Ady Endrére emlékezve…
1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek.
„Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.”
Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve.
Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni:
„Ma is borzongva gondolok rá – írta évtizedekkel később – de elönt a személyes varázs melege és fénye is. mely Adyból áradt. Én hiszek abban – és ezt majd fel fogják fedezni – hogy minden ember kisebb nagyobb mértékben energiaforrás. Ady hatalmas energiaforrás volt,, csak úgy sugárzott a szeméből , a keze fogásából, a hangjából való rejtelmes, hallatlanul vonzó erő. /1918 aug. vége/”
Igen, Adyt valóban csak csodálni lehet, ma is hat és meggyőződésem, hogy örökké hatni fog a varázs, a borzongató erő, ami a verseiből sugárzik. Itt most először valljon magáról, egy önéletrajzában:
„Születtem pedig, hajh, 1877. november hó 22-ik napján. Szilágy megye Érmindszent községében, a régi Közép-Szolnok vármegyének Szatmárral határos érmelléki kis falujában. Az apám, Ady Lőrinc a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, aki egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette. Az anyám családja ősi protestáns papi család, miként erdélyi kálvinista papleány, Visky leány volt apai nagyanyám – nagyapám, Ady Dániel pedig a Wesselényiek számtartója s lompérti földbirtokos. Az Ady család egyébként – bár ez se fontos – a Szilágyság egyik legrégibb családja, ősi fészke Od, Ad, később Diósdad, s a terjedelmes Gut-Keled nemzetségből való. Régi, vagyonos és rangos helyzetéből hamarosan lecsúszott a család, s már a 16. századtól kezdve a jobbféle birtokos nemesúr kevés közöttük, de annál több a majdnem jobbágysorú, bocskoros nemes. Nagykárolyban és Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom. Jogásznak kellett mennem Debrecenbe, mert így leendett volna belőlem apám kedve szerint valamikor főszolgabíró, alispán, sőt mit tudom én mi, ám igen gyönge jogászocska voltam. Budapesten, újra Debrecenben, később Nagyváradon is megújítottam kényszerű jogászkísérleteimet, de már rontóan közbenyúlt szép, kegyes terveimbe a hírlapírás. 1900 január elsején Nagyváradon kezdtem dolgozni egyik napilap szerkesztőségében és már véglegesen és hivatásosan hírlapíróként. Nemsokára a Nagyváradi Napló szerkesztője lettem, sokat írtam, de kevés verset, dacból, öntemetésből, mert hát költőnek lenni hóbortos és komikus dolog.„
1909. júniusában, Nagyváradon az „Új festők” kiállításán elmondott versében így írt önmagáról:
Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.
„Vagyok, mint minden ember: fenség, lidérces, messze fény, szeretném, hogyha szeretnének” – Szeretjük ! Egy ország, sőt egy világ szereti és méltán emlegeti! Sokat idézzük bárhová illő szavait, mert Ady örök, nagyok között is tán a legnagyobb.
Ady mindenkor szenvedélyesen szerette a hazáját. Hazaszeretete már fiatalkori költészetében benne van, az akkor írott versei az úgynevezett magyarságversek.
Ady Endre
A föl-földobott kő
Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.
/1909./
Halála előtt – már súlyos betegen is – mélységesen aggódott a haza sorsáért és előre érezte a közelgő vészt, az első világháború hazánkra leselkedő borzalmait. Pacifista volt. Ellenezte a háborút, óvni szerette volna szeretett hazáját és a haza népét a háborútól. Hatvany Lajos biztatására még összeszedte új verseit és 1918 nyarán megjelent az utolsó kötete, „A halottak élén” címmel. Ez a kötet a háborús verseit tartalmazza. Álljanak itt Schöpflin Aladár szavai, tökéletesen kifejezve Ady hazája iránti szeretetét és aggodalmát:
„A mai Ady fölébe került az életnek, olyan teljesen, mint kevesen mások, érzi fájdalmát, kétségét, dühét, egész boldogtalan díszharmóniáját, de köze hozzá mind kevesebb van és alakításában részt venni nem akar, mert megértette, hogy úgyis hiába, a fátum sínjein megy tovább eleve- elrendeltetés szerint minden, vak sors vezeti az embert ködös útján feltartóztathatatlanul…”
Krónikás ének 1918-ból
Iszonyú dolgok mostan történűlnek,
Népek népekkel egymás ellen gyűlnek,
Bűnösök és jók egyént keserűlnek
S ember hitei kivált meggyöngűlnek.
/részlet/
Ady nem csak a háborút okozó eseményeket látta előre és később sem pusztán a háború veszteségeit siratta, nem csak a harcokra gondolt, hanem valami mást is siratott, valami olyasmit, ami megfoghatatlan, ami a nagy dúlásban talán észrevétlenül odaveszett, az emberséget, magát az embert, az élet szépségét.
*
Néztük, az Ember
Különbje magas szivárvány-hidon
Istenülésnek a mint neki-vág
És gazdagodik, mind gazdagodó
Kényességekkel, új ingerekkel
S hogy mégis-mégis szép e hivalgó
Jószág, az Ember: maga a világ.
/Tegnapi Tegnap siratása részlet/
*
Ady Endre hatalmas életművéből eddig csak a kezdetekről és a késői időkből idéztem, talán nem véletlenül, a hazaszeretetét akartam megmutatni. Feltétlenül meg kell említeni újságírói munkásságát is, hiszen előbb volt kiváló újságíró, mint ünnepelt költő. A Nagyváradi Naplónál kezdett írni, majd a Budapesti Naplónál és több újságban jelentek meg a cikkei. Írásai mindig a hazát és a haladást szolgálták. A magyar irodalomtörténet legjelentősebb irodalmi folyóirata a Nyugat közölte rendszeresen a verseit, később a szerkesztője is volt. Több ifjú író- és költőtársat támogatott barátságával.
15. SZÍNPADI DISZKRÉCIÓ
Egy nagyon szellemes, néha-néha pikantériákban utazó francia író szellemesen és ügyesen jelöli meg egy szóval azt, ami a nőt kívánatosabbá, misztikusabbá teszi: – a fátyolt. A fátyol ez az irigy, látni alig engedő, vékonyka lepel, mely alkalmat, szabadságot ad a sejtéshez, szárnyat a fantázia repüléséhez – ez a fátyol nagy szerepet játszik abban a hatásban, melyet a női bájok a férfira gyakorolnak.
A modern szimbolizmus idejében mondjuk ki, hogy ez a fátyol nem más, mint az a köteles diszkréció, melyet jó ízlésű nő bárhol köteles megőrizni, amely diszkréció nélkül elvégre is – hogy nyíltan beszéljünk – a legkarcsúbb bokácskák is elvesztik érdekességüket.
A nő a színpadon is tartozik nő lenni. S a nő, csakis akkor művésznő, ha a színpadon elfelejteti saját egyéniségét, s életet lehel szerepébe.
De ha a „kaméliás hölgy” szerepében saját előnyeinek mutogatásával el akarja szegény Margit gyötrődő lényét feledtetni, mindennek nevezhető, csak művésznőnek nem, s intenciója minden, csak nem művészi.
Ismerjük a színpad alakjainak természetes viszonyát a hallgatósághoz. – Tudjuk, bár restelljük hangoztatni, hogy a mi társadalmunk ítélete, véleménye még mindig rabja a régi, korlátolt felfogásnak, ha színészetről, színésznőkről esik szó.
Nincs tehát elhibázottabb lépés, mint annak a bizonyos fátyolnak meg-meglengetésével tápot adni a régi, legtöbb esetben alaptalan elfogultságnak.
Elvégre egy művésznő népszerűségének csak egy eszköze lehet: az igazi művészet. És hogy a sok igazsághoz végül még egyet csatoljak: Semmitől se óvakodjék egy művész vagy művésznő jobban, mint hogy közönség legyen.
Debreczeni Reggeli Ujság 1898. október 13.
*
Hétszer járt Párizsban, ahol nagy hatással volt költészetére a két neves francia költő Baudelaire és Verlaine költészete. Ott érte utol a mindent elsöprő szerelem Brüll Adél, azaz az ő Lédája iránt. Az ifjú újságíró, a sokoldalú tudósító, a komor hangulatú verseket író költő szenvedélyes szerelmes verseket írt hozzá. Kihagyhatatlan idézet egy Léda vers.
Tüzes seb vagyok (részlet)
Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,
Kínoz a fény és kínoz a harmat,
Téged akarlak, eljöttem érted,
Több kínra vágyom: téged akarlak.
Lángod lobogjon izzva, fehéren,
Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,
Te vagy a kínom, gyehennám nékem,
Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak.
Utolsó szerelme, múzsája és felesége a fiatal Boncza Berta, azaz ahogy Ő becézte, Csinszka volt. A Csinszka versek sokkal lágyabbak és líraibbak, mint a Léda versek. A beteg költő ezekben talán kicsit már búcsúzik a szerelemtől, a fiatalságtól és az élettől. Talán a legszebb gyöngyszem a Csinszka versek közül a következő:
Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Így talán kicsit teljesebb a formabontó bepillantás Ady hatalmas életművébe, minden esetre annyira elég, hogy az érdeklődést felkeltse a nagy költőóriás műveinek alaposabb megismeréséhez.
Ady verseit olvasgatva a mai napig sokszor felteszem magamnak a nagy kérdést, mit is jelent nekem Ady és hogyan fedeztem fel a verseit és a költői nagyságát? Jó kérdés. Iskolásként Adyt szeretni és érteni nem könnyű dolog, mert a gyermeki lélek nem ér fel az ő magasságaihoz és egy gyermek nem érti gondolatainak mélységét és a szimbolizmust. Ady nekem még túl a gyermekkoron is sokáig nehéz és kemény volt, súlyosnak találtam a verseit, pedig akaratomon kívül vonzottak. Újra és újra kezembe vettem a kötetet, mindenáron meg akartam érteni a különös erőt ami a verseiből sugárzik. Egyszercsak hirtelen, szinte villámcsapásként belém hasított Ady hangja. Ízlelgettem a versek sajátos hangulatát, magukhoz ragadtak. Szép lassan fokozatosan a hatása alá vont a költői géniusz. Van a verseinek egy megmagyarázhatatlan, szuggesztív hatása. Bármiről szól is a vers, bármi is a mondanivaló Ady minden sora lelkesítő és felkavaró.
Hollósy Gerti
Author: Hollósy Gerti
Budapesten születtem és életem jó részét ott töltöttem, abban a csodálatos városban, majd egy időre a sors a Dunakanyarba irányított. Gyerekkori álmomat megvalósítva, már némi élettapasztalattal a tarsolyomban, kíváncsiságból lettem újságíró. Tanáraim nagyon biztattak az írásra. Írásaim létrehozásában a kíváncsiság és az újabb tapasztalatok szerzése sarkallt. Sok minden érdekel ebből a szép - csúnya világból és néha szeretném a gondolataimat megosztani másokkal is. Az írás számomra kikapcsolódás és öröm, közben pedig kitekintek a nagyvilágba és betekintést engedek kicsit a saját világomba is.
12:55 du.
Nagyon jó kis írás, Gerti!!
Gratula!
1:07 du.
Köszi,ez is remek téma, gratulálok! Egyik kedvenc versem…
ADY ENDRE:Az Úr érkezése
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborús éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
2:06 du.
Szép írás lett, köszönöm. Érdemes lenne folytatni.
2:35 du.
Ezt talán kevesebben ismerik..
A MEGABRONCSOZOTT LÉLEK
Bizony, ha élek,
Talán én is lantot cserélek,
Hiszen még máma
Abroncsozza lelkem a fáma.
És hogyha holnap tetszenék,
Jönnének más húrú zenék,
Új hírek és új aggodalmak.
De befűtött az Úr a dalnak,
Ha ilyen könnyen lebben el
A hit, a máj és a tüdő
S mint költők hívják: a kebel.
Bizony, ha élnék,
Életemet halálnak vélnék,
Mert élnék ócskán
Túl minden ringy-rongy földi jócskán.
És hogyha holnap tetszenék,
Van élet és halál elég,
Van összvére e szép kettőnek:
Szülő-ágynak és temetőnek.
A bölcs ember sírva mulat,
De végül minden egyszerű:
Egy úri, hősi mozdulat.
Bizony, ha holnap
Hír-abroncsaim szétbomolnak,
Szabad-szebben
Lélek nem hullt szét lelkesebben.
3:07 du.
Ma is tartja magát a hiedelem: Ady szifiliszben halt. Pedig nem igaz, az ellenlábasai terjesztették róla, akik halála után elcsendesedtek, és kezdték elismerni Ady nagyságát. Ebből annyi az igazság, hogy ugyan volt nemi baja, de teljesen kigyógyult belőle.
Halálát a spanyol nátha (influenza) okozta, amit 1918 őszén kap el vidéki csucsai kastélyában, ahol értesül a budapesti eseményekről (őszirózsás forradalom), és emiatt mindenáron Pestre akar jönni, amit nagybetegen meg is tesz. Betegsége ágyba dönti, néha ugyan fölkel, de nem sokáig bír talpon maradni. Felesége Bonca Berta éjt nappallá téve ápolja. Októbertől januárig ötször esett át tüdőgyulladáson, ezért Berta beutaltatja férjét a Liget szanatóriumba, ahol a rossz állapotát tovább rontotta a hozzá jutó hírek: csucsai kastélyát a közeli falu lakói kirabolták és feldúlták. (a „forradalom” hevében)
Magas lázzal küszködött, éjféltájt köhögő rohamon esett át, majd elaludt, másnap reggelre nagyon nehezen lélegzett, az inspekciós orvosnő ugyan ad neki egy injekciót, de már ez sem segít, reggel negyed kilenckor beállt a halál.
3:10 du.
Köszönöm és a verseket is!
Charlie, ha komolyan gondolod, van még írásom Adyról, a szerelmeiről és az én kedvenc Ady versemről…
3:45 du.
Eleteben tobbszor tett hitet-embersegerol.
Egyik legszebb verse-szerintem- „A belyeges sereg”-
melyet nem artana idezni napjainkban-Europa
ujra eledo antiszemitizmusaban.
Mivel mar egyszer elkuldtem nektek,hadd kozoljem
egy masik verset, mely mai napig-utmutato
szamomra.
https://www.youtube.com/watch?v=e5mIx-b5-ds
4:05 du.
Gerti!
Melyik a kedvenc Ady versed?
4:16 du.
Driazari, ennek a haláláról szóló részletes beírásnak kifejezetten örülök! (sokan ma is olyan kárörvendően tudják mondani, hogy szifiliszben halt meg, pedig a költői nagyság a halálától független)
Izraeli, nagyon szép a vers Huszti előadásában, én is szeretem,köszi!
5:46 du.
Besancon, az Elbocsátó szép üzenet…
Ezt a verset kezdtem el megérteni, itt érintett meg a stílusa, a teljesen egyéni kifejezésmódja, a gondolatok mélysége…innentől lettem Adyrajongó…
sok versét szeretem, de ebbe szerettem bele…
9:21 du.
Jártam arrra, Csucsán , nagyon megdrenditő volt, mikor mondta a útivezető, hogy miről híres.
9:40 du.
https://www.youtube.com/watch?v=B2PvcnyhUzQ
Párizsba tegnap beszökőtt az ősz–
3:16 de.
Gerti, bennem bízhat, mindegyiket el fogom olvasni.
4:22 de.
Figyelő, no ez is nagy kedvencem…és Latinovits is, köszi
5:11 de.
A pacifista, a háború ellen:
EMLÉKEZÉS EGY NYÁR-ÉJSZAKÁRA
Az égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomorú földre,
Legalább száz ifjú bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt;
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Kigyulladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt,
Jó kutyánk, Burkus elveszett
S Mári szolgálónk, a néma
Hirtelen hars nótákat dalolt:
Különös,
Különös nyár éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember
S a kényes rabló is rabolt.
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szertettel:
Hiába, mégis furcsa volt.
Fordulása élt, s volt világnak.
Csúfolódóbb sose volt a Hold:
Sose volt még kisebb az ember,
Mint azon az az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyúság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres szörnsű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő,
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
˙
.
Megjegyezném, hogy ez a vers, akár lehetne Radnóti „Oly korban éltem én”, Töredék-ének az édes testvére is…
1:15 du.
Köszönöm a verseket, videókat!
Charlie, küldtem még Adyt, ha ráér Chris, akkor felteszi…
2:27 du.
Hollósy Gerti
2017 január 26
5:46 du.
Hm. Nkem is…
Volt egyszer egy nagyonkedves barátosném, P. Nagy Gabinak hívták. Mindenféle versmondóversenyeket nyert itt-ott, így az Adyt is ő.
Hajnali órákon versekkel harcoltunk. Mondta ő, mondtam én.
Aztán megszünt a kapcsolat.
Egy részeg hajnalon felhívtam, és bele a telefonba ezt a verset.. Ott, és akkor lett Ady világa, látásmódja érthtő, világos.
11:51 de.
Íme Ady Endre:
HA BAJ VAN – ITT VANNAK A ZSIDÓK
Budapestről kaptuk az alábbi cikket. .Ady Endre irta 1901-ben a Nagyváradi Naplóban. Mintha csak ma lenne
1901 augusztus 27-én egy fiatal, 24 éves újságíró cikket írt a Nagyváradi Naplóba. Még közel volt a tiszaeszlári vérvád-per, húsz év sem telt el azóta, hogy lezárult. A bírósági per. A „vád” a mai napig elevenen él egyesek tudatában… ˇAz újságírót Ady Endrének hívták. Íme a szó szerinti, száznyolc évvel ezelőtt született szöveg:
ˇ
A mennyeknek országa Ez a szerencsétlen ország a mennyeknek országa lesz immár nemsokára: a gonoszul fölbujtogatott butaságé egészen. Boldogok lehetnek, kik ezt így akarták. Mi magunk is azt tartjuk, hogy valamelyik falu szélén, bozótban, csalitban megtalálják egy keresztény leány holttestét. Akkor aztán szétfutnak az itt-ott már kigyúlt lángok, s borotvált és borotválatlan arcok megelégült mosolygásban nyúlhatnak szét, míg a megvadult hordák összegabalyodva bömbölik: „halál a zsidókra!”…
Eleget mondogattuk, tudja minden intelligens agyú ember, kiknek állott érdekükben felkölteni a szennyes áradatot. Néhány esztendő óta érezzük a butaság közeledését, halljuk a földalatti dübörgést, figyeljük az aknamunkát. Mi néhányan húzzuk a vészharangot, lármázunk, prédikálunk, intünk hasztalan. Ma már a legkegyelmesebb államhatalom védnöksége mellett folyik a mulatság. Vadul, őrültül, gonoszul. Most, mikor az ország minden részéből érkeznek a veszedelmes hírek, még egyszer szólnunk kell. Lássuk a maguk ijesztő voltukban, világosan a dolgokat. A feudális, klerikális reakció reánk nehezedett egészen. Ez az ország tán sohasem volt olyan koldus, mint most, s néhány évtizedes modern élete annyi tennivalót még nem mért reá, mint amennyi tennivalója most van. Szabadulás csak úgy történhetnék, ha szétrombolnánk minden megmaradt kínai falat. A kínai falak mögött azonban nagyra növekedni engedett hatalom tanyázik. És e hatalom is megérezte a veszedelmet. Mikor látta, hogy a harc kikerülhetetlen, a falak lovagjai kezdtek a harcba. Régi fogás. Így csinálták a körülzárt középkori rablólovagok is. A mostaninak pláne formája sem új. Magyarul így hangzik a recipéje:– Ha baj van, itt vannak a zsidók. Az éhséget, a nyomort s mi minden bűnünket uszítsuk csillapítás okából a zsidókra.
Ez a mai veszedelem. Így született meg újra. Így jósol szörnyű tragédiákat. Azért siettünk csak röviden feltárni, mert félünk, hogy nem tudjuk az ügyészség ceruzáját elkerülni, ha ezekről a gazságokról kell írnunk. Sokat elértek már. Benne úszunk nyakig a szennyes árban. Már nemcsak a bőr épségének hasznos dolog ebben az országban butának lenni, de előkelő divat is. Akinek van félteni valója, vagy aki a közeledő zavarosban akar halászni – egyaránt szaporázza lépteit a reakciós tábor felé. Kormányférfiak, képviselők, előkelő közéleti alakok ma mind vallomásokat tesznek szükséges pálfordulásaikról. Közelednek a választások. – A föld népe háborog. A zavaros idők minden salakja kiárad a porondra. Csak szilárdságot nem látunk, mely a posványban ellent tud állani. Egy a mai kormányhoz közel álló lap meg merte írni, hogy liberális párttöredék is alig van a parlamentben, hogy lenni lesz-e, arról nem is szólt. A kormánypárt egy része, a Kossuth-párt s a szociáldemokrata párt volna szabadelvű. Mennyit ígér ez? A kormánypárti liberális elemeinek jó részét kiszorítják. A szociáldemokratáknak tán egy emberük se kerül a parlamentbe, s ki merjük írni, hogy a Kossuth-pártban Eötvösön és néhány hívén kívül liberális ember nincs. A párt nagyobb tömege csak színt nem mer vallani. Mi itt Biharban ismerünk három olyan Kossuth-párti képviselőt, kik mandátumaik érdekében esetleg ki is mondanák nyíltan, mik voltak eddig titokban: reakció szolgái, antiszemiták. Ha megnehezednek az idők, mit lehet ilyen parlamenttől várni?Akik szembe merünk állani a veszedelemmel, kevesen vagyunk.
Még a zsidóságtól is, melyet a fekete sereg első martaléknak szánt – hiába vártuk s várjuk a védekezést. Bizony, mennyeknek országa, butaságnak országa lesz ez az ország. A tizenkettedik órában, ez újabb vészharangrázásnál sem ajánlhatunk mást, mint tettük s tesszük naponként. Keljenek föl a felvilágosodottság, értelmesség s liberalizmus minden hívei. Rá kell szorítnunk a hatalmon hazudozókat a színt vallásra. Védekeznünk kell olyan elkeseredett erőfeszítéssel, mint harcolnak ellenünk a buta reakció hitványjai. Ki kell kutatni a nép felbujtóit, s elszörnyítő példát adni a hitvány bujtogató hadnak. Mint mi megkérdezzük – mert megkérdezzük – Tisza Kálmánt, mindenütt tisztába kell jönni az ép gondolkozásúaknak, hogy vajon az, kire ők nagy hatalmat ruháznak, fog-e harcolni és nem plátóian lelkesedni – a világosság mellett s az egész országot behálózó gonosz összeesküvés ellen. Nehogy a mi becsületünkön maradjon egy apró folt is a vetkezhető katasztrófa nagy vádjából.
Ha harc közben győznek le bennünket, legyen. De a harcot meg kell harcolnunk. Tegyék ezt a szerencsétlen országot gonosz őrjöngésükben temetővé. Nem frázis, igaz hitünk, igazságunk, hogy csak kíméletlen harccal lehet egy kevés reményünk a megváltásra. Ne várjuk meg, míg megtalálják a keresztény lány holttestét, míg a butaság fölgyújtja egészen ezt az országot, míg eltemetik ezt az országot a középkor visszamaradt istentelen rablólovagjai s csuhásai.
A. E.
NN 1901. augusztus 27.
11:55 de.
Miután Ságvári Endre gimnáziumot átkeresztelték, jött Ady és József attila… Az államtitkár úr válaszlére egy éve várok..
Ady József Attila átkeresztelve
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/9148_adyt_is_leszedtek_egy_iskolarol
1.
2.
3.
4.
5. Látni sem bírták: leverték József Attila nevét az iskoláról – eduline.hu
http://eduline.hu/kozoktatas/2015/4/1/oroshazi_iskola_nevvaltoztatas_72VFIF2015. ápr. 1. … Nincs már ott a József Attila felirat az orosházi általános iskola homlokzatán. A református egyház még pénzt is kért az önkormányzattól az …
6. Adyt is leszedték egy iskoláról | vagy.hu
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/9148_adyt_is_leszedtek_egy_iskolarol2015. ápr. 1. … Vagyis leverték József Attila nevét. … Az átnevezett iskola Facebook-oldalán található egy 2011-ben megosztott fotó, amin még látható a régi …
” A múltat végképp eltörölni……” Ez méltatlan az általam nagyon tisztelt Szabó István vezette református egyházhoz, és különösen méltatlan, megengedhetetlen a magyar nemzet egyik legnagyobb költő géniuszával: József Attilával, és mindazon milliókkal szemben akik szeretik, tisztelik Attilát!
5:40 du.
Köszönöm Fispán Géza!
6:41 du.
Ha ez egy sorozat lesz, akkor javasolnék egy címet: Ódák az általános iskolai irodalomkönyvemhez.
Rég lejárt az az idő, mikor a Nyugatosokat istenként kellett tisztelni, de egyesek azt hiszik, hogy még tart a 60-as évek.
4:24 de.
Gratulálok kislány, ezzel végérvényesen kiállítottad magadról a szegénységi bizonyítványt, ha tudod, hogy ez mit jelent.
Ne olvasd! Bele fogsz egyszer betegedni a rosszindulatba.
Az irodalomnak és a költészetnek nincs lejárt ideje, sőt semmilyen ideje. Mindenki a saját gyönyörűségére vagy szórakoztatására használja.
7:56 de.
Hollósy Gerti
2017 február 1
4:24 de.
Én legalább tudom mit jelent, amit olvasok, veled ellentétben. Minden sarokból várjátok, te meg Alma, hogy mikor ugrik rátok egy lámpa? Már meg se szólalhatok, mert a paranoiás tyúkanyó csapat rögtön rámugrik, hogy én rájuk vadászok?
Ha rosszindulatú lennék, akkor azt írnám, hogy kicsit sokat képzeltek magatokról. De mivel jóindulatú vagyok, ezért segítek: a Nők lapjában megjelent egy cikk tavaly V. Kulcsár Ildikó tollából, Radnótiról és a szerelméről, de nem Fanninak hívták. A cikkíró hozzátette, hogy Magyarországon ez ma nagy megütközést kelt, de sajnos elszoktunk attól, hogy a Nyugatosokat hús-vér emberekként tiszteljük, de nem szó szerint idéztem.
Adyról a mi könyvünkben amellett, hogy leírták, hogy tüdőgyulladásban halt meg, nem hallgatják el, hogy többször politikai harcokba is keveredett, és igazságtalanul is bántott másokat. Ilyen pl. a Duk-duk affér, vagy hogy egy időre a darabontkormány szolgálatába állt. Brüll Adél egy dúsgazdag zsidó kereskedő feleségeként élt Párizsban, és onnan jött haza, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki kisvárosból, akinek a zsengéit a Nagyváradi Naplóban olvasta.
Egyébként Nagyváradon abban az időben egy művelt zsidó értelmiségi réteg határozta meg a kultúrát, akik az új irányzatokat propagálták, és ostorozták az elmaradottságot. Ez szép és jó, és nem védem az ókonzervatívokat sem, csak ugye tudjuk a mai időkből, hogy az állandó megosztottság sehova nem vezet, de reméljük, hogy nálunk nem torkoll háborúba. Ady se vonta ki magát ebből a kultúrharcból, sőt.
10:53 de.
hazai lámpa
2017 január 31
6:41 du.
Ez van, Törvény a milliő, ahonnét megpróbá
lsz korlátaidat semmibe véve kitörni.
Ettől még az maradsz aki voltál, : egy sárga gumicsizmás, tehénszarszagú parasztjány, aki kéthetes tyúkos tanfolyam után az artézikútnál vírít a hasonszőrű barátnőjével, miszerint: – Pláne Mári hová mísz? – Sőt! A kútra vizér!! – Ilyen direkt időben? – Ugyan Pisla.. Ne szimpatizálj..
Ez van kispisla. A tarlóseb a seggeden nehezen gyógyul..
11:10 de.
Lámpa, ha ezt írod, idézlek majd, akkor azt mondom hozzászóltál és tettél valamit, de nem, először gunyolódással kezdted, hát pusztán ez a hiba, másodszorra szokott kijönni belőled a hozzászólás…ha nem tennéd hozzá az idézeteidhez és a mondanivalódhoz a személyes csipkelődést és a gúnyolódást, lekezelő szöveget, (másnál is, nem csak nálam) akkor egész más lenne, de ezt nem vagy képes megérteni…
Továbbá az írásban benne van, hogy Adyról és a hozzá közel álló nőkről az idézett versek alapján írtam…Adyról ezerféleképpen lehet írni…
Szerinted ez a mondat ugye tömény jóindulat? „Ha ez egy sorozat lesz, akkor javasolnék egy címet: Ódák az általános iskolai irodalomkönyvemhez.”
és az idézet tőled, ami úgy önmagában sallangok nélkül elfogadható…
„a Nők lapjában megjelent egy cikk tavaly V. Kulcsár Ildikó tollából, Radnótiról és a szerelméről, de nem Fanninak hívták. A cikkíró hozzátette, hogy Magyarországon ez ma nagy megütközést kelt, de sajnos elszoktunk attól, hogy a Nyugatosokat hús-vér emberekként tiszteljük, de nem szó szerint idéztem.
Adyról a mi könyvünkben amellett, hogy leírták, hogy tüdőgyulladásban halt meg, nem hallgatják el, hogy többször politikai harcokba is keveredett, és igazságtalanul is bántott másokat. Ilyen pl. a Duk-duk affér, vagy hogy egy időre a darabontkormány szolgálatába állt. Brüll Adél egy dúsgazdag zsidó kereskedő feleségeként élt Párizsban, és onnan jött haza, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki kisvárosból, akinek a zsengéit a Nagyváradi Naplóban olvasta.
Egyébként Nagyváradon abban az időben egy művelt zsidó értelmiségi réteg határozta meg a kultúrát, akik az új irányzatokat propagálták, és ostorozták az elmaradottságot. Ez szép és jó, és nem védem az ókonzervatívokat sem, csak ugye tudjuk a mai időkből, hogy az állandó megosztottság sehova nem vezet, de reméljük, hogy nálunk nem torkoll háborúba. Ady se vonta ki magát ebből a kultúrharcból, sőt.”
11:16 de.
hazai lampa ” Ha rosszindulatu lennek”. Nyugodj meg, az vagy. Hozzad kepest egy melanoma joindulatu. Mindenbe belekotyogsz, mindent jobban tudsz. Nem okos vagy, hanem überokos. Egyetlen alldogalo fa sincs biztonsagban, minden f….. belekotsz. Mire jo ez? Ennyire nem unatkozhatsz! Ne valaszolj, miattam ne kopjon a geped.
7:30 du.
falusi
2017 február 1
10:53 de.
Óh, hát nekem már szaros gumicsizma volt a jelem az oviban is! Neked meg nyilván ezüstkanál, azzal püfölted a többieket a homokozóban, akik nem akartak hozzád igazodni.
7:32 du.
llanfair
2017 február 1
11:16 de.
Én legalább nem hasonlítottam senkit rákhoz, vagy leprához, ami mindent belep, és fölzabálja a szervezetet.
7:50 du.
Hollósy Gerti
2017 február 1
11:10 de.
Bocs, de ha nektek normálisan mondok valamit, egyszerűen nem jut el a fületekig.
A gimnáziumi irodalomtanárom volt ilyen, állandóan tömjénezte a Nyugatosokat. Szerintem ez nagyon káros gyakorlat volt, mert a diákok sok mindent félreérthetnek. Ady tényleg nem érthető meg a kora politikai csatározásai nélkül.
Pl. Ady szerintem nem azért írta a magyarság verseket, hogy ma a magyarok ezzel üldözzék, püföljék egymást. Hányszor lehet olyat hallani, hogy aki nincs elájulva a liberális demokratáktól, az maradi, Pató Pál, falusi bunkó? Én úgy fogom fel, hogy Ady egy magatartásformát ostorozott, leginkább a haladásra képtelen prűd, álszent emberekét. Ma már tudjuk, hogy a túlzott szabadosság is hova vezet, politikában a nácikhoz, magánéletben a kábítószerekhez, nemi betegségekhez akár.
Súlyosan félreérti, aki verseiből politikai programot csinál, és ezzel revolverezi a magyarokat. Ezt nem neked mondom, mert te nem erről írtál. Csak arra célzok, hogy szerintem jobb lett volna a cikked, ha nem írod azt, hogy „csak csodálni lehet”.
A háborús verseiről annyit, hogy szép dolog a pacifizmus, de ma már tudjuk, hogy nem egy-két felelőtlen politikus miatt tört ki az 1. világháború. Abban maximálisan egyetértek, hogy sok szép pusztult el a háborúban és ezt Ady váteszi módon megírta. De ezért nem lehet csak a „geszti bolondot” meg „Hunnia úri trágyadombját” hibáztatni, bármennyire ellenszenves volt Tisza gróf.
7:57 du.
Drizari
2017 január 26
3:07 du.
Most olvastam a wikin, hogy Kaffka Margit a kamasz fiával!, Karinthy első felesége és IV. Károly (ő két évvel később) szintén a spanyolnátha járványban haltak meg. Állítólag több áldozatot szedett globálisan, mint az első világháború.
Megemlítik, hogy Kanadában kis eszkimó törzsek szinte kihaltak. Ugyanis amerikai és kanadai katonák terjesztették, vagy behozták vagy hazavitték Európából, ez nem világos.
4:04 de.
hazai lámpa Ez jutott a ténykedésedről az eszembe. Hazudjak? Sajnálom, Te vívtad ki. Egyébként nem rák, hanem daganat. Így jobb?
5:43 de.
hazai lámpa: szemmel láthatóan nem ismered Ady publicisztikai tevékenységét, ugyanis a politikához való hozzáállása nem a verseiből vezethető le a legjobban. Sajnos az egyes, a 20. sz. elején írt cikkei a mai napokban is súlyos és aktuális igazságokat hordoznak. És ennek nem a „liberális” politika az oka, hanem a szűklátókörű és provinciális hatalmat gyakorlók.
Egyébként a liberális Széchenyit mikor kezded el ekézni?
8:09 de.
llanfair
2017 február 2
4:04 de.
Nem nagyon érdekel a minősítésed, mert legtöbbször téves, a valósághoz nem sok köze van. Te azokat lövöd, aki a kis klikkeden kívül van, ennyi.
8:19 de.
Tüske Zsófia
2017 február 2
5:43 de.
Adyt legalább három politikai kurzus próbálta kihasználni, és ebből kettő a versein keresztül.
A polgári radikálisok és szocdemek az újságaikban a publicisztikáit és a verseit is rendszeresen megjelentették. A nyilasok a fajelméleti, DE NEM fajüldöző verseire hivatkoztak, pl. Fajok cirkuszában.
A kommunisták egyfajta szentként tisztelték, mint Petőfit és József Attilát. Főleg a magyarság verseit erőltették az iskolákban, ezzel szinte megutáltatva Adyt. A Magyar ugaron, a Föl-földobott kő, Nekünk Mohács kell c. versek állandó, tendenciózus elemeztetésével szinte nemzeti himnuszt csináltak ezekből. Negatív himnuszt, mert ami Ady korában előremutató, segítő ostorozás volt, abból a szocializmusban gúnyolódó, árokásó politikai program lett, és ezt a rendszerváltozás után kritikátlanul továbbvitték a bukott ballib pártok és értelmiségiek.
8:22 de.
Tüske Zsófia
2017 február 2
5:43 de.
„a szűklátókörű és provinciális hatalmat gyakorlók.
Egyébként a liberális Széchenyit mikor kezded el ekézni?”
Széchenyiről csupa jót írtam a polgárosodás kapcsán, pl. MTA alapítása. Voltak biztos tévedései is, de nem ekézem, mert nem volt árokásó.
Ha viszont 100 évvel az első világháború után arról szaval valaki, hogy mindenért a konzervatívok a felelősek, akkor előveszem a nemlétező pisztolyom.
9:24 de.
hazai lampa Így is felfoghatod. Nem tudtam, hogy klikkem is van, de ha Te mondod. De ez mennyiben ment téged abban, hogy mindenbe belekötsz, most már a sértegetésig? Most fokozzam, hogy nem érdekel az, hogy téged nem érdekel? Átmegyünk „bölcsisbe”?
Sajnos a nemlétező pisztolyodat Te állandóan előveszed, és mindenkire rálősz, aki megmozdul. A minősítésemet pedig nem olvashattad, mert az nem tűrné el a nyomdafestéket. Csak egy nagyon visszafogott verziót olvashatsz, de minek olvasod, ha nem érdekel?
12:01 du.
Kiegészítés
Kik voltak azok a népiesek, sőt Petőfi-epigonisták, akiket a Nyugatosok annyira utáltak?
Lírában: Szabolcska Mihály, Vargha Gyula, Kozma Ferenc (Bárd Miklós) stb.
Epikában: Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Pósa Lajos bácsi
Az alapelv az volt, hogy a népdalok módszereit alkalmazzák a verseik formájában, témaválasztásában, stílusában, akárcsak Petőfi. Ez legtisztábban Szabolcskának sikerült, a többieknél keveredik a modernséggel. A jobbak a szimbolizmus felé hajlottak, belső lelki történéseket jelenítettek meg szép természeti képek segítségével. Megjegyzendő, hogy Szabolcskát kiemelte a hivatalos politika, és ellen-Adyként léptették föl, amivel szinte tönkretették ezt az embert, mert nem bírta elviselni a támadásokat, a primitívezést.
A kommunisták a népiesek (!) írásaiból semmit nem adtak ki, a nyugatosok verseit nagy példányszámban újra meg újra kiadták, iskolában taníttatták. Ennek eredménye leginkább az lett, hogy sokan megutálták a verseket. Mások pedig abszolút valóságnak tartották a dekadens életérzéseket, azt hitték, hogy a drog, az ital, a szexuális forradalom valami jópofa, követendő dolog.
Ma már senki nem gondolhatja komolyan, hogy nemzethalál lesz abból, ha bárki a népiesek vagy a nyugatosok verseit olvassa. Szomorú, hogy 100 évvel az események után nálunk még mindig folyik a kultúrharc.
Szabolcska: karácsonykor, részlet
” Ne gyújtsatok gyertyát
A karácsonyfára,
Ha beláthat könnyes szemmel
Egy árva is rája.
S ha nem szelitek meg
Vigan a szegénynek:
Illatával se’ adjon hirt
A kalács-sütéstek!
Tűz hiába pattog
A kályháitokba:
Ha az uton didergőkre
Nem gondoltatok ma.”
Vargha Gyula versei itt:
http://csendszirom.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1158287
12:51 du.
Nem tudok szomorúbb és lehangolóbb dolgot eléképzelni,amikor valaki azon morfondírozik, mit gondoltak egy versről a (politikai)versmagyarázók… vagy akár maga a költő mit akarhatott vele…
És nem arról, hogy mit mond neki maga a vers… De ez minden művészeti alkotásra is igaz.
12:53 du.
hazai lámpa
2017 február 3
12:01 du.
2 megjegyzés:
A hivatalos politika, ami Szabolcskát kiemelte, Tisza István és az arisztokrácia volt, az MTA, Kisfaludy Társaság.
A kommunisták, akik 40 évig terítették az országban a Nyugatosokat, értelemszerűen a Rákosi-, és a Kádár-rendszer.
6:01 du.
Almási Alma
2017 február 3
12:51 du.
Verseket cenzúrázni nem szomorú dolog?
Biztos van Babits köteted. Keresd meg benne a Csonka Magyarország kezdetűt! Ha nincs benne ilyen cím, akkor 1989 előtt adták ki. És erről a versről legalább beszélhetünk, de a többi szinte ismeretlen a magyaroknak, amit felsoroltam.
Reményiknek és társaiknak az volt az egyetlen bűne, hogy nem lelkesedtek a Tanácsköztársaságért. Illetve Ady verseinek a tartalmán sokan azért nem filóznak, mert már herótjuk van tőle, mert az iskolában ugyanazokat a forradalmi, magyar ostorozó verseit kellett tanulni unos-untalan.
Gratulálok, megint sikerült a „lényeget” megfognod a beszélgetésből …
Különben meg vannak kedvenc Ady-verseim, de most nem ez volt a poszt témája, hanem hogy zseni, költőóriás-e Ady, akit csak csodálni lehet?
6:10 du.
Almási Alma
2017 február 3
12:51 du.
Tessék néhány kedvenc, ha már annyira örömködni akarsz:
Mag hó alatt, Kocsi-út az éjszakában, Ős Kaján, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Párisban járt az ősz.
De azt igenis hülyeségnek tartom, hogy „fordított himnuszt” csináltak a Hortobágy poétájából és társaiból. „Gatyás, bamba, piszkos” társak, te örülnél, ha a gyereked állandóan ezt hallaná az iskolában, hogy ilyenek a magyarok? Nincs így megnevezve, de mindenki tudja, hogy a konzervatív Magyarországról van benne szó.
8:50 du.
Valóban, egyszer egy előadást tartottam Babits költészetéről, és mikor tanulmányoztam verseit, bizony kiderült hogy TÖBBSZÖR kihagytak verseiből részleteket. Először az világháború előtt, pacifista verseit csonkitották meg, később a kommunista uralom alatt, az istenes verseit!
3:17 de.
Hazai lámpa, mikor veszed már észre, hogy ez itt irodalom és költészet, én azt írtam le, hogy én mit hallok ki Ady verseiből, de csak azért Ady, mert éppen évfordulós napra tettem fel. Ettől függetlenül bárki, bármit hallhat belőle.
EZ NEM POLITIKA, NEM ANNAK SZÁNTAM! NEM KELL MINDIG POLITIZÁLNI!
Ide hozod az összes mindenféle irodalomtörténeti elemzéseket és különböző korszakok irodalomfelfogásait. Az én írásom nem erről szól.
Nevektől függetlenül az irodalom és a költészet, már ami szépségében és jelentőségében annak tekinthető gyönyörködtet, szórakoztat, pihentet. Így is lehet nézni!
A verset pusztán a versért, – hogy hogyam csengenek össze a sorok, milyen a „zeneisége”, mennyire jelenik a képzeletünkben képileg, hogy jól esik-e olvasni, lehet-e szavalni stb – is lehet szeretni.
Igen a költészet csodálatos, annak, aki szereti.
Nem csak Ady,sorolhatnék számtalan nevet, függetlenül attól, hogy melyik istenverte politikai korszakban született és mit húznak a fejére.
Nagyon – nagyon sok minden van az életben, ami szép és érdekes a politikán kívül, és azon kívül, hogy más emberek felfogásával kötözködjönk.
NAGYON KÉRLEK, HOGY NE VÁLASZOLJ!
Rengeteg politikai írás van itt az oldalon, ahol bőven lehet egymás torkának ugrani és vitatkozni.
4:09 de.
Verseket cenzúrázni szomorú dolog,de egy cseppecskét sem rontja a költő minőségét…
5:33 de.
Hollósy Gerti
2017 február 4
3:17 de.
Ez egyre jobb. Nem csak azt akarod megmondani, hogy kit tiszteljünk költőóriásként, hanem azt is, hogy ki kommentelhet és miről? A nagy demokrata …
Politikát sajnos nem én csináltam az irodalomból, hanem a politikusok, esetedben mint az úttörőnél is látszott, teljes sikerrel.
Ady verseit a legtöbb harmincon fölüli magyar utálja, bár nincsenek statisztikák a kezemben, de én ezt tapasztalom. Pont azért utálják, mert az iskolában erőltették Ady gyalázkodó, pesszimista, depressziós verseit. Egyébként Ady maga írja, hogy két dolog tudja lázba hozni versíráskor, az a POLITIKA és SZERELEM.
Meglátásom szerint, ha az embereket szembesítjük azzal, hogy Adyt támadta illetve kihasználta több politikai oldal, akkor megenyhülnek irányában, és tényleg azt nézik a verseiben, ami fontos: mit mond számukra a vers.
Ehhez jó irány az, ami a rendszerváltozás óta megjelenik a tankönyvekben: Ady istenes versei, a létversei legalább olyan fontosak, mint a szerelmi költészete, magyarság versei, illetve forradalmi verseit egy az egyben kihagyják. (A forradalmi versek inkább egy törikönyvbe valók.)
Pl. a Kocsi-út az éjszakában, Az Ős Kaján, Harc a disznófejű nagyúrral nagyobb figyelmet kapnak, mint a Léda szerelem vagy a Hortobágy piszkolása. Természetesen megemlítik, hogy az 1908-ban induló Nyugat c. folyóirat és az 1906-ban megjelent Új versek Ady tollából megváltoztatták a magyar irodalmat.
De nem csinálnak ebből istenítést, és leírják azt is, hogy a Nyugatnak (szimbolizmusnak) voltak előzményei Magyarországon, illetve a Nyugat az utána jövő irányzatoknak nem adott helyet, pl. avantgarde.
5:47 de.
Figyelő
2017 február 3
8:50 du.
Örököltem egy Babits kötetet 1989 előttről, és abban a Csonka Magyarország helyett a vers első sora adja a címet: „Bár lenne a hangom tiszta …”. Az is csak a rendszerváltozás után lett tudható, hogy ebből a verscímből csinált a Horthy-rendszer szlogent a revízióhoz.
Forrás: wikipédia
Az 1800-as évek végének népies költői és írói közül egyedül Gárdonyi jelenhetett meg a Kádár-rendszerben, persze nem minden műve. Gondolom azért, mert Gárdonyi jól odamondott a katolikus egyháznak több helyen. Egri csillagok regényéből kultuszfilm lett, ott is van egy jelenet, ahol a papot kifigurázzák.
Talán még Benedek Elekkel tettek kivételt a szocialista könyvkiadók, nem a saját műveivel, hanem az általa gyűjtött népmesék miatt.
Megjegyezném, hogy Móra Ferenc, bár ő eggyel későbbi korszak írója, könyveit is sok helyen cenzúrázták a szocializmusban, pedig ő aztán mindig a szegény emberek pártját fogta. Csak ugye nem volt elragadtatva a Tanácsköztársaságtól.
5:51 de.
Almási Alma
2017 február 4
4:09 de.
Ezt mire alapozod?
Egyébként pl. Móra Ferenc Ének a búzamezőkről c. regénye olvashatatlan számomra cenzúrázva. Én szerencsére a rendszerváltás után kiadott kötetből ismerhettem meg a teljes írást, és tényleg mézédes a humora.
A neten egy cenzúrázott változat van a MEKen, és pont a legjobb poénokat húzták ki anno.
11:02 du.
Erről jut eszembe, mkor Apám már nagyon öreg volt és már a szeme sem volt jó, felolvastam neki Móraa Ferenc novelláit,. Néha apám jót nevetett, de volt olyan is, amit megkönnyezett!
9:21 de.
Figyelő
2017 február 5
11:02 du.
Egyik kedvenc íróm Móra, és ő nagyon népszerű a magyar emberek körében. Annyi vele a baj, hogy a mai gyerekek nem értik sokszor, amit a szegénységről ír, talán jobb is. Unokahúgom mesélte nemrég, hogy a Kincskereső Kisködmönt tanulták, és sírt a tanító néni, mikor az apához írt verset fölolvasta. Ezt meg a torokgyíkos kishúga halálát szerintem minden magyar megsiratja.
Egészen más stílusban, de van most egy középkorú újságíró, akinek Hunyadiról írt regényei nagyon népszerűek jobbos körökben. Egyet én is olvastam, és érdekesen, élményszerűen írja le Nándorfehérvár ostromát. Nem biztos, hogy klasszikus lesz belőle, de érdekes a történelemfelfogása.
http://mno.hu/nagyinterju_magazinban/ban-janos-eleg-volt-a-tortenelmunk-ostorozasabol-1384444
9:14 de.
hazai lámpa,
itt-ott beleolvastam nagyszerű beírásaidba.Arra a konklúzióra jutottam,hogy ha te nem lennél meg a penész,már nem is lenne aki megegye a kenyeret.
9:41 de.
hazai lámpa,
itt elküldöm neked és az összes mély magyar piros fehér rongy csóválónak Ady Endre ma is aktuális összes prózáit.Nagyon ajánlva a második kötet 183.-as számú és a 7. kötet 8-as számú cikkét. Mindenkit kérek,hogy a vitapartit Adyval intézzék,nem velem.
http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/
Remélem átmegy.Ha nem akkor ugyan ez beírandó a Google-be és meg lehet kapni.