A 21. sz. komisszárjai
„Idegen államok érdekérvényesítő képességét lehetne elméletileg meggátolni azzal a javaslattal, mellyel a belügyminiszer állt elő, de ez csak egy nagyon jóindulatú feltételezés, nem igazán lehet megvédeni. Így reagált az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke arra a javaslatra, mely szerint minden tartalomszolgáltatónak kötelező lenne foglalkoztatnia a nemzetbiztonság munkatársait, ha a belügyminisztérium úgy kívánja. Molnár Zsolt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a bizottság tárgyalni fogja, ő nem ért egyet vele, ezért reményét fejezte ki, hogy nem kerül parlament elé.
Molnár Zsolt szerint az elképzelés mögött az húzódhat, hogy lehetőség szerint ne kerüljenek a közéletbe olyan dezinformációk, melyek akár a hadipart, gazdaságot, vagy a külpolitikai törekvéseket érintik. Ám ez a megoldás nincs arányban azzal a nemzetbiztonsági érdekkel, mely ezt megalapozná – tette hozzá.”
Na igen. Molnár Zsolt kétségtelenül megpróbál jóhiszemű lenni, mert hát, neki az a dolga, hogy nehogy már feltételezzen némi aljasságot a kormányzat részéről. Mert hát, mi más lenne a pintéri ötlet mögött, mint – dehogy téglákat, ahogy a Népszava sugallja, hanem – komisszárokat telepíteni a médiákhoz – mind az írotthoz, mind az elektronikushoz? Pedig hát, ez az egész nem a figyelésről, nem a dezinformáció felderítéséről és annak közlése megakadályozásáról szól, hanem a cenzúráról. Jó öreg sztálini módszer: odatelepítünk a szerkesztőségbe egy jó elvtársat, aki majd felülbírálja a szerkesztőség munkáját, megvizsgálja a cikkeket, ugyan, kimehetnek-e a nagyközönség elé, és dönt: ez mehet, ez nem mehet. Igaz, hogy lehet akár segghülye is, de jó elvtárs, és ez a lényeg. Illetve, jó titkosszolgálati munkatárs. Hogy azután honnan a búbánatból lesz meg az a képessége, hogy felismerje, mi a dezinformáció, és mi nem, az más kérdés. A Nemzetbiztonsági Hivatal biztosan tele van ilyenekkel.
Viszont mind Vologyáék, mind Bobék, mind Friciék és a többiek évek óta tömik a többi országokat dezinformációval – kölcsönösen és körkörösen. Most majd mi, akik, mint tudjuk, okosabbak vagyunk mindenkinél, és kapásból megmondjuk, hogy a Washington Post vasárnapi vezércikke, biza, dezinformáció, és el ne higgyük – amit nem is tudnánk megtenni, hiszen a komisszár elvtárs letiltotta a közlését. Magának a dezinformációnak a felismerése se egyszerű, hiszen alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a nemzetbiztonsági munkatársnak, hogy felismerje: ez az. Annak idején Stirlitznek is elég komoly gondot okozott átverni az Abwehrt, ráadásul az amerikaiak is elég jól gyakorolták ezt a D-nap előtt. Most meg mi akarunk ezen a pályán focizni…
„A médiát titkosszolgálati eszközökkel korlátozni, megszűrni nem lehet. Észak-Koreában persze sikeresen gyakorolják ezt, hisz ott börtön, vagy akár halálbüntetés is jár hazaárulásért. Ezzel együtt azt reméli, hogy ez egy szakmai félreértés.”
Én nem remélem. A kormányzati körökben a hozzáértés – ami, mint tudjuk, rút bolsevista trükk – nem igazán van jelen. Már mindenkit leépítettek, aki valamihez is értett. Nincs itt semmi félreértés. Uralni akarják a médiát, korlátozni az információszabadságot, ennyi. Habár eléggé lábszagú ez az egész: hogy’ a bánatban akarják pl, a 24órát, vagy az indexet, vagy bármelyik internetes szolgáltatót, amelyik saját hírszerkesztéssel rendelkezik, komisszári irányítás alá vonni? Emlékszik még valaki a szolgáltatók kötelezésére az első hat programhelyen a kormányzati adók besorolására? Mi az eredménye? A polgárok az első 6 programcsatornát lekeverték, a programok a hetedikkel kezdődtek, egyéni ízlés szerint. Mari néni, meg Józsi bácsi meg csak cumizza az első hatot. Akkor lesz nagy a szar, ha – a kormány ígérete szerint – 2018-ig minden (!) háztartásba bevezetik a széles sávú iternetet, mert akkor az egész komisszárosdi mehet a levesbe, ráadásul Mari néni, meg Józsi bácsi meg végre beszélhet a Skypeon a kanadai unokával. Igaz, hogy ettől még nem fogják azt a fránya dezinfromációt olvasni – merthogy nem beszélnek egyetlen idegen nyelvet sem – , de a lehetőségük meg lesz rá.
„A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot a magyar ellenzék, tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak. A javaslat azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, hogy a távközlési szolgáltatóknál (pl. T-Com, Telenor) legyenek ilyen alkalmazottak.
Most akkor mi van? Ha eddig is voltak, akkor most miért fontos, hogy legyenek? Így hát persze, hogy félre magyarázzák. Ez már csak így van. Ez a szemét baloldal mindent félremagyaráz, a gyermekszegénységtől a komisszárokig, mindent. Ez a „távközlési szolgáltatóknál elhelyezett alkalmazottak” meg mi a francot akar jelenteni? Ezek, ugyebár, első sorban telefonos kapcsolat szolgáltatók. Persze, telefonon is lehet dezinformációval szolgálni, csak az kissé nehézkes, és meglehetősen szűk kört érint: te, Juci, hallottad, a Seresék válnak! Igaz, van csomagkapcsolt szolgáltatás, ahol is mind TV-csatornákat, mind internetet is csatolnak a vonalas telefon mellé, bele a kábelbe, node akkor megint ott van a gond: nincs a példaként felhozott szolgáltatóknak saját műsorszerkesztősége. Akkor ez az egész talán nem is hadiipari, vagy gazdasági dezinformáció elleni küzdelem, hanem sima lehallgatás, mint a régi szép időkben?
Mindegy. Pintér bedobott egy eget verő marhaságot, a KTK cáfol, a pór meg megint ezen fog csámcsogni egy darabig, a questoros kormányzati stikli, a földmutyi, meg a TV2 körüli iszapbirkózás meg majd megint a háttérbe kerül.
Európa második propagandaminisztere – valami Goebbels volt az első – meg majd ráerősít.
7:02 du.
„Ne hagyja el gépjárművét. Ha elfogy az üzemanyaga üljön át egy másik autóba.” Ebben az üzenetben is ellentmondó utasítás van. A pintéri üzenetek már csak ilyenek.
6:58 de.
Molnár Zsolt „jóhiszeműségéből” meg már több mint elég!
Attól az MSZP-től persze nem várható el,hogy ezt felismerje,amely épp nem tudja eldönteni, hogy akkor most kell ez a kerítés vagy vagy nem, határolódjanak-e el, vagy épp ismerjék el, hogy …. deazonbanámbár !
Mert milyen vélemény az, hogy mi ellene vagyunk a kerítésnek, de ugyan már mondjon valaki jobbat?
Ha így gondolják – helyesebben Hiller így gondolja, mert ahányan vannak mást és másként dadognak, ötölnek hatolnak – akkor mondja azt, hogy kérem szépen, bármilyen visszatetszőnek tűnik is a vasfüggöny után 25 évvel, de jelen esetben nincs más megoldás, mert a cél szentesíti az eszközt,és mi a cél? Az hogy a menekültek kívül rekedjenek, de akkor álljon az Orbáni döntés mellé, és ne hablatyoljon: sem ő,sem Tóbiás,sem az általam egyébként kedvelt és sokra tartott Kunhalmi.
Molnár Zsoltot pedig ha egy kis eszük lett volna, olyan mélyre süllyesztik, ahogy csak lehet,- ha már megszabadulni nem akarnak tőle, – mert a rohadt nagy megértésével már épp eleget ártott az ellenzéki oldalnak, feltéve, hogy van ilyen egyáltalán!
Molnár egy jellemtelen pondró, és túl sok körülötte a véletlen.
Az ötlet pedig pont olyan mint az összes többi – először benyújtják, tárgyalgatnak – de zsolti feszt reménykedik, mert hát hiszen nem ért ő ezzel egyet – majd eltűnik egy időre az ötletecske, és egyszer csak felüti a fejét konkrét formában, hogy hiszen senkit nem érhet meglepetés, erről már szó volt – tehát ez most itt a „teszt”
Persze Észak-Koreában lehetséges minden, hisz ott börtön jár a hazaárulásért ( meg más egyéb is) de ott a „tuggyukkik” mondják meg, hogy mi számít hazaárulásnak – ezzel szemben itt ki mondja meg?! Na ki? Úgy van!
Itt ahol évekre ki lehet vonni embereket a forgalomból olyan gyermeteg és koholt vádak alapján hogy még kormányzati befolyás alatt dolgozó igazságszolgáltatás bírái sem tudnak mit kezdeni vele – a normálisabb és lelkiismeretesebbek meg nem is akarnak – hát akkor mi lenne itt lehetetlen ?
De!Megtehetik? Meg! Mindent megtehetnek, és annak az ellenkezőjét is! Ahol egy kormányzati képviselő – tetejében magát kereszténydemokrataként aposztrofáló – úgy viselkedhet egy gyermekéhezéssel foglalkozó (elvileg!) bizottsági ülésen, hogy bármely hímringyó megirigyelhetné és nem történik semmi, ott minden elképzelhető, és törvényesíthető!