I. felvonás

Szörnyű vihar tombol a velencei fennhatóság alatt álló Ciprus szigeténél; a polgárok kormányzójukat, a mór Otellót várják a kikötőben. A hajó feltűnik a háborgó tengeren és révbe ér. A vezér büszkén adja hírül: győzelmet arattak a szigetet megtámadó muzulmánok felett. A vihar lecsendesedik. Egy velencei nemes, Roderigo búslakodik az ünneplő tömegben: reménytelenül szerelmes Otello velencei feleségébe, a szép Desdemonába. A bús szerelmesnek Otello zászlósa, Jago ajánlja fel baráti segítségét: megvallja neki, hogy titkon gyűlöli a mórt, amiért az nem őt, hanem Cassiót léptette elő kapitánnyá; kész tehát segíteni Roderigónak, hogy az megszerezhesse Desdemonát, ő maga pedig bosszút állhasson Cassión s a móron.

Jago a győzelmi ünnepségen tósztot mond Otello és Desdemona esküvőjére. Felhívja Roderigo figyelmét, hogy Cassio túlontúl gyengéden beszél a hölgyről, s azt ajánlja a nemesnek: itassa le és provokálja a kapitányt, hogy az bajba kerüljön, s így megzavarhassák Otello és Desdemona nászéjszakáját. Montano, Otello elődje érkezik, hogy Cassiót őrségbe hívja, s döbbenten látja, hogy a kapitány részeg. Jago és Roderigo mesterkedésének köszönhetően Montano és Cassio hamar kardot ránt, s a nagy felfordulásban Otello jelenik meg, hogy rendet teremtsen. A részeg Cassiót s a megsebesített Montanót látva éktelen haragra gerjed, s mikor Desdemona is megjelenik a nagy felbolydulásra, a mór lefokozza kapitányát, Jago legnagyobb örömére. A környék elcsöndesedik, a házaspár végre kettesben marad.

II. felvonás

Cassio nem tudja, mit tegyen szégyenében. Jago azt javasolja neki, Otello feleségét kérje meg, hogy közbenjárjon ügyében Otellónál. Cassio megfogadja a tanácsot, és megszólítja a kertben Emiliával, Jago feleségével sétálgató Desdemonát. Jago egyedül marad és hitet tesz az egy gonosz Isten mellett, aki az embert aljasságra teremtette. A sors ismét a kezére játszik: Otello épp akkor érkezik, amikor a távolban Cassio Desdemonával beszél. Jago elülteti Otello szívében a féltékenység gyökerét, azt sugallván, hogy a mór felesége gyengéd érzelmeket táplál Cassio iránt.

Desdemona jön férje elé, hogy a lefokozott Cassióért közbenjárjon. Otellóban felébred a gyanú és haragra gerjed. Desdemona azzal a kendővel akarja férje fájó homlokát hűsíteni, amelyet tőle kapott, ám Otello dühében a földre dobja azt. Emilia veszi fel a kendőt, amit Jago erővel elvesz tőle. A hölgyek távoznak, Otello pedig zászlósát okolja, amiért oda a nyugalma. Bizonyítékot akar Jagótól Desdemona hűtlenségére. Jago elmeséli, hogy rajtakapta korábban Cassiót, amint álmában Desdemonához suttogott szerelmesen, mi több, látta nála a kendőt, melyet Desdemona férjétől első szerelmi zálogul kapott. Otello bosszút esküszik.

III. felvonás

Jago további bizonyítékot ígér Otellónak, majd távozik, amikor Desdemona jön köszönteni férjét. Otello ingerülten faggatja hitvesét, Desdemona pedig értetlenül áll férje előtt. Amikor a mór a kendőt követeli tőle, az asszony ismét Cassio ügyében próbál szólni. A férfi dühében szajhának nevezi Desdemonát és elűzi a színe elől a zokogó asszonyt. Miután haragja lecsillapszik, megsemmisülten vet számot sorsa felett: az Isten a boldogság utolsó sugarát is elvette tőle. Nem nyugszik, míg bizonyságot nem szerez felesége hűtlenségéről. Jago érkezik, hogy Otellót elbújtassa: így kihallgathatja Jago és Cassio beszélgetését. Jago előhúzza Desdemona kendőjét, és ügyesen úgy kérdezősködik Cassio szeretőjéről, Biancáról, hogy Otello azt higgye, Desdemonáról beszél.

Trombiták jelzik a velencei követek érkezését, Cassio elsiet. Otello elhatározza, hogy még aznap éjjel megmérgezi feleségét. Jago azonban azt javasolja: puszta kézzel fojtsa meg inkább az asszonyt, az ágyban, ahol vétkezett; ő maga pedig majd Cassióról gondoskodik. Otello igazat ad neki és kapitányává nevezi ki. Bevonulnak a követek, hogy átadják Otellónak Velence hercegének levelét. Desdemona is részt vesz a fogadáson. Mikor a követ a kapitányt hiányolja a társaságból, az asszony szomorúan mondja, hogy Cassio kegyvesztett lett Otellónál. A mór dühbe gerjed. Felolvassa a levél tartalmát: a herceg visszahívja Otellót Velencébe, ciprusi helyettesének pedig Cassiót nevezi ki. Éktelen dühében mindenki előtt megalázza és földre löki asszonyát. Jago halkan arra buzdítja Otellót, hogy még aznap éjjel hajtsák végre a tervet; majd rábeszéli Roderigót, hogy az éj leple alatt ölje meg Cassiót. A megdöbbent gyülekezet vigasztalná Desdemonát, de Otello mindenkit kiüldöz a teremből. A mór egyedül marad, és a megindultságtól eszméletlenül rogy össze. Jago győzelemittasan néz le a földön fekvő mórra.

IV. felvonás

Az összetört Desdemona hálószobájában Emilia segítségével lefekvéshez készülődik. Felidézi a dalt, amelyet anyja egyik cselédje énekelgetett annak idején szerelmi bánatában. Desdemona búcsút vesz Emiliától; magára maradván a Szűzanyához imádkozik, majd aludni tér. Otello lép halkan a szobába; elgyengül alvó felesége látványától. Csókjaival felébreszti Desdemonát. Otello utasítja őt, hogy készüljön a halálra. Desdemona hiába próbálja meggyőzni urát ártatlanságáról, Otello megfojtja. Emilio dörömböl az ajtón a hírrel: Cassio megölte Roderigót. Desdemona utolsó leheletével elmondja a döbbent Emiliának, hogy ártatlanul hal meg. Az asszony fellármázza a palotát, Jago, Cassio, Montano és Lodovico rontanak a szobába. A mór előtt világossá válik, hogy valójában miféle ármány áldozata lett. Jago elmenekül a mór haragja elől. Otello még utoljára megcsókolja halott feleségét, majd leszúrja magát.

Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és Énekkara

Szabadtéri bemutató a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

(forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea