Jókai Mór, a legolvasottabb magyar regényíró
Jókai Mór
Február szülötte Jókai Mór, az egyik legtöbbet olvasott magyar író, újságíró, szerkesztő. Komáromban született 1825. február 18-án és Budapesten hunyt el 1904. május 5-én. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett, tanulmányait Komáromban kezdte, majd 1841–42-ben a pápai református kollégium diákja volt. Itt írta és fel is olvasta első elbeszélését, (Istenítélet címmel egy lovagkori történet) ami aztán nyomtatásban is megjelent. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze Petőfivel. Legendás barátság volt kettőjük között. Jókai Petőfi tanácsára változtatta Móricz keresztnevét a rövidebb, jól hangzó Mór névre. Első találkozásukra Jókai így emlékezett: „Mikor Pápán találkoztam vele legelőször, az egy sáros, esős időben történt, egy sikátorban jött rám szemközt, kopott kurta köpönyeg halavány arca elé húzva; mindig olyan nagy, rohamos léptekkel járt, mintha valakit űzne, s nem szokott a szemeivel keresni senkit. Egy diáktársam rákiáltott: Hová, bús hazafi? Nem felelt semmit; félre taszított az útjából s odább ment.”
Részlet Petőfinek Jókai Mórhoz címzett költeményéből:
„Miért szeretsz te engemet,
Kit annyian gyülölnek?
S én, aki annyit gyűlölök,
Téged miért szeretlek? (…)
Nem hiszek én már senkinek,
Nincs senkiben bizalmam,
Mert életemben sokszor, ah,
Oly sokszor megcsalattam.
Bizalmam várát fölgyujtották,
Ledöntötték az emberek;
Romjai között egy ép oszlop van:
Te állsz ott… csak te… magadban…
Téged le nem dönthettenek.”
1845- ben sikeres ügyvédi vizsgát tett és első állását a Frankenburg Adolf szerkesztette, hetenként megjelenő Magyar Életképek című lapnál kapta. 1847-ben Frankenberg Bécsbe költözött, így az ifjú Jókai vette át tőle a lapot és egészen megszűnéséig 1848. dec. 31-ig szerkesztette. 1846 elejétől Jókai a Tizek Társaságának tagja lett. Jelentős esemény volt az életében, hogy 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság, a Márciusi Ifjak egyik vezéralakja lett. Részt vett a 12 pont megszövegezésében és a forrdalmi menet több pontján ő olvasta fel a lelkes tömegnek.
1848. augusztus 29-én családja jóváhagyása nélkül elvette a nálánál idősebb Laborfalvy Róza, színésznőt, aki akkor már neves alakja volt a korabeli színházi életnek. Aktívan közreműködött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben. Kossuth mellett vállalt különböző politikai megbízásokat. (pl. elment Rózsa Sándorhoz) 1848 szilveszterén családjával együtt Debrecenbe költözött, ekkor már menekült és ott megalapította 1849. február 22-én a békepárti Esti Lapokat. Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, majd Szegedre és Aradra is követte a kormányt. Augusztus végétől Tardonán (Borsod megye) rejtőzött, de 1849 karácsonya után komáromi menlevelével visszatért a fővárosba.
Írói, újságírói munkásságával 1854-től a Vasárnapi Újságban, 1858-tól az általa szerkesztett Üstökösben vált ismertté, a kor legnépszerűbb írója és újságírója volt. 1858-ban az MTA levelező tagjává választották. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett, 1861-ben az MTA rendes tagja, 1883-ban tiszteletbeli tagja, 1892-ben igazgatósági tagja lett. 1861 és 1896 között eltelt időben országgyűlési képviselő és Tisza Kálmán bizalmasa volt. 1863 – 1882 között A Hon című tekintélyes, kormánypárti napilapot szerkesztette.
1880-tól kevesebbet foglalkozott politikával. Rudolf trónörökös támogatásával részt vett Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben (1887–1901) című ismeretterjesztő sorozat szerkesztésében. 1886-ban meghalt szeretett felesége, Laborfalvy Róza, színésznő. 1894-ben, ötvenéves írói jubileumának tiszteletére műveit százkötetes díszkiadásban jelentették meg és százezer forint „nemzeti ajándékot” kapott. 1897-ben a király kinevezte a főrendi házba.
1899. szeptember 16-án nagy fordulatot vett az élete, ismét csak rokonsága élénk ellenzésének közepette feleségül vette a húszéves Nagy Bella, színésznőt. Nem csak a rokonsága, de az olvasóinak jó része is elítélte a fiatal színésznővel kötött házasságát. E miatt a házasság miatt Jókai még fogadott leányával, Fesztyné Jókai Rózával is szakított. Ennek ellenére békés családi életet éltek az ifjú színésznő feleséggel. 1904-ben hunyt el, temetését nemzeti gyász kísérte.
1.
Rendkívül termékeny író volt, gazdag életműve több korszakra osztható. Az első, kb. 1850. és 1865 közé tehető. Az időszak kiemelkedő alkotásai az Egy magyar nábob, folytatása a Kárpáthy Zoltán és Az új földesúr.
Részlet az Egy magyar nábob című regényből…
A nábob nevenapja…
János fővétele napja közelgett, híres, nevezetes nap egész Szabolcs vármegye környékén. Kárpáthy János úr őnagysága névnapja ez, s minthogy ugyanazon napon születék, melyre kereszteltetett, egyúttal születése napja is, s már hatvankilenc esztendő óta hetedhét országra szóló vigalomnak ünnepe, mert amióta János úr megszületett, minden évfordulatban nagynál nagyobb dáridóval szokták azt megülni és ületni; elsőbb ugyan Kárpáthy János úr édesatyja, később pedig saját maga, s nagyon világtalan embernek kellett volna lenni abban az időben, kinek ez ünnepélyekről tudomása ne lett volna.A körülfekvő falvak lelkipásztorai már előtte egy hónappal megrendelék Debrecenben vagy Nagykunmadarason az új kaputokat, ráparancsolván a szabóra, hogy „Zsebet nagyot!” Lembergi szemfényvesztő és tűzijátékos törte a szenet és szalamiát a rakétákhoz. Debreceni diákok tanulták a kántust, szép megköszöntő éneket s cifra népdalokat hármóniás nótára; cigányprímás sorra alkudott a gyántára valamennyi boltban; s vándor színésztársulat készíté titokban a tervet, mint lehetne akkorra megszökni Nyíregyházáról.Az úriabb körökben, hol boldogtalan férjek feje felett gondos háziasszonyságok gyakorolják azon hivatalt, mely az égben az őrangyalokra, itt e földön pedig a rendőrökre van bízva, előre folytak a házi zivatarok, amint János napja közelgett, mely el szokott tartani egy hétig, az első napon minden női renden levő teremtés megszökvén onnan, az utolsón pedig az ott maradt férfinépből ki félholtan, ki egész részegen, jól megverve, pénzét elkártyázva szállingózván haza.
János úr ő maga annyira szokva volt az ezen nap örömeihez, hogy elveszettnek hitte volna azon esztendőt, melyben azt fel nem tartotta volna, és halálos ellensége leendett mindazon ismerőinek, akik e névnapon a megjelenést elmulasztották. Ez alól csak a halál volt okszerű mentség. Ezen évben tehát kénytelen levén az országgyűlésen fenn időzni, nagy tusakodásába került, vajon Pozsonyban tartsa-e fel neve napját, s felvitesse saját költségén minden cimboráit, ismerőseit, papjait, diákjait, cigányait, poétáit, színészeit és parasztmenyecskéit. Ez mind nem történhetik meg. Azt nem lehet valakitől kívánni, hogy egy névnap kedvéért hatnapi utat tegyen, és ha mindezek itt volnának is, hol maradna az otthoni úri kényelem, a rakoncátlanság és dévajság senkitől meg nem bírált menhelye; mert hisz akkor három mérföldnyi kerületben nem szabad józan embernek mutatni magát, s csak úgy apródonkint hordják széjjel a hírét hazaszállongó vendégek, minő kapitális bohóságok történtek a kárpátfalvai kastélyban, Jancsi úr legkedvencebb lakhelyén, aholott nem lakik senki más, mint az ő vendégei, cselédjei és kutyái.
Ilyen mulatságok számára nagyon kedvezőtlen hely leendett Pozsony. Az ellenpártiak figyelme a főlovászmester felügyelete alatt, a nádor és az egész ország szemei előtt, józan német polgárok városában, bérbe vett szűk udvarú szálláson, újságírók közellétében; az ember még csak el sem meri rikkantani magát.
Akik ismerték Jancsi urat, már július vége felé vehették észre rajta azt a kényelmetlen feszengést, azt a bőréből kibújni vágyást, amit e nyomasztó körülmények idéztek elé benne, s midőn végre a nádor őfensége megengedé neki, hogy két hétre hazaszabadulhasson, oly jókedve támadt, hogy madarat lehetett volna vele fogatni. Akiket elöl-utól talált, ismerőit, vagy akiket csak név szerint ismert, hítta, invitálta magához Kárpátfalvára, úgyhogy utoljára példabeszéddé vált az úri körökben: „Nem megyünk Kárpátfalvára Jánost köszönteni?” Ha két ember összeveszett, egy harmadiknak csak ezt kellett mondania, hogy rögtön elnevessék magukat, és kibéküljenek.
Egyéni stílusára jellemző volt a kis részletek aprólékos kidolgozása, és az, hogy regényalakjai bátran kimutatták érzelmeiket. Hangulatos anekdotákkal és korhű életképekkel színesítette műveit. Írásain átütött a reformkor szellemisége és kritikák voltak kora nemességének élvhajhászó életmódja felett. Hősei között a nemesemberek mellett már ott vannak a városi polgárok, vagy mesterlegények és az ügyes parasztlegények is.
2.
A kiegyezést követő évtized regényei stílusváltást hoztak Jókai életművébe. A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, című regényekben – a reformkort hősei után – már kedvelt alak volt a munkásait megbecsülő ipari vállalkozó, a zseniális feltaláló vagy a diplomata is. Itt már az arisztokraták sokszor a korszerű törekvések kerékkötőiként szerepeltek. Főhősei rendszerint sok akadályba ütköztek pályájuk során.
Részlet a Fekete gyémántok című regényből:
A Bonda-völgyi vasút corrolariumai…
A Bonda-völgyi vasút tehát épül. Berend Iván saját telepe tönkrejutását jósolhatja magának abban.
Ez országos vasút által az egyleti tárna terményei a világpiacra juthatnak, s most már nemcsak az ő csekélységével, de a porosz kőszénnel s az angol vassal fognak versenyezni. Ő már számba sem jön többé. Az óriás a világot lépi hétmérföldes csizmáival. S amennyi előnyére van a vasút az egyleti tárnának, épp annyi hátrányára van az ő telepének.
Mert a vasútvonalt nem azon a völgyön vitték végig, amelyben az ő tárnája feküdt, s ami legolcsóbb és legtermészetesebb vonal lett volna, hanem inkább hegyet törtek, alagutat fúrtak, hogy őt kikerüljék, s az egyleti tárna előtt vihessék el az utat, s ennélfogva Ivánnak félnapi kerülőt kell tennie, hogy a tárnájából a vasútig jusson, mert a részvényes társulat a bondavári uradalom határán át versenytársának az indóházig egyenes utat nem nyit, és így, mire az állomásra szállította terményét, már öt-hat százalékkal többen van az neki, mint a részvényes tárnának. Tehát rá nézve az egy eldöntő csapás.
Azonközben az év vége is közeleg. A tárnamunkásoknak az ígért osztalékot ki kellene fizetni, de sem szénnek, sem vasnak nincs többé kelete. A túlsó társaság olcsóságával minden vevőt elfog.Azt a mesterséget ugyan Iván is tudta, hogy akinek heverő pénze van, az mondhatja azt, mikor legjobban veszt is, hogy nyer. Ezt úgy hívják műnyelven, hogy: „a saját zsebébe hazudni.” (Pedig rendesen a „más zsebe” bánja azt meg!)
Neki pedig van heverő tőkéje, mert jó gazda volt. Félretett pénze megy pár százezer forintra, s azzal, ha folyvást veszteni fog is, tíz évig kiállhatja a versenyt magával azzal a nagy óriással. Csakhogy az óriásoknak méghozzá az ujjaik is nagyon ügyesek. Még az apró mesterfogásoktól sem tartózkodnak.
Mikor a Bonda-völgyi vasút számára szolgáltatandó sínekre csőd lett kihirdetve, Iván gondolta magában: „No, most teszek egy tréfát. A részvénytársulat, tudtom és számításom szerint hat száztólival olcsóbbért adja a közönségnek a vasat, mint amibe saját magának kerül. Most én adok be a vasúti vállalkozóknak egy ajánlatot, melyben tíz százalékkal olcsóbbért vállalom el a sínek szállítását, mint amibe nekem kerül. Vesztek rajta ötvenezer forintot, de elveszem a szomszédnak a kedvét vele az oktalan árleveréstől.”Ártatlan ember!
Ilyen a tudós ember, aki még azt képzeli, hogy azért van a pecsét a levélen, hogy azt, ami benne van, titokban tartsa, s még arról álmodozik, hogy mikor a sok beküldött ajánlattevő levelet felbontják, hát akkor mindjárt, amelyik legelőnyösebb ajánlatot tett, annak átadják a vállalkozást. Dehogy úgy van! Azt előre elhatározzák, hogy ki kapja meg a vállalatot. Mikor azután felbontják az ajánlatokat, s kiderül, hogy a pártfogoltnál még olcsóbb áron is vállalkozott valaki, akkor azt mondták a pártfogoltnak: „Itt a toll, itt a papír, írj gyorsan más levelet, s tégy még fél percenttel olcsóbb ajánlatot!”
Ez köztudomású dolog, csak az olyan emberek nem tudják, mint Iván, akik mindig petrefaktumokat meg csillagokat vizsgálnak.
A vasúthoz való sínek szállítását a részvényes társulat kapta meg még egynegyed rész száztólival olcsóbb árak mellett az Iván által ajánlottaknál.
Hanem azért Ivánt még most sem hagyta el a szívóssága. A kétszerkettő még most is mindig négy. S akik az ellen vétenek, azoknak vagy előbb, vagy utóbb, de el kell pusztulniok. Iván csak azért is folyvást vasúti síneket készíttetett kohójában, s rakatta őket halomra félszerei alá. Majd eljön azokra is a vásár!”
Megjelent regényeiben a modern nagyvárosi élet leírása, Bécs, Párizs, Róma, a fejlődő Budapest, és mindezek mellett a természettudományos érdeklődés is. (pl. a Fekete gyémántok és , A jövő század regénye című műveiben. 1872–74).
3.
Harmadik írói korszaka a 90-es évek első felére esik, e korszak regényei A gazdag szegények, A tengerszemű hölgy és a Sárga rózsa.
Részlet A gazdag szegények című regényből:
A szegénység etikett szabályai…
(Aki a lagunák városában figyelmesen körülnézett, észrevehette, hogy a Márkus téren át, se éjjel, se nappal, tisztességes leány egyedül keresztül nem megy; hanem az árkádok alattA kerül át egyik oldalról a másikra.)
Zsuzsa asszony, mikor már látta, hogy Lidi kisasszonyt le nem beszélheti arról, hogy személyesen fölmenjen a főkapitányságra a Ribiczáné közerkölcsiségellenes magaviseletét följelenteni, áttért e vállalkozás gyakorlati kivihetőségére.
– Hát tudja-e kisasszony, hol van a főkapitányság épülete?
– Sohasem tudom én, majd megkérdezem valakitől.
– Az nem jó lesz. Én majd útbaigazítom. A főkapitányság hivatala van a Hatvani meg a Granátos utca sarkán; egy ócska, kormos házban, aminek a kapuboltját két kőbül faragott hordár tartja.
– Már most emlékszem rá. Drabantok szoktak előtte állni.
– Akkor arra is emlékezik, hogy csaknem átellenben van vele az úri kaszinó. A Hatvani utcában éppen ez órákban van a legjobb cserkészet.
– Cserkészet? Miféle vadakra?
– Olyanokra, amiknek a fején van a tolla.
– Attól tart, hogy rám ismer valaki?
– Attul még inkább, hogy nem ismernek rá. Vannak nálunk olyan utcák, amiken egy olyan szép leánynak, mint kegyed, nem lehet egyedül végigmenni, mert valamit gondolnak felőle. Én elkísérném szívesen: de ha egy divatosan öltözött fiatal hölgyet egy szegényes viseletű öreg nő kísér, arról még inkább gondolnak valamit.
– Én soha sem nézek senkire, s nem veszek észre senkit.
– Nem ám; mert eddig olyan utakon át jutott kegyed a városba, ahol nincs emberjárás, ahol nincs találkozó hely. Azok a széles utcák, amik a sok kocsijárástól sárosak: azok mindenütt jók, ott nem sétálnak a lakkcipősök. Hanem az aszfált mindenütt veszedelmes. A lovakra is, meg a szép leányokra is. A Bécsi utcáig, ahol a nagy divatüzlet van, aminek kegyed dolgozik, könnyű eljutni az Erzsébet téren keresztül. Ott csak a dajkák járnak ilyenkor a kis gyerekekkel, meg olyan urak, akik a „napnál” ebédelnek. De a Hatvani utca sarkáig ilyen kegyedforma kisasszonynak csak a következő marschroután át lehet elkerülni. A Stáció utcán végig; mégpedig a baloldali gyalogjárón: a jobboldali már kávéházak előtt visz el. Onnan a Széna téren keresztülvágva a Kecskeméti utcán végig a Szerb utca sarkáig. Ott azután hirtelen átvágni a jobb oldalra; mert az Egyetem téren rendesen fiatal urak csoportosulnak, akik az elhaladó szép leányt szó nélkül nem hagyják. Akkor aztán folyvást a jobboldali járdán tartani, a nagy nyomda, a takarékpénztár, az egyetemi könyvtár meg a Ferenciek zárdája előtt. Azok mind szent épületek. Világért be ne térjen az átjáró udvarba; mert az már két kávéház között esik, hanem kerülje meg a templomot, onnan aztán egyenesen be a főkapitányság épületébe. Sehol meg ne álljon, senkitől ne kérdezzen semmit; hanem amint a lépcsőn feljutott, egyenesen nyisson be azon az ajtón, ami fölé ez van írva: „Főkapitány.”
A most hallott utasítások nagyon gondolkodóba ejtették a kisasszonyt.
Előkelő hölgyekre nézve ezek az illemszabályok nem léteznek. Melyik utcán s annak melyik oldalán járjon az ember leánya? Amíg nem ismeri az ember a veszélyt, addig az nem létezik.”
*
Jókainak mindig is nagy olvasótábora volt, megteremtette az olvasmányos, cselekményben bővelkedő, szórakoztató regény műfaját és stílusával erősen hatott az utána következő írónemzedékre. (Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső). Regényeinek olvasása az élőbeszédet, a társalgási nyelvet is formálta, bővítette olvasói szókincsét, csiszolta kifejezésmódjukat. Petőfi és Madách mellett 1940-ig Jókai Mór számított külföldön is a legolvasottabb magyar írónak.
Hollósy Gerti
Author: Hollósy Gerti
Budapesten születtem és életem jó részét ott töltöttem, abban a csodálatos városban, majd egy időre a sors a Dunakanyarba irányított. Gyerekkori álmomat megvalósítva, már némi élettapasztalattal a tarsolyomban, kíváncsiságból lettem újságíró. Tanáraim nagyon biztattak az írásra. Írásaim létrehozásában a kíváncsiság és az újabb tapasztalatok szerzése sarkallt. Sok minden érdekel ebből a szép - csúnya világból és néha szeretném a gondolataimat megosztani másokkal is. Az írás számomra kikapcsolódás és öröm, közben pedig kitekintek a nagyvilágba és betekintést engedek kicsit a saját világomba is.
10:24 de.
Gyorsabban írt, mint ahogy egy földi halandó beszélt.
Azt is tudta, magának nősül nem a környezetének, és vállalta is. Ezért külön tisztelem.
Volt egy barátom, aki ha rossz volt bezárták egy szobába, ahol egy Jókai összes is tartózkodott. Mivel sokat volt csibész, így kiolvasta Jókai összest. 😀
10:47 de.
Hálás vagyok, kedves Gerti a nagy író
megemlékezéséről.
Nagyanyám kedvenc magyar írója volt és minden művét alaposan ismerte, idézte.
Gondolom nyelvezete, stílusa az ő korának felelt meg a legjobban.
1:14 du.
Kedves Gerti!
Hatalmas gratula ehhez az irásodhoz. Remélem hamarosan majd más magyar írót is tollvégre veszel. Ha ajánlhatok akkor legközelebb Arany Jánost válasszad. Nem azért meg az egyik legnagyobb magyar(a húszezrest az ő arcképe dísziti) hanem jubileumi év a 2017. Köszönet!
2:14 du.
Kedvenc regényeim tőle:
Politikai divatok
A szerelem bolondjai
Kiskirályok
Mindhárom a mai Magyarországról szól… 😀
2:18 du.
Azt hiszem, manapság már nem ő a legolvasottabb… Ki olvas manapság tájleírást?
2:27 du.
Tehát Horthyról is kedvtelésből szoktad írni, hogy náci, csak úgy a benyomásaid alapján? Ja nem, őt a kommunista propaganda szólamok alapján szoktad gyilkosozni. De azt azért elvárod, hogy a te kommunista Pantheonodról csak jót mondjunk vagy semmit!
Tisztelem az önálló gondolkodást, de nehezen hiszem, hogy csakis az olvasott művek alapján mondasz véleményt egy íróról. Pl. Wass Albert egyes kiemelkedő műveivel nem lenne bajod, ha nem tudnád, hogy háborús bűnös volt.
2:38 du.
Gerti!
Köszönet a cikkért,végre egy mindenkit érdeklő,kulturált,hasznos
és politika mentes írás,amiből lehet profitálni azoknak is, akik
több Jókai regényt olvastak!
2:43 du.
Alma!
Manapság sok új,sikeres és jó regényíró van több műfajban(ami nagyon örvendetes),de ez Jókai munkásságát,regényeit nem kisebbíti,ami tény!
Aki előveszi és ismét elolvassa a műveit,annak sem kell csalódnia!
2:52 du.
Én megemlíteném azt is, hogy a házassága miatt megromlik Petőfivel a barátsága. Illetve, hogy Rudolf trónörökös halála szinte sokkolja az írót.
A XX. század c. regénye azon alapszik, hogy a Habsburgok vezetik az országot 1950-ben. Ez már csak azért is érdekes, mert a szeleburdi 1848-as forradalmár eljutott a király tiszteletéig. Csak ugye ez ellentmond a negyven évig sulykolt kommunista propagandának. Jókai, „a nagy mesélő” címen futtatták.
Az sem volt tudható sokáig, hogy A kőszívű ember fiait a Tisza-családról mintázta! Tisza Kálmán is 48-as függetlenségi pártiból lett a kiegyezés híve. A fekete gyémántok kiváló társadalmi kritika, de gondoljunk bele, hogy kapott volna állami elismerést, 100 kötetes jubileumi kiadást az író, ha a kiegyezést és arisztokráciát támadja?
2:55 du.
Almási Alma
2017 február 20
2:18 du.
A minap az Alinda c. műsorban egy piarista magyartanár (nem szerzetes) azt mondta, hogy neki Jókai szinte olvashatatlan!
Nem fejtette ki bővebben, de utalt rá, hogy irodalmi kisiparosnak tartja, pl. nem eléggé kidolgozott jelzők („30 láb magas sziklafal”).
3:11 du.
hazai lámpa
2017 február 20
2:55 du.
Érdekes leírás Jókai munkamódszeréről, ahogy egy későbbi író látja. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, A pestiek c. fejezet
„Jókai leült, úgy, ahogy volt, s unatkozva hallgatta. …
– Hát öcsém, ebben a csomó aktában az van megírva, hogy Berzenczey Gáspár, az alföldi nábob a Széchenyi lóverseny-akciójának a kifigurázására rendezett egy pünkösdi futtatást, most három esztendeje. Ott egy parasztlegény megnyerte az első díjat, s olyan jóképű gyerek volt, hogy az öregúr ott tartotta magánál. Gondolta, jó lesz huszárnak a háta mögé. De hogy az unokaöccsét, az egyedüli örököst megbosszantsa, kivette a huszáruniformisból, és kihirdette, hogy egy esztendőre fiának fogadja, és ha azalatt meghalna, akkor mindene rá testálódik. Ezt írásba is tette, és a János fickót az asztalához ültette, mint édes fiát.
-… Az öregúr elvitte magával Pozsonyba, a diétára, én is találkoztam velük, s a guta sem mondta volna, hogy nem igazi úrifjú a gyerek az ifjúság karzatán; mindenütt megállotta a helyét, csak éppen keményebb ökle volt, mint akárki másnak. Inni, lőni, verekedni, káromkodni jobban tudott, mint Frici báró, lovat hajtani, mindent, szóval a dámák sorra beleszerettek.
– Itt a regény!”
3:43 du.
Kiskoromban anyai nagyapám sokat mesélt nekem. Gyakori mesehősei voltak Matyi és Maki (az utóbbi majom, és a kalandozó Matyi barátja, aki a legizgalmasabbnak ígérkező esemény előtt feltétlenül csinált valami – engem idegesítő és a történetbe nem illő – galádságot, például odaszart a küszöbre, de ilyesmi Matyival is előfordult, például felfegyverkezve rendre sütőtepsit is öltött), maguk a történetek azonban kerek egészek és érdekesek voltak. Utóbb rájöttem, hogy nagyapám Jókaitól kölcsönözte őket: megvolt neki mind a száz kötet. Így esett, hogy legifjabb éveim első „felnőtt” olvasmányai – közvetlenül Verne Tizenötéves kapitánya után Jókai-regények voltak. a Fekete gyémántok, A kőszívű ember fiai, A jövő század regénye, meg a többi. Szókincsem java belőlük származott, de ezt a nagyon nagy kincset – közvetve – anyai nagyapámnak köszönhetem. Halász Dezsőnek hívták, Hász Dezsőként Körmenden született, nyomdászként tíz éven át hat vagy hét országban valcolt, majd – ahogy ezt nagyanyám sokszor eldicsekedte róla – a leghíresebb budapesti nyomdában heti tíz arany koronát keresett. Hogy jóval később mesélhetett nekem, azt pedig az erdélyi arisztokrata családból származó Szentpéteri Irénnek, anyai nagyanyámnak köszönhetem, aki őt a zsidókra váró iszonyattól „árja párja”-ként mentette meg, amikor még lehetett.
4:38 du.
hazai lámpa
2017 február 20
2:27 du.
„De azt azért elvárod, hogy a te kommunista Pantheonodról csak jót mondjunk vagy semmit!”
Nem értem, és szégyellem, hogy egy igenis kedvtelésből leírt sorok olvastán egy ilyen gondolat bárkiben felmerülhet! Honnan a gondolat, hogy a sorok írója bármit is elvárna bárkitől. Honnan a gondolat, hogy a sorok írójának kommunista Pantheonja van? És hogy ez a blődség éppenséggel egy Jókai Mór felidézése folytán került valakinek a fejébe!
Egyébként Jókaival ellentétben Wass Albert egyik (a legismertebb) regénye és néhány novellája csupán a felnőttkorom nagyon kevéssé kedvelt olvasmánya volt, írónak író volt ő is, de íróként Jókainak a cipőfűzőjét se köthette volna meg.
4:47 du.
hazai lámpa
2017 február 20
2:52 du.
Félreértések elkerülése végett: nem Jókai életművét kommunistáztam le, hanem amit csináltak belőle a marxisták.
Pl. A jövő század regényét csak a rendszerváltozás után ismerhette meg a magyar olvasóközönség.
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_j%C3%B6v%C5%91_sz%C3%A1zad_reg%C3%A9nye
4:51 du.
Hazai lámpa!
Szuper hozzászólásaid vannak,tanulni lehet belőle,nemcsak nekem hanem a nálam műveletlenebb (meg főleg primitív egyedeknek…)
ezen nincs mit ragozni,köszönet a véleményért, az információért!!
5:24 du.
Bocsi, de Wass Albert elsorban erdélyi író volt.
Egy egészen más korban, mint Jókai és kettőjüket semmi képpen nem lehet összehasolitani.
5:44 du.
hazai lámpa
2017 február 20
4:47 du.
Nagyapám százkötetes Jókai-sorozatából legelőbb a nem naptól, hanem az olvasottságtól kopott regényeket olvastam, A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE ezek közé tartozott, gyerekfejjel, az ötvenes elején olvastam végig, és nagyon élveztem, noha még nem tudhattam, hogy tiltott, meg hogy a marxisták mit csináltak Jókaiból.
6:35 du.
Teljes megeggyezesem van az iro cikkevel. Jokay igazan a „legnagyobb magyar mesemondo” volt,s talan lessz is a jovokben.
Hasonloan megeggyezek az iro bemutatkozo soraival is.
Hogy leginkabb, ugy a muvek olvasoja, mint az iro is egy kisideig „szabdulast” vagy talan „menekulest” talal irasaival, hasonloan az olvasassal az vilig mindennapi veres, s gusztustalan kegyetlensegeitol. Amig az emberi szellem el van foglalva az olvasassal, s hasonloan meg az iro is, mint egy „menedekhelyen” erzik szellemileg letuket.
Az volt lenyegeben a helyzet minden politiaki, tarsdalmi korulmenyek kozot volt hazankban.
Ma , az ujvilagban (talan barhol is lenne az) hasonloan menekull az atlag olvaso a vilag korulmenyeitol, barmennyire mas korulmenyekre is hivakozhatnank.
Mas szoval, a jo regeny,egy szep, lelkesito, boldogito „meset” tartalmazva, kivallo „menedekhelyt” jelent.
Barki is velne hogy az irok annak nem lettek volna tudataban? Ha nem, velem mind szegenyek maradtak volna.
6:54 du.
Kedves lámpa, fogalmam sincs, hogy a kommunisták mi a fenét csinálhattak Jókaival, de hogy VELED mit csináltak, azt nagy sajnálattal látom… 🙁
3:19 de.
hazai lámpa, mi lenne, ha nem használnád fel a Jókairól szóló visszaemlékezést arra, hogy a „kiváló írót”, Horthyt és pláne: Wass Albertet próbáld smirglizni? Sorra kerül még a nyilas parlamenti képviselő, Nyírő József is?
Ha már erdélyi írót akarsz Jókaival egy lapon említeni, akkor miért nem Tamási Áront dícséred? Esetleg öccsét, aki csak egy könyvet írt, de az semmivel sem marad el színvonalban a cegei művei mögött… kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy te az ideológiai hovatartozás szerint osztályozod a magyar irodalmat.
3:20 de.
Aczél Gábor
2017 február 20
5:44 du.
Én magam is valahogy így, bár nekünk nem volt meg mind a 100 kötet… 😀
De nekem nem a Jövő Század volt a kedvencem, bár Jókai ebben sok jövőbeli dolgot megjósolt, például az orosz „kommunista” forradalmat, a repülőgépet, az atombombát, vagy éppenséggel a fedett vásárlóutcákat – még ha kicsit másképpen is mint ahogy ezek beteljesültek. Érdekes viszont, hogy a természetvédelemről kicsit más volt a véleménye.
A várban székelő király megjósolását viszont kicsit koránra tette, mert az majd csak most lesz esedékes… 😀
3:24 de.
Gerti politikamentes cikket akart írni, de szerintem Jókairól ilyet nem lehet, mert Jókai maga volt a politika. Minden regényében a politika és a társadalom működése az alap. Aki sok művét olvasta, annak ezt nem lehet nem meglátnia.
4:54 de.
Alma! 6:54
))))))))))))) 😀 ((((((((((((((((
4:55 de.
Figyelő!
… Jókai is író volt.
7:07 de.
Kedves Gerti, én örülök, hogy megint cikket írt, de az utóbbiakkal szemben itt kevésnek érzem a saját véleményét, a saját értelmezését. Pedig mindannyian erre vagyunk kíváncsiak: mi az, amit a másik ember másként lát és miért? Ettől nem fog unalomba fulladni sok, amúgy érdektelennek tűnő téma. Inkább a közönytől irtózzon, mint a parázs vitától.
7:51 de.
Tudtad? Jókai Mór a Szent István-rend kitüntetettje, és Egerszegi Krisztina szintén megkapta ezt a legrangosabb magyar kitüntetést.
2:43 du.
Na jellemző,hogy egyesek (Tüske….)egy ilyen jó és politika mentes cikk kapcsán se bírják ki,hogy más szintén tehetséges magyar írókat ne nácízzanak,nyilasozzanak akik szintén sikeresek voltak és maradandót alkottak!(ha nem is azonos időben)
10:40 du.
Kedves Marcsi!
„Más szintén tehetséges írókat” nem az írói tehetségük és sikereik miatt náciznak le egyesek, hanem egészen más okokból.
5:05 de.
Aczél Gábor
2017 február 20
4:38 du.
Wass Albertet igenis sokan kedvelték a kilencvenes években, amíg nem indult be a politikai habverés a fidesz meg az ellenzék részéről! Első verseit Sinkovits szavalásában hallottam, ha jól emlékszem az Önök kértékben. Volt egy erdélyi ismerősöm, annak W.A.-tól kedvence volt az Adjátok vissza a hegyeimet!
Le merném fogadni, hogy itt sokan azt se tudták, hogy WA-et eszik-e vagy isszák, amíg nem tört ki a politikai hiszti. Talán szobrokat nem kéne állítani neki, és suliban feleltetni belőle, mert valóban van róla egy népbírósági ítélet, amit megnyugtatóan eddig nem tudtak cáfolni, és az emigrációban is szélsőségesen politizált, ha jól tudom. De aki a 21. században a marxista irodalmi kánont szentírásnak tartja, az ne sipákoljon Orbán rendszere ellen, hogy diktatúra van! Mert az álszentség vagy butaság.
5:41 de.
A hozzászólásokat olvasgatva az ember „merevgörcsbe rándul”. Hohy izlések és pofonok nem mindég ugyan azok az egy dolog, de ennyire kiforgatni dolgokat? Jókai valóban politikus is volt. Ám ő nem úgy politizált ahogy az manapság szokás(egy kicsit ide egy kicsit oda)Ő valóban „szabadelvű” volt.
5:44 de.
Tüske Zsófia
2017 február 21
3:19 de.
„te az ideológiai hovatartozás szerint osztályozod a magyar irodalmat.”
Tévedsz, mert én az értékük alapján osztályozom az irodalmi műveket, még a jobbosokat is. Wass Alberttel semmi bajom nincs, a körülötte lévő hisztin kívül, és ezzel nem azt mondom, hogy feddhetetlen személyű, csak remekműveket alkotó művész lett volna.
Inkább az ideologizál, aki kirostálja Jókai életművét, hogy ahol szarozza az arisztokratákat, az remekmű, a többiről meg hallgat, mint hal a szatyorban! Önmagában is értelmezhető egy-egy korszaka, de maga az életmű értelmezhetetlen, ha nem mondjuk ki a pálfordulást a kiegyezés után. A milleniumkor körberajongták a forradalmár írót az arisztokraták, sőt Tisza István is, akinek a szobrát annyit szarozta az ellenzék a parlament előtt. Egyébként nekem semmi bajom Jókai életművével nincs, csak megjegyeztem, hogy Gerti kissé egyoldalúan mutatta be. Ehhez képest Gerti a Göllner-topikban megkérdőjelezte, hogy én hogy merek Horthyról írni egyebet, mint hogy madzag kellett volna neki? Az úttörőtopikban a mostani iskolai oktatáson aggódott, miközben a saját gyerekkorabeli kötelező maszlaggal semmi baja nem volt.
Nem kell megköszönni, hogy felvilágosítást folytatok, és nem anyagi érdekből. Az is elég lenne, ha nem büfiznétek vissza a komcsi, illetve a ballib propagandát lépten-nyomon! Egyeseknek a kommunista fos is rózsaillatú, de a rózsaszál is szarszagú, ha a jobboldalról jön.
6:13 de.
Aczél Gábor
2017 február 20
3:43 du.
Nálunk az Egri csillagok számít ilyen családi regénynek, amit mindenki olvasott, és a másik ez alapján kezdte el olvasni.
Gárdonyival ellentétben a nagy Jókai könyveket képtelenség 14 évesnél (8. osztály) fiatalabb gyerekekkel, kamaszokkal megszerettetni. Rövidebb novellákkal, kis történetekkel meg lehet fogni ezt a korosztályt is, pl. Istenhegyi székely leányt olvasta föl(!) a rajztanárunk.
Jókaitól szerintem az Egy magyar nábob az, aminek töretlen a közönségsikere, minden korosztály kedveli, ami lassan a hetedik-nyolcadik generáció a regény keletkezése óta, ha jól számolom. A reformkorban kialakult maradi és haladó nemes bemutatása, maró gúnytól mentesen.
Az arany ember egy tulajdonképpen lehangoló mű, az utópisztikus Senki szigete ellenére. Nincs felszabadulás, megbocsátás a végén, mintha börtön lenne mindkét világ, csak Timéa szenved, Timárnak meg van, aki megaranyozza az életét …
A szabadságharc emlékét ápoló művekről viszont rendkívül hamis képet kapunk, ha nem tesszük melléjük a kiegyezés után keletkezett műveket. Nem tagadja meg Jókai a forradalmi elveit, de azoknak megvalósítását a királyságon belül, a liberális nemesség és polgárság szövetségében képzeli el.
6:15 de.
Kedves lámpa!
Írod:
„A XX. század c. regénye azon alapszik, hogy a Habsburgok vezetik az országot 1950-ben. Ez már csak azért is érdekes, mert a szeleburdi 1848-as forradalmár eljutott a király tiszteletéig. Csak ugye ez ellentmond a negyven évig sulykolt kommunista propagandának. Jókai, “a nagy mesélő” címen futtatták.”
Látszik, hogy nem olvastad figyelmesen a regényt. Habsburg Árpád királynak ugyanis Magyarország a fő országa, és nem Ausztria, vagy más európai országok, mint a régi Habsburgoknak. Ő itt székel Budán. Kerestem a logikát is a mondandódban, de nem találtam: egy „nagy mesélő” nem lehet királyhű?
Végtelen szerénységed csak hab azon a fantasztikus, ízetlen tortán, amelynek olcsó tejnugát kréméből kiszólva kedvesen leszeleburdizod Jókait.
6:18 de.
Egyébként, ha a kommunista időkben nem adták ki a Jövő század regényét, annak az orosz forradalom, és a forradalom vezéralakjának (EGY NŐ!) a leírása miatt történhetett. De persze ezt honnan is tudnád, ha egyszer nem olvastad… 😀
6:26 de.
Érdekes következetlenség az Aczél György kultúrpolitikáját tekintve, hogy a Lélekidomár viszont csont nélkül megjelenhetett, amelyben pedig a párizsi kommün forradalmárai valóságos brigantiknak vannak leírva… 😀 😀 😀
Lámpa, ez az okoskodásod, mi tagadás, nem jött be…
6:37 de.
Sőt, az én „lélekidomár” könyvemben szerepel a párizsi kommün forradalmárainak az arckép tablója is (eredeti fényképek), ahol az is meg van jelölve, melyik magyar származású kommün-tagról formálta Jókai a regény gonosz-figuráját… Most nem nézek utána, ki volt az – már elfelejtettem – de ismert magyar őskommunistáról van szó. Ez a könyvem a 70-es években jelent meg.
9:38 de.
hazai lámpa, mit büfizünk mi vissza? a komcsi, ill. ballib propagandát, pláne, az irodalomban? Kísértetet látsz, te szerencsétlen,az álmaidban, ahol Horthy nemzetmentő fehér ruhás angyalnak látszik. Mint sokszor máskor, eltaláltad a szarva közt a tőgyét az esetemben is. A nagyapám egy vidéki református gimnázium igazgatója volt, az egyik fia a háború előtt lett vezérkari tiszt, később kistarcsai internált és kitelepített. Az apám jogász volt, aki az ötvenes években racionalizálva lett, és élete utolsó néhány évében lett csak normális állása a három nyelvtudása révén. Az anyai családom meg végképp komcsi volt ám: szinte mindenki ludovikás tiszt volt, amit a későbbi generáció sínylett meg igazán, mert csak igen nehezen tudott továbbtanulni. A nővérem először ápolónő majd orvos lett, az unokabátyám kutató biológus, én csak estin és kerülő utakon tanultam tovább, mert a bölcsészkar nemigen szerette a nem megfelelő származásúakat felvenni)
Az irodalmat mi olvastuk és nem aszerint értékeltük, hogyan viszonyul az épp aktuális értékítélethez.
Ami Jókait illeti, természetes, hogy fiatalon a Pilvaxos körökhöz tartozott, a kiegyezéskor nem pálfordulást hajtott végre, hanem beérte az akkor kivívott eredményekkel, hiszen húsz évvel idősebben már értelmetlen lett volna új forradalmat szítani. Igazi romantikus író volt, azért is olvasták az iskolások is szívesen, bár a kötelező olvasmányok inkább rontottak egy könyv esélyein a gyerekeknél. És tudod, ha az ember viszonylag korán megismerkedik az igazi irodalommal, annak később már csípi a szemét a gagyi – ezért tettem le Wass Albertet és nem azért, mert hatott rám a – hogy is mondtad? a komcsi ill. ballib propaganda. És mert fiatal felnőttként a sokat átkozott Aczélnak köszönhetően rákattanhattam az Európa kiadó által egymás után sorban kiadott kortárs nyugati irodalomra. Az első ilyen 18 éves koromban Goldingtól A legyek ura volt….ezt követte Holden Caulfield és az Úton… és nem is köszönöm meg a felvilágosításodat, mert én nagyobb mesterektől kaptam ilyet: Szerb Antaltól, no meg a 100 valahány év után is aktuális Adytól.
10:03 de.
Igazán kellemetlen már nekem, de megint figyelmeztetnem kell lámpásunkat, hogy azt az imázst a kádárkori komcsik ragasztották Jókaira, hogy feladta a 48-as eszméit és beállt Habsburg-imádónak… Ezt azért tudom ilyen pontosan, mivel nagy Jókai rajongó vagyok, és eléggé ismerem is az életművét, de én pontosan az ellenkezőjét tapasztaltam, és mindig bosszantott ez a komcsi magyarázat, amit itt most előadtál… Mondom, hogy VELED csináltak valamit a komcsik…
10:44 de.
Nem voltam itthon, ezért most köszönöm a hozzászólásokat.
Kedves gloriett örülök, hogy itt jártál és olvastad.
Figyelő, Boda M. értékelem, hogy nektek is tetszett.
Bendegúz79, örülök, az egyetértésednek és annak, hogy pontosan megértetted, hogy miért írom az ilyen bejegyzéseimet.
Kedves Avi! Természetesen fogok Aranyról is írni. Úgy válogattam idáig, hogy a hónapokat nézve kinek van éppen születésnapja és halálának évfordulója.
Aki úgy gondolja, hogy sok mindent kihagyatam, annak ismét csak azt tudom mondani, hogy egy ilyen nagy életművet és újságírói munkásságot hátrahagyó irodalmi nagyságról így mindent leírni szinte lehetetlen, egy kisebb könyv lehetne. A kiegészítéseket és a plusz információkat köszönöm.
10:53 de.
Alma, Tüske Zsófia, Aczél Gábor, örülök, hogy olvastátok és szóltatok egyet mást.
A Jókai regényeivel történőismerkedést és is gyerekkoromban kezdtem. A nyarakat rendszerint vidéki nagyapámnál töltöttem. A nagy ebédlő szobában, az üveges szekrényben a fő helyen sorakozott a száz kötet, a küllemében is gyönyörű jubileumi díazkötésű sorozat, piros borítóval, arany betűkkel. Igazi kincs volt. Nagyapám ebéd után pihent vagy másfél órát, olyankor én egy karosszékbe kuporodva a kötetek valamelyikét olvastam. 12 – 14 éves korom között szinte mindet végigolvastam. A címek keltették fel az érdeklődésemet, úgy válogattam. Nagyon nagy élményt jelentettek számomra a romantikus, ezernyi részletre kiterjedő, a korabeli életet megelevenítő, izgalmas és érdekes regények.
11:11 de.
charlie, a véleményemet jórészt a fentiekben már megfogalmaztam.
Az életmű hatalmas. A regények kamaszkoromban nagyon nagy élményt jelentettek, valóban sok mindennel megajándékoztak még az élményen kívül is. Szókincsbővüléssel és különböző ismeretekkel, érdekes világokba nyújtottak némi betekintést.
Mai eszemmel azt mondom, hogy érdekes a fejlődést nyomon követni, akár Jókai témáit, akár ezáltal a korszakét, amiből a történetei, a cselekmények származnak. Először a romantika, a nemes emberek fényűző, olykor unalmas élete, később már a tudomány, a tudás, a munka, sőt a jövő világa is megjelenik, majd a végén a szegénység, a nehézségek, a lecsúszás fura taragikuma is. Ha közben pedig az ember ezzel együtt kicsit a családi legendárium nyomán betekint elei világába, akkor aztán különösen érdekessé válik a dolog, lehet összehasonlítani.
A jókai regények élvezete és az akkori élmény megmarad, nyilván akkor mindenféle gondolatokat és egy csomó kérdést elindítottak bennem. Tanító nagyapám és tanár apám szívesen és bőven kielégítették a kiváncsiságomat, sőt apám hatalmas könyvtárában bárminek utána olvashattam.
Ma már csak néha – néha, úgy olvasok Jókait, hogy előveszek egy – egy kötetet, megkeresek benne valami hirtelen felötlő részletet, irodalmi emléktöredéket és újraolvasom, de tényleg csak részleteket.
Nem vagyok újraolvasó típus, legfeljebb lapozgatok, de ez nem csak Jókaira vonatkozik. Többször, sokszor csak olyan verseket olvasok újra és újra, amiket nagyon szeretek.
Nagy regényírónak, nagy mesemondónak tartom Jókait és örülök, hogy a család birtokában van a jubileumi díszes sorozat.
12:58 du.
Valamit nmértek.
Ittvan ez a Pisla nevű füstölgő gyertyacsonk, a maga Horthyt szidolozó hozzáröfijeivel. Lassan nincs olyan téma, írás, amit ne gyakna szét valami faszsággal, ami teljesen nem odavaló.
Megértem, hogy a sárga irigység eszi, hogy neki nincs meg az a fajta íráskészsége mint Gertinek, viszont vigasz lehet számára, hogy Gerti meg tehenet nemtud fejni, meg asszem, a kapálásban sem nagyon járatos. Kispilács elismerésre vágyik, zsenijének tömjénezésére, ám ahhoz több kéne.
Új, megfontolásra érdemes gondolatok, javító szándék, intelligencia, ilyesmik.
Viszont nemártana, ha a cikkeket követő hozzászólásokat az írók maguk moderálhatnák, így ki lehetne szűrni a nem relevans, bundásindulatú, sötétlelkületű hozzászólásokat.
Suba-subaru,- hogy eléggé irodalmi legyek,- Kispisla, menjél te füstölögni a hátsó udvarba a libák közé, nekik gágoghatsz Horthyról, Wassról, komcsikról, meg liberálisokról. Biztos visszagágognak neked. Eszetek ugyanannyi.
5:11 du.
Tüske Zsófia
2017 február 22
9:38 de.
„Kísértetet látsz, te szerencsétlen,az álmaidban, ahol Horthy nemzetmentő fehér ruhás angyalnak látszik. … az egyik fia a háború előtt lett vezérkari tiszt, … Az anyai családom meg végképp komcsi volt ám: szinte mindenki ludovikás tiszt volt,”
Köztudott, hogy a jelenlévők mindig kivételt képeznek. De valószínű, hogy a te rokonaid bizonyára a tisztikar azon rétegéhez tartoztak, akik nem akadályozták a kiugrást, és nem támogatták a háborúba lépést. Ehhez képest elég durva, hogy náci tömeggyilkosnak tartod az akkori egész jobboldalt!
Nem kell őket isteníteni, de ha valaki azt a társadalmi csoportot nácizza, mocskolja, amelyikhez a családja is tartozott, az elég durva agymosáson eshetett át.
Wass Albert verseiben semmi kivetnivalót nem találtam Sinkovits szavalásában. Az én irodalmi ízlésemet a Zsolnai-féle irodalmi nevelés alapozta meg, olyan ifjúsági remekművekkel, mint pl. Ágh István versei vagy Mikszáthtól a Szent Péter esernyője. Szeretem a jó irodalmat, de nem vagyok sznob, nem nézek le semmit, csak azért mert nem posztmodern.
Jókaihoz annyit, hogy akit fölakasztottak vagy a börtönben meghalt, annak mondd, hogy lássa be a reális kompromisszumot!
Nem kell elítélni senkit a páli fordulatért, de letagadni sem kéne. A kommunizmusban a királyságról csakis elítélő tartalmat lehetett olvasni, ezt táplálta A kőszívű ember fiainak erőltetése is. A Habsburg családról szóló regényét tiltották, én sokáig azt se tudtam, hogy ilyen létezik. Felháborítónak tartom, hogy ezt a 21. században nem lehet leírni egy demokratikus fórumon anélkül, hogy az itteni ballib kórus ne károgna!
5:12 du.
falusi
2017 február 22
12:58 du.
Ezzel a mocskolódással csak magadat járatod le.
5:40 du.
Almási Alma
2017 február 22
6:18 de.
” annak az orosz forradalom, és a forradalom vezéralakjának (EGY NŐ!) a leírása miatt történhetett.”
Jé, én meg azt hittem, hogy az nem tetszett a marxista kultúrpolitikusoknak, hogy egy arisztokrata nő kiabálta legjobban az erkélyen, hogy Le az arisztokratákkal! Ez a nő lesz a forradalmárok teljhatalmú vezére, miután megölték a férjét.
„azt az imázst a kádárkori komcsik ragasztották Jókaira, hogy feladta a 48-as eszméit és beállt Habsburg-imádónak…”
Nem tudhatom, hogy a pártközpontban mit ragasztottak Jókaira, ÉN nem voltam ott. Én csak annyit tudok, hogy a forradalmi műveit nyomatták, pl. A kőszívű ember fiai mozifilm. A vállalkozókról, földesurakról szóló történeteket saját szájuk íze szerint propagálták, a kapitalizmus árnyoldalait kiemelve.
A királyságról szóló regényét tiltották, a királypártivá vált köztársaságpártiakról hallgattak.
Ennek nyomai ma is láthatók a ballib emberek gondolkodásában, súlyos károkat okozva a magyar társadalomnak.
7:04 du.
Hollósy Gerti
2017 február 22
10:44 de.
Érdekes, én nyúlfarknyi kommentbe is bele tudom sűríteni, hogy Horthy antiszemita volt, de nem náci. Ráadásul nem is azon a politikai oldalon állok, mint amin a kormányzó volt.
Neked egy egész életrajzi cikk kevés ahhoz, hogy leírd egy mondatban, hogy a kedvencedről milyen kritikákat fogalmaztak meg a saját vagy későbbi korban? Mert hozzászoktál ahhoz, hogy az irodalmi nagyságokról csak jót szabad mondani.
Politika:
Arról egy hosszú bekezdést írsz, hogy a szabadságharc(!) elkötelezett résztvevője volt. De azt nem tudjuk meg, hogy amíg „1861 és 1896 között eltelt időben” képviselő volt, kormánypárti napilapot szerkesztett, a főrendi házba a király(!) nevezte ki, közben milyen politikai elveket vallott.
Urambocsá arról írni, hogy Jókait, ugyanúgy mint más nagy magyar költőket, írókat, egyes politikai kurzusok felhasználták.
4:53 de.
Ha valakinek a válaszaim ellenére nem fér bele a gondolatvilágába, hogy nem azért nem írtam bele az írásomba politikai vonatkozásokat, mert nem tudok róla, nem olvastam vagy hallottam róla, vagy mert egyet értek vagy nem értek egyet vele, hanem mert ezt a cikket én írtam és így akartam megírni.
Fogja a kifogásoló szépen a billentyűzetét, szedje össze a gondolatait és az ismereteit és írjon meg egy másik cikket Jókai különböző korszakokban történt politikai megítéléséből. Ez a megoldás, nem az, hogy teljesen más irányban tereljen bárki is egy írást, a más írását.
Szabad ám mindenkinek cikket is írni! Hajrá!!!
5:12 de.
Tudatom a kedves olvasókkal, hogy írásaimnál „hazai lámpa” nick nevű hozzászólót, folytonosan személyeskedő hozzászólót úgy tekintem ezentúl, mintha kimoderáltam volna. A témához történő hozzászólásaival nincs semmi gond, de a személyem vagy a cikkíró módszerem ócsárlását akkor sem tűröm, a saját írásaimnál, ha ezt az újság szerkesztősége nem tudja megoldani.
Lehet ide nyugodtan akár ócsároló regényeket is írni, de neki felesleges, el sem olvasom, a téma részemről irányában végleg lezárva. Kár ezentúl időt és fáradtságot pazarolnia.
7:59 de.
Hollósy Gerti
2017 február 23
4:53 de.
Tényleg ennyire értetlen vagy, vagy csak teszed magad?
Te úgy írsz a politikáról, hogy észre sem veszed? Amit a kommunisták dicsértek, azt kritika nélkül átveszed, pl. Jókai forradalmi tevékenysége, ami bizony kőkemény politika! Ami már nem fér bele a komcsi dicshimnuszba, arról szemérmesen hallgatsz, mint a harmincéves képviselőségről.
Te nem apolitikus vagy, hanem elvakult baloldali.
Vannak persze egyszerű tévedések, kihagyások, de te itt sorozatban áradozol a kommunista irodalmi Pantheonról. Arról nem is beszélve, hogy miket írtál a jobboldalról, miközben kiborulsz még a jogos kritikán is.
10:14 de.
hazai lámpa
2017 február 22
5:12 du.
Mocskolódás? Választékos voltam veled, mint a háromnapos tevepoop.
Ám erősen gondolkodom, hogy jelentselek-e a hazai Terrorelhárításnak. Attól tartok, te komoly nemzetbiztonsági köz és életveszély vagy..
Tegnap ugyanis meglátogattam egy fiatal magyar családot, ahol a négyévs ikerlányok azután érdeklődtek, hogy „ez a liba Tálib-e..”
10:16 de.
Nos, most megtudtuk Jókairól (lámpától), hogy nem is volt forradalmár, csak a komcsik úgy állították be.
11:53 de.
Boda Marcsi
2017 február 20
4:51 du.
Köszönöm az észrevételt, és örülök, ha segíthettem. Én magam is ilyen fórumozások során tanultam sokat, és igyekszem ezt továbbadni. Olyan ez, mint az élőlánc.
Pl. így tudtam meg (nem itt), hogy a Babits-kötetemben lévő gyönyörű vers, Bár volna hangom tiszta … kezdetű eredetileg a Csonka Magyarország címet viselte. Hát paff lettem. Én addig úgy tudtam, hogy csak Király B. Izabella, és „náci tömeggyilkos” horthysták sirathatják Trianont.
Hozzáteszem, hogy a kommunistáknak is sok bűnt meg lehet bocsátani, a lopást, a kínzást, a tévedést. De aki a legkisebbeket kiveri a hitéből, és a Szentlelket káromolja, annak nincs kegyelem, ahogy Jézus mondotta.
12:12 du.
Lámpa, lassan reflektorrá serdülsz a szememben:
„De aki a legkisebbeket kiveri a hitéből, és a Szentlelket káromolja, annak nincs kegyelem, ahogy Jézus mondotta.”
Tökéletes ez a gondolat.
12:34 du.
Szerintem, hazai lámpa a legjobban érdeklődő a magyar történelem iránt a helyi beírók közül.
Sőt az is fennáll, hogy nem ítél el másokat nézeteiért.
1:44 du.
charlie
2017 február 23
12:12 du.
Most nézem, hogy összevontam a két igét:
Márk 3. fej. 29 (Szentlélek káromlása)
Máté 18. fej. 6 (botránkoztatás)
1:52 du.
Figyelő
2017 február 23
12:34 du.
Sajnos sok mindent tanultam én is a saját káromon. Nagy segítség volt, hogy a neten szörföltem. Az internetnek az a fő előnye, hogy könnyen össze tudod hasonlítani a ballib és a jobbos médiumokat!
Annyira pártoskodó a magyar újságírás, hogy képtelenség hiteles információkat szerezni egyoldali sajtóból! Példa erre a náci megszállás emlékműve, vagy Wass Albert, vagy a Kossuth tér, hogy csak a legutóbbi szimbolikus ügyeket említsem. A fidesz félinformációkat csepegtet, a ballib oldalnál meg a fele sem igaz …
3:52 du.
hazai lámpa: azt gondolom, hogy agymosáson az esett át, aki a családja két világháború közötti státusza alapján alakítja ki a maga nézeteit és nem vizsgálja meg az akkori politika következményeit. Te ottragadtál a negyvenes években.
Nagyapám aki ötvenévesen nyugállományba helyeztette magát 1932-ben Gömbös Gyula miniszterelnöksége alkalmából, mert nem tetszett neki Horthy németekhez dörgölőző politikája. Egyik fia 44-ben elment a német hadsereggel és a Bundeswehr tisztje lett, a másik maradt, belőle kitelepített vált. Így információforrásom akadt erről a korszakról. A másik oldalon meg ott volt a református/evangélikus pedagóguscsalád, ahol az idősebb fiú landolt Kistarcsán, a családja kitelepítve. Nos én ebben a kettős „agymosásban” nőttem fel, később egy munkásszármazású bútorszobrász apóssal és erdélyi nagymamával kiegészítve – aztán szerencsémre két olyan felsőoktatási intézmény könyvtárában, ahol a történelem volt egyik gyűjtőkör. Ez azzal a számomra kellemes következménnyel járt, hogy hozzájutottam az összes, a rendszerváltás körül megjelent memoárhoz és történelmi forrásmunkához, valamint a feladataim közé tartozott a jogi tájékoztatás is, köztük bizony a Horthy alatti törvénykezés is, amire többségében nem lehetünk büszkék, te sem, ha magyarnak vallod magad. Igen, a zsidók ellen hozott rendeletekre és törvényekre gondolok. Sorolhatnám itt, hogy a közigazgatás milyen területein értek el eredményt, miféle impozáns tananyagot oktattak középszinten, – szigorúan tandíjért még a polgáriban is, de mindez kizárólag a felső középosztály számára volt elérhető. Ami viszont az irodalmi értékítéleteidet illeti, azt kell mondjam, hogy te vagy erősen beszűkülve tudatilag, hogy ilyen mértékkel méred Jókait. A 48-as forradalom előtt volt egy reformkor, ami próbálta a feudalizmusból kirángatni Magyarországot. Mindazok, akik a korabeli magyar polgári értelmiséget képviselték, az Ellenzéki körben fogalmazták meg a reformköveteléseiket. Ennek tagja volt sok mindenki más mellett Jókai is. Az Európa-szerte kitört forradalmak hírére tört ki Pesten is a forradalom. A szabadságharc bukása és Haynau vérengzése, majd a Bach-korszak nyomán – Jókai remekül leírja a passzív rezisztenciát – Deák Ferenc és Andrássy Gyula fáradozásai nyomán jött létre a kiegyezés, amely kompromisszumot jelentett mind a Habsburg-háznak, mind Magyarországnak. Fogalmam sincs, miért tartod lényegesnek azt bizonygatni, hogy Jókai ez után már nem volt 48-as forradalmár, hanem ő is kiegyezett a dualizmussal. És ez az eszelős hajtogatás, hogy mindez a pártközpont értékelése és ballib ráhatás….. neked valahol itt akadt el a lemez és folyton ezt hajtogatod.
4:00 du.
charlie, de ez is benne van ám a Szentírásban:
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” (Mt 7,21-23)
arról fogalmam sincs te kit értesz Szentlélek alatt, aki itten káromolva lett…..
6:59 du.
Tüske Zsófia
2017 február 23
3:52 du.
Hát, nem győztél meg arról, hogy a korrektség alapján alakítod a véleményed.
Három pontatlanságod van kapásból.
1. Hol írom, hogy Jókai nem volt forradalmár?
2. Nem írtam, hogy istenítened kellene a rokonságodat.
3. Nem a zsidótörvények miatt védtem meg Horthyt, hanem a háborúba belépés elkerülése két évig, és hogy a zsidókat nem adta át a németeknek a megszállásig, sajnos utána már nem állt a helyzet magaslatán.
Nem szívesen mondom, de a véleményed, amit kialakítottál, tartalmaz zavaros részeket, de kérdezz meg erről egy történészt, biztos ismersz párat! Ennek a mondatnak pl. mi értelme van: nagypapád Gömbös idején nyugdíjaztatta magát, mert Horthyval nem értett egyet? Nem Horthy szopta az ujjából a németbarát politikát, hanem a körülmények alakultak úgy, ráadásul Horthy angolbarát volt a tisztikar nagy részével ellentétben!
Gömbös egyértelműen az olasz és német tengely felé húzott külpolitikában. Horthy és Bethlen biztosra vették, hogy a németek diktálnak majd Közép-Európában egy háború esetén is, ezért semmiképp nem akartak összeveszni a németekkel, de nem is akartak egyoldalúan elköteleződni Berlin felé. Minden tiszteletem a nagypapádé, de nehezen hiszem, hogy ő mást tudott volna kigondolni, mint a Bethlen-kör, amelyhez az arisztokratákon kívül zsidó gyárosok is tartoztak.
7:06 du.
Tüske Zsófia
2017 február 23
4:00 du.
Vannak liberálisok, akik ugyanígy verik a mellüket, hogy ők a szólásszabadság nagy hívei és védelmezői. Sajnos eközben rugdossák a kommunizmus áldozatait, a vidékieket vagy bárkit, aki nincs elájulva az ő nagyságuktól.
Az ilyen jogvédőktől már futnak a szerencsétlen megnyomorítottak, mert a helyzetük általában rosszabb lesz, ha a doktriner liberálisok „megvédik” a szegények, cigányok, kismamák stb érdekeit.
7:12 du.
Tüske Zsófia
2017 február 23
3:52 du.
Ahogy emlitettem már, én sok kort megértem Magyarországon, ezért merem azt állitani, hogy mindenki átesett egy bizonyos agymosásosn.
Szerinte, Te is átestél ezen.
7:34 du.
Figyelő
2017 február 23
7:12 du.
Sajnos minden politikai kurzus kényszerítve érzi magát, hogy értelmiségiekkel igazoltassa magát. A komcsi agymosásban azonban az az egyedülálló, hogy a ballibek 28 évvel a rendszerváltás után is szinte változatlanul fújják! Én is sok mindent a jobboldali lapokból tudtam meg.
Interjú az azóta elhunyt Katona Tamás történésszel a Szabd Földben, 2006 (aki Kodály Zoltán hasonmás versenyen is indulhatott volna).
„Egy forradalom bájos mítosza
Szerző: Hardi Péter
Reggel a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek.
– A hiedelem szerint. Ám azt a kávéházat akkoriban ugyanis még nem Pilvaxnak nevezték, hanem Fillingernek. A tulajdonos pedig nem Pilvaxnak írta a nevét, hanem Pillvaxnak. Amúgy valóban itt gyűltek össze az ifjak, ám a megbeszélt időpontban egyedül a dadogós Sükei Károly érkezett meg.
– A többiek?
– A többiek jó szokás szerint alaposan elkéstek. Sükei várakozott egy darabig, majd fogta a már megfogalmazott tizenkét pontot, kitűzte a későbbi Petőfi Sándor utca sarkára, s magyarázni kezdte.
– …
– Sükei tehát elkezdte magyarázni a tizenkét pontot.
– Vagy harmincan hallgatták, s ennyi ember között már akadt egy besúgó is. Mivel szegény Sükei erősen dadogott, a besúgó úgy érezhette, könnyű dolga van, az ifjút mindössze el kell vitetnie a Szent Rókus Kórház második emeletére, ahol akkoriban a gyengeelméjűeket ápolták. Elszámította azonban magát, az emberek Sükei mellé álltak.
…
Landerer számított rá, hogy nem rendelkeznek majd a cenzor engedélyével. Számon kérte a cenzor aláírását, hogy később igazolni tudja magát. A tiszta lelkű ifjak erre tanácstalanul néztek össze, mire Landerer súgta oda Irinyinek, hogy foglaljanak már le egy gépet, őt pedig zárják be az irodájába.
…Táncsicsot végül Jókai mentette ki, aki, nem kis képzavarral azt találta mondani, hogy a vak író a viszontlátás örömét élvezi. A tömeg azonban nem nevetett, ezen a napon mindenki ünnepelni akart.
-… A közönség azonban nem drámát, hanem inkább szónoklatokat akart hallani, valamint a Hunyadi László legszebb részeit. Evvel ért véget a forradalom napja.
– Mi történt az ifjakkal később, hol találjuk őket, mondjuk, egy év múlva?
– Vasvári Pál… 1849 nyarán Erdélyben hősi halált halt, akárcsak Petőfi. Vajda János szintén részt vett a harcokban, elfagyott lábú honvéd hadnagy lett belőle. Legmagasabbra még Jókai emelkedett: főszerkesztőként megbuktatta a kor híres rendőrminiszterét, Madarász Lászlót, aki nem nagyon tudott azokkal a kincsekkel elszámolni, amelyeket a Görgey Artúr által kivégzett Zichy Ödön gróftól koboztak el.”
7:41 du.
folyt köv.
„Nemzetiségiek
… A magyarországi németek polgárosodott gondolkodásúak voltak, s a mosoniak és az erdélyi szászok kivételével lelkesedtek a forradalom eszméiért.
…Ugyancsak a forradalom mellé álltak a szlovákok, … A szlovák evangélikus papok és tanárok viszont ellenezték a változásokat. …
A Király-hágón túl élő 1,2 millió románság szembeszállt az új eszmékkel, s véres harcokat vívott a magyarokkal. A Király-hágón inneni hasonló lélekszámú románság viszont a szabadságharc mellé állt.
A szerbek a szabadságharc ádáz ellenfelei voltak, az első harcokat is őellenük vívták a magyar honvédek. …
Az osztrákoknak ugyancsak sikerült szembefordítaniuk a magyarokat és a horvátokat, jóllehet a két nép a történelme során mindaddig békében élt egymással.
A ruszinok (vagy rutének) ellenben a szabadságharc mellé álltak; igaz, ebben szerepe volt annak a húsz forintnak is, amit foglalóként minden honvéd megkapott, …
Nagy számmal vettek részt a szabadságharcban a zsidók, akiket akkoriban Mózes-hitűekként jelöltek, s akik a polgárosodás lehetőségét látták a kossuthi eszmék megvalósulásában. Viszonylag sok cigány honvédról is tudunk, erre utalnak az összeírásokban például a Kolompár, Fürj nevek is.”
6:52 de.
hazai lámpa, annak azért megvan a szelíd bája, hogy agymosottnak nevezel, mert nem osztom Horthyról a – szerinted – a családom kötelező hagyományos álláspontját, amit otthonról magammal kellett volna hoznom.
bezzeg te nem vagy agymosott, pedig a két vh közötti álláspontot zenged a lovastengerészről.
arcátlanul azt állítod, hogy a liberálisok „rugdossák a kommunizmus áldozatait” de te nagy horthy-imádatodban nagyvonalúan elsiklasz a horthy-korszak polgári és háborús áldozatai felett. Csak szólok, alighanem a családom sokkal inkább esett áldozatul Rákosinak és csökkenő mértékben ugyan, de a kádár-korszaknak is, mint jómagad. Ennek ellenére mindenki talpon maradt, nem egyszerűen, de továbbtanult és nem próbálta a karrierjét párttagsággal érvényesíteni.
Mindennek a tetejébe álszent szemforgatással hivatkozol a Szentlélek elleni bűnök megbocsáthatatlanságára és a botránkozásra. Végül is, azt elfelejted említeni, kinek a személyében lett is itten káromolva a Szentlélek…nekem úgy tűnik, másik ige vonatkozik rátok: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről ékeseknek látszanak, de belül holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele. Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.”
3:51 de.
Ragozzátok ezt az agymosást.
Az „agymosott” értelmiségi azért értelmiségi, mert a társadalom mozgásait kissé jobban belátja – még agymosása ellenére is – mint az eccerű agymosott állampolgár. Ezért aztán szimpla agymosott állampolgárként az értelmiséget lenézően agymosottnak titulálni egy picinykét röhögséges.
Az erős kommunista nevelést kapott elit gyerekek (pl. Haraszti, Pető…) már a komcsi rendszer alatt is valahogyan sokkal jobban eligazodtak a történelmi-társadalmi és ideológiai viszonyokban, mint a szimpla állampolgár, aki esetleg gyűlölte a rendszert, de csak a rendszerváltás után jött rá a szemvakító igazságokra.
Lámpa például ragyogó példa a rendszerváltáskor megvilágosodott emberre, aki persze ezek után elsősorban a már korábban megvilágosodott értelmiségre ugrik rá, ami természetes pszichológiai folyamat.
De például fordítva nincs így. A korábban – még a kádárrendszer alatt – megvilágosodott értelmiség nem gyűlöli azokat, akik hajdan meg voltak vezetve. Csak esetleg él a gyanúperrel, hogy az ő vadonatúj gyűlöletük egy új megvezetés következménye. Na, én pontosan így vagyok ezzel például Boda Marcsit illetően. Ezért nem is tudok rá haragudni, akármilyen elvakult szövegeket is nyom, és maximális türelemmel és empátiával olvasgatom az ő szösszeneteit…
4:32 de.
Hazai lámpának pedig vigasztalásul csak annyit: az, hogy valakit a rendszerváltáskor történt megvilágosodása az ellenkező nézetek táborába sodort, szintén természetes. Az első pszichológiai fázis, hogy „minden másképp van”, a második, hogy „jajistenem, semmi sem igaz” – rá most ez az utóbbi jellemző. De ez le fog tisztulni. És akkor már nem lesz szüksége a tekintélyektől szerzett idézetekre, mert maga is tisztán fog látni és magabiztossá fog válni.
4:44 de.
Sajnos, a csökönyös „másnézetűek” néha kihoznak a sodromból, és ilyenkor eluralkodik rajtam a szarkazmus… Ezen már sokan megsértődtek, és ezt sajnálom.
„A Golyvásdarunak van egy igen kellemetlen tulajdonsága. Időnként valami hirtelen viszketegség vagy görcs száll a lábába, s bár rendes körülmények közt méltóságosabbnak látszik, mint a többi daru – pedig hát az igen tiszteletre méltó külsejű madárfajta -, egyszerre csak vad, torz haditáncnak ered, félig kiterpesztve szárnyait, s kopasz fejét föl-le hajigálva; s ő tudja csak, hogy miért, de leghevesebb rohamaihoz mindig a legrosszabb májú megjegyzésekkel üti a taktust. ”
[Kipling]
6:50 de.
Érdekes dolgon gondolkoztam. Az emberek, a kisemberek különböző politikai okokból miért gyűlölik egymást olyan ádázul és miért köpködnek a másikra ismeretlenül, virrtuálisan nick nevek mögé bújva?
Azt értem, hogy az ismert politikkusok más és más oldalon állnak, egymással szemben állnak, ezért nyiltan vagdalakoznak, akár a médiában, akár az országházban.
Az egymás számára ismeretlen emberek egy ilyen fórumon, azt se tudva a másikról, hogy alapvetően ki és mit csinál, mivel foglalkozik, magánemberként a hétköznapjaiban mivel foglalkozik, mivel tölti a szabadidejét, mi okoz neki örömet, bosszúságot, kikapcsolódást, mondhatnék még bármit, de pusztán azért, mert másképp gondolkozik itt simán gyűlölni kell, le kell torkolni, ki kell forgatni a szavait. KÖTELEZŐ!
Csak egy példát tudnék felhozni a békés társalgásra, itt van pl. charlie, nem állunk egy oldalon, egyáltalán nem, gtudjuk is egymásról, de itt a közös pont a kultúra, tudunk beszélgetni.(nem dícsérem charlit, csak ez egy eléggé értherő példa két ellenpólus vagyunk elvileg)
Egy másik példa: idézet hazai lámpától
„Hollósy Gerti
2017 február 23
4:53 de.
Tényleg ennyire értetlen vagy, vagy csak teszed magad?
Te úgy írsz a politikáról, hogy észre sem veszed? Amit a kommunisták dicsértek, azt kritika nélkül átveszed, pl. Jókai forradalmi tevékenysége, ami bizony kőkemény politika! Ami már nem fér bele a komcsi dicshimnuszba, arról szemérmesen hallgatsz, mint a harmincéves képviselőségről.
Te nem apolitikus vagy, hanem elvakult baloldali.
Vannak persze egyszerű tévedések, kihagyások, de te itt sorozatban áradozol a kommunista irodalmi Pantheonról. Arról nem is beszélve, hogy miket írtál a jobboldalról, miközben kiborulsz még a jogos kritikán is.”
Mit tud rólam hazai lámpa, semmit! Erre mit csinál folyton szinte moinden kommentjében mantrázza, hogy én a kommunista ideológiához stb. hasonlóan írok bármiről is. Legyen vele boldog, de ez olyan, mint a kabátlopási ügy, ha tudja valaki, hogy ez mit jelent, az ő elkötelezett hívei el is hiszik, hogy én az lennék, aminek tart. Nos ez a populáris demagógia.
Nem titkolom, nem érdekel, ki mit gondol, liberális vagyok és igen baloldali liberális és elég, ha én tudom, hogy ez számomra mit jelent.
Többen itt felindulásukban elmondták, hogy kik voltak és mit csináltak az őseik. Nem fogom megtenni, bár lenne mit leírnom, és arra viszont büszke vagyok, hopgy szerencsére nem a politika, hanem a tudományos és a kulturális élet területén tevékenykedtek.
Amúgy kommunistának lenni, ha volt egyáltalán ilyen, marxi és engelsi értelemben nem szégyen…
Ezzel együtt soha se én, sem semmilyen rokonom semmilyen pártnak tagja nem volt, én sem, és nem is leszek, SEMMILYENÉ.
A történelem folyamán számtalan korszakot és ideológiát megélt az emberiség. Valamikor valahová mindenki született és valamilyen kornak passziv vagy aktív részese volt, foglalkozott vagy nem foglalkozott politikával, az őt körülvevő eszmékkel, de benne élt. Nem lehet folyamatosan 20 – 30 – 50 – 100 évre visszamenőleg a jelenben is gyűlölni valakit és uszítani ellene, csak azért mert egy adott korszak gyermeke volt.
Az egyént, a ma élő embert az alapján kell megpróbálni elfogadni, vagy el nem fogadni, amilyen most: a munkája, a tevélkenysége alapján, az alapján, amit letesz egy asztalra.
Kár ismeretlenül és arctalanul pocskondiázni embereket, személyeskedni csak azért, amilyen véleményt egy oldalon leír.
Ha valaki ezt nem képes tudomásul venni, akkor felejtse el az én írásaimat. Ha nekem valaki végképp nem tetszik, hát nem olvasom, de nem trollkodom szét a témáját, csak azért, hogy minden hozzászólásban egy jó vastagot személyeskedjek.
7:03 de.
Tudom, az lesz a következő válasz, nem bírom a kritikát.
Tévedés a rosszindulatot tartom itt feleslegesnek.
Minden hozzászólása, a személyeskedő részek nélkül elfogadható.
Szegény, talán inkább sajnálni is kéne, hogy nem képes a személyes rosszindulatát véka alá rejteni.
8:47 de.
Lehet válogatni, egyetlen írás összes kommentje egy személytől, mind itt van egyben, természetesen így az elfogadhatók is ide kerültek, de ez vele jár. (ha már így járt Jókai, akkor már a végét én adjam hozzá)
Így vall önmagáról, idézem: (ez még régi)
hazai lámpa
2016 december 19
7:36 de.
Hollósy Gerti
2016 december 19
4:26 de.
Én liberális vagyok, (bővebben népi-konzervatív zöld-liberális). Nem hiszem, hogy annyira távol állunk egymástól politikailag.
No, akkor innentől nézzük a lényeget, csak egyetlen íráshoz ennyi adalék, „figyelmesség és kedvesség” is persze, némi vitriol.
hazai lámpa
2017 február 20
2:27 du.
Tehát Horthyról is kedvtelésből szoktad írni, hogy náci, csak úgy a benyomásaid alapján? Ja nem, őt a kommunista propaganda szólamok alapján szoktad gyilkosozni. De azt azért elvárod, hogy a te kommunista Pantheonodról csak jót mondjunk vagy semmit!
Tisztelem az önálló gondolkodást, de nehezen hiszem, hogy csakis az olvasott művek alapján mondasz véleményt egy íróról. Pl. Wass Albert egyes kiemelkedő műveivel nem lenne bajod, ha nem tudnád, hogy háborús bűnös volt.
hazai lámpa
2017 február 20
2:52 du.
Én megemlíteném azt is, hogy a házassága miatt megromlik Petőfivel a barátsága. Illetve, hogy Rudolf trónörökös halála szinte sokkolja az írót.
A XX. század c. regénye azon alapszik, hogy a Habsburgok vezetik az országot 1950-ben. Ez már csak azért is érdekes, mert a szeleburdi 1848-as forradalmár eljutott a király tiszteletéig. Csak ugye ez ellentmond a negyven évig sulykolt kommunista propagandának. Jókai, “a nagy mesélő” címen futtatták.
Az sem volt tudható sokáig, hogy A kőszívű ember fiait a Tisza-családról mintázta! Tisza Kálmán is 48-as függetlenségi pártiból lett a kiegyezés híve. A fekete gyémántok kiváló társadalmi kritika, de gondoljunk bele, hogy kapott volna állami elismerést, 100 kötetes jubileumi kiadást az író, ha a kiegyezést és arisztokráciát támadja?
hazai lámpa
2017 február 20
2:55 du.
Almási Alma
2017 február 20
2:18 du.
A minap az Alinda c. műsorban egy piarista magyartanár (nem szerzetes) azt mondta, hogy neki Jókai szinte olvashatatlan!
Nem fejtette ki bővebben, de utalt rá, hogy irodalmi kisiparosnak tartja, pl. nem eléggé kidolgozott jelzők (“30 láb magas sziklafal”).
hazai lámpa
2017 február 20
3:11 du.
hazai lámpa
2017 február 20
2:55 du.
Érdekes leírás Jókai munkamódszeréről, ahogy egy későbbi író látja. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, A pestiek c. fejezet
“Jókai leült, úgy, ahogy volt, s unatkozva hallgatta. …
– Hát öcsém, ebben a csomó aktában az van megírva, hogy Berzenczey Gáspár, az alföldi nábob a Széchenyi lóverseny-akciójának a kifigurázására rendezett egy pünkösdi futtatást, most három esztendeje. Ott egy parasztlegény megnyerte az első díjat, s olyan jóképű gyerek volt, hogy az öregúr ott tartotta magánál. Gondolta, jó lesz huszárnak a háta mögé. De hogy az unokaöccsét, az egyedüli örököst megbosszantsa, kivette a huszáruniformisból, és kihirdette, hogy egy esztendőre fiának fogadja, és ha azalatt meghalna, akkor mindene rá testálódik. Ezt írásba is tette, és a János fickót az asztalához ültette, mint édes fiát.
-… Az öregúr elvitte magával Pozsonyba, a diétára, én is találkoztam velük, s a guta sem mondta volna, hogy nem igazi úrifjú a gyerek az ifjúság karzatán; mindenütt megállotta a helyét, csak éppen keményebb ökle volt, mint akárki másnak. Inni, lőni, verekedni, káromkodni jobban tudott, mint Frici báró, lovat hajtani, mindent, szóval a dámák sorra beleszerettek.
– Itt a regény!”
hazai lámpa
2017 február 20
4:47 du.
hazai lámpa
2017 február 20
2:52 du.
Félreértések elkerülése végett: nem Jókai életművét kommunistáztam le, hanem amit csináltak belőle a marxisták.
Pl. A jövő század regényét csak a rendszerváltozás után ismerhette meg a magyar olvasóközönség.
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_j%C3%B6v%C5%91_sz%C3%A1zad_reg%C3%A9nye
hazai lámpa
2017 február 22
5:05 de.
Aczél Gábor
2017 február 20
4:38 du.
Wass Albertet igenis sokan kedvelték a kilencvenes években, amíg nem indult be a politikai habverés a fidesz meg az ellenzék részéről! Első verseit Sinkovits szavalásában hallottam, ha jól emlékszem az Önök kértékben. Volt egy erdélyi ismerősöm, annak W.A.-tól kedvence volt az Adjátok vissza a hegyeimet!
Le merném fogadni, hogy itt sokan azt se tudták, hogy WA-et eszik-e vagy isszák, amíg nem tört ki a politikai hiszti. Talán szobrokat nem kéne állítani neki, és suliban feleltetni belőle, mert valóban van róla egy népbírósági ítélet, amit megnyugtatóan eddig nem tudtak cáfolni, és az emigrációban is szélsőségesen politizált, ha jól tudom. De aki a 21. században a marxista irodalmi kánont szentírásnak tartja, az ne sipákoljon Orbán rendszere ellen, hogy diktatúra van! Mert az álszentség vagy butaság.
hazai lámpa
2017 február 22
5:44 de.
Tüske Zsófia
2017 február 21
3:19 de.
“te az ideológiai hovatartozás szerint osztályozod a magyar irodalmat.”
Tévedsz, mert én az értékük alapján osztályozom az irodalmi műveket, még a jobbosokat is. Wass Alberttel semmi bajom nincs, a körülötte lévő hisztin kívül, és ezzel nem azt mondom, hogy feddhetetlen személyű, csak remekműveket alkotó művész lett volna.
Inkább az ideologizál, aki kirostálja Jókai életművét, hogy ahol szarozza az arisztokratákat, az remekmű, a többiről meg hallgat, mint hal a szatyorban! Önmagában is értelmezhető egy-egy korszaka, de maga az életmű értelmezhetetlen, ha nem mondjuk ki a pálfordulást a kiegyezés után. A milleniumkor körberajongták a forradalmár írót az arisztokraták, sőt Tisza István is, akinek a szobrát annyit szarozta az ellenzék a parlament előtt. Egyébként nekem semmi bajom Jókai életművével nincs, csak megjegyeztem, hogy Gerti kissé egyoldalúan mutatta be. Ehhez képest Gerti a Göllner-topikban megkérdőjelezte, hogy én hogy merek Horthyról írni egyebet, mint hogy madzag kellett volna neki? Az úttörőtopikban a mostani iskolai oktatáson aggódott, miközben a saját gyerekkorabeli kötelező maszlaggal semmi baja nem volt.
Nem kell megköszönni, hogy felvilágosítást folytatok, és nem anyagi érdekből. Az is elég lenne, ha nem büfiznétek vissza a komcsi, illetve a ballib propagandát lépten-nyomon! Egyeseknek a kommunista fos is rózsaillatú, de a rózsaszál is szarszagú, ha a jobboldalról jön.
hazai lámpa
2017 február 22
6:13 de.
Aczél Gábor
2017 február 20
3:43 du.
Nálunk az Egri csillagok számít ilyen családi regénynek, amit mindenki olvasott, és a másik ez alapján kezdte el olvasni.
Gárdonyival ellentétben a nagy Jókai könyveket képtelenség 14 évesnél (8. osztály) fiatalabb gyerekekkel, kamaszokkal megszerettetni. Rövidebb novellákkal, kis történetekkel meg lehet fogni ezt a korosztályt is, pl. Istenhegyi székely leányt olvasta föl(!) a rajztanárunk.
Jókaitól szerintem az Egy magyar nábob az, aminek töretlen a közönségsikere, minden korosztály kedveli, ami lassan a hetedik-nyolcadik generáció a regény keletkezése óta, ha jól számolom. A reformkorban kialakult maradi és haladó nemes bemutatása, maró gúnytól mentesen.
Az arany ember egy tulajdonképpen lehangoló mű, az utópisztikus Senki szigete ellenére. Nincs felszabadulás, megbocsátás a végén, mintha börtön lenne mindkét világ, csak Timéa szenved, Timárnak meg van, aki megaranyozza az életét …
A szabadságharc emlékét ápoló művekről viszont rendkívül hamis képet kapunk, ha nem tesszük melléjük a kiegyezés után keletkezett műveket. Nem tagadja meg Jókai a forradalmi elveit, de azoknak megvalósítását a királyságon belül, a liberális nemesség és polgárság szövetségében képzeli el.
hazai lámp
2017 február 22
5:11 du.
Tüske Zsófia
2017 február 22
9:38 de.
“Kísértetet látsz, te szerencsétlen,az álmaidban, ahol Horthy nemzetmentő fehér ruhás angyalnak látszik. … az egyik fia a háború előtt lett vezérkari tiszt, … Az anyai családom meg végképp komcsi volt ám: szinte mindenki ludovikás tiszt volt,”
Köztudott, hogy a jelenlévők mindig kivételt képeznek. De valószínű, hogy a te rokonaid bizonyára a tisztikar azon rétegéhez tartoztak, akik nem akadályozták a kiugrást, és nem támogatták a háborúba lépést. Ehhez képest elég durva, hogy náci tömeggyilkosnak tartod az akkori egész jobboldalt!
Nem kell őket isteníteni, de ha valaki azt a társadalmi csoportot nácizza, mocskolja, amelyikhez a családja is tartozott, az elég durva agymosáson eshetett át.
Wass Albert verseiben semmi kivetnivalót nem találtam Sinkovits szavalásában. Az én irodalmi ízlésemet a Zsolnai-féle irodalmi nevelés alapozta meg, olyan ifjúsági remekművekkel, mint pl. Ágh István versei vagy Mikszáthtól a Szent Péter esernyője. Szeretem a jó irodalmat, de nem vagyok sznob, nem nézek le semmit, csak azért mert nem posztmodern.
Jókaihoz annyit, hogy akit fölakasztottak vagy a börtönben meghalt, annak mondd, hogy lássa be a reális kompromisszumot!
Nem kell elítélni senkit a páli fordulatért, de letagadni sem kéne. A kommunizmusban a királyságról csakis elítélő tartalmat lehetett olvasni, ezt táplálta A kőszívű ember fiainak erőltetése is. A Habsburg családról szóló regényét tiltották, én sokáig azt se tudtam, hogy ilyen létezik. Felháborítónak tartom, hogy ezt a 21. században nem lehet leírni egy demokratikus fórumon anélkül, hogy az itteni ballib kórus ne károgna!
hazai lámpa
2017 február 22
5:12 du.
falusi
2017 február 22
12:58 du.
Ezzel a mocskolódással csak magadat járatod le.
hazai lámpa
2017 február 22
5:40 du.
Almási Alma
2017 február 22
6:18 de.
” annak az orosz forradalom, és a forradalom vezéralakjának (EGY NŐ!) a leírása miatt történhetett.”
Jé, én meg azt hittem, hogy az nem tetszett a marxista kultúrpolitikusoknak, hogy egy arisztokrata nő kiabálta legjobban az erkélyen, hogy Le az arisztokratákkal! Ez a nő lesz a forradalmárok teljhatalmú vezére, miután megölték a férjét.
“azt az imázst a kádárkori komcsik ragasztották Jókaira, hogy feladta a 48-as eszméit és beállt Habsburg-imádónak…”
Nem tudhatom, hogy a pártközpontban mit ragasztottak Jókaira, ÉN nem voltam ott. Én csak annyit tudok, hogy a forradalmi műveit nyomatták, pl. A kőszívű ember fiai mozifilm. A vállalkozókról, földesurakról szóló történeteket saját szájuk íze szerint propagálták, a kapitalizmus árnyoldalait kiemelve.
A királyságról szóló regényét tiltották, a királypártivá vált köztársaságpártiakról hallgattak.
Ennek nyomai ma is láthatók a ballib emberek gondolkodásában, súlyos károkat okozva a magyar társadalomnak.
hazai lámpa
2017 február 22
7:04 du.
Hollósy Gerti
2017 február 22
10:44 de.
Érdekes, én nyúlfarknyi kommentbe is bele tudom sűríteni, hogy Horthy antiszemita volt, de nem náci. Ráadásul nem is azon a politikai oldalon állok, mint amin a kormányzó volt.
Neked egy egész életrajzi cikk kevés ahhoz, hogy leírd egy mondatban, hogy a kedvencedről milyen kritikákat fogalmaztak meg a saját vagy későbbi korban? Mert hozzászoktál ahhoz, hogy az irodalmi nagyságokról csak jót szabad mondani.
Politika:
Arról egy hosszú bekezdést írsz, hogy a szabadságharc(!) elkötelezett résztvevője volt. De azt nem tudjuk meg, hogy amíg “1861 és 1896 között eltelt időben” képviselő volt, kormánypárti napilapot szerkesztett, a főrendi házba a király(!) nevezte ki, közben milyen politikai elveket vallott.
Urambocsá arról írni, hogy Jókait, ugyanúgy mint más nagy magyar költőket, írókat, egyes politikai kurzusok felhasználták.
hazai lámpa
2017 február 23
7:59 de.
Hollósy Gerti
2017 február 23
4:53 de.
Tényleg ennyire értetlen vagy, vagy csak teszed magad?
Te úgy írsz a politikáról, hogy észre sem veszed? Amit a kommunisták dicsértek, azt kritika nélkül átveszed, pl. Jókai forradalmi tevékenysége, ami bizony kőkemény politika! Ami már nem fér bele a komcsi dicshimnuszba, arról szemérmesen hallgatsz, mint a harmincéves képviselőségről.
Te nem apolitikus vagy, hanem elvakult baloldali.
Vannak persze egyszerű tévedések, kihagyások, de te itt sorozatban áradozol a kommunista irodalmi Pantheonról. Arról nem is beszélve, hogy miket írtál a jobboldalról, miközben kiborulsz még a jogos kritikán is.
hazai lámpa
2017 február 23
11:53 de.
Boda Marcsi
2017 február 20
4:51 du.
Köszönöm az észrevételt, és örülök, ha segíthettem. Én magam is ilyen fórumozások során tanultam sokat, és igyekszem ezt továbbadni. Olyan ez, mint az élőlánc.
Pl. így tudtam meg (nem itt), hogy a Babits-kötetemben lévő gyönyörű vers, Bár volna hangom tiszta … kezdetű eredetileg a Csonka Magyarország címet viselte. Hát paff lettem. Én addig úgy tudtam, hogy csak Király B. Izabella, és “náci tömeggyilkos” horthysták sirathatják Trianont.
Hozzáteszem, hogy a kommunistáknak is sok bűnt meg lehet bocsátani, a lopást, a kínzást, a tévedést. De aki a legkisebbeket kiveri a hitéből, és a Szentlelket káromolja, annak nincs kegyelem, ahogy Jézus mondotta.
hazai lámpa
2017 február 23
1:44 du.
charlie
2017 február 23
12:12 du.
Most nézem, hogy összevontam a két igét:
Márk 3. fej. 29 (Szentlélek káromlása)
Máté 18. fej. 6 (botránkoztatás)
hazai lámpa
2017 február 23
1:52 du.
Figyelő
2017 február 23
12:34 du.
Sajnos sok mindent tanultam én is a saját káromon. Nagy segítség volt, hogy a neten szörföltem. Az internetnek az a fő előnye, hogy könnyen össze tudod hasonlítani a ballib és a jobbos médiumokat!
Annyira pártoskodó a magyar újságírás, hogy képtelenség hiteles információkat szerezni egyoldali sajtóból! Példa erre a náci megszállás emlékműve, vagy Wass Albert, vagy a Kossuth tér, hogy csak a legutóbbi szimbolikus ügyeket említsem. A fidesz félinformációkat csepegtet, a ballib oldalnál meg a fele sem igaz …
hazai lámpa
2017 február 23
6:59 du.
Tüske Zsófia
2017 február 23
3:52 du.
Hát, nem győztél meg arról, hogy a korrektség alapján alakítod a véleményed.
Három pontatlanságod van kapásból.
1. Hol írom, hogy Jókai nem volt forradalmár?
2. Nem írtam, hogy istenítened kellene a rokonságodat.
3. Nem a zsidótörvények miatt védtem meg Horthyt, hanem a háborúba belépés elkerülése két évig, és hogy a zsidókat nem adta át a németeknek a megszállásig, sajnos utána már nem állt a helyzet magaslatán.
Nem szívesen mondom, de a véleményed, amit kialakítottál, tartalmaz zavaros részeket, de kérdezz meg erről egy történészt, biztos ismersz párat! Ennek a mondatnak pl. mi értelme van: nagypapád Gömbös idején nyugdíjaztatta magát, mert Horthyval nem értett egyet? Nem Horthy szopta az ujjából a németbarát politikát, hanem a körülmények alakultak úgy, ráadásul Horthy angolbarát volt a tisztikar nagy részével ellentétben!
Gömbös egyértelműen az olasz és német tengely felé húzott külpolitikában. Horthy és Bethlen biztosra vették, hogy a németek diktálnak majd Közép-Európában egy háború esetén is, ezért semmiképp nem akartak összeveszni a németekkel, de nem is akartak egyoldalúan elköteleződni Berlin felé. Minden tiszteletem a nagypapádé, de nehezen hiszem, hogy ő mást tudott volna kigondolni, mint a Bethlen-kör, amelyhez az arisztokratákon kívül zsidó gyárosok is tartoztak.
hazai lámpa
2017 február 23
7:34 du.
Figyelő
2017 február 23
7:12 du.
Sajnos minden politikai kurzus kényszerítve érzi magát, hogy értelmiségiekkel igazoltassa magát. A komcsi agymosásban azonban az az egyedülálló, hogy a ballibek 28 évvel a rendszerváltás után is szinte változatlanul fújják! Én is sok mindent a jobboldali lapokból tudtam meg.
Interjú az azóta elhunyt Katona Tamás történésszel a Szabd Földben, 2006 (aki Kodály Zoltán hasonmás versenyen is indulhatott volna).
“Egy forradalom bájos mítosza
Szerző: Hardi Péter
Reggel a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek.
– A hiedelem szerint. Ám azt a kávéházat akkoriban ugyanis még nem Pilvaxnak nevezték, hanem Fillingernek. A tulajdonos pedig nem Pilvaxnak írta a nevét, hanem Pillvaxnak. Amúgy valóban itt gyűltek össze az ifjak, ám a megbeszélt időpontban egyedül a dadogós Sükei Károly érkezett meg.
– A többiek?
– A többiek jó szokás szerint alaposan elkéstek. Sükei várakozott egy darabig, majd fogta a már megfogalmazott tizenkét pontot, kitűzte a későbbi Petőfi Sándor utca sarkára, s magyarázni kezdte.
– …
– Sükei tehát elkezdte magyarázni a tizenkét pontot.
– Vagy harmincan hallgatták, s ennyi ember között már akadt egy besúgó is. Mivel szegény Sükei erősen dadogott, a besúgó úgy érezhette, könnyű dolga van, az ifjút mindössze el kell vitetnie a Szent Rókus Kórház második emeletére, ahol akkoriban a gyengeelméjűeket ápolták. Elszámította azonban magát, az emberek Sükei mellé álltak.
…
Landerer számított rá, hogy nem rendelkeznek majd a cenzor engedélyével. Számon kérte a cenzor aláírását, hogy később igazolni tudja magát. A tiszta lelkű ifjak erre tanácstalanul néztek össze, mire Landerer súgta oda Irinyinek, hogy foglaljanak már le egy gépet, őt pedig zárják be az irodájába.
…Táncsicsot végül Jókai mentette ki, aki, nem kis képzavarral azt találta mondani, hogy a vak író a viszontlátás örömét élvezi. A tömeg azonban nem nevetett, ezen a napon mindenki ünnepelni akart.
-… A közönség azonban nem drámát, hanem inkább szónoklatokat akart hallani, valamint a Hunyadi László legszebb részeit. Evvel ért véget a forradalom napja.
– Mi történt az ifjakkal később, hol találjuk őket, mondjuk, egy év múlva?
– Vasvári Pál… 1849 nyarán Erdélyben hősi halált halt, akárcsak Petőfi. Vajda János szintén részt vett a harcokban, elfagyott lábú honvéd hadnagy lett belőle. Legmagasabbra még Jókai emelkedett: főszerkesztőként megbuktatta a kor híres rendőrminiszterét, Madarász Lászlót, aki nem nagyon tudott azokkal a kincsekkel elszámolni, amelyeket a Görgey Artúr által kivégzett Zichy Ödön gróftól koboztak el.”
hazai lámpa
2017 február 23
7:41 du.
folyt köv.
“Nemzetiségiek
… A magyarországi németek polgárosodott gondolkodásúak voltak, s a mosoniak és az erdélyi szászok kivételével lelkesedtek a forradalom eszméiért.
…Ugyancsak a forradalom mellé álltak a szlovákok, … A szlovák evangélikus papok és tanárok viszont ellenezték a változásokat. …
A Király-hágón túl élő 1,2 millió románság szembeszállt az új eszmékkel, s véres harcokat vívott a magyarokkal. A Király-hágón inneni hasonló lélekszámú románság viszont a szabadságharc mellé állt.
A szerbek a szabadságharc ádáz ellenfelei voltak, az első harcokat is őellenük vívták a magyar honvédek. …
Az osztrákoknak ugyancsak sikerült szembefordítaniuk a magyarokat és a horvátokat, jóllehet a két nép a történelme során mindaddig békében élt egymással.
A ruszinok (vagy rutének) ellenben a szabadságharc mellé álltak; igaz, ebben szerepe volt annak a húsz forintnak is, amit foglalóként minden honvéd megkapott, …
Nagy számmal vettek részt a szabadságharcban a zsidók, akiket akkoriban Mózes-hitűekként jelöltek, s akik a polgárosodás lehetőségét látták a kossuthi eszmék megvalósulásában. Viszonylag sok cigány honvédról is tudunk, erre utalnak az összeírásokban például a Kolompár, Fürj nevek is.”
9:37 de.
Tüske Zsófia
2017 február 24
6:52 de.
Fogalmam sincs, hogy családod mit tartott Horthyról. Annyit írtál, hogy nagypapád nem értett egyet a külpolitikájával.
Ezen túlmenően te a belpolitikáját is mélységesen elítélted itt más topikokban, nemcsak az 1938-tól induló zsidótörvényeket, hanem az egész kormányzói munkásságát a kezdetektől. Erre írtam, hogy tedd mellé, hogy a szomszédos országokban ugyanebben az időben fasiszta és egyéb diktatúrák, pártrendszerek alakultak ki, vagy anarchia volt. Gazdaságilag, társadalmilag fejlődött az ország (nem volt rosszabb, mint a szomszédoknál, de jobb sem), sajnos a világválság begyűrűzött.
Ez a mélységes elítélés a marxista propagandára jellemző, amit a ballibek is nyomatnak a rendszerváltás óta. A mai történészek sokkal árnyaltabb véleményt mondanak, nem tartják diktátornak vagy ókonzervatívnak, persze demokratának sem. Ajánlom Ormos Mária és Ungváry könyveit.
Ami a zsidók üldözését illeti, azt én mélyen elítélem, de nem ítélkezek az akkori emberek fölött. Ellenben vannak itt, akik esküdöznek, hogy ők különbek lettek volna Horthyéknál, de itt mégis a vidékieket gyalázzák.
10:00 de.
Almási Alma
2017 február 25
3:51 de.
Te miben világosodtál meg? Mert más a te szájadból nem jön ki itt a saját magad mentegetésén kívül! Pető lehet, hogy penge liberális, de te mi is vagy? Te állítólag nagyon tisztában voltál a Párt kavarásaival és hazugságaival, állandóan a Beszélőt olvastad. Ez látszik a hozzászólásaidon, mert még mindig azt képzeled, hogy a nyolcvanas években vagyunk.
Én 10 éves voltam a rendszerváltáskor, tehát elég nehezen lehettem antikommunista MDF-es. Ahogy megkezdtem történelmi iskolai tanulmányaimat, és szavazati jogom lett, olvasgattam a politikai újságokat, úgy bővült a tudásom. Mikor fiatal felnőttként élettapasztalatot kezdtem szerezni, akkor kezdtem rájönni, hogy mennyi olyan állítása van a ballib oldalnak, ami nem kerek! Apró hazugságok, csúsztatások, sőt történelemhamisítás.
Amióta az internet elérhető, és sorra buknak le a ballib pártok a hazugságaikkal, azóta rájöhettek volna arra is, hogy inkább néha igazat kéne mondani a jobboldalról, mégha nekik ez nehéz is. De ha hazudnak az antifasiszta harc jegyében, azzal inkább többet ártanak az ügynek, mert a jóérzésű ember már semmit nem hisz el nekik.
10:14 de.
Hollósy Gerti
2017 február 25
6:50 de.
Semmi bajom nincs a személyeddel és a témaválasztásoddal.
Jó ötletnek tartom ezt a sorozatot a magyar írókról, költőkről, és hogy a saját élményeid is beleviszed.
Viszont túlhaladottnak tartom azt az ömlengést, hogy az irodalmi nagyságokról csak jót szabad írni. Ez már Jókai korában sem volt így! Illetve „bájos kommunista mítoszokat” látok nálad és rajongóidnál visszaköszönni. Pl. hogy Ady megbízható forrás lenne politikailag, ez biztos túlzás. Jókait szenvedő forradalmárnak feltüntetni, miközben mások a csatatéren véreztek el, kissé kegyeletsértőnek érzem.
Egyébként mindezt nem is említettem volna meg, de a KMH-n elfogult kirohanásokat intéztél a régi és mostani jobboldal ellen, míg te a jogos kritika tizedrészéért mártírt csinálsz magadból! Nem azért, mert a személyiséged ilyen lenne, hanem arra tippelek, hogy sokat dolgozik még benned a kommunista propaganda.
Ezzel nem a kommunista korban élt embereket akarom megbántani, hanem fölnyitni a szemét a szüleim korosztályának, hogy igenis létezett propaganda, amivel megpróbálták őket befolyásolni. Megértem, ha ez fájdalmas.
A nevemet valóban nem szeretném kiírni, mert nem szeretném, hogy gyuriék még többet átkozzanak.
A hsz-eim most két példányban foglalnak helyet, mikor elsőre se volt bennük semmi ellentmondás. Ha Jókairól akarsz vitázni, akkor pl. értelmesebb lett volna cikkíró versenyt hirdetni.
10:51 de.
Hát ez van, Béláim..
Kispisla lélekemelő, és történelmileg teljesen autentikus hozzászólásai eredményeként, lassan meggyőződéssé válik bennem az a gondolat, Hogy Horthy Kormányzóúr igazándiból egy Terézanyába oltott Gandhi volt, és nem rajta múlott, hogy a földön még nemjött el a szeretet é a megértés orzága.
Mi, kivénhedt, alzheimeres, sút, szottyadt nyuggerek már nememléxunk jól. Szerencsére itt vannak jövőnk zálogai, (ja, nem..) akik helyrerakják zavaros elménk fekete likjainak hiányosságait.
Már tudjuk, hogy nekünk nem lehetett boldog gyerekkorunk, mrt a Párt kinyújtott karjaként csak a kisdobosok hat pontját harsogva játszadozhattunk, focizhattunk, járhattunk könyvtárba, strandra, szinházba, télen szánkózás, korcsolyázás vagy sielés közben kötelező volt a Mintamókus énekelgetés, ahogy a karáconyi mendikálások alkalmával is a falubeli nemrokonok ablakai alatt a Vörös Csepelt, közeli ismerősöknél a Párttal a Néppel egy az útunkat, rokonoknál a Gyertek lányok öltözzetek fehérbe kezdetút énekelgettük. Az első fetett diót, a máodik pénzesalmát, a harmadik öt-tíz forintokat hozott, amiből vöröscsillagokat, sarlókat és kalapácsokat szoktunk vásárolni. Lassan megtudhatjuk majd azt is, hogy mi már a kötelező gyerekoltásokkal kaptuk vérköreinkbe a komenyista mételyt. ( Ibike, ma negyven gyerek jön védőoltásra. Legyenszives készítsen mgfelelő mennyiségű szérumot. A keverési arány, egyrész Hatodik Lenin, nullaötöd-nullaötöd Marxizmus egyrész koncentrált agymosópor. Kérem, tegyen bele szinezőt is, hogy az Esthajnalcsillagot ezentúl vöröscsillagnak lássák a csimoták.)
Nekünk az általános, vagy középiskolai éveink sm úgy voltak, ahogyan mi emléxünk!! Nem!! Minket akkoriban félrevezettek!! Mindenféle felesleges, és jelentéktelen emberekről tanultunk az irodalomórákon, mint Babics, Krúdy, Kosztolányi, Ady, Kassák, Füst Milán. Radnóti. Sehol egy Wass, Nyírő, vagy Tormay Cecil-féle írózseni, vagy egy Varró Dániel, vagy L Németh féle költőóriás!! Szégyen!!
Megtudhatjuk majd azt is, hogy az egyetemi felvételeknél kötelező volt, sőt, elsődleges volt fejből tudni négyszázsor Lenint! Gazdasági vezetőnek ez nyolszáz sor, plusz párttagság, munkásőr múlt, legalább három hónap Minkszben a politikai főiskolán!!
Templomba sem járhattunk, mert kivont dobtárasos orosz katonák, ÁVO, és az Ifjúsági Gárda tagjai vigyázták a templombajárókat, Recskre, vagy Kistarcsára hajtván a bátorkodókat. Már kezdek emlékezni, hogy templomba öreg, rőzsehordó nénikének álcázva szoktunk járni, az oroszokat vodkával, munkásőröket sörrel, ifjúgárdistáknak Lee-farmerral vesztegetve.
Tarlós óta tudjuk azt is, hogy kártékonyak vagyunk, nyolcmilliárddal csökkentve a BKV bevételeit!!
Szégyenkezzünk!! Abbakéne hagynunk a heti kétszeri bevásárlást, btegség esetén tessék gyalogolni, az egészséges is, meg megmozgatja az izmokat, aki kórházba kerül az vessen magára, miért nem inkább meccsekre jár az új stadionokba!!?
Szal, Béláim, van miért szégyenkeznünk.
Pirosodom is, pedig az már pártosság.. Zöldülnöm kéne.
11:21 de.
falusi. A jövő záloga az jó. Azt nem kell kiváltani, és a kérdés megoldva.
11:49 de.
Hazai lámpa, úgy tűnik képtelen vagy bármit megérteni, napestig lehetne magyarázni, akkor se értenéd…
Magad írtad most le, idézlek:
„Semmi bajom nincs a személyeddel és a témaválasztásoddal.
Jó ötletnek tartom ezt a sorozatot a magyar írókról, költőkről, és hogy a saját élményeid is beleviszed.
Viszont túlhaladottnak tartom azt az ömlengést, hogy az irodalmi nagyságokról csak jót szabad írni. Ez már Jókai korában sem volt így! Illetve “bájos kommunista mítoszokat” látok nálad és rajongóidnál visszaköszönni. Pl. hogy Ady megbízható forrás lenne politikailag, ez biztos túlzás. Jókait szenvedő forradalmárnak feltüntetni, miközben mások a csatatéren véreztek el, kissé kegyeletsértőnek érzem.”
Nos, tehát amit te ömlengésnek, bájos kommunista mítosznak, és minden egyébnek nevezel, azt próbáld meg, mint fent írtad egyéni hangnak tekinteni és mindjárt másképp néz ki.
Neked a fiksza ideád, hogy mindent csak úgy tudsz nézni, hogy mi benne a kommunista idea, vagy mit lehet úgy kihozni.
Nincs ebben semmi mártírság, csak egyszerűenm számomra feltűnő, hogy bármit írok beleteszed a gonosz személyeskedést, nem tudod letagadni, mert visszaolvasható, ha ezeket képes lennél kihagyni és csak a témához írnál, még örülnék is a kiegészítésnek, az lenne a párbeszéd. Nézd vissza a kommentjeidet, netán gyűjsem ki, nincs is benne semmi kifogásolni való, addig amíg nem jön a SZEMÉLYESKEDÉS, vagy előre, vagy a végén. Vedd a fáradtságot és tárgyilagosan nézd végig. El fogsz csodálkozni.
pl. most csak saját szavakkal, ha nem azt írod, hogy én kommunista mítoszként írok Jókai életéből részleteket, hanem ezt kihagyva azt írod csupán, hogy más történeteket és aspektusokat kihagytam, akkor azt mondom, persze, igazad van, nem tudok egyszerre egy kis cikkben mindent felölelni, hiszen így is hosszú.
Ha közéleti cikket írok, direkt politikai elemzéssel, annak szándékával, akkor nem a kultúra rovatba kerül. Amúgy a politikai témáknál sem a szerző személyes minősítése a lényeg, hanem maga a téma.
Ha ezt nem vagy képes így megérteni, akkor nem tudok mit kezdeni veled.
Miért nem írsz egy írást, rengeteg kommentedből kitelik, „Jókai más szemmel” -pl., nyilván sokan értékelnék a másféle szemléletet.
Igen rajongok az irodalomért és különösen a költészetért, de ez a rajongás nem köthető sem jobboldali sem baloldali, semmilyen politikai irányzathoz.
Ha írok valamit, azt egy vezérfonálra eleve előre felépítem,Jókainál azt szerettem volna bemutatni, hogy a különböző regényírói korszakaiban hogy változtak a regények témái, helyszínei, főszereplői és a kor eseményeinek jellemzői, erre szolgáltak az idézett regényrészletek. Hát, nyilván sok mindent kihagytam.
Elnézésedet kérem, – talán így tetszik – hogy nem tudtam megfelelni a te mindenben csak egy dolgot kutató szemléletednek, hogy vajon mennyi „bájos kommunista mítosz rejlik az írásomban”, túl sokat találtál, azaz akartál találni, ez volt a baj, nem bírtad elviselni.
Kíváncsi lennék pl. hogy egy Petrarcában, egy Shakespeare-ban, vagy egy Berzsenyiben mennyi kommunisztikus bájt találnál, persze csak ha én írok róluk, de nem írok róluk, mert nem igazán vagyok rajongójuk, csak egy egy verset szeretek tőlük.
Mindenki megszületik valamikor, ezt valahol másholmár leírtam, de semmi köze ahhoz, amibe beleszületett, nem lehet 201 – 30 -50 -100 év múlva, pláne a nélkül, hogy ismernéd az illetőt, felróni és ráhúzni azt a korszakot amiben él. Az persze más kérdés, más helyzet amikor valakire konkrétan rábizonyíthatók bizonyos korszakok konkrét bűnei.
11:53 de.
Falusi, jót mulattam a mi kis humoros multunkról, jól összeszedted, még most is nevetek.
😀 😀 😀
12:36 du.
Kedves falusi!
hazai lámpa írja nekem:
„Te miben világosodtál meg? Mert más a te szájadból nem jön ki itt a saját magad mentegetésén kívül! Pető lehet, hogy penge liberális, de te mi is vagy? Te állítólag nagyon tisztában voltál a Párt kavarásaival és hazugságaival, állandóan a Beszélőt olvastad. Ez látszik a hozzászólásaidon, mert még mindig azt képzeled, hogy a nyolcvanas években vagyunk.”
Pironkodom én is kellőképpen… Mert én ugyan nem olvastam rendszeresen a Beszélőt – talán egy példány jutott el hozzám, az se izgatott fel, nem is tudom, lámpa honnan vesz ilyen baromságokat – viszont tényleg, láttam a kavarásokat, noha olyan nagyon nem érdekelt az sem. Hogy liberális vagyok, arra is csak a 90-es évek elején jöttem rá, én ugyanis egyáltalán nem foglalkoztam az átkosban semmiféle politikával, se kommunista, se liberális se konzervatív eszmékkel. Csak úgy énekelgettem, mint Gerti, meg tanultam, meg szerelmeskedtem, meg ilyesmi… Viszont a körülöttem élő embereket alaposan megfigyeltem (ugyebár, ez fizikus szakmai ártalom, a megfigyelési kényszer), miben hisznek, milyen okosak, mennyire objektívek… de azért egyáltalán nem voltam rájuk dühös, akármilyeneknek is láttam őket. Csak úgy léhán tudomásul vettem, hogy ez van…
Na, most meg, amikor megbíztattam lámpásunkat, már kiderült, hogy mentegetőztem is…
Mentegetőzött a fene… 😀 😀
12:41 du.
Tudod, falusi, roppant érdekes és meghökkentő ám, amikor az ember sajátmaga torz imázsát meglátja egy másik ember szemében… Így vagyunk mi ketten egymással lámpácskával…
1:06 du.
Alma, ezt nagyon jól látod, számtalam helyen leírtam már és egyszerűen nem értették az emberek, hogy a rendszerváltás előtt nem politizáltam, éltem a kis hétköznapi életem, éppen sokat dolgoztam, közben kisgyereket neveltem, szórakoztam, szerelmeskedtem, buliztam, sőt még azt se mondhatom,hogy annyira megfigyeltem másokat…
később pedig, mikor már kicsit jobban figyeltem, talán munkanhelyi ártalomként mindig mindennek a szociális része érdekelt, az hogy a nehezebben élőknek hogyan lehet segíteni…politológus férjemmel történő beszélgetéseink alapján jöttem arra a magánvéleményre, hogy ha meg kéne határozni magam, akkor mindenképpen liberális, de a szociális érdeklődésem miatt baloldali liberális lehetek esetleg…
3:59 du.
Almási Alma
2017 február 25
12:41 du.
Ez attól lehet, hogy klasszikusok maradtak ki az életedből, mint pl a Csinihuligán című örökbecsüs.. 😀
Télleg!! Dzsovannival hogyállsz? Messzemég a vége?
4:05 du.
Llanfair
2017 február 25
11:21 de.
Igaz, de az a baj, hogy gagyiért a becsüs semmitsem ad… 🙁
4:10 du.
Aki nem élt abban a korban felnőttként, az el se tudja képzelni, hogy annakidején az emberek többsége nem politizált. A politika ugyanis dögunalmas és szájbarágós volt, és ha valaki nem akart kifejezetten (politikai) karriert csinálni, akkor nagyon jól el volt nélküle. A politika egyáltalán nem volt erőszakos. Amikor fiatal fizikusként egy gyárba kerültem dolgozni, a személyzetis megpróbált agitálni, hogy lépjek be a munkásőrségbe, hiszen olyan „rendes” lány vagyok… Én csak annyit mondtam, hogy nem való nekem az egyenruha, meg a fegyver. És rögtön le is szállt rólam. Hasonlóképpen jártam, amikor a Pártba hívtak. Senkinek egy szava sem volt, hogy nem léptem be „rendes nő” létemre. És a szakmában sem tapasztaltam ennek semmi hátrányát. Sokkal inkább az volt a problémám, hogy egy nőnek körülbelül kétszer annyit kellett teljesíteni, mint egy férfinak, hogy ugyanabban a szakmai elismerésben részesüljön. De ez a kapitalizmusban is megesik…
5:34 du.
Hollósy Gerti, én nagyra becsüllek irodalmi felkészűltséged miatt!
Élveztem irodalmi tanulmányaidat. Engem is az irodalom érdekel, de nekem csak Radnótiról és Babitsról van tanulmányom . Ja írtam ugyan mást is de most az nem fontos.
Mellesleg, én nem vagyok baloldi , én rakciós, jobboldali vagyok.T.i. öreg lány vagyok, aki átélte a Rákosi kort, sajnos igen rossz emlékekkel.
De szerintem nem szabad mindenbe poitikát keverni, ez ma nagy dívat otthon, sajnos!
5:36 du.
Hollósy Gerti
2017 február 25
11:49 de.
Te se akarod megérteni, amit írok. Engem érdekel a történelem, mostanában a két világháború közötti időszak, amióta megy a habverés a német megszállás emlékművéről, plusz Holokauszt emlékév is volt.
Magukból kikelve írnak itt egyesek a Horthy-korról, sőt még az első világháború előtti Magyarországról is! Hogy pl. Trianon azért volt, mert a magyarok nem adtak jogokat a nemzetiségeknek. Kérdem én, Jókai (akinek egyébként nagyon szeretem a könyveit), kivel értene manapság egyet? Mi baja lenne Jókainak azzal, hogy Tisza István szobrát visszaállítja a fidesz? Ő maga is barátja volt a Tisza családnak!
Annyi a különbség Jókai meg az első világháború utáni úri középosztály között, hogy az író filoszemita volt, a dzsentri jelentős része meg antiszemita, sőt széljobb lett.
5:55 du.
Hollósy Gerti
2017 február 25
11:49 de.
Nem tehetek róla, ha a jogos kritikát személyeskedésnek veszed. Hitlerről sem próbál úgy írni senki, hogy kihagy bizonyos részeket. Szerette a kutyákat meg a Lehár operetteket, a többit meg hagyjuk ki … ?
Persze Jókainak nincs semmi bűnös folt a múltján, de azért emberből volt ő is. Még a Nők Lapjában is megírták, hogy Petőfivel durvaságokat írtak egymás nejéről, annyira megromlott köztük a barátság.
A másik kényes kérdés a politika. Állítólag te nem politizálsz, és a nagy magyar írókról kijelented, hogy az esetükben nem érdekel a politika. Persze, mert ezekről annyit tudsz, hogy liberálisok voltak meg baloldaliak.
Ehhez képest keményen elítéled itt a KMH-n Orbánt meg a jobboldaliakat. Wass Albertnél bezzeg nem írtad, hogy nem érdekel a politikai hovatartozása.
A megoldás az lenne, hogy vagy írjál elfogulatlanul az irodalmi kedvenceidről, vagy hagyd békén azokat a jobbosokat, akik nem voltak szélsőségesek!
6:14 du.
falusi
2017 február 25
10:51 de.
Ez a te életrajzod vagy a rendszer dicsérete akar lenni?
Azért tegyük mellé a kilencvennégy éves Margit néni visszaemlékezését is a Kommunizmus Áldozatai emléknapján!
http://mno.hu/hetvegimagazin/maguk-itt-fognak-elni-es-itt-fognak-meghalni-1387619
6:50 du.
Almási Alma
2017 február 25
12:36 du.
Más kutatók nem voltak ilyen szerencsések, pl. Béres Józsefet először börtönnel fenyegették. A társadalomtudósok eredményeit sokszor nem vették figyelembe. Volt, hogy a szerencsén vagy a jó pártkapcsolatokon múlott, hogy egy-egy reform vagy új találmány zöld utat kap-e?
Az lehet, hogy te szeretsz megfigyelni, de ezzel a képességeddel én inkább nem dicsekednék a helyedben… Hogy te objektív vagy, ez ugye egy vicc?:)
Sokan nem politizáltak abban a rendszerben, ugyanis az egypártrendszerben nem volt nagy választék. De azért a propaganda nem hagyta érintetlenül az emberek életét. Erről manapság tudható, hogy mennyi káros dolgot tartalmazott, legalábbis aki tudni szeretne erről, az utánajárhat.
3:30 de.
Lámpa!
Először az általad kifejtett politikáról:
1. Tisza Kálmán nem ugyanaz, mint Tisza István.
2. Amennyit én tudok az I. Világháború előtti és utáni időkről, Tisza István szerepe meglehetősen ellenszenves (nekem). Nem hinném, hogy Jókai „családi alapon” itélkezett volna a politikában…
Írod:
„Annyi a különbség Jókai meg az első világháború utáni úri középosztály között, hogy az író filoszemita volt, a dzsentri jelentős része meg antiszemita, sőt széljobb lett.”
Hát, egy iciripicirit több a különbség, szerintem.
Ehhez még tegyük hozzá Spiró véleményét, miszerint az antiszemitizmust és általában a másság gyűlöletét mindig a politika FELÜLRŐL tukmálja rá a társadalomra… eszerint Horthy tehát nem egyszerűen csak sodródik, hanem eleve éceszgéber! (Ha tudod, mit jelent ez a szó)
600ezer magyar ember halálba küldése bőven ellensúlyozza azt, hogy egyes miniszterei (Klébersberg) jól működtek.
Béres Józsefet nem tudom, mivel fenyegették, de annyi tény, hogy a „kommunizmus” idején nem volt annyira kifizetődő a tudományos sarlatánság, és néha – határesetben – talán túl szigorú volt a rendszer. Te bizonyára több tapasztalattal rendelkezel az akkori idők tudományos életéről, én csak a fizikáról nyilatkozhatok, és én úgy emlékszem, csak a nyilvánvaló sarlatánságok lettek ejtve. Ehhez még hozzáteszem, a VASKALAPOS TUDOMÁNY mindig ragaszkodik a tényszerű bizonyítékokhoz.
Írod nekem:
„Az lehet, hogy te szeretsz megfigyelni, de ezzel a képességeddel én inkább nem dicsekednék a helyedben…”
Ezzel arra méltóztatol célozni, hogy spicli voltam? 😀 😀 😀
3:45 de.
Figyelő köszönöm, ebből látszik, hogy létezik ember és ember között néha közös pont.
Alma, nagy örömmel hallom végre, hogy valaki szintén azt mondja, hogy nem volt kötelező politizálni és elég jón el volt az ember úgy a maga dolgaival.
Hazai Lámpa egyezzünk meg abban, hogy nem értjük egymást, azt hittem, hogy lehet közelíteni, de felesleges minden szó, én ugyan pontosan értelek téged, de Te erre nem vagy hajlandó.
A képlet pedig végtelenül egyszerű, irodalmi írásaimat én valóban ÚGY SZÁNOM, hogy ne politikai írás legyen, Te viszont azt keresel benne, vagy bele teszel, vagy hiányolod belőle.
Ha megengeded én ezentúl is a magam módján fogok írni.
5:25 de.
hazai lámpa Szerintem meg az lenne jó megoldás, ha leszoknál Gertiről, Ő meg azt ír amit akar. Ha csak az elégít ki, hogy mindenkin a kákát keresd, akkor írjál kákakereső cikkeket. Előtted a világ. Nem kicsit erőltetett, összehasonlítani a „rosszat írt” a feleségéről, egy náci bűnössel. Nem érdekel hogy egy Beethoven ivott, mert ez nem von le semmit a zsenialitásából, de az, hogy Matatics, Karajan, náci kollaboráns volt, az elfogadhatatlan. A kettőt, hogy a fenébe lehet egymás mellé állítani? A forradalmaknak megvan az ideje. Ha eljött, el kell kezdeni, ha vége, akkor abba kell hagyni, és kihozni a legjobbat a helyzetből.
7:35 de.
Ne dörzsölgessétek már Lámpácskát.. Még előugrik belőle egy Horthy…
1:01 du.
Almási Alma
2017 február 26
3:30 de.
„1. Tisza Kálmán nem ugyanaz, mint Tisza István.”
Annyi a különbség, hogy az egyik idején volt a világháború, amit igyekezett sokáig elkerülni. Belpolitikában mindkettőnek az volt az elve, hogy a nemzetiségeknek és a parasztoknak nem szabad megadni a választójogot, mert akkor vége a magyar egyeduralomnak. Csodálkoznék, ha Jókai ettől eltérő elveket vallott volna.
2. A Horthy-rendszerben politikai antiszemitizmus volt, ami nem azonos a fajelmélettel. A kapitalista nagyvállalatok élén zsidó polgárok álltak, és egyes értelmiségi pályákon is jelentős volt a zsidók számaránya. A megélhetési gondokkal küzdő keresztény birtokosok és állami tisztviselők a csoportellentéteket vallási köntösbe öltöztették, ami elítélendő, de nem nácizmus.
Arra céloztam, hogy lehet, hogy szeretsz megfigyeléseket tenni, de a képességed nincs meg hozzá. Elfogult vagy, mert mindent ballib szemüvegen keresztül nézel.
1:06 du.
Llanfair
2017 február 26
5:25 de.
Az is egy megoldás lenne, ha te meg az itteni ballib megmondóemberek végre elviselnétek a jogos kritikát!
A kommunizmusnak 100 millió áldozata volt a világban, talán nem kéne nyomatni a propagandájukat. Gorkijtól az Éjjeli menedékhely akkor is remekmű, ha leírod, hogy a bolsevik pártot népszerűsítette az író élete bizonyos szakaszában.
Itt egyesek már arról írtak nyíltan, hogy már az is kimoderálás oka legyen, ha nem teszik nektek, amit egyesek írnak! Ez a pofátlanság, nem a kulturált vita.
1:16 du.
Hollósy Gerti
2017 február 26
3:45 de.
Álljon már meg a fáklyás menet egy pillanatra, ha lehet! Te kötöttél belém, mikor kikérted magadnak, hogy az úttörőnek hogy tulajdoníthatok politikai szándékot! Egy egész cikket szenteltél a témának, annyira fölháborodtál azon, hogy „a Párt kinyújtott karja”.
Ennyire nem lehet valaki elfogult, de ha igen, akkor meg vállald a következményeit! Mások másképp gondolkoznak ezekről a témákról, nem tudom, mit nem lehet ezen megérteni!?
1:31 du.
Almási Alma
2017 február 25
4:10 du.
Köszönjük Emese, de ezt nem is mondta senki, hogy mindenkinek kötelező lett volna a Pártba lépni.
Én azt mondtam, hogy az emberek életét befolyásolta a propaganda, ugyanis kötelező volt a május 1-i felvonulás, az ápr. 4-i felszabadítás és az októberi forradalom megünneplése nov. 7-én! Egyszereplős választásokra el kellett menni, 97%-os részvételi aránnyal. Ez akkoriban úgy tűnt, hogy nincs hatással az emberek életére.
De azóta tudjuk, hogy olyan mély nyomokat hagyott a marxista propaganda a magyar emberek tudatában, amit a demokráciában felvilágosítással kellett (volna) átírni. Pl. összefüggéseiből kiragadott áltörténelmet tanítottak a diákoknak, ami érthetetlenné tesz sok mindent a magyarok múltjából. Ez a mai politikai harcokban a fidesznek kedvez, mert sok fontos dolgot is feltár a kormánypárt, miközben a saját rendszerét nyomatja.
1:51 du.
hazai lámpa
Nem igaz, hogy nem veszed észre, hogy már b…..-tod Gertit.
Nem értem mi értelme van annak amit csinálsz. Gerti az irodalmat szereti, és nem óhajt hajszálat hasogatni, és nem mindent a kommunizmus szemüvegén néz, mint Te (jó, tudom, tudsz libsizni is). Ezért ír a „kultúr” rovatban. Sosztakovicsot is hol éltették, hol fenyegették. Eisenstein sem tudta ezen oknál fogva megrendezni az Iván cárt rendesen. Ezt nagyjából mindenki tudja aki akkor élt, vagy tudni akarja. Na és? Attól még nagy művészek voltak.
Gerti az irodalmat szereti, és ezen keresztül nézi az írókat.
Te meg jössz a kommunizmussal, el akarod venni a gyermekkorát és mindenhol keresed hol taposhatsz a lelkében. Ez nem szabad vita, hanem értelmetlen bántalmazás. Persze a vita jó, de Te nem vitázni akarsz, hanem sárba taposni mindent, amiben Gerti hisz. Kit érdekel, a „komcsik” mit láttak Jókaiban, Gerti megírta, Ő mit lát.
A párhuzamod azzal a Vassal nem csak azért sántít, mert a nácizmus mindent kizár, még a művészeket is. De általad is megnevezettek nem csak azért nem számítanak, mert nácik voltak, hanem azért mert középszerűek. Hamis állítás, hogy azért nem olvasták őket, mert nem adták ki. Ha igazán jó valami, azt nem lehet véglegesen indexre tenni, az utat tör magának. Például Rejtő?
Jókait nácikkal összehasonlítani bűncselekmény.
Azt is mindenki tudja, hogy senki sem volt tökéletes, de Te állandóan a negatívumokat keresed, és emeled ki. Mindenkit sárba tiporni. Akkor jobb lesz neked? Miért jó?
A Te nézőpontodból senki nem érdemli meg a tiszteletet és megbecsülést. Gerti szerint igen. Szerintem is.
Nem kértem, hogy tiltsanak ki bárkit, túl kicsi pont vagyok ahhoz.
De ne keresd már egy tojásrántottában is Sztálint, Lenint és Kádárt. 🙂
2:29 du.
hazai lámpa, tudj’Isten, nekem rólad egyfolytában Hoffmann Rózsa, a nagyon(nem)kereszténydemokrata oktatási államtitkár jut az eszembe… aki ifjan az MSZMP-ből indult, egy évvel a diplomája megszerzése után már a művelődési minisztériumban dolgozott, majd nem sokkal később igazgatói posztot kapott az első budapesti nyolcosztályos gimnáziumban. Aztán az újjáalakult Pázmányon is kapott intézményvezetői beosztást. Az, hogy a komenyistákról mikor váltott a keresztény álpárt-tagságra, nem tudni, de mindenféleképpen a ma helyes ideológiát képviseli, természetesen agymosás nélkül. Mert az ilyenről lepereg a marxizmus, mint libáról a víz, bár jó húsz évig élt belőle, nem is akárhogy.
Szóval nyilván a fenemód agymosott állapotomnak köszönhető, de engem kifejezetten érdekelne, hol nyomott el téged a rencer az átkosban, (kb úgy, mint snittpalit az Astoriában), hogy ENNYIRE meg tudtad őrizni agy-nem-mosottnak magad, a lovastengerész Tündérországa után nosztalgiázva.
2:59 du.
hazai lámpa
2017 február 26
1:16 du.
Kispisla, hazudsz, mint a sebesült partizán. Gerti írt egy cikket Mint a mókus fenn a fán címmel, belefoglalva a gyerekként megélt és örömöt okozó dolgokat.
Tevoltál az, aki megkérdőjelezted ennek a hitelességét, mivel a te fatornyos faludban ,- mind az egy év úttörőséged alatt a rendszerváltás évében,- az úttörőség hótt unalom volt, semmi program, semmi örömködés.
Írád, a Párt kinyújtott karja. Ez megint egy olyan baromság, hogy a kiállításon simán megkapná a Nemzet Legnagyobb Állata címet. A gyerekeket,- de a felnőttek legtöbbjétsem érdekelte a politika. Voltak nekik havonta örsgyűléseik, énekkaroztak, szakkörökbe jártak, gyüjtötték a papírt meg a fémhulladékot, -az iskolák ezzel száltak be a nyári táborozásokba. Tudom, egyetlen kivétellel minden barátom, haverom, iskolatársam űttörő volt, rengetegszer mentem velük papírt, meg vasat gyűjteni. És igen, legtöbbjük élvezte. Aki nem, az egyszerűen nem ment el az örsi órákra. Az egyenruha sem volt kötelező, setleg évente egy-két alkalommal, amikor valamiféle úttörő dzsembori este mg magát.
Te megpróbálod itt az ötvenes, hatvanas, de még a hetvenes évek gyerekinek is, hogy nekik miért nem lehetett élvezets az úttörőség. Teszed ezt úgy, hogy akkoriban te még a erotikus álom sem nagyon voltál.
Vitába szállsz olyasmiről, amiről halványlila firhangod sincs,- nem is lehet, hiszen nem éltél akkor.
Gerti azt írta meg, hogy neki mit, miért, hogyan. Semmi akadálya annak, hogy te is megírjad a magad élményeit, vagy csalódásait gyerekkorodból, szinte biztos vagyok benne, hogy Chris minden további nélkül lejözölné.
Viszont próbálj meg nem szétgyakni mindenegyes cikket, illetve agyonverni a témát az állandó Horthyzásoddal, komcsizással, liberálisokkal. Egyikről sincs semmiféle személyesélményed, legfeljebb ismersz valakit, aki látta, amikor hallottak róla.
Szal.
Tedd meg azt a szivességet ennek a lapnak, meg a kommentelőknek, hogy nem terelgeted állandóan a téged érdeklő téma felé a csevejfolyamot. Van itt elég anyázásra, baromságokra alkalmas topik, hányd oda a hülyeségeidet. Egyel több, vagy kevesebb, már nemigazán számít.
Viszont a kultúra topikoktól coki a politikának.
Hogy te másképpen gondolkozol, az erős túlzás, mert önálló gondolatoddal itt még nemigazán futottam össze, viszont mantrákkal, manifesztumokkal, kétes újságokból, szerzőktől származó véleményekkel igen.
Ha egyszer eljutsz odáig, hogy észrevedd, te itt többet ártasz, mint használsz a félhülye kommentjeiddel, talán még nicknevet is változtatsz.
Javaslom a Fekete Lyuk, vagy a Vödör Sár nickeket.
3:12 du.
hazai lámpa, csak szólok: Béres Józsefet nem csak fenyegették a börtönnel, hanem be is csukták, ha rövid időre is. Ő ugyanis nem orvos volt, hanem agrármérnök, akinek feltűnt, hogy Kisvárdának bizonyos részén halmozottan fordulnak elő rákos megbetegedések. Mindezt azzal magyarázta, hogy azon a területen más a talaj összetétele, és az általa összeállított cseppjeivel próbálta kompenzálni a rosszindulatú daganatos betegek állapotát, meglepő sikerrel. A gyógyulásoknak híre ment, egyre többen mentek Kisvárdára a cseppekért és ő nem utasított el senkit. Ehhez viszont nem volt semmilyen jogosítványa, jogszabályok ma sem teszik sehol lehetővé, hogy valaki embereken kísérletezzen, a vád gyorsan összeállt: kuruzslásért indítottak ellene eljárást, bár ő pénzt sosem fogadott el a cseppjeiért. Erről nyilván nem a gaz marxizmus tehet, hanem a kötelező óvatosság. Végül talán a Kósa Ferenc-forgatta film hozta meg a számára a relatív elfogadást.
ami pedig a „marxista propaganda” által az emberek tudatában hagyott mély nyomokat illeti: nekem úgy tűnik, a szálasi-féle hungarizmus is legalább olyan mély nyomokat hagyott népünk tudatában, pedig sokkal rövidebb ideig tartott, mint a szoci.
3:17 du.
ja és lámpa, még valami, ami a köszönjük Emeséről jutott eszembe, de veled kapcsolatos:
„|KARESZ HÜJE|
|GYÖNGYI HÜJE|
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van.”
3:37 du.
Lámpa!
1965-től már bizonyosan nem volt kötelező a május 1-i felvonulás. Az április 4-i pláne nem, mert az nem is volt. (Valami KISZ seregszemle talán, de csak szervezett csapatoknak)
Nov. 7-én a munkahelyeken talán volt valami beszéd… De inkább én vállalati bulikra emlékszem ezen a napon, evéssel, ivással, táncolással…
Választásra sem volt muszáj menni, de az emberek féltek, hogy azt „megjegyzik”. De például simán lehetett érvénytelenül szavazni…
Általában ezek a „kötelező” dolgok inkább csak olyan stréberségből vagy félelemből lettek teljesítve.
Az ideológia mély nyomokat hagyott, az igaz. Ugyanis az ideológia a valóságban is mély, és ha ismernéd, tudnád, hogy alapigazságokat tartalmaz.
Ami a történelmet illeti, a XX. századi történelmet kivéve alapos és oknyomozó volt. A XX. századi történelem komcsi interpretációja pedig – összes hibája és elfogultsága ellenére – volt olyan jó, mint a mai…
3:39 du.
Vagyis: Lámpa, hagyj már fel a gondolkodás és tapasztalat nélküli összevissza csapkodással…
3:59 du.
Ne kezdjünk megint, személyeskedni! Be kell azt is látni, hogy mi magyarok „politikail gondolkodók” vagyunk. Van ilyen is közöttünk, pl. hazai lámpa.
Sajnos, a magyar politikai múlt olyan, hogy volna miről cseverészni. Én még nem vagyok annyra öreg, hogy ne tudjak emlékezni, vagy írni, de csekélységem is átélt életem folyamán, egy néhány magyar poltikai kort. Már itt valahol emlitettem. Én gyerekkorom a Horthy korban volt, majd jött a háború, Szálasi, nácik, komcsik, Rákosi, forradalom, Kádár. Eddig bírtam majd eljöttem hazulról. Azóta is már mennyi volt!
4:08 du.
Az lemaradt, ez az oldal Gertié és ezt illik figyelembe venni!
4:21 du.
Minden magyar íróról lehet itt tanulmányt írni, én nagyon kedveltem Rejtó Jenő szellemes könyveit, mind megvolt. De kedveltem Wass Albert író könyveit is pl. a Kard és Kaszát, az meg Erdély történelméről szólt, költói képzelettel.
Náci szöveget nem olvastam tőle, ezt csak a románok terjesztették róla, amit az USA szenátus is megcáfolt!
5:40 du.
Llanfair
2017 február 26
1:51 du.
Te mennyi jót kerestél pl. Boda Marcsi hozzászólásaiban, csak úgy kérdezem?
5:47 du.
Llanfair
2017 február 26
1:51 du.
Wass Albert nem volt náci. Tudtommal egy művében sincs ilyen tartalom, és nem volt tagja politikai pártnak. Háborús bűnössége és politikai elvei miatt problémás lehet az iskolai tanítása. De tegyük hozzá, hogy a kilencvenes években senkit nem zavart Wass, még Göncz Árpádtól is kitüntetést kapott.
Én nem azért hoztam ide, hogy védjem, csak arra hoztam példának, hogy Wassnál csak a politikai hozzáállása számít nektek. Bezzeg, akiket a marxista irodalmárok dicsértek, azok nektek Teréz anyák, pláne ha 50 évvel a nácizmus v. bolsevizmus keletkezése előtt éltek, tehát még körülbelül se tudjuk, hogy mit léptek volna …
5:59 du.
Figyelő, Rejtő Jenő minden könyve elérhető már online:
http://rejtojenokonyvek.hu/
itt meg találsz még magyar írók könyveit fulltext-ben, bőven.
https://pim.hu/hu/dia
6:07 du.
falusi
2017 február 26
2:59 du.
Rosszul emlékszel, mert minden a Rákosi pávatánca cikknél kezdődött. Én tök ártatlanul megemlítettem a sokat hallott idézetet, hogy a kommunista párt az ötvenes években bekebelezte a civileket, a „Párt kinyújtott karja” volt pl. Nőszövetség, ifjúsági mozgalmak stb.
Ekkor kezdte el Gerti ugyanezt nyomatni, amit most te csinálsz. Te összekevered a saját gyerekkorod, meg az akkori politikai rendszert! Én nem mondtam, hogy kezüket-lábukat törték a gyerekeknek az úttörőben, de az tény, hogy a módszertant a központi oktatási szervezetek határozták meg a marxista ideológia alapján. Nem tudom, ezen mit nem lehet érteni?
A szocialista emberré nevelés ideálja az volt, hogy a közösségnek rendelje alá magát az egyén, és fogadja el a párt fennhatóságát. Ezt úgy belenevelték az emberekbe, hogy még ma is látszik a hatása. Az idő viszonylagos rövidsége (40 év), és egyéb okok miatt (forradalom) ez a cél nem teljesült maradéktalanul, és ez az ellenállók érdeme.
6:19 du.
Tüske Zsófia
2017 február 26
2:29 du.
„– Igaz-e, hogy Moszkvában a Lenin téren Volvókat osztogatnak?
– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”
Leírtam föntebb, hogy a tanulmányaim és az élettapasztalatom bővülésével jöttem rá, hogy a ballib propagandában mennyi minden nem kerek. Horthy a „fasiszta, náci, népnyúzó, lovastengerész” propagandából mára szinte minden cáfolódott, többek közt a fidesz propagandája miatt.
Aminek az irányával egyáltalán nem értek egyet, de az tény, hogy sok igazságot a felszínre hoztak Orbánék, ami sajnos őket erősíti.
7:01 du.
Figyelő
2017 február 26
4:08 du.
Engem speciel Jókai politikai pályafutásából az érdekel, ami hatással volt a műveire. Mint országgyűlési képviselő, nem alkotott kiemelkedőt, nem mondott nagyhatású beszédeket. Regényeiben markáns politikai véleményt fogalmaz meg, de volt egy nagy váltás a pályáján (48-asból 67-es lett).
Van, akinél már ez is kiverte a biztosítékot, mintha én cáfolnám Jókai forradalmi tevékenységét!
Mások azon ragadtak le, hogy megemlítettem, hogy a marxisták önkényesen átalakították a magyar írók, költők életművét politikai haszonszerzésből. Ezekkel a kommentelőkkel igyekszem nem foglalkozni, mert személyeskedésen kívül csak egyet tudnak, fényezni az egyik elmúlt rendszert.
Gertinek szíve-joga arról írni, amiről akar. Más topikok vitáját ő hozta ide, ott van vastagon kiszedve a cikk bevezetőjében, hogy ő arról ír, amiről akar!
Szerintem meg az olvasónak joga van rákérdezni, hogy vajon az eddigi cikkeit mire alapozta?
Apropó, az évszámoknak vajon mi a forrása? Különben meg Jókai korának nagyon vitatott manapság a megítélése, mert a mai ballib ellenzék a dualista rendszer magyar kormánypolitikáját nacionalista magyar főurak garázdálkodásának tartja, lsd. miket írnak folyton Trianonról, hogy annak a konzervatív magyarok önzése az oka.
Ehhez képest a liberális nacionalisták, pl. Kossuth elve volt az, hogy legyen a magyar a fő nemzet a Magyar Királyságban, mert nem vette tudomásul, hogy a nemzetiségek sokat öntudatosodtak a reformkorban.
forrás: Wikipédia, Kossuth
10:55 du.
Almási Alma
2017 február 26
3:37 du.
Ne haragudj Alma, de igenis ki kellett vonulni az emlegetett felvonulásokon. Ha valahol dolgoztál éppen akkor, a vállalattal közösen kellett kimenni, mert ha nem mentél, ártott a munkahelyzetednek.
A Rákosi és Kádár korokat nem lehet a mai szabadsággal összehasonlitani.
A fenti rezsimekben, egész kis komcsi ellenes megjegyzésért bajba kerültél, iskolai kicsapás, később ÁVH-s zaklatás, esetleg börtön.
Én tudom, keresztűl mentem ezen.
2:27 de.
hazai lámpa
2017 február 26
5:47 du.
Jót röhögtem…
Ennél már csak az jobb, hogy ezután még azt is szépen levezetted, Jókai milyen hitvány, elvtelen ember volt… 😀 😀
„Mint országgyűlési képviselő, nem alkotott kiemelkedőt, nem mondott nagyhatású beszédeket. Regényeiben markáns politikai véleményt fogalmaz meg, de volt egy nagy váltás a pályáján (48-asból 67-es lett).
Csak el ne felejtsd, hogy maga Deák Ferenc is 48-asból lett 67-es… 😀
Ezek ilyen csélcsap, hitvány fickók voltak akkoriban…
Na persze, csak hozzád képest…
2:28 de.
Kedves Figyelő, a felvonulásokról és a 60-as évek közepétől kezdve írtam, amit. Arról meg, ugyebár, gőzöd sincs.
3:28 de.
hazai lámpa Mindenki hozzászólásában keresem a jóindulatot, de néhánynál már feladtam. Bodánál is tapasztaltam már kétszer, jóindulatú megjegyzést.
4:26 de.
lámpa, talán csak nem Schmidt Máriát tekinted a „történelmi igazság” letéteményesének? Esetleg Szakályt, a Veritas igazgatóját? És mit szólsz orbán legutóbbi történelmi téziséhez, mely szerint a kommunizmus nem az oroszok bűne, hanem a nyugaté?
És miféle hitelt ad az a párt, amelynek egyik vezetője a szocializmusban testvérével együtt a családjának juttatott Szocialista Hazáért érdemérem birtokában felvételi nélkül került be a jogi karra, de mára térden csúszik a Fekete Madonna előtt a chestochovai zarándoklaton? A legeslegfőbb meg egyenesen a bánya párttitkáraként került be ugyanoda?
Na és természetesen mindazok, akik kételkednek a fentiek által hangoztatott igazságban, azok agymosottak, egyedül csak te ismered a fidesz főideológusaival együtt az Igazságot.
4:44 de.
Kedves Figyelő, Alma nevében nem beszélhetek, de pl. mikor már én voltam fiatal felnőtt, még az is Kádár korszak volt, elég sokáig volt, de azért válasszuk már le a jóval korábbi időkről.
Ezt írod egy mondatban:”A Rákosi és Kádár korokat nem lehet a mai szabadsággal összehasonlitani.”- nem lehet összehasonlítani, de azért még a hivatalos ideológia is úgy mondja, hogy a Rákosi korszak és az 56 utáni Kádár korszak után, a hetvenes évektől már egy konszolidáció következett, nem véletlen mondják félig meddig viccesen, hogy a szocialista táborbam a „legvidámabb barak” volt Magyarország.
Ezt én is csak úgy olvasás és hallomás után tudom, mármint azt, hogy a legvidámabb barak, erre gondolok, nem érdekel a szocialista korszak annyira, hogy pro és kontra elemezgessem, egyszerűen benne éltem.
„A fenti rezsimekben, egész kis komcsi ellenes megjegyzésért bajba kerültél, iskolai kicsapás, később ÁVH-s zaklatás, esetleg börtön.
Én tudom, keresztűl mentem ezen.”
Itt is el kéne választani a dolgokat, ÁVH 56-ig volt, utána megszünt, karhatalom, belügyminisztérium és rendőrség volt, később a karhatalom beolvadt a rendőrségbe, majd meg is szűnt. Ennek is meg van a története. Nem kell összemosni, mert félrevezető és furán jön ki.
4:47 de.
Kedves Figyelő,
te nem éltél már a Kádár-korszakban Magyarországon, így nem tudhatod, hogy ez idő alatt kötelező volt-e kivonulni május elsején. Én 1970-1982-ig egy gyárban dolgoztam, és állítom, akkor már nem kellett felvonulásra menni, ezt egyedül a párttagoknak szorgalmazták, na meg a munkásőröktől várták el. A Kádár korszakban egészen nyugodtan tehettél rendszert bíráló megjegyzéseket anélkül, hogy különösebb retorzió ért volna, az ÁVH-t pedig feloszlatták 1956 októberében. 1963-ig keményen hallgattak az emberek, de az amnesztiával csökkent a nyomás.
4:47 de.
hazai lámpa A hatalma hiba a „Ti”. Az itt író „baloldaliakhoz” semmi közöm nem volt még négy éve, tehát nincs „Ti”.
Mikor 15 évesen elhatároztam Beethoven V. szimfóniájának hatására, hogy én „művelt” leszek, elindultam a könyvtárba, mert enni nem volt mit otthon, könyvről szó sem lehetett.
Tematikusan végigolvastam a világirodalmat, saját válogatás alapján. Nem érdekelt a kormány hozzáállása (a kormány sem, tudtam, hogy van Kádár, és ez elég is volt), saját szájízem szerint olvastam. Úgy olvastam oroszokat és szovjeteket, ahogy franciákat, németeket vagy angolokat. Iszonyú nagy tévedésben vagy, hogy érdekelt minket a politika. Ma sem foglalkozom vele, ki tetszett és tetszik a politikának. Örkényt, Ottlikot, Moldovát stb nagyra tartom, nem érdekel, ki mit mond, nekem tudtak olyat mondani, ami fontos számomra. Te mindenkibe bele akarod magyarázni a kommunista nevelést, értelmetlenül. Van egy ALsvang nevű szovjet író, aki Beethovent magyarázta, szovjet szemmel. Jól is csinálta, szépen próbálta belemagyarázni az emberbe, hogy Beethoven tulajdonképpen szovjet volt, csak megelőzte a korát. Aki egy picit ismeri Beethoven életét és műveit (Fidelio), az tudja, hogy Beethovent a hideg rázta volna attól a rendszertől. Ennyi elvárható egy magamfajta gondolkodni képtelen embertől. Nagyon kedves Tőled, hogy teljesen gondolkodni képtelen, hülye masszának képzeled a baloldalt (meg engem), mert Te utálod Őket, (Kiket? Ahányan vagyunk, annyi félék). de nem vagyunk azok. Enged meg, hogy szeressem Solohov műveit, még akkor is ha az ellenkezőjét szűrtem le abból, amit sugallni akart, de ki tudja, mi volt a szándéka, lehet én értettem meg jól, félrevezette a cenzorokat. Ettől még imádhatom O’Neill, Zolát, és Goethe-t, mert van pofám szovjet írót is tisztelni.
Nem értem a problémádat a 48/67-es fordulattal. Egy elbukott forradalomtól kivérzett országnak jó volt a kiegyezés, értelmetlen és lehetetlen lett volna egy újabb forradalom. Kicsit hasonlít az ír helyzethez, ahol a forradalom majdnem tökéletesen sikerült, de az a kicsi még most is áldozatokat szed, akkor pedig polgárháborúba torkollott. De van egy józan határ, van aki látja, van aki nem. Ezért nem lehet elítélni 100 év múlva. Jókai szépen megénekelte a hős szabadságharcosokat, majd a józan ész felülkerekedett. Nagy osztrák művészek nem értették, mi a baja a magyaroknak a birodalommal (Strauss, Grillparzer). Mindenki másképpen látja. Az igazságnak három oldala van.
Gertit összehasonlítani Bodával dőreség. A neműkön kívül semmi közük egymáshoz. Gerti szeret valamit, kiáll érte, megtudja magyarázni, és közben egy szelíd teremtés, aki nem szereti, ha leszólják kedvenceit. Ha pedig forszírozottan csinálja valaki, akkor persze, hogy dühös lesz. Nem látod, hogy értelmetlen amit csinálsz. Ha neked mindenkiről negatív a véleményed, az a Te bajod. Mindenki negatív és pozitív oldalból áll, mindenkinél más jelenti a pozitívot, és ha sokkal több a pozitív, akkor nem érdekli a negatív, csak érintőlegesen.
Wass tudomásom szerint önként lépett a náci hadseregbe, ezután értelmetlen a vita, hogy náci volt vagy nem. Véleményem szerint, nem mindegy, hogy valaki véletlenül lép a sz@rba, vagy jól átgondoltan. Írói nagysága pedig könnyedén lemérhető abban, hogy a nagy erőszakolás, istenítés és szoborállítás után is a futottak még helyen van.
A Turullal is ez a helyzet, minél jobban erőltetik, annál nagyobb az ellenállás, és sosem lesz nemzeti jelkép. Nem így működik. Kár teleszórni vele az országot.
A könyveiben nincs nácizmus? Karajan és Matacic sem hangoztatta náciságát, mégis az volt. Ha nem éled újra a nácizmus Magyarországon, marad a helyén a süllyesztőben. Kitüntette Göncz? Pont annyira érdekel, mint Kádárék kitüntetése. A saját értékrendem után ítélek, mint régen. Ez nem fog változni attól, hogy Te komcsiballibsi-nek tartasz, akit a kommunizmus nevelt komcsiballibsinek, aki éppen egy kapitalista országban él, és nagyon jól érzi magát, de ez sem zavar téged tévhitedben.
Az emberek nem azért isznak Heinekent, mert kommunista csökevények és imádják a vörös csillagot, hanem mert finom. Éppen az általad mélyen tisztelt „gondolkodó jobboldal” teszi most indexre, mert a politika (Lázár) úgy kívánja. Akkor ki nem gondolkodik, ki a birka?
7:17 de.
Almási Alma
2017 február 26
3:37 du.
Nem mondtam, hogy április 4-én felvonulás volt, hanem azt írtam, hogy meg kellett ünnepelni! Ahogy az októberi forradalomról is voltak november 7-én megemlékezések, még én is emlékszem, hogy benne volt a kisdobos újságban vagy az iskolai faliújságon!
A kötelezőségről annyit, hogy lehet, hogy nem volt előírva hivatalosan, de mégis majd mindenki részt vett ezekben, hasonlóan ahhoz, hogy a késő Kádár-korban mindenki beadta a gyerekét az úttörőbe és a kisdobosba. Nem feltétlen szeretetből vettek részt ebben az emberek, bár nem is tudták sokan a valódi történelmi eseményeket. Lenin egy csendes ember volt a többségnek, fura népboldogító eszmékkel, és ki tudott akkoriban a forradalmi terror meg a Gulag intézményéről az 1940-50 után született magyarok közül?
A felszabadításról se volt tudott dolog a Vörös Hadsereg erőszakoskodása, bár arról családilag sokan hallottak bizonyos részleteket. Sokkal közismertebb volt pl. hogy a németek Dunába robbantották a hidakat, de persze nem volt kihangsúlyozva, hogy az a felperzselt föld taktikája volt, nem valami bosszú (egyébként súlyos károkat okozott, hogy frontországgá változtatott minket a két nagy hadsereg).
De leginkább az volt a motiváció a marxista ünnepeken, amit Figyelő is ír, hogy ne mondják a munkahelyén, hogy mindenből kihúzza magát.
Egyetlen kivétel a március 15-e volt, mint nemzeti ünnep, de abban is ki voltak hangsúlyozva a forradalmi eszmék, pl. Petőfi radikális elképzelései.
7:47 de.
lámpa, fogalmam sincs, te voltál-e úttörő, vagy egyáltalán dolgoztál-e valahol…. vannak erről elképzeléseim, de tudni nem tudom.
Tehát: az úttörőkről: 1960 és 63 között voltam úttörő, ami NEM jelentett politikai dresszinget nekünk. Kirándulásokat jelentett, számháborút, nyári táborokat, Csillebércet. A gyerekeimnek később Zánkát, de szintén politikai felhangok nélkül.
Április negyedikén voltak ünnepségek, de ilyenek ma is vannak, bár más alkalmakból.
A sztálini rendszerről és a kivégzésekről és deportálásokról mi tanultunk a gimnáziumban, bár az általános iskolában nem. Lehet, hogy ezeket nem tárták fel előttünk a maga borzalmában, de szó volt róla. Azt viszont határozottan tagadom, hogy bármelyik munkahelyemen is elvárás volt a szoci ünnepeken részt venni. Volt vezércikk az újságokban, aztán azt vagy elolvastad, vagy nem. Figyelő 1956 novemberében távozott az országból, így semmiféle tapasztalata nem lehetett arról, Kádár alatt mi volt kötelező és mi nem.
8:45 de.
Almási Alma
2017 február 27
2:27 de.
NEKED úgy látszik teljesen mindegy, hogy „sír mellett szarni vagy szar mellett sírni”, pedig a kettő nagyon nem ugyanaz!!
Attól, hogy valakinek van egy PÁLfordulás a pályáján, a további életében hitelesen képviselheti a másodjára elfogadott elveket. Aki ide-oda csapong, arra mondják, hogy hitvány szélkakas.
Jókai ’49 áprilist kivéve, soha sehol nem hirdette a Habsburgok trónfosztását, sőt beleírta őket A jövő század regényébe.
Az igaz, hogy osztály nélküli társadalmat, utópiát is fölvázolt ugyanitt, meg a Fekete gyémántokban vagy Az arany emberben, de ez csak elképzelés, nem konkrét politikai program.
9:01 de.
Tüske Zsófia
2017 február 27
7:47 de.
Úttörő voltam, illetve kisdobos négy évig. De fönnmaradtak családi fotók, pl. a munkahelyi névadó ünnepségről, ahol az egész család részt vett (keresztelő is volt, ahol már nem volt ott mindenki).
Anyu mesélte, hogy ők a hatvanas években díszlépésben vonultak el a falu egyetlen életben maradt ’19-es vöröskatonája előtt, J. Feri bácsi előtt (nevet megváltoztattam). A többieket ugye elpusztították a fehérterrorban az orgoványi ellenforradalmárok, ártatlanul (az iskolai tananyag szerint).
Sőt, fönnmaradt egy történet a környéken, hogy J. Feri bácsi egy kaszát adott át Rákosinak, annak bugaci látogatásakor.
– Rákosi elvtárs, ezzel üsse az ellenséget! – mondta neki.
Tehát az újságok ünnepi cikkeivel, a faliújsággal, az iskolai megemlékezéssel mindenki találkozott, és nem jelenhetett meg más vélemény. Az augusztus 20-i alkotmány napja biztosította, hogy mindenki tudjon a Népköztársaság alkotmányáról.
Teljesen felesleges ez a számháború, hogy a dolgozók X százalékának kellett megjelenni május elsején, mert nem ez a lényeg.
A forradalmi terror a vörösterrort jelenti, pl. a Lenin-fiúk 1919-ben.
9:14 de.
Hollósy Gerti
2017 február 27
4:44 de.
1949-ben az MKP nyerte meg az egyindulós választást, és augusztus 20-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Ez a rendszer 1989. október 23-ig állt fenn.
Tehát Kádár is a kommunista állampártnak volt az első titkára, csak akkor már másképp hívták, MSZMP-nek.
Az, hogy közben meghalt Sztálin, és Hruscsov felszámolta a személyi kultuszt, egy hatalmas változást hozott a módszerekben és az emberek életében. De ha a marxista ideológiát nézed, abban semmi különbség nem volt.
A késő Kádár-korban kis vétségekért nem zaklattak, ez tényleg különbség a Rákosi-korhoz képest. De azért hány olyan eset van, hogy a beatkoncerteket megfigyelték, és bevittek egy-két fiatalt a rendőrök. Vagy az írókat a tűrtből a tiltott kategóriába tették és fordítva.
Jobboldali elhajló nézeteket csak szűk körben lehetett ápolni, vagy ott se. Pl. a turanistákat egzisztenciálisan is tönkretették, erről írt mostanában Ablonczy a Keletre magyar! c. könyvében.
9:43 de.
Llanfair
2017 február 27
4:47 de.
Szerintem Marcsinak abban igaza van, hogy a bukott ballib oldal örökre lejáratta magát.
Hasonló „tényekkel”, amikkel te is itt operálsz. Wass és a „náci” hadsereg, ez így önmagában nagyon megtévesztő.
Wikipédia
„Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg.”
A következő évben az Ellenzék c. lap megbízott helyettes lett főszerkesztője lett, mert a főszerkesztőt behívták a hadseregbe.
A német megszállás utána a Gestapo felügyelte a lapot, ekkor valóban belépett a magyar hadseregbe, hogy elkerülje a kellemetlenségeket.
Azért fogták népbírósági perbe a románok, mert állítólag a magyarok bevonulása után (2. bécsi döntés) bevádolták ő és az apja a hadsereg egyik századosánál a helybeli a román pópát meg két zsidó lakost, illetve románokat, hogy azok magyarellenesek. Ezeket a személyeket tényleg kivégezték, de hogy pontosan miért, erről már sok legenda kering, illetve már túlnő ezen az irodalmi hiszti, aminek tényleg csak a politikai pártok a haszonélvezői.
Az 1848-as szabadságharcban meg etnikai háborúk voltak, több ezer magyar civilt kivégeztek a szerb és román szabadcsapatok. Részben osztrák felbujtásra, részben mert a liberális forradalmárok (!) nem adtak nekik nemzetiségi jogokat. Ez is történelem, csak ugye a kényes ballib ízlés azt szereti, ahol a másiknak a hibáit lehet fölnagyítani, a sajátjairól meg hallgat.
10:02 de.
Tüske Zsófia
2017 február 27
4:26 de.
Orbán politikus, nem történész. A politikus csak felhasználja a történészek kutatásait.
Abban semmi rossz nincsen, hogy a marxista, vagy a még régebbi félremagyarázásokat, túlkapásokat ki kéne gyomlálni a magyar köztudatból, mint elfogadott alapelveket. Vannak szocialista ill. nacionalista elvek, amelyek helyet kaphatnának a nemzeti minimumban, de ezeket társadalmi vita során kéne tisztázni.
Ez csak a hazug, bukott ballib pártoknak fáj, mert ugye a nyugdíjas szavazók helyére nem jönnek a fiatalok. Ugyanis a fiatalok kevésbé vannak megvezetve, mint az idősebbek.
Amíg a volt szadeszesek rombolnak, akik csak a kommunistákat utálják, de a kommunista történelemszemléletet nem, addig meg marad nekünk Orbán, és az ötletelgetései. Jobboldali nyugdíjas nénik-bácsik és unokáik persze hogy Orbánnak mindig adnak egymillió szavazatot, amíg bármi kis esélye van a „komcsik” visszatértének. Az lehet, hogy az ő jobboldaliságuk sem korszerű, de nem is hinném, hogy mind fasiszta-náci, aki fideszes, jobbikos. Ettől független fölhasználhatják őket sajnos aljas célból.
10:06 de.
hazai lámpa A Wikipédiába azt írok be amit akarok, Te meg Bibliának használod. Kipróbáltam, működött. Ne másolgasd ki ide nekem, ha akarom, elolvasom az eredeti helyén.
Gyakorlatilag nem válaszoltál semmire, kár volt ennyit írni.
10:12 de.
Llanfair
2017 február 27
10:06 de.
Válaszolj, mitől náci a magyar hadsereg szerinted?
11:30 de.
hazai lámpa Ne provokálj. Leírtam a véleményemet, nem vitaindító volt. Ha nem értesz vele egyet, kibírjuk mind a hárman. 🙂
11:43 de.
Végigolvastam a fenti vitát.
Itt csak halkan jegyzem meg, hogy bár az 56 os forradalom még Rákosi, Gerő kormány ellen ment, azért Kádárnak igen nehéz feladata volt. Külföldön, az ő uralmát „gulyás kommunizmusnak” hívták.
Maga részéről még hű komcsi volt,de nem merte már a szigorú, kegyetlen Sztálin által irányitott diktaturát folytatni Közben a Szovjetunió is tönkrement, Reagan elnök jóvoltából, amiben Gorcsev is segitett. Ő egy intellighens bolsi volt, aki megértette az időváltozását is. Persze, ez később jőtt.Arról nem is beszélve, hogy Kádárt már segitették anyagilag nyugatról is, hogy a lepusztult ország élve maradjon!
12:35 du.
Figyelő, gondolom Gorbacsovra gondoltál…
az a bizonyos „gulyáskommonizmus” (ami ugyebár nem volt kommunizmus) a II. világháborút és a nehéz 50-es éveket átélt népnek „nem esett rosszul, sőt már járt is”, hisz az említett időszakok óta alig telt el több, mint egy emberöltő (25 évet szoktak annak nevezni)
1:00 du.
hazai lámpa, ugye te nem vagy agymosott?
nem tudom, milyen apropóból járt a családod munkahelyi névadóünnepségre, nekem ezt sikerült elkerülnöm a szociban eltöltött durván harminc év munkaviszonyom alatt. mi gyereknapra jártunk, a munkahelyemen ketten evezőstábort szerveztünk a gyerekeknek sem felvonulásra, sem április 4.-i ünnepségre nem kellett mennünk. Lehet, hogy te egy másik országban kellett ellenállj a gaz szocialista eszmék áradásának?
Hogy kicsoda-micsoda orbán és a bandája, jól tudom. Ott dolgoztam ugyanis, ahol a hozzájuk hasonlók készültek. Kollégiumi hőstetteikről legendák szóltak. Ő és cimborái vagy pártfunkcik voltak (Stumpf) vagy Mszmp-s káderkölykök, (mint Orbán, Kövér, Deutsch és mások) akik furcsa módon megvilágosodtak és megtértek, miután az MDF a hóbagollyal az élén hatalmasat bukott a 1994-es választásokon, és az egyetemet követően az addig liberális vonalon nyomuló fidesz 180 fokos fordulattal behatolt a jobboldali vákuumba, mert ott látta sikeresebbnek a politikát. Nem tudom, tisztában vagy-e azzal, hogy Schmidt Mária az Szdsz-es Ungár András összeingatlanozott millióiból történészkedik ma igen különös utakon, a Kun Béla unokájával, Kun Miklóssal egyetemben.
Ugye, nem gondolod komolyan, hogy ezek a történészek tudják a frankót azokkal szemben, akinek komoly kutatómúltjuk van és nem párt-megrendelésre írják át a legújabbkori történelmet? Te úgy gondolod, hogy a „bukott baloldal” örökre lejáratta magát. Én sem vágyom rájuk újra, mi tagadás. De miként ítéled meg a liberálisból álkonzervatívvá és álkereszténnyé változott meggazdagodási köpönyegforgatók esélyeit? Ők lennének Magyarország reménysége a jövőben? Pláne, mióta tudjuk, hogy a kommunizmus nem is Moszkva és az oroszok terméke, hanem a Nyugaté?
Ha már Orgovány: itt http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=138:antiszemita-atrocitasok-gyilkossagok-pogromok-a-feherterror-idszakaban-&catid=16:esetek találsz egy listát, mik is történtek Orgoványban, időrendben. De gondolom, neked az Igazság Bajnoka Prónay, aki „rendet tett” Orgoványban. Lenin-fiúk, hát persze. De milyen skatulyába sorolod Kovarcz Emilt aki (Horthy hallgatólagos engedélyével) nem a Lenin fiúkat torolta meg, hanem két szocdem és fegyvertelen újságírót vakított meg, kötözött meg szögesdróttal és lökött még élve a Dunába? Csak szólok, még mielőtt komenyistázni kezdenél, a szocdemek nem voltak kommunisták. Kovarcz viszont a Horthy korszak parlamenti képviselője volt, majd a nyilaskeresztes párt tagja. És csak azt tudom ajánlani, hogy próbáld kideríteni, miért tartod annyira fontosnak azt, hogy hevesen próbáld tisztára mosni Horthyt és a fideszt….. ettől gondolod, hogy úrinő vagy, vagy azt demonstrálod, hogy az kiabál a legjobban, akinek a háza ég?
1:25 du.
Llanfair
2017 február 27
11:30 de.
Nem kéne megalapozatlanul két marokkal szórni a jelzőket, és akkor nem tesznek föl neked kényelmetlen kérdéseket.
Úgy tudom, még a német hadsereget, a Wehrmachtot se illetik náci jelzővel. Egy időben még azt is tagadták, hogy tudtak volna a német tábornokok az Einsatzgruppe-ről, ezt lehet, hogy azóta másképp gondolják.
A magyar vezérkarban jelentős volt a széljobbos gondolkodás 1930 után, ezt Horthy kapcsán leírtam. De Wass Albert vagy bárki ellen azzal érvelni, megbélyegezni nácizmusssal, mert belépett/besorozták a hadseregbe, ez nekem nem kerek.
És ezzel nem védem WA-t, csak megjegyeztem, hogy egyeseknek pl. Jókai múltjával semmi baja nincs, mert ő balra volt szélsőséges egy ideig. A forradalom alatt radikális márciusi ifjú volt ő is, amíg nem került ki Petőfi befolyása alól.
Már Debrecenben az Esti lapokban a békepárt szószólója volt, és sok támadást kapott ezért Jókai a radikálisoktól, pl. Madarász László rendőrminiszter, aki a forradalmi terrorizmus híve volt.
1:44 du.
Almási Alma
2017 február 27
2:27 de.
„NEKED úgy látszik teljesen mindegy, hogy “sír mellett szarni vagy szar mellett sírni”, pedig a kettő nagyon nem ugyanaz!!”
Remek példa! Valóban…
Az embernek egészen határozottan az a benyomása, hogy te a sír mellett szívesen szarsz összevissza.
Én viszont, látva a szart, elszomorodom…
Köztünk ez a különbség, kedves lámpa! Örülök, hogy te is így látod…
2:23 du.
hazai lámpa
2017 február 27
9:43 de.
Köszi, hogy helyettem is idehoztad rövid életrajzát Wass Albertnek.
Egy időben magyar kőnyveket terjesztettem otthonomból és kapcsolatban léptem külföldön élő magyar írókkal, ilyen volt, Márai Sándor, Wass Albert stb.
Mikor én beszéltem telefonon, Wass Alberttel., már sok és nagy izűleti fájdalmai voltak, utána hamarosan sajnos főbelőtte magát! Fiai elpártoltak mellőle, mikor újra házasodott, a házvezetője volt az utolsó felesége. Minden könyvét ami raktáron volt, elküldte nekem, és igen örült, hogy van Kanadában EGY magyar könyvterjesztő.
Sajnos igen nagy ellen munka folyt ellene Romániában, amit később megértettem, hogy miért?. Családi birtokára Erdélyben rá akarták tenni a kezűket.Többször feljelentették mindenféle hamis vádakkal. Mivel kiment az USA.ba 1945-ben, nem tudták tovább bántani, mert az USA-ban szenátus megvédte, ahogy már írtam.
3:20 du.
Szegény Jókai.
De ha lúd, legyen kövér! Egy másik aspektus.
http://eszmelet.hu/nagy_laszlo-wass-albert-es-a-hungarizmus/
http://www.wassalbert.eu/wasalbert/muvei/mesek/WA_patkanyok_honfoglalasa.pdf
3:36 du.
hazai lámpa
Mint mindig tereled a szót kedvenc de szörnyű témáid felé, bármiről is van szó, de engem ezek a témák nem izgatnak annyira, hogy vitázzak rajtuk. Belegárgyulsz lassan a bal és jobboldalba. Még jó, hogy nem „balkéz-szabály” van a Kreszben, mert tiltakoznál az ellen is, tán be sem tartanád. 🙁
Írok neked egy regényt, természetesen Te Wasst ragadod ki, mert olyan kényelmes rajta lovagolni? Tudod mit? Tőlem földöntúli zseninek is tarthatod, akár szűzlánynak is, a Te dolgod. Nekem ez nem kényelmetlen, hanem értelmetlen. Beírásom lényeget nem érted, de ahogy nézem ez így is marad. Biztos az én hibám, vállalom.
4:53 du.
Kedves Gerti, Krausz Tamás honlapjának pártatlansága egy cseppet kérdéses.
A „Patkányok honfoglalása” pedig a tulajdon védelmében írt örökérvényű irodalmi mű. A világ bármely részén megértik, ha találkoztak már a kifosztottak keserűségével.
5:39 du.
charli, megmondom őszintén egy cseppet sem érdekel Wass Albert, csak pusztán azért tettem ide, hogy legyen más nézőpont is.
A Patkányok honfoglalását mindenki úgy értelmezi, ahogy tetszik, a patkányok helyébe csak be kell helyettesíteni a tetszőleges ellenséget, én erről nem is akarok és nem is fogok többet mondani. Számomra kicsit visszataszító mű. Eddig nem is olvastam, csak valaki felhívta rá a figyelmem.
Nyilván körül lehetne nézni és még számtalan írást fel lehetne hozni Wass Albert témában pro és kontra.
6:31 du.
Figyelő
2017 február 27
11:43 de.
Hm.. Legendásan megbízható memóriád esmeg cserbenhagyott..
Írod:”Itt csak halkan jegyzem meg, hogy bár az 56 os forradalom még Rákosi, Gerő kormány ellen ment,”
Éniscsak halkan.. Rákosi már nem volt elsőtitkár, helyét Gerő vette át, de Hegedüs maradt minielnöknek.
Már tavasztól (56) megindultak az ellenzéki megmozdulások.
9:43 du.
falusi ebben igazad van, pontatlan voltam.
Gerő és Hegedűs viszont folytatta az ismert politikát.
A megmozdulások Szegeden kezdődtek az ottani diákokkal. De a végső lőkést az oktoberi forradalomhoz. a lengyelek lázadási probálkozása inditotta el, szolidaritást éreztek a magyar diákok irántuk Műegyetemen!
3:17 de.
Gerti,ha az én ajánlatom esetleg számít valamit, akkor A funtinelli boszorkányt ajánlanám. Ha az íróval szembeni előítéletedet félrerakod, megkönnyezed a végét.
6:58 de.
Hollósy Gerti
2017 február 27
3:20 du.
Inkább szegény fiatalok, akik meghaltak a csatatéren. Tudod, a francia forradalom jelszavaival semmi bajom, de szerintem te se örülnél, ha politikai pártok homályos csatározásai miatt a fiadat a harctérre vinnék!
Jókai Pesten még radikális baloldali volt, aki a francia forradalomért lelkesedett, és Petőfi egyenesen jakobinusnak vallotta magát. Saint-Juste volt Petőfi egyik kedvenc szerzője, aki a jakobinus terror kitalálója volt.
Debrecenben Jókai már inkább a békepárt mellett állt.
Hozzáteszem, a Habsurgok is folytattak háborút, tehát a nagyhatalmi politika sem életbiztosítás.
7:09 de.
Hollósy Gerti
2017 február 27
3:20 du.
A Wassról szólón írás leginkább egy abszurd drámára hajaz. Valakit azért lenácizni, mert Hitler bajuszt hordott, és részt vett a berlini olimpián, ez elképesztő. Pont az ilyen hülyeségekkel járatja le magát az itteni ballib oldal.
A harctéri cselekedetek természetesen azért bűnök, mert nem amerikai katonákról van szó (Piszkos tizenkettő), vagy négytagú szovjet partizánbandáról.
A gyilkosságra való felbujtás természetesen megáll, de ez olyan vád, ami a szélbalosok ellen is könnyen felhozható. Hozzátenném, hogy olvastam valahol, hogy a környékbeliek visszaemlékezései szerint az apa volt a harciasabb, nem az „Albi gróf”.
Az egész koncepciózus cikkből az áll meg leginkább, hogy Wass az emigrációban volt nyilasokkal tartotta a kapcsolatot. Ezt meg már föntebb írtam, hogy igen problémás a kinti politikája, ezért nem tartom jónak a körülötte kialakult kultuszt, és hogy iskolai tananyag. Azt továbbra is fenntartom, hogy a körülötte kialakult irodalmi hisztinek semmi értelme nincs, a politikai habverésen kívül.
A cikk azt kihagyja, hogy Baumgarten-díjat is kapott.
7:22 de.
Llanfair
2017 február 27
3:36 du.
Aki akarja, az tudhatja, hogy a demokratikus szocialistákkal semmi bajom. Bukott baloldal alatt azokat értem, akik hazugságokból próbálnak megélni.
A rendszerváltozás utáni hazai ballib oldal is sokat púderozta magát, miközben a másik oldalra mutogatott folyamatosan. Ez az átmeneti időszakban sikeres volt, mert az emberekben igen élénken éltek a kommunista mítoszok, el se hitték volna sokan a pőre valóságot. De a ballib oldal annyira hülye, hogy még azt se veszi észre, hogy 28 év és egy jobboldali kormányváltás után már kinyílt annyira a magyarok csipája, hogy felismerik azt, ami kommunista örökség.
Persze nem örülök az illiberális demokráciának sem, de ez legyen a jobboldali szavazók gondja, hogy ezt fölismerjék.
7:39 de.
Almási Alma
2017 február 27
1:44 du.
Van egy szint, ami alá én nem mennék, és te most átlépted ezt a szinted. Máshol Ilanfair engem hadd ne mondjam, milyen betegséghez hasonlított, most te a kommentjeimet a végtermékhez, mi jöhet még?
Hiába írok jogos kritikát, ha te azt kiforgatod, és személyeskedésre használod. Egy demokratikus fórumon talán jogom van leírni, hogy a jakobinus forradalmárokkal nem értek egyet, mert túl sok vér tapad a kezükhöz.
Hozzáteszem, sajnos kemény kézzel lehetett csak a francia forradalom vívmányait megőrizni a külső és belső ellenségtől, de talán lett volna más megoldás is.
A Márciusi ifjak ehhez képest első bálos lányok voltak, de elvben a legradikálisabb elveket támogatták, pl. köztársaság. Kevesellték, hogy az 1848-as forradalomban megalakult első magyar kormány miért taktikázik, miért próbál kompromisszumot kötni a bécsi udvarral.
Széchenyi például a szabadságharc kitörésekor kiábrándult, és idegileg összeroppant. Ő a békés haladás híve volt, és az arisztokráciára alapozott. Nem hitt abban, hogy a nemzetiségeket asszimilálni lehetne a magyarságba.
A liberális köznemesség Kossuth vezetésével mindent egy kártyára tett fel, ami először jó ötletnek tűnt, de végül nagyot buktak.
7:51 de.
Tüske Zsófia
2017 február 27
1:00 du.
Talán más történészek is vannak ebben az országban, nemcsak a Smidt Mária.
A szocdem párt konkrétan részt vett a Tanácsköztársaság kikiáltásában, de persze nem azonosak a kommunistákkal. Azt senki nem mondja, hogy a fehérterror nem volt igazságtalan és vad bosszúhadjárat. Én azt írtam, hogy az előző rendszerben nem jelent meg arról semmi, hogy a vörösök is terrorizálták a lakosságot. Említettem máshol Móra könyvét, amiből ezt kicenzúrázták.
Én eddigi életem nagyobb részét a rendszerváltás után éltem, tehát a demokratikus pártok hazugságai háborítanak föl legjobban. Mivel többször is a liberális pártra szavaztam, elég lehangoló volt azzal szembesülni, hogy mennyit hazudtak a jobboldaliakról.
Nem mondom, hogy az MDF egyes tagjai nem folytattak aljas politikát. De ez nem menti föl a ballib pártokat a saját disznóságaik alól. Ennek és a mulasztásaiknak köszönhetik legnagyobb részt a bukásukat, pl. nemzeti minimum elutasítása. Kommunizmus bűnei feltárása érdekében semmit nem tettek, míg a világháború előtti jobboldal bűneit egy az egyben átvitték a mai jobboldalra.
Liberálisokat szentnek tüntették föl, akiket nem lehet kritizálni.
10:01 de.
@hazai lámpa
A kommentjeidről remélem megírhatom a véleményemet. Szerintem ez nem személyeskedés, kivéve persze, ha te annyira magadénak érzed őket…
Csak a logikádhoz:
Jakobinusokról egyáltalán nem beszélgettünk (én legalább is nem).
És Kossuthról sem nyilvánítottam véleményt.
Akkor már megint hová csapkodsz? (És főleg: mi a fenének?)
11:47 de.
charlie, köszönöm az ajánlatot, ezt a könyvet a barátnőm barátjánál láttam…
tévedésben vagy, nincs előitéletem, annyira nem érdekel Wass Albert, mint amennyire bármi más nem érdekel, ami nem érdekel.
Elovastam róla, amit találtam, kíváncsiságból, a felhajtás miatt, pro és kontra…azt bevallom, hogy a romániai történetek és a nyilas szimpatizánsság nálam nem pozitívum…semmiképp