Gondolatok Markó Béla és Szüdi János trianoni pengeváltásához…
Előzmények: Szüdi János „A rontás virágai” címmel írt az Élet és Irodalom című lap október 7-iki számában egy publicisztikát. Ebben arról morfondírozott, hogy a magyar társadalom többsége 2010-ben vajon miért arra az erős emberre voksolt, aki a szabadság illúziójából a kötelességtudás mezejére vezette népét. Sok egyéb mellett, azt a következtetést is megengedte magának, hogy: „A magyarság nem tud kiegyezni Trianonnal, holott nem történt más, csupán annyi, hogy önálló országot alapítottak azok a nemzetek, amelyek nem találták meg a helyüket a dualista államban.”
Erre kapta fel a fejét Markó Béla, aki a lap október 28-iki számában Rossz mondataink címmel felháborodottan kérte ki magának, a szerinte „csupán annyi” kitételt. Az alábbi véleményt természetesen először az ÉS főszerkesztőjének küldtem el, aki meg is ígérte, hogy a lap következő, november 4-én megjelenő számában szerepel majd. Azon a héten nem jelent meg, ez érthető. Lehet anyagtorlódás, akármi. De az eheti, november 11-én megjelent ÉS-ben sincs. Ez már elegendő ahhoz, hogy „aktualitásukat” veszítsék az alábbi mondatok. Holott immár csaknem 100 éve, hogy a Trianon-szindróma képtelen aktualitását veszíteni, de ennél is nagyobb baj, hogy – 33 évi jelentéktelenítés ellenére sem képes a magyar nép nagy többsége józanul végiggondolni, hogy mi is történt 1920-ban abban a versailles-i kiskastélyban, és hogyan lehetne ebből a csapdából végre kikecmeregni. Ezért tartom fontosnak, hogy ha az eredeti írásokat közlő lapban nem is, akkor ezen a fórumon találjon utat a nyilvánossághoz.
Tisztában vagyok azzal, hogy a következőkben leírtak nem lesznek túl népszerűek. Akkor sem, ha szokásomtól eltérően nagyobb teret szentelek a vitatni kívánt írás szerzőjének szánt tiszteletkörnek. Markó Béláról van szó, akit csak írásaiból, és a Romániában élő magyarság iránt elkötelezett, a realitásokat figyelembe vevő és azokat a magyarság érdekében jól kihasználó politikájából ismerek. Tehát többnyire egyetértve vele.
Az ÉS október 28-iki számában, a Visszhang rovatban megrója Szüdi Jánost, aki szerinte egy rossz mondatot is leírt „A rontás virágai”, ugyanitt, egy héttel korábban megjelent cikkében. A rossz mondat: „A magyarság nem tud kiegyezni Trianonnal, pedig nem történt más, csupán annyi, hogy önálló országokat alapítottak azok a nemzetek, amelyek nem találták meg a helyüket a dualista államban.” Markó hosszan sorolja az utódállamokhoz – elsősorban persze a Romániához került – kisebbségieket ért méltánytalanságokat. Némiképp színpadiasan feltéve a kérdést: én „csupán annyi” vagyok? Ismerve és elismerve a korábban, és még a napjainkban is létező, a magyar kisebbséget érő méltánytalanságokat, mégis úgy vélem: ideje lenne tényleg beszélgetnünk Trianonról.
Szívem szerint nem is a versailles-i kiskastélyról, nem is az ott aláírt szerződésről beszélnék. A legtöbben tudjuk – az idősebb korosztály is, ha máshonnan nem, hát a lenini „rablóbéke” meghatározásból –, hogy a háborúvesztesek között is a legmegalázóbban a magyarsággal bántak el az akkori győztesek. Odadobva a nemzet jelentős részét a bosszúra éhes utódállamoknak, gyakorlatilag minden garancia nélkül. Nem mellékesen megalapozva ezzel a 20 évvel későbbi, még rettenetesebb gyilkolászást.
Markó úgy érzi, hogy „két szék között a pad alá” kerültek. Azt érzékelteti, hogy bármiféle kiegyezés a kisebbség elárulása lenne. Talán tényleg rossz kifejezés a „kiegyezni” – de helyretenni mindenképpen nagyon ideje volna, hiszen ma is van számtalan teendő, megoldandó feladat Trianon miatt. Márpedig ezt csak együtt tudjuk, „anyaországiak” és határon túliak.
Csaknem száz esztendeje már, de nem mozdultunk a holtpontról. Pedig a világ elég sokat mozdult – például létrejött az Európai Unió, amelynek – a kárpátaljain és a délvidékin kívül – az egész Kárpát medencei magyarság egyenjogú tagja – természetesen a románokkal, szlovákokkal, osztrákokkal együtt. Nekem az egyik legfontosabb szempont volt az EU mellett, hogy így, a közös hazában elenyészik annak a megalázó egyezségnek a mérgező hatása, és mi, magyarok egyenrangú polgárai lehetünk, éljünk akár Sarkadon vagy Lőcsén (Levice-n), Győrben vagy Nagyváradon (Oradeán). Sőt, kihasználhatjuk annak hallatlan előnyeit, hogy – szemben az anyaországi magyarokkal – nemzettestvéreink több nyelven beszélnek, több kultúrát ismernek, sokféle szokásban járatosak.
Erre mi történik? Ha akárcsak halkan, szerényen megpróbálom a 96 évvel ezelőtti sérelem helyett a megmaradt lehetőségekre, vagy épp az új esélyekre irányítani a figyelmet, azonnal hazaáruló, vagy még rosszabb leszek. Naponta megkapom, hogy mint mindig itt élő – sőt a fővárosban született – gőzöm nem lehet az „igazi” nemzeti érzésről. Egy általam nagyra becsült, sok kérdésben azonos világlátású ismerősöm nemes egyszerűséggel lenácizott.
Kezd ebből elegem lenni. Főként azért, mert sok kérdésről tényleg beszélnünk kellene a szomszédos államokban élő magyarokkal. Például arról, hogy méltányos-e, ha egy más államban élő, a magyar állam mindennapjait kevéssé ismerő voksol arról, hogy mi történjék Magyarországon, miközben ő nem viseli e döntés következményeit. Tudom, hogy több helyen van ilyen gyakorlat, de pont az 1920-as tragédia miatt másutt nem élnek olyan számosan a határon kívüliek, hogy az már befolyásolhatja a voksolás végeredményét.
Vajon mit szólna az erdélyi magyar, ha a bukaresti parlamenten valamilyen móc bojár nemesi jelképeiből nemrégiben összegányolt lobogó éktelenkedne? Nekünk ezt el kell viselnünk, bár kíváncsi leszek, mikor kér helyet a félholdas-csillagos világoskék mellett a jász, a kun, a sváb, a tirpák zászló.
Az is e beszélgetés tárgya lehetne, hogy az eltelt 96 évben más-és más módon éltünk, szocializálódtunk. Mások a kifejezéseink – néha a mondatok összefűzéséből tudni lehet, hogy az illető az Európai Unió Magyarországtól északra, vagy délkeletre eső területein él. Arról már nem is beszélve, hogy évtizedeket töltöttünk más természetű diktatúrákban. Nekem érhető volt, hogy 1994-ben temesvári ismerősöm a haragtól pirosan vetette a szememre, hogy a hazaáruló magyarok visszahozták a kommunistákat. De ő miért nem érti meg, hogy más volt 1980-ban Magyarországon élni, és más Romániában? Tudom, hiszen mi is vittünk az ottaniaknak azokban az években az étolajtól a szaloncukorig, a gyógyszertől a szalámiig mindent. Nem, dehogy hándálom föl: pár évvel korábban meg mi kaptunk frottírtörölközőt, edényt, szerszámot onnan. Igen, ezek olyan „alsónézetű” példák, némelyek szerint tán sértik a „nemzeti önérzetet” is.
De nem kéne már, akár a „pad alól” kinézve a valódi, mai – és legalább olyan fajsúlyos – problémákat megtárgyalnunk? Ahelyett, hogy azon rugózunk, kinek fáj jobban az a régi, ocsmány megegyezés, amit főként a mi bőrünkre kötöttek abban a franciaországi kastélyban.
Rátesi Margit
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
1:54 du.
„De nem kéne már, akár a „pad alól” kinézve a valódi, mai – és legalább olyan fajsúlyos – problémákat megtárgyalnunk? Ahelyett, hogy azon rugózunk, kinek fáj jobban az a régi, ocsmány megegyezés, amit főként a mi bőrünkre kötöttek abban a franciaországi kastélyban.”
De kéne csak azt is illene tudni, hogy addig nem lehet jövőbe tekinteni amíg a múlt nincs letisztázva. A múltat pedig trianonnal kell kezdeni és miután az megvan, azután a II VH-t de nemcsak az alapján ahogy a „győztesek” azt előírták. Ha ez meg van akkor II VH utáni kommunista terrort és bosszú népírtásokat kellene tisztába tenni.
3:34 du.
Rátesi Margit
Szerintem nem véletlen, hogy az ÉS nem közölte le ezt az írást, finoman szólva Ön fordítva ül a bilin! A rokonságom fele az őseim földjén él ma is, nem tudom Önnek hány rokona él az elszakított területek valamelyikén is.
Az, hogy Ön Székely Mózest móc bojárnak hiszi betudható politikai múltjának, semmi gond!
A zászló közelmúltbeli „összegányolása” a XVI. századra tehető, az idő relatív, igaza van!
A dicsőséges szerb partizánok által legyilkolt 30-40.000 ártatlan polgári áldozatokról ne beszéljünk, régen volt!
Az, hogy ma az EU tagjaként mit művelnek a magyar anyanyelvű, magyarságukat vállaló állampolgárokkal Szlovákiában, Romániában, Szerbiában hivatalosan az már érdekesebb, és a „Trianon fóbia” inkább emiatt él! Nem vitatom vannak akik nem értik meg, hogy ezen már nem érdemes keseregni, de a napi politika mindig fölveti, ha nem lett volna Trianon akkor ez ma nem fordul elő!
Az EU mikor foglalkozik a kisebbségek problémáival, a terhúkre elkövetett jogtalanságokkal?
Nem folytatom, úgysem értené, igaza volt az ÉS-nek.
3:44 du.
Arról tud e a cikk írója, hogy a ledarabolt vidéken, milyen erős a magyar öntudat, hogy ott szebben beszélnek magyarul mint Budapesten?
A magyar kultúra ápolásáról nem is beszélve.
5:12 du.
Az úgynevezett Osztrák-Magyar Monarchia nem volt más mint egy Bécsből szervezett és irányított, felületesen összefércelt, összefoltozott tákolmány. A kapzsi, területek után vágyó Habsburgok, (a Habsburg Rudolf kezdte a kelet felé tolakodásukat), mesterséges politikai megegyezésekkel a különböző Európai fejedelmekkel és uralkodó házakkal összekacsintva, hódítások, a forradalmak, a felkelések, a szabadságharcok leveréseivel és számukra kedvező házasság kötések által, közép/kelet Európa térségében, ÉVSZÁZADOKON ! át, óriási területeket kebeleztek be. A Habsburg-dinasztia mindent megtett a saját biztonsági érdekeit nézve, hogy bővítsék a befolyásukat a Balkáni térségben, az Orosz és a Török birodalmak terjeszkedési vágyai ellen. A habsburgok a félelmükben létérdeküknek vették ezeket a területeket – ez volt az úgynevezett ’Drang nach Osten’ politika – és felelőtlenül csatolgattak balkáni területeket a birodalmukhoz, tekintett nélkül az akkori ott lakó népek etnikumi, kulturális különbségű származásukhoz. Hízott is a magyarok mája abban a téves hitben, hogy gyarapodunk.
Ezekenn a területeken lakó németek, csehek, lengyelek, ruthenok, oroszok, szlovákok, ukránok, bunyevácok, zsidók, horvátok, szerbek, románok, cigányok, örmények, görögök, muzulmánok, olaszok és még ki tudja hány területi hovatartozás nélküli kissebségek különböző nyelveket beszéltek, egyéni kultúrájukba igyekeztek élni, volt sajátságos történelmi hagyományuk és állandóan a nemzettestvéreikhez fűződő kapcsolataik erősítésén és a politikai céljaik elérése után fáradoztak.
(Érdemes tanulmányozni Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép”-ét, ami Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról és a népsűrűség figyelembevételével van ábrázolva. Teleki Pál, mint földrajztudós, 1909-1913 között a Földrajzi Intézet nevű kiadóvállalat tudományos igazgatója, 1910-1923 között pedig a Földrajzi Társaság főtitkára volt! )
Ez a térkép megdöbbentően tudomásunkra hozza, hogy mi Magyarok, földrajzilag milyen szétszórva éltünk ! A “történelmi” Magyarország területein élő Magyar népek között nem volt folytonosság – az 1910-es népszámlálás szerint a Magyar Királyság lakói között 50 százaléknál kevesebb volt a magyar, a később elcsatolt területek lakossága pedig háromnegyed részben volt más nemzetiségű – volt olyan vármegye hol nem is élt magyar !
2:37 de.
Pityi Palkó
2016 november 14
5:12 du.
Azért nem csak a korabeli Magyarországra volt jellemző az etnikailag tiszta területek. Vehetjük a briteket, spanyolokat, németeket, és sorolható a dolog.
Trianonban két fájó pont van a magyaroknak. Európában az egyetlen ország volt amelyet szétszedtek etnikumaira, a másik a diktátum jellege a dolognak.
A magyarok mája nem hízott, de mivel önállósága formális volt a monarchiában, sok választása nem volt. Fotelpolitikát lehet folytatni, viszont a kor viszonyaiban lehet csak reálisan értékelni a dolgokat.
Most kivételesen lelszi-nek kell igazat adnom a kérdésben, azzal a kitétellel, hogy nem 40, hanem 70 000, valamint a déli szlávokkal ezt a kérdést már a közelmúltban kölcsönösen tisztáztuk így a mindennapi életben is egyre jobb a kapcsolat a magyarok és a déli szlávok országaik között. Ezt a lobbistáknak is illene tudnia.
Az első világháború azért ettől összetettebb, hogy erre az etnikai kérdésre hegyezzük ki a másodikat, még ha a két világháború össze is függ.
4:43 de.
Lelszi. Pillanatig se izgassa, hogy a buKaresti parlamentet említi az írás, ahol pont olyan joggal lenghetne egy móc bojár nemesi jelképe, ahogy a buDapestin a lófőé.
8:01 de.
Tiszteletem!
Az én álláspontomat ismeritek – de ismerjétek meg ezt a verset is:
2007.09.23. 16:14 Pisti – A.N.I.F.
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!
egy vers a haza sanyarú sorsáról
„Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.
Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa
Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szûz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.
De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.
Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövõ századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.
E sebek és e fájdalom örök.
Ettõl vonaglik minden magyar rög
Ettõl vérez ki majd nyomunkba hág
Ettõl nem gyógyulnak az unokák.
Tátra erdõk ettõl zúgnak-búgnak
Ettõl reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kõvé ettõl vállnak
Kemény kövek élõ szívként fájnak.
Amíg élünk ettõl fájunk, égünk
Sírban ettõl nem lesz pihenésünk
Ettõl szorul a kezünk ökölbe
Ettõl sír a gyermek anyaölben.
Fenyõmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.
Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!”
és az én versem:
Tudom, hogy MAGYARORSZÁG FELTÁMAD.
Magyarország feltámad és élni virágozni fog,
Régi dicsőségében ragyogja be a teret a mindenséget,
Hiába mondják és írják, nem akarják látni nagy magyarországot,
Hát így nem is kisbetűvel naggyal lesz írva az égre.
Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG,
TE CSODÁS GYÖNYÖRŰ ORSZÁG,
MÁR NEM FOGUNK KÖNNYEZNI,HA RÁD GONDOLUNK.
Te feltámadott ország.
Most már szúrós a tekintetünk, mert felébredtünk.
Nem tudta kinevelni belőlünk az alja nép,
HAZASZERETETÜNK.
Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG.
Te csodás gyönyörű kagyló KÁRPÁTOM,
Kagyló ki benne az élet indult el útjára,
Visszatérek hozzád, mert szeretlek,
Tiszta szívből, teljes odaadással.
Életem is feláldozom érted,
Te gyönyörű tündéri csodás ország,
Tömörülünk, és szent koronánkat,
Méltóan most a fejedre helyezzük.
Bázakerettye 2009. október 29.én, 03.00órakor…
szeretettel: spartakusz…
tisztelettel küldöm nektek ma azaz 2016,november 15-én
8:20 de.
lelszi
2016 november 14
3:34 du.
Lelszi! Olvasnivaló. (Ps. Az én óseim is Székelyföldről, illetve a Felvidékről származnak.)
http://erdely.ma/autonomia.php?id=67342
10:29 de.
elolvastam a cikket, elolvastam a hozzászólásokat is.
benne van minden, ami az igazi magyarokra jellemző.
az igazi magyar nálam hajaz az IGAZI HÜLYÉRE, aminek a definícióját most közlöm is:
.
„IGAZI HÜLYE:
.
feltétlen hívő, nincs önálló gondolata, vakon megy a vezír által kijelölt úton eltántoríthatatlanul. mindemellett hihetetlen kitartó „jó ügynökhöz” méltó mód levakarhatatlan, gátlástalan. kiforgatja a valóságot, mindennel magát „igazolni” véli, fejlődni képtelen, ebből következően értelmetlen hozzá bármilyen gondolatot intézni úgy szóban, mint írásban.
természetesen Igazmondó Háry János – a csuti csüngőhasú geci – szempontjából ezek a tulajdonságok mindennél többet érnek, viszont számomra ez a kombináció azt jelenti:
.
KERÜLD EL!”
.
.
voltam bátor megalkotni ezt a meghatározást jó pár évvel ezelőtt.
még egy intelem a lihegve küzdőknek:
.
aki állandóan a múltba réved, az seggel megy a jövőbe!
.
MIT NE MONDJAK! VAN ITT EGYNEHÁNY SEGGFEJ!
.
fel kéne már ébredni, s megpróbálni embernek lenni, nem igazi magyarnak!
.
megalkottam ai igazi magyar definícióját is, íme:
.
„IGAZI MAGYAR
.
igazi magyar: lusta, haszonleső, hasát fetrengve vakargató tanulni, fejlődni nem akaró, előrejutni csak a nála jobb lerontásával képes, mindenki aggyon pénzt népség”
.
vároma sok igazi magyar őrjöngését, nyervákolását, vonyítását, szarban hempergőzését a hozzászólásommal kapcsolatban!
tanulságos lesz!
11:10 de.
abrovonics, helyedben oroszul írnék.
11:57 de.
abramovics neked mi közöd ahhoz, hogy milyenek a magyarok? Örülj neki, hogy te nem ilyen vagy, minket meg nyugodtan hagyj békét, egymás közt majd el leszünk valahogy, nélküled.
12:24 du.
charlie
2016 november 15
11:57 de.
Tod, Char Lee komám, egy Abramovics is lehet legalább annyira magyar, mint egy chárlie…
Nem a nicken múlik.
12:47 du.
falusi,. at igaz, hogy nem a nicken múlik.
Csak amit ideírt az ami árulkodik, magyarságáról!
1:00 du.
charlie
Kénytelen vagyok most „falusi”-nak igazat adni, azzal együtt, hogy abramovics az, aki – mint igaz magyar – nyilvánvalóan a saját személyiségét vetíti ki a magyarokra.
Egyébként, szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy milyen a magyar, annyiféle. Lásd abramovics.
1:33 du.
Figyelő
2016 november 15
11:10 de.
.
charlie
2016 november 15
11:57 de.
.
sajnos azt kell mondanom, hogy eleddig amit ti itt elővezettetek, az bizony rettenetesen VÉKONY!
mondhatni kalap szar.
.
próbáltok „gondolkodni” – ami természetesen nem megy, hiszen aki seggel megy a jövőbe…
ajánlom Moldova szatíráját, ami egy magyar vezetőről szól akit baleset ér, és a seggéből csinálják meg a magyar orvosok az új fejét, ami senkinek sem tűnik fel.
hiszen magyarország az igazi magyarok, a seggfejek országa.
sajnos exportáltuk is őket széjjel-szana a világba, s most a szél által szerte hordott szemét gavasztja itt a szemét, s filozofálgat, hogy ki is a magyar, meg majd ők maguk között megolgyák…
bezárkózva akanak élni a buta tahók.
erdélyért nyervákoltok, ott élnek a magyarok, a valódi magyarok szerintetek.
tehát, aki erdélyből származik, az az igazi magyar számotokra.
rendben van!
.
DE
.
mi van azokkal, akiknek egy erdélyi származású, a magyar irodalom óriásaként emlegetett írója a felmenője?
he? mi? na!
az magyar, vagy magyarabb az 56-ban hazáját elhagyó a szabad világban élő senkiháziaknál?
he? mi? na!
Petőfivel szólva: menjetek a kurvanyátokba, mint a németek!
oszt jó napot!
2:58 du.
Drága kommentelők!
Hadd kérjek meg MINDEN vélemény nyílvánítót hogy, senki ne ugorjon rá Ábrahámovics elvtárs belülről szaros kesztyűjére, mert a betegesen acsarkodó magyarozásaival a neki gyönyörűséget okozó antiszemitizmus vélt vagy kívánt tobzódását akarja minden aljas trükkel kiprovokálni ezen a már lehiggadt és bárkinek elfogadható, szinvonalas KMH fórumon! Sajnos ezen a fórumon még mindig maradt egy-két olyan számító uszító lény (szalonképesre definiálva) aki a magyarok kibeszéletlen vagy már kibeszélhetetlen sorskérdéseit kreált faji eltévejedésekkel és genetikai adottságokkal, nem pedig a valós tényekkel akarja a neki élvezeteket okozó jelzők felé terelni, azaz okot találni a közösültetésünkre, me hagyjuk neki, közösüljön egyedül!
3:52 du.
abramovics
2016 november 15
1:33 du.
„mi van azokkal, akiknek egy erdélyi származású, a magyar irodalom óriásaként emlegetett írója a felmenője?”
A meg nem nevezett íróóriás forog a sírjában, hogy a hegyen nőtt almafától milyen messzire gurult az alma, s ráadásul még rohadt is!
11:06 du.
A MAGYAR GYŰLÖLŐKNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=rMowZwB_3yQ
TISZTELETTEL ID. KISS LÁSZLÓ
ui: Kedves Ádám, kérdezem, miért adsz soviniszta /ELŐÍTÉLETEKKEL RENDELKEZŐ/ megnyilvánulnak teret a MAGYAR KANADAI HÍRLAP INTERNETES OLDALÁN? MERT BÁRMELY NÉP NEMZET FIAI LÁNYAI NEM SZERETNÉK HA ÚGY FELDARABOLTÁK VOLNA SZÜLŐHAZÁJÁT MINT A MAGYAROKNAK! TUDOM MINDENT MEGTENNÉNEK AZÉRT, HOGY VISSZAKAPJÁK! ÉS EZT A NORMÁLIS EMBER CSAK ÜDVÖZÖLNI TUDJA NEM ÓCSÁROLNI A MAGYAROKAT! BÁNTÓ ÉS SÉRTŐ!
MODERÁLT KÉRLEK!
11:05 de.
Naés ki a ” magyar-gyűlölő” ?
Aki pl. rühelli a hazai neonácikat ? Vagy esetleg nem ért egyet az orbáni irányvonallal ?
Populista szar szöveg ez apuskám.
12:08 du.
Geyza
2016 november 16
11:05 de.
Kedves Geyza, ez az állandó nácizásod legalább akkora ökörség mint a „magyarországi antiszemitizmus túlburjánzása”! Nézz csak utána, mára Hollandiából már majdnem teljesen eltüntek a zsidók, Franciaországban már kevesebben vannak mint Magyarországon, így a mi náci országunk lett Európa legszemitább békés országa! „Naés ki a magyar gyűlölő” kérdésedre meg egyértelmű a válasz: aki így nyilatkozik a saját népéről, mint Te!
12:34 du.
Elemér, Geyza megérdemli, hogy türelmesek, megértőek legyünk vele, éri úgyis annyi sorscsapás, pl. már Gyurcsány is áruló lett.
12:50 du.
Kedves id. Kiss László, a világ legszebb számát linkelte be, a 2007-es Magyar Szigeten lett videózva, amin volt szerencsém megjelenni. Hatalmas élmény volt.
2:46 du.
Komolyan mondom, megáll az ész. Ahelyett, hogy azon agyalnánk, mégis mit kellene kezdenünk azzal az új helyzettel, hogy ismét soknemzetiségű hazában élünk, már saját tengerpartjaink is vannak, egy rég megdöglött lovon acsarkodunk (mai kormányfőnk egyik kedvenc mondását idézve). Az a ló legkésőbb ’44 augusztusában döglött meg, amikor Romániának sikerült elhagynia az erősen süllyedő hajót, miközben a magyarok éppen az eszelősen vérgőzös és sunyi hungaristáknak játszották át a hatalmat. Persze minden nemzet tagjai között vannak hasonlók, és sajnálatosan sokszor felül is kerekednek a józan észen.
Magyarországnak nem kell feltámadnia, ez a haza köszöni, elvan. De a haza nemcsak a „tündérkerteket” jelenti, hanem az ország lakóit is. És sokkal jobban ellenne, ha a közelebbről meg nem határozott „régi dicsőség” utáni giccses áradozás helyett megtanulnánk végre magyarok és románok, jászok, kunok, székelyek és szlovákok egymást megbecsülni és együtt élni.
6:12 du.
talalom
2016 november 16
2:46 du.
7:33 de.
A amerikai nép se különb, mint a többi, de van egy jó mondásuk: ha citrom jutott Neked, csinálj belőle limonádét. (Én hidegen, mentalevéllel cukor nélkül szeretem.)
Könyörgöm, miért akarják olyan sokan ezt a szegény déligyümölcsöt arra tartani, hogy egy fúvószenekar előtt nyalogassák?
Azt várom Magyarországon kívül élő nemzettársaimtól, hogy mutassák meg, melyik a jó román-szlovák stb. irodalom! Az kizárt, hogy a románok valamennyien vasgárdisták, a szlovákok meg Glinka hívei, ahogy a magyarok többsége se hungarista.
8:52 de.
talalom
2016 november 16
2:46 du.
Te olyan vagy, mint az egyszeri jógi, aki éktelen rikácsolással hajtja el azt aki megzavarja a meditációban, persze a béke nevében!
Azt írod, hogy kíváncsi vagy mások véleményére, de csípőből tüzelsz, ha valaki véletlen mást mond mint te …
9:35 de.
talalom
2016 november 17
7:33 de.
Szovjet nyomásra volt divat a Kádár-korban nem beszélni a nemzeti sérelmekről, nem valami józan megfontolás alapján.
Ma az a divat, hogy néma gyereknek anyja sem érti a szavát, kiabáljon mindenki, mintha piacon akarná eladni a portékáját! Erre te jössz azzal, hogy önként mondjon le a magyar ember az igényeiről. Miközben állandóan a versenyről papol a ballib oldal is, és arról, hogy a gyenge magára vessen, ha eltapossák a munkáért, megélhetésért folyó küzdelemben.
2:03 du.
Nem tudom hl, mikor jártál iskolába, de nekünk bizony tanították az I. vh-t lezáró versaillesi békét, azt is, hogy az ottani megállapodás, azzal, hogy a veszteseket módon felül megalázta, oka is volt a másodiknak. Fővárosi, nyóckeri általános, és a töritanárnő se üldözött volt, igaz jó pedagógus, mert a gimiben a lábamat lógáztam töriórán. Talán hangsúlyosabban említette Lenin felháborodását a rablóbéke miatt, mint az amerikai elnök Wilson kifogásait. A történelmi atlaszban pedig világosan látszott az is, mit jelentett ez az Osztrák-Magyar Monarchiában létezett magyar királysághoz tartozó területeken. A töriatlaszon kerestem ki a Jókai meg Mikszáth regények helyszíneit is. 1962-ben.
Igaz, Lord Lothermer akciójáról csak később hallottam. Justice for Hungary, Endresz, Magyar óceánrepülése – megvan? (Nem tudom pontosan melyik évben volt, majd utánanézek.)
Vajon honnan tudod, hogy mik a „magyar ember” igényei? Mindenki megírta? Rikácsolva?
Magyarország egyébként nem gyenge, csak nem erőszak-emelésben kellene versenyeznie.
2:37 du.
talalom
2016 november 17
2:03 du.
Igazad van, akkor módosítok. A trianoni rablóbékéről lehetett beszélni a Kádár-korban, de a határon túli magyar kisebbségek sérelmeiről úgy tudom, nem tárgyalhatott Kádár a szovjet baráti országok főtitkáraival.
Az se normális dolog, hogy a Monarchia-beli arisztokráciáról sokkal negatívabb itthon a kép, mint a magyargyűlölő Benesről meg a királyfi gyilkos szerb nacionalistákról.
A magyar emberek igénye szerintem az, hogy visszakapják végre saját történelmüket, mint már máshol írtam. A baloldal képtelen szembenézni azzal, hogy 1945 előtt is voltak normális emberek a politikai jobboldalon. Orbánnal sok bajom van, de tény, hogy több kádár-kori történelmi tabunak nekiment, és ez jót tett a magyar közéletnek.
5:23 du.
talalom
2016 november 17
2:03 du.
Te nagyon szerencsés vagy mert, amikor én jártam iskolába még a középiskolában sem tanították sem a versaillesi békét, sem az 56-os eseményeket, az meg hogy, a határos országokban magyarok is vannak szintén tabu téma volt, ha meg rákérdeztünk az otthonról kapott szerény és titokzatos ismeretek alapján, kényszeredetten kerülgették, mint macska a forró kását. Viszont alapos kioktatást kaptunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a dicsőséges Tanácsköztársaságról, az ötéves tervekről és a rothadó imprialista kapitalizmusról. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy a födrajz atlaszunkban Romámia térképében volt egy sárga pöttyökel körbehatárolt rész amibe a következő volt írva: „Magyar autonom terület”! Caucescu színre lépésével a pöttyök nyomtalanul eltüntek.
6:01 du.
1. Te mikor fogsz szembenézni azzal, hogy a baloldalon is vannak normális emberek?
2. Ki a franc „vette el” a magyaroktól a történelmüket?
Csakhogy a történelem nem valami kedved szerint hajlítható mese. Bár tény, hogy – főként korábbi korokból – csak olyan nyomok maradtak fenn, amikből legfeljebb következtetni lehet a ténylegesen történtekre. Egyetlen dologról feledkeznek el szívesen az emberek: nem számolnak azzal, hogy a több száz évvel ezelőtt épp történelmet élő emberek nem úgy gondolkodtak, mint ma. Ha egy 14. sz. eleji, bandériumba sorozott parasztlegénynek hozsannáznál, hogy milyen jó magyar vagy, valószínűleg értetlenül nézne.Pedig ez az a kor, amikor olyasmi volt a birodalom, mint amit szívesen hordanak polón-autón, akárhol. Az a Magyar Királyság volt, amelynek a legfőbb hűbérura (király) éppen egy frank uralkodócsalád egyik tagja volt (Anjou). A piros-fehér-zöldre mázolás meg végképp értelmetlen: a nemzeti lobogók csak XVIII. sz-ban alakultak ki, addig a legfőbb hűbérúr zászlaja alá gyülekeztek a hadak – persze mindegyik vitte a saját ura lobogóját is. A nemzetek az idők folyamán nőnek-fogynak, alakulnak, és azok eddig a sikerese, amelyek képesek együttműködni a többiekkel.
12:51 de.
Itt nem hozták le a válaszom találomnak!
12:59 de.
Ti.t, hogy a történelmünket nem vették el, hamísították előbb a nyilasok, majd a kommunisták.
Attól függött, ki mikor járt iskolába, aszerint tanulta a magyar történelmet.
1:41 de.
Katona: Történelmi atlaszról beszéltem, nem földrajziról – nem véletlenül.
7:46 de.
talalom
2016 november 17
6:01 du.
1. Ha én azt gondolnám, hogy a baloldalon nincsenek normális emberek, akkor zavarna szerinted, hogy a komcsikat lehazaárulózza a Boros? Visszakereshetsz, hogy csak az utóbbi hetekben hányszor föltettem a kérdést erről, veled ellentétben!
2. Anyámék iskolai ünnepeken díszlépésben vonultak el B. Józsi bácsi előtt, aki „vöröskatona” volt 1919-ben (anyám a hatvanas években járt általános iskolába). A szülei nyilván a hős ellenforradalmárokról tanultak, mi viszont a rendszerváltás után azt, hogy mindkettő elítélendő fegyveres csőcselék.
Szóval Figyelő jól mondja, a 21. században lezajlott legalább három rendszerváltás, ebből a komcsik erősen hamisították a történelmet, de az előttük és utánuk lévő rendszerek se bontották ki a teljes igazságot …
7:59 de.
talalom
2016 november 17
6:01 du.
Különben meg mi úgy tanultuk, hogy az újabb kutatások szerint a 16. században már kimutatható a haza fogalma a parasztság körében. Ezt bizonyítja a parasztvármegye vagy zápisz, amit a lakóhelyük megvédésére hoztak létre a nemesi irányítás nélkül maradtak a török hódoltságban.
Azért Károly Róberthez is tegyük hozzá, hogy a magyar dédnagyanyjára hivatkozott, mikor harcolt a magyar trónért! A középkorban nem volt elsődleges a király nemzetisége, de azért fontos volt.
5:56 du.
talalom
2016 november 18
1:41 de.
„Katona: Történelmi atlaszról beszéltem, nem földrajziról – nem véletlenül.”
Igaz, de az általam felvázolt földrajzi atlasz történelemivé vált azzal hogy, a Gheorghe Gheorgiu-Dej idejében kapott minimális autonómia is megtagadtatott, pedig a két népet ez a kis kegy közelebb hozta volna! És igenis az a 1963-as általános iskolai földrajzi atlasz egy leleplező történelmi dokumentummá vált azáltal hogy, a maival összehasonlítva demonstrálja: a mai határok ahhoz képest oly annyira megváltoztak hogy, azon a régi térképen ábrázolt határok már csak a II. világháború győztes hatalmainak és Magyarországnak a jogosnál is brutálisabban megcsonkított határai vannak a régi helyükön, a mesterségesen összeboronált szláviák, balti államok, önálló jussukat megszerezhették vagy visszaszerezhették, sőt a II. világégés kirobbantója, a kettészakított Németország is -igaz lengyel és cseh határkorrekciókkal megmismásolva- újra, régi mivoltára egyesülhetett. Most már nincs reális esélyünk még a minimálisra zsugorított jogos jussunkat sem követelni, de azért a nekünk okozott történelmi baklövéseket nem kellene hagyni szemérmesen a szőnyeg alá söpörve elfelejtettni!
4:20 de.
HL(7:59): ezért írtam 14. századot (1500-as évek) és nem 16.-at (1700-as évek). A nemzet fogalma a 16. században kezdett kialakulni, és a mai napig is tart (pl. Afrikában. Az európai nemzeteknél sem ritka: most éppen a katalánok akarnak a spanyolokkal szemben önállósodni, és fellángolt a vallon-flamand ellentét is.
12:55 du.
talalom
2016 november 19
4:20 de.
Nincs itt valami keveredés a számokkal? Most látom, hogy föntebb véletlenül én is 21. századot írtam az 1900-as évekre.
Amúgy egyetértek abban, hogy a mai nacionalizmus a modern kor terméke, de ettől még nem feltétlen rossz, bár eléggé elfajzott sok esetben.
1:10 du.
hazai lámpa
2016 november 18
7:46 de.
javítanék: a 20. században lezajlott legalább három rendszerváltás
Például 1914-ben született nagypapám a Monarchiában született, majd két forradalom után a Magyar Királyságban volt fiatal, aztán a háború után köztársaságban, majd kommunizmusban nevelte a gyerekeit, és a demokratikus rendszerből is megélt jó pár évet (1997-ben hunyt el).
1:56 du.
Katona Zsombor
2016 november 18
5:56 du.
A saját történelmi baklövéseinkről se feledkezzünk meg, és itt elsősorban nem a szűken mért nemzetiségi jogokra gondolok! A dualizmusban itt olyan vadkapitalizmus volt, hogy még a magyarok is utálták a saját nagybirtokosaikat meg a nagytőkéseket, hát még a más nemzetiségű parasztok, polgárok! A románoknak meg szerbeknek talán nem lett volna olyan vonzóerő az anyaország, ha nálunk magasabb életszínvonalon élhettek volna.
Aztán ott van a politikai elit megosztottsága, 48-asok meg 67-esek, hogy egyebekről ne is beszéljünk. A függetlenségiek utálták a Habsburgokat, de közben meg ugyanúgy elvárták, hogy a horvátok ismerjék el a magyarok felsőbbségét.
4:34 du.
hazai lámpa
2016 november 24
1:56 du.
Drága, jó Lámpácska!
A mi történelmi baklövéseink sem jogosíthatták volna fel a győztes hatalmakat arra hogy, meghamistsák az etnikai térképeket és szándékosan kevert etnikumu -szerintük Magyarországból jogosan? kiszakított- nemzetállamokat hozzanak létre azzal a leplezetlen célzattal hogy, az ott maradt magyarok majd jók lesznek bűnbaknak és „jogosan vádolható területbitorlónak”, másrészt az etnikai villongások megakadályozzák ezen új államok túlzott megerősödését és az adományozóktól való leplezetlen függésének felismerését. Ha az etnikai térképeket vesszük figyelembe, akkor a 2/3 os terület ajándékozás helyett még az irreális 1/2-es nagyvonalusággal is önálló -irritáló magyaroktól mentes- nemzetállamokat lehetett volna barkácsolni, persze ha az lett volna a valódi szándék! Miből gondolod hogy, egy esetleges románoknak és a szerbeknek adott pozitív diszkriminalizáció magasabb életszinvonalat eredményezett volna nekik ami vissza fogta volna őket egy – mellesleg szándékosan provokált- kiválástól? Miből gondolod hogy, a történelmi és etnikai baklövéseink túlzott felnagyításával kellene magunkat vigasztalnunk a jogos, de tulzottan számító, bosszúálló és hasonleső diktátum ránk szabott túlzott igazságtalanságaiért? Nem gondolod hogy, a saját történelmi baklövéseink helyreigazítására bőven elég lett volna reálisan és igazságosan Magyarország felére csökkentése, nem pedig irreális, nagy távlatokra való, helyrehozhatatlan lehetetlenné tétele? Kurvára nem értek egyet a „merjünk kicsik lenni” fősodratu elmélettel, ami nem azt jelenti hogy, mi különbek lehetünk bárkinél is, de azért indokolatlanul túlzott megalázkodásra ne bíztass bennünket!
5:45 du.
Katona Zsombor
2016 november 24
4:34 du.
Nem figyeltél. Direkt kihangsúlyoztam, hogy tegyük félre egy pillanatra a nemzetiségi ellentéteket. Azt nézd meg, hogy milyen életszínvonala volt a lakosság nagy többségét kitevő parasztságnak! Pl. Szeged környékén nem lángoltak föl az agrárszocialista mozgalmak, mert a paprikatermesztés sok családnak nyújtott polgári megélhetést.
De pl. Békés megyében, ahol sok nemzetiség él, kevés volt a munkalehetőség. A nincstelen zsellérek, kubikosok aratósztrájkokban vettek részt, a földosztást követelték.
Ilyen helyzetben álmodozott pl. a Budapesti Hírlap élén Rákosi Jenő, zsidó származású magyar újságíró, a harmincmillió magyar által lakott magyar birodalomról! Nemcsak a magyar nemesek éltek egy álomvilágban, hanem a zsidó nagytőkések is. Még az első világháború elvesztése után is úgy gondolták egyesek, hogy van esélyünk az egész országot visszakapni, ami nem sok realitásérzékre vall szerintem.
7:19 du.
Katona Zsombor
2016 november 24
4:34 du.
1848-ban a nemzetiséggel kapcsolatban a magyar elit az „egy politikai nemzetben” gondolkodott. Magyar nyelven legyen a törvényhozás, megyei közigazgatás és az államigazgatás, de a horvátok még ez alól is kivételt kaptak volna.
Csakhogy a nemzetiségiek összesen többen voltak mint a magyarok, és a szerbek, románok mögött volt anyaország. Továbbá volt fegyveres ereje is ezeknek a kisebbségeknek, a határőrvidék.
A magyarok a jobbágyfelszabadítást kínálták föl a nemzetiségieknek komoly előnyként. A szlovákoknak és a Partium-ban élő románoknak ez nagy ajándék volt. De az erdélyi románoknak ez nem segített, mert ott nem volt úrbérrendezés anno, a szerbek meg nem voltak jobbágyok a Habsburgok határőrvidékén, a horvátoknál meg Jellasics nem hirdette ki a rendelkezést.
1848-ban a románokkal, szerbekkel, horvátokkal keveredtünk polgárháborúba, a szlovákokkal, a magyarországi románokkal nem.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=151:etnikai-konfliktusok-es-atrocitasok-a-magyar-roman-polgarhaboruban-1848-49&catid=16:esetek
7:53 du.
hazai lámpa
2016 november 25
7:19 du.
Az 1868-as nemzetiségi törvény szabad nyelvhasználatot biztosított a nemzetiségieknek, de továbbra is magyarul folyt az államigazgatás. A horvát kiegyezés magyar nyomásra ment végbe. A dualizmus második felében területi autonómiát követeltek a kisebbségek, de a magyar politikai vezetőréteg nem adta meg nekik, mert féltek, hogy kiválnának a Magyar Királyságból. Erőszakos magyarosításra nem került sor, de fokozta a nyomást a beolvadásra a magyar elit.
Ez a korabeli Európában mérsékeltnek mondható politika, az osztrák kisebbségi politikához hasonlóan. Sokkal keményebb volt a lengyelek és ukránok elnyomása az oroszok által.
8:35 du.
Katona Zsombor
2016 november 24
4:34 du.
Sajnos Magyarország elveszített egy háborút, és a békét mindig a győztesek diktálják.
Én nem tudok arról, hogy az antant meghamisította volna az etnikai térképeket, de történtek igazságtalanságok, pl. összefüggő magyar területek átvágása Burgenlandban, Felvidéken.
Kevert államokat muszáj volt nekik létrehozniuk, különben nem lettek volna életképesek a kis államok.
Én nem nagyítom fel a történelmi baklövéseinket.
Nem biztatok senkit megalázkodásra. A merjünk kicsik lenni jelszót viszont megfontolandónak tartom. Jézus is azt mondja, hogy aki a kicsin nem hű, az hogy lesz hű a nagyon? Illetve akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól még az is elvétetik, amije van.
5:39 de.
PENGE VÁLTÁS VÉGÉN – KÉRDEZEM:
MOND HAZAI LÁMPA TE ZSIDÓ VAGY? NYÍLT VÁLASZOD VÁROM, MERT ÉN TUDOM!
ID. KISS LÁSZLÓ
ui. írd le ide kivagy- ha mered!
7:39 de.
hazai lámpa
2016 november 25
7:53 du.
Bocs javítanék: „Ez a korabeli Európában mérsékeltnek mondható politika,”
jav.: Ez a korabeli Európában mérsékeltnek mondható politika, kivéve a csernovai tragédiát, ami csendőrsortűz volt szlovák tüntetők ellen a Magyar Királyságban 1907-ben, 15 halálos áldozattal.
5:15 du.
hazai lámpa
2016 november 25
5:45 du.
hazai lámpa
2016 november 25
8:35 du.
Úgy általában nem jellemző rád, de szerintem ezek a válaszok most nagyon önigazoló félrebeszéléseknek sikeredtek. Azon kívül pedig nem azt mondtam hogy, merjünk nagyok lenni, mert az irreális önámítás lenne, de a kicsinységbe való szándékos belegyugvás nem lehet jövedelmező távlati életcél.
11:31 de.
Katona Zsombor
2016 november 26
5:15 du.
Kérdéseket tettél föl, én meg válaszoltam. Bocs, hogy kicsit hosszabban, de nem tudtam, hogy milyen alapról indulunk.
1. Kifejtettem, hogy a magyar politikai elit nemzetiségi politikája a forradalom idején ragyogó volt, azonban a szabharc majd később a dualizmus idején átmentek dilettánsba a magyarok. Nagyon hibásnak tartom viszont a magyar kormányt (és ellenzékét) az alacsony életszínvonalban, ami nagy tömegeket érintett.
2. A nemzetiségiekből az egyszerű embereket nem hibáztatom, akik azt hitték, hogy az anyaországgal egyesülve majd jobb életük lesz, és nemzeti büszkeség volt nekik a saját nemzetállam. A kisebbségi politikusokat elítélem, mert túl mohók voltak, és Magyarország megszűnéséért harcoltak.
3. Az antant politikáját annyiban elfogadom, hogy egy háború után a győztesek sajnos kemény feltételeket diktálnak a vesztesnek, tehát önmagában valamennyi területveszteség és jóvátétel szerintem elfogadható. Trianonban azonban a konkurencia kiiktatása volt a cél, főleg a franciák akarták a németeket és a magyarokat lenyomni.
De összességében azt mondom, mégha ezért meg is kövezel, hogy Trianon nem volt nemzethalál, mert az angolszászok (Lloyd George, Wilson) nem engedték Franciaországnak hogy leradírozzák a magyarokat a térképről. Az anyagi veszteség súlyos volt, de ezt később megpróbálták ellensúlyozni a népszövetségi kölcsönnel.
11:57 de.
id Kiss László
2016 november 26
5:39 de.
Hess picsába, vén náci! Engem fenyegetsz, a fajmagyart?
12:26 du.
Katona Zsombor
2016 november 26
5:15 du.
Én nem mondom, hogy legyünk kicsik vagy nagyok, mert egy ország gazdagsága nem csak a méreten múlik. Személy szerint a mostaninál kicsit tágabb határokat tartanék ideálisnak, de végülis a mostani keretek közt se lehetetlen az erősebb gazdaság.
A magyar revíziós politika nem nagyon volt sikeres Trianon óta. Pl. a Hitler általi országbővítés értelmetlen, sőt káros kalandokba is belehajszolt minket. A kommunista időkben a téma tabusítása érthető, de érthetetlen, ahogy a ballib politika folytatta ezt a rendszerváltás után. A jobboldal kimerült sokáig a trianonos matricákban az autók hátsó szélvédőjén.
Orbán szétverte ezt a tabut is, ugye a volt liberális, jelenleg keresztény-nemzeti, kérdés mi jön ezután? Putyin farvizén követelni bármit, az lehet, hogy nagyon bejön, főleg ha Trump szabad kezet ad az orosz nagytesónak. De amíg Magyarországon az oligarchák tobzódnak, és csak a nagyon jól kereső háromgyerekes családoknak segít az adócsökkentés, addig itt sok lesz a szegény és lecsúszik majdnem az egész középosztály. Ezt akarja Orbán még kiterjeszteni és másokra erőszakolni? Agyrém.
10:16 du.
Miért van az, ha érzékenyen érintek valakit, vagy valamit, mindig durván reagál?
Aki fajtisztának vallja magát hazudik – mert nem tudja azt, hogy az lehetetlen! Aki akár csak gondolatan bántja a magyart az ne hivalkodjon azzal, hogy a magyarok érdekeit szolgálja! Mert nem kell nekünk az olyan magyar!
Csak röviden – ahova küld, az jó hely, mert a férfi ha abban szék lenne egész nap ott üldögélne – a náci meg szintén jó – mert nemzeti egy nációhoz tartozónak vallja magát – magyarul a család – én per pillanat a Kiss CSALÁDHOZ – ahol szintén van benne minden félé náció!
Olyant ír amivel fokozza a magyar gyűlöletet – amikor az általa esetben nem magyar rendőr nációhoz tartozó rendőr lőtt – olvasd el ezt a cikket:
A csernovai tömegbe szlovák rendőrök lőttek!
A csernovai tragédia 100 éve történt, ez egy rég lezárt történet. Rengeteget írtak már róla, őszintén szólva nem értem, miért kell manapság ezzel foglalkozni.
http://www.hunsor.se/kitekinto/csernovai071026.htm
ez meg egyértelmű: „…. Azon kívül pedig nem azt mondtam hogy, merjünk nagyok lenni, mert az irreális önámítás lenne,…”
De az is lehet, hogy tévedek, ami emberi dolog, mert jóindulatúlag ír ez a hazai lámpa! DE tudja, hogy én tudom – merünk nagyot mondani és mindent vissza – mindent vissza nem kérünk, ha nem követelünk! Ezt versbe is foglaltam, ízlelgesd minden sorát!
Tudom, hogy MAGYARORSZÁG FELTÁMAD.
Magyarország feltámad és élni virágozni fog,
Régi dicsőségében ragyogja be a teret a mindenséget,
Hiába mondják és írják, nem akarják látni nagy magyarországot,
Hát így nem is kisbetűvel naggyal lesz írva az égre.
Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG,
TE CSODÁS GYÖNYÖRŰ ORSZÁG,
MÁR NEM FOGUNK KÖNNYEZNI,HA RÁD GONDOLUNK.
Te feltámadott ország.
Most már szúrós a tekintetünk, mert felébredtünk.
Nem tudta kinevelni belőlünk az alja nép,
HAZASZERETETÜNK.
Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG.
Te csodás gyönyörű kagyló KÁRPÁTOM,
Kagyló ki benne az élet indult el útjára,
Visszatérek hozzád, mert szeretlek,
Tiszta szívből, teljes odaadással.
Életem is feláldozom érted,
Te gyönyörű tündéri csodás ország,
Tömörülünk, és szent koronánkat,
Méltóan most a fejedre helyezzük.
Bázakerettye 2009. október 29.-én, 03.00-órakor…
szeretettel: spartakusz…
spartakusz
3:29 de.
hazai lámpa. Hehe. Csanád is azt hitte a marhája.
8:58 de.
hazai lámpa
2016 november 27
11:31 de.
Az 1. ponthoz még.
Súlyosan hibásnak tartom a magyar politikai elitet, hogy megosztott volt abban, hogy a dualista Monarchiában maradjunk-e? A kormányzópárt a Habsburg Monarchia híve volt, de a 49-es függetlenségiek tele szájjal hirdették a Habsburgoktól elszakadást.
10:01 de.
id Kiss László
2016 november 27
10:16 du.
A mi családunkban csak egyfajta náció van, a magyar. Én dédszülőkig visszamenőleg egyik oldalról se tudok egyet se, aki nem magyarnak vallotta magát. Vallásilag színtiszta katolikus a család, és társadalmilag paraszti származású mindenkét szülői ág.
Az idézett mondatot nem én írtam, hanem Katona Zs., tedd föl a szemüveged, ha már olvasni nem tudsz!
Én a régi Magyarországból nem az urak országát sírom vissza, hanem mindenki Magyarországát. Illetve nemzetiségileg nem megyek a falnak, ha vannak román, szlovák tömbök az országban, mert ha bármit is visszakövetelsz, az bizony azzal jár, hogy több nemzetiségű lenne az ország újra!
10:12 de.
id Kiss László
2016 november 27
10:16 du.
Babits Mihály: Csonka Magyarország (részlet)
„Nekem van rá jogom!
Én elkiálthatom:
Igazság!
Ti eldobtátok ezt a szót, mint bolond a fegyverét, szegény testvéreim!
s csak gyenge izmotok maradt, csak puszta kezetek, meztelen
mely bilincsekbe verve, ha üt, csak önmagát ütheti esztelen
sem lázadni nem tud, sem meghajolni az Ércbálvány előtt igazán –
de hát az Ércbálvány hazája lettél-e, hazám?
Van-e reményed abban?
a sötét utakban?
Nem! – Csak a napban!
mely éget a kövön és ragyog a patakban.
Ti azt mondtátok: Döntsön az erőszak!
s hangotok zavart most, mint mocsarak habja.
De én azt mondom: dönt majd az erős Nap!
Kitárom tiszta szavamat a Napra.”
10:16 de.
id Kiss László
2016 november 27
10:16 du.
A csernovai sortűzzel azért foglalkoznak, te alulinformált, mert Szlovákiában az nemzeti emléknap!
Mintahogy a Fico Szvatopluknak is szobrot állított, akitől a magyarok úgymond „elrabolták” az országát.
10:22 de.
Katona Zsombor
2016 november 26
5:15 du.
Zsomborka. lt (öregÖ hölgyismerősöm szerint, nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos..
10:29 de.
hazai lámpa
2016 november 28
8:58 de.
Most lőtted lábon magad a Horthy korszakkal kapcoltosan…
11:00 de.
falusi
2016 november 28
10:29 de.
Én a dualizmus koráról beszélek.
11:24 de.
hazai lámpa
2016 november 28
11:00 de.
Folyamat, következmény. Az 1850-es, 60-as években átrendeződtek az európai hatalmi viszonyok: Ausztria elveszítette korábbi legfőbb szövetségese, Oroszország támogatását, a Krími háborúban nyújtott passzivitása miatt, majd az 1859 –es háborúban a Piemont-Franciaország közti szövetség legyőzte hadseregét, és így Ferenc József elvesztette Lombardiát. Az olasz és a német egységtörekvések sikere új helyzetet teremtett a bécsi udvar számára. Poroszország előbb gazdaságilag, majd Otto von Bismarck vezetésével a Német Szövetségen belül politikailag is Ausztria fölé kerekedett. Az 1866 –os porosz-osztrák háború ismét Bécs vereségét hozta, amikor a császári haderő Königgrätznél meghátrálásra kényszerült. A háború elvesztésével Ferenc Józsefnek újabb tartományról – Velencéről – kellett lemondania. A sorozatos kudarcok, és az 1860 –as években felerősödő pénzügyi válság végül rákényszerítette Ferenc Józsefet a magyarokkal való mielőbbi megállapodásra.
Az 1867-ben létrejött kiegyezéssel Ausztriát és Magyarországot – a Pragmatica Sanctio szellemében – a közös uralkodó személye mellett a közösen irányított külügy, a hadügy és a pénzügy kötötte össze, egészen 1918-ig! Akkor esett bele a kulmantyű a ventillátorba..
Horthyt pedig nemlehet leválasztani, mert folyamat. Nemengedte Budapestre a trónörököst. Ennyi.
12:04 du.
falusi
2016 november 28
11:24 de.
Horthy csak az antant meg kisantant követelését vette figyelembe. Tehát 1920 után föl se merülhetett, hogy Ausztria és Magyarország egyesüljön, pláne hogy Habsburg uralkodó alatt.
Biztos lettek volna ennek hívei, meg a Károly királyságának, de csak Magyarországon, ahogy egyéb verzióknak is. Manapság divat az Osztrák-Magyar Monarchiáról nosztalgiázni jobboldalon, de ezeket a tűzre vetnék a harmincmilliós Magyar Királyságról ábrándozók.
12:26 du.
hazai lámpa
2016 november 28
12:04 du.
Nemcsakhogy figyelembe, hanem meghajózgatta annak farvizét.. =Hamáeccer lovastengerész..)
Magyarország -gyakorlatilag,- dacára a Tanácsköztársaság alattkikiáltottaknak, a világ szemében része volt az Osztrák -Magyar Monatchiának. Így lett vsztes, csonkított, leamortizált és kirekesztett. Nem Magyar Köztársaságként.
Vagyis Horthy – a Habsburgokra feesküdött,- eccerűen lesqarta az esküjét.
Úr ő, monjon a szomszéd bármit..
7:21 de.
Több alkalommal figyeltem a Trianonról szóló vitákat és néha nem is hittem,hogy a kommenteket olyan emberek írták akik szerintem csak magyarul beszélnek,de a hottentották sem fogadnák be maguk közé, a magyarok jó voltából Magyarországot mondják hazájuknak, ott élnek és beleszarnak naponta saját kis hazájukba. Csak ilyenkor látszik mennyi magyarul beszélő szar van Magyarországon. Ha tőlem függne mielőtt az ilyen témákat vitára bocsátanám először a Magyarországon élősködő, idegen és hazaáruló elemeket írtanám ki, milyen jót tenne pl.Franciaország gazdaságának, iparának, kereskedelmi mérlegének, ha rendelbnék pl vagy 1000 darab nyaktilót és azokat dolgoztatnánk, amíg eltűnnek azoknak a leszármazottjai, akiknek az apukájuk, nagyapukájuk részese volt a trianoni gazemberségben, és most az unokák agyalágyult érvekkel hozakodnak elő egy történelmi igazságtalanság védelmére. A Trianonhoz vezető útnbak nemcsak egy oka volt, az okokat nem akarom elemezni, de 1920-ban a nemzeti kissebbségeknek joguk nem volt területet követelni az akkori Magyarország területéből. Kb 1400 ig, románokról nem lehetett hallani Erdélyben, kb 1600-ig szerbekről nem lehetett hallani az akkori Magyarország területén. Ezeknek az 1920-ban élő ősei mind bevándorlók, vagy menekültek, ésetleg munkára behívottak voltak (lásd a Nyugati Szigethegység) mócait, akik 1784-es lázadásukkor köszönetként ezrével gyilkolták a magyarokat. Ezt a nemes tettet Iancu a mócok gyilkos vezére 1848-ban megismételte. A szlovákok seholsem voltak, saját államuk sohasem volt, a szászok Ferenc Józsefnek tapsikáltak, orosz vezetők voltak, ezeket a hétpróbás gazembereket melengette Magyarország szívén évszázadok alatt. Amíg ezek a bevándorlók szépen szaporodtak, addig a magyarok a törökkel, tatárral, a belső ellenséggel vivott hacokban a Trianont előidéző nyugatot védte, úgy hogy a 150 éves török uralom végére a 4 milliós Magyarország egy millióra csökkent.Mondjuk ki az igazat: hiába a nemzeti kisebbségek összlétszáma kb a magyarokéval volt egyenlő, joguk semmiféle alapon nem volt, hogy Magyarország területéből kapjanak árulásukért bért.Ha Romániától elvennék csak az 1912 es balkáni rabló háborúban, és 1920-ban jogtalanul kapott területeket, ezzel annyira jelentéktelen kisországgá válna,mint Albánia. Bármit hozunk is fel Trianon védelmére, egy dolog igaz, Erdély, Bácska Bánát , Délvidék, Felvidék 1920-ig sohasem tartozott egyik utódállamhoz sem, hanem mindeg a Magyar Királysághoz. Ezzel megmondtam Trianon igazságosságát, és a trianoni diktátum lényegét.Kiért és miért vágták 7 felé a Magyar Monarchiát az egy más lapra tartozik. Az épeszű történészek azt mondják egy 500 éves folyamat eredménye.Ebbe, amíg magyar él ezen a Földön belenyugodni, nem lehet. Akik a magyarság többségét vitatják azoknak azt írhatom, hogy az 1920-ban véglegesíített elcsatolt határok még az etnikai határokat sem közelítették meg, mert a csehek a Dunán akartak hajókázni.A románoknak feltétlen kellett Nagyvárad, Szatmárt és Nagy Bányát összekötő vasútvonal, tehát a magyarok és a nemzetiségek aránya nem szerepelt a döntő érvek között, ha házbéres házba költőzöl, az a tény, hogy a te családod népesebb , mint atulajdonosé, még nemn ad tulajdonjogot.