Az ember

Vannak a mohók (hatalomvágyók, pénzimádók) általában ők, akik nem hedonistaként vagy alázattal keresik az örömet, boldogságot, hanem olyanok, akik „Nem Olyanok” hanem többek másoknál. Így képzelik. Közülük kerülnek ki az elnyomók, kizsákmányolók, harácsolók. Aztán vannak azok, akik nagyon meg akarnak felelni, ők az „Olyanok”. „Én is vagyok olyan, mint mások” gondolják magukban szüntelen, ám nem igazán hisznek benne, ezért mindig egy kicsit többnek akarnak látszani, hol egy trendi telefonnal, autóval, „modern” elvek hirdetésével, hol mással. Ők a közmegegyezés hangadói. Számukra a hírnév a fontos, az hogy mit mondanak róluk a többiek. Az Olyanok kegyeit keresi a reklám és a politika, ők az elnyomás fő eszközei; a divat, a reklám és a politika áldozatai, követői, hívei. Keresik a Nem Olyanok kegyeit, legfőbb normájuk a „jó tanuló erkölcs”; nyilvános kivégzéseken bennük tombol leginkább a harag kéjérzete. Végül vannak, akik Olyanok Is Meg Nem Is. Nem másokhoz, a „mindenséghez” mérik magukat. Gőgös csapat, ők próféták, istenek vagy remeték. Hol segítő szándékkal, máskor lázas lelkesedéssel prófétálnak. Szerencsés esetben élve megússzák, vagy visszavonultan szemlélődnek, és jó esetben nem halnak éhen. Közülük néhányan szelídek, kevésbé izgatja őket a cél, kényelmesen járják és élvezik az utat, a taót. Néha istenek, imádottak, máskor üldözöttek, vagy önsanyargatók, esetenként boldogok.

Természetesen mindnyájan mindenfélék vagyunk, egyéniségek, még az is, aki magányosan kiálltja a csendbe: „Én nem” (Monthy Python: Brian élete) Egy kicsit mindegyikünk Nem Olyan, Olyan és Olyan Is Meg Nem Is.

A fogyasztói társadalom

Az emberiség történelmének sajátos képződménye, amelyben piramisokat, katedrálisokat, palotákat építtető Nem Olyanok (zsarnokok) helyett az Olyanok (a tömeg, a kisember) válnak a legfőbb fogyasztóvá. Már nem az arany WC kefe, a palota a fő termék, persze létezik az is, hanem a mobiltelefon az autó, a vitamin, a wellness, a tengerpart, a hegyek. A tömegfogyasztás és a tömegkultúra. A fogyasztói társadalom a Nem Olyanok számára új lehetőség: már nem háborúban kell Nem Olyanná válni, hanem a szabad versenyben, abban a szabad versenyben, amely egyáltalán nem jelent versenyszabadságot, a korrupcióban, és a kevésbé fejlett népek Nem Olyanjaival összefogva, e népek Olyanjainak kifosztásában.
A fogyasztói társadalom óriási lehetőség az emberiség számára, mert nem csak a gagyi jelenik meg, hanem a számítógép, a mobiltelefon, internet, a robottechnika. Már nem a piramisépítéshez, a termeléshez, hanem a fogyasztáshoz kellenek tömegek. Óriási fejlődés lehetősége ez a technikában, tudományban, olyan globális lehetőség, ami az emberiség új egységét teremtheti meg, amely egységben a tudomány, a technika regionális eredményeit szinte egy pillanat alatt magához öleli a világ, legalábbis, akik ebben a világközösségben részt venni képesek; mert nem mindenki, vagy csak részben, hisz a kifosztottak nem, az intelligens bűnözők áldozatai nem; és áldozattá, kifosztottá egész népek válnak.

A diktatúra

Népeket rabságban tarthat az önkény, a más népek, vallások, kultúrák elleni uszítás, a félelem és a harag, a Nem Olyanok korlátlan, olykor messianisztikus hatalma az Olyanok felett. Az Olyanok Is Meg Nem Is kisszámú tábora itt szamizdatot ír, kussol, magában mormogva -Eppur si mouve!- megtagadja tanait, esetleg Giodarni Brúnóként -kivágott nyelvvel, mert még ott is hirdetné igazát- büszkén máglyára lép, ahogy a múltban. Azerbajdzsán, Grúzia, a Közel-Kelet országai ma ilyenek, de talán hasonló a putyini világ vagy a török, kínai valóság.

Magyarország

A rabságba taszítás (tartás) a mai magyar elit egyik célja, másik cél a „fejlődő kelet”, a hatalom, a meggazdagodás, az arany WC kefe. Az olcsó (kizsákmányolt) munkaerővel előállított magyar termék versenyelőnyben van a drága uniós piacon, ahonnan két oldalról dől a pénz; a kizsákmányolásból származó extraprofit, és az ilyen-olyan támogatás euró milliárdjai. Kettős harcot vív sikerrel a Nem Olyanokból verbuválódott intelligens bűnözők csapata, amely pénzt és piacot kér és kap az uniótól, ezért tagja akar lenni, miközben megveti értékeit: a liberális demokráciát, az egyenlőséget, mert jól tudja, elnyomás nélkül oda a versenyelőny és az extraprofit. Ebben az ármányban legfontosabb támaszuk a megtévesztett Olyanok többmilliós tábora, és az Olyanok Is Meg Nem Is szemlélődő csapata, a néma cinkosok.