Mi lárma ez megént? — PIM, Díszterem
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Ebből az alkalomból mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban:
MI LÁRMA EZ MEGÉNT?
Petőfi vers-koncert
Klasszikusok kortárs hangszerelésben
PREMIER
Időpont: a Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22. péntek, 20 óra
„Ha azt mondom, gyere, elmondok pár Petőfi-verset zenére, nem biztos, hogy felcsillan a szemed, hm? Pedig egy nemzeti hősért illene csillogni a szemnek.
És ha azt mondom, ne félj, ez a nemzeti hős nem bronzból van, hanem a túlérzékeny rapperek tündéri arroganciájából, meg az együttérzésre szomjazó színész szemérmetlen önsajnálatából?
Petőfi depressziós, naiv, paranoid, fülig szerelmes bárkibe, s az igazság föltétlen győzelmébe vetett hite, akár egy óvódásé, oly csorbíthatatlan. Te mikor áldoztad fel utoljára az életedet a hazáért? Mikor voltál akasztáson, mikor láttál valakit deresre húzva?
Petőfi egy, a miénknél sokkal nyersebb korban védelmezte azokat az értékeket, amelyekért ma nekünk egyet kattintani is fáradtságot jelent. Közben megalkotta az újjáéledő magyar nyelv legnagyobb hatású életművét.
Rendszerkritikus szövegei az elmúlt 170 évben egyetlen napra sem veszítették el aktualitásukat. Petőfit nem kell leporolni, mert mindazt képes megszólítani, amit a valaha élt összes művész megszólaltatni vágyott, és amit a valaha élt összes ember hallani kívánt. Nem tudom, hogy ez mi, de az biztos, hogy a dögös beatek mindörökké jól fognak neki állni.
Szóval gyere, elmondok neked pár Petőfi-verset zenére, lesz félhomály, muzsika, vetítés és költészet. Érezd magad otthon, egy nemzeti hőst láthatsz vendégül.
Petőfi never dies.”
Horváth Kristóf
Ének, vers: Horváth Kristóf „Színész Bob”
Dévényi Zoltán –Eged Márton — Szarvas Dávid–
Ál Tamás — Miklós Melánia
Fotók a sajtófotózáson készültek: Gergely Bea
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell.
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
(Pest, 1847. január.)
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
6:34 du.
Szép, de az a selyempárna pont nem jött össze.
4:04 de.
nem idetartozik de…………….!!!!!
ezen a vasarnapon delelott 10.30kor tartjuk gyulekezesunket nizzaban a massena teren az ellen hogy a nemetek ujra kiadtak a mein Kampf cimu formedvenyt!!
el fogjuk egetni ezt a konyvet nyilvanosan!!
————————————————-
orulnenk ha magyarorszagon spontan szervezodne hasonlo vasarnap delelottre 10.30ra!!mas orszagokban-(kanada,usa,schweiz,hollandia,ettc)-meglessz ez!!
sabbath salom
4:16 de.
˙
A . V e z é r . az egyik, a Múziumkertben megtartott Március 15-i saját állami ünnepségén, a fent közölt Petőfi vers – a rendszere számára előnytelen – jórészét kihúzatta és a szavalóval a megcsonkintott, meghúzott XIX.század költőit mondatta el…
A Vezér neve: Orbán Viktor
.
4:21 de.
.
Ez a csodás költemény, még véletlenül se „nemzeti” indíttatású.
12:58 du.
Dubois
Imádom Petőfit! De ez a csodálatos költeménye – sajnos – soha nem szerepelt muzeumkerti állami ünnepségen , legalábbis az utolsó nyolc évben. Semmilyen kormány idején. Sem „csonkitva”, sem csokitatlanul !
2:08 de.
Evelin !!!
Hogy oda ne rohanjak! Mit szól hozzá, egyébként én is imádom Petőfit…
Azonban itt nem ez a kérdés. Lássa be, maga, azért inkább imádja Orbánt, mint Petrovicsot…
Íme t. hölgyem a kérdéses történet utóéletének egy kis zöngéje:
.
.
2 0 1 1 . 03.17. !
A 24 HU szerkesztőségi cikke:
(cím:) Időhiány miatt maradt el a sajtószabadság
„Válaszolt lapunknak a Kommunikációs Államtitkárság a megvágott Petőfi verssel kapcsolatban. Az államtitkárság érvei szerint a verset időhiány és dramaturgiai szempontok miatt csonkították meg…”
😀
2:27 de.
Evelin !
Ha annyira szereti, akkor mint írja, mit szól e részletekhez:
„…pirosló arccal és piros zászlókkal, s a zászlókon eme szent jelszóval: V i l á g s z a b a d s á g…” „…S ezt elharsogják kelettől nyugatig, hol a zsarnokság velök megütközik…”
Vagy, hogy:
„Itt a nyilam mibe lőjem,
Királyi szék áll előttem.
Belelövöm bársonyába,
Hogy csak úgy porzik kínjába.”
Avagy:
„Öseimnek véres kardja,
Fogason függ, rozsda marja.
Rozsda marja, nem ragyog,
Én magyar nemes vagyok.”
.
2:30 de.
Barlev!
A magyarok is éppen most adták ki újra !
8:06 de.
https://www.benyo.blog.hu/2011/03/17/marcius_15_helyszini_tudositasok