Miből él a magyar, ha nem NER-tag?
Sok egyéb rossz tulajdonságom mellett érdeklődéssel olvasgatom a magvas és kevésbé magvas gondolatok alatt megjelenő „nép hangját” – azaz a kommenteket (vagyis kommentárokat). Nem, nem akarom a nyelvem köszörülni a mindenütt fellelhető súlyos nyelvhelyességi szabálysértéseken, az időnként suta fogalmazásokon, de még a vicsorgó indulatos kitöréseken sem – akad ezekből mindkét oldalon elég.
Hanem rájöttem a magyar nép nagy titkára. Nevezetesen arra, miből él a magyar? Legalábbis a kommentelők szerint. Mert magam el nem tudom képzelni, hogyan lehet lakást fizetni, ruházkodni, vagy akár csupán enni 22.500 vagy 49 ezer forintból. Esetleg semmiből. Az én jövedelmem még a nettó minimálbérnek is kétszerese, mégis aggódva kell figyelnem évszakváltozásokkor az évek óta szolgáló kabátot, csizmát, fürdőrucit: ezek nagyberuházásnak számítanak egy hozzám hasonlóan beosztással élő embernek. Arra gondolni se merek, hogy megadja magát a mosógép, a sütő, vagy a háztető. Pedig mindegyik elérte már a ma kritikusnak számító 15. életévét.
De a hozzászólások felnyitották a szememet: sokféle megélhetés kínálkozik e tájon.
Van ugye a „bérrettegő” – ezek szerint léteznek e hazában, akik képesek pénzért bármikor, bármitől félni. Migránstól, diktatúrától, járványtól – mikor mitől. Vajon honnan tudják, hogy mikor, miért kaphatják a bért? Nyilván van valahol egy központi rettegés-elosztó, aki/ami kiporciózza, hogy kinek, mitől, mennyire kell rettegnie. De vajon hogy mérik a teljesítményt? Darabra, kifejezésre?
A „bértollnok” esetében ez már könnyebb lehet, hiszen többnyire névvel vállalják a leírtakat. Sőt, néhányan még mindig kapnak ezért valami fizetést – igaz, egyre kevesebben egyre többet, és egyre többen egyre kevesebbet. A net világára nem jellemző a bérezés.
A legérdekesebb azonban a „bérkommentelő”, ami szintén gyakori vád a hozzászólásokban. Mondjuk már azt sem értem, hogy miért lehet vád, ha valaki pénzt kap bármely tevékenységéért, de hagyjuk ezt a szempontot. Szóval, már megint én vagyok a lúzer, az élhetetlen, aki nem tudja, merre van az a sor, amelynek elején a bélelt borítékot osztják.
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
1:19 du.
A baltás gyilkos cinkosa a napokban vallotta be, hogy (halkam mondja, de) adtak némi pénzmagot a civileknek is. Sokan felháborodtak, hogy hazudik, hiszen a menekülteket segítő civilek tőle ugyan semmit sem kaptak.
De ő azért biztos adott: a CÖF-nek, például. Meg civil védelmi szervezeteknek, magángárdáknak. Na, így meg lehet élni hivatalosan csak „22.500 vagy 49 ezer forintból. Esetleg semmiből”.
8:36 de.
Pedig mennyire igaz ! Egyre agraeszivabb a liberátor kommentelök hangja mivel látják világuk végének kezedetét-és nincs aki megmondja mi következik…
8:48 de.
kiss pál: a liberátor az egy bombázó repgép típusa volt, maga nagyon egyszerű ember 🙂 Ami pedig azt illeti, teljes holdfogyatkozás következik. Persze, magának mind1. Magának nappal is olyan sötét van, mint éjszaka.