Prágai zsinagógák — Pinkasz zsinagóga (Pinkasova Synagóga) „A legenda szerint nevét egy Pinkasz nevű rabbiról kapta, mivel az ő birtokában volt a zsinagóga területe a 14. században. Pinkasz rabbi ablakán egyik nap egy döglött majmot dobtak be, amely egy aranyműves tulajdonában volt. Ahogy az a főemlősöknél gyakran előfordul különböző dolgokat nyelnek le. Ennek a majomnak a gyomrában nagy mennyiségű aranyérmét találtak. Ennek árából kezdődött el a zsinagóga építése. Áron Horowitz 1519 és 1535 között családi imahellyé építtette át, amelyhez a XVII. században női karzatot toldottak. A többször átalakított épület végül reneszánsz köntöst kapott. Itt találjuk a világ egyik legdöbbenetesebb sírfeliratát: […]

Négy éve írtam Harangi Zoltánról („Kecskeméti” a múlt század viharaiban, ÉS, 2012/6., febr. 10.; Az „örök vamzer”, Beszélő, 2012/1., jan.–márc.), mint olyan személyiségről, akinek aljassága még a háborús viszonyok embertelenségei között is különös figyelmet érdemel. 1944-ben a Svéd Vöröskereszt tagjaként többször feljelentette a nyilasoknak a bujkáló zsidókat, ezzel tömeges tragédiákat idézett elő. Más szerencsétleneket személyesen zsarolt meg, fosztott ki. Ezekért, valamint számos lopásért, rablásért többször bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején a Baross téri felkelőkhöz csatlakozott, de mást nem tett, mint hogy a szovjet intervenciót követően a felkelőkről jelentett a szerveknek, majd a megtorlás idején buzgó besúgásaival ismét súlyos tragédiákat okozott. […]

Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba a drámát eredetileg egy társulat számára írta, amely időközben feloszlott. A mű írása közben realizálta, hogy nem is annyira szerepeket, mint inkább „társadalmi hangokat” szeretne megírni a különböző társadalmi csoportokat reprezentáló alakokon keresztül. Az apátlanság kérdését Mikó Csaba tágan értelmezi: az ember számára az apakép egy hős képe, de a mai világban már nincsenek hősök. A dráma által közvetített világkép szerint megpróbálunk magunknak hősöket teremteni, de amint megszületnek, azonnal meg is […]

Nem tudom, mekkora a 888.hu látogatottsága, kedvelői száma e pillanatban 16 ezer, ami azért nem egy akkora truváj egy nehéz pénzekből működtetett médiumtól. Az köztudott, hogy a portált erős kormányzati támogatással hozták létre, hogy ellensúlyozza némiképp az internet döntően inkább kritikus hangvételű hasonló fórumait. Szándékosan nem kormányellenes-t mondok, hiszen a 444.hu, a propeller, meg a hasonló portálok 2010 előtt sem kímélték az akkori kormányerőket, sőt ma sem kímélik az ellenzéket sem. Mivel híve vagyok a Mark Twain által megfogalmazott velős mondásnak: „Ahhoz, hogy a tényeket meghamisítsd, előbb meg kell ismerned azokat”, úgy döntöttem, körülnézek az eddig inkább lesajnálóan említett portálon. […]

A prágai zsinagógák közül a Spanyol zsinagóga (1. ker., Vezenska 141/1) a legdíszesebb. Ebben az épületben rendezték be „A cseh- és morvaországi zsidók története” kiállítás második részét (a polgári jogok kivívásától napjainkig). Helyén már a 12. században állt egy imahely. A „spanyol” elnevezést a 20. század elején kapta. Az imaházat 1868-ban teljesen átépítették, de megőrizték a mór stílusjegyeket. Belső díszítése is a szefárd hagyományokat őrzi, és igen hasonlít a spanyolországi Alhambra enteriőrjéhez. A Spanyol zsinagóga orgonistája és karnagya volt František Škroup, a cseh nemzeti himnusz szerzője.. (Wikipédia) Fotók: Gergely Bea    

Önéletrajzi elem. Diktatúrában születtem, életem cca. első felét diktatúrában éltem le, azt ismerem tehát a legjobban. Mint a radioaktív sugárzás, örökre a csontjaimba ivódott a diktatúra nyelve, stílusa, módszerei. És mégiscsak tegnap jöttem rá, miért volt könnyű dolga a kommunistáknak. Most meg ezeknek az újaknak. Egy cikk, egyetlen jelentéktelen, vacak kis írás hozta el a felismerést. Én magam nem olvasom a kormánysajtót, továbbá hevesen ellenzem, hogy az ellenzéki médiában szót kapjanak a diktatúra emberei. Értelmes vitára ugyanis alkalmatlanok, mivel vagy hazudnak, vagy hazudnak, vagy ha mégsem, akkor meg gyengeelméjűséget színlelnek, elvégre épelméjű ember biztosan nem találja vonzónak a gonoszságot, a […]

Különleges előadás fotóspróbájára  kaptam meghívót a MU Színházba. Négy önálló jelenet láttunk, táncban, kevés szóval…mégis érthető, elgondolkodtató történeteket meséltek el. Engem leginkább a negyedik jelenet fogott meg. A mondanivalója, a látvány — szigorúan 18-as karikát kéne kitenni, ha lehetne–. Érdekes felmérés lenne ki mit ért a jelenetből. többféle értelmezése is lehet. Talán a nő kiszolgáltatottsága egy férfinak…., vagy a lázadás, a megalázottság? Elsőre meghökkentő amit látunk, de egészében véve nagyon is elgondolkodtató darab. ” Én, a feminista Alkotó/Előadó: Egyed Bea Hang: Gothár Márton Külön köszönet : Újvári Milán „Az ember nem a külvilággal megosztott cselekedeteiben és kapcsolataiban él, hanem abban a […]

Az üzlet az üzlet. Ha hagyod magad továbbra is kifosztani, akkor te is kaphatsz tízmilliót. Vagy akár kétszer tízet. Ha hagyod, hogy mi, például a kislányom és a férje, Lőrinc szomszédom és az ő családtagjai, az L. Simon nevű kormánybiztosom és az ő, általam is tisztelt felesége néhány százmillióért, esetleg milliárdért földet, kastélyt, ilyesmiket vásárolhasson, akkor te meg a nálad szegényebbek pénzéből építhetsz magadnak új otthont. Az se baj, ha már van, hiszen ez nem erről szól Mi a tiedből, te az övékből – van evvel valami gond? Őszintén, érdemes a joggal szarakodni? Sőt odaépítheted a tiedet, ahova akarod, olyanra, […]

Óriási, megérdemelt siker a Golden Globe Nemes Jeles Lászlónak és csapatának, és Magyarország is felkerült erre a fontos filmes térképre. Kicsit mindannyian örülhetünk. Ugyanakkor a Facebook barátaim és az ő barátaik megjegyzésein kívül egész egyszerűen nem olvasok kommenteket a Saul fia Golden Globe sikeréről, mert ez itt most a büszkeség és a jó érzés ideje. A magyar valóság árnyalt megismeréséhez amúgy sincs semmi szükség gyűlölködő és/vagy idióta és/vagy veszélyes hozzászólások böngészésére, vannak más szociológiai módszerek is, például itt kell élni a hétköznapokban, járni kell az országot, és így tovább. Tudjuk kik korbácsolják fel az indulatokat, s hír értéke legfeljebb annak […]

Alfons Mucha (1860-1939) — egy kiállítás képei „Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély (Hrušovany nad Jevišovkouban Morvaországban) belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban. A család támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. […]

Kumin Ferenc, Magyarország New York-i főkonzulja az Inforádiónak adott interjújában elmondta, hogy szerinte az észak-amerikai magyarok közt több esetben tapasztalható, hogy akik bírálják az Orbán kormányt valójában pszichológiai kezelésre szorulhatnak. Így a magyar fődiplomata szemében, a kormánykritikus amerikai magyarok lényegében elmeháborodottak. Aztán még hozzátette, hogy akadnak „furcsa” emberek az amerikai magyar közösségben, akik „extrém” kritikával élnek. (A teljes interjút itt lehet megnézni, a 16-perc körül hangzik el az ominózus rész.) „Nyilván megtaláljuk az Amerikában élő magyarok körében is azokat, akik a jelenlegi kormány tevékenységével szemben extrém kritikusok és minden lehetséges módon próbálnak belekötni minden Magyarországon született döntésbe (…) Sokszor én is kérdezem magamtól meg a […]

Egy ismeretlen férfi paprikaspray-jel támadt rá körülbelül száz szíriai menekültre és muszlim közösségi szponzoraira Vancouverben. A támadásban összesen tizenöten szenvedtek könnyebb sérüléseket, akiket a vancouveri tűz és mentőszolgálat kezelt. Adam Palmer, a nyugati-kanadai város rendőrkapitánya egy gyűlölet által motivált bűncselekménynek nevezte a támadást. „Egyetlen egy férfi cselekedete rossz fényt vetít arra a sok pozitív munkára, amit közösségeink végeztek annak érdekében, hogy befogadhassuk a szír menekülteket”–tette hozzá Palmer. A Muslim Association of Canada Centre előtt álltak csoportban szír menekültek és a helyi közösség tagjai, amikor  egy biciklin lévő férfi oda ment a csoporthoz és nőket, gyerekeket és férfiakat egyaránt paprikasray-jel  támadt […]

Kevés szívmelengető esemény történik manapság hazánkban, hát ne engedjük azt a keveset a feledés homályába veszni. Január 8-án 1 millió 823 ezer 600 forint gyűlt össze egy árverésen, ami a Léthatáron alapítvány (hajléktalanokat támogató szervezet) munkáját segíti majd. Már majd 10 éve született az ötlet az origo netes hírportál és a Kreatív – reklámszakembereknek szóló online hetilap – szerkesztőségében. Hamarosan csatlakozott az Index, a Figyelő, a HVG meg vagy kéttucatnyi sajtóműhely. Az újságírók az év végi ünnepek alkalmából sokféle ajándékot kapnak partnereiktől, a cégektől, amikről írnak, információkat szereznek. Nem nagyértékű tárgyak ezek – bár ma már egy album vagy egy […]

Aki járt Montreálban, valószínű ismeri a Farine Five Roses neontáblát, aminek rikító piros égői a legnagyobb hóviharban és az éj sötét leple alatt is virítanak. Egy beton dzsungel felett áll 1948 óta a tábla, ami Montreál ipari múltjának egyik fontos szimbóluma. A Molson gyár vöröstégla épülete, rozsdás üzemek, hetvenes évekbeli felhőkarcolók, a misztikus Oratoire St-Joseph és a bonyolult főútak labirintus-rendszere – ez mind Montreál. Az interneten Cavortair Air Cavalry néven futó fotóművész-csoport először az MTLBlog nevű montreáli honlappal osztotta meg lenyűgöző videóját Kanada második legnépesebb városáról. Korábban a Cavort már Utah államban, New Yorkban és Sydneyben is készített hasonló drónfelvételt. Aki nem […]

Momentán az őszinteség az egyetlen békés fegyverünk. Elmondani, amit látunk, hallunk, érzünk, tudunk. Nem azt, amit szeretnénk, amiben bízunk, amit remélünk, hanem azt, ami van: a kollektív lecsúszást, a gyakran egybefonódó egyéni és közösségi kilátástalanságot, az öngyilkos nemzeti önfeladást. Vagy a tükör volna ilyen torz? Mondták nem egyszer, természetesen gúnyosan, hogy engem olvasva azon kezdenek tanakodni, melyik karjukon vágják fel az eret. Nehéz döntés, elismerem, de még mindig jobb ezt saját magunknak megtenni, mint rábízni a hatalmon lévőkre. Merthogy pontosan ez jár a fejükben. Még sincs sztrájk, munkabeszüntetés, népszavazás, nincs semmilyen érdemleges ellenállás, a demokratikus intézmények csúcsán ülők, azaz a […]