Álhírek és politikai hangulatkeltés az interneten — Mi magunk okozzuk a világháló ártalmait
Igen tanulságos amerikai történet olvasható az index.hu-n a világháló egyre erősebben érzékelhető negatív hatásairól.
Az amerikai elnökválasztás után tüntetések zajlottak a végeredményt kifogásolva több városban is. A texasi Austinban is sor került ilyen megmozdulásra. Az állam ugyan a republikánusok egyik támaszának számít, a várost viszont inkább liberális fellegvárként tartják számon. Az eset egyik főszereplője, Eric Tucker sem Trump-szavazó de hevesen Clinton ellenesként jellemzi magát. Inkább felháborították tehát a szavazás végeredményét kétségbe vonó megmozdulások. A városban lefényképezett egy parkolót, ahol rengeteg egyforma busz sorakozott, mintegy 5 kilométerre a tüntetés helyszínétől. A fotót azzal a kommentárral küldte föl a twiterre, hogy lám, szervezett, valakik által pénzelt megmozdulásokról van szó.
Mr. Tucker mintegy 40 követője sebtében továbbadta a „hírt”, ami szélsebesen – november 9-én estétől 11-én délelőttig – bekerült a jelentősebb újságok, tévék híradásaiba is, sőt Mr. Trump egy bejegyzésében úgy fogalmazott: hivatásos tüntetők demonstrálnak ellene. Így gyakorlatilag az egész jobboldali blogoszféra értesülhetett az „ármánykodásról”.
11-én délelőtt az ABC helyi adásában a Tableau szóvivője elmondta: a buszok annak a 12 ezer fős konferenciának a résztvevőit szállították, amelyet a cég rendezett a városban. A cáfolat csaknem azonnal megjelent a neten, az újságokban, tévéadásokban. Maga mr. Tucker is elnézést kért a twitteren, nagy piros FALSE felirattal ellátva a fotókat.
Kérdés, hogy a cáfolat mennyi emberhez jutott el végül, de még az is, hogy hányan hitték el. Minden társadalomban vannak a konteókban hívők, akik szerint a cáfolat is lehet valamiféle láthatatlan „vezérkar” műve.
Nemcsak a pszichológusok állítják, mi magunk is tapasztalhatjuk: az emberek szívesen elhiszik a téves, hamis hírt is – főként, ha passzol a világlátásukhoz, előítéleteikhez.
Mi magunk okozzuk tehát a világháló ártalmait.
A Facebook most kísérletet tesz az álhírek kiszűrésére. De nincs könnyű dolga, hiszen nem szeretné elveszíteni azokat a milliókat, akik éppen amiatt járnak az oldalra, hogy ott minden korlát nélkül kifejtsék nézeteiket – gyakran használva ehhez ellenőrizetlen információkat.
Nem új jelenség ez, hiszen Magyarországon is gyakori érv volt régebben, hogy: Megírta az újság, hallottuk a tévében! Csakhogy amíg egy újsághír több nap alatt jutott el százezrekhez, és a tévéből sem tájékozódott 1-2 milliónál több ember (magyar viszonyokról van szó), addig a twitter üzenet vagy facebook bejegyzés órák alatt elér akár több százmillió embert is.
Mit tehetünk ezellen? Az okos tanácsok egyike szerint csak olyan információkat fogadjunk el, amiről olyan helyen értesültünk, amelyről joggal és okkal tételezhetjük fel, hogy az alaphírt ellenőrizték. A forrás megjelölése (honnan tudja) többnyire erősíti a hitelességet, de azért nem minden. Nem véletlen, hogy hivatásos újságírónak kötelessége hogy információiért felelősséget vállaljon. A forrás megjelölése persze nem egyszerű, hiszen az informátort is fenyegetheti veszély. Ne csak arra az esetre gondoljunk, amikor „közelálló” súg egyet-mást az újságírónak. Vagy amikor az újságíró egy elejtett megjegyzést félreértve kombinál tovább. Akár az életét is veszélynek teheti ki, aki hatalmas vagyonok keletkezésének bűnös útjaira világít rá.
Persze, nem ma jöttünk a hathuszassal, okkal gyanakszunk, ha egy személyt, vagy egy zárt kört gyakran ér ilyen-olyan vád. Van erre egy kifejező magyar mondás: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja…
Viszont nem járhatunk utána személyesen minden hír hátterének. Kinek-minek hihetünk tehát? Például az amerikai esetet én sem személyesen láttam, nem jártam Austinban, nem beszéltem mr. Truckerrel, sem más szereplőkkel, sőt – mivel nem twitterezek – a lavinát elindító fotókat is csak az index.hu cikkében láttam. Akkor mire alapozom, hogy valószínűleg megtörtént az eset?
Több megfontolás is szerepet játszhat. Miért lenne érdeke egy magyar honlapnak az amerikai választások körüli eseményeknek ilyen interpretálása? Ráadásul nem is a külpolitika, vagy a vélemény rovatban jelent meg, hanem a tech rovatban, ami mindig kevésbé látogatott az előbbieknél.
A döntő érv mindig az marad: elég hiteles-e az illető médium, bízom-e abban, hogy nem a cikkíró találta ki az egészet?
Úgy vélem, ebben az esetben a kulcsszó a bizalom. De nemcsak ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy a politikai történések, vagyis a közügyek elérhetőségének tömegessé válása, no meg persze az a tény, hogy a választásokkor ez a tömeg döntheti el egy-egy politikai szereplő helyét a társadalom irányításában, nélkülözhetetlenné teszi a nyilvánossághoz szóló minden időben meglévő felelőssége mellett a hírfogyasztó felelősségét is.
Akik olvasták más írásaimat, tudhatják: viszonylag szilárdak a nézeteim, és a legkevésbé sem kedvelem a jelenlegi magyar kormány intézkedéseit. Tagjairól nem tudok beszélni, hiszen nem ismerem őket, bár vannak kirívóan bugyutának tűnő, és feltűnően mellébeszélő személyei. Mégsem gondolom, hogy az a két és fél millió magyar, aki a mai kormányra szavazott, mind „megvezetett birka” vagy „lefizetett nyalonc” lenne. Nem kedvelem azokat a hozzászólásokat sem, amelyek kizárólag a másik (vagy a szerző) ostorozásával vannak elfoglalva, láthatóan tudomást sem véve az eredeti cikkben leírtakról. De szívesen meghallgatnám azok véleményét is az adott témáról, akiknek a szókészlete kimerül a „gyilkos hazug komcsik” hangoztatásában.
Vannak természetesen a jobboldalon is olyan orgánumok, amelyek cikkeit érdemes olvasni – sok megfontolandó érv jelenik meg ezekben. Ilyen pl. a mandiner.hu vagy a Heti Válasz, legújabban a Hír TV. Persze senki sem folttalan – még a hitelességére mindig kényes Népszabadság is beleszaladt 22 évvel ezelőtt egy nem kellően ellenőrzött esetbe.
Sokan siránkoznak a „magyarok széthúzásán”, holott többnyire csak arról van szó: nem látjuk egyformán az életet mi magyarok sem. Tegyük hozzá: szerencsére.
Talán élhetőbb lenne a világ, ha néha szóba állnánk egymással, vitáznánk arról, ki hogy látja a magyar jövőt, és miért éppen úgy?
Az indító történetet itt olvashatják, A következtetéseket pedig mindenkinek magának kell levonnia.
Ps: Arról is érdemes lenne vitázni, hogy miért „bűn”, ha egy tüntetést megszerveznek? Mindenki tudja, ahhoz, hogy egy helyen, egy időben, egy célból sokan összejöjjenek, ahhoz legalább egy meghívó kell, helyszínnel, időponttal, minél több emberhez eljuttatva. Ez meg már költség, ahogy a hangosítás, vagy – ó borzalom! – az egyetértők eljutásának megszervezése is. Jókora álszentség kell ahhoz, hogy valaki egyrészt ostorozza a választópolgárok közönyét, másrészt meg forgassa a szemeit, hogy „ki fizette?”.
Rátesi Margit
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
11:04 de.
Fontos téma és bölcs szavak. A probléma elsősorban onnan származik, hogy a közösség más fajta élőlény mint a személy. Ha egy személynek többféle identitása van pszihopatának hívjuk. Ha egy társadalomnak többféle identitása van, azt egészségesnek tartjuk. A magyar társadalom azért beteg, mert vezetői a nemzeti összefogás alatt csak egyfajta identitásnak adnak teret, nem az egészséges fejlődésnek, hanem a beteges, egydimenziós nép-nemzeti mintának engednek teret. Aki többféle igazságot látt azt hazaárulóként kiközösítik.
A lényeg: az egészséges társadalmak több féle, egymással versengő értékek halmaza. A politikát az egymástól eltérő érdekek békés megmérettetése, a verseny békés keretek közötti lebonyolításának céljából találták ki a Görögök vagy 3,000 évvel ezelőtt, játékszabályait Arisztotelész könyveiben megtalálhatjuk. Sajnos, a magyarok, a politikai kultúra terepén, külhoni erők, vagy saját vezetőik hiányosságainak köszönhetően, e szabályokat mindmáig képtelenek voltak elsajátítani. A mai közélet vezetői, akár itt a diaszpórában vagy odahaza, a politizálást hátráltatják, csendet akarnak, a politizálás ellen prédikálnak.
Az internet, és az új kommunikációs technológiák, a magyar politikai kultúra terepén még nagyobb felfordulást képessek tenni mint ott, ahol a demokráciának, a civilizált társadalmi párbeszédnek mélyebb gyökerei vannak. Nehéz idők várnak mindnyájunkra, hisz az új kommunikációs technológiák, illetve, e technológiákhoz kifejlesztett nyelvezetek egyre nehezebbé teszik hogy a tömegek meg tudják különböztetni a tényeeket az illúzióktól a hazugságot az igazságtól.
Nagy a felelősége azoknak, akik az igazságos politikai verseny, a politikai diskurzus etikai szabályainak fenntartását szorgalmazzák. Sajnos, e területtel együttjár, hogy néha pofozkodni is kell. A politikai korrektség ma már gyakran hatástalan, sőt, káros hatással is járhat. Ma már nem elég kizárólag az értelem nyelvén beszélni, és főleg azokkal szemben akik ennek a nyelvnek már hátat fordítottak, és kizárólag az érzelem nyelvén kommunikálnak. A demokratáknak nem csak filozófusokra, hanem jól edzett, keménybőrű, izmos utcai harcosokra is szükségük van, de kizárólag olyanokra, akik ismerik és tisztelik a politikai diskurzus etikai szabályait.
11:21 de.
Én innen Kanadából figyeltem az amerikai fejleményeket, semmi mást nem használva. No Facebook stb. Láttam a hatalmas tűntetéseket az amerikai diákságot, ahogy városról városra mentek a tűntetések,.
Bennem is felmerült, az a kérdés, vajon ki és hogyan szervezte meg, a választás UTÁN ezt?
Azt hiszem annak aki utánajárt hinni lehet, az eredetről.
11:26 de.
Még annyit, nem kell lefizetni amerikai egyetemistákat egy kis balhéért.
6:43 du.
Természetes jelenség, több ezer éve ismert, pletykának hívják. Csak most „egy kicsit” elhatalmasodott. Ameddig csak kis közösségekben fordulhatott elő, mert a hamis információ lassan terjedt és túl messzire nem jutott, addig megtanultuk kezelni, helyére tenni, ha szükséges volt, utána nézni, ha nem volt túl fontos, figyelmen kívül hagyni vagy elfelejteni. Ezt nem is nagyon lehetett politikai célokra felhasználni, országos méretekben semmi esetre sem. Még a XIX. században is, bár már voltak újságok, csak korlátozottan hatott, hiszen olvasni csak kevesen tudtak, és az írástudóknak többnyire volt felelősségérzetük.
A tömegkommunikáció túl gyors kiterjedésével azonban egyre nagyobb szerepet kapott, ugyanakkor nem tanultunk meg alkalmazkodni hozzá, és kezelni, mint valaha a pletykát. Elsősorban ezt az alkalmazkodási folyamatot – a hamis hír felismerését és negligálását kellene megtanulnunk. Nyilván ez nem a politika (mint kihasználó és haszonélvező) fogja forszírozni, hanem nekünk egyenként kell felnőni a feladathoz.
Ellent mondok Göllner Andrásnak: ez nem magyar betegség, hanem az egész emberiségé. Ezért van Trump-unk, brexitünk, és egész Európában migráncsozásunk.
Egy érdekes analógia: Az ókori görögök óta egészen a XVI. századig rengeteg tudós és rengeteg sarlatán működött a természettudományban, töméntelen sok elgondolás született a világmindenség működéséről, mégis igen csak nehezen haladt a technikai fejlődés. Amíg Galilei fel nem ismerte és meg nem tanította nekünk az egyes elméletek igazolási módszereit, a mérést, a kísérletet és a matematikai interpretációt.
Nyilvánvalóan most egy újabb ugrás fog bekövetkezni az emberiség gondolkodásában. Persze elől jár a politika, mint élősködő, bár ez (úgy gondolom) csak rövid periódus az emberiség életében, de persze nekem, nekünk – az egyes embernek – hosszú lehet. Keményebb kérdés, hogy ugyanez jelenség mennyire fog hatni a tudományok fejlődésére. Társadalomtudományokban már ma is eléggé felhígult a tudományosság, de ma már a természettudományokat is kikezdi a bizonyítatlanság. Egyre több képzett ember képzeli magát „tudósnak” a neten. Képzett fizikusok, mérnökök is. Ha ez meggyökeresedik, az a technika stagnálását vonja maga után, ami akár segítheti is az emberiséget az ösztönös túlélésben. Tudom, ez merészen hangzik, de pontosan egyfajta stagnáláshoz, egyensúlyhoz vezethet.
Szóval nemigen látunk át egy annyira bonyolult rendszert, mint a társadalom. Bár, tudomásom szerint a tudománynak vannak már olyan „elit” ágai, amelyek statisztikai módszerekkel tudják elemezni ezt a helyzetet. De ez csak keveseknek adatik meg, szemben a fizikával, amit még mindnyájan tanultunk az általános iskolában is.
8:13 du.
@ Almási Alma
„Ellent mondok Göllner Andrásnak: ez nem magyar betegség”
Ne tessék kiforgatni a szavaimat. Amit most csinált az egy jó példája az ál-hírterjesztésnek és ellentétben áll a tényekkel.
Sose állítottam, hogy az ami egyre erősebben terjed világszerte – nevezetesen, a kommunikációs technológiák forradalmának köszönhető társadalmi megosztottság, vagy fragmentáció, a szeretet látszatát keltő politikai átverések gyarapodása – az egy magyar betegség lenne.
Az álláspont amit itt lezseren rám ken, kb egy szinten mozog a Figyelő állításával, mely szerint komcsi dumát nyomok és Gyurcsány előretolt ügynöke vagyok Kanadában. Tessék figyelmesebben olvasni amit mondok, mert a slendriánságot nem díjazom 🙂
Hogy ne keljen vissza olvasnia tessék itt van amit mondtam. Egy szó sincs itt valamiféle magyar betegségről.
„Nehéz idők várnak mindnyájunkra, hisz az új kommunikációs technológiák, illetve, e technológiákhoz kifejlesztett nyelvezetek egyre nehezebbé teszik hogy a tömegek meg tudják különböztetni a tényeeket az illúzióktól a hazugságot az igazságtól.”
11:57 du.
Goolner Andras es Almasi Eva,
Tudjak, felnott egy generacio, aki nem akar ures bla bla bla -t.
Ha jol akartam elaludni, akkor betettem egy Hillary speech -et, biztos belealudtam.
Annak ellenere nyert Trump, hogy mindenki ismetlem MINDENKI (media, zeneszek, szineszek, republikanusok) ellene volt.
NY Times megalazta azokat akik Trump szavazokat.
CNN neztem a valasztasokat. Nem mertek kimondani hogy vege. Mar beszelt Trump amikor bejelentettek hogy nyert.
Mekkora orom volt 8 eve, amikor Obama lett az elnok. Megvaltozik minden, gondoltuk. Es mi lett ?
A vilagban: ISIS, Sziria, Lybia, menekultvalsag Europban, arab tavasz, Iran -al kiegyezes, hideghaboru az oroszokkal, Ukrajna, es meg sorolhatnam.
Az Usa -ban: 2008 krizis nem megoldasa, autogyarak hanyatlasa, amerikai multik kivonulasa az usa -bol, rasszizmus nacizmus erosodese, Obama care amit a lakossag 80% nem szeret, es meg sorolhatnam.
Hogy Trump demagog ? Persze hogy az. De valahogy osszintebbnek tunt es kozvetlenebbnek, emberiebbnek tunt mint Hillary.
Azzal csak hogy szidjuk Trumpot nem lehet valasztast nyerni.
Idem Magyarorszagon. A balaldal ameddig csak azzal foglalkozik hogy levaltsak Orban -t, es egymas kozott veszekednek, nem haladnak elore.
Sajnos, ameddig Gyurcsany a megmondo ember a baloldalon, addig nem lesznek kormanyon. Ezt tudja a tobbi part is, de nem merik igy kimondani.
2:04 de.
Ejnye, kedve Göllner András, ez bizony övön aluli volt… 😀
Idézem, ahogyan az ön klavijából olvastam: „A MAGYAR TÁRSADALOM azért beteg, mert vezetői a nemzeti összefogás alatt csak egyfajta identitásnak adnak teret, nem az egészséges fejlődésnek, hanem a beteges, egydimenziós nép-nemzeti mintának engednek teret.”
Erre írtam, hogy nem speciális magyar betegség. Lehet, hogy a nyugati világ legfejlettebb részén – de csak ott! – volt egy rövid idő, amikor ez a gondolkodásmód egy kicsikét alábbhagyott, de mára ez erősen visszafordulóban van.
A face-n kerengett egy felvétel a kivilágított birkák terelgetésének eredményességéről. Erre írtam én, hogy érzem, én is ott vagyok a balszélen… Kedves András, maga nem érez soha hasonlót?
https://www.facebook.com/weber.maria.7/posts/10202387571207410
4:13 de.
Kedves akárki!
Mint már írtam sokszor, a baloldalnak – és általában a politikusnak – dolgozni, szervezni, tanítani kéne az embereket a tényszerű, érzelemmentes politizálásra. Ezt azonban saját érdekükben nem teszik, hiszen az érzelmek felszításának eszközével szoktak győzni. Mi itt Magyarországon néhányan azt képzeltük, hogy ennek a szocialista berendezkedés az oka, és majd valami liberális-konzervatív polgári rendszer változást hoz ezen. Na, én ebben végleg csalódtam.
Pillanatnyilag még mindig az emberiség alapvető értéknek tekinti az érzelmeket, és az érzelemvezérelt életmódot. Én viszont nem ezt tanultam a szüleimtől, úgyhogy sohasem fogok már sehová sem beilleszkedni, sajnos.
Tavaly átéltem egy civil baráti szervezeten belüli krízist, ahol a „vezetők” váltig hangoztatták, hogy a többség dönt, a kisebbségnek pedig kuss: ez a DEMOKRÁCIA. Hát én nem értettem ezzel egyet, de elég nehéz volt érvelni ellenük (le is győztek, mi tagadás, beadtam a derekam). Most olvastam, hogy Umberto Eco összegyűjtötte a fasizmus főbb ismérveit, és éppen ez a többség-kisebbség felfogás az egyik.
6:51 de.
Almási Alma
2016 november 25
6:43 du.
Én például nem tartom magam tudósnak, de igyekszem a tudomány szabályait betartani, ha történelemről kommentelek.
Viszont abban van valami vicces, mikor a kommunista történelemhamisítás három nyugdíjas szajkója (Göllner a harmadik) azon sopánkodik itt, hogy a neten terjed a butaság! Megjegyzem a fenti hírről öt perc alatt kiderült, hogy hazugság, de a kommunista áltörténelem 27 évvel a rendszerváltás után is mérgezi a magyar közéletet.
6:51 de.
Kedves Alma! „…a politika, mint élősködő”. Ezzel az erővel azt is mondhattad volna, hogy „a hegesztés, mint élősködő”, vagy a „függönyvarrás, mint élősködő”. a politika nem rossz és nem jó: egyik eszköze a társadalom megismerésének, irányításának, annak, amit Göllner András így fogalmazott: „a közösség másfajta élőlény, mint a személy”.
DE. A fenti – világszerte – tapasztalható jelenség szerintem egyetlen ellenszere az irányító döntések minél nagyobb nyilvánossága, a döntéshozók rászorítása döntéseik megvédésére. Erre való a demokrácia. Talán itthon (Mo-n) nem is fogják fel, micsoda arculcsapása – nem a demokráciának -, a „népakaratnak” egy olyan miniszterelnöki válasz, hogyha nem tetszik a falumban épített kisvasút, majd meghosszabbítom Bicskéig. Holott érvelhetett volna akár: a terület szépségének, (tényleg szép tája a Válvölgy az országnak) értékeinek bemutatásához fejleszteni kell. A fejlesztés pedig az itt élőket is jobb helyzetbe hozza, hiszen munkahelyeket teremt. Nem a mai, napi 5-6 utasnak épült a pálya, hanem a jövő 100-200, netán ezer emberének, akik itt komfortos módon pihenhetnek. Más kérdés, hogy én pl. azt hoztam volna föl, hogy a meglévő, már ismert értékeink megóvására kellett volna fordítani a pénzt, hiszen nem jut mindenre egyszerre.
Innentől aztán a politikai diskurzus – amelynek nemcsak a politikusok a résztvevői, sőt! – teljesen irracionális irányba fordul.
Nagyon jól demonstrálja ezt a helyzetet Akárki, akinek mindenről szinte kizárólag az általa nem kedvelt politikus jut eszébe. Ugyanez a helyzet, ha valaki csak „orbánozni” tud: a jelenlegi kormányfőnek nem az a baja, hogy úgy hívják, ahogy. Hanem az, hogy képtelen az ország EGÉSZÉBEN (a világról már nem is beszélek) gondolkodni – kizárólag a saját megrögzült előítéletei vezetik a döntéseit. És mivel a saját oldalán gondosan kiirtott minden vitát, érvelést, nincs valódi kontrollja cselekedeteinek. (Ez egyébként a személyi kultusznak nevezett politikai irányítási mód lényege.) Az ellenőrizhetetlen hatalom ezért életveszélyes minden közösség számára.
9:18 de.
Kedves Almasi Alma,
Politikai kulturat tanitani,amirol ir, szinte lehetetlen. Talan csak a kommunistak, probaltak agymosni a gyerekeket az iskolakban, kissebb nagyobb sikerrel. Latjuk az eredenyt.Ja, es az egyhazak, de az mas tema.
A politikusok, partok, a legtobbszor nem a Nep erdekeit nezik, hanem az ujravalasztast, csak olyan dolgokba mennek bele,amibol gyoztesen jonnek ki.
A legtobb politikus a feltett kerdesre, sosem fog igennel vagy nemmel valaszolni. Azt is latjak a valasztok, amikor a politikus, nem oszinte.
Rengeteg politikus, allami cegvezeto,uszoszovetseg elnoke,stb,stb, nem mondana le, annak ellenere hogy a felmeresek alapjan 90% a lakossagnak azt szeretne.
Vegyuk Gyarfas peldajat. Hiba a kozvelemeny, uszok, edzok ellene vannak, csak nem mond le. Hogy is van ez ?
De idem, anno Gyurcsany, Rogan, Habonyi, es sorlhatnam. Ez a demokracia ?
Szerintem a jovo a meritokracia -e.
https://en.wikipedia.org/wiki/Meritocracy
11:23 de.
Tisztelt Akárki!
1. Tiszta üres agyat felesleges mosni.Honnan szedi ezeket a súlytalan közhelyeket? Látott már egyetlen élő kommunistát öt méternél közelebbről? Olvasott már valamit egy néhai kommunistától?
2. Gyárfás ügye nem érdekel különösebben. Honnan tudja, hogy a lakosság 90%-a a távozását akarja? Mi köze a lakosságnak az úszószövetség vezetőségéhez, azon kívül, hogy pontosan számoljon el a közpénzekkel? Pontosan tudja a „lakosság 90%-a”, hogy milyen új edzés módszereket kellene alkalmazni? Mellesleg az egyik legsikeresebb magyar sportág, tehát, ha szükség is van változásokra – nyilván van -, akkor azt a sportág résztvevőinek kell meglépniük. Minden társadalmi egyesület szabályok alapján működik. A szövetség tagjainak össze kell hívniuk a közgyűlést, ahol saját szabályaik szerint új vezetőséget kell választani, vagy újraválasztani a régit. Én nem tudom eldönteni a sajtó alapján, hogy kinek van nagyobb igazsága. Nem biztos, hogy annak, aki hangosabban kiabál. Az ezzel foglalkozók többsége azonban el tudja dönteni, sőt kötelességük eldönteni. De talán nem véletlen, hogy eddig nem álltak az úszók tömegesen Gyárfás ellen. Miért mondana le? Nem kapták lopáson, hazugságon. Nem ismerem az illetőt, nem tudom, hogyan dolgozik – ezt az úszók joga és kötelessége eldönteni. Pupu zseniális hasonlatával: nem biztos, hogy aki a leggyorsabban fut, azt tudja a legjobb falábat faragni a többieknek.
Miért mondana le pl. Habony, amikor homályos keretű megbízása nem választott tisztség – a foglalkoztatójának kell döntenie. Gyurcsány anno megkapta a bizalmat az országgyűléstől. Rogán miért mondana le, ha folyamatosan újraválasztják? A viselt dolgaiért az őt miniszternek kinevező első szolga a felelős.
A demokrácia nem az, amikor minden körülmények között nekem van igazam.
11:30 de.
Kedves talalom és akarki…
Amikor azt írom, a politika élősködő, akkor ezzel azt akarom mondani, hogy nem a politika céljainak megfelelően működik. Politikust ugyanis nem azért választunk, hogy legyen valaki, aki lenyúlja a pénzt, hanem azért, hogy valaki a KÖRÜLMÉNYEK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL JÓL INTÉZZE AZ ORSZÁG DOLGAIT – az ország polgárainak az érdekében. Gyanítom, a világon kevés ilyen politikus van és volt, a sors iróniája, hogy Kádár például – diktatúra ide vagy oda – ezt jól csinálta.
Tehát fenntartom az élősködő jelzőt, legfeljebb a politikust vagyok hajlandó idézőjelbe tenni. Tehát: a „politikus” élősködő…
11:47 de.
kedves hazai lámpa!
A neten terjedő történetek már csak ilyenek, vagy kiderül róluk, hogy tévedések, vagy nem. De az, hogy valamelyik ne adj isten szándékos hazugság, hát az már sokkal kevésbé derül ki… Ráadásul a net olyan, mint egy rettentően vísszhangos terem. Mindent újra meg újra elismétel, függetlenül az igazságtartalmától.
Itt van például akarki példája az úszókról. Gyárfás, mint a fekete ördög… Csakhogy egy sportszövetség nem úgy működik – úgy nem is működhet jól – hogy az úszó mondja meg, ki hány kört ússzon, milyen versenyen induljon. Mi, a „demokratikus közvélemény” jószerivel semmit sem tudunk a belső viszályokról, a munka lényegéről, vagyis arról, hogy kinek van igaza. De azért „demokratikusan” bele akarunk pofázni, kibic a partvonalról. És Katinka, a mi Jeanne d’Arc-unk rá is játszik erre – a maga részéről persze naiv hittel. Csak éppen nem tudni, ki az, aki súg…
(A fentieket sportolói és portvezetői múltam és tapasztalatom alapján mondom. A sport ugyanis nem politika, hanem szakma…)
12:03 du.
Almási Alma
„Megélhetési politikus”?
12:39 du.
Kedves Almasi Alma.
Hogy a politikus az eloskodo, totalisan egyetertunk. Miert is akar valaki politikus lenni ? Nem akarom leegyszerusiteni a helyzetet, de van 2 nagy kategoria amiert igen. Kisdiktator legyen, vagy penzeket nyuljon le. Persze van becsuletes politikus is, de azt nagyitoval kell keresni.
A masik nagy problema, hogy rengeteg politikus mivel 20-30 eve van mar a partban, es megvalasztottak, miniszter lesz. Total nem ert hozza, de mivel a partban nincs mas, vagy aki jo lenne az nem megvalasztott parlamenti kepviselo, igy latszik is az eredmeny.
Ezert mas a meritokracia. Egy idealis tarsadalomban (ami nincs), csak erdemek alapjan lehetne valaki miniszter, vagy allamtitkar. Partok nem leteznenek, csak ertekek. Ugyanugy mint a realis eletben kene minisztereket valasztani. CV alapjan, tobb jelolt, esetleg tv vita, es a nep valasztana (interneten is lehetne szavazni). Persze ez utopia, mint a komminizmus, de akkor a nep is kozvetve donthetne, nem csak 4 evente, a szar vagy megszarabb politikusok kozott.
Nem elek Magyarorszagon, csak olvasom a fejlemenyeket a magyar politikusokrol, gegszterekrol, kiskiralyokrol, diktatorokrol.
Mivel a fidesznek nincs elenzeke, mindent megcsinalhat. Ezert gennyes a politika, mert sokkal konnyebb migransozni (amivel egyetertek), mint pl. az egezsegugyrol, tanugyrol, nyugdijrol, szegenysegrol beszelni. Migrans tema biztos siker, akkor nyomjuk masfel evig, vagy ameddig az embereknek mar hanynak a tematol, es akkor talalunk egy masik temat, amit lehet masfel evig nyomni. Na ez a gennyes politika.
1:35 de.
@ Akarki
„Goolner Andras es Almasi Eva”
Örülök, hogy nem kell komolyan vennem téged dióagyú. Meggyőztél 🙂
4:00 de.
Kedves jani!
Megélhetési? Azok a legatyásodott mamelukok, akik még kis politikusi fizetés mellett is nyalnak. Önmagukban nulla a jelentőségük, sőt, egy igazán korrekt, jó vezető politikus mellett még hasznosak is, mert nem kötözködnek feleslegesen… De nem róluk beszélek. Nem „megélhetési politikusról”, hanem „rablópolitikusról”, mert nekünk főleg ilyenjeink vannak.
4:07 de.
Kedves akarki!
A miniszternek nem muszáj érteni a szakterülethez, neki a politikai szempontok között kell jól eligazodni. És persze szakmailag kiváló államtitkárokkal körülvenni magát.
És igen, a politikusság egy szakma, sőt egy tudomány, talán lehet tanítani is – bár nálunk ilyesmi nem működik igazán. Viszont elengedhetetlen személyi feltételei vannak más szakmákkal szemben, ez pedig a korrektség, és az elkötelezettség a társadalom iránt (olyasmi, mint az orvosok esetében a gyógyítás iránt). Selejtes ember mindenütt van, ezeket kellene valahogy kiszűrni…
7:24 de.
Jaj, Alma! Korábban jó helyen kapiskáltál (szerintem) a többség-kisebbség ügyében. Rettenetesen félrevisz a többségi demokrácia (orosz szóval bolsevizmus). Vulgáris hasonlattal: a lócitrom a világ legjobb étele. Száz milliárd légy nem tévedhet…
Nem ajánlanám a „selejtes emberek kiszűrését” sem. Ki mondja meg, hogy ki a selejtes, és miért? (Ezzel is próbálkoztunk: lett vagy 40 millió halott.) Úgy gondolom, a rendszernek kell olyannak lennie, ami személyes „hibákat” kiszűri. Mivel ilyen rendszer nincs (én is sokáig hittem, hogy a Kádár-rendszer jó, csak a közreműködői hibásak), ezért úgy vélem: a folytonos korrekció és kontroll lehetőségét kell megteremteni.
Akarki azt mondja: pártok ne létezzenek csak értékek. És mi van, ha nekem más jelent értéket, mint Neked? Habozás nélkül lemondok az egyik tévémről (akár mindkettőről), ha az árát mondjuk az egyik kórház kifestésére költik. De a használt papucsomat se adom azért, hogy pl. a rovásírás kötelezően oktatható nyelv legyen.
A közvetlen választás, meg a visszahívhatóság klasszikusan lenini elv. Az a baja, hogy ha a képviselődet bármikor visszahívhatod, akkor eluralkodik a káosz. Mondjuk az előző elintézte, hogy az x utcát kövezzék le, de Te az y utcát szeretnéd felújíttatni. Akkor félbehagyják az x-et, és elkezdik az y-ot? Majd az y utca hívei hívják vissza a Te képviselődet, akkor meg fordítva? És mi van, ha az általad visszahívott képviselőnek vannak más „értékrendű” hívei, azok is hívogatnak oda-vissza?
Bocsánat, szándékosan fogalmaztam ennyire egyszerűen – az ördög mindig a részletekben leledzik. Képzeld el mindezt mondjuk atomerőműre.
Azt hiszem, az lehet a megoldás, hogy Te kivárod, amíg lekövezik az x utcát, aztán másik képviselőt választasz, én meg kivárom, hogy az unokám nem hobbiból, hanem kötelezően pusztítja az idejét, közben mindent megteszek azért, hogy egyre többen rájöjjenek: a rovásírás szép hagyomány, lehet hobbi, érdekesség, – de a közös pénzből fenntartott oktatásban ne vegye el az időt fontosabb ismeretektől.
Vacak egy rendszer – mondta Churchill. De azóta se mondtak jobbat helyette.
9:14 de.
Kedves Almasi Alma,
Most total mas a velemenyem. Ha egy miniszter nem ert a szakteruletehez, konnyen atverik, hiaba a profi allamtitkarok.
Ez pont olyan, mintha engem kineveznenek az urkutatas fonokenek. Ja, van egy alapismeretem, de az marha keves, hogy otletekkel, szituacio megoldasokkal jojjek.
Azt irof hogy a politikussag egy szakma. Es lehet tanitani. Ja latszott Hillary-n a 40 ev politikussaga. Kurv….bb lett a kur…aknal, elvesztette minden jo emberi tulajdonsagat, aljas tamadasok sorozata, penzszerzes a kampanyara barmilyen aron, es sorlhatnam.
Igen visznt az orvoi hasonlat. Elkotelezetseg, alazat, korektseg, teljes odaadas, tudas, stb. Tudsz ilyen politikust ? En nem nagyon ismerek.
10:34 de.
Almási Alma
2016 november 26
11:47 de.
Kommunista áltörténelem alatt azt értem, hogy az 1949-ben hatalomra került kommunista vezetés írt a magyaroknak egy alternatív történelmet a saját szája íze szerint. Aki nem értett egyet ezzel történész, azt félreállították a Rákosi-időszakban, a Kádár-korban meg korlátozottan fejthette ki működését.
Ma már elvileg szabadon lehet vitatkozni történelemről, de sok régi beidegződés ma is él. Mikor valaki ezeket ostorozza, az nem biztos, hogy a tudósok tekintélyét akarja aláásni, hanem a hazugságok hálójából szeretne menekülni.
10:54 de.
Almási Alma
2016 november 26
11:47 de.
Kedves Alma, 1949-ben a hatalomra jutó kommunisták államosították a kultúrát, irányításuk alá került a sajtó, az oktatás, a színházak, a filmkészítés, a civil szervezetek a párt kinyújtott karjai voltak. Vélemény monopóliummal rendelkezett az állam, az embereknek esélyük sem volt, hogy más hírforrásokból tájékozódjanak.
Ezt összehasonlítani azzal, hogy az internetre felkerülhetnek hülyeségek is, szerintem túlzás. Különben meg a számítógépek kora előtt sokkal nagyobb sületlenségek is terjedtek, mint a tüntetők buszokkal való szállítása. Mikor az amerikai rádióban eljátszották, hogy támadnak a marslakók, hány ember lett öngyilkos, mire kiderült, hogy kacsa az egész?
Vagy még régebben Goethe Werther szenvedéseit be kellett tiltani, mert öngyilkossági hullám indult az olvasók körében. Vagy említhetném, hogy a holokauszt előtt milyen sokan hittek a zsidó világ összeesküvésben, nyilván nem az ujjukból szopták az emberek a konteókat.
1:50 du.
talalom
2016 november 27
7:24 de.
Látom, félreértettél.
A selejtes emberek kiszűrését én arra értettem, ha azokat, akik nem rendelkeznek a „politikusi elhivatottsággal és felelősséggel”, egy választási rendszer kiszűrné. De persze semmiképpen nem akarnék belebeszélni abba, milyen egy jó választási rendszer, mert nem értek hozzá – gondolom, ez is szakmai kérdés. Sem „visszahívásról”, sem egyéb fogásokról nem beszéltem, de még csak nem is céloztam rá.
Egyébként – Hillary ide vagy oda, – meggyőződésem, hogy a nők a politikuspályára sokkal alkalmasabbak, mint a férfiak, mert nem vezérli őket a féktelen hiúság. Lehet keresni példákat, én most csak Merkelt említeném.
1:59 du.
hazai lámpa
2016 november 27
10:54 de.
„Kedves Alma, 1949-ben a hatalomra jutó kommunisták államosították a kultúrát, irányításuk alá került a sajtó, az oktatás, a színházak, a filmkészítés, a civil szervezetek a párt kinyújtott karjai voltak. Vélemény monopóliummal rendelkezett az állam, az embereknek esélyük sem volt, hogy más hírforrásokból tájékozódjanak.
Ezt összehasonlítani azzal, hogy az internetre felkerülhetnek hülyeségek is, szerintem túlzás.”
Én összehasonlítottam volna? 😮
Különben pedig a kádárrendszerben rengeteg egyéb forrás is létezett a fű alatt. Nemcsak a sorok között olvasás, nem csak a szájról szájra terjedő ellenőrizhetetlen pletykák. Hanem, tudod, kis ország vagyunk, és például nekem fénykoromban (egyszer összeszámoltam) körülbelül kétezer személyes ismerősöm volt, jórészt Budapesten (főleg a sport révén, de iskola, család, szakma is benne van…). Szóval nagyjából minden fontos történés errefelé eljutott hozzám személyes csatornákon.
2:56 du.
Almási Alma
2016 november 27
1:59 du.
Ismerős, pletykák, sorok közt olvasás. Ez egy szűk értelmiségi rétegben biztos jelentett valami információáramlást.
De az egész népesség szempontjából nevetséges azzal érvelni, hogy miért nem tájékozódtak egyéb forrásokból? A vélemény monopólium sokkal nagyobb baj, mint az, hogy felkerülnek kamu hírek is a világhálóra (persze ezek ellen is küzdeni kell).
3:22 du.
Almási Alma
2016 november 27
1:50 du.
Kedves Almási Alma, Hillary CSAK a hatalom miatt akart elnök lenni, semmi más vágya nem volt. Ez hiányzott még nagyszerű karrierjéhez!
Tudod miért nyert Trump? hiszen elég népszerú volt Hillary, Trump sokkal kevésbé.
Egy mondat miatt győzött szerintem. Ő nem támadta Hillaryt, semmi mást nem mondott lényegeset, csak egy mondatot beszédei végén.
” Én naggyá teszem újra Amerikát! ” Ezért nyert.
Hillyary meg Amerikáról elfeldkezett, csak magára , a hatalomra gondolt állandóan..
6:25 du.
hazai lámpa
2016 november 27
2:56 du.
Lámpácska. A hatvanas, hetvenes, nyolcvana évkben a hírközlés lényege a sorok között lapult. Megtanulta ezt felismerni Julinéni is, Gáspárbácsi is, meg az újságírók is.
Ezért van az, hogy az idősebbek skeptikusabbak, hamarabb felismerik a mellédumát, volt benne részük elégszer.
Tájékozódni akkor lehet, ha van honnét, hozzáférhető, megfizethető. Akinek gond naponta félkiló kenyeret vásárolni, az nemfog háromféle lapra költeni, hogy átlagolja a híreket, miután áteresztette legalább két szűrőn.
Viszont a helyi pletykák meghatározóak lehetnek, mert ismerőstől, olyantól jön, akiben megbízik. A gond az az ilyesmivel, hogy a városszélén ellopott ötdarab gémkapocsból akár öt tonna sodronyacél is lehet, mire beér a hír a belvárosba..
7:22 du.
falusi
2016 november 27
6:25 du.
A fidesz állami tankönyveiről írta egy blogger az Élj úgy, taníts úgy, mint a komcsik c. bejegyzést.
Miután L. Simon fideszes képviselő azzal nyugtatgatta a töritanárokat, hogy ha nem értenek egyet valamivel az ingyenes, kötelezően szabadon választható tankönyvben, akkor szóban nyugodtan mondhatnak mást a tanítványaiknak …
Nem érzed ellentmondásnak, hogy a komcsi vélemény monopóliumot itt szépítgetitek Almával, aztán a következő topikban meg majd rohantok sikoltozni a fidesz rémuralma ellen?
1:02 de.
Kedves lámpa!
Nem szépítgetjük a komcsi véleménymonopóliumot. Csak, mivel ebbe éltünk és megtapasztaltuk, tudjuk még, hogyan kell átlátni rajta. Ahogy falusi írta, bizony, „Juli néni” is.
Most elmesélek egy igaz történetet, és kíváncsi vagyok, melyikőtök érti meg a főszereplő Juli nénit… 😀
A rendszerváltás előtt közvetlenül egy szombat délutánra nagy tüntetést hirdettek meg az erdélyi falurombolás ellen. Ezt a hatóságok először engedélyezték, majd betiltották, de végül szombat délelőtt újra engedélyezték. A már idősödő Juli néni ebéd közben hallotta a hírekben ezt, azonnal felpattant az asztaltól, és ijedten felkiáltott: Jaj, még le kell mennem a boltba, venni három kiló lisztet…
1:30 de.
Szóval, kedves lámpa, bár a kormány ma is igyekszik, de ma is átlátunk a hírmonopóliumon. És azok is meg fogják ezt tanulni újra, akik eddig nem tudták, vagy elfelejtették. Az internet persze bezavar, mert sok rajta (már ma is) a provokátor troll. De egy idő után ezt is meg fogjuk tanulni. Juli néni pedig elmegy a „Kattints rá Nagyi!” tanfolyamra, és ő is beszáll…
https://scontent.ftsr1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/15181282_1180245565394620_6041311573754584746_n.jpg?oh=9ee17bebdf5fbf1b1ab0ffe7e6989e62&oe=58FA584A
2:41 de.
Bocsáss meg kedves Alma. A választási rendszerről szólórész már Akarki-nek szólt, csak elfelejtettem jelezni.
7:34 de.
hazai lámpa
2016 november 27
7:22 du.
Virágszálam.. Sikoltozáshoz túl mély a hangom.
Hogy Simon L. (úgy is, mint koszorús költő)vagy a Fidesz prominensei mit mondanak, azt állandóan négy-öt filteren engedem át. (Igaz, a másik oldalát is, de ez most mellékág.)
Meséjjé, galambocskám, miféle „komcsi monopóliumról” csobogsz?
Hogy az újságírók megtanultak egy diktatúrában sorok között elhelyezni információkat, az olvasók meg megtanultak olvasni a sorok között, az nem a komcsi vélemény védelm, hanem tény..
9:12 de.
Almási Alma
2016 november 28
1:02 de.
Kissé elkanyarodtatok a napi hírek irányába. Én konkrétan föntebb a KOMMUNISTA ÁLTÖRTÉNELEMRŐL írtam. Ezt nem igaz, hogy az átlagember tudta ellensúlyozni, ugyanis sok komcsik által elhintett hiedelem még ma is él.
Aki már 1945 előtt is tanult történelmet, azt nehezebb volt megvezetni, de a többiekkel BÁRMIT el tudtak hitetni. Jó példa erre a gimnáziumi történelemtanárunk, aki elmesélte, hogy ő sokáig elhitte ’56-ról, hogy ellenforradalom volt.
9:24 de.
Almási Alma
2016 november 28
1:30 de.
Éppen ez az, hogy sokan nem látnak át a kormány hírmonopóliumán! A pesti nyüzsgésben neked lehet hogy az látszik, hogy micsoda hírpezsgés van ebben az országban, de pl. kis falvakban az 1, 2 tv, ekhós tv híradó a napi mannája az időseknek! Szerencsére a fiataloknak van internetjük a telefonon, bár nem fognak alternatív hírportálokra kattintgatni, ha senki nem tanítja meg nekik. A megfélemlített töritanár nem biztos, hogy felhívja erre a figyelmüket, hanem inkább imádkozik, hogy ki ne rúgja a munkahelyéről a központ, a helyi polg.mester besúgása alapján …
Ebben a helyzetben nem tudom, miért kell nyafogni azon, hogy a netre fölkerülhetnek álhírek (amikről egyébként 5 perc múlva kiderül, hogy álhírek). Szerintem egyszerűen fáj nektek, hogy most a Trump-hívek vizionáltak a tüntetők buszoztatásáról. Bezzeg mikor vonult a Békamenet, és valahol láttak 3 buszt egymás mellett, akkor a hazai ellenzék habzó szájjal hörgött, hogy az mind lefizetett tüntető volt …
9:39 de.
falusi
2016 november 28
7:34 de.
Az állam kezében volt a lapkiadás, ez csak elég nagy monopólium, nem?
Ha meg ez nem komoly veszély szerinted, akkor miért is volt nemrég a nagy felzúdulás a Népszabó bezárása miatt? Már az archívuma se elérhető, pedig voltak érdekes, tényfeltáró, ismeretterjesztő cikkek a lapban.
10:44 de.
hazai lámpa
2016 november 28
9:39 de.
Biztos, hogy megértetted azt amit írtam?
Pontosan arról van szó. hogy a cenzúrázott, kizárólagos, monopólikus médiának is megvolt a maga fegyvere.(megtalálta)
Hol mondtam én olyat, hogy a lakájmédia (bármelyik oldal) előretörése nem nagy veszély?
11:44 de.
falusi
2016 november 28
10:44 de.
Mondjuk nem a sorok közt olvasás buktatta meg az állampártot, akkor már inkább a szamizdat.
Mi az ellenszere a fideszes médiának szerinted (nem pont az, amin fönt a poszt fanyalog)?
12:05 du.
hazai lámpa
2016 november 28
11:44 de.
Egyiknek sem volt köze hozzá.. Nemtuttad?
12:17 du.
hazai lámpa
2016 november 28
11:44 de.
Am1g nincs megfelelő.és elég ellnzéki média, addíg a tájéoztatás egy vak néger egy sötét kamrában,fogócskázva egy feket macskával. A Hír TV meg a Népsava elkezdett valamit. Meg a Bloggerek. Sajna, nem jut el indnkihez.
( Ha véreen komolyan kérdezted, akkor a hetvenes-nyolcvanas évk szamizdatja a megoldás, meg e Kétfarkóak.. A kormány képtelen feldolgozni az ellenvéeményt, és a humort.. Ez utóbbi öl.. 😀
1:41 du.
Érdekes, én azt olvastam, hogya Népszabadság tönkrement mint lap. Miért ez az állam, azaz kormány hibája ?
Ha nem vesznek egy lapot az emberek, akkor nem tudják kiadni, ennyi. Az állam bolond lenne azt finaszirozni.