Meghívó: Ottawai megemlékezés az 1848-as Szabadságharcról
Az Ottawai Magyar Fórum szeretettel meghívja önt az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulóján rendezett megemlékezésre.
A forradalom célkitűzései között szerepelt a sajtószabadság kivívása, a polgári és szabadságjogok érvényesítése az elnyomó hatalommal szemben. A forradalom eszmeisége ugyanazon a parlamentáris demokrácia alapjain nyugodott, amit számos országban élvezhetünk napjainkban, mint itt Kanadában.
A megemlékezést a Kanadai Emberi Jogok emlékműnél – az Elgin és a Lisgar utca sarkán – 2016. március 13-án, vasárnap, 12:45*-kor tartjuk.
Itt nyújtjuk át első alkalommal a Március Idusa díjat, a magyar kultúrát gazdagító munkássága elismeréséül egy kanadai magyarnak.
A megemlékezést követően egy közeli, népszerű, megfizethető vendéglőben (Dunn’s Deli, 220 Elgin St.) ebéd mellett folytatjuk a baráti beszélgetést.
*A hivatalos megemlékezést megelőzően az Ottawai Magyar Fórum vezetői virágot helyeznek el a Kossuth szobornál, amely a Magyar Nagykövetség előtt áll. Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha a főhajtáshoz csatlakozni szeretne!
Szeretettel várjuk!
A meghívó teljes angol-magyar szövege itt olvasható.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
8:06 de.
1848-49:
kb. 2˙300˙000 család szabadult meg az úrbéri terhektől, az ingyen-robottól és a füstadótól és szabad költözéshez jutott. STB. (jobbágy felszabadítás)
Ez az, amit ’48 ünneplése kapcsán a kacagányba bújt, pitykegombos díszmagyar Horthy-világ mindig elhallgatott a tömegek elől. Jó oka volt rá… Amennyire az éra felső tízezre ellenérdekelt volt volt ’48 igazi vívmányaiban legalább annyira, olyan energiával nyomatta a hamis, nemzetieskedő, más nemzetekkel és egyes belső néprétegekkel szemben nyíltan gyűlölködő propagandáját.
˙
Magam is szívesen olvasnék egy, az e vívmányokat legalább felsoroló tanulmányt itt KMH-ban a forradalom és szabadságharcnak erről az igazi, és valóban felszabadító, egy évezred adósságát teljesítő arculatáról is, amit sose ünnepel senki… Nemcsak mindig a Habsburg ellenességéről, ami szép, és jogos, ám igazából csak az egyik oldala volt e jellegét tekintve inkább polgári töltetű történelmi eseménysornak…
.
8:12 de.
Vögelein!
És mi lett ezekkel a vívmányokkal, megkapott jogokkal a forradalom leverése után. A földbirtokosok visszakaptak mindent? Hogyhogy itt még 1920. után is a nagybirtok volt az úr?
8:16 de.
D G
Erre talán Ady Endre adja meg a választ.
Pl. a Grófi szérün v. a Magyar ugaron, na meg a Történelmi lecke fiúknak stb. verseivel. 🙂
10:14 de.
Vögelein:
NEM véletlen hogy amikor a gengszterváltás után szavazni kellett az új címerről és nagyon sokan a ’48-as Kossúth-címert akartuk, akkor a Horthy-fan szerencsétlen Antalljózsi a Horthy-címert nyomta keresztül .
Ami alatt ugyebár jóltudhatóan SEMMI dicsősége nem született Magyarországnak , csak a vér..az tapad rá. A legyilkolt jópárszázezer magyarember vére.
Ellentétben a Kossúth-címerrel , ami hazánk legfényesebb napjait idézi.
10:21 de.
Nagyon szép a Kanadai Hirlap részéröl ez a megemlékezés.Szeretnék én is részt venni rajta,de sajnos Magyarország nagyon messze van Kanadátol.
Minden jot kivánok a szerkesztőségnek.
Berecz István ([email protected]
Magyarország.
8:04 de.
Dongolo!
Azt hiszem – nem tudom biztosan – hogy egy jelentős részét e törvényeknek a Kiegyezés erősítette meg, ellenben, ahogy Ady is sokszor szóvá teszi, a magyar arisztokrácia minden erejével ezek megfúrását vette célba. Aztán jött a horthysta ellenforradalom, az meg kerek perec visszacsinált törvényeket, hogy a maga számára visszajátssza a nagybirtok elvesztett várait, erősségeit…
8:19 de.
Geyzu !
No persze, Antall apja Horthy alatt mégiscsak egy belügyi államtitkár volt, így a fia tartozott a főméltóságúnak legalább egy koronás címerrel, ha nincs is királyunk, mert azt meg éppen az zavarta el innen (Budaörsi csata).
De utóbbi őfőméltósága részéről érthető is, hisz akkor meg, oda a kormányzói dicsőség és cím…
Csak akkor legalább az államformát miért nem alakították át kormányzóságra…?
Ja megvan! Mert akkor az államcímerről le került volna a szent korona…
– Amire pedig ez a mostani törpe-királyfi* már évtizedek óta olyannyira áhítozik.
)))))))))))))))))))) 😀 (((((((((((((((((((((
* Veöres Sándor szóképe (csak képzeld magad elé)
8:29 de.
Vögelin!
Az államformát a Vezér már át is alakította, méghozzá úgy hogy eltörölte belőle a köztársaságot. Ha pedig hivői – illetve a hívei – majd fölviszik őtet a Budai Várba székelni, mert azt fog onnan, székelni a fejünkre, akkor majd ismét előlépünk királysággá… 🙂
8:55 de.
Vögelelin:Esztet nem tudtam Antallról.
12:20 du.
Már ha felveszi a katolikus hitet. Most az a kérdés, hogy az ördög megkeresztelhető-e?
12:59 du.
Úgy tudom, hogy Orbán felvette a katolikus hitet, felesége kedvéért.
3:25 de.
Saját 8.04-hez:
„…a nagybirtoknak, a Kiegyezés során során elvesztett várait és erősségeit.”
7:34 de.
Hitet nem veszünk fel, hanem az vagy van, vagy nincs.
8:38 de.
😀
3:02 du.
Tünde:
Én felvettem a Hitet.
Nehéz volt.
Szerencsére kézreesett egy taliga.
1:54 du.
Egy cikket írtam évekkel ezelőtt március 15.ről. Vajon ez a lap lehozná e?
A Márciusi Ifjak
Bencsics Klára
március 15.
„Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsõk, kik
Tenni mertünk a honért!”
Petõfi Sándor, Pest 1848
A világ magyarsága több mint 150 éve ünnepli meg március l5-én az l848-l849-es szabadságharc emlékét. Olyan régre emlékezem vissza, mint elsõ elemista koromra, mikor magyar ruhában szavaltam a „Talpra Magyart”. Az emigrációban 45 éve a nemzeti ünnepélyre mindig elmegyek. Nekünk ez az ünnepély már megszokottá, szinte sablonossá vált az évek folyamán.
Ahogy múlik az idõ, tágul olvasmányain és tapasztalatain keresztül az ember látóköre.
Nemrég, II. Rákóczi Ferenc életét olvastam (Köpeczi Béla- R.Várkonyi) és elgondolkoztam a magyar történelmen, fõleg a Rákóczi által vezetett szabadságharcon (l703-l711). A történelem valóban megismétli önmagát. A magyar szabadságharcok eredete, oka és kimenetele nagyon hasonló!
II. Rákóczi Ferenc l676 március 27-én született a borsi kastélyban, meghalt l735-ben számkivetésben Rodostóban, Törökországban. A Habsburg császárság ellen harcolt, hogy Magyarországot felszabadítsa az elnyomás, kizsákmányolás rabságából. Hûséges harcosai a népbõl származó kurucok voltak. Rákóczi szabadságharca közel 300 évvel ezelõtt történt. Az akkori szabadságharc elvesztése árulásnak köszönhetõ.
Kossuth Lajos nevéhez fûzõdik az l849-es szabadságharc, melynek kezdete, célja, és kimenetele feltûnõen hasonlít a fenti szabadságharchoz.
Úgy tûnik, hogy a magyar történelem utolsó 300 évében, minden száz évben volt egy szabadságharc: a XVIII. században Rákóczié, a XIX. században a 1848-as szabadságharc és a XX. században az l956-os, amit sokan átéltünk.
A szabadságharcok közül az elsõ kettõ a Habsburg uralkodóház hatalma ellen irányult, az utolsó pedig a Szovjet diktatúra megdöntésére.
Háromszáz év ide, vagy oda, ha a fent említett szabadságharcokat megvizsgáljuk, rájövünk arra, hogy a három között nincs sok különbség. Tudva, hogy milyen korban zajlott le, megdöbbentõ a hasonlóság.
Mind a három szabadságharcot a magyar nép és ifjúsága kezdeményezte. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát a jobbágyság kurucai, Kossuthét a márciusi ifjak, l956-ost a pesti srácok!
A szabadságharcok végsõ kimenetelének hasonlósága is döbbenetes: Rákóczi szabadságharca elvesztését olyan árulónak, mint gróf Károlyi tudható be, Kossuth Lajos szabadságharcának elvesztéséért sokan, történelmi tények alapján, Görgey tábornokot okolják, az l956-os szabadságharcé pedig Kádár János árulásához vezethetõ vissza.
A szabadságharcok vezetõi is hasonló sorsra kerültek: Rákóczi Ferenc számûzetésben Törökországban, Rodostóban fejezte be életét, Kossuth Lajos Olaszországban Torinóban, az 56-osok a bitófán és az emigrációban.
A szabadságharcok folytonosságát is érdemes megfigyelni: Az l848-49-es forradalom és szabadságharc költõit Rákóczi szabadságharca ihlette és inspirálta: korábban Kölcsey Ferenc, majd Vörösmarty és Arany János emelik a nemzet tudatába. Petõfi Sándor l848-ban , Rákóczit a szabadságharc nagy elõdjének ismeri fel és szép versében a „Rákóczi” címû költeményében fejezi ezt ki:
„Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fénylõ csillagunk,
Óh, Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk.”
II. Rákóczi Ferenc a kor zeneszerzõit is megihlette: Erkelt, Berliozt, Liszt Ferencet, kinek Rákóczi indúlója hatalmas lelkesedést váltott ki a pest-budai közönségbõl az l848-as szabadságharc kezdetén.
A folytonosság nem szûnt meg: az l956-os szabadságharcot l848 szelleme inspirálta és annak költõi ihlették meg! Hiszen október 23-án a Petõfi szobornál, Sinkovits Imre szavalta a „Nemzeti Dal”-t és a Bem szobornál, Bessenyei Ferenc a „Szózatot”!
És a pontok? 1848 március l5-én a Nemzeti Múzeum lépcsõjén mondták el a l2 pontot, l956 október 23-án, a Múzeum körút fáira ragasztották l4 pontban a magyar nép követelményeit.
Befejezõ gondolatként csak annyit, hogy 300 év távlatából nézve a fent említett szabadságharcokért, a nép és annak ifjúsága adta szellemi erejét és életét, melynek dicsõségét senki nem veheti el!
Erre emlékezzünk az idei márciusi ünnepélyen és hajtsunk fejet a hõsi kurucok, márciusi ifjak és pesti srácok elõtt!
ennyi
Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt
7:06 du.
Klára, ön őstehetség. Egy fél gondolatból ilyen hosszút írni..
Miért tesz fel költői kérdéseket, hogy ez a lap lehozná-e? Hiszen máris lenyomta a torkunkon.
11:18 de.
Nem kell elolvasni.Nem fog fuladozni!!