Egy vers az idegenekről…

2015 november 24 12:15 de.14 hozzászólás

Az idegenektől, a kiszolgáltatott emberektől, a másságtól és a változó világtól való félelem tematizálta a magyar közbeszédét az elmúlt hónapokban, tengeren innen és tengeren túl. Egy ottawai költő – Beverly Ruth Kavanaugh – verse jutott eszembe több alkalommal az elmúlt hetek során. Évekkel ezelőtt olvastam, de most leszedtem a polcról a szinte elfelejtett Seeds of Hope (A remény magjai) című kötetét és észrevettem, hogy mennyire aktuális ma, az 1981-ben írt verse. A magyar fordítással megbírkózva osztjuk meg e kevésbé ismert kanadai költő szavait a KMH olvasóival…

Homeless woman / Mary Rudisill

Homeless woman / Mary Rudisill

Az idegen 

Ki az idegen?
Esetleg egy névtelen személy?
Vagy tán valaki akit egyszer ismertél,
de akit útközben elveszítettél?

Esetleg csak egy borotválatlan arcot láttál
Hosszú haja fekete, mint a szén
Egy férfit kifakult farmerban, és semmi mást.

Vagy egy kócos hajú nőt
Aki az utcán kóborolva tolja bevásárló kocsiját,
Céltalanul, mert nem mehet sehová

De már nem érzékenyülsz el,
Hiszen ilyet láttál már…
És amúgy sem igazán érdekel.
Jobb a sötétségben bolyongani,
És amikor el jön a világosság, akkor annak hátat fordítani,
Színlelsz, és úgy teszel, mintha soha nem is létezett.

Beverly Ruth Kavanaugh
(fordította: C.A.)

14 hozzászólás

  • Georgina Bojana

    Nem lehet mindenkit szeretni.
    Nem titkolom, bennem is van jó adag előítélet, ami ellen nap, mint nap küzdök, de hiába. Amikor ott tartok, hogy ki tudnám mondani: elfogadlak. Akkor tapasztalom meg, látom, olvasom – ismét gyorsan döntöttem. Ezért, vagy azért -kár- volt.
    A másik félnek bizonyítania kell ahhoz, hogy el tudjam fogadni.
    Tudom, itt nincs lehetőség bizonyításra.
    Női aggyal viszont úgy gondolom, nem kellene ennyi gyereket a világra hozni, ilyen nyomorra, háborús körülményekre, kitenni az ártatlanokat mindenféle szörnyűségnek. Igaz, tudom, az ő vallásukban nem ismert a védekezés. De lenne mód az elutasításra. Ezt soha nem tudom és nem is akarom elfogadni, hogy asszonyokból úgy potyog a gyerek, mint meggyfáról a meggy. Már előre olvasom a ledorongoló válaszokat, beírásokat, miért gondolom így, vallás-, az ottani erkölcs miegymás, meg a stb.
    U.ezt gondolom a hazai cigányságról, már azokról, akik a mély nyomorban élnek. Szülnek, szülnek szakadatlanul. Nincs cipő, másoktól várják, hogy építsenek számukra lakást, házat, mások fizessék meg az ellátásukat, kérincsélnek a segélyekért, mert ők sok gyereket adnak az országnak.
    Kérdezném, milyen gyerekeket?
    Alul képzetteket, erkölcsileg (többen) – tisztelet a kivételnek – itt a mély nyomorban élőkről írnék, a törvényeket nem tisztelőket ontják a világra.
    Ha nem adunk, leköpködnek, átkoznak. Volt benne részem.
    A gyerekeikkel nem törődnek, piszkosan, tetvesen mennek iskolába, de anno’ az én gyermekem tízóraiját ellopták, mert nekik nincs. A gyerekem füzeteit összefirkálták, mert az övék olyan. A könyveit megtaposták, mert az én leányomnak be volt szépen kötve, amíg az övéké zsírpacnis és koszos. Amikor megvásároltam egy lemeztoll tartót a lányomnak és azt tanácsoltam, ha bántják, azzal üssön vissza. Akkor én voltam a gonosz asszony.
    Vallom, ha bántanak, ne hagyd magad. Gyorsan le is pattantak a lányomról, mert tudták, nem hagyja magát.
    Az élet ilyen, erősnek áll a világ, a gyengét eltapossák.
    Bocs’ de erre neveltem.
    *
    Előbb volt a gyengéd szó, a figyelmeztetés, a kérés a pedagógusok felé, hogy ne hagyják az indulatokat ily módon elszabadulni. Ők szét tárták a kezeiket, nem tudják megfékezni a putriból – iskolába szabadult gyerekeket. Ezek után vásároltam meg a lemezből készült toll tartót.
    Felvállalom, én voltam aki minden áldott nap megnéztem a leányom fejét, nem hozott-e haza „társbérlőt”. Óvtam attól, hogy a közelükbe menjen. Rosszra neveltem? Elképzelhető, de tény, hogy jobb az ilyen gyerekeket és felnőtteket is elkerülni.
    Ma már még jobban.
    A nagyobbacskák, fiatal felnőttek össze-vissza kutyulmányokkal kábítószerezik magukat és egymást. Az okot (talán) meg is érthetném, de nem akarom. Egy álom világban érzik magukat, beismerem, hogy nekik is kell egy jobb érzés. Csak nem így. Igaz, a lehetőségük korlátozott. Így a meglévő agysejtjeik leépülnek, s nem tudhatom, hogy ha egy „bedzsinázott” fiatal (olcsó, valamilyen kimutathatatlan drog) a közelemben van, számolnom kell azzal, hogy mikor rántja elő a bicskát. Mert nem tud magáról, csak azt látja, hogy „rendezett” vagyok, amíg Ő nem az. Sem kívülről, de belülről sem.
    Miért van az, hogy a migráns táborokban óriási szemét hegyek tornyosulnak?
    Miért volt az, hogy az országunkban a zöld határokon belépők iszonyatos kárt csináltak a gazdaságokban? Letörték, leszedték, legázolták, begyűjtötték a termést. Amiért nem ők dolgoztak a forró nyáron. Joguk van hozzá, gondolják. A 32 fogukkal mindenbe beleharapnak,mert nekik ez+az jár. Milyen alapon?!
    Magyar gyerekek éheznek, mert szüleiknek nincs munkájuk, s az ide beszületett magyar nem kap annyi ellátást, mint amennyit egy migráns. Természetes az ellenérzés, természetes a „nem akarlak látni sem” – felkiáltás. Ezen nincs miért csodálkozni.

    Miért van az, hogy a hazai vonatokat bizonyos rétegekből jövők összefirkálják? Miért szotyizzák, rágózzák tele az üléseket?! Miért kell mindent összerondítani? Mert otthon nincs rend, mert otthon nincs tisztaság, akkor itt/ott sem legyen. A migránsokból is, amerre mentek, potyogott a szemét. Szó szerint, tették ezt a szép sátrakkal, a kapott ruhákkal, mindennel.
    Hangsúlyozom nem török pálcát, mert vannak rendkívüli erős akaratúak, akik ebből a körből sikeresen kitörtek. Tanultak és tanulnak, ennek ellenére bitang nehéz a helyzetük. Bizonyítaniuk kell, többet és többször, mint a (fehér) parasztoknak – mert a roma a többi magyart leparasztozza. Ezenkívül, ha bárki abból a közből kiemelkedik, a rokonság előbb megpróbálja vissza-, majd lehúzni. Előbb kiközösítik, mert annak sikerült, mert annak van, akkor menjünk a nyakára és kérjük el, vagy vegyük el erőszakkal.
    Ha nem ad, akkor kivetjük magunk közül! – igen, sajnos ez a bevett szokás. Meg tudom érteni az elkeseredettséget, amikor a két part között vergődnek. Mert azt teszik, olyan sokan, ráadásul érdemtelenül. Ők törekedtek/iparkodnak egy jobb életre, amit sok kolonccal súlyosbítva, még nehezebben érnek el, mint a nem romák.
    *
    A migránsok u.ebben a cipőben vannak.
    Eltávolodunk tőlünk, mert nem tudjuk, a rokonaik milyen emberek?
    Sajnálom.
    Küzdök ellenne, hogy ne így gondolkozzam, de egyelőre sikertelenül.
    Bocsánat.:(
    G.B.

  • Az itt leírt idegenekről semmi szín alatt nem fordítom el a tekintetem.Ellenkezőleg.Nagyon odafigyelek,hogy mikor rántják elő a kést,hogy idejében tudjak védekezni.Nem szeretem amikor a gyilkosokat még sajnálni is kell.

  • G.B. Érdekes a véleményed, hasonló az enyémhez.
    Én ott látom a főhibát a rendszerekben, magyar vagy kanadai, hogy aki nem dolgozik családos ember, állami segélyt kap. Minél több a gyerek, annál többet! (Itt pl. ez van)
    Valahogy kötelezővé kéne tenni a családfentartónak, hogy dolgozzon, ha nem kap munkát BIZONYITSA be, hogy többször probált találni, de nem megy.
    Itt, mikor még dolgozó korban voltam, csak úgy kaptam segélyt, ha bizonyitani tudtam, hogy kerestem munkát több helyen, de eredménytelenül.

  • Amit a közértékek rombolásáról, megcsúfitásáról írsz, sajnos az világtünet lehet. Minden népnek van egy rétege, aki akkor érzi jól magát, ha a falakat, házakat összefesti, rombolja.
    Mintha ez nem lett volna dívat fiatalkoromban.

  • G.B.
    a romákról írtakhoz nem tudok hozzászólni,mert nem ismerem a témát. Amit a emigránsokról írsz még enyhe is a valósághoz képest.Sajnos őket már akkor is ismertem,amikor még hordába verődött gyilkos rabló bandák voltak.Vagy ők vagy az elődeik vagy ezek is azok is.Azt viszont,hogy Európa rájuk szolgált,nem lehet vitatni.

  • Figyelő,
    azt hiszem igazad van,de csak részben.Nálunk ez nem létezik,pedig itt is vannak szegényebb családból származó fiatalok,de még ők is kultúr emberhez méltóan viselkednek.Nos ez nemzeti mentalitás kérdése.

  • Georgina Bojana

    Barátaim,
    bárhogyan is gyötröm az agyamat, nem tudom megérteni az EU viselkedését. Előbb elítélték a kerítésépítést. Majd ők is elkezdik. Esélyesebb lenne, ha nem „kutricáznák” be az EU-t.
    Már a belépést tenném lehetetlenné.
    Sőt az lenne a legcélszerűbb, ha az EU közös haderővel, egyöntetűen lépne fel mindazok ellen, akik lehetetlenné teszik azt az országot, ahonnan tömegek kivándorolnak, életüket kockáztatva. Megélhetést és mindent kérve, sőt most már követelőzve az őket befogadóktól.
    A baj eredeténél kellene a „sárkányt” megsemmisíteni.

    Barátaimmal azon agyaltunk, melyik az az ország, ahol ekkora megszámlálhatatlan „sáska” népség meg tud(na) élni?!
    Egyhangúan mondtuk ki: olyan ország nem is létezik, mert csak jönnek és jönnek… Iszonyat. Ez még egy sáskajárásnál is rémisztőbb… S, még mindig nincs vége a bevándorlásuknak.
    Az EU „kapujában”, most amit elkövetnek, az zsarolás. Éhségsztrájk, sőt kész horror, mert a saját, vagy egymás száját varrják be. Akik pedig nem, azok skandálnak, követelőznek. Ezzel is felébresztve az európaiakban és a más országokban élőknek a lelkiismeretét.
    *
    Nincs az a lelkiismeret, mely el bírná viselni ezt az óriási terhet, amit ránk zúdítanak.
    Ez a véleményem.
    G.B.

  • A kerítésekkel, az intoleranciával, a szociofóbiával, és ezek következményeivel azt az Európát bontjuk le, amit a menekültektől megszeretnénk védeni. (Bár, szerintem ez vezérünk célja ezzel az egésszel, és úgy tűnik, hogy az orbán nevével fémjelzett pestis terjed is Európában. Akik ennek most örülnek, azok lesznek a legjobban felháborodva akkor, amikor az európai álom darabjaira hullik.)
    Bő egy évezrede egy megélhetési bevándorló, hitetlen horda lerohanta Európát, majd letelepedett Európa szívében, beolvadt, keveredett, és gyakorlatilag felolvadt az indogermán tengerben. Ezek lennénk mi, akkor miról beszélünk?

  • terminus Az a „felolvadt” nép éppen Európa lebontásán ügyködik. Ha jól emlékszem, még sosem volt európai, és most sem akar az lenni. Nem is olyan régen, segített lerohanni megint Európát. Most a „félázsiaiból” megint ázsiait akar csinálni. Putyin szobra is készül az emberek agyában. Nem sikerült ez az olvadás tökéletesen. Azt meg ne mondjuk, hogy ezt csak Orbán akarja. Háromszor megválasztották, és megint megfogják. Ez elég komoly bizonyíték. Csülök is tudja, hogy okos embert ennyiszer nem lehet becsapni.

  • Kedves llanfair!

    Részben igazad van. A nép európai részének nagy része már benn van (Nyugat-)Európában. Úgy tűnik, kevesen maradtunk itt, akiknek az európai értékek fontosak.
    Amúgy, az idegengyűlölet egyik ősi ösztönünk, ezért olyan könnyű rájátszani, és ezért is olyan gátlástalan.

    Üdvözlettel:
    terminus

  • Terminus, az európai értékeket védik azok, akik nem engedik be a muszlimokat. Európa kultúrája, múltja a keresztény-zsidó kultúrára alapozott. Kétezer év kultúráját egy valódi európai nem akarja, hogy lermbolják idegen tömegek!

  • Figyelő!

    Mi alapon mondod Te meg, vagy mondja meg bármelyik magyar politikus, hogy mik az Európai értékek. Amit csináltok, csak zavarkeltés. A kétezer éves keresztény-zsidó kultúrájú Európa meg mesének is gyenge (amúgy, a zsidó kultúra ugyan úgy semita, mint az arab).

    Az oktatás, és műveltség tudatos rombolása épp azt a célt szolgálja, hogy hülye féligazságokkal manipulálhassátok a „keményen dolgozó kisembereket”,

    IV. Béla korában a magyar nép jelentős része még tartotta a pogány szokásokat, vallást. Az arabok nélkül az antik kultúra nem csak elveszett volna, de nem is fejlődött volna tovább. Az arab kultúra (és nem mellesleg a zsidó is) a keresztény királyok esztelen üldözési politikájáig szerves, és termékeny része volt Spanyolországnak. Az iszlám ma is folyamatosan jelen van a balkán kultúrájában (Bosznia, Albánia). Az antik görög és római kultúráról talán nem is kell írnom, tudod, ez az európai kultúra alapja.

    Miért bűn az, ha valaki nem akar éhen halni, megkínzatni, vagy csak jobban szeretne élni? A Te jóléted fontosabb, mint az övék. Mondd, milyen keresztény vagy Te? Miben különböznek az afrikából, ázsiából a jobb élet reményében nyugatra menekülök a Magyarországról menekülőktől?

    Amúgy, meg a Földközi-tenger medencéje az ókor óta szerves egységet alkot, az itt élő, az itt átvonuló népek mindig hatottak egymásra.
    Én sem akarom, hogy bárki lerombolja a több ezer éves európai kultúránkat, de én mást értek alatta, mint Te! Én úgy gondolom, hogy sokan vannak idebenn Európában olyan honfitársaim, akik inkább rombolják azt, mint a menekültek és a bevándorlók.

    Neked is jobb lenne, ha előbb újra átnéznéd a történelem könyveket, és csak utána írnál bármit Európáról.

  • terminus

    2015 november 27
    7:04 de.

    Kérdezed, milyen keresztény vagyok?
    Öreg magyar keresztény.
    Én még emlékszem a történelemre amit az iskolában tanultunk. Milyen is volt az a 150 év, amit a magyarok elviseltek a török uralom alatt.
    Most egy olyan társadalomban élek, amiben számtalan muszlim is él.
    A város egyik kerületében, ahol sokan élnek, beakarták szüntetni az iskolákban a hús-adást agyerekek ebédében.
    Rá akakrják oktrolálni a saját kultórájukat a többségre, ami befogadta.
    Egy pálda a sok közül.
    Egyben biztos vagyok, hogy belátható időn belül Európát hatalmuk alá veszik, s nem az lesz már aminek ismerte a világ.

  • Nagyon egyetértek Veled terminus. Tisztán és élesen megfogalmazol dolgokat, ami hiába népszerűtlen még sok hasonlóan gondolkodók szemében is, mivel fáj az igazság.