Sára testvérünk kerülete
Alábbi írásomat a húsz éven át megjelentetett (tervezett, jórészt írt, szerkesztett és tördelt) országos önkormányzati havi folyóirat alapító főszerkesztőjeként jegyzett utolsó előtti, 2009. márciusi számában, a 17-29. oldalon közzé tett Legyenek elevenek az árnyak című összeállítás részeként publikáltam. Érdemes az újságot “fellapozni” is.
Sára testvér
– Sára testvérünk tette és a róla elnevezett templom a főváros XV. kerületében – mondta Hajdu László polgármester – összeköti a Biblia éve tavalyi és a holokauszt éve idei eseménysorozatát.
Testvérként említette Boldog Salkaházi Sárát a biborosprímás is, aki tavaly december 27-én felszentelte „a szolgáló szeretet budapesti vértanújáról” elnevezett – még nem teljesen befejezett – katolikus templomot. „Tekintsünk fel ebben a templomban mindig az ő alakjára – mondta –, kérjük a pártfo- gását nehéz időkben, hogy hiteles keresztények, érző szívű, bátor emberek lehessünk. És elmélkedjünk el az ő példájáról.”
„A szerencsétlenek ott álltak a víz szélén, és tudták, hogy meg kell halniuk. Voltak, akik jajveszékeltek és életükért könyörögtek. Ekkor, mielőtt a sortűz eldördült volna, egy alacsony termetű, rövid, fekete hajú nő valamilyen megmagyarázhatatlan nyugalommal kivégzői felé fordult, egy pillanatra szemükbe nézett, majd letérdelt, s égre emelt tekintettel széles, nagy keresztet vetett magára. Ez volt az utolsó mozdulata.” A zuglói nyilasperben vallotta ezt annak idején az egyik vádlott, nem tudván, hogy személy szerint kiről beszél. „Ez jellemző volt Salkaházi Sárára – állapította meg utóbb egy őt jól ismerő pap –, mindig arra oktatta tanítványait, hogy keresztet ne úgy vessenek, mintha legyet kergetnének, hanem szépen, összeszedetten, mint aki a hitét vallja meg.”
Az újpalotain kívül – ha van egyáltalán – feltehetően nem sok templom viseli zsidó emberekért vértanúságot vállaló, Izraelben a Világ Igaza kitüntetésre érdemesített, a pápa által boldoggá nyilvánított személyiség nevét.
Sára Kassán a Schalkház-család második gyermekeként született, tanítónőnek tanult, majd miután ezt a pályát a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt kellett elhagynia, könyvkötő lett, aztán kalaposbolti eladó, sokat kocsmázott, kávéházba járt, s újságíróként csavarogta be városát. Ahol meg- ismerkedett egy, az ősi szerzetesi eszményt modern formában követő csoporttal, a Szociális Testvérek Társaságával, s elvégezvén az általuk szervezett tanfolyamot, a budapesti anyaházba látgatott, ahol kissé furcsállták ugyan a vagányságát, a dohányzását, de azért befogadták. Már nem cigarettázott, amikor az első fogadalmát Szegváron letette, később Komá- romban a karitászmunkát irányította, gyermekkonyhára felügyelt, hitoktatást végzett, szerkesztett egy katolikus folyóiratot, kegytárgyüzletet vezetett, felügyelt a szegények menházában, családokat látogatott. Kedve támadt a missziós munkára a Braziliában élő magyar bencések között, ehhez magyar állam- polgárrá kellett válnia, s ezért Budapestre költözött. A braziliai utazást a háború elsodorta. Örökfogadalmat – „ĺme itt vagyok, engem küldj!” – tett, katolikus vezető és lapszerkesztő lett, otthonokat alapított, a nevét pedig 1942-ben – amikor sokan visszavették a német nevüket – Salkaházira magyarosította. A szociális testvérek tagjaként – amikor szükségessé vált – ő is üldözötteket menekített, a társaság összes budapesti és vidéki háza tele volt hamis papírokkal felszerelt bújtatottakkal. A nyilasok 1944. december 27-én a Bokréta utcai munkásnőotthonban bújtatott zsidókat őrizetbe vették, Sára a bevásárlásból érkezvén elkerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg, elhurcolták hát és a mai Szabadság híd lábánál a többiekkel együtt őt is a Dunába lőtték.
Mindez jó félévvel a deportálások után történt: a rákospalotai zsidókat 1944. június 3-án az újpestiekkel együtt hurcolták el, összesen mintegy 17 ezren voltak, s nagyon kevesen tértek vissza. Áhároni (Duschinszky) Ráhelnek a rákospalotai zsidó hit- község történetéről írott, 1978-as tel-avivi kiadású könyve szerint a háromezer itteni elhurcolt zsidó ember közül legfeljebb 350 élte túl a vészkorszakot. (A könyv egy példányát tavaly nyáron bocsátották árverésre a főváros V. kerületében, a kikiáltási ára ötezer forint volt, s 13 ezer forintért kelt el.)
– Kevés dologban tudtam megállapodni az újpesti polgármesterrel – mondta Hajdu László –, de abban igen, hogy az ottani, voltaképpen közös zsinagógában minden évben együtt tartanak a két kerület zsidó családjai emlékünnepet. Az új rabbi nemrég mutatkozott be a testületnek, a holokauszt az isko- láinkban tananyag, de diákjaink erről a rettenetről a legtöbbet a temető rendbehozatala közben ismerték meg. A szeretet és a megbékélés útja nevű projekt befejezésekor a felújított temetőt a német testvértelepülés polgármesterével együtt én adtam át Deutsch Lászlónak, az újpesti zsidó hitközség főrabbijának.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
10:16 de.
tiszteloleg fot hajtok sara testverut!!
11:01 de.
Tartsuk Sára testvérünk emlékét a szívünkben, és ne feledkezzünk meg arról, hogyan győzte le a gyűlölet kultusza Magyarországon az emberi méltóság iránti tisztelet kultuszát.
Ma, mint az EU és az ENSZ tagja, Magyarország képtelen lenne odáig menni mint a két világháború közti években. Ez némi nyugalmat okozhat a zsidóknak, romáknak, a homoszexuális testvéreinknek, illetve mind azoknak akik nem a Fidesz szineiben élik életüket. De az, hogy a gyűlölködés gyökerei a mai napig életben vannak odahaza, és az, hogy az Orbán kormány nemcsak hogy megtűri hanem kitünteti soraiban élősködő gyűlölködőket (pl Bencsiklet, Bayer-t, Kerényit) illetve szobrokat emelget azoknak akik a gyűlöletet szították a két világháború közt, az egy gyalázat. Ezért is fontos megemlékezni Sára testvérünkről, akinek a szeretetszolgálatát az a keresztény nemzeti kurzus fojtotta el, amely 1920-1944 között egymás hegyére hátára, és Horthy Miklós által jegyezve, halmozta fel a zsidóságot becsmérlő és sújtó törvényeket.
A zsidók elleni gyűlöletkeltés nem 1944 Március 19-én, a német megszállást követően született Magyarországon, hanem akkor amikor magyar zsidó kisebbség megpróbált élni emberi jogaival 1867 után. Nem csak odahaza, hanem itt Kanadába, vagy a magyar diaszpóra egészébe, mindazok akik élni próbálnak emberi és polgári jogaikkal, parancsszóra, a Fidesz parancsszavára, ki vannak utáltatva közösségeikből. A helyi kiutáltatást, a helyi nagykövet, és a Fidesz által finanszírozott közösségi vezetők irányítják. A gyűlölködés gyökereit ma ugyan úgy ápolja a mostani keresztény nemzeti kürzus, mint elődje. Semmit sem tanult gyalázatos múltjából.
2:38 du.
Édesanyám, nem lett boldogá avatva, de ő is bujtatott egy zsidó lányt egészen 1945-ig a felszabadulásig. Zsuzsa erdélyi lány volt és Pesten tanult, mikor bejött a zsidóülőzés, nálunk lakott végig a nécizmusalatt, sőt az ostrom alatt is, mikor pedig házunk német főhadiszállás lett és televolta ház német katonákkal. Minket a pincébe küldtek és ott vészeltük végig az ostromot, Zsuzsával együtt. Az már más lapra tartozik, hogy mikor az oroszok bejöttek megerőszakolták.Ma Tel Most Tel Alívban lakik Zsuzsa és boldog nagymama. Szeretettel emlékezik meg mindig anyámról.
Igaz, Anyám akkor az életével játszott, ha észreveszik a nácik Zsuzsát. Soha nem kért Anyám elimerést ezért, ez egy természetes, keresztényi cselekedetnek tartotta!
Hozzá hasonló sok iyen volt tudomásom szerint, pl. a fenti Sára nővér is.
Ennél a linknél, valóban NINCS oka senkinek gyülőletetet hírdetni, mint Göllner Anbdrás teszi.
4:09 du.
A kialakult saját imidzsünkért legalább 50 százalékban önmagunk tehetünk.(De ez felmehet 99-re is…)
3:39 de.
Boldog Salkaházi Sára emlékét tábla hirdeti a Szabadság híd pesti hídfőjénél, ahol minden év december 27-én, egykori elhurcolásának évfordulóján gyertyát gyújtanak. Május 11. Salkaházi Sára földi születésnapja, és egyben emléknapja is ! Kis odafigyeléssel erre a napra,ünnepélyesebb, és őszintébb lett volna megemlékezés ! [a dolgozat megjelenése]
8:56 de.
Jó a cikk, méltó ehhez az igazi szenthez.
Amikor Őt szentté avatták, a Szabadság híd pesti hídfőjénél a rakparti falon, a Duna, illetve az alsórakpart irányában hatalmas fekete márványtábla arany betűkkel hirdette és örökítette meg dicső Sára Nővér emlékét és mártíromságát. Ennek az emlékfalnak azóta viszont nyoma veszett. Tudniillik, nem sokkal az után a hidat felújították… De hová lett az emlélkmű ?!!
˙
.
Ami a mai kor szellemét és szemléletét illeti, ahhoz hozzá tennék még valamit.
A cikk megemlíti, hogy a Holokausztot ma iskolában tanítják. Márpedig az sem mindegy, hogy milyen mennyiségben és mélységben… De még így is, egy külvárosi általános iskolai fiatal történelemtanár – azt mondják jobbikos – megtehette azt, hogy kerek perec megtagadta a holokauszt tanítását a nyolcadikos osztály előtt. – Na de „rendben”, ők már csak ilyenek, legalább kimutatják a foguk fehérjét… Ugyanakkor nagyon bosszantó sőt, dühítő, amikor úgynevezett ismeretterjesztő tévécsatornák – mindegyik(!) – a holokausztot már csak részben is, vagy részletesebben bemutató teljes tematikus filmeket bekarikázott 18, korhatárjelzővel látják el. És ez még csak hagyján! Viszont teljes mértékben, az ilyen tartalmak leadását késő éjszakára időzítik – nehogy már valamelyik fiatal meglássa. A thrillerek és horrorok, azok bezzeg mehetnek fő időben…
Tehát még ma is szemérmesen takargatjuk a gyerekek és fiatalok szűzies szemecskéit, amikor pedig nekik bizony a színtiszta igazságot kellene látniuk. Nevezzük ezt a szőnyeg alá söprés projektjének is…
.
Kedves G. András! A beírásoddal tökéletesen egyetértek. Üdv!!!
9:10 de.
Figyelő hsz-éhez:
Az ma épp aktuálisan bájolgó arcát mutató jobboldal mai szavajárása:
gyűlölködnek, gyűlölködnek, gyűlölködnek, gyűlölködnek… !!!!!!
– A legjobb védekezés: a támadás… 🙁
2:09 du.
@ Figyelő
Szedje már össze magát, szabadítsa fel magát lidércnyomásai alól. Itt enki se bántotta anyukáját. Ha zsidókat bújtatott a második világháború idejében, az szép volt tőle. Bár csak többen tették volna azt és hallatták volna hangjukat azok az emberek ellen – pl Prohászka, Mindszenty, és társai ellen – akik a két világháború közti zsidótörvényeket és a zsidók elleni gyűlöletet szították Magyarországon. Talán akkor nem is kellett volna zsidókat bújtatni, mert Horthy nem szolgálta volna őket ki a náciknak.
Engem meg nem tudom miért vádol gyűlöletkeltéssel, hisz pont az ellen szólaltam fel odafenn. A gyűlöletkeltésnek mindíg rossz a vége. Hagyja szépen abba, jobban fogja érezni magát.
5:14 du.
VORONYEZS, két dologra rákérdeznék:
– Mikor avatták szentté Sára testvért ?
– Mi a helyes mennyiség a Holokauszt tanításában ?
-Ev.-
11:21 de.
Evelin!
1./ Hát nem avatták ? Pedig ő tényleg egy igazi szent mártír volt, ami nem sejtés, hanem már bizonyság.
Mert a szentté válás nem avatás kérdése, és nem közönséges földi halandók dolga, hanem a Mindenhatóé…
2./ A holokauszt tanítása mennyiségben megkívánja a történelmi – ideológiai és történési adatok részletes felsorolása beleértve az oda vezető utat is. Pl. Mo-n minimum az 1920-as Horthy bevonultatástól, a 44-es deportálásokig és Dunába lövetésekig zajló üldözési eseményeket. (Ez a németországiak nélkül is legalább egy 25 oldalas fejezet lenne.)
3./ Nem tudom mi az a „Ev”.
11:53 de.
Ja! Bocs! – Evelin rövidítése… értem.
12:04 du.
Voronyezs!
Legalább említésre méltó lenne még a középkor főszereplőinek a zsidóság ellen kifejtett permanens uszítása. E folyamat szerves folytatói főleg a lecsúszott dzsentry réteg jeles képviselői, valamint a Göllner által fent említett vezető főpapok is: történelem. Az is tény, hogy aktivitásban, illetve antiszemita uszításban Hitler jó 8 évvel le volt maradva a felsoroltaktól…
12:11 du.
Biztos vagyok abban, hogy Sára nővér a Mindenható jobbján foglal helyet…
4:52 du.
Göllner András
2016 május 18
2:09 du.
Valamiben nagyon téved. Édesanyám keresztényi szeretetből bújtatta a zsidó lányt, mert éppen azoknak akiket itt felsorolt, tisztelője volt. Megvolt neki Prohászka imakönyve és Mindszenty soha nem űldözte, vagy törvénybe hozta volna a zsidó űldőzést. Mindszenty is bújtatott zsidókat, csak a baloldal ezt nem akarja tudomásul venni. Én otthon éltem akkoriban, a Mindszenty per alatt és nem EZ volt a vád ellene. A vád egy fabrikált hazugság volt, hogy ő amerikaiakkal probál okoskodni, ami persze egy nagy hazugság volt. A kommunistáknak, ki kellett nyírni Mindszetyt, mert hatalmas szellemi befolyása volt a magyar népre.!
OLvasmányai úgylátom igen egyoldalúak a múltról.
9:43 du.
Tudosám szerint, csak boldogá avatták Sarkaházi Sárát.
5:43 de.
Klára ! Maga feledékeny – szegény!
Ezt a Pehm József ügyet nem is olyan régen tisztáztuk uyganitt, e lapok fórumán. Szelektív amnéziáját kezeltesse kérem…
.
6:02 de.
Figyelőnő!
Nem mindegy, hogy avatták, vagy nem, hogy ember által kijelölt főpap „boldoggá”, vagy „szentté” avat valakit?
És mi a különbség egy boldog vagy egy szent között ?
Van különbség egyáltalán ?
Ugyan már, Jézus ezt a különbséget vajh miként látja ???
Azt ugyanis semmiképp nem földi halandó döntheti el, hogy ki valóban a szent és ki nem az.
Sajnos akadt a történelem során egy pár csibész is, akit szintén papok avattak szentté. Ezek gazdagítják e a szentek dicső csarnokát? Most nem akarom sorolni. Annyi viszont bizonyos, hogy olyan is vótt, hogy ez a Szent Anya-Egyház egyeseket előbb eretneknek, majd aztán szentté avatott… Tisztán PR kérdés volt a klérus számára. Nincs ebben rendszerben néminemű enyhe ellentmondás ? 🙂
7:12 de.
Figyelő, jól tudod. Boldoggá avatták, szentté még nem. Ahhoz még egy csodának kell történnie (amit egy szakértői bizottság annak nyilvánit). Mosolygok az ártatlan ateista manókon, akik minimális teológiai tudás nélkül irdatlan baromságokat srejbolnak itt le… -Ev-
10:33 de.
Jól tudod kedves Eveline!
Szenté majd akkor avatják, ha egy csoda történik a nevében!
A boldogá avatáshoz csak mártirság, vagy szent élet szükséges. A mártirság valóban fenállt!
10:36 de.
málnaszőr, nem tudok a tisztázáról. MAguk mást tartanak annak, mint én.
Ja, és itt NEM én hoztam fel Mindszenty nevét.
10:40 de.
voronyezs
2016 május 20
6:02 de.
Kedves voronyezs,
nem tehetek róla, hogy nincs megfelelő műveltsége a katolikus egyházi funkciokból.
Először is a gyúnyos megnevezése a Anyaszentegyházról, felesleges. Ez a neve. Más, soha NEM a papok avatnak szenté valakit hanem a pápa és annak jogi tanácsadói.Egy egész nagy ,független bíróság.
10:01 de.
És azok (nagy része) nem pap ?
10:03 de.
Aki szent, az szent. Nem attól, hogy avatták. Istennek vannak szentjei és nem egyházaknak.
10:50 de.
Vörönyezs,
Igaz, a világ meg tiszteli őket.