Nézz Kossuth szemébe!
Két új, kivételes értékű műtárgy került a közelmúltban a Nemzeti Múzeumba. Az egyikről a szakemberek hol tudtak, hol eltűnt szem elől, a másik egy család birtokában volt. Most mindkettő látható lesz, a nemzeti ünnep, március 15 délutánjától kezdődően.
A tárgyak egyike egy Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípia. A szó az első, gyakorlatban is alkalmazott fényképészeti eljárás neve, amelyet 1839. augusztus 19-én hoztak nyilvánosságra. „Direkt pozitív” eljárás, közvetlenül pozitív képként jeleníti meg a valóságot. A kép, attól függően, hogy az ezüstjében sötét vagy világos felületet tükröztetünk, pozitív vagy negatív képet mutat. Minden egyes felvétel egyedi példány, csak reprodukció útján sokszorosítható. Kossuth számos ábrázolása közül ez a kép azért kiemelkedő fontosságú, mert a felvétel 1852-ben, fotográfiai eljárással készült, így teljesen hitelesnek tekinthető. Kossuth arca szinte szemből látható, mintegy a szemébe nézhetünk a forradalom és szabadságharc vezetőjének. A képet a kiállítás megnyitása előtt két nappal, nyilvánosan, legelőször a sajtó képviselőinek mutatták be.
Az 1848-49-es forradalom nem csak a magyar történelem kiemelkedő eseménye, de ugyanezt jelenti ennek a múzeumnak is – állapította meg a tárgyak bemutatásakor Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Múzeum az események ikonikus helyszíne volt. Gyűjteménye, mely a forradalom és szabadságharc relikviáiból, történeti emlékezetét hordozó tárgyakból áll, most hallatlanul fontos darabbal gazdagodott. Ez a kép tudatosíthatja bennünk, hogy a nemzet nagyjai közül sokan – időben – nem is állnak olyan távol tőlünk. A Kossuthról készült dagerrotípia pontosan azt érzékelteti, hogy nem is annyira a múlt ő, hiszen már a fényképhez hasonló megörökítést látunk róla. Sőt, hangfelvétel is készült vele, amit a kiállítás látogatói számára szintén felelevenítünk! A kép Amerikába készült, a szabadságharc leverését követően és igazán az a megkapó benne, hogy valóban olyan, mintha a szemünkbe nézne.
A műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank Értéktára vásárolta meg, és helyezte letétbe a Múzeumba – erősítette meg Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek fő célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. A program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az eddig megvásárolt, hazahozott művek listája a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható.
Ez a műtárgy csak rövid ideig lesz látható, ugyanis fényre, a hő és a páratartalom változásaira nagyon érzékeny – mondta el dr. Lengyel Beatrix, a kiállítás kurátora. A dagerrotípia március 15-én délutántól, miután az állami ünnepség lezajlott, egészen április másodikáig tekinthető meg. Sajnos nagyon sérülékeny, ha nem vigyázunk rá, akár egészen el is feketedhet az ezüstözött része. Kossuth Lajos a szabadságharc leverését követően, 1851-1852-ben körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, hogy támogatókat toborozzon a magyar ügy érdekében. Ennek során, a Boston Daily Evening Transcript című napilap 1852. május 17-i számában tudósított arról, hogy „Kossuth kormányzó ma reggel Southworth & Hawes galériájában ült egy dagerrotípiához.” Ez az ú.n. negyedlemez méretű (kb. 11 x 8 cm) Kossuth dagerrotípia portré J. J. Hawes leszármazottainál maradt fenn. Feltehetően egy sztereodagerrotípia egyik fele. Novomeszky János amerikai-magyar műgyűjtő a családtól vásárolta meg, és 2002-ben megmutatta a Történeti Fényképtár muzeológusainak. Novomeszky váratlan tragikus halála után gyűjteménye több helyre került, ekkor a Kossuth-dagerrotípia eltűnt a múzeum munkatársainak látóköréből. Csak 2015-ben bukkant fel újra, és vehette meg a Magyar Nemzeti Bank. Hosszú és szakszerű restaurátori munka után lehet most megtekinteni.
Érdekes a második emléktárgy is, amivel a Magyar Nemzeti Múzeum Ereklyegyűjteménye gyarapodik. Leszármazottak őrizték meg a márciusi ifjak egyikének, a székely származású Oroszhegyi Józsának börtönévei alatt készített „rabfaragását”, egy talpas pohárkát. Az 1848-as pesti forradalmi ifjak köréhez tartozó Oroszhegyi Józsa – eredeti nevén Szabó József (1822-1870) – Nagykolcson született. Pesten 1841-ben orvosi tanulmányokba kezdett, majd 1844-től a Jelenkor „Újdonság” rovatát vezette. Ekkor kötött barátságot Petőfivel, Jókaival, Vahot Imrével. 1848. március 15-én ott volt velük a Pilvax kávéházban, a Nemzeti Múzeum előtt, együtt indultak kiszabadítani Táncsics Mihályt. A szabadságharc kezdetén a honvédorvosi karba jelentkezett, később szabadcsapatokat vezetett, ezért a szabadságharc leverése után távollétében a császári bíróság halálra ítélte.
Két éven át bujdokolt álnéven, majd elfogták, de ítéletét 10 év – vasban letöltendő – várfogságra változtatták. Büntetését a josephstadti várbörtönben töltötte, ez idő alatt faragta emlékpoharát, melyet családjának ma élő tagja most a Nemzeti Múzeumnak adományozott, így a nyilvánosság is megismerheti.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
3:44 de.
1848, 1956, 2006 EGY forgatókönyv változatai szerint elkészített VEZÉRKARI RENDEZVÉNYEK voltak.
Az 1848-ast a kapitalizálhatóságunkhoz való legyengítésünkre hozták létre.
1956-ra azért volt szükség, mert a bolsevizálás/kolhozosítás belefulladt a nép ellenállásba.
2006-ot találgassátok.
Kossuth pedig egy szarházi volt aki miután megcsinálta a bajt, a nemzeti kasszát magához véve lelécelt.
Hálistennek, 2006 vezérkari szempontból már alig sikerült.
Olyan országos nagy balhét akartak összeprovokálni ami már megfelelő alap lett volna az EU csendőrség bevetési főpróbájához. Ehelyett lett a Fővárosi bolhacirkusz.
4:18 de.
1848? Most volt…
9:24 de.
Kedves Gyula!
Nagyívű áttekintés…
Csak kimaradt az Őszirózsás, meg a Tanácsköztársaság, meg a Horthy féle ellenforradalom…
11:00 de.
Nem néz a szemünkbe, én se tudok belenézni, csak ránézni. Kossuth ezen a „fotón” valahová oldalvást a távolba néz. Talán mert kora portréfestőinek ez volt a kedvező beállítása.
Egy megtört és fáradt öregember benyomását kelti, holott itt, ha hinni lehet a kép készítése évének, még csak 50 éves, és még leél negyvenkét évet.
A fakupa se keltett bennem különösebb érzéseket, azt hiszem, emiatt nem kocsikázok el a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Parkoláshoz hely sincs, hiába fizetős a környék.
11:47 de.
Kedves Alma!
Ezek nem illenek ebbe a sorba.
Az Őszirózsásnak mondott akció a tanácsköztársaságnak mondottakkal külső erők (Lenin fiúk) katonai intervenciója és állampuccsa volt. Az igaz, elsősorban a fővárosban ehhez is akadtak kollaboránsok.
Horthy nem ellenforradalmat csinált, hanem kinevezett kormányfőként a terror eszközét is felhasználó tisztogatást. Hazánk kormányozhatóvá tétele érdekében.
12:30 du.
Nagy Gyula, nem igaz amit Kossuthról állít.
Az viszont tény, hogy jó szónok volt és megmozdította egy rétegét a magyarságnak. Később, évszázadokig kitűnő „szabadság szeretők” szimbólumát képviselte, mert a nép őt tartotta a legjobb alanynak.”Kossuth Lajos azt üzente…”
Az akkori kor legnagyobb magyar politikusa Deák Ferenc volt.
12:35 du.
Kedves Alma, az Őszirózsás és a Tanácsköztársaság 1919-be volt.
Ami végsőfokon NEM az egész magyar nép forradalma volt, hanem egy bizonyos rétegé.
1:13 du.
Kedves Figyelő!
Mi nem stimmel a mondottaimban?
Kezdve onnan, h 1848 vezérkari rendezvény volt és ott folytatva, h szabadkőmérges fő rendezésben csinálták meg. Kossuth szabadkőmérges volt.
Azt, h a szemétláda lelépett az államkasszával, székelyektől hallottam először.
1:46 du.
Kedveseim, nézzetek már magatokba!
Az utóbbi napokban megjelent itt néhány cikk Magyarország neves alakjairól, Aranyról, Jókairól, Petőfiről, és most Kossuthról is. Én szájtátva bámultam, micsoda gyalázatok, méltatlanságok lettek itt kidomborítva a tisztelt hozzászólók által. Én csak egy józan, realista, hitetlen liberálbolsi vagyok, de életemben nem jutott volna eszembe ezekről az emberekről ennyi szemétség, pitiánerség, mint amik itt össze lettek hordva a szent magyarság-áhitat jegyében…
Tudnivaló, hogy nagy embereink ugyanúgy kakáltak, pisáltak, stb… mint akármelyik halandó. De nem emiatt nagy emberek, nem emiatt tiszteletre méltók. Hanem amiatt, amit nekünk, polgároknak, magyaroknak nyújtottak művészetükkel, politikájukkal, elveikkel és tévedéseikkel együtt.
Régóta tudom, hogy legtöbbötök egy fikarcnyit sem gondolkodik, csak szajkóz valami akárkitől hallott mondatokat unos-untalan. De hát ácsi! Állítólag ti hív magyarok vagytok! Legalább magatokhoz legyetek hűek!
2:17 du.
Nagy Gyula
2017 március 15
11:47 de.
Kinevezett kormányfőként?
Mesejjé, Gyulánk.. Ki nevezte ki?
2:20 du.
Figyelő
2017 március 15
12:35 du.
Ahogy 48, vagy 56 is..
3:09 du.
Mivel nem éltem Kossuth idejében, nem tudom megmondani, hogy 48-ban a magyar mennyire volt egy akaratú!
De arra emlékszem, hogy 56-ban aki NEM volt kommunista párttag, az egyetértett a forradalommal.
Amiről Alma írt, az egy bizonyos rétegnek volt a forradalma. Ne kívánd , hogy elemezzem kik voltak azok
Tehát a mérleg a többségben van.!
3:15 du.
Kedves Alma!
Saját tapasztalatból is tudom, h az ILLÚZIÓK összeomlása kellemetlen érzéseket tud gerjeszteni.
Az igaz Magyar pedig mindennél többre becsüli az igazságot.
Az impériumi konstrukciók becsapás alapon működnek.
Ha úgy tetszik, akkor egy hatalmas átverő sow.
Hagyás/őrző nép vagyunk.
A vezérkar pedig gondoskodott arról, h feléleszthetően fennmaradjon a néptudatunkban az ami szükséges a nagy tervben a feladatunk ellátásához.
Kedves Falusi!
A háttérről a nem is teljesen egységes birodalmi verzió van. Még olyan verzió is van, h felajánlották Neki a koronát.
Érdemes meghallgatni a beiktatási beszédét.
Ebben kiemelten érdekes, h miből származtatta a hatalmát.
Arról, h mimindent csinált (a felszínen és a háttérben is) már korábban itt is esett szó.
4:02 du.
Kedves Figyelő!
Sokan látták, h nagy árat fogunk fizetni a forradalmasdiért.
A balhét a Bibó kollégiumos diákokra és ügynökökre alapozták.
Ezzel állították kész tények elé a józan(abb) többséget.
Tisztelet és becsület azoknak akik az ÉLET szolgálatában így is tisztességgel, becsülettel helytálltak.
4:30 du.
Nagy Gyula
2017 március 15
4:02 du.
Sajnos, mostanra már elfáradtam falusiakkal, és hasonlókkal vitázni!
Aki nem élte át a ruszkik uralmát és utána 57-et, az ne vitázzon azzal, aki mind ezt átélte! A ruszkik 11 évig voltak uralmon 45 óta, és elég volt belőlük. Semmi más, ez volt a lényeg! A 48-as forradalom a Habsburg uralom ellen volt, ami mindig emlékeztette az 56- ost erre. Hasonló volt a helyzet.
Mai korban jobb ha egyesek hallgatnának, örüljenek, hogy ma már demokrácia van és a kormányon demokratikusan megválasztott ember van. De a magyar szeret kritizálni, soha nincs megelégedve, mert két részre oszlott a ruszkik alatt.
Ez nagyon sajnálatos, hogy a balosok nem halnak ki, tűnnek el, vagy emigrálnak!
5:51 du.
Az utobbi időben (hála Christopher Ádám sajátosan weimari stílusú moderálási gyakorlatának) mind több és több olyan, amúgy kétségtelenül roppant szórakoztató komment olvasható a KMH-n, melyeket olvasva néhai Petri Györgynek egy verse jut az eszembe:
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/PETRI/petri00001a/petri00283/petri00283.html
(Azt hiszem, ezt a verset Petri 1990-ben írta. Már akkor, olyen korán megsejtett valamit? 🙂 )
6:38 du.
Kedves Figyelő!
Az amiben élünk, nagyon nem demokrácia.
Jelenleg a vezérkarunk azt játszatja velünk a MEGÉLHETÉSÜNKÉRT, amit már játékként is rossznak láttam.
Ebben kevesebb szék volt, mint játékos és sípszóra le kellett ülni.
7:23 du.
Figyelő:
„Amiről Alma írt, az egy bizonyos rétegnek volt a forradalma. Ne kívánd , hogy elemezzem kik voltak azok.”
Hát, nagyon sajnálom, hogy nem „elemzi”, mely volt az a „bizonyos réteg”, hiszen az Ön „elemzései”, néhány más kommentelő „elemzéseihez” hasonlóan, mindig nagyon szórakoztatóak. (Reméltem, hogy Ön felvilágosít arról a vitathatatlan tényről, hogy a magyar bakáknak több mint négy év háború után leghőbb vágyuk volt elpusztulni a fronton, családtagjaik pedig a hátországban az éhenhalásra vágyakoztak.)
12:23 de.
Figyelő
2017 március 15
4:30 du.
Belefáradtál a vitákba?
Milyen vitákba? Te nem vitatkozol, hanem mantrákat puffogtatsz,: komcsik, nácik, megélted, ötvenhat, sokatszenvedtél.
Lehet, nem tünt fel, más is megélte azokat az időket.
Te soxor leírtad már itt, hogy el kéne felejteni a nácikat, mert már kihaltak, meg demokrácia van Magyarországon, ilyesmiket. Ugyanakkor a saját , csaknem hetven éves hányattatásodat napi szinten hánytorgatod fel, neked mindenki „komcsi” aki veled, vagy Orbán Viktorral nemért egyet.
Rossz hírem van.. „Komcsik” még Rákosi alatt is csak kevesen voltak. Pl Nagy Imre, Rajk, Kádár. Gerőre, Péter Gáborra már nem merném egyértelműen állítani, hogy kommunisták voltak,- bár a pártban meghatározó szerepet kaptak. És hiszed, nem, mára kihaltak, mint a dinoszauruszok. Szerencsére.
Számomra tökmindegy, hogy valaki jobboldali, vagy baloldali. Amíg tisztességes, nem lop, nem csal, nem hazudik pozicióban, számomra elfogadható. Ha meg még ért is ahhoz, amit csinál, esetleg határozottan tetszik is.
Ami most megy odahaza, az meg nagyon nemteccik. Mert nem az emberek, az ország érdeke van előtérben, hanem egy szűk csoport gazdagítása,- bármi áron. Ennek nemcsak a demokrácia esett áldozatul, hanem az állampolgár, az egyszerű, hétköznapi ember.
9:55 de.
Figyelő
2017 március 15
12:30 du.
Bölcs István a 168 órában régebben leírt egy anekdotát a szülővárosából. Mikor felállították Kecskemét főterén a Kossuth szobrot, a talapzatra a kormányzó került, köré a forradalom alakjai. A közönség cinikusai szerint azért rakták elé „a parasztot kiegyenesített kaszával, hogy nehogy lemásszon”!:) Ilyen kettősség jellemezte mindig is Kossuth megítélését a középosztályban.
A népi rétegekben mindig töretlen volt a tisztelete, pld. a Kossuth-nóta bizonyítja, amit te is említesz. Hiszen a parasztság Kossuthtól kapta meg a földet, amit jobbágyként művelt addig. A kommunista korszakban Kossuth rendkívül népszerű volt széles körben, és töritanárunk szerint vezette volna a történelmi személyiségek népszerűségi listáját, ha lettek volna akkoriban népszerűségi listák. Rajta volt a százforintoson, és sok volt a róla elnevezett főutca, főtér.
10:04 de.
Nagy Gyula
2017 március 15
3:44 de.
Kossuth nem volt szent, pl. megyei pályafutását valamiféle korrupciós botrány törte meg az 1840-es években. De ez a pénztár ellopás valami hatalmas félreértés lehet.
Az 1848-as forradalomról annyit, hogy azt a liberális nemesség nagy része támogatta, csupán a szabadságharcot ellenezték sokan. (Az ifjú radikálisok még több harcot is elképzelhetőnek tartottak volna.)
A liberálisok persze nem feltétlen szívjóságból voltak ilyen forradalmiak. Hanem pl. jól jött volna nekik a pénz, amit a felszabadított jobbágytelkek után kaptak volna. Ebből adósságaikat fizethették volna vagy a birtokukat korszerűsítik. Ez segítette volna a kapitalizálódást.
Sajnos ezt a vívmányát a forradalomnak a győztes Habsburgok rontották el, ugyanis csak lottószerűen kárpótolták a birtokosokat. A dzsentriből ezért lett bukott osztály ötven év múlva, ma pedig nyomát se látjuk. Ez a keresztény, úri középosztály, amelyik igazán ápolhatta volna a hagyományos gazdálkodást, mert lakhelye révén is a vidékhez kötődött. Tehát pont rossz nyomon jársz szerintem a forradalommal kapcsolatban …
11:37 de.
Almási Alma
2017 március 15
1:46 du.
Esetedben a hangsúly a bolsin van? Mert Horthyról nagyon szép kommunista szólamokat tudsz citálni. (Én egyébként az írókról se írtam olyat, amit itt Gyula Kossuthról, amitől elhatárolódok.)
Rajtad kívül itt senkit nem érdekel, hogy mit csináltak híres embereink az árnyékszéken. Pont arról van szó, hogy amit a marxisták ájult tisztelettel úgy emlegettek, mint „haladó hagyományt”, az ott van-e az életművükben?
Pl. Kossuth apánk nem mondta, hogy osszanak a parasztok földet (Móra). Petőfiről viszont följegyezték, hogy szocio-kommunisztikus beszédet tartott egy gyár munkásainak.
12:24 du.
milyen igaz! Megvilágosodtam!
Kossuth is, Petőfi is ócska libernyák volt, ráadásul Petőfi komcsi beütéssel…
A komcsik persze hasznot akartak húzni negyven évig az ő tekintélyükből, de szerencsére ma már más idők járnak… Én meg csak szajkózom itt azt, amit az iskolában tanultam… Kérek elnézést bocsánatot kérni…
12:24 du.
Belzebub
2017 március 15
7:23 du.
Nem sok fogalmad van a magyar valóságról, ha szerinted az őszirózsás forradalom (1818) azért tört ki, mert a bakák a fronton voltak, az otthoniak meg éheztek.
Pont az volt a kiváltó ok, hogy a hazaözönlő katonák a munkanélküliséggel találták szembe magukat, és könnyű volt őket a fővárosban a kormány és az uralkodó ellen mozgósítani, Károlyi és a Függetlenségi Párt mellett.
12:49 du.
falusi
2017 március 16
12:23 de.
Akiket itt felsoroltál mind az volt, ha az elvtársa fel is akasztotta egy fordulóban. Péter Gáborról nem is beszélve, aki vérszomjas, gyilkos volt. De kortársai sem maradtak le mögötte.
Jó, nem „komcsik” voltak , az az én jelzőm róluk, akkor úgynevezett „szocialisták”. Ha nem tudnád , Kanadában úgy nevetett „szociálizmusban” élünk, ha kapitalizmus is van.
Itt senkit sem csuknak le, ha panaszkodik, nem akasszák fel ha tüntet stb.
12:53 du.
„Rajtad kívül itt senkit nem érdekel, hogy mit csináltak híres embereink az árnyékszéken. ”
Hosszú haj, rövid ész… Valaki mindenesetre fölvilágosított itt Arany János bűzlő sebéről…
1:00 du.
falusi, az lemaradt, hogy látom, még most is kedvenc témád, engem lebunkózni.
Csak így tovább! Már írtam, sok mindent kibírok, anélkül, hogy meginogna a dolgokról a véleményem.
Főleg arról amit magam is átéltem, egy kort és annak híres szereplőit.
1:23 du.
Almási Alma
2017 március 16
12:24 du.
Szokás szerint neked akkor se megy át a lényeg, ha belevilágít a szemedbe.
Kossuth apánk nem azért osztott földet, hogy bevigyük a tsz-be! – ez volt a magyar parasztok véleménye, ezért nem volt népszerű az 1919-es Tanácsköztársaság. Épp ezért nem is tudtak a marxisták a kultuszába sokat belemagyarázni, de elhallgatni se tudták.
Viszont Petőfit, mint lánglelkű forradalmárt kimutatható, hogy a marxisták építették föl. Ez azzal bizonyítható, hogy P. forradalmi, véres látomásversei még nyomokban se voltak ismertek a nép körében 1945 előtt.
Tehát jogos, hogy a Petőfi-kép átalakult a rendszerváltás után.
1:42 du.
hazai lámpa
2017 március 16
10:04 de.
Kossuth REND (szabadkőmérges) tag volt.
Felajánlottak neki is egy SZEREPET (mint mindenki másnak is akinek felajánlottak). Ezt elvállalta és eljátszotta.
Az vélelmek kérdése, h mit gondolt közben magában.
Az impériumi konstrukciókban a kezdetektől fogva be van kalkulálva a funkcionáriusok számára a gazemberséggel szerzés.
Az emberi nagyság kérdése, h ki él ezzel a lehetőséggel is.
1:55 du.
Almási Alma
2017 március 16
12:53 du.
Már megint rajta akarsz kapni valami ellentmondáson, de most se sikerült!
Föntebb tévesen azt írtad, mintha a hétköznapi cselekedeteik szerint ítélnék meg a kritikusok a nemzeti hírességeket. Én erre írtam, hogy az érdeklődőnek pont a kuriózumok számítanak, amiben kitűnik a híres ember a tömegből.
Helyes dolog piedesztálra emelni Arany Jánost? Egyes korokban nemzeti útmutatónak használták a költészetét. Úgy gondolom, nem helyes útjelző táblát csinálni egy költőből, és az elvont belemagyarázást jogosan veti ki magából az olvasóközönség.
Ezért fontos tudni a személyiségét befolyásoló tényezőket, pl. betegség, de persze nem kell ezen csámcsogni vagy kárörvendeni.
1:57 du.
Figyelő
2017 március 15
12:30 du.
„Az akkori kor legnagyobb magyar politikusa Deák Ferenc volt.”
A kilencvenes években kultusza volt Széchenyinek, a fidesz jegyzi a Hídember c. filmet.
2:17 du.
Azokat a csúnya Petőfi verseket persze nem is Petőfi írta, hanem talán Zelk Zoltán…
(Bocs, kedves Zelk Zoltán a mennyekben, vagy ahol vagy, én kedvelem a verseidet, de hát én komcsi vagyok…)
2:40 du.
Figyelő
2017 március 15
4:30 du.
1848. március 15-e nem a Habsburgok ellen volt! Pont azért volt a pesti forradalom, hogy Ferdinánd király Bécsben elfogadja a pozsonyi magyar országgyűlés törvényeit a jobbágyfelszabadításról, a közteherviselésről és a nemzeti kormányról.
Később a császár meggondolta magát, és akkor már valóban a Habsburgok ellen ment a harc, de nem a függetlenségért. A trónfosztás azután következett be, hogy Ferdinándot a saját családja megpuccsolta, és unokaöccsét Ferencet ültették a trónra.
1956 is forradalomként indult, és a szovjet támadás után lett belőle szabadságharc.
3:43 du.
Almási Alma
2017 március 16
12:24 du.
Nekeseredj, Almácska.. Nem várhatod, hogy mindenki tudja a kommunizmus vagy a liberalizmus eredetét, megjelenésének az idejét. Tod, Platon meg Mórus Tamás nehéz olvasmányok, bár egy egyszerú Marx életrajz sokmindent helyére rakna a fejekben, de van, ami már a nevétől is triplaszaltót ugrik hármas csavarral.
Vedd tudomásul, hogy Kossuth libernyák, Petőfi meg rohatt komcsi volt. Negyvennyolc nemúgytörtént ahogy azt mi tanultuk, Jókai kollaboráns volt, Arany bélbeteg, még várom, hogy mikor derül ki Deákról, hogy Sorosbérenc..
Kár, hogy ide nemlehet gifeket feltenni.
Van gy murvára idevágóm. Egy angyal szobor van ráborulva a talapzatára, és a szöveg alatta: B+, ez síkhülye..
Ezúttal murvapontos korisme lenne..
😀
Cheers! Marxal szólva: Döntsd az eperpáleszt, ne siránkozz!! 😀
11:01 du.
Mellesleg, Marxot olvastam és tanultuk is.
Ki hisz benne, ki nem. Szerintem tévedt szegény és mindenki aki követője.Egész egyszerű ok miatt, az emberről elfelejtkezett, a mindennapi emberről.Mert minden ember más, van okos, szorgalmas, munkaszerető, és van buta, lusta, munkakerülő-
Tehát, nem lehet egy ideológiát ráhúzni senkire.
11:03 du.
Ja, és Zelk Zoltán, nagyon gyenge költő volt, szintén volt hozzá szerencsém.
11:08 du.
Hazai lámpa, Széchenyi nem volt politikus, hanem egy filozófus államvezető, akiknek köszönhet sokat a magyar, különösen Budapesten, na meg a gőzhajókat.
5:19 de.
falusi
2017 március 16
3:43 du.
Széchényi meg nemzetvezető volt, vagy nem? Kedves falusi, legalább mi hülyék tartsunk össze…
5:51 de.
Figyelő!
márc.16.11:08
” Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője.”
Az idézet szó szerint az Ön által gyakran hivatkozott wikipediából való – Tehát ha Szécshenyi nem volt politikus, ki nevezhető annak? ( már csak minisztersége okán is!)
Mint látható sok minden volt, de filozófus az éppen nem, legalábbis a szó szoros szakmai értelmében véve.
7:34 de.
Kacskaringós és mozgalmas életútja volt Zelk Zoltánnak, de hogy gyenge lett volna költőnek, ezt még a kortárs művésztársai se mondták róla. De most itt akadt valaki, aki jobb ítész náluk és Déry Tibornál.
7:50 de.
Almási Alma
2017 március 16
2:17 du.
Mondtam már, hogyha valamit nem értesz, akkor kérdezz inkább!
Egy mai demokrata megteheti, hogy nem cenzúrázza ki az életmű egyik részét sem. Ezzel együtt az is szabadságomban áll, hogy azt mondjam pl. Petőfi látomásverseire, hogy ez egy kuriózum, de én nem csinálnék ebből nemzeti programot.
7:56 de.
falusi
2017 március 16
3:43 du.
Nem lehet mindenki olyan okos, mint ti. Ha így lenne, akkor még az őskorban tartanánk, mert szerintetek nyilván az volt az aranykor, Rousseau után szabadon. Sziklába karcolnád a Tőkét, és mamutlábszárcsonttal ütnéd agyon, aki kritizálni merészelné a proletárdiktatúrát …
8:18 de.
Nagy Gyula
2017 március 16
1:42 du.
Én erről régebben kifejtettem a véleményem, nem emlékszem melyik topikban. Szerintem a forradalmi eszményekből végül az ósdi Habsburg Birodalom valósított meg legtöbbet, legalábbis a Lajtán túl: jobbágyfelszabadítás, bevezették az általános választójogot, a nemzetiségi autonómiát stb (1850 után).
Az ún. forradalmi nemzetek meg sok szenvedést, vért és könnyeket hoztak a világnak.
Tehát nem akarlak megbántani, de engem fáraszt ez a sok felesleges beszéd a háttérhatalmakról. Azt nem tagadom, hogy volt szerepük a történésekben a szabadkőműveseknek, de ennél több helyet nem adnék ennek a locsogásnak.
Hogy mi lett volna Magyarországból Kossuth nélkül, nem tudjuk. De van abban valami, amit Figyelő mond, hogy a Kossuth-kultusz milyen eleven máig a nép körében, pl. nóták. A néplelket tartósan nem lehet megtéveszteni, a hamis dolgokat kiveti magából a népművészet.
8:22 de.
Figyelő
2017 március 16
11:08 du.
Az igaz, hogy nem volt gyakorlati politikus. De a kilencvenes években megfigyelhető volt, hogy az értelmiségiek a Kossuth és a Deák-kultusz fölé akarták emelni, ezt a töritanárunk is mondta, pl. az ötezresen az arcképe.
Persze nem sikerült, és inkább úgy van, ahogy mondod, Sz. inkább mint irányadó vonult be a történelembe, Hitel írása, Lánchíd építése stb.
12:24 du.
hazai lámpa
2017 március 17
8:18 de.
Szíved joga, h mit hiszel.
Az én nézetem is egy nézet.
Mindenki tegye hozzá automatikusan azt ami a népi tanmeséink végén kötelezően ott áll: Aki nem hiszi járjon utána, vagy maradjon meg a hitében (söpörje félre).
Párszor már elmondtam és meg is mutattam, h az én nézetem közel sem csupán abból áll, h az egymásnak ellentmondó állítások közül melyiket hiszem el (lehetőleg csont nélkül benyelve.
Csak Hazánkból három egy sémára lezajlott eseményt soroltam fel.
Nyomorgatás, kecsegtetés (a győzelem lehetősége), a hatalom késlekedő bénázása, majd a kíméletlen szétverés.
Ezek mellett jól tetten érhető a RENDEZVÉNYEKBEN az ügynök tevékenység is.
12:27 du.
Azt még hozzáteszem, h hamis képből (bálványból) is lehet erőt meríteni.
Ilyennek látom a szenkorona konstrukciót is.
4:16 du.
Besancon
2017 március 17
5:51 de.
Probálom megmagyarázni.
Széchenyi nem volt aktív politikus, ő inkább elméleti ember volt.
6:29 de.
˙
Egyet azért leszögezhetünk. Kossuth azt a réteget [bocs’: rendi osztályt és arisztokráciát], amely aztán a Horthy időben magát hazug mód’ a nemzet megmentőjének hirdette, Petőfivel együtt nem tartotta a nép forradalmi részének, sőt…
.
7:09 de.
Figyelő!
Széchenyi, és még az a néhány haladó gondolkodó az igazi felső tízezerből, csak egy elenyésző kisebbség volt.
A többségnél – amely néhányezer ember – nem az számított, hogy ki a magyar, hanem az, hogy mekkora a földbirtoka, hány faluja és kastélya, stb. van. A Habsburg is csak akkor az ellensége, ha eme birtokolt alapjavait veszélyezetette.
’48 igazi tétje tehát a sokmilliós!!! jobbágyság sorsa volt… Kossuth pedig ezt és a polgárság jogait tűzte a zászlajára…
Ám ’48 és a Kiegyezés jelentős mértékben sértette az arisztokrácia gazdasági érdekeit és pláne „ősi” kiváltságait, amelyet 1918-ra még nem felejtettek el. Tehát a román segítséggel ’19-ben mesterségesen létrehozott Horthy-rendszer véletlenül sem a Kiegyezés vívmányait, de mégcsak nem is 48-ét, hanem egyértelműen a feudális nagybirtok-rendszer restaurálására épített, apellált az egész 25 éves regnálása alatt. Mindezt úgy valósította meg, hogy még Magyarország legitim királyát is elzavarta, persdze ezt sem a kossuthi trónfosztás szellemében, hanem király helyett egy élő bálvány személyét tekintett az ország legitim urának.
Figyelő! Amúgy még a magácska Mindszentije sem fogadta el jogos uralkodójának az úgyszintén maga által hőnszeretett Horthyt, hanem pont az általa fegyverrel elzavart IV. Habsburg Károlyt…
.
7:26 de.
Kedves Figyelő !
Engedjen meg egy megjegyzést:
A történelem tényeken alapul és nem holmi a diaszpórában előadott, érzelmi töltetű előadásokon összeszedett szubjektív élmények sokaságából. Nem az olyanokból, mint a „legnagyobb magyar”, az „általam szeretett”, az „én jártam arrafelé”, meg a „hiszek benne” stb. közhelyek hevenyészett blöffök gyűjteménye. Ezekben Ön tényéleg képes nagyokat elsütögetni, de méginkább jó nagyokat mondani. 😀
Itt tényeket kérünk. Tényeket!
.
10:22 de.
Figyelő
2017 március 16
11:01 du.
Már bocs, de hol tanultátok? Mert a közgáz egyetemen kívül max a pártiskolán tanították Marx tanait. Ráadásul Rákosi idejében nem Marxizmust, hanem a Marxista-Leninista elméletet nyomatták. Lenin téziseinek pedig murvakevés köze volt Marx eredeti gondolataihoz. Belemagyarázni viszont bármit lehetett..
11:44 de.
Vögelein
2017 március 18
7:09 de.
Bocsi, de NEM 1848-ban volt a kiegyezés, hanem 1863.ban. Nézzen utána.
11:50 de.
Vögelein
2017 március 18
7:09 de.
Ne haragudjon, de irántam való gyűlöletében annyi badarságot hordott össze, hogy ezen csak nevetni lehet!
Egy szót sem írtam az ideológiáról. Mellesleg, az 1848.-as forradalom, nem a feudalizmus ellen ment, hanem a Habsburg uralom ellen.A feudalizmus ellen Marx ment.Kicsit később lett Ő divat!
11:56 de.
Horthynak a fentiekhez semmi köze nem volt. Az 1919 es véres fölkelés után, Horthyt tették meg a kormány fejének, mert legyőzte a forradalmat a magyar katonákkal. Semmi más érdeme nem volt.25 évig uralkodott. Nagyanyám szerint, ez egy nyugodt időszak volt Magyarországon.
12:02 du.
Figyelő!
Bocs, de a kiegyezés nem 1863-ban, hanem 1867-ben volt – nézzen utána!
12:06 du.
falusi
2017 március 18
10:22 de.
1950-től a Kandó Kálmán technikum esti tagozatára jártam 3 évig. Ott éppen úgy kellett érettségizni történelemből, magyarból stb. mint más felső iskolákban.
1:09 du.
Köszi, a korrekciót, tehát NEM 1848-.ban volt, ahogy fentebb olvastam!
2:21 du.
Vögelein
2017 március 18
7:09 de.
A jobbágyfelszabadítás a forradalom nélkül is meglett volna. Pont azért harcoltak a liberális nemesek, hogy a császár ne önkényesen vegye el a földjüket, és adja a parasztoknak. Hanem valami kárpótlás kell a középosztálynak is, mert anélkül nincs egészséges társadalom.
A dzsentri sajnos a dualizmus korában elindult a lecsúszás felé, a nagybirtok és a nagytőke uralta az országot.
A Horthy-korban a még létező úri középosztály lett a harmadik pólus, de sajnos különböző okokból az antiszemitizmusban és fasizmusban látta nagyobb részük a megoldást, nem az átképzésben.
A kommunizmus végleg elsöpörte ezt az osztályt.
2:36 du.
Figyelő
2017 március 18
11:50 de.
Ezt nagyon rosszul oktatták régen a magyar iskolákban.
Marx 1848. februárban írta meg a Kommunista Kiáltványt! Pont azért, mert arra számított, hogy a forradalmak nyernek, és megdöntik a rendszert. Ami a nyugati országokban akkor már kapitalizmus volt, nálunk feudalizmus. Petőfiről tudható, hogy ismerte az utópikus szocialistákat, pl. Louis Blanc, és rajongott értük.
A magyar forradalom legnagyobb kiterjedése során inkább a liberális nemesek „bulija” volt a feudalizmus ellen, és azért, hogy a király figyelembe vegye őket, de a radikális ifjúság már túlment a békepárt jó ízlésén, és március után egyre csökkent a köztársaságpárti fiatalok népszerűsége.
Kossuth az alsótáblán március 3-án fogalmazta meg a fő követeléseket: jobbágyfelszabadítás, közös teherviselés, nemzeti kormány és alkotmány minden nemzetnek a birodalomban. Ezt vitte a pozsonyi küldöttség a királynak, aki a márciusi forradalomtól megrettent, és elfogadott mindent.
3:14 du.
Nagy Gyula
2017 március 17
12:24 du.
Bocs, de igaza van Chrisnek abban, hogy nem a témához szólsz hozzá, hanem mindent egy sémára húzol rá.
Nem hiszek abban, hogy az emberi történelem a Sátán műve. Az evangéliumokban az áll, hogy ne bízzuk magunkat emberi okoskodásra (a háttérhatalomról szóló konteók pont ilyenek), mert az isteni igazság kézzelfogható (azaz nem csak szellemi oldala van).
Nem azt mondom, hogy nem olvasok konteót, mert ismerek ilyen blogokat. De az egy más műfaj, nem a történettudomány módszere.
3:33 du.
Má megin’ azok a gaz libernyákok… Meg a komcsi Petőfi… Még szerencse, hogy nem győztek, megdermed bennem a vese, ha arra gondolok, hogy 1848-tól napjainkig a libernyákok meg a komcsik regnáltak volna…
😀
Szerencsére jött Horthy, aki alatt nyugalmas időszak volt – ahogy Figyelő írta… Ja, a zsidóknak nem volt annyira nyugalmas, de hát úgy kellett nekik, na nem?
6:11 du.
Figyelő!
„…’48 igazi tétje tehát a sokmilliós!!! jobbágyság sorsa volt… Kossuth pedig ezt és a polgárság jogait tűzte a zászlajára…
Ám ’48 és a Kiegyezés jelentős mértékben sértette az arisztokrácia gazdasági érdekeit és pláne “ősi” kiváltságait,.. -”
Vögelein a fenti sorokat írta és sehol sem szerepel,hogy a kiegyezés ’48 -ban történt! Olvasni – értelmezni, kissé figyelmesebben kedves Figyelő!
2:09 de.
Kedves Hazai Lámpa!
Az EON-okat számontartó kultúrákban élők számára evidencia, h most egy nagy vaskori mélypont időszakában járunk.
Ugyanez Istenesített verzióban Síva, Séth, SÁTÁN időszaka.
Az indiánoknál Káli időszaka van.
Események, úgy is, mint ADATOK értelmezések mennek amikor épp azok mennek.
Az pedig modell keretrendszerek (úgy is, mint nézőpontok) FÜGGVÉNYE, h mi minek LÁTSZIK, mit minek értelmezünk.
Láthatjuk úgy is, h a madarak mozgó spagettiket csipegetnek, huzigálnak ki a földből.
Kedves Alma!
HA JÓL LÁTOM, akkor a szabadságharc tétje Hazánk kapitalizálhatósága volt.
Most vakargatjuk a fülünk tövét, h mit tudunk tenni a kapitalizmussal és hogyan tudjuk rendbetenni a kapitalizmus őrületében tönkretett élőhelyeinket.
Nálunk fűszerként még volt benne egy kis bolsevizmus is.
4:07 de.
Hazai Lámpa
„A kommunizmus végleg elsöpörte ezt az osztályt”.
A fidesz most éppen újratermeli ezt az osztályt sőt, de méginkább a nagybirtokos osztályt…
Csak meg kell kélrdezni (a neten is) Ángyán professzort.
.
.
4:13 de.
Figyelő 12:06
A „technikum” a középfokú oktatás része volt, nem felsőfokú.
Kérem ne csúsztasson, ez is csak odakint adható el…
Ez itt egy másik közönség.
.
4:36 de.
Szóba került a jobbágy felszabadítás is.
A feudalizmus egy élőhelyek kiosztó hitbizományosi hierarchikus konstrukció volt.
A hitbizományosok FELTÉTELEKKEL, KÖTELEZETTSÉGEKKEL terhelten kapták ÉLŐHELYÜL a területet.
A hierarchiában alul levő jobbágyok is a jó gazda gondosságával való használattal (minőség megőrzési kötelezettséggel), az adó terhek megfizetésének kötelezettségével. Ha teljesítette a kötelezettségeit, akkor nem vehették el tőle a használati jogosultságot, ami örökölhető is volt.
A jobbágy telek mérete időben változott. Ha jól tévedek, akkor az utolsó időkben 25 hold volt. Egy hold cca fél hektár. Ez már egy családnak jó megélhetést biztosított. Az is igaz, h a végidőkben már voltak fél és negyed telkes jobbágyok is.
Ennek a konstrukciónak a fölszámolása nyitott utat a kapitalizálásnak. Ezen belül a nagybirtokok/zsellérek konstrukció kialakításának.
A birtokjog konstrukció tulajdonjogi konstrukcióra való átalakítása tette „forgalom képessé” az élőhelyeket.
Az átalakítás előtt a fölsőbb szinteken levőknek az alsóbb szinteken levők felé élőhely biztosítási és infrastruktúra fenntartási kötelezettségük volt. (Elvileg) ezek fedezetéül szolgáltak az adók.
Az már csak a következő, h az „urak” ehhez képest mit műveltek.
5:57 de.
figyelő 11:56!
Megint hazudik, vagy ennyire tudatlan ? Inkább az előbbi…
– Elsősorban azért hazug, mert ezt már e fórumon is százszor tisztáztuk.
– Azonkívül Horthy . n e m . g y ő z ö t t . l e . s e m m i t, még a forradalmat se, legfeljebb, külföldi hatalmak árnyékában 25 élvig rátelepedett az egész országra, nehogy aztán újra forradalom törhessen ki – se polgári, sem pedig szocialista…
– Horthyt idegen hatalmaak (Ro;F;UK; Czslo;) egyszóval az Antant „tették meg” – ahogy azt maga itt is, ravasz kétértelműséggel megfogalmaz… [Ha valakit „megtesznek” valamivé, azt egy mai olvasó úgy olvassa, hogy a nép választotta meg.] Tehát például ez is a maga átlátszó hazugsága, amin első blikkre csak a kérdésben jártas személy lát át…
– Megjegyezném, hogy ideológiáról, mint úgy, egy árva szót nem ejetettem. S mégis ezt, mint tényt állítja…
– Oszt’ asszongya még ön, hogy „’48 nem a feudalizmus ellen ment, hanem a Habsburg uralom ellen”. Na persze, ha szemezgetünk a nekünk kedves csemegék között, akkor első blikkre ez még igaznak is tűnhet, csakhogy a történelem az nem Herendi desszertes tál… Azt kell enni belőle, amit az elénk tálal, nem válogathatunk belőle a szájízünk szerint… De, ha már itt tartunk, mondja Klára, kedvenc költője – mellesleg nekem is – Petőfi Sándor az Itt a nyilam, a Pató Pál úr, vagy mondjuk a XIX.század költői versei, persze csak ha véletlenül olvasta volna őket, mit mondanak az ilyen magafajta olvasónak ? Csak a Habsburg kérdést, vagy talán ezek is olyan marxista irományok… amiről magának gőze sincs ?
-Annyit azért mégis jegyezzen meg kedves nagysád’, hogy több történelmi lépcsőfokot, így a polgári (gazdasági és politikai) rendszert átugornia eddig senkinek sem sikerült és akik megpróbálták úgy, mint rendszer el is buktak. …És ezt a marxizmus tudományos alapon állítja… Ami olyannyira bizonyított, hogy már az ókori több-százezres rabszolgalázadás, illetve annak vezére, Spartacus sorsa is éppen az által volt determinált, hogy halvány fogalma nem volt, mert nem is lehetett egy esetleges folytatás mibenlétéről. Pontosan ezért kell az általa vezetett hatalmas erejű történelmi eseményt . c s a k . egy távolba mutató, óriási történelmi felkelésként, de semmiképp sem forradalomként értékelni. [Ugyanakkor a rabszolga felszabadításnak csupán már a gondolata is forradalmi-gondolat volt – de csak gondolat.]
.
6:31 de.
És még annyit Kedves!
Nameg az, hogy ki beszél badarságokat, azt megmutatják a magácska összevissza beszédei az én állítólagos dátum tévesztéseimről, amelyekből inkább kitűnnek a kegyed diszlexiás, de legalábbis szövegértési zavarai vannak. Ha nem olvasna oly felületesen, mint azt itt is tette, észrevette volna, hogy én két eseményt jelöltem meg. Az egyiket egyszerűen a ’48 névvel illettem, míg a másik nevét teljesen kiírva a Kiegyezéssel. Valahol odébb, egy másik kommentben kiírtam, illetve a szokásos számnévvel, 1867-tel jelöltem meg. Egy másik helyen a Forradalom és Szabadságharcot jelöltem az évszámmal.
Mindezt persze írásom színessé és olvasmányosabbá tétele érdekében használtam így, mire Ön nagysasszonyom pedig a műveletlensége, vagy csak a felületessége (mindegy) bizonyításaképp’ azon kezdett replikázni, hogy a kiegyezés 1863-ban történt és nem 1848-ban, amit én még véletlenül se írtam volna le.
Márpedig ez a sz.-keverés pontosan Magáért beszélt, és nem arról szólt, hogy még én gyűlölném magát, hisz’ mi okom is lenne rá?
😀
.
.
2:41 du.
Vögelein
2017 március 19
5:57 de.
Nem tudni, mi okozza magában a kényszert, hogy engem lebunkozzon. Két dologra gondolok, vagy nem szereti ha valaki másik oldalon van, vagy mert szeret ellenkezni.
Soha nem állítottam magamról azt, hogy történész vagyok, csak azt írtam amit én tanultam.
Mivel senki mással nincs lehetősége itt vitázni, mert senki nem olvassa, ezért mérges.
Ha nekem nem tetszik valaki beírása, vagy elmegyek mellette, vagy udvariasan írom,hogy tévedett.
2:53 du.
Drizari
2017 március 17
7:34 de.
Mellesleg, nekem Zelk Zoltán, egyik érettségi tételem volt.
Még ma is nevetek egyik versén, amit Rákosi Mátyáshoz írt:
….”Olyan vagy mint a felkelő nap…….”!
2:56 du.
Nagy Gyula
2017 március 19
4:36 de.
Szerintem a középbirtokos nem vesztette el minden birtokát a jobbágyfelszabadítással, csak 1849 után nem kapott kárpótlást, amiből korszerűsítsen. A dzsentri a 200-1000 holdas birtokosi osztály.
Zsellérek már a forradalom előtt is voltak, mert sokan nem rendelkeztek jobbágytelekkel. Pl. ha magas volt az adó, akkor inkább megérte zsellérnek állni, mint belerokkanni a jobbágyi terhekbe.
3:00 du.
Vögelein
2017 március 19
4:07 de.
Ángyán a családi birtokok híve, ami 80-300 hektár között biztosíthat megélhetést magyar viszonyok közt egy családnak.
A fidesz ezzel az ígérettel került hatalomba. Azóta Ángyán otthagyta őket, de ezzel a ballib pártok nem tudnak mit kezdeni. Mert a ballibeknek soha nem volt vidékfejlesztési stratégiájuk, és a nagybirtokot támogatta pl. az szdsz is.
3:05 du.
Almási Alma
2017 március 18
3:33 du.
Pedig örülhetnél, mert 1867-től az első vh. végéig a liberálisok kormányozták az országot! Szórd rájuk az átkaidat, ha felelőst keresel! Ugyanis olyan vadkapitalizmust szabadítottak el az országban, hogy azután szinte törvényszerű volt, hogy mindenki ellentétbe került az uralkodó nagybirtokos-nagytőkés réteggel.
Ráadásul olyan adósságba verték az országot, hogy még ma is tart az adósságspirál.
12:53 du.
Vögelein
2017 március 19
4:13 de.
Soha nem állítottam, hogy felsőfokú! Nekem az volt, mert le tudtam ilyen formán érettségizni, és munkás sorból egy fokkal előbbre lépni!
1:31 du.
hazai lámpa
2017 március 19
2:56 du.
Ilyen-olyan megközelítésekből egyre többen beszélnek arról, h az elmúlt ezer év folyamatában a nép kisemmizése, függőségbe döntése történt.
Ezzel párhuzamosan folyt a tájépítettségünk és a bioszféra tönkretétele.
Érdemes a témához Andrásfalvy Bertalan előadásait is meghallgatni.
A nép veszített a jogi konstrukció megváltoztatásával.
A jobbágy felszabadítás csak a már amúgy sem létező röghöz kötöttség feloldása miatt lett volna pozitív.
A jobbágy a saját telkén sokkal jobban a maga ura volt, mint a zsellérek.
5:03 du.
Nagy Gyula
2017 március 20
1:31 du.
A jobbágyfelszabadítás jól jött a Habsburgoknak, mert így a nemesség elvesztette az ingyenmunkát, a robotot. Ez egy olyan gazdasági csapás volt, amit a liberális nemesség kárpótlással kívánt orvosolni az 1848-as törvényekben.
Mit gondolsz, miért ragaszkodtak annyira a későbbi 48-as pártok a 48-as alkotmányhoz?
A jobbágykorról meg az a véleményem, hogy azoknak egy áldás, akik önállóan nem tudnak gazdálkodni, mert az uradalom évente kiosztotta a vetőmagot, és intézte az áruszállítást. Annak, aki ügyes vállalkozó volt, ott volt a lehetőség, hogy szabad parasztpolgár legyen valamelyik mezővárosban. Persze egy idő után a városok és a földesurak érdekellentétbe kerültek.
A zsellér bizonyos tekintetben szabadabb, mint a jobbágy, mert például ezekből a nincstelenekből lettek a kontárok vagy az ipari munkások.
1:59 de.
hazai lámpa
2017 március 21
5:03 du.
Nehezen tudom elhinni, h ezt így hiszed igaznak.
Az Isten impériumi/Isten földi helytartósági rendszerben a főnökségnek élőhely biztosítási kötelezettsége van (volt).
Az élőhelyről való kiszorítást, az uradalmi magánhasználatú birtokrész megnövelését (elsősorban a közbirtokosságból való kiszorítással) törvénytelenül végezték.
A robot nem ingyen munka volt. Ez a munkamennyiség szolgált (elvileg) az infrastruktúra fenntartására.
Az uradalmi magánhasználatú birtokon való felhasználása (ha volt, akkor) ugyanaz volt „pepitában”, mint amikor a bolsevik konstrukcióban a főnökeik magán célra használták a beosztottaikat.
Az uradalmi birtokokhoz a cselédség szolgált. Házon belül és kívül is. Ez a kategória felelt meg a zsellérségnek.
A jobbágy felszabadítás valójában a földeknek az élőhely biztosítási kötelezettség alól való felszabadítása volt.
Ez teremtette meg a telkes (földbirtokos) paraszttá átminősítetteknek az élőhelyükből a gazdasági eszközökkel való kiszorítását.
A maradéktól a bolsevizálással vették el a földjét.
Majd jött az újabb földszerzési hullám és utána újra a gazdasági eszközökkel való kiszorítás.
Az eddigi végeredményként Hazánkban van a legnagyobb tulajdonkoncentrációs mérték.
Ha a lakó tulajdonok elzálogosítottsági fokát nézzük, akkor ebben a kategóriában is.
Évezredes folyamatban végezték el a nép proletárosítását.
A zsellér a mezőgazdasági proletár.
Ez a kategória az amely a megélhetéséért utasítások szerint cselekszik. Ezen belül DIKTÁLT (BIOSZFÉRA PUSZTÍTÓ) TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁVAL DOLGOZIK A BÉRÉÉRT.
5:02 de.
Mondja kedves Figyelő!
Ha „’48 . c s u p á n . a Habsburgok ellen volt”
– ahogy aztat magácska interpretálja,
akkor a bécsi forradalom, ugyan má’ ki ellen is folyt ???
.
11:11 de.
málnaször, a bécsi forradalom, a francia forradalomnak volt az utószele…..
7:06 du.
Nagy Gyula
2017 március 22
1:59 de.
Már bocsánat, de ez egy társadalmi jelenség, hogy mindig vannak szegények és gazdagok is. Ahol a középkorban nem volt nemesség, az mindig egy külső okra visszavezethető, pl. oszmán uralom.
Ami a bioszférát illeti, ez a középkorban teljesen ismeretlen fogalom volt. Az emberek nem is sejtették, hogy mik azok a nagy ökológiai rendszerek, még a tudósok se tudtak erről a nagy felfedezések koráig.
Persze lehet azt mondani, hogy minek a kapitalizmus, de ehhez Angliába kéne visszamenni a Wat Tyler fölkelésig. Nyilván nem viccből keltek föl a parasztok, hanem az éhínség, a járványok meg a kis jégkorszak talán nem volt olyan nagyon kellemes, ahogy te a meleg szobából elképzeled.
Persze, a feudális anarchia se segített a dolgon, de azzal nem lehet harcba vinni a jobággynépet, ha éppen rendben megy a szekér.
A földesurak a majorságot sokszor törvénytelen eszközökkel bővítették, ez tény. Kihasítottak a közös földből vagy elvették a nem úrbéres földeket. De a zsellérségnek nem ez a fő oka szerintem, hanem az, hogy nem juthat minden gyereknek új jobbágytelek, ha szerencsésen nő a népszaporulat.
Ha egykéznek a parasztok az még rosszabb, mint ha a többi gyerek munkásnak megy.
1:05 de.
hazai lámpa
2017 március 22
7:06 du.
Mondhatom azt is, h aki nem hiszi járjon utána, vagy maradjon meg a hitében.
Jó szlogen a társadalmi jelenség szlogen is. És épp úgy (felülről) generáltak voltak ahogyan napjainkban is.
Akadémiai pöcsétesek is beszélnek már sokmindenről.
Az Árpádkori tájépítettségünkről és ennek lepusztítási folyamatáról is (többek között Andrásfalvy Bertalan is).
Az Oszmán birodalom terjeszkedésének a Pápaság általi támogatásáról is (többek között Pap Gábor).
Nem akarom tovább forszírozni a vezérkart, mert nem akarom, h a laptulajdonos ezt a bejegyzésemet is kimoderálja.
7:58 de.
Nagy Gyula
2017 március 23
1:05 de.
Azt hiszel el, amit akarsz. Tudod, én hiszek azokban a társadalmi jelenségekben, amiket az ember saját szemével lát, saját bőrén tapasztal. Amúgy már Jézus korában is megvolt a szegény-gazdag probléma, és úgy emlékszem, hogy kereszténynek vallod magad. Ha nem, akkor én kérek elnézést.
Az Árpád-kori településhálót először a tatárok törték meg, de igazán a török kor zúzta szét. Addig nyugati mintára sok kis falu láncolatából állt, ez volt az európai kultúrtáj! Német telepesek erdőt irtottak, folyószabályozásról természetesen ebben a korban szó sem volt.
Mátyás korában megjelent a háromnyomásos gazdálkodás, ha jól emlékszem.
Az oszmánok legnagyobb ellensége a pápa volt meg a spanyol katolikus király, V. Károly. Luther mondta azt, hogy nem muszáj a törökök ellen harcolni. Nem tudom, mire gondolhatott Pap.
Magyarország pont a két nagyhatalom határán található, ezért a tizenöt éves háború alatt tönkrement a kultúrtáj, az emberi veszteségekről nem is beszélve. A falvak népe egy-egy mezőváros felé igyekezett, Kecskemét, Szeged, Debrecen akkor csatolta a határához ezeket a hatalmas elpusztásodott földeket. Az alföldi lakosok kétfelé adóztak, a királynak és a szultánnak is. Szerencsére a külterjes állattenyésztésből még gyarapodni is tudtak.
folyt. köv.
9:11 de.
hazai lámpa
2017 március 23
7:58 de.
Mária Terézia korában azt termelték a magyarok, amit el tudtak adni. A gabonát a vízi utakon szállították a nagybirtokról, és az állatcsordákat lábon hajtva a bécsi piacra az alföldi városokból. Értelemszerűen a dunántúli nagybirtokosok (Esterházy), és a terménykereskedők a nyertesei a kornak (görögök). A kapásnövényeket a Habsburg-kormányzat terjesztette, hogy az adózó nép ne haljon éhen.
Nem ez a baj, hanem az, hogy a nagybirtok egyeduralma megmaradt azután is, hogy az már gazdaságilag nem volt indokolt. Gondolok itt a Ferenc József korára. Tehát teljesen fölösleges csak a Habsburgokat okolni hazánk nyomorúságáért, a megátalkodott nagybirtokosok ugyanúgy az ország kárára voltak. Természetesen nem konkrét személyekről beszélek, hanem a monopolhelyzetről, amibe kerültek/kiharcolták maguknak.
9:41 de.
Tényleg HISZED is amit mondsz?
Már egy ideje akadémiai pecsétesek is cáfolják ezt a propaganda maszlagot.
10:04 de.
Nagy Gyula
2017 március 23
9:41 de.
Majd ha hozol cikkeket akadémikustól, ami ezt cáfolja, akkor elhiszem! Majd ha az Akadémia az alapfokú történelem érettségit átírja, akkor elhiszem, hogy újat tud a történettudomány a középkorról! Addig nyomatom a „propagandát”, ahogy te nevezed, amit a korral foglalkozó történészek írnak, pl. Pálffy Géza!
Nem azért, mert a történész isten, hanem mert ezek bizonyított tények.
Te meg érvek helyett lefikázod a tudásukat, ez sokat elárul az elméleted szilárdságáról …
Andrásfalvynak egy könyvét olvastam régebben, a fokgazdálkodásról, semmiben nem mond ellent a hivatalos tudománynak. Főleg, hogy a vezérkarról egy szó sincs benne. Ami kifogásolható a könyvében az, hogy csak a Habsburgokat kritizálja, a nagybirtokot nem.
11:08 de.
Nagy Gyula
2017 március 23
9:41 de.
Még annyit, hogy azt senki nem vonja kétségbe, hogy a XIX. sz.-i gabonatermesztés és a Vásárhelyi-féle folyamszabályozás nagy károkat okozott a magyarországi természetes élővilágnak. De ez a kor szemléletéből adódik, hogy akkor még nem ismerték az ökológiai összefüggéseket.
Ezeket a hajmeresztő állításokat viszont, hogy a Habsburgok ki akarták volna irtani a magyarokat, semmi nem bizonyítja. Komoly szakember munkáiban ilyet biztos nem olvashatsz. Szerintem az ilyen elméletek a Konteó blogba valók, de ott is elég gyengének számítana. A Habsburgok nagy hibája volt, hogy túltolták az Oszd meg és uralkodj! elvét. De azért ez más, mint a tudatos népirtás.
11:15 de.
Figyelő 11:11!
Maga úgy gondolja, hogy a bécsi polgár 1848-ban jódógában, csak úgy fogja magát és minden cél nélkül, létét kockáztatva, és játékból Párizst utánozza ?
És még mindig állítja, hogy a magyar meg, nem törődik rendszerrel, feudalizmussal, jobbágysággal, polgársággal földtelenséggel, magyar földesúrral zsandárral és deressel, pusztán és egyedül a Habsburgtól akar megszabadulni…? Ha tényleg így lett volna, hát az elég korlátoltságra vallana…
Hát akkor ide terelje vigyázó . s z e m e l l e n z ő j é t . a ténsasszony:
.
Batsányi János
A FRANCIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek.
1789.
Ez a vers egy árva szóval nem említ Habsburgot, mégis többet mond és többet lát, mint kegyed itt a XXI.században – ’56 „utószelében”.
.
11:37 de.
Többek között Andrásfalvy Bertalan. Kultúrtörténész és ex miniszter.
Pap Gábor akadémiai életműdíjas művészet történész.
Kemény dolog az akadémikus hivatalos történelem változása.
Eddig amennyire csak tudták, kiírták a Szkíta/Nimród birodalom múltat a hivatalos történelemből.
Egy ideje egyre jobban a valóban megtörtént múlthoz közelítően elkezdték visszaírni.
Cca azóta, mióta Putyin bejelentette a Nimród birodalom reprintjének tervét.
Érdemes naprakésznek lenni a brossúrák ismeretben is.
3:00 du.
Nagy Gyula
2017 március 23
11:37 de.
Nem ismerem A. munkásságát, csak egy könyvét olvastam. De ha azt írja, hogy a Habsburgok ki akartak minket irtani, hát azt nehezen hiszem el.
Kb. négyszáz évig uralkodtak rajtunk, és még ma is él a magyar. Ha ez nem bizonyíték A. elmélete ellen, akkor nem tudom, hogy mi?
3:01 du.
cukihara
2017 március 23
11:15 de.
„magyar földesúrral”
Ők indították el a forradalmat, ti. a magyar köznemesség!
3:45 du.
Az is változik az időben, h egy egy akadémiai pöcsétes mit mond.
A mondottaimban most az Árpádkorban volt tájépítettségünk és az ehhez kapcsolódott technológia volt az érdekes.
Erről meglehetősen korrektül beszél Andrásfalvy.
6:40 de.
Hazai Lámpa 3:01!
Rendben, de én azt a 11,15-ös replikámat Figyelő több korábbi tulajdonképp „12 p o n t-t a g a d ó” kijelentésére fogalmaztam ezzel a kontraszttal, ahol ő kerekperec tagadja a Forradalom és Szabadságharcnak a Magyarországon fennálló rendet gyökereiben tagadó, polgári irányvonalát, miközben egyetlen CSAK-kal domborítja ki annak Habsburgellenes oldalát úgy, hogy tolmácsolásában azt a látszatot kelti, hogy az egésznek semmi köze nem volt a polgári jogok követeléséhez, illetve kivívásához…
Szorosan ehhez a témához tartozik, illetve árnyalja a „függetlenségi harc” állítólag habsburg ellenes képét még az is, amikor Kossuth Habsburgház Trónfosztásának hírére kisebb lázadás tört ki a tábornoki kar épp akkor összehívott ülésén (talán Szolnokon). Minden esetre a Habsburg kérdés láthatólag a hadsereg morális állapotát közvetlenül is veszélyeztette.
.
7:06 de.
T. hazai lámpa 3:00
Jómagam csöppet sem tagadom a nagybirtok gazdsági hatékonyságát, sőt…
Viszont azt tagadom, hogy egy hatalomban felülkerekedett kis politikusi és tányérnyaló köre ragadja meg a magyar termőföld többségét olyan megoszlásban, hogy a színe java egy két politikus „újföldbirtokos család” kezében koncentrálódjék. Ez a tendencia, nem akarat kérdése, hogy automatice visz föld-tőke koncentráció, a földoligarchia világába, amely nemcsak a javak igazságtalan elosztásához, de a falvak elnéptelenedéséhez is vezet…
Ha ugyanis éppen a fid SS, törvényileg nem akadályozta volna meg gazdasági társaságok – köztük mezgazd. szövetkezetek – földszerzését, akkor a tényleges falusi lakosság, a dolgozó paraszt a szövetkezeti tulajdonon keresztül, a falujában maradva közelebb kerülhetett volna megélhetése, a jövedelme forrásához.
.
7:11 de.
T. hazai lámpa
Bocsánat, de nem tom. honnan, azt hittem, hogy a Vőlegin-nek küldött kommentje nekem szólt, ezért reagáltam rá. Tény,hogy nagyon érdekel a föld téma…
🙂
9:41 de.
Nagy Gyula
2017 március 23
3:45 du.
Árpád-kor= aranykor?
IV. Béláig bezárólag az önellátó gazdálkodás a jellemző, bár van valamennyi gabonafelesleg. Vadtalaj váltó rendszerben dolgoznak, vagyis a feltört földet addig használják az emberek, amíg kimerül. A külkereskedelem alapját az állatbőr, a viasz, a halászat adja.
A faluban a házak szétszórva állnak, és ezt a tért sánc, „falu” veszi körül. A falu „belsősége” körül a „külsőségben” voltak a szántóföldek, 40-50 hold egy család kezén.
Károly Róbert alatt teljesedik ki az a folyamat, amit a tatárjárás megakasztott. Elterjed a hatökrös eke, a német telepesek értenek az irtásföldek termővé tételéhez, a megtermelt árut piacra hordják. Az új mezőgazdaság alapja a nyugati szerzetesrendek megjelenése. Ugyanis a keresztény szerzetesek találták ki és terjesztették pl. az istállózó állattartást. A télen összegyűjtött trágyát ki lehetett vinni tavasszal a földekre.
A falu képe átalakul, ugyanis a templom köré sorakoznak a házak, esetleg a templomtorony messziről látszik. A házak csoportját szántóföldek veszik körül, ezt pedig erdős táj választja el a következő falu határától. Ez az ún. európai kultúrtáj, ami ökológiai szempontból igen értékes.
Értékesebb, mint a fátlan puszta, vagy mint a monokultúrás gabonaföldek.
9:53 de.
cukihara
2017 március 24
6:40 de.
A bécsiek közt sok volt a munkás, aki kenyérgondokkal küzdött, és a fiatal diák, pl. jogászok, orvosok. A magyar forradalmárok között éles határ alakult ki később, ez a liberális nemesség és a radikális forradalmi ifjak között húzódott.
Az előbbiek ugye nem voltak érdekeltek egy köztársaságban vagy a munkásmozgalomban pl. Kossuth, ami az utóbbiaknak fontos volt, pl. Petőfi Respublika c. verse.
A Habsburgok felvilágosult uralkodók voltak, de nem sokat számított nekik a magyar (vagy bármilyen) nemzeti érdek, vagy a munkásság osztályérdekei. Nem valósították meg önszántukból az alkotmányos monarchiát, mert az ugye korlátozta volna a dinasztiát.
Nem tudom, hogy régen erről mit oktattak a magyar iskolákban, de abban egyetértek, hogy ezt „szolga magyar- elnyomó német” szembenállásra butaság kiélezni.
10:33 de.
Hóditották ez országot
derék, lelkes, úri szittyák,
jótevői szegény népnek,
iskolában így tanítják…
[Történelmi lecke fiúknak]
11:04 de.
lámpa! 9:53
Én voltam följebb az, aki leírta:
szolga magyar / elnyomó magyar…
Neked pont az nem tetszett… Most meg…?
.
11:17 de.
hazai lámpa
2017 március 24
9:41 de.
Maradjunk annyiban, h ebben a fórumban is jól elférnek egymás mellett a gyakran egymással időnként szöges ellentétben álló állítások.
Aztán mindannyian kezdünk velük amit tudunk, merünk, akarunk.
Én mindenkit arra bíztatok, h ne higgyen pusztán hitelesnek tartottság alapján senki senkinek.
Mindenki járjon utána annak ami felkeltette az érdeklődését és alakítsa ki a saját véleményét (nézetét).
Érdemes azt is megnézni, h másutt milyen hosszabb távú folyamatok voltak.
Hogy formálták példul Britanniát az elmúlt másfél, két évezredben olyanná amilyen most.
A hasonlóságok árulkodóak.
11:19 de.
Almási A! 11:04
🙂 Fontos:
„De nem így volt ezer évig,
Munkás embert ág is húzta,
Egy-két ezer úr kötötte
Millió jobbágyát gúzsba.
Csak a gazdag, csak a zsarnok
Élt föl minden földi jókat,
Megláncolták butították
A dolgozó milliókat.
Mgyarország dús ország volt,
Van termése, kincse vadja,
De amit a bús nép szerzett,
Víg uraság zsebre rakja,”
5:41 du.
Almási Alma
2017 március 24
10:33 de.
Jó vers, de kéne neki egy jobb cím. Történelmi lecke hülyéknek. Mert csak a hülyék tanulják a történelmet ilyen propagandaversikékből.
Mondjuk maga a szittyamítosz se sokkal különb, amit a vers kritizál.
Volt a magyarságban köznép, aki dolgozott, a nevük „ínség”. A jobbágyok voltak a közkatonák. Alul volt a rabnép, idegen rabszolgákból, valahogy úgy, mint Zéta elmeséli. Bár A láthatatlan emberben névleg hunok vannak, de az mindegy ebből a szempontból.
5:44 du.
cukihara
2017 március 24
11:04 de.
Nem látom, ezt hol írtad. De ez a szemlélet a Rákosi-korban jól elmenne, hogy az urak rosszak, a dolgozók jók …
5:48 du.
Nagy Gyula
2017 március 24
11:17 de.
Maradjunk annyiban, hogy te konkrét állításokban szegényebb vagy, mint a Brit-szigetek erdőségben.
Szerintem a két országot szinte lehetetlen összehasonlítani. Az angolok egy ipari országgá váltak a történelem során, Magyarországon még azért lehetséges a természeti környezet megmentése. Csak nem ezekkel a politikusokkal, egyik kaszinót építene Sukorón, másik földbe tapossa Kishantost.
5:58 du.
hazai lámpa
2017 március 24
9:41 de.
Félreértések elkerülése végett, mivel látom a szokásos „progresszívok” egyből az úri magyarokra vetették magukat.
A nyugati keresztény szerzetesek egész EURÓPÁBAN terjesztették az istállózó állattartást. Aminek a lényege, hogy a télen összegyűjtött trágyát ki lehetett vinni tavasszal a földekre.
Ugyanis a Nyugat-római Birodalom összeomlása után megszűnt az állandó rabszolga utánpótlás, és a munkaerejükkel végzett földművelés. Szükség volt új módszerekre, mert nagyon visszaesett az életszínvonal, és iránymutatás nélkül maradt a germán és latin lakosság.
A keresztény kolostorokban őrizték az antik tudást, és tovább gyarapították, pl. a mezőgazdaságban.
8:28 du.
cukihara
2017 március 24
11:19 de.
Egész nyugati világban így volt! Miért ne lett volna éppen nálunk nem így?
És ma mi van ? Nem ugyanaz a rendszer? Az erős az aki eredményt mutat fel.
4:54 de.
hazai lámpa
2017 március 24
5:48 du.
Az állítás szegénységemről és ezek alátámasztásairól a fórumközösségünk más tagjai is kialakították a véleményüket.
Nem ismétlem meg azt az okkal és céllal is rendelkező keretrendszert amit megadtam és amelybe illeszkedően sok konkrétat (eseményeket) is jól bereértelmezetten megmutattam. Tőbbek között azért nem, mert a laptulajdonos tabuvá nyilvánította.
Önmagukban is ellentmondásos, jól megfoghatóan irracionalitások alapú keretrendszerekben az egymásnak ellentmondó állításokkal csak vagdalkozni lehet. Ez pedig így meglehetősen impotens dolog.
Az akadémiai pecsétes keretrendszerben több verzióban is mese elemek vannak és bizonyítottan hamis alap tanok.
A lineáris fejlődés tana (anyag evolúció) mellett a világ csodái, letűnt korok emlékei tárgykörbe sorolják mindazokat a tárgyi emlékeket amelyek nem férnek be az anyag evolúciós tanba. És, míly vicces, ezekkel egymással nem keverhető, egymásnak sok tekintetben ellentmondó szakterületekkel foglalkoznak. Gyakran ugyanazt az EGY valamit vizsgálva, ugyanarról az EGY valamiről állítva (mindegyiket akadémiai pöcséttel) nagyon különféléket.
Azok akik kicsit körülnéznek, meglátják, h mindenütt, a közoktatásban is ugyanígy csinálják.
Már önmagában a fizika tantárgy is egymással összeegyeztethetetlen szakterületekből áll.
Az alap a mechanika, amelyben a térnek csak hatás közvetítő képessége van (az objektumok között). Ezen belül vannak az ideálisok, amelyek korlátlanul a (modell szerinti) képletek szerint működnek. És vannak a renitens valóságosak amelyek csak adott határok között és csak több kevesebb pontossággal viselkednek a képletek szerint. A fizikai valóságban nem ismerünk semmit ami megfelelne magának az objektum definíciónak.
A mágnesesség, elektromágnesesség (indukció) már a mezők modellben van. A mezőknek már vannak definiált tulajdonságai, képességei és ezekkel hatnak a részecske anyagra. Strukturáltságuk is van.
A nukleáris/részecske (kvantum) fizika megint más világok (modellek) sorozata. Ebben már van olyan is, h a megfigyelő (tudatosság) események befolyásoló hatása.
A „humán” területek és ezek részterületei mégérdekesebb sokszínűséget mutatnak már a judeomaterialista területen is. Ha átnézünk a más hit területekre is (hindi, egyiptomi, amerikai (indián), stb.) amelyeknél benne van a köztudatban az eonok ciklikusság is, mégszínesebb a kép.
– Szerintem hiba volt a hit és technológia uniformalizáló államvallásról, mint tudásforrásról szót ejtened.
Britanniában is ugyanúgy végrehajtották a nép közbirtokosságból és a magánhasználatú földekről való kiszorítást, mint nálunk. Ott a területek birkalegelősítésével, a gyapjú termelésre való átállással. Hazánkban szarvasmarha és disznó termeléssel.
Ez volt egyben az első nagy pofon a bioszférának is.
Valóban hatalmas fejlődés volt a bioszféra támogató és ebből (a szükséglet szerint kicsatoló) gazdálkodásról a csinálj mindent magad konstrukcióra való átállás.
A Bibliában is benne van, h az Isteni rendből való kilépés következményeképpen (vagy isteni átok miatt) „az orcád verítékével fogod megkeresni a kenyeredet”.
Most tartunk ott, h ha nem változtatunk, akkor a bioszféra leépülés miatt, megszűnik az élelmiszer ellátásunk.
8:00 de.
Kedves Nagy Gyula, a fizikát jobb, ha nem kevered ide, mert rögtön kilóg a lóláb… 😀 Ott ugyanis minden sokkal konkrétabb és bizonyíthatóbb, mint a társadalmi mozgásokban. Úgyhogy könnyed, laza és fantasztikus elméleteket csak az utóbbiban érdemes kigondolni…
8:01 de.
…amit persze én értékelek. A fantázia remek dolog…
12:00 du.
Almási Alma
2017 március 25
8:00 de.
Mérnökként jó alappal tudok beszélni a reál tudományokról (tanokról) is.
És ha a reál tárgyakban ilyeneket csinálnak, … .
2:15 de.
Kedves Almási Alma ! 8:00 – 01
A dialektikus materialisták kalsszikusai, különösen Engels több mint helyeselte, alkalmazta is a filozófia pástjain megfelelő természettudományos analógiák alkalmazását.
Természetesen csak akkor célravezető, ha az adott példa képes azt még szemléletesebben, főleg rövidebben [dióhéjban – ez is pl.egy ősi analógia] illusztrálni adott, bonyolult kérdés egy-egy elemét, mint az önmaga lenne rá. – Föltételezve hozzá a hallgatóság, az olvasók minimális felkészültségét a felhozott példához is… 🙂
.
3:33 de.
Nagy Gyula! 4:54
„…Már önmagában a fizika is egymással összeegyeztethetlen szakterületerkből áll…” állítja ön és csak úgy elmegy amellett, hogy bár látszólag nem lineáris irányban, de ezek a területek is rohamléptekkel kerülnek mind közelebb egymáshoz feloldva a köztük lévő határokat is… Ezt pedig a maga által kicsinyes írigységgel emlegetett „akadémiai pecsét”, az emberi össztudomány és a gyakorlat s z e r v e s fejlődése, ha úgy tetszik – vagy ha nem, akkor is – a tudás akkumulatív evolúciója.
Az emberiség tudományos karjai (szondái) segítségével még ma is csupán a mechanika az objektumok úgymond „csak hatásközvetítő képességeire” építve immár elhagyta a naprendszerünket is, ugyanezzel a „minimális tudással” megkerülte, sőt le is szált a Holdon, már több, mint húsz éve létrehozta a föld körül keringő olyan teleszkópjait is, amely néhány év alatt a Kozmosz addig szó szerint teljesen sötét területein látja, láttatja meg, azaz fedezi fel csillagok százezreit… És mit ad Isten, vagy talán mégiscsak a tudomány, – az akadémikusok – ezek a „karok” képesek ezer fényévekre tőlünk úgy ahogy, eme „””akadémikus hullámok””” segítségével de folyamatos kapcsolatot is fenntartva, kommunikálni velünk… Könyörgöm, száz éve jóformán még repülni sem tudtunk. Megjegyzem, nem hallottam még sámánista, stb fejlődését tekintve primitív társadalomról, amely legalább egy ilyen eszközt hozott volna létre, ami nem zárja ki a helyüket a fejlődés megfelő helyén.
Engels [persze ha ez egyelőre még nem tilos] azt írta az emberről: „…aki a mozgási energia tűzzé való átalakításától eljutott a gőzgéppel a hőenergia mozgássá alakításáig.” És ne gondoljuk, hogy ezzel a szép szentenciával az emberi fejlődés végpontjait jelölte meg. Nem, hisz Prométeusz is csak a tüzet adta, de vele együtt a mesterségeket is, már akkor biztosítva a fentebbi mondataimban ecsetelt jelen világ egy két elemét, de a teljes vertikumát is sőt, sokunk fejében pedig már ott fluoreszkál a jövő evoluciója is…
🙂
3:46 de.
lámpássy lámpa! 5:41
Ez az Ady vers tény-vers.
7:54 de.
cukihara
2017 március 26
3:33 de.
Miután már mérnökként elkezdtem úgy érzékelni és hatni, ahogy az iskolában tanult fizika szerint lehetetlen, elkezdtem utána járni, h mégis miképpen lehetséges.
A vizsgálódásaim során megismerkedtem az ősi tanokkal, pontosabban, ezek számomra hozzáférhető részével és verzióival.
Sok összehasonlító elemzést is végeztem ezek között és a hivatalos tudományos tanok között is.
Emellett, mintegy három évtizede tudat fejlesztést végzek, egyre szaporodó saját tapasztalatokat is szerezve közben.
A hivatalos tudományossággal elkezdtek visszaközeledni az ősi tanokhoz.
10:44 de.
Nagy Gyula !
Amikor a szovjet ….. műhold(szonda) először megkerülte a holdat, akkor az is „csak” a newtoni mechanika törvényei szerint, úgy egyszerűen járta be a pályáját.
Sőt, amikor az első ember a Holdra lépett s ha jól tudom az úrhajósok előtte még röviden imádkoztak is, rövidesen mégis megtapasztalhatták, hogy az előre akadémiai pecséttel 😀 hitelesített számításoknak megfelelően szomszédunk gravitációja pontosan annyival gyengébb a földinél, amennyire e törvények alapján számítottak. Egy grammal sem több, vagy kevesebb…
11:01 de.
Voronyezs
Nem is beszélve az úgymond „sikertelen” Apollo 13 esetéről, ahol egy súlyos műszaki hiba miatt kézi vezérlésre tértek rá földi segítséggel, ill. az ekkor még „igen kezdetleges” fedélzeti számítógép, és … űrhajós noteszében ceruzával elvégzett kézi számítások alapján, mikor is saját szemük alapján kellett newtoni pályát módosítani. A földi irányítás ötletére, egy adott pillanatban a kijelölt csillag helyett a Napra hangolva(!) az útirányt ők maguk odafönn számolták ki azt a röppályát, amelyen a Holdat megkerülve sikeresen visszatérhettek, vissza lendíthették magukat a Földre. Majdnem mindvégig a holdraszállószálló egység kabinjában töltötték a többnapos utat.
11:22 de.
Említésre méltó, hogy az A-320 és 380 fedélzeti computerének többszáz szoftvere többek közt az űrhajózás során felhalmazódott tudományos eredményeket használják, melyek nélkül ezek a világ lnegnagyobb légialkatosságai repülni sem tudnának…
Az idő múlásával a mindeféle tudományok egymáshoz közeledve, egyre több és több tapasztalattal és találmányal gyarapítják az . e m b e r i s é g . t u d á s á t .
12:05 du.
Cukik cagytok Voronyezsnél.
Mit is akartatok mondani a beírásaitokkal?
Javaslom Nektek ennek az úriembernek az előadásait.
https://www.google.hu/search?q=Relativit%C3%A1s+elm%C3%A9let+el%C5%91ad%C3%A1s&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b&gfe_rd=cr&ei=-uHXWPacAaHi8AeQjo3oCA#q=D%C3%A1vid+Gyula&*
A mindenség a mindenséget létezésben tartó tudatosságokból adódó következetességekkel, úgy is, mint szabályszerűségekkel működik.
Ezekhez vannak különféle szempontok szerinti és valamikre különféle jóságfokú modelljeink.
A gyakorlati életben használt műszaki képleteink jó okkal hasonlítanak csak távolról a Newton modellben levő képletekhez.
A Newton nevéhez kötődő képletekkel még egy fűtésrendszert sem lehet sem hőtanilag, sem hidraulikailag működőképesre megtervezni.
A gyakorlati képleteink sok sok mérés sorozat eredményeinek matematikai függvényekkel való közelítései.
12:56 du.
cukihara
2017 március 26
3:46 de.
40 év szocializmus után már tudjuk, hogy az egyenlők közt is voltak „egyenlőbbek”. Pl. amíg egyszerű konfekcióipari ruhákban járt a többség, addig a pártelit tagjai öltözhettek az utolsó párizsi divat szerint, pl. a Pesti Divatszalonban.
Ady Endre még a Szovjetunió előtti időben élt, tehát őt menti a tudatlansága. A vadkapitalizmusról neki is voltak negatív tapasztalatai.
Tehát az általa (kisnemesi származású létére!) gyűlölt feudális világ helyett csak ezt a kettőt tudta eddig a magyar ballib értelmiség felmutatni, úgyhogy a dobpergést kérjük mellőzni!
Egyébként a nevem kitekerésével pont nem találtál célba. Családunkban még a keresztnevekben sincs ipszilon, a családneveink foglalkozásokra utalnak. Egyszerű emberek vagyunk, nálunk nem hívnak senkit Gyulának vagy Győzőnek.
1:11 du.
Nagy Gyula
2017 március 25
4:54 de.
Ha megmondanád, hogy mely állításaimmal nem értesz egyet, és miért, akkor talán vitaképes lennél!
Chrisnek már így is végtelen a türelme, mert a sok fizikát ideengedte Kossuthoz írni.
A magyar Alföldön gyakorlatilag kiszorult a birtokosság és a katolikus papság a török által uralt területek szívéből. Meg kell nézni, hány katolikus kolostor volt, aminek manapság az alapköveit most ássák elő, pl. Bugacon! Tehát a parasztpolgárok maguk kezdtek állattenyésztéssel foglalkozni a pusztásodó szántókon.
A kényszerű, de jövedelmező állattartás nyomában járó sivatagot száz éve szépen megfogták az Alföldön az akácfákkal és a szőlővel, ez egy sikersztori.
A bioszférát senki nem tehette tönkre, mivel nem is tudták mi az. A Tisza árvizeit pl. súlyosbította a fakitermelés a Kárpátokban, ugyanis addig a hegyvidéki erdők megfogták az olvadáskor lecsurgó havat.
A folyószabályozás, mocsárlecsapolás fontos volt, csak éppen azt nem tudták, hogy a vízutánpótlást is meg kellene oldani.
3:20 du.
hazai lámpa
2017 március 26
1:11 du.
Bővebben a bugaci kolostorról, ami az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hazai régészeti szenzációja.
„Bibliavereteket, misekönyvvereteket, kódexek előlapjait találtunk, a bazilika közepén gödrökben szétégetve. Mindent beledobáltak a gödrökbe a tatárjárás után a környékre betelepülő kunok, a szobrokon keresztül a padokon át, az aranyozott limogesi tárgyakat. Beledobták a Szent Péter ereklyetartót, mindent amit a tartárjárás után a szétbontásnál közvetlenül nem tudtak használni.
Ez az élettér 1241-42-ben a tatárjárás hatására teljes egészében megszűnik, magyarán a földdel tették egyenlővé az egészet. Elmondható, hogy az itt feltárt gazdagságot ez a térség máig sem tudta újra megteremteni. Itt vagy nagyon gyorsan üldözték el a népességet, vagy legyilkolták őket.
Mellettünk Szankon három évvel ezelőtt Wilhelm Gábor régész feltárta azt a zseniális árpád kori házat, amibe 1241-es pénzek voltak, és még azt is meg lehetett állapítani, hogy nagyjából nyáron, amikor a tatárok jöttek és le radírozták ezt a vidéket, 34 főként gyerek és asszony van leölve a házban. Nem mellékes, hogy Szankon is nagyon értékes arany leletek is vannak, amit nem is gondoltunk volna, hogy akkor használtak átlag közemberek is. Azokon a helyeken ahol ilyen hirtelenséggel vége szakad az élet, ott régészetileg jól meg lehet fogni a dolgokat, amelyek megmaradnak, mert egyszerűen otthagyták őket.”
http://bacsmegye.hu/megye/kiskunfelegyhaza/ujra_ertekelik_az_arpad_kort_a_szenzacios_bugaci_regeszeti_leletek.html
3:26 du.
hazai lámpa
2017 március 26
1:11 du.
Az általad nyomatott mese és az általam igaznak látott között csak a felszíni jelenségek (események) leírásokban vannak hasonlóságok.
Odáig eljutottunk, h nem csupán Hazánkban, a vezetőség garázdálkodott a nép ellenében.
Az okokat és célokat illetően én ebben is mást látok.
Nem kívánom újra és újra megismételni és ezzel visszaélni a Laptulajdonos türelmével.
Benneteket is tartalak annyira, h megértettétek a nézetemet. Egyetérteni vele az értekezés szabályai szerint, nem kötelező.
4:57 de.
Nagy Gyula!
Halley, Newton társa és vetélytársa a XVIII.sz. közepén megjósolta, hogy a róla elnevezett üstökös mikor, mely év hány óra hány perckor jelenik meg a horizonton. Már nem élt, amikor ez percre pontosan bekövetkeztt.
Persze, a mechanika nem minden törvénye alkalmas egy lakóház fűtőrendszere fenntartásához, de hány éve is kering és gyarapszik Newton képletei alapján – nemzetközi – űrállomás a föld körül, ha jól tom’ uszkve 24000 km/h sebességgel, és azt is fűtik valahogy…
És hány „űrhajó” is közelített, majd kapcsolódott rá olymódon, hogy hozzá képest „nullára” lasította a sebességét?
Sok-sok csillagász, fizikus, matematikus és Einstein gyarapította a newtoni tudást, évszázadok felhalmozott tudásanyagát, és kapcsolta még amagasabb tudásfokozatba ami természetesen együttjárt bizonyos szükségtelen elemek lefaragásával is, de nem a teljes és nem az egész elvetésével. Einstein mindenesetre bizonyította, bizonyítja, hogy egyelőre a világegyetem legfontosabb mozgatórugója a gravitáció, ill. a gravitációs hullám… – Amelyet éppen a napjainkban sikerült műszeresen is észlelni. Ezt nevezzük fejlődési foknak.
.
5:10 de.
T.Nagy Gyula !
Igen, „a gyakorlati képleteink sok-sok méréssorozat eredményeinek matematikai függvényekkel való közelítései”. Én is ezt mondom, hogy évezredek tudásának matematikai formulákban való feltöltése. Nincs köztünk vita: ami a szerves fejlődés pillanatnyi állása, de nem végleges állapot… – folytatódik.
🙂
7:14 de.
Voronyezs
2017 március 27
4:57 de.
Ne játsszunk, Ha csek és Sajót (Neked sem áll jól).
A Te provokációdra sem ismétlem meg azt amit a Laptulajdonos tabuvá nyilvánított.
Sok közvetlen és közvetett bizonyítéka van annak, h az ősi tudás hermetizáltan tovább élt.
A Rend-ek a belső használatukban jelenleg is ezt használják.
Newton és tudós társai Rend tagok voltak (ez is masszívan dokumentált).
Ha Newtonék ki tudták számolni egy üstökös pálya adatait, akkor nem azt tették közzé amivel ki lehet számolni.
És nem azt a mindenség modellt publikálták amelynek keretében önmaguk számoltak.
Ugyanis, az általuk közzétettekkel nem lehet kiszámolni.
A bolsevik rendszerben hivatalosan is államvallási szinten kezelték (tudományos materializmus néven) az újmaterialista filozófia bázisú köztudományosság vallást.
2:37 du.
hazai lámpa
2017 március 24
9:41 de.
„IV. Béláig bezárólag az önellátó gazdálkodás a jellemző, bár van valamennyi gabonafelesleg. ”
Bocsánat, szarvashibát követtem el. A tankönyv szerint III. Béla idején kezdődik a gazdasági fellendülés (1172-1196).
Nagy Gyula!
Mint már idéztem máskor, a történelem nem angyalok és ördögök küzdőtere, ilyeneket tehát nem érdemes keresni. Szerintem a történelmet emberek csinálják, ők rontják el, és ők is tudják helyrehozni.
Más kérdés, hogy az egyes érdekcsoportoknak mekkora előnye van, és a kisember mennyire lát bele a hatalmi csoportosulások kártyáiba. Addig örüljünk, amíg van történelem, amíg nem pusztulnak el nyom nélkül az emlékek, mint a fölrobbantott közel-keleti műemlékek!
3:35 du.
hazai lámpa
2017 március 28
2:37 du.
Van egy mondás amely szerint a történelmet a győztesek írják és írják át a céljaiknak megfelelően.
A demagógiával valósággyártó, tömegvezérlő világunkban nem kívánok azon a történelmi mese sorozaton enyelegni amely az én iskolás koromban is több ponton is komolyan változott.
A finnugrizmus eltűnésével szépen eltűnik mindaz amit erre alapozottan gyártottak.
4:53 du.
Nagy Gyula
2017 március 28
3:35 du.
Honnan tudod, hogy a te antitörténelem tézised nem kitaláció, becsapás? Az IÁ harcosainak is biztos olyasmit mondhattak, hogy döntsék le a régi szobrokat, mert azok rosszak, kártékonyak.
Ilyen logikával be kéne tiltani a kenyérvágó késeket is, mert családi veszekedéseknél sajnos van egy egy-két ember, aki előkapja. Ilyen alapon bármit be lehetne tiltani, hogy azt mondod „vissza lehet élni vele”.
2:35 de.
hazai lámpa
2017 március 28
4:53 du.
A hagyományaink szerint mindenki azt hisz amit akar, egészen addig ameddig a hite szerint cselekedve nem okoz kárt.
A károkozás jóvátételi kötelezettséget, a jóvátételi kötelezettség kikényszeríthetőségét és büntethetőséget keletkeztet.
4:10 de.
Nagy Gyula!
Bizonyított, egzakt tény, hogy a történelem mozgatórugója az érdek, amelyhez – történjék az akármely termelési mód körülményei között is – a gazdaság adja az energiát, vagyis a felszíni jelenségek velejét…
Minden elmélet, fikció, vagy egzakt mód’ bizonyított tény, de még az érzelmi következtetések is, bár lehet ez szubjektíve „sajnálatos”, de mégis e prózai tényezőre vezethető vissza. 😀
.
Ui: Hácsek úr!
Meglep az ön eddigi fékezett habzásából hirtelen felbuggyant türelmetlen hév, amely az én nyugodt „sajóságomon” elvert dührohamban kulminálódott… Ne tegye, kérem! Itt – egy demokratikus fórumon – dialektust folytatunk egymással és nem boxmérkőzést.
Hát üdvözlégy Hácsek!
Sajó 🙂
5:21 de.
T Nagy Gyula 3:35
Amikor azt mondja, hogy a történelmet a győztesek írják, akkor e fázisban a történéseknek az okozatát és nem az okát boncolgatja.
Ez az idézett szólásmondás is valami sértett állásból közelít rá egy befejezett tényre, amelyen az aki megfogalmazta már nem tud(ott) segíteni, s így csak búsong, rágódik rajta. Pedig a veszteseknek jó esetben is csak egy választása lehet, megpróbálni a „tragédia” valódi okát kibogozni az érdekek hálójából, s ha rálelt, akkor szálanként visszavezetni a baj eredetét a történés részleteire, de semmikép kapásból – tehát valószínüleg hamisan – magyarázgatni a megmagyarázhatatlant.
.
Newtonról. Őt itt, „csak” mint a tudományosság és egyben a misztikus kutatás egyik atyját használtam az emberi, ill. a történelmi evolúció ékes példájaként, aki még bizonyos „tévelygései” közepette is . e l ő r e . haladt, s közben felbecsülhetetlen érték együttest hagyott az egész emberiségre.
Nem kell ahhoz feltétlenül mérnöknek lennünk sőt, elvonatkoztatva az egyes részeredményeitől és képleteitől, hogy e fantasztikus géniusz messzire látó eredményeit beilleszthessük az embernek, mint társas szellemi lénynek a szerves fejlődésébe…
Méghogy a fizikai, alkémiai és asztrofizikai találmányai a titkolódzásának áldozataivá lettek volna? Hát ez egyszerűen nonszensz. Éppen itt, ebben az emberi evolúcióról szóló a vitában taglaltuk, hogy az emberiség (legmodernebb űrhajózás) már eddig is mennyit hasznosított ezekből a „használhatatlan, ill. titokban tartott” eredményekből…
Az pedig, hogy ő teológiával és főleg a Biblia eszkatalógikus vonatkozáainak kutatásával is foglalkozott és az ottani titkosírásban lejegyzett megállapításait csak a napjainkban kezdik megfejteni, az sem az ő hibája, hanem a kor, az egyház tudományellenes, gyanakvó politikája miatt kényszerült titkolózni, melyhez természetesen a tudományos konkurrencia ténye is hozzájárult.
.
8:30 de.
Voronyezs
2017 április 12
5:21 de.
Mindenki mindig a hite áétal mutatott jót teszi.
Akkor is amikor megpróbál másokat hasba akasztani.
Tiszteltetem a hitedet.
10:15 de.
Nagy Gyula!
Tudom, és példaként is tényeket hoztam ide…
Tisztelettel: V
2:50 de.
Tisztelt Nagy Gyula!
Először is ha kérhetem, ” ..a székelyektől hallottam, először” ezen túl is lenne forrása aKossth lelépett a kasszával c.állítására ?
Másodszor Horthy és társai ( pl Prónay Pál, Héjjs Iván, Ostenburg-Morávek Gyula, Francia Kis Mihály..etc..) maguk nevezték saját magukat ellenforradalmároknak, ez olyan evidencia, amelynek nem ismerete kétségbe vonja a magyar történelem alapos ismeretét az Ön részéről.
Tehát érdeklődéssel várnám a megbízható, tárgyilagos forrást Kossuth Lajosról..Fáradozását előre is köszönve Takaró marica
2:54 de.
Tisztelt Voronyezs!
A ” a történelmet a győztesek írják!” szlogent azzal egészíteném ki, hogy …” a vesztesek írják át.” Ahogyan azt mostanság könyvek, cikkek internetes beírások halmaza bizonyítja. Vannak akik el is hiszik ezeket, de látván, hogy vannak akik elhiszik, hogy boszorkányok, vámpírok, UFO-k is léteznek, noch dazu a Föld lapos…ez tökéletesen érthető.
Tisztelettel Takaró Marica
4:40 de.
Tisztelt Nagy Gyula!
Amit az elején írtál 1848-ról…kétségbe ejtő ostobaság, remélhetőleg nem történelmet adsz elő a Pázmányon… 🙁
11:58 de.
A történelmi meséket cél beteljesítőre írják és írják át akkor ha másra akarják rávenni a „művelt nagyközönséget.
Egyébként pedig én ÉRTEKEZEK. Azt mondom amit igaznak gondolok.
A legfelső vezérkar a korszakváltó működtetési rend változtatást végzi. Ehhez végez ÁTIDEOLOGIZÁLÁST és ezen belül a történelmi mese célirányos megváltoztatását.
Sokmindent már akadémiai pecséttel is ellátva.
Aki nem hiszi járjon utána, vagy maradjon meg a hitében.
Mindig azok járnak jól/legkevésbé rosszul akik „haladnak a korral”.
A nagy forradalom hullámot (amiből nálunk „1848” lett, a kapitalizáláshoz indították el.
Hazánkban is egyértelműen, szabadkőmérges fő szervezésben.
Kellett a kivéreztetésünk ahhoz, h ne legyen elég néperő a sikeres ellenálláshoz.