Mint eb a szarát
E heti hírünk egy kormánydöntés, amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.
Hogy tudniillik kilép belőlük a magyar kormány.
Otthagyja őket, mint eb a szarát.
Miért is?
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-vel közzé tétetett közleménye szerint nem azért, mintha bizony tagadná a részes országként egykor vállalt elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás, valamint az ebben való társadalmi részvétel erősítésében, korántsem azért, mert nem vállalja többé a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyivánosságra hozatalát, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítását, és így tovább, és így tovább, hanem mert a Nyílt Kormányzati Együttműködés “terepén” a fentebb felsorolt jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett a tényeket elferdítő, kizárólag a Magyarországot folyamatosan bíráló civil szervezetek véleményére hagyatkozó országleckéztetés van folyamatban.
A kilépés valóságos oka természetesen jóval egyszerűbben megfogalmazható.
Egy nyílt szervezetből zárt osztályba óhajt lépni a kormány.
Annak idején kormányzatunk antikorrupciósnak nevezett programjának részeként csatlakozott a nemzetközi Nyílt Kormányzati Együttműködés című kezdeményezéshez, a nálunk megvalósított korrupciós program okán azonban értelemszerűen már nem tartozhat hozzá.
Esetleg ehelyett kezdeményezhetné egy Zárt Kormányzati Együttműködés létrejöttét, amelynek neve – miután Orbán Viktort királlyá koronázták – Királyok Egymásköztre változtatható.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
11:06 de.
Ilyen az amikor a „Audiatur et altera pars!” csak egy irányba működik!
Mindentől függetlenül azért kíváncsi lennék, a civil szervezetek társadalmi támogatottságára! Ha önkéntes társadalmi munkások lennének hihetőbb lenne a működésük, de Valaki(k) pénzelik Őket, gondolom nem is kicsit,vélhetően valamilyen elvárásokért cserébe? Már Lenin elvtárs is megmondta: „A politikában nincs helye az erkölcsnek, csak a célszerűségnek!”
11:37 de.
Ez egy korrekt lépés. Korrupciós kormány nem tartozhat közéjük, ezért előremenekültek, azaz nem várták meg, hogy kirúgják őket.
1:43 du.
Drizari
2016 december 8
11:37 de.
A törvénnyel támogatott és védett korrupció, amit szemérmesen lobbynak neveznek, mennyivel etikusabb?
4:19 du.
Szerintem álljon mindenki Orbán Rachel saját lábán!
5:05 de.
˙
Tulajdonképpen Szíjjártó, az egykori Papagálykommandó vezető szájából azóta is mindig a Vezér hangját hallhatjuk vissza egy az egyben. Annak a vezérnek akinek megválasztása után az első dolga volt kilépni a Népszövetségből. Ő akkor társaságban így prédikált:
„Kénytelen voltam ezt cselekedni. Hatalmas szabadító mozdulat volt szükséges, amelyet mindenki megért. Ki kellett ragadni a németséget a frázisoknak, téveszméknek ebből a tömkelegeből. Vissza kellett szereznünk az akciószabadságunkat. Senki sem ért meg bennünket, ha újrakezdjük a megalkuvó paktálást.” – Ez a őnáluk ritkán tapasztalható, igazi egyenes beszéd, egyben a nyílt beismerése az ő korrupt politizálásuknak is…
˙
.
Ui: Jaj bocs’, kissé összekevertem. Most döbbenek rá, hogy az egy német Vezér volt, a mai magyar Vezér pedig csak a reinkarnációja, legalábbis ami annak mentalitását és a machivellizmusát illeti… (irod.: Rauschning Hitler bizalmasa – Zrinyi 1970.)
.
5:13 de.
Lelszi!
Lenin ezt hol is mondta?
Kérném a szöveget környezetében légy oly kedves ismertesd, vagy legalább a munka címét közöld. …Addig csak demagóg blöff, bár épp jellegénél fogva – a tanulatlanokra – igen hatásos lehet. Legalább annyira, mint Goebbels meséi 770 kötete…
.
2:38 du.
Golo!
Mint mondod Rád igen hatásosak voltak Goebbels meséi, én leragadtam Andersennél, valamint Charles és Mary Lambnál.
A kért munka: http://www.hetek.hu/hatter/200403/ki_volt_lenin
1:08 de.
T. lelszi!
Az általad hozott cikkben nincs benne az állaítólag „idézett” lenini mondatod. Tehát ezek szerint ez inkább a >de akár mondhatta volna is< kategóriába tartozik… Jó módszer, nem mondom…
Viszont vannak mások, akiket ugyanezen tartalommal és alapon lehetne citálni, mint pl. a Nagy Francia Forradalom, vagy '56, de még '48 vezetőinek mondásait is…
Mert bizony, "a forradalmak [a forradalmi idők] márcsak ilyenek", mint azt egyik kanadai kommenttárs-nőnk itt – a KMH hullámhosszán – már többször is megjegyzett. – E mondatával éppenséggel polgárjogot tulajdonítva az utcai lincselés lehetőségének…
˙
.
ui.
Ami a meséket illeti Andersenben kiegyezhetünk, bár a legjobban a magyar népmeséket kedvelem, különösen a Benedek Elek tolmácsolta formában…