereket. Elvégre, ha ott maradnának lefejezett áldozatként, esetleg szex-rabszolgának, akkor mennyivel egyszerűbb lenne. Nem mindenkinek persze. Például, azoknak a politikai szemeteknek, akiknek akár mesterségesen itt marasztalt menekültek kellenek bűnbakként, és céltáblaként kifejezetten, nehezebb lenne. Bár, ismerve a báyerzsótik leleményét és a goebbelsi hagyatékra szellemileg rászívódott Fidesz-Jobbik tengelyt, csak kitalálnának valamit. Zsidók, cigányok, ellenzékiek, baloldaliak, vagy aki éppen csúnyán néz arra, aki megkívánta felebarátja házát, marháját, lányát vagy asszonyát. Azért persze lehet, hogy a menekültekről is hamarosan leakadnak. Az EU ugyanis a jelek szerint egyre kevésbé kér abból, hogy az Orbán-kormány és segédcsapatai megvédjék. Főleg nem a védelem kihirdetési árfolyamán. Jól látszik ez, többek között, a német külpolitika üzenetein. Is.
Amely üzenetek fényében a magyar külügyér, a forintot 2010-ben, társszerzőként, bedöntő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, nyilatkozata igazi telitalálat. Miközben az EU a migránsok befogadása mellett tette le a voksát, és Magyarországról lassan szó szerint menekítik a kormányzati csapdában ragadtakat, Szijjártó szerint „az unión kívül kell törekedni a drámai helyzetet előidéző modernkori népvándorlás megfékezésére”. Ami szép szólam, de semmi más. Annak a problémáját, akinek az életét, netán rokonnal együtt, szétverték, aligha oldja meg egy teremfocibajnok hangzatos felszólalása. Arra pedig nap-nap után olvashatók a példák, ahogy a hatalom sakkozni próbál mások életével. Ugyanakkor azért elhullajtotta z igazság kis morzsáját is. Ugyanis: „a magyar miniszter kitért arra: egyes EU-tagországok olyan felelőtlen nyilatkozatokat tesznek, amelyeket az embercsempészek biztatásként értelmeznek, és amelyek agresszívabbá teszik a bevándorlókat”. Magyarország ugyanis EU-tagország. S a vezetők lépten nyomon tesznek lépéseket, amelyek erősítik az embercsempészek üzletmenetét. Miközben valóban egyre agresszívebbé teszik azokat, akiknek elegük van a magyar hivatali kultúrából.
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
4:40 de.
Tegnap Ausztria minden olyan templomában, ahol harang van, egy időben megszólaltak azok, és Bécs érseke misét celebrált a 71 áldozat lelki üdvéért. A misén szinte a teljes kormányzat jelen volt, plusz számtalan politikus.
A magyar kormányzat – Kovács valóban kellő képpen el nem ítélhető tetűségét kivéve – meg sem szólalt.
No comment.
Nem mellesleg teljességgel utolérhető Orbánék gyűlöletpolitikája: minél több helyre szétszórni a migránsokat, hogy a manipulációjuk minél jobban hasson, minél több helyen keltsenek hangulatot ellenük.
Állítólag Mária országa vagyunk, keresztényi tudattal felvértezett kormánnyal. A klasszikussal szólván: lószart, mama!
7:30 de.
Ma de. néztem / láttam a rendkívüli közvetítést a keleti pu.-i tüntetésről. Hála Istennek atrocitás nem volt ( eddig még legalábbis ) úgy látszik a menekülteknek több eszük volt, és nem futottak bele a „csapdába” – de ki tudja meddig bírják cérnával ?
Mert a cél, kétséget kizáróan a kivéreztetés, hergelés, felesleges tornáztatás – és ha elhagyja őket a béketűrés akkor nosza, odalőni !
Hadd tudja meg minden semmirekellő betolakodó, hol lakik a jóisten!
Majd mi megmondjuk nekik is, meg Európának is, hogy merre meddig !
Apropó ! Hol van ilyenkor a miniszterelnök ?
Augusztus 21.én volt az utolsó „fellépése” Mándokyval!
Azóta nincs szerepe sehol, semmiben? Nem érez ingerenciát megszólalni, sem a népéhez, sem a migránsokhoz – úgy általában a helyzetet kommentálni, tájékoztatni ?
Hát Grác csak várhat egy kicsinyt – vagy már nem ?
10:17 de.
Az egész irással egyetértak.Különösen az utolsó bekezdésben irtakkal.
1:31 du.
Tegnap este az osztrák kancellár Werner Feimann beolvasott Orbánnak és minden olyan országnak akik nem hajlandók a migránsokkal foglalkozni Kijelentette, hogy Magyarország mint EU tagország köteles lenne mint tranzitország fogadni a menekülteket addig amig sorsuk rendeződik. Az EU pénzekkel támogatja mindazon országokat akik at UNO tagjai. Mostantól viszont csak azoknak folyósítanak segélyt akik befogadnak. A 71 halottal kapcsolatban annyit mondott, hogy a legnagyobb aljasság az volt a sofőrök résziről, hogy már csak a halotakat hozták át a határon. Az első orvosszakértői vélemények egybehangzóan azt mondják, hogy a halál már mindegyik áldozatnál cirka három órája beállt. Ergó az összes még magyar területen halt meg.A soförök tudták ezt egészen biztosan. Hogy ne kerüljenek nagy szarba mert a magyarok nagyobb balhét csináltak volna az egészből persze sok felhanggal, és csupán a céget és alkalmazottait vették volna elő lehetőleg úgy intézve hogy ne az derüljön ki belőle hogy Magyarországon vidáman üzhető az embercsempészés a kormány tevőlegesen nem tesz ellene mondván nem tudja megakadályozni azt. Itt Ausztriában súlyos büntetés fog rájuk várni pláne ha kiadják a csempészeket Németországnak is. Harminc év per kop. A magyar sajtó még adós mert nem szellöztette meg az ügy mellékszereplőit . Mert a hütőkocsi tulajdonosa is érintett az ügyben. Nem ez volt az első „fekete fuvarja” hiába paterolta el a teherautót egy szlovák cégnek pro forma. Több cége is van de érdekes módon több eljárás van folyamatban a tulaj ellen.
3:12 de.
Ille István !
Megaztán, hova lett az a végtelenül jóságos Kozma Imre „atya”, azzal a fenenagy jótékonyságával és igyekezetével, amit ’89-ben tanúsított az NSZK nagykövetségén (már csak annak reményében is, hogy ezért egyszer majdcsak boldoggá avatják)? Ám az idő múlik. Most megint bizonyíthatna, de nem teszi. Csak nem a haszonelvű politika szólt bele megint az ő mélységes jóságába – mint már akkor is?
.
3:20 de.
Avi
A „jobboldali szélsőségesség és a fasizmus elleni küzdelem” kitüntetettje (már Ausztriában is van ilyen?), a szocialista Werner Feymann folytathatja a kioktatást az otthoniaknak is, mivel Ausztriában közelegnek a tartományi választások és az egész politikai elit retteg a bevándorlásellenes Szabadságpárt előretörésétől. Még olyan helyeken is győzhet a néhai Jörg Haider pártja, ahol emberemlékezet óta az osztrák szociáldemokraták regnálnak.