isten-király halotti templomokat épít
(ma téteménye terjeng: új küzdőterek)
alattvalói nyelve mind kivágva,
vértől gőzölgő tetemek fölött
meggörnyedt árnyaik nyavódnak,
fanfárok koponyák hegyén,
magasztaló örömtánc…
ily átszunyított századokat visz a Nílus,
ezüst rhütonból isznak lányai,
arany szkarabeuszt viselnek,
rabszolgák metszik szőleit,
a többi döglik éhen
és elvhű ordibátorok dörzsölgetik
imára ~ dongó döglegyekként ~
a mellső lábukat
Power and Glory / Joey Santiago
Author: Búzás Huba
Búzás Huba költő (1935. Medgyesegyháza) jogi diplomája megszerzése után irodalmi folyóiratokban verseket közölt. 1972-ben költőként elnémult. Huszonhárom évi hallgatás után, 1995 tájékán kezd el újra publikálni. Első verseskötete 2000-ben jelent meg Kávéillat címmel, a második 2003-ban Napranéző címmel, a harmadik Hajnali tótágasok címmel 2006-ban. Válogatott verseit is tartalmazó Tépd le a napot című verseskötete 2008-ban látott napvilágot. Amerre a szél fúj című verseskötete 2010-ben futott ki a nyomdából. 2015-ben adták ki legújabb verseskötetét Kúszmászva Európa zsámolyán címmel. A költő verseit számos folyóirat közli. Egyik méltatója írja: "a több évtizedes hallgatásból, néma érlelődésből egyedülálló, sajátos stílusú poézis született". A Magyar Írószövetségből 2012. elején kilépett, de továbbra is tagja a Magyar Írók Egyesületének.
7:29 du.
Hát ezek a versek igen szomorúk, ha versnek lehet mondani úket.
Kiváncsi lennék, az igazi magyar kőltők mit szólnának ehhez?