Egy füstös, negyvenes évekbeli amerikai dzsesszklub hangulatát idézte fel szombat este az Ottawai Magyar Ház, ahol a zenei műsor első felében Melissa-Marie Shriner kanadai énekes adott elő számokat a legnagyobb huszadik századi zeneszerzőktől, Doug Mundy zongorista kíséretében. A szoprán szólóénekes a Niagara Falls térségben él és így nem csak dél-Ontarioban, de a szomszédos New York államban is rendszeresen fellép. Mint, ahogy azt ottawai fellépéséből is kiderült: a dzsessz és a klasszikus zenék világában egyformán jártas. Sőt, magyarul is énekel, ez pedig részben annak tudható be, hogy hosszabb időt töltött Magyarországon idén nyáron ahol Fülep Márk magyar fuvolaművésszel  lépett fel. Gerő Erik segítette a magyar szövegek megtanulásával.

(Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

(Doug Mundy zongorista az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Az Ottawai Magyar Házban előadott csaknem kéttucatnyi dalszám első fele viszont elsősorban Észak-Amerika korai huszadik századi zenei repertoárját idézte fel. George Gershwin számai voltak fókuszban, kezdve a „Someone to Watch Over Me” című számmal, amely először 1926-ban, az Oh, Kay! című musical-ben került bemutatásra. De volt még Gershwin-től az „I Got Rythm,” az „Our Love is Here to Stay,” és természetesen az ikonikus „Summertime” című dal 1934-ből, amely a Porgy and Bess című opera része volt.

(Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

A szólóénekes elmondta, hogy gyermekként ismerte meg a televízióból Harold Arlen „Over the Rainbow” című számát az Óz, a csodák csodája című 1939-es filmből. Ekkor döntötte el – alig öt évesen – hogy énekes szeretne lenni.

(Melissa-Marie Shriner az „Over the Rainbow” című számot énekli Doug Mundy kíséretében az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Ha már gyerekkorok kerültek szóba, számomra Hoagy Carmichael „Georgia On My Mind” című száma elevenítette fel azt. Apám egyik kedvence volt és amikor iskolába vitt reggelente Montreálban, alig volt olyan nap, hogy ne az szólt volna hajnalban Ray Charles előadásában egy magnókazettán, amikor jöttünk be a külvárosból az országúton. De az összes dal közül talán Eddie Cooley és John Davenport „Fever” című száma emelte a hangulatot a közönség soraiban leginkább.

(Az Ottawai Magyar Ház november 5-én, Melissa-Marie Shriner előadása alatt. Fotó: Christopher Adam)  

Az est első részében hangzott el Joseph Kosma (Kozma József) francia-magyar zeneszerző világhírű „Autumn Leaves” című dala is, amely 1945-ben lett bemutatva először franciául „Les feuilles mortes” címen. A II. Világháború idején a zsidó származású Kosma háziőrizet alá került Franciaországban és el volt tiltva a zeneszerzéstől. A „Hulló levelek” című klasszikus-dzsessz darab az első háború-utáni alkotásai közt volt.

 (Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Az est második része egy merőben másik világba szállította a közönséget. Az amerikai dzsesszklubokból a közép-európai klasszikusai világába csöppentünk. Finta Gábor ottawai zongorista kíséretében énekelt Melissa-Marie Shriner dalszámokat magyarul Lehár Ferenctől („Olyan forró ajkamról a csók” és „Vilja dal”), illetve Bartók Bélától („Száraz ágtól,” „Általmennék” és „Ablakomba.”) De ezen kívül Liszt Ferenc „Kling leise, mein Lied,” című száma is elhangzott németül, illetve Giuseppe Verdi-től a „Tacea la notte placida/di tale amor” című szám A trubadur című operából.

(Finta Gábor zongorista az Ottawai Magyar Házban november 5-én.)

Sokan közreműködtek a vacsorával összekötött zenés est szervezésében és bizonyára nem tudunk mindenkit külön felsorolni. Ugyanakkor megemlítenénk a konyha és a bár önkénteseit, akik egész este szolgálatban álltak, nevezetesen: Moldován Gizella, Palencsár Edit, Bánsági Rudolf és Köntés Béla. Az önkéntesek közt volt még Tóth Magdi (diszítés) és Lapohos Tibor, valamint felesége Zsuzsa.