Orvosság az ünnepre
Reggelenként, jobbára pontban nyolckor látok hozzá napszakokra porciózni aznapi (a feleségem szerint életmentő) tablettáimat, ez ma is így történt, miután a kifogyottak helyébe tegnap vásárolt gyógyszeres dobozokat besoroltam. A művelet során – miközben egy, a vásárláskor ért bosszantó körülményre gondoltam – hívott valaki telefonon.
Az illetőt nem zavarta, hogy a bemutatkozását követő szövege hallatán felröhögtem.
A tegnapi bosszúságom oka, hogy a gyógyszerész hiába ütütte be a gépbe az egyik receptre felírt tabletta neve helyett a vele azonos hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb tabletta nevét, a gép azt nem árazta be, hanem kiírta, hogy a helyettesítést jogszabály nem engedi.
Néhányszáz forint volt csupán az árkülönbség, de nem értettem a tiltást, hiszen a többi gyógyszerem esetében a receptre felírtak helyett ezúttal is megkaptam a rendszeresen vásárolt olcsóbb (és összességében több ezer forint megtakarítást eredményező) változatot.
A patikus se értette a dolgot, hiszen a tabletták hatóanyaga nem változhatott. Csak a jogszabály.
Ami pedig a reggeli telefonálót illeti, ő Korbuly Tamásként mutatkozott be, és meghívott a március 15-ei ünnepségre, amelyen – amint azt közölte velem – Orbán Viktor miniszterelnök mond majd beszédet.
A felröhögésem nem zavarta, amiként az esetleges válaszok se zavarhatják egy lejátszott hang gazdáját.
Én meg azért röhögtem fel, mert az alábbi, réges-régi vicc poénja jutott az eszembe.
Az egymással rendre vitázó és vita közben egymást olykor illetlen szavakkal illető Korbuly és Cicvarek megállapodnak, hogy a jövőben az esetleges egymást sértő, illetlen szavakat tartalmazó mondataikban a másikuk nevét is szerepeltetik.
– Korbuly, Korbuly – mondja ezt követően egy alkalommal Cicvarek –; hatkor bújj be, nyolckor bújj ki!
– Cicvarek, Cicvarek – válaszol rövid gondolkodás után Korbuly –; bémeg a k…a anyád!
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
10:24 de.
Most van, vagy nincs Kubatov-lista?
1:53 du.
Kedves cikkíró!
Velem még ilyen nem történt szerencsére,bár nem minden estben,de azért vannak hasonló hatású,de olcsóbb gyógyszerek,amit ki is használok,sőt olcsóbb (13 %kedvezményes)patikák is,kártyám is van!
Amúgy a cikk elolvasása és főleg a holnapi (a többségnek!!!)ünnepel kapcsolatban,csak azt tudom javasolni,hogy
indokolt…. lenne a drágább gyógyszert is megvásárolni!!!!
1:56 du.
Bocs „Cikkíró” ,meg ” ünneppel” a helyes,ezt gyógyszer nélkül is tudom,csak elütöttem!
Jobbulást kívánok!
2:41 du.
Marcsikának megint nem esett le a tantusz. Aczél úr nem azon akadt ki, hogy szó nélkül megkapta a gyógyszer másfajta ólcsóbb változatát. Azon amit a gép kiírt, hogy kvázi a jogszabály. Na ja, mindenre van biztos szabály de azt honnét kell hogy tudja a gyógyszerész vagy a beteg. És akkor erre egy poén.
Megkérdezik a vásárlót, hogy még is milyent kakál a kecske?
Hát milyent? Bogyót.
És a tehén?
Lepényt.
És mi van a jogszabály legujabb 22. paragrafusának harmadik bekezdésében?
Nem tudom.
Ha minden szart ismersz pont ezt az egyet nem ismered?
Korbuly kicsoda? Valami fullajtárja Orbánnak? Amolyan rossz közönségszervező? Levagyok ebben maradva
3:06 du.
Mondjuk a gyógyszer kérdésben nem csak a ható, hanem a vivőanyag sem mindegy, mivel általában a második miatt kell egy adott gyógyszerhez ragaszkodni, mert zavart okozhat.
Bár ha a témát boncolgatjuk, akkor kicsit tovább kellett volna menni. Ugyanis már indulnia kellett volna, de ősszel indul egy számítógépes adatbázis, ahol a felírás, kiadás mellett szinte bárki hozzáférhet bárki kórtörténetéhez.
Elvileg csak az orvos, meg a gyógyszerész, de mint tudjuk nem az orvos kezeli a rendszert, hanem az adminisztrátor. Vagyis az orvos kódja közkézen forog majd. Lehet csámcsogni, kinek mi a baja. No ez érdekesebb, mint 100 forint.
11:21 de.
Avi Ben Giora
2017 március 14
2:41 du.
Te mit szedsz hülyeség és helyesírás ellen?
4:07 de.
Drizari
2017 március 14
10:24 de.
Van, de Korbuly új szerzemény, elfelejtették átadni neki, őt meg szorította az idő.
4:12 de.
Avi Ben Giora
2017 március 14
2:41 du.
Állítólag rádióbemondó volt. Kellemes a hangja.