Du jú szpík rovás?
Kör-e-mailben kérdezte meg a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatókat, hogy hányan tanulnak az iskolájukban rovásírást. A Magyar Nemzet információja szerint szerdán, késő délután küldték ki az elektronikus leveleket, s legkésőbb másnap reggelre várták a választ.
Elsőre talán érthetetlennek tűnik, hogy mire ez a buzgóság, és bizonyára vannak olyanok is, akik azt is nehezményezik, hogy miért ilyen rövid határidőt adott a válaszra a KLIK.
Pedig, a dolognak van jó oldala is.
Nem arról van szó ugyanis, amire elsőre gondolnánk: hogy valakik megint túltolták a biciklit, túllihegik a lojalitást, vagyis, olyan elvárásoknak is próbálnak megfelelni, amelyek valójában fel sem vetődtek velük kapcsolatban.
Vegyük észre pozitívumokat. Gondoljunk arra, hogy szerda délután ül egy hivatalnok a KLIK-ben. Már majdnem lejárt a munkaideje, de úgy gondolta, hogy aznap ugyan sokat tett már a honért, de a jóból soha nem elég, kell még valami, hogy tovább gyarapodjon a nemzet. Még délután is szeretnék tenni valamit, hogy a magyaroknak jobb legyen, gondolta az ismeretlen szakember.
Törte is a fejét, hogy mi lehetne az, ám mindig arra jutott, hogy az oktatás terén minden probléma meg van már oldva. A PISA tesztek rossz eredményei miatt nem idegesítette magát, főnökei már nyilatkoztak erről, mindenki tudja, hogy mi nem abban a versenyszámban indultunk, mint a többiek. Mi másban vagyunk jók, mint amire ők kíváncsiak voltak.
Ekkor ugrott be a KLIK emberének, hogy hát mi is a helyzet a rovásírással. Azt kellene megkérdezni az iskoláktól, mert minden mást már tudunk, ez van még hátra egyedül, hogy hányan is tanulnak ma Magyarországon rovásul.
És az sem véletlen, hogy a KLIK-ben ilyen rövid határidőt adtak a válaszra. Nyilván úgy gondolták – tegyük hozzá: nagyon helyesen -, hogy az iskolaigazgatókat annyira foglalkoztatja a rovásírás, hogy naprakészek az ügyben. Tudják, hány diákjuk tanulja szervezett keretek között az ősmagyaroknak tulajdonított írást, úgyhogy egy ilyen kérdés megválaszolására talán még sok is a fél napos határidő, hiszen minden iskolaigazgató azonnal el tudná küldeni a szükséges adatokat.
Arról egyelőre nincs információ, hogy hány iskola válaszolt a megadott határidőre, és mit írtak a KLIK kérdésére. Pedig van abban ráció, hogy kiderüljön, hányan tanulnak Magyarországon rovásul: egyáltalán nem mindegy, hogy a 2024-es budapesti olimpián tudunk-e majd elegendő rovásírásban jártas tolmácsot biztosítani a hazánkba látogató külföldiek számára.
Föld S. Péter
Author: Föld S. Péter
Föld S. Péter 1951 október 4-én született újságíró, író, humorista. A budapesti Metropol munkatársa. 1980-1990 között a Lúdas Matyi újságírója. 1991-1998 között a Kurír rovatszerkesztője volt. Művei: A téma az ágyban hever (1987), Jó játék a rajzfilm (1988), Röhög a belosztály (1988), Adócsalók kézikönyve (1988), A kutyafáját (1988), Autós szextúrák (1988), Ahogy azt Móricka elképzeli (1989), Disznó viccek gyűjteménye (1989), Miért nem bírjuk az ügynököket? (2004), Bolsik, ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz! (2005).
9:58 de.
tolatnak a klikkesek, is még „csak” a rovásnál tartanak? mikor jutnak vissza Csaba királyfihoz Attila királyon át és hogyan keltek át a Bering szoroson amit hamisan hínak Bering nek tulajdonképpen Hunvolthunnemvolt szorosan nak kéne és akkor nem mondtam eleget?
üdvízletem ott a pisa főggyén megkövesedett és kijegecesedett akárkiknak… 2×2=????
11:12 de.
2×2 szerencsére még mindig négy, az eddigi józan ész szerint, bár volt már rá példa, hogy néha, öt…
a párhuzamosok pedig a végtelenben találkoznak…
11:12 de.
Elég nehéz rovásírást elolvasni, mert a legtöbb írás tájszólással van írva. 🙂
11:39 de.
Az jó, ha vezetőink mindig tudják mi a lényeges. Mi fontosabb lehet, mint ez a macskakaparás településeink határában? Sehol senki nem tudja bizonyítani? Nem is kell, elég hogy nagyon akarjuk, akkor igaz lesz.
Biztos nagy dolog volt valamikor, valahol, valakinek, de valahogy elmúlt felette az idő. Múzeumban a helye.
11:48 de.
Divat a rovásírásos helységnévtábla kihelyezése és avatása. Állítólag a helyi közösség és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét közvetíti az ott élő és áthaladó magyar emberek számára.
Sok településen nem tették ki, talán mert eredetileg betelepült németek(svábok)- szlovákok(tótok) lakták. Pl. Nógrádon, az ősi tót falu határában még nem helyezték ki, így a sváb Budaörs határába se.
12:04 du.
Drizari,
nekem szimpatikus, amikor kint van a helységnévtáblán egy-egy település német, vagy esetleg szlovák neve. Emlékszem, amikor Diósdon jártam középiskolába, a település határán ott volt a magyar elnevezés alatt németül, hogy Orasch. A közeli Törökbálintnál pedig az, hogy Großturwall.
De valahogy a rovásírásos táblák nekem erőltetettnek tűnnek…
12:05 du.
Drizari Állítólag. Gyakorlatilag a szélsőjobb értelmetlen fontoskodása.
12:16 du.
Drizari, bármelyik településen kitehető a rovásírásos helységnév-tábla, ha a közútkezelő engedélyezi. Sima reklámtáblaként van kezelve, így sem a KRESZ-hez, sem az önkormányzathoz nincs köze. Ha egy településen ellenérzés lenne a kihelyezéssel kapcsolatban, akkor kár erőltetni a kihelyezést, tiszteletben kell tartani a helyiek többségét.
12:17 du.
Christopher Adam
2017 január 14
12:04 du.
Igen, erőltetett a rovásírás „divatja”. Van ebben egy nagyadag hamis felhang is.
12:18 du.
kedves gerti.:
a 2×2= az bármivel egyenlő csak 4-gyel nem, legalábbis fidex főggyén nem…ott vannak törvények a gravitáció sem műxik sőt sok más sem közöttük a maraggyunk emberek minden körülmények között na az sem
azt hiszem (mások is?) hogy a rovásírás lehet egy hobby és otthon meg an templomban lehessen tanulni mise alatt vagy helyett vagy úrvacsorán…de oskolában más fontos dolgok is vannak példáúl hogy ne legyen pisis a magyar diák?
2:00 du.
Szerintem senki nem érti a rovar írást, értem ez alatt a mai átlag embert. Nagy marhaságnak tartom ezt az erőlödést ezzel- Tanitsák az iskolákban a jelentőségét, hogy tudják is az emberek mi az értelme.
6:34 du.
Ráadásul a rovásírás eredete is kétséges, legalább is úgy tudom, hogy a XIX. században „rázták gatyába” az eredeti székely rovásírás mintájára. De ezt nem tudom biztosan…
7:06 du.
Kiváncsi vagyok mikor lesz kötelező az iskolákban tananyagként lóháton kirakni a Rubik-kockát.. 🙁
2:24 de.
falusi
2017 január 14
7:06 du.
Sajnos nem tudják bevetni, mivel hátranyilazás közben nem tudják forgatni. Egyébként is, a kör négyszögesítése a kormány dolga.
Viszont gondolkoznak a dolgon, hogy irodalom helyett a jurta építést tanítsák.
3:09 de.
…..””” lóháton kirakni a Rubik-kockát””””…..
Valószínű mikor a zorbán gyereke lesz miniszterelnök.Gondolhattad volna.
Üdvözlettel
3:34 de.
….”””2017 január 14
2:00 du.
Szerintem senki nem érti a rovás írást”””….
Szerintem jó dolog . Amikor ilyen helyre van kitéve , akkor nagyon sok olyan emberhez eljut , aki előtte még nem is hallott róla,mert mindenki közlekedik-alkalmával-láthatja és otthon utána tud nézni – mi is az.
Nem kell elfelejteni,hogy ez egy másik kultúra,időszak írása,ami azt mutatja,hogy réges-régen ,az egyszerű világban is okosak voltak az emberek és meg akarták érteni egymást nem csak szóban-hanem pl. az akkori levél írásban,nem utolsó sorban ők tudták,hogy utódaik 100-100 évek múlva is lesznek és azoknak így tudtak üzenni,bemutatni mi volt az ő idejükben.Sok -sok rejtett és nyílt emléket kaptunk őseinktől-minden nép- amiből megismerhettük az akkori világot.
El kellene gondolkodni,hogy a mai kor embere vajon fog-e ilyet hagyni az utódjaink utódjaira???Vagy csak a nagy szemetet és a tönkre tett Földet és környezetet???
Nagyon sokan csak ezen kiírások hatására néztünk utána , mi is ez?és kaptunk élményt a múltból.
Szerintem nyertünk ezzel,hogy kiírták rovásírással a neveket,én alkalmaznám továbbra is —Ha Magyar—Ha Nem!
….”””De valahogy a rovásírásos táblák nekem erőltetettnek tűnnek…”””… Valószínű ha előtte több ismeret lett volna róla , nem ez lenne a vélemény—különösen nem ha ezt az a mostani ellenzék rakta volna ki a helységtáblák közelébe!
Nem hiszem,hogy minden kezdeményezést — ami az országban van—- csak negatív szemlélettel szabad megközelíteni!!!Abban nem hiszek , hogy semmi közös nevező nincs –amit el lehet fogadni—akkor is ha a másik kezdeményezi!!! ( Lehet , hogy a zorbán a hibás???)
Elgondolkodó üdvözlettel.
3:38 de.
….””” macskakaparás településeink határában? „””….
Ez a beírás-írójának magas kulturális- és értelmi szintjét mutatja!!!
Barátságos üdvözlettel
3:46 de.
Én úgy gondolom : nem kellene a 2000-többezer évvel ezelőtt élt emberek tevékenységét , kultúráját stb. lekicsinyelni!Abban az időben aki pl.ezen rovásírást megalkották -nagyon művelt és környezetükből kiemelkedő emberek lehettek!( ez valószínű több évszázados fejlődés alapján alakult ki)
Ne felejtsük el,hogy ezen embereknek köszönhetjük életünket,létünket –mint most ki-ki szüleinek,vagy gyerekeitek Önmagatoknak.
Üdvözlettel , azért,hogy mi is hagyjunk valamit késői utódainkra!
5:19 de.
Ezek most már a főnökükkel együtt elmeroggyantak!!!!A legfontosabb, hogy nehogy véletlenül önállóan gondolkozni tudó, a jelenben és főleg a jövőben tájékozódni tudó embereket neveljünk!!
Rovásíííírááááááááááááás? Bakker!!!!!!
6:20 de.
Figyelő!
„Szerintem senki nem érti a rovar írást, értem ez alatt a mai átlag embert”
Szerintem se – a „rovar írást” nincs ember aki értené!-:))))
6:51 de.
.
Falusi 7,06: ))) 😀 (((
.
6:56 de.
Ch. Adam!
Az egy nagyon szép és főleg értelmes szokás, ha a bizonyos települések neve a magyaron kívül más, létező nyelven is ki van írva – gondolom a település „őslakosainak” eredetére utalva. Ez a határ menti településeken kívül is elég gyakori, pl Pilisvörösvár- Solymár irányába gyakran autózunk,és látom (de az országban másfelé is gyakori) nekem pl kifejezetten tetszik! A rovásírással közölt falu neveket mindig megmosolyogjuk, mert a világon semmi értelme, és gyakorlatilag bárki bármit odavéshet,úgysem érti senki! Ha legalább a lakosság X százaléka tudna mit kezdeni vele és még „igény is lenne rá” akkor talán valamelyest érthető lenne. Néha az az érzésem, hogy kínjukban már nem tudnak mit kitalálni a nagy magyarkodástól, ám eközben a rovásírásra még hadra fogható gyerekek magyarul sem tudnak helyesen írni, olvasni, értelmezni, fogalmazni! Ez talán elsődlegesebb kellene hogy legyen – bár ki tudja!
6:56 de.
.
Budakalász – eredetileg német település – határában is ott pöffeszkedik a magyarul rovott helységnévtábla. 🙁
.
7:00 de.
Folytatás:
Tudniillik, az itteni svábokat még 46-ban kitelepítették.
Elgondolkodtató,hogy ez így végsősoron nem kegyeletsértő e ?
.
7:15 de.
KordonBlued!
A Budakalásszal szomszédos Pomázzal ugyanez a helyzet.
Sőt. bár nem hajszálpontosan témába vág, de a Szentenre-Izbég barokk, eredetileg . s z e r b . templom tornya homlokzatán, lassan már évtizedek óta ott fityeg hivalkodón az . á r p á d s á v o s . zászló…
Na persze az elfoglalt várakra mindig is kitűzték a „győztesek” zászlóit… De hogy a nyilas zászlót egy jámbor katolikus intézményre, ez mégiscsak túlzás…
.
9:20 de.
Valójában mi a baj a rovásírással (ha egyáltalán)?
10:13 de.
K. F.
Az a baj vele, ahogy a KLIK , orbánék kutakodnak utána az iskolások körében
10:51 de.
KORDON BLUED Budakalászon a Kert utcában náci kocsma is üzemel (üzemelt?). Nem tudom működik e, mert már nem teszem be a lábamat a falumba. Már csak szégyenkezni tudok.
10:52 de.
Kis Ferenc: Nem a rovásírással van a baj, hanem a klik érdeklődéséről, ami sok jót nem jelent!!! Egyébként azt sem értem, hogy a tanrendben benne van a rovásírás-tanulás????Ha nincs akkor mi az apropója ennek a kérdésnek??? Szerintem valami hátsó szándék leledzik ez mögött az biztos!!! Na ez a baj!!!!
10:59 de.
Kis Ferenc Nekem az a bajom, hogy nem bizonyítható, feltevés.
De ha igaz is lenne, akkor is a múzeumban a helye, nem lehet és értelmetlen élővé tenni. Mint egy jobbikos itt megerősítette, arra használja a jobbik, amire a kutya a vizeletét. Körbejelölik a „területüket”. Ez a bajom.
3:36 du.
vakond
Azt is kutakodhatná a klik hányan tanulnak, románul, lováriul, héberül, oroszul, jelelni, stb.
Miért éppen a rovás írás tanulása tűnik fel bárkinek is?
ps: „Ahol nincs ott ne keress” (ellenséget) mondja a régi bölcsesség-:)
6:02 du.
Sok van a rovásukon…
4:47 de.
Kis Ferenc!
jan.15.3:56
Az első két mondatodat akár a KLIk-nek is feltehetted volna, valahogy így: ha a többi(amit felsoroltál) nem érdekli, akkor miért éppen a rovásírás irányába „kutakodik”?
Igen, kutakodhatna, de a klikket az nem érdekli, hogy az általad felsorolt nyelveken hányan tanulnak,mert mit lehet abból kihozni? A rovásírást illetően sem az érdekli, hogy jelenleg tanul e egyáltalán valaki rovásul, és ha igen hányan – hanem ebből lehet kihozni megint valami „mélymagyart”, amit aztán benyomva az iskolákba tovább lehet erőltetni – és mi a várt eredmény? A sok erre vevő szülő, nagyszülő, „turbómagyar” állampolgár megkönnyezi az ötletet: ez igen, ezek az igaz magyarok, ezek aztán nem hagyják veszni az „ősi magyar kultúrát”, és amikor kell, jó erősen megnyomják az X-et a kívánt helyen!
De ettől még változatlanul nem tud a gyerek helyesen írni-olvasni az anyanyelvén!
Ez is csak egy ötlet csupán a sok egyéb hamvába holt ötlet mellett,kérdés mire mennek vele.
12:57 du.
A régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra való pogány írás megszüntetődjék és helyébe latin betűk használtassanak. A beadott iratok és vésetek tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék – szólt Szent István törvénye, amikor a nemzet és az ország megmaradásának érdekét tartva elsődlegesnek, a keresztény vallást választotta kívánatosnak és hasznosnak.
A rovásírás felélesztése tehát értelmezhető úgy is, hogy a szorgalmazói kereszténység ellenesek. 😀
3:56 du.
Csak a rovás írás tanulása után „kutakodott” a klik?
ps: Ha az amerikai kontinensen (vagy bárhol) a maya-, kecsua-, stb írás tanulásának gyakorisága után érdeklődne bármely aktuális oktatási intézmény vajon akkor is ilyen ellenszenv mutatkozna ez ellen a KH-n mint a magyar pogány rovás írás tanulása esetén?
5:31 du.
A rovásírás tanulása pótcselekvés.
6:08 du.
Kis Ferenc
2017 január 16
3:56 du.
Milyen igaza van!
Otthon az ellenzék már nem tud mit kitaláni, hogy ne tuudna jajgatni a mai rendszer fonákságán.
Persze nem ér a téma sok szöveget.
Mindenki tudja, hogy a róvásírást senki sem érti, csak a múltra akarnak emlékezni.
5:30 de.
Drizari12,57!
Bizony nem csak következtetés, de tény, hogy ezek az úgynevezett hagyományőrző betyár seregek ferde szemmel néznek a kereszténységre is… Nem véletlen az se, hogy egyes prófétáik például Jézust „pártus hercegnek”, mások meg egyszerűen magyarnak hirdetik…
Mindez adódik abból, hogy képtelenek elfogadni azt hogy a magyar törzsek messzi Ázsiából vándorolva jöttek be a Kárpát-medencébe, hogy nem volt letelepedett, hanem csak egy nomád nép. Az erőszakos kereszténnyé tételben – nem véletlen – a nyugati hatalmak érdekét és a keresztény egyház kezét vélik fölfedezni.
A Jézus iránti aggodalmuk nem is annyira a neveltetésük okán mégiscsak beléjük ivódott kereszténység miatt dolgozik bennük, hanem inkább az utóbbi ezer év alatt ugyancsak ezzel magukba szippantott néminemű antiszemitizmusuk jegyében, ami a viselt dolgaikban egyfajta antagonizmusként jelentkezik. Mégpedig úgy és azért, mert azt mentálisan lehetetlenségnek tartják, hogy ez a nagy, az ük és a szépapáik stb. őseik által olyannyira tisztelt újszövetségi próféta, az általuk nemcsak hogy nem kedvelt, de az időnként kimondottan gyűlölt és gyakran üldözött „fajhoz” a zsidókhoz tartozott volna. Számukra ez akkor is tragikus és lehetetlen, ha többek közt, és különösen a Máté 5/17-19. mégiscsak ezt az utóbbi összefüggést bizonyítja.
A rovásírásban pedig a történelmi magyar területeken föllelt kf. régészueti leleteken talált – amúgy olvashatatlan – rovásírásos emlékekre hivatkozva az igenis már korábban letelepedett „”kultúrnép”” mítoszát igyekeznek elhinteni, mely nép már akkor legalább annyi kulturális értéket hordozott, mint a nála korábban letelepedett nyugati keresztény társadalmak. Szerintem ez utóbbi mégcsak nem is kizárt…
Számukra a legendás >aranyszarvas< is ezt az ügyet szolgálja.Ám az sem zavarja őket, vagy nem is tudják, hogy a jó hatezer kilóméterre eső szibériai sírleletekben is ugyanilyen, a stílusukban és megmunkálásukban is a Kárpát-mendenceiekkel egyező aranyszarvasok, és más hasonló ékszerek nagy számban kerültek elő…
.
6:51 de.
Almási Anna
Milyen cselekvést pótol a rovás írás tanulása/tanítása Ön szerint?
Minden náció (szláv-, latin-, germán-, zsidó, stb) keresi a nyelvi-, történeti-, stb gyökereit (már amelyiknek van-:)
Ez nem soviniszta kirekesztés, csak a múlt iránti kíváncsiság.
ps: „Ezt az írást a magyarok több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg…” „…Az egyik eredetelmélet szerint a székely-magyar rovásírás közvetve a birodalmi arámi írásból ered…” (Wiki)
Ez vagy igaz vagy nem, mindenesetre nyilvánvalóan régi írásról van szó ami kapcsolódik a magyarsághoz. A többit bízzuk a nyelvészekre.
9:52 de.
Kedves Kis Ferenc!
A nyelvészek rendben vannak. De a lelkes történelemösszekutyulók az interneten, meg a faluvégi táblákon nem a nyelvészek munkásságából van, hanem abból, hogy egy-egy ilyen „aktus” után úgy érzik, tettek valamit a hazáért. Holott egy frászt. Csak tetszelegtek valamiben, amiről semmit sem tudnak. Ezért pótcselekvés.
4:08 du.
Almási Anna
Már sajnálom, hogy hosszabb voltam a kelleténél „rovásírásilag” amihez eddig nem sok közöm volt.
Be is fejezem ezennel.
ps: Szerintem semmi gond nincs a rovás írás tanításával, ismertetésével, kutatásával ami nem más mint a magyar történelem egy része utáni természetes (és ártatlan-:) érdeklődés ill. identitás keresés. Ez bármely náció által tisztelettel akceptálható.