A mi csónakunk
Nos, hát itt ülünk mind, egyazon csónakban. Mi, épeszű emberek.
És közülünk a legépeszűbb szerint – aki éppenséggel a magyar parlament elnöke – körülöttünk mindenki idióta. Nyilván ezért vélte úgy, hogy nekünk a terror és a migrácós válság árnyékában meg kell próbálnunk legalább beazonosítani az unokáink puszta létét fenyegető veszélyeket.
Nem, nem az jutott eszembe, amire a magyar közjogi méltóságok e kiválóságának egy valamicskével korábbi, a nők unokaszülési kötelmére vonatkozó eszmefuttatása okot adna, hanem, hogy…
KIK IS VAGYUNK MI EBBEN A CSÓNAKBAN?
És ez azért ötlött fel bennem, mert ezen a nyáron a magyar közjogi méltóságok legtekintélyesebbje az uniós országok kormányfői közül elsőként közölte a világgal: a csónak megtelt.
A mi csónakunk.
És felrémlett, hogy az aznap kezdődő EU-csúcsra való tekintettel a mi kormányunk feje éppenséggel az osztrák Die Presse című tekintélyes orgánumban tétette közzé: Magyarország Nyugat-Európából a kötelező uniós szabályok ellenére átmenetileg nem fogad vissza menekülteket. Aztán a lap ezt a tényt A csónak megtelt címmel adta hírül, azaz – a nyilatkozó célját beteljesítve – a német, osztrák és főleg a svájci nyelvterületen 1938 óta majdhogynem közismert „Boot is voll” címmel közölte.
Igen-igen, ami hetvenhét éve világtragédiába torkolt, az egy másik csónakra vonatkozó európai hír tartalma volt.
A csónak megtelt, tudatta akkor Svájc a világgal, ilyeténképpen indokolva, hogy miért nem tud több menekültet, főleg zsidókat befogadni.
Tette ezt, miután az 1938 júliusában Roosevelt amerikai elnök kezdeményezésére, a náci Németország üldözötteinek befogadása céljából összehívott eviani nemzetközi menekültügyi konferencia a potenciális migránsok számára végzetes eredménnyel zárult. Emellett az eredmény nemcsak azok számára volt végzetes, akiket Hitler (az állítása szerint) akár luxushajókkal utaztatott volna az őket befogadó országokba. “Csak remélhetem (nyilatkozott a konferecia előtt a minden németek Vezére), hogy a másik világ, amely olyan mély rokonszenvvel viszonyul ezekhez a bűnözőkhöz (mármint a zsidókhoz – A. G.) eléggé nagylelkű lesz, hogy rokonszenvét gyakorlati segítségre váltsa. Mi, a magunk részéről készen állunk, hogy mindezeket a bűnözőket ezen az országok rendelkezésére bocsássuk, minden rendelkezésünkre álló eszközzel, akár luxushajókkal is.”
Eviánban azonban nem a migránsok sorsa volt a kérdés, hanem a befogadásra felszólított államok teherbíró képessége.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Ra’ad Al Hussein szerint érdemes belelapozni az eviáni konferencia leiratába, mert abban napjaink menekültválsága politikusi megítéléséhez hasonló retorika észlelhető. Pedig 1938 első felében, noha a holokauszt bekövetkeztére még nem gondolhatott senki, az már nyilvánvaló volt, hogy a befogadandóknak veszélyben van az életük.
Márciusban Németország bekebelezte Ausztriát (az Anschluss után Ausztriából százezernél több zsidó menekült el, közülük 6 ezren Svájcba emigráltak), a lengyel parlament megszavazta, hogy azok a zsidók, akik öt éven keresztül nem térnek vissza hazájukba, elveszítik állampolgárságukat, Magyarországon a Szálasi Ferenc vezérletével alakult Magyar Nemzeti Szocialista Párt – Hungarista Mozgalom áprilisban megerősödött, májusban pedig Imrédy Béla alakíthatott kormányt és életbe lépett az úgynevezett első zsidótörvény (1938. XV. tc.) „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, amely 20 százalékban korlátozta egyes értelmiségi munkakörökben a zsidók számarányát.
Az eviáni konferencia után, Svájc intézkedéseket követelt a Harmadik Birodalomtól a menekültáradat megfékezésére.
A csónak megtelt!
Ez volt egy 1981-ben készült svájci film címe is. A film annak emlékére készült, hogy 1938-ban a német hatóságok a minden németre vonatkozó vízumkötelezettség helyett bizonyos “zsidópecsét” (Judenstempel) bevezetését eredményesen javasolták, amiért is a náci Németorszából J-pecsétes útlevéllel érkező német és osztrák zsidókat a svájci rendőrség a határon visszafordította. És noha ennek ellenére (a később Izrael államtól az Igazak érmét elnyert és a Yad Vashemben emlékfát kapott St. Gallen-i, 1940-ben kötelességszegésért és okirathamisításért elítélt rendőrfőnök szabálysértő segítsége folytán) több ezer osztrák zsidó jutott át Svájcba, 1995-ben Kaspar Villiger államszövetségi elnök a „zsidópecsét” alkalmazása miatt nyilvánosan az emberiségtől kért bocsánatot.
A csónak megtelt!
Boat in a storm / RHADS/DeviantArt.
Az allegória hetvenhét esztendeje azt jelezte, hogy egy kis ország a már befogadott menekültek érdekében nem fogadhat be másokat, a svájci kormány felkérésére 2002-ben készült, úgynevezett Bergier-jelentés szerint azonban ez a menekültpolitika igenis hozzájárult hatmillió ember elpusztításához. Nem a zsidók vesztettek hatmilliót maguk közül, hanem az emberiség csonkult hatmillió emberrel, akiket befogadhatott volna.
Napjainkban a helyzet rosszabb (mert a migránsok sorsa helyett nem is az államok teherbíró képessége, hanem a példátlan migrációs áramlat megfékezése az unió legfőbb témája), ami a világot a holokausztnál is fájdalmasabb öncsonkítással fenyegeti.
Mindazonáltal van, amiért mégis bizakodhatunk.
Mert míg 1938-ban Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország a béke megőrzéséért az akkorra már az ausztriai Mauthausenben is koncentációs tábort létesítő hitleri Németországnak ítélte a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidéket (Churchill sokszor idézett szavai szerint akkor Münchenben „Angliának a háború és a szégyen között kellett választania, és bár vezetői a szégyent választották, mégsem fogják elkerülni a háborút.”), addig 2015-ben, a párizsi terrortámadást követően született, a migráció csökkentésére irányuló európai tervezet legfőképpen az okok megszüntetését, tehát az Iszlám Állam legyőzését (és a kibocsátó országok, Szíria, Afganisztán stabilizálását) célozza.
Párizs után felmerült és támogatókra is lelt ugyan a menekültek teljes kizárásának javaslata, ám – amellett, hogy a javaslat egy korábbi szabályba, a migráció és a terrorizmus összekapcsolásának tilalmába ütközött – a többség felismerni vélte benne az Iszlám Állam stratégiájának megfelelni igyekvő szándékot: legyen rosszabb a muszlimoknak, a menekülteknek, mert minél rosszabban érzik magukat Európában, annál többet állíthatnak közülük voltaképpen a nyugati hatalmak saját maguk ellen, a terrorizmus szolgálatába.
A terrorizmus részsikerének tekinthető, hogy egyes uniós tagországokban – a miénkben is – az állam önsorsrontóan e stratégia megvalósulását a migránsellenes intézkedésekkel, propagandával, gyűlöletkeltéssel segíti, miközben a tagországok legtöbbjében az állam a migránsellenesség növekedését fékezni, visszarorítani törekedik.
Legutóbb, a kormányzó Német Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) karlsruhei kongresszusán, bár egy kompromisszum folytán az ezernél több küdött majdhogynem mindegyike Németország befogadóképességét korlátozottnak minősítette, a befogadható menekültek számáról mégsem határzott meg felső határt. Az konresszuson megfogalmazott és elfogadott, igen terjedelmes nyilatkozat megállapítja többek között, hogy az iszlamista terrorizmus nem egyedi vagy átmeneti jelenség, hanem folyamatos, mindenütt jelenlévő fenyegetés, de a Szíriából és Irakból érkezők az erőszak és a terror elől menekülnek: ők a terrorizmus áldozatai, nem résztvevői, ezért a terrorfenyegetésre hivatkozva nem diszkriminálhatók. Mindemellett megakadályozandó, hogy terroristák a menekültáradatot kihasználva ellenőrizetlenül szivárogjanak be Európába, ezért minden egyes menedékkérő egyenkénti biztonsági ellenőrzése szükségeltetik. Mindegy, ki milyen okból
érkezik: menedékkérelme elfogadásától vagy elutasításától függetlenül joga van ahhoz, hogy tisztességesen kezeljék és ne kelljen félnie. A poltikailag elítélendő uszítás és erőszak, bárki kövesse el, bűncsekmény, tehát büntetőjogilag szankcionálható.
A nyilatkozatnak vélhetően súlya lesz. Előbb Németországban, majd az unióban is. De nem tudni még, hogy mekkora.
Nem tudni, hogy a nemzetállamok Európájában az egyes államok választott küldöttei nem ragaszkodnak-e annyira saját választóik általuk vélt érdekeihez, hogy a közös döntést ellehetetlenítsék.
Nem tudni, hogy az iszlamofóbia mennyire akadályozza a racianális döntéseket.
És még ha az unió kimondja is, hogy nem tűri sem a szabadságon alapuló demokratikus rendszerek elleni támadást, sem az uniós jog megsértését, sem az idegenellenességet, a rasszizmust meg pláne nem, mi lesz azokkal a tagállamokkal, amelyekben valamelyiket tűrik, vagy éppen megvalósítják ezek közül.
Még azt se tudjuk, hogy a kvótrendszer ellenzőinek – köztük Magyarország kormányának – mekkora lesz a támogatottsága, s szintúgy nem tudható, hogy amennyiben az ellenzők kisebbségben maradnak is, de az országukba juszt se engednek visszatoloncolt migránst, akkor vajon őket milyen uniós rendszabály sújtja majd.
Közben megy az idő.
A migránsok meg jönnek.
Vajon mi lesz majd azokkal, akik nem háború, vagy más emberi rettenet, hanem a természet csapásai elől menekülnek, mert például az országukat elönti az óceán?
A csónak megtelt!
Ezt nem modhatja ma senki emberfia. Mert nem a napjainkban Európára zúduló menekültáradat veszélyezteti minden korábbinál fenyegetőbben az emberi világot, hanem a menekültek fogadtatása. Hogy mi tele vagyunk. Hogy ti, migránsok, mások vagytok mint mi, akik megvagyunk magunk. Ha a nemzetállamok Európájában minden ország külön-külön befalazza magát, akkor a saját állampolgárainak sokféleségét tagadva, nemcsak a másokat rekeszti ki, hanem ezáltal az európai közösség egészét, s ezen belül maga-magát is romba döntheti.
A csónak megtelt?
Nem, nem telt meg a csónak, mert tudomásul kell venni végre, hogy mi, emberek, együtt hajózunk. A földanyánk a csónakunk.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
11:57 de.
a csónak megtelt című pofátlanság helyett a menekültség okát kell mexüntetni és azonnal, ugyanúgy, ahogy az első és a második világháború sem zajlott csakis egy résztvevővel,, mind a kettőben és a jelnlegi Levantei és Maghreb-i események sem önmaguktól jöttek létre, hanem létre hozták és azok aki létrehozták képesek lell legyenek arra is, hogy a zembereknek ne kelljen elhagyniuk a saját országukat
2:18 du.
Tisztelt Aczél Gábor,
igaza van,hogy a világ népei egy csónakban utazunk.Azonban úgy vélem,hogy vannak szerencsésebb utasok is.Például a 22 muszlim ország,akik között több multimilliárdos ország is van.Őket Eurábia nem kötelezheti egyetlen honfoglaló befogadására sem.Sőt el sem ítélhetik a migránsok nem befogadása miatt.Ellenkezőleg pénzzel, okos-telefonokkal és minden szükségessel támogathatják, csendben, majdnem észrevehetetlenül a fényképeken,youtube-okon is jól látható stramm, honfoglaló férfiak seregét.Részemről semmiféle uszítás nem áll fenn, mert én igenis helyeslem,hogy a hatmillió zsidó életével elszámolni nem tudó Európa élvezkedjen a szociális juttatások követelőivel.Európa csónakja,majd a hatmillió befogadása után kezdhet úszkálni vagy elsüllyedni az iszlám-tengerben.
3:50 du.
A cikk írója, elfeldkezik valamiről! Az európai és a magy állam nincs berendezkedve idegen kultúrájú bevándorlókra. A kanadai állam egészen más kategoriába tartozik. Itt, mindenféle népek, nemzetek kultúrák jöttek az állam megalakulása óta.
Természetes, hogy a kanadai állam sem tudhatja, hogy az a szíriai menekült akit befogad, egyszer nem akar egy tömeges terrotátmadást kezdeni abban, vagy 10 év múlva a felnőtt fia.
7:52 de.
Figyelő,
egy csónakban utazok Veled.Legalább is véleményileg.Úgy látom jobban érted a témát,mint a”hozzáértő” szagemberek legtöbbje.
3:13 du.
Figyelő:
„Természetes, hogy a kanadai állam sem tudhatja, hogy az a szíriai menekült akit befogad, egyszer nem akar egy tömeges terrotátmadást kezdeni abban, vagy 10 év múlva a felnőtt fia.”
Tényleg nem tudhatjuk, mi lesz 10 év múlva egy gyermekből, vagy 20 év múlva egy csecsemőből. A legjobb megölni – de legalábbis meghalni hagyni – mindet.
Igaz?
„A katharellenes katolikus propaganda egyik neves képviselője, Pierre de Castelnau 1208-as meggyilkolása kiváló alkalmat szolgáltatott a megszállásra. A pápai hatalomnak elég indok volt egyetlen pap halála is. III. Ince pápa megbízásából megindultak hát a keresztes hadak. (Később, 1215-ben, a IV. lateráni zsinaton, minden zsinatok legfényesebbjén, az összegyűlt keleti és nyugati főpapok- többek között- elítélték az eretnek kathar és valdens szektákat.)
Languedoc három kisebb tartományában volt igen elterjedt a kathar eretnekség: Toulouse, Foix és Comminges, mindhárom megye Raymund-Roger Trencavel gróf fennhatósága alatt. Toulouse nyitott szellemiségű, albigens-szimpatizáns grófjának, IV. Raymundnak birtokában volt még Provence, Languedoc keleti része is.
A keresztes hadak élére egy francia lovag, Simon de Monfort l’Amaury állt. Örökségét Leicesterben lefoglalta I. János angol király, egy kis völgy tétlen kényura volt. A IV. keresztes hadjáratban is részt vett, ám nem volt hajlandó Konstantinápolyt támadni Jeruzsálem helyett. Most kapott az alkalmon, és saját embereivel, valamint az összegyűlt haddal elkezdte a bűnös tévelygés módszeres kigyomlálását a Délvidékről.
Az első jelentős város Béziers. A város katolikus lakói megtagadták a katharok kiadását. Ezen felvilágosult település lakói annak idején urukat, I Raymund-Roger de Trencavelt is megölték, miután az megtorlatlanul hagyta egy kathar meggyilkolását, holott saját lovagja ölte meg az embert. A keresztes hadak ellen azonban mit sem ért felvilágosult gondolkodásuk- idegen nemesekkel az élén bevonult a sereg, majd a katonák elkezdték az emberek megölését. Tekintet nélkül nemre vagy hitre, lemészároltak mindenkit, mintegy húszezer lakos maradt ott holtan, a lakosság több mint kilencven százaléka. Amikor Arnaud-Aumary-t, az egyik vezért megkérdezte egy közönséges keresztes, miként lehet, az, hogy katolikusokat ölnek eretnekek mellett, azt mondta: „Öljétek meg mind! Isten majd felismeri az övéit.”
Körülbelül kétszáz albigens lehetett a városban.”
http://www.lovagok.hu/tortenelem/az_albigens_keresztes_hadjaratok.html
6:05 du.
Nemtom ki, hogy, de én a barnabőrüeknél jobban tartok a barnanyelvüektől…
6:11 du.
Figyelő
2015 december 24
3:50 du.
Te meg arrl feledkezel meg, hogy a történelmi Magyarország jellegzetesen multietnikus, többkultúrájú és soknyelvű állam volt. Az 1910-es népszámláláskor az összlakosság 45,5 százaléka vallotta magát nem-magyar anyanyelvűnek.
2:44 de.
A más színű, arcberendezésű, nyelvű stb. emberekkel szembeni ellenérzés, félelem teljesen természetes emberi reakció. Van okunk félni, és az évezredek során volt okunk félni.
A lassú keveredés és kulturális összecsiszolódás nagyon hasznos és kellemes eredményeket hoz, de a hirtelen, nagytömegű invázió kezdetben erős konfliktusokkal jár. Ezen nem lehet segíteni.
De ez nem elfogadható ok arra, hogy a valódi menekültektől, rászorultaktól megtagadjuk a minimális segítséget. Igen, ez váratlan terhekkel jár, miközben amúgy is mindenkinek ezer egyéb gondja-baja van. És?
4:18 de.
falusi, s ez azért volt így, mert a magyarok idegenbarátok voltak. Befogadott Mo. minden idegent. S erre rá is cseszett. Főképpen az oláhokkal. Románia így terjeszkedik, csellel, árulással. S ezt teszi a mai napig.
Úgyhogy nekünk van tapasztalatunk abban, hogy hogyan kell ránézni az idegenekre, főleg a muszlimokra. Nem véletlen az a mondás se, hogy rossz szomszédság, török átok.
De Mo sorsára fog jutni franciaország is. Ott most minden 5. Muszlim s csak idő kérdése, hogy öntudatra ébredjenek, s Fo. szétszakad. Az lenne már az isteni igazságszolgáltatás.
6:59 de.
Falusi:
„a történelmi Magyarország jellegzetesen multietnikus, többkultúrájú és soknyelvű állam volt.”
Igy volt. Sőt, az iszlám vallást – Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjáház, 1908-as annexiójához, 1908-as képest elég későn – 1916-ban elismert vallásból bevett vallássá nyilvánították.
Falusi:
„Az 1910-es népszámláláskor az összlakosság 45,5 százaléka vallotta magát nem-magyar anyanyelvűnek.”
Igen, az un. „szűk Magyarországon” (tehát Horvátországot és Fiumét leszámítva) 45,44% volt nem magyar anyanyelvűek aránya. A Magyar Szentkorona Országaiban (tehát Horvátországgal és Fiumével együtt) 51,88% volt a nem magyar, 48,12% a magyar anyanyelvűek aránya.
http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/Manda/MSK/MSK_061.pdf
10:36 de.
“a történelmi Magyarország jellegzetesen multietnikus, többkultúrájú és soknyelvű állam volt.”
Nos, igen. Vajon van-e összefüggés Trianon és e’között?
10:40 de.
endre
Én is azt vallom, hogy csak annyi más nyelvű népet szabad befogadni, amennyit asszimilálni tudunk.
12:00 du.
falusi
2015 december 25
6:11 du.Sántit a meglátásod, történelmileg. T.i. Volt olyan nem is olyan régen a 19-20. században, mikor élt egy nagy hatalom az Osztrák.-Magyar monarchia. Akkoriban MINDENKi tudott, vagy tanult németül például M.O.on, engem is 9 évig gyötörtek a némettel!
A Monarchiához akkor tartozott: osztrák, cseh, a szlovák és a román is, a magyaron kivül.
Visszatérve a fent emlegetett problámához, a sorolt országok, népek, lehet hogy különböző nyelven beszéltek, de mind judo-kerestény volt, hasonló kultúrával és hagyományokkal.
Ellentétben a most beáramló tömeggel, akik muszlimok, más kultúrán nevelkedtek, a nyelvről nem is beszélve!
1:00 du.
jani,
Én meg nem ezt vallom. Nem asszimilálni kellene, hanem összeszokni és összecsiszolódni. Ez kétirányú, kölcsönös folyamat.
3:03 du.
Kedves Acél Gábor,
Megérkezett hozzám a facebookkal küldött leveled.Mivel az email címemet ismered,bármikor szívesen várom bármilyen szövegű vagy értelmű leveled,de csak email-ben,mert nekem face book-om nem volt, nem van és nem lesz. Üdv:Gyuri.
3:18 du.
Endre, kénytelenek lesznek pl a németeknek beintegrálódni a most bejövő muszlimokhoz, mert különben végük. Nem hiszem, hogy a muszlimok átnevelő táborokkal bajlódnának a beintágrálódni képtelen németek részére. De aki nem akar majd osszeszokni (felvenni az iszlám vallást) annak ott lesz nekik oroszország, mint lehetőség, mivel Putyin megigérte, hogy minden német menekültet be fog fogadni.
5:30 du.
tropa
2015 december 26
4:18 de.
Troppaujer, jótezsvír..
Üssed beja keresőme, hogy Márija Terézija,meg II: József..
Attú esetleg megokosodó..
Mer tod, ha halott vagy, asztatte nemtudod, csaka környezetednek nehíz..
Namot ugyaneza hejzet akkoris, hahüjevagyol…
9:03 du.
Falusi:
“a történelmi Magyarrszág jellegzetesen multietnikus, többkultúrájú és soknyelvű állam volt.”
Jani:
„Nos, igen. Vajon van-e összefüggés Trianon és e’között?”
Persze, hogy van, ahogy van legalább ilyen erős, sőt erősebb összefüggés Trianon és egyéb tényezők között is.
1. A 19.század közepétől a magyar politikai osztálynak szinte minden józan elméje tudta vagy sejtette, hogy az Ausztriától történő elszakadás, Magyarország függetlensége elkerühetetlenül egyben az un. történelmi Magyarország végét jelentené.(Lásd pl. br. Eötvös József: Die Garantien der Macht und Einheit Österreichs) Ennek ellenére a magyar politikai osztály függetlenségi-soviniszta része – az általa befolyásolt közvélemény támogatásával – nem mondta ugyan fel az 1867-es kiegyezést, de a nemzetiségek (érdemben hatástalan) vegzálásával és Ausztria szüntelen provokálásával akaratlanul is elősegítette Trianon későbbi bekövetkezését.
2. Bécs két ízben is felvetette a Monarchia föderalizálásának lehetőségét, a magyar politikai vezetés ezt, a saját hatalmi szempontjából persze érthetően, következetesen elutasította.
3. A román irredenta, az alldeutsch és a cseh nacionalizmus évtizedek óta sikeresen bomlasztotta a Monarchiát.
4. Azonban a Habsburg-birodalom 1918 őszi széthullásának az elsődleges és döntő oka a több mint négy éve tartó világháború és a háborús vereség volt.
5. A háborus vereség, a Monarchia széthullása 1918 őszétől gyakorlatilag helyreállította, majd 1920 júniusában a trianoni békeszerződés (békediktátum) nemzetközi jogilag is szentesítette Magyarország – 1541-ben megszünt – önálló, független államiságát; Kolozsvár, Késmárk, Lőcse, Eperjes, Nagyenyed, Segesvár, Hátszeg, Őralja-Boldogasszony, Torockó, Fiume, Martonvásár, Felsőőr és Szabadka nélkül, a Monarchia többi utódállamához és Romániához csatolva kb. 3,3 millió magyar- és kb. 8,3 millió nem-magyar anyanyelvű embert.
3:41 de.
endre
2015 december 26
1:00 du.
Az „összeszokás”, „összecsiszolódás” is az asszimiláció egyik fokozata. A Monarchiában a nyelvhatárokon lévé településeken kölcsönösen szokás volt egymás nyelvét beszélni. Az utódállamokban már nem. A Monarchia (igazságtalan) feldarabolása valójában a nacionalizmust szította fel. Nyilván ennek a történelmi tapasztalatnak a következménye az én gondolkodásom is. Vagyis, nem bízom a betelepült kisebbségek többséggel szembeni hosszú távú lojalitásában, ami – szerintem – az erejük (pl. számuk) függvénye is.
3:43 de.
Endre:
„A más színű, arcberendezésű, nyelvű stb. emberekkel szembeni ellenérzés, félelem teljesen természetes emberi reakció.”
Így igaz.
Amióta az eszemet tudom (sőt, talán már korábban, lehet, hogy születésemtől) elszakadtam az ősi Anyatermészettől, attól a természetes állapottól, amikor igen-igen távoli őseink még pontosan tudták és érezték, hogy a tőlük háromnapi járóföldre élök nem „emberek”, hanem „vacsorák”.
Természetesen fájlalom és szégyellem, hogy – legalábbis számomra – már nincs visszatérés ebbe a boldogító természeti állapotba; még akkor sincs, ha embertársaim, polgártársaim, honfitársaim nem jelentéktelen hányada igyekszik is a világot ahhoz visszavezetni.
4:15 de.
belzebub, érdekes gondolatok. Érdekes gondolat, hogy a Trianoni diktátum végső pecsétje annak, hogy 1541-ben a törökök elfoglalták Budát.
Ha ez nálad komoly, hogy párhuzamot találtál trianon és a török megszállás között, akkor ebből az elméletből az következik, hogy az 1684 török elleni ostromnak megfelel a mai magyar határontúli politika, s a közeljövőben várható Erdély visszafoglalása.
9:08 de.
tropa A világ legnagyobb baja az, hogy a kezdő elmebetegeket nem ismerik fel, vagy hagyják kibontakozni a betegségét.
Így tele van a világ hagymázas álmokkal. Az elmebetegeket pedig nem érdekli a valóság, csak a saját lázálmai. Az igazi elmebeteg ehhez még egy külön világot is tud magának alkotni, amit teljes valóságként kezel. Azt hiszi, hogy egész nyomorult életének egyetlen ok az okozója, és ha ezt az okot megváltoztatja, akkor megint minden szép lesz. Pedig csak vért és pusztulást okoz, de hát ez önkívületi állapotban nem számít.
A liberalizmus nagy hibája, hogy ezeket az elmebetegeket hagyta bomolni, most már többségben vannak, és kikiáltották a bolondok valóságát.
11:10 de.
Ilanfair, bár ezt most nem tudom mire írtad, s miért pont nekem, de el kell ismerni ez egy gyönyörű gondolat. Egy gyönyörű logikai levezetése annak, hogy csak az én valóságom létezhet, a másé nem. S pontosan ez a mai liberalizmusnak a lényege. Az „én tudat” a helyes másé csak egy hagymázas illúzió.
S gondolj bele, ha ezen az általatok vélt elmebetegeket – akik nem osztják a liberálisok által felállított rendszert és elveket – nem hagyja tovább bomolni (bár nem tudom hogy ezt hogyan lehetett volna megvalósítani, talán kivégzéssel) a liberalizmus, az nem diktatúra?
11:20 de.
endre
Mielőtt félreértenél. Az asszimilációt természetesen a betelepülő kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával képzelem el, csupán a számuk limitálásával. Például a nyugati határ menti falvakban 10 százaléknál több osztrákot nem hagynék betelepülni, hanem menjenek tovább egy másik településre.
12:24 du.
jani,
Sajnos nem tudok erről szociográfiai és szociológiai tényekre alapozva teljes biztonsággal véleményt mondani, csak megérzéseim, sejtéseim vezetnek. Attól tartok, hogy nálad is ez a helyzet.
Szerintem a világ (a Föld) népesedési és vándorlási folyamatai megállíthatatlanok. A városok terjeszkednek a zöld területek rovására. Nő a hang- és fényszennyezés.
Egy ilyen részfolyamat a globalizáció is, aminek lényege a technika és az árukínálat gyors terjedése, ennek következtében részleges (nem teljes) egységesedése. (Van ellenirányú részfolyamat is, az amúgy egységes megoldások helyi változatai alakulnak ki.) A globalizációs folyamat része és következménye a munkavállalás és munkáltatás globalizációja, a nyelvi és kulturális elemek keveredése.
Javaslatod a helyi kulturától „idegen” népesség arányának korlátozására ezt a folyamatot kívánná feltartani vagy lassítani, hogy az eredeti megmaradjon, és az új népesség a többséghez idomuljon. Az a rossz érzésem, hogy ez rövid ideig működhet ugyan, de hosszabb távon nem tartható fenn az elkülönülés. Az elkülönült ország és népe nem tud majd lépést tartani a fejleményekkel, elsorvad és megsemmisül. Hirtelen, és sokkal tökéletesebben tűnik majd el, mint ha maga próbálna alkalmazkodni és közben saját fenntartható jellemzőit elfogadtatni a többiekkel.
1:09 du.
tropa Valóban, nem érted? Akkor sajnálatos módon túlértékeltelek. De ellent mond ennek, hogy rögtön nekiálltál kifordítani.
De a lényegét megértetted, a liberalizmus a lényege miatt életképtelen. Teljes liberalizmus csak akkor jöhet létre, ha minden ember emberként gondolkodik és cselekszik.
Igen 22-es csapdája. Ha a liberális védekezik, akkor szerintetek nem liberális, ha nem védekezik, akkor felfalják a hiénák. Nem könnyű. Bár az én liberalizmusom nem veti el az önvédelmet, ezért nem használhatod a többesszámot.
2:25 du.
Ilanfair, a vélemény az, hogy a liberalizmus egy igenis fontos, egy meghatározó irányzat. A mai világ, a mai Európa nem olyan lenne liberalizmus nélkül, mint amilyen most. Egy sokkal vadabb világban élnénk.
De a mostani liberalisták olyanok, mint akik megtagadták saját ideológiájukat, a szabadelvűséget, hogy minden ember egyenlő, a gondolatok szabadságát.
S ez az ellentét most ütközött ki a migráns válsággal (legalább is a szememben). Több jogot adtok egy migránsnak, mint egy őslakosnak. S aki ezzel nem ért egyet, arra minden mocskot rákiabáltok s rögvest megbélyegzitek az embert, lenácizzátok. Ez a liberalizmus már nem az világrengető, világot jobbá tevő liberalizmus amiben pl Kossuth Lajos is hitt.
Védekezni persze, hogy lehet, de nem ilyen őrültek módjára.
S nem is értem ezt a migránsokkal kapcsolatos nézeteteket. Szerinted nem fenyegeti ez a nagy számú muszlim közösség a már felépített liberalista európát? Pl a homoszexualisták szabadságát nem veszélyezteti ez?
3:05 du.
Mármint az én véleményem.
3:49 du.
Tropa:
„Érdekes gondolat, hogy a Trianoni diktátum végső pecsétje annak, hogy 1541-ben a törökök elfoglalták Budát.”
1541-ben Magyarország elveszítette, 1918 de facto, 1920-ban pedig nemzetközileg is visszanyerte függelen, önálló államiságát.
Ez tény.
Trópa:
„Ha ez nálad komoly, hogy párhuzamot találtál trianon és a török megszállás között,”
Nem párhuzam, hanem ellentét, de sebaj…
Tropa:
„s a közeljövőben várható Erdély visszafoglalása.”
http://www.hotdog.hu/pottyos/irodalom/orkeny-istvan-nezzunk-bizakodva-a-jovobe
4:03 du.
Elolvasva az előttem szólókat, sajnos úgy látom, hogy a heteroszexuális, keresztény, fehér lakosoknak már rövid távon is annyi. És hiába próbáljuk magunkra zárni a „ketrecajtót”, mindenki ezt akarja feltörni, miközben ordítják befelé: ne légy náci, légy befogadó, légy toleráns, légy szabad, játssz te is Istent mint mi, engedj be minden embert, minden kultúrát, hajolj meg mindenki előtt, „merj kicsi lenni” stb.
….
Hát lesz dolgunk a közeljövőben.
4:17 du.
charlie
2015 december 27
4:03 du.
CharLee, jókomám..
Jártáte mostanába lakótelepenn? Merhogyám ottan a szomsdzídok egyrízbű nemismerikegymást, másrízbűmeg nemis akargyák. Ammeg igazánn faszamányos dílutáni progromm, amikó harculásznak meg anyáznak a parkulójér.
(Aza háttérszekcuális a jóhangzik, deitten a korcsmába nemtuggyuk az illesmit nízni, mer a plébánosuris állandójan ittvan..) osztcsakúgy emélásztam rajta, hogy mivan a sárga meg a fekete keresztényekke? Lehet, hogy az Úris rapsic.. izé, trappis..(esseazÖ megvan!! Raszista?
Merakkor ezeknek nemlessz csárdagyere be a zégi korcsmákba..
4:31 du.
Falusi, pont erről írtam. Már a gyönyörű anyanyelvünk is mutálódik, de én őrzöm, ahogy erőmből telik.
4:35 du.
tropa Szerintem fenyegeti az európai kultúrát, és többször hangot is adtam neki. Elkerülte a figyelmedet. Ezért sem értem az állandó többesszámodat. Nem tudsz idézni tőlem olyat, amiben több jogot indikálok a menekülteknek mint az állampolgároknak. Sőt, magamnak sem indikálok itt politikai jogokat, és kellemes meglepetés volt, hogy a helyhatóságin már szavazhattunk. Nem hiszek abban, hogy a muszlim meghagyja Európát olyannak, amilyennek szeretjük, eszükbe sem jut.
De ezt a fajta gyűlölködő stílus, ahogy a magyar nép és kormány viselkedik a migránsokkal, elfogadhatatlan és értelmetlen.
Arról nem beszélve, hogy primitív állatoknak vannak bemutatva.
Te tisztában vagy a magyarok átlagműveltségével? Mire ez a nagy felsőbbrendűség?
Az is igaz, hogy amit Calaisba művelnek, az felháborító, és nem magyarázható semmivel. De mindent a liberálisokra fogtok. Európa legalább fele, nem liberális. Akkor?
Nekem lenne részmegoldásom, de én ehhez nem vagyok politikailag művelt, nem szólhatok bele. Ott már nem, itt még nem.
4:38 du.
Örkény István fanyar humorát minig is bírtam. Az enyém hasonlít az övére. Az egyik kendvenc idézetem:
Mit tud egy libafertály arról, hogy tíz perccel ezelőtt még egész liba volt?
És megfordítva: zavarja-e egy liba nyugalmát, hogy tíz perc múlva levágják, felnégyelik, ropogósra sütik?
Ha erre gondolok – és nem ordítok éppen -, jókat nevetek magamban!
Ez a belinkelt cikk is egy ilyen.
De ettől függetlenül hiszek az ezer éves Magyarországban. S Erdély szabad lesz! És ezen nem nevetek s nem is ordítok, csak jól érzem magam.
4:47 du.
Azoknak, akik az „igazmagyarságukra” olyan büszkék, mint én a hatvanfokos házipálinkámra..
„A 18. század elejéig Magyarország népessége 3,5 millióra csökkent. Főleg a törökök által uralt vidékek néptelenedtek el. Nem csupán a magyarság lélekszáma apadt véres oszmán háborúkban, Horvátországban a horvátok számát éppúgy apasztotta ez, s a Dunántúl nyugati határsávjánál őslakos szlovénokét is.
1686. szeptember 2-án sor került Buda visszafoglalására, de a felszabadító harcok még 1699-ig folytak, amelyek során Magyarországot újból feldúlták, sok volt az áldozat.
A törökök teljes kiűzése után, olyan, korábban egyértelműen magyarlakta területekre, mint Pilis, Baranya, Tolna, Bánság, Szatmár, ahol az évszázados harcok során kipusztult az őslakos magyar lakosság zöme, nyugati telepeseket (elsősorban svábokat) hoztak, a magyar ajkúak letelepedését ezeken a területeken megtiltották.
A Rákóczi-szabadságharc idején az erdélyi szászok végig a Habsburgokat támogatták. A betelepítések a Rákóczi-szabadságharc leverése után 1712 és 1723 között mindenféle jogi alap nélkül zajlottak. Létezett ugyan az 1687. évi XXVI. törvénycikk a külföldiek befogadásáról, akik miután befizették az ezer vert aranyat a nádorispánnak és aláírásukkal tanúsították az eskütételt, a magyar udvari kancelláriától királyi oklevelet kaptak, de ez a jogszabály csak a nemesekre vonatkozott. (Az 1715. évi XXIII. törvénycikk külön rendelkezett arról, hogy az esztergomi érseki kinevezést kapott szász herceg illetékmentességet élvez.)
1689-ben Kollonich Lipót gróf, érsek előterjesztette I. Lipót császárnak (1657–1705) a Magyar Királyság felépítési tervét (Einrichtungswerk). Ez indította el a benépesítést német telepesekkel, akik Dél- és Délnyugat-Németországból érkeztek. A telepítést az Udvari Kamara és a nagybirtokosok végezték.
1693: A Fekete-erdőtől délre eső területekről származó sváb telepesek érkeztek Pilisvörösvárra.
1694: az Esztergom melletti Dorogra Svábföldről jönnek az első telepesek.
1700: Grassalkovich földbirtokos Elzászból hív telepeseket a Dorog melletti Csolnokra.
Hat új német települési terület körvonalazódik ki: Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse, Budai hegyek, Pilis és a Dunazug hegység), Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya és Somogy megye), Kelet-Magyarország (Szatmár megye), Szlavónia és Szerémség, Bácska, Bánság.
1709–1711: Telepítési akció Budára, Pestre és Óbudára valamint a környékbeli falvakba: A telepesek 54-60%-a német és osztrák tartományokból származik.
1712: Károlyi gróf megkezdi telepítési akcióját Felső-Svábföldről (a Bodeni-tó és Duna közötti terület) Szatmár megyébe: 31 faluban 2 072 család 10 000-11 000 fővel telepedik le. Van közöttük svájci, frank és bádeni is.
1715. évi XXXIV. törvénycikk a kunokról, jászokról és filiszteusokról
1718: A Bánság felszabadítása a török megszállás alól. 1778-ig Habsburg katonai közigazgatás, első kormányzója Mercy gróf.
1719: Mercy-terv: A Bánság benépesítése német telepesekkel az Udvari Kamara szervezésében. Első fellendülés 1722-ben, falvak létesítése állami pénzekkel, mérnöki tervezés állami előírás szerint. Egy parasztgazdaság nagysága: 24 kh szántó, 6 kh rét, 3 kh legelő, 1 kh háztelek kerttel + sok más kedvezmény.
1720: Budának 12 000 lakosa van (47% német, 42% szerb, kevés magyar). A németek betelepítésének folytatása Komárom megyébe: Szomor, Süttő.
1722: újabb nagy telepítési akció kezdete, a cél Tolna megye benépesítése. A telepeseknek legalább 200 forint tőkével kell rendelkezniük, mivel csak földet és házhelyet kapnak. A 18. század folyamán az ún. Sváb-Törökország (Tolna, Baranya és Somogy m.) 61 községébe telepítenek németeket.
1723. évi XVIII. törvénycikk a puszták benépesitéséről:
„ Ő legszents. felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hivhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. ”
1723. évi CIII. törvénycikk az ország benépesitéséről
1723. évi CXVII. törvénycikk különfélenemü kézműveseknek az országba behozataláról
1729. évi XIX. törvénycikk a zsidók elmozditásáról, úgy a szentgyörgyi végvidékről, mint Dalmát-, Horvát- és Szlavonország egyéb helyeiről: „Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok karai és rendei, Ő legsz. felségének különös kegyelmét jelenleg is tapasztalván abban, hogy a szentgyörgyi végvidékre nem régen bebocsátott zsidóknak úgy onnan, mint a nevezett országok más helyeiről (ha még valahová belopództak volna) való elmozditását a maga helyén kegyelmesen elrendelni méltóztatott. 1.§. Mely kegyelméért fentisztelt Ő legsz. felségének ugyanazon karok és rendek örökkévaló köszönetet mondanak.”
1733–1750: az Esterházyak a Tatai járás 11 falvát telepítik be németekkel a bambergi, würzburgi, mainzi, speyeri, trieri és freiburgi egyházmegyékből.
1755: a leányvári (Esztergom vármegye) németek betelepítése.
1763–1773: A 2. német betelepítési hullám. A költségeket a Kincstári Kamara fedezi. Kiadások: 200 000 Ft./év, amelynek eredményeként újabb 40 000 német telepes jött Dél-Magyarországra (főleg a Bácskába, Bángságba és Dél-Dunántúlra). Van közöttük szén- és kőbányász valamint vas- és rézműves a Szepességből és Stájerországból.
1767: a Tolna megyei németek száma kb. 70 000 (13 200 család).
1768–1771: a betelepítés csúcspontja: 17 000 telepes jön Lotaringiából, Trier környékéről, Elzászból, a Fekete erdő vidékéről, Badenból, Svábföldről, Tirolból és Svájcból Magyarországra.
A körülbelül 80 éven át zajló állami betelepítéseket Mária Terézia állíttatja le 1773-ban (két-három év után a földbirtokosi telepítéseket is beszüntetik), és ugyancsak ő engedi meg 1778-ban, hogy a Bánság újból magyar fennhatóság alá kerüljön és ott magyarok is letelepedhessenek.
Az 1780-as években Buda-Pest-Óbudának és környékének 55 000 lakosa van, 60-75%-uk német származású.
1782. szeptember 21-én adja ki II. József (1780–1790) az Impopulációs patentet (benépesítési rendelet): a telepítési akció állami pénzelésének újrafelvétele minden telepítési vidéken. A kincstári kiutalás 4 000 000 Ft. (kétszer annyi, mint Mária Terézia idején.) A telepesek bőkezű támogatást kapnak: telek és ház, 2 ökör, 2 ló, 1 tehén, 1 kocsi, eke, borona stb.
1782–1787 között zajlik a 3. német betelepítési hullám (ún. Großer Schwabenzug): több mint 7600 német család települ le Magyarországon, ebből 6000 a Bánságban.
1785: a klarisszák betelepítik a néptelen Esztergom környéki Kirva falut. 1786 júniusáig 4 csoportban érkeznek a betelepülők, főleg a Felső-Duna környékéről és a Fuldai apátságból. Ekkor telepítik be Németkért is (Tolna vm.), valamint Bercelt (Pest vm.), Bácsalmást (Bács vm.) és Kolost (Nyitra vm.).
A XVIII sz. elejétől a XIX. század elejéig a Szatmár megyei Károlyi-birtokokra is jelentős számú német betelepítés zajlik, elsősorban Württembergből. (Vonház I.: A Szatmár-megyei német telepítés)”
6:42 du.
Tropa:
„hiszek az ezer éves Magyarországban. S Erdély szabad lesz! És ezen nem nevetek s nem is ordítok, csak jól érzem magam.”
Ordítani nemigen szoktam, nevetni pedig nevetek; ha tehetném, még biztos halálom előtt 10 perccel is nevetnék.
Bár nem tudom,Ön mit ért „szabad Erdély” alatt, de sebaj, ha nehezen is, de valahogy megvagyok e tudás hiányában. Egyébként talán meglepődik, mert én is sajnálom, hogy a Habsburg-birodalom 1918-ban szétesett; valószínűleg jobb lett volna, ha erősen átalakítva, föderalizálva, de egyben erős és hatékony központi kormányzattal az Antant meghagyhatja. Sajnos, 1918-ben ez már mindenképp lehetetlen volt, jóval előbb, II.József uralkodása előtt 4-5 évizeddel kellett volna elkezdeni, és II.József idején befejezni.
Hinni lehet, amiben csak akar. Én pl. abban hiszek, hogy „Borneo és Celebesz, magyar volt és magyar lesz!” Ja, meg abban, hogy „Magyar japán közös határ, visszavesszük Szibériát!” S ha az általam hitt igaz magyar határok visszafoglalása e pillanatban még nincs is napireden, de elismerem, hogy Pártunk és Kormányunk minden tőle telhetőt megtesz,hogy az ősi magyar várost, Londont a magyarok elfoglalják.
Érezze jól magát továbbra is, BUÉK!
5:24 de.
Berzebub, elsősorban csak Erdélyre gondolok, arra a néhány vármegyéből álló területre, ahoo most is többnyire magyarok, pontosabban székelyek laknak. Tudom, tudom a székelyek nem magyarok, de tojok rá. Másodsorban a jelenlegi határtól keletre a Partiumot is magábafoglaló területre gondolok. Ennek az Erdélynek ebben az Európában holmi kevés az esélye a felszabadulásra, de nem reménytelen. Főképpen, hogy már érezhető Brüsszel politikai átrendeződése. Úgyhogy én csak bízok, ha megengeditek.
London nem kell, csak annyi, amennyit elloptak tőlünk.
Megköszönve jó kívánságait, hasonló jót és Boldog Új Évet Kívánok én is.
6:25 de.
Egy vélemény:
http://hvg.hu/velemeny/20151228_TGM_A_menekultek_eve
Nem provokációkét teszem föl, csak kíváncsi vagyok, ki mennyiben és miben ért a leírtakkal egyet, s mennyiben és miben nem.
10:53 de.
Belzebub,
Benéztem a linkedre. Jót mosolyogtam az egyik hozzászóláson:
„A keresztények és muszlimok békésen élnek együtt”. Úgy látszik nem hallgat híreket az illető, de állandó híranyag, hogyan őlik a keresztényeket Iraqban, Afganisztánban stb.
12:38 du.
Figyelő, az Őrményekrők már nem is beszélve. Na az még egy nyomorult nép. Nem hiszem, hogy van az örményeknél katasztrófálisabb nemzet. Annál katasztrófább, mint amit nekik át kellett élniük. Folyamatos népírtson estek át s csak azért mert keresztények.
Belzebub, ez is egy vélemény, de ilyenkor érzem azt, hogy mekkora mázlink van, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. Bele se merek gondolni, mi lenne itt nélküle.
2:32 du.
tropa.
Igen, az örmény keresztényeket őlik.
4:58 du.
Tropa,
az örmények elleni népirtás szerintem is nagyon szörnyű volt, bizonyos értelemben a Shoah történelmi előjátéka.
Nem a témához tartozik, csak mellékesen jegyzem meg, hogy kb. két-három éve egy éjszakai virrasztáson véletlenül volt alkalmam egy kicsit beszélgetni a magyarországi Örmény Apostoli Egyház egyik prominensével. Elmondta, hogy mennyire rajonganak a te Vezéredért, különösen azóta, hogy teljes vallásszabadság jeleként az Örmény Apostoli Egyház 2011 óta elveszítette elismert egyházi státuszát (ti. nagyon új, fiatal felekezet, hiszen ha jól tudom, csak mostanában, 451-ben alapították), állítólag elkobozták a templomát (erről más forrásból nem hallottam, tehát vagy igaz, vagy nem), majd Magyarország a 2004-en gyilkosságért életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov őrnagyot kiadta a testvéri Azerbajdzsánnak.
No, most már tényleg BUÉK neked!
7:10 du.
Ismerem a történetet, kár volt kiadni azerbajdzsánnak, megérkezését követőn ki is engedték, sőt nemzeti hősként kezelték. Naív voot a kormány. De nem hiszem, hogy bármiféle előjáték lenne, mivel ez önmagában az Örmény holokauszt. Boldog Új Évet neked is!
3:47 du.
Talánn a jobb megértéshez ez a kis videó Drábik Jánossal segít a dolgok hátterébe belelátni -kivánok békés sikerekbenn-megértésbenn nagyonn boldog ÚJ estendot2016
https://youtu.be/I0V-C9ZVYak
7:18 de.
Figyelő,
csak felvilágosításként,hogy Szíriában,Homsz városában azokat a keresztényeket akik nem tudtak elmenekülni,az utolsó szálig lemészárolták az iszlám békeharcos hősei.K.b. egy évvel ezelőtt. Tehát az iszlámvédő gölnereknek van igazuk.Kár hogy az ilyeneket Kanada nem hányja ki magából.A mi bűnünk is,hogy a KMH oldalain egy ilyen poc-esszor ronthatja a levegőt.Undor!
7:22 du.
Ime a bizonyíték, hogy kik szervezték a gazdasági bevándorlást:
http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-papista-konspiracio-97597