A klímaváltozás miatt víz alá kerül egy kanadai település
A magyarok valószínű, hogy az Avonlea nevű kanadai televíziós sorozatból kaptak idillikus képet Prince Edward-szigetről. Azt kevesebben tudják, hogy milyen pusztítást végez a térségben a klímaváltozás.
Így tűnik el Lennox sziget
Évről évre tűnik el a Prince Edward szigeti Lennox Island nevű település, ahol eddig összesen kétszáz holdnyi föld került víz alá az elmúlt alig húsz év alatt. Emelkedik az Atlanti óceán szintje és Lennox Island csupán egy a sok veszélybe sodort kanadai települések közül.
Lennox sziget. Fotó: CBC
Dave Haley, a 879 lakost számoló őslakossági község menedzsere elmondta: évente egy méternyivel lesz kisebb saját kertje, mivel egyre nagyobb területek kerülnek víz alá. „Sokan nem értik a víz hatalmát. Sokan szemet hunynak”–mondta Haley a CBC televíziónak.
Mint, ahogy a közszolgálati televízió jelezte: Lennox Island – amely négy méterrel van a tengerszint felett – kétszer olyan gyorsan erodálódik mint Prince Edward sziget tartomány. Kutatók szerint ötven év múlva Lennox Island fele víz alá kerülhet, hiszen ekkor már három méterrel lesz magasabb az Atlanti óceán szintje.
De korántsem biztos, hogy ötven év múlva egyáltalán lakható lesz a kistelepülés területe. Egyetlen híd köti össze a községet a tartomány további részeivel. De mint ahogy a község vezetője – Matilda Ramjattan – elmesélte: komolyabb viharok idején járhatatlan a híd, hiszen az emelkedő tengerszínt teljesen elmossa az utat. Néhány éve egy esküvő volt a községben és az egyik vendég közölte a többieknek, hogy senki sem távozhat, mivel a vihar és az emelt tengerszint elmosta a hídat.
Matilda Ramjattan
„A természet ellenünk dolgozik. Ekkor értjük meg igazán az emberi élet és szigetünk törékenységét”–mondta Ramjattan a CBC-nek.
A szennyvíz tisztító telep különösen nagy veszélyben van. Manapság már a tengerpart közvetlen a telep mellett található…és egyre több földet foglal el az Atlanti óceán. „Ha a szennyvíz tisztító telep megsérül, akkor végünk van. De ismerve népemet és saját magamat, kamionnal szállítanánk ivóvizet a szigetre, csakhogy itt élhessünk”–mondta Ramjattan.
Lennox Island a Mi’kmaq nemzet ősi területe. Ha víz alá kerül, akkor az őslakossági nemzet kultúrája is eltűnhet. Az ásatások szerint már csaknem tízezer éve laknak itt Mi’kmaq emberek. Amikor először találkoztak európai emberekkel – körülbelül ötszáz évvel ezelőtt – a Mi’kmaq nép „Nikmaq-nek” hívta a fehéreket, ami egyszerűen annyit jelent, hogy „rokon-barát.” A Mi’kmaq kultúrában és hitvilágban roppant fontos szerepet játszanak a növények és az állatok. A őslakossági nemzet felfogásban mind a növények, mind pedig az állatok lényegében egyenrangúak az emberekkel. Szerintük a növények, illetve állatok feláldozzák önmagukat azért, hogy az emberek életben maradhassanak.
Most azonban korántsem biztos, hogy életben maradhat a Mi’kmaq nemzet számára oly fontos település. És pont az a természeti világ, amely a Mi’kmaq hitvilág szerint feláldozza magát az emberekért néz most szembe a pusztulással a klímaváltozás miatt.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
4:20 du.
„Szép új világ.” Így köll építeni azt a nagyszerű globál-kapitalizmust, brávó!
8:29 du.
Klimaxvaltozas, vagy melegedes?
6:05 de.
Sokat foglalkoztam a kérdéssel a glpbális felmelegedés propaganda apropóján.
A vizsgálósásaimban oda jutottam, h szinte minden propaganda elem fordítva igaz, mint ahogy a propagandában hitetik.
Az időjárásra két komponenssel van hatásunk.
Az egyik a bioszféra önregeneráló képességét meghaladó mértékű bioszféra pusztításunk.
Ennek két fő komponense a víz összegyűjtő és a legrövidebb úton a tengerbe visszajuttató vízgarázdálkodás.
A másik a humusz organizmus pusztító, elsősorban mezőgazdálkodási technológiák. Ebben kiemelten, a nagytáblás, monokultúrás, vegyszeres szántógazdálkodás.
Már középiskolás fizikával is jól látható, mi a különbség a zöld területek és a sivatagok hődinamikája, ezzel a légkör mozgató hatása között.
Ehhez adódik még hozzá a második világháború után nem sokkal (szép csendben) elkezdett időjárás befolyásoló geoenginiering.
Abból amit leírtam, egyértelmű, h technológia váltásokkal NÖVEKVŐ ÉLELMISZER TERMELÉS MELLETT a rossz folyamatok gyorsan visszafordíthatók.
Jól dokumentált, h a Kárpát medence nem is oly rég, még bioszféra serkentő gazdálkodásra tájépített volt.
Ennek első megroppantását az Oszmán birodalommal való legyaloglásunkkal végezték el. Ekkor csináltak Hazánk nagrészén szelíd víz országból vadvíz országot. A harcok és a megszállás alatt nagy területen hagytak föl a vízrendszer karbantartásával.
A direkt nagyüzemi sivatagosítást a becsali szabadságharccal való megroppantásunk után a folyam szabályozással és a nagybirtokos gabona termelő szántógazdálkodásra való átállással indították.
Erre a bolsevik időkben tették fel a koronát a tarló égetéses (minden szerves anyag felprédálása a talajból) módira való átállításunkkal.
Jól kidolgozott, a gyakorlatban kipróbált, tökéletesített receptet használtak. A Kárpát medence az egyik utolsó hely volt a hosszú sorban.
6:29 de.
Már további számottevő tenger vízszint növekedés nem hozható létre.
Már szinte minden jeget bele olvasztottak. A szárazföldek tovább szárításával sem lehet komoly többlet vizet juttatni a tengerekbe.
Emellett már több helyen elindították a visszatöldítési programot.
Ez növeli a szárazföldek vízmegtartó képességét és időjárás javító hatású (a bioszféra az önjólétére klíma gyártó, szabályozó képességgel bír).
1:56 du.
Ezért is Orbán Viktor a felelős!
6:41 du.
A Bibliában benne van, h „az orcád verítékével fogod …”.
Ennek legfőbb technikai eleme pedig az emberiség bioszféra pusztító megélhetési technológiákba való belemanipulálása volt.
3:01 de.
Nagy Gyula !
Ugye? Már az Észak-Amerikai prérik feltörésében is – mint írja – a „bolsevikok tették fel koronát”, amikor az 1920-as években – az állami propaganda hatására – gigászian hatalmas méretű ősgyeppel és humusszal borított legelőket vásároltak fel, illetve törtek fel és azt „amerika aranyával” a búzával vetették be. Néhány évig remekül ment is az üzlet, míg az 1932-ben bekövetkezett aszály közbe nem szólt. Attól kezdve az országnyi szántókon az elvetett gabona nem hajtott ki többé és nem is termett. E mintegy 10 évig tartó szárazság eredményeként aztán a szelek szárnyán lábrakelt a humusz, illetve a millió évek alatt megkötött ill. kialakult termőtalaj [a bölények és indiánok világa] és >fekete viharok< képében a homok teljesen elárasztotta a vadnyugatot, annak településeit, úgy hogy házakat, gépjárműveket, és négylábú jószágokat temetett el. Emberi áldozatai is voltak. E területek lakossága fölmenekült az amúgy gazdasági válságtól sulytott városokba, ahol majdnem rosszabb körülmények közé kerültek, mint a saját elsivatagosodott farmjukon… – Mindez igazi tőkés gazdálkodás mellett, milliárdos nemzetgazdasági és egyéni elnyomorodás mellett úgy, hogy semmi "bolsevizmus" nem volt benne… 😀
.
3:04 de.
Hozzátéve;
hogy az a talaj soha többé nem vált termőtalajjá.
4:13 de.
A Szfinx anya-kőzetét egykor még víz mosta. (A tengerszint felett kb. 130m magasan van)…
Erre utalnak a környező talajban talált (vizi, mocsári) növény maradványok és gyökerek.
7:29 de.
A fotón szereplő hölgy lába pedig már vízben áll.
1:05 du.
FORTIMBRAS
2016 szeptember 13
3:01 de.
Lenint meg New York-i bankárok segítették hatalomba!
Az Alföld fásítása egy sikeres program volt száz éve Magyarországon, ahol szőlővel meg akácossal megfogták a futóhomokot.
Orbán ellenzékben üldözte az akácot, mint gyomfát, kormányon meg dédelgette, mint hungarikumot.
3:25 du.
Kedves Fortimbras!
Te artatlanul osszeteveszted a termeszeti csapast az emberi hulyeseggel/hozza nem ertessel.
De az is lehet, hogy csak hasonlitani es egyenlove akarod tenni e kettot, „bizonyitvan” hogy nem csak a bolsi vezetok voltak hulyek, illetve hozza nem ertok.
Nemtom 100 Kacsa Van es Manitoba tartomanyokban hogy mennek a dolgok, de itt Albertaban elegge kiterjedt ontozeses gazdalkodas folyik (a vizzel egyutt). Mondjuk nem artana tobb viz, de ennek a masik elonye az, hogy tobbnyire elkeruljuk a nagy aradasokat. (Kisebbek igy is elofordulnak.)
Ezt is a csunya-ronda-gonosz „kapitalista” bacsik csinaltak. Most akkor rosaljunk be?
Erdekes kulonben, hogy vannak itt egyenek, akik szivbol utaljak a „kapitalizmust” (igazabol a demokraciat) ahol erik es tudjak kritizaljak azt, mikozben nyiltan a „progresszivitasert” (igazabol cocjalizmusert) vannak oda, de ha azt mondjak rajuk, hogy „evtarsak”, akkor megsertodnek.
4:39 du.
Kedves Hazai Lampa!
” Lenint meg New York-i bankárok segítették hatalomba! ”
Ilyen aprosagokkal nem foglalkozunk.
4:09 de.
A newyorki bankárok, a német kormány jótékony közreműködésével, amikor egy tehervagonban házhoz szállították Szentpétervárra illetve a razlivi szénakunyhóba… Valakinek csak állni kellett a cehhet…
Jó kis kacifántos történet. 🙂
4:59 de.
M.Akiva /3,25
Fordítva történt.
Szerénységem Nagy Gyula felvetésere, ti. a természet megerőszakolása címén voltam kénytelen egy hasonló példával előállni, csak éppen egy társadalmilag ellenkező előjelű példaértékkel… Korántsem az utálat íratta velem, csupán egy objektív világszemlélet, a nézetegyensúly jegyében… Én inkább az írásodból inkább veszem ki azt, hogy ez a szubjektív, rögtön dühöngve gyanakvó útálat a Te belőle sugárzik ki. Rögtön kapásból és csípőből lőssz…
Ami pedig a „talajvíz gazdálkodást” illeti, hát az éppen az eröltetett öntözés következtében szintén közeledik a csőd felé. Ugyanis, az egyszer kszippantott, majd „elöntözött” víz-mennyiség, ami évezredek alatt raktározódott el, ugyanott már eső formájában sem tér vissza a talajba.
Történetesen Nevadában már több métert csökkent ez a fontos élettani és mezőgazdasági erőforrás… – Amelyhez persze nemcsak a mértéktelen öntöztetés, de többek közt Las Vegas reprezentatív, vagy inkább mondjuk úgy; „procc” víz pocsékolása ugyancsak nagy mértékben járul hozzá, fokozva a bajt…
Természetesen „”odaát”” az Aral és az abból eredő folyók tragédéiája sem lebecsülendő katasztrófák. Egyfajta, a természet adományait semmibe vevő . s z e m l é l e t . eredménye volt az is meg ez is – a társadalmi formától függetlenül. Ezt akartam megvilágítani…
.
6:08 de.
Moshe Akiva
2016 szeptember 13
3:25 du.
A földtulajdon se a kapitalista rendszerben, se a kommunizmusban nem ideális.
Ha közös a föld, akkor igazából nincs gazdája. De ha szabad a földtulajdon, akkor meg a piac szabályai szerint előbb-utóbb úgyis kevesek kezén nagyon sok halmozódik föl, és ugyanott vagyunk, hogy a napszámosnak nem érdeke, hogy vigyázzon a más földjére.
Az ideális valamiféle vegyes rendszer lenne, pl. azé a föld, aki megműveli jelszóval.
8:04 de.
Fortinbras! 4:09
Azért abban a buliban a tőkéseken és a német kormányon kívül kívül, még II.Vilmos német és Ferencz József osztrák-magyar császár és királyunk is benne volt valamelyest…
😀
8:33 de.
Egyébként ! Ismétlem, a „fekete viharként” emlegetett korszak elején az óriás szűzföldeket az államtól vásárolták föl a leendő tulajdonosaik. Csak így és ennyire lettek ők tőkések. Ez volt az ő „tőkéjük”, de még a kis tanyasi faházikójuk is jelzáloggal volt terhelve… Aztán meg, még a gépeiket is belepte a homok…
1:59 du.
Én a Kárpátmedenxei bioszféra tönkretételéről írtam.
Ebben a bolswvik idők, csak időhatározóként szerepel.
A lepusztítást régen elkezdték az ideálishoz képest megnövelt nagy állat tartással és ehhez túllegelősítéssel.
1:44 de.
Moshe Akiva ! 3:25
A kapitalizmust nem gyűlölöm, mint azt állítod. Annál praktikusabbat, haszonosabbat, mint rendszert – vagy adott esetben éppen rendszertelenséget – egyelőre még nem alkottak.
Ugyanakkor az elemző tevékenység még nem jelenti azt, hogy az elemző személye szubjektíve kötődne elemzése tárgyához. Ez persze független attól, hogy az időnként kijött objektív eredmény egy-egy, az annak megállapításaitól ellenkezőleg elkötelezett olvasójából már egyéni, személyes visszatetszést, sőt bosszúságot vált ki. A sakkban is így van ez, az ellenfél néha dühbe gurul, ami egy szellemi játékban sajnálatos módszer, de hát ez is benne van a pakliban. Emberek vagyunk… 🙂
.
1:54 de.
Kedves Moshe!
Namegaztán, olyan vigaszképpen!
A fekete viharok károsultjait IS a demokrata F.D.Roosevelt elnök „New Dealnek” nevezett kimondottan demokrata programja és politikája húzta ki a homok-csávából… Pedig, nála nagyobb híve a kapitalizmusnak nem sok volt akkoriban. Csakhogy ő tudta a határait és ember tudott maradni…
.
5:19 de.
Érdemes tudni, h az akarat isten élet.halál ura földi helytartósági rendszert (feudalizmus) és az újmaterialista dilozófia bázisú köztudományosság vallásos kapitalizmust is a legfelső vezérkar tervezte, intézményesítette IMPERIALIZÁLÁSRA és kényszerirányítás alatt való tartásra.
Remek gondolat volt a tőke FOGALMAT létrehozni és a konstrukcióban isteni rangra emelni minden élő fölött.
Azok akik ismerik a konstrukció matematikáját azok látják, h ebben a tőke fogalom mennyiség mérőszáma az elsődleges érték.
Ebben a konstrukcióban a mérőszám mennyiséget szaporítják minden más rovására.
Ebben a konstrukcióban az ember is minimalizálandó (hatékonyság rontó) költségtényező csupán.
A vállalkozásom számára én is csupán egy működtető erőforrás vagyok, amit önmaga értékmérőszámának növelése érdekében a lehető legolcsóbban megvesz (bérbe vesz) és számára a legjobb hatékonysággal fel és elhasznál.
10:56 de.
Nagy Gyula!
A tőke növelése emberi munka nélkül lehetetlen, mivel az teremti meg az értéket.
[ld.a munka fogalma]
Azt csupán „hatékonyság rontó tényezőként” magyarázni nonszensz, nevetséges tudatlanságra vall.
.
11:15 de.
Nagy Gyula,
A rossz hatékonyságú munka, olyan mint a gép, melynek a csapágyába homok került. Azonban erről még nem a gép, hanem a működtetője – esetünkben a tőke befektetője – tehet.
A pénz önmagában még nem tőke…
A tőke is egy működő valami, amelynek energiáját a várt profit reménye kölcsönzi.
Az emberi tényező tehát csak akkor gátja az eredménynek, ha művelője nem ért az adott munkához, ez pedig nem normális jelensége az ő alkalmazásának. Minél kisebb a bér(hányad) és az egyéb költségek annál nagyobb a várható profit…
7:46 du.
Félelmetes, mennyire nem ismeritek azt amiben éltek.
A tőke szempontjából minden költség hatékonyság rontó.
A pénz tőkét finánctőkének nevezik.
A tőke annyira gumi fogalom, h szinte mindenre ráhúzható (szinte minden tekinthető tőkének).
Tudás, test, fiatalság, stb. .
Megkülönböztetik a különféle tőkéket úgy is, h élő (működő) és holt tőke.
A pénz a párnában tárolva holt tőke.
Kamatozó bankbetétben, már élő tőke (hozadékot termel).
8:14 de.
Nagy Gyula!
– Tehát, a holt-tőke nem tőke, az élő tőke, viszont az.
.
4:47 du.
A holt tőke megnevezés is mutatja, h az épp nem működtetett tőke is tőkének tekintendő.
Rohadt egy gumi fogalom, amibe szinte minden belefér.
És a jövedelem a tőketömb csökkenésével származik.
Akár, mint közvetlen tőke jövedék, akár, mint munkabér.
4:16 de.
Nagy Gy!
Szavakon lovaglás az, hogy a holttőke is tőke. Talán abból indul ki, hogy hisz a névében is benne van, hogy tőke…?
Ilyen alapon a halott nagyapa is nagyapa – pedig ő már csak egy test, ami addig volt nagyszülő, amíg élt…
Egy szőlőtőke – gazdasági értelemben is – addig tőke, amíg termést hoz.
Ennél jobb metfora erre fogalomra tehát elképzelhetetlen.
🙂
3:30 du.
A gyár csak nappal tőke?
10:28 de.
„A gyár csak nappal tőke?”
Nos kétségtelen, hogy a gyár, mint a tőke része általában éjjel nem működik, de akkor tartják karban, takarítják és hozzák termelő állapotba. Bizonyos gyárak pedig éjjel-nappal is működnek.
A viccet félre téve, a gyár is csak eszköz, ahogy a reszelő, a kalapács, vagy kombájn is az. Majd ha megjelenik a helyszínen a tőke egy részével általában utólag* dotált dolgozó, csak vele az ő bérével (és még száz egyéb költséggel) válik a tőke egy egységgé.
.
.
* Furcsa és sajátos, hogy tulajdonképpen a munkás a munkáját a tőkés számára megelőlegezve végzi melyet az csak utólag fizet meg neki. Ennek csak az a jelentősége, és elgondolkoztató, hogy lehet, hogy a munka terméke már a piacon realizáládott, amikor ő végre hozzájut a munkája béréhez… Ergo egy termék létrejöttéhez szükséges munkabér (rész) a tőkés számára mégcsak nem is befektetés. 🙂
10:37 de.
Nagy Gyula !
Konkrétan a gyár is és szőlőtőke is [álá „málnaszőr” itt fentebb] befektett tőkék. Utóbbi akkor is termel, amikor csak vegetál, mert ez a feltétele a termés (termék) létrejöttének és azt követő (rá rakódó) profitnak. A termelési folyamat része. 🙂
11:54 de.
Remélem, Te sem hiszed azt amit most összehablatyoltál.
Beszélhetünk a tőke fogalomról, amibe minden belefér amit épp tőkének tekintünk.
És beszélhetünk egy egy valamiképpen nevesített (ezzel konkretizált) tőketömb részeiről (különféle felbontásokban, különféle szempontok szerint).
Megnézhetjük például egy hivatalosan regisztrált szexuális szolgáltatás (magánvállalkozás (bárcás kurva)) tőketömbjét és ennek nevesített részeit is.
6:21 du.
Kedves Gyula!
” Megnézhetjük például egy hivatalosan regisztrált szexuális szolgáltatás (magánvállalkozás (bárcás kurva)) tőketömbjét és ennek nevesített részeit is. ”
Ez az! Vegre vilagosan es jol fogalmazol!