Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem — a Spinozában
,,Közeledett a karácsony, és mindannyian izgatottan vártuk a szentestét, mert olyan hírek jártak, hogy ezen a napon dupla kenyéradagot és állítólag húst is kapunk. Az volt a rögeszmém, hogy ha még egyszer kiszabadulok, egyszerre megeszem hat liter libacombot. A sok leves után, más mértékegységet, mint literben, már elgondolni sem tudtam. A vonat állt. Két SS-fiú őrzött bennünket, az egyik kitűnően beszélt magyarul, minthogy magyar volt. Udvariasságból megszólítottam.
–Hová visznek bennünket, Uram?
– A megsemmisítő táborba.
– Végre egy jó hír. – És meddig tart az út?
– Bizonytalan. Kértem, adjon legalább feketekávét a kulacsából,……”
Előadja: Áron László
Rendezte: Czeizel Gábor
Színház, film, irodalom és koncert egy helyen – Idén 15 éves a Spinoza Zsidó Fesztivál!
Immár tizenötödik alkalommal szervezi meg zsidó fesztiválját a Spinoza Színház szeptember 9. és 24. között. A több mint kéthetes fesztivál alatt a négy bemutató mellett számos zenés program, színházi előadás, koncert és filmvetítés is látható a Dob utcai teátrum színpadán. A Spinoza tizenöt napos fesztiválján 78 művész lép fel, köztük olyan nevek, mint Gyabronka József, Hábetler András, Hegedűs D. Géza, Herczenik Anna, Klein Judit, Makranczi Zalán, Müller Péter Sziámi, Szakcsi Lakatos Béla, Fellegi Balázs, Derzsi György, Masa Tamás. Az idei fesztiválon a zenés játékok dominálnak. Ebből a műfajból négy saját produkciót is láthatnak a fesztivállátogatók a Spinozában. A Díva című, Karády Katalinról szóló zenés játék premierként kerül bemutatásra, emellett a Frida, a Spinoza & Rembrandt és a Poppera is szerepel a kínálatban.
Az Első kétszáz évem című előadás az idei fesztivál másik fontos premierje, a Királyhegyi Pál életéről szóló keserédes monodráma mellett a Spinoza közönség kedvence, a Herzl is látható lesz, Makranczi Zalán főszereplésével.
Ebben az évben igazi filmkuriózumokkal készülnek a szervezők, a magyar zsidóság 2000 éves történetét filmen elbeszélve részben már bemutatta a Spinoza, azonban Dénes Gábor filmsorozatának legújabb részeit, a magyar zsidóság háború utáni életéről most láthatja először a közönség. Továbbá Weiss Manfréd családjának életébe is betekintést kaphatunk, illetve egy több száz éves kántordallamokat bemutató is szerepel a kínálatban.
Zene nélkül nem múlhat el fesztivál, Leonard Cohen, Seress Rezső és Gershwin dalai, valamit a klezmerkoncertek kimaradhatatlanok a Spinoza Zsidó Fesztiváljának ez évi programjából is.
Végül, de nem utolsó sorban az előadások sem maradhatnak el a fesztiválról. Idén Heller Ágnes, Gábor György és Ungvári Tamás gondolatait hallhatják az érdeklődők. Ami pedig a humort illeti, kiderül, hogy a zsidó Bibliában kinek van a legjobb humora (persze, hogy az Örökkévalónak!), és arról is képet kapunk, hogy Karinthytól napjainkig kik voltak a legnagyobb zsidó humoristák.
A fotókon Áron László és fia Áron András látható.
(forrás: színház)
Bemutató: 2017.szeptember 11.
Fotók: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
5:46 de.
Már töprengtem azon, miért van az, hogy a humoristák – vagy legalábbis a nem öv alatti, gyakran önironikus szatíra művelőinek legjobbjai többnyire zsidók. (Szerintem még a zsidóvicceket is ők találták ki.) Én nem vagyok zsidó: sem születésem, sem vallásom alapján.
Sokáig – úgy 30 éves koromig nem is tudtam, ki mindenki zsidó a magyar művészetben, irodalomban stb. Ma sem különösebben érdekel, főként, ha vérmesebb tagjaik szememre nem hányják a gójságomat.
A legjobban Latabár Kálmán lepett meg, amikor egy városi legendából kiderült, hogy zsidó. Munkaszolgálatos korában ugyanis lerongyolódott kabátján a spárgaövet igazgatva odaszólt hasonló eleganciával öltözött sorstársának: Mondja, maga kivel dolgoztat? Kifejezetten nem szeretem az operettet (a musicalt sem), de a géppuskalábú táncoskomikus mindig lenyűgözött. Az, hogy vérbő, és mindenki számára érthető humora nagyon is mély (vagy magas?) intelligenciából, szuper érzékenységből származik, csak olyan „komoly” szerepeiből tört felszínre, mint a Denevér részeges börtönőre.
De Karinthy Frigyestől Tabi Lászlón át, egészen Hofiig húzódik a sor.
Az is furcsa, hogy a kifejezetten széles közönségnek szóló, könnyen megérhető művek – pl. Gerschwin zenéje, vagy Moldova György könyvei – alkotói is többnyire zsidók. Nem dagályos, ömlengő giccsekről beszélek – lektűrökről, amit különösebb előtanulmány nélkül is megért a többség. Mindig van valamilyen egyszerű mondanivaló (tanulság) is e művekben.
Mintha ezek az alkotók 70 évesen születtek volna – pedig jó néhányuk meg sem érte ezt a kort. Például a legszebb hazaszerető költemény szerzője, Radnóti Miklós. (A Hazám is gyönyörű vers, csak az nem egészen a hazaszeretetről szól.)
10:50 de.
talalom,
lehet még gondolkodni : zenészek, színészek, építészek, írók és költők, énekesek, festők, táncosok, sportolók, zeneszerzők … hirtelen ennyi jutott eszembe, ahol rengeteg kiemelkedő képességű zsidó szerzett világhírnevet.
Például, a fiatalabb korosztály tudja (nem kell tudni), hogy Pink háromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, színész és dalszerző szintén zsidó? Apja katolikus, édesanyja zsidó.
4:06 du.
Azt hiszem,ez valahol- a zsido tortenelemnel kezdodik.
A szetszoratasban- a nep magaval vitte a Bibliat,
amely-nem csak vallasi ertek,de magaban foglalja
osi hazaja foldrajzat,tortenelmet,torvenyeit.
A vandorlasban-elfelejtettek a nyelvet,nem
volt foldjuk- de harcolni kellett- a megmaradasert.
Hogyan lehetseges?
Az egyetlen fegyverrel-a tudassal.
Zsido csaladoknal elfogadott teny volt,
hogy ha az apa meg esetleg ocskas volt,a fianak
mar uzlete volt, es az unoka-orvos,mernok,ugyved.
Amikor Europaban meg voltak analfabetak- a zsidoknal
3 eves kortol- kotelezo volt az oktatas.
A masik erosseguk volt-a csaladi osszetartas.
Termeszetesen, a hosszu vandorlas soran-nyelveket
is tanultak,sot, vannak ugynevezett „zsido nyelvek”-
jiddis=nemet+heber, ladino=spanyol+heber, es masok.
A humor,sot az onironikus szatira is mukodott-
nevelni a jovo nemzedeket,es erot adni.
Ezert van pl. annyi jiddis eredetu vicc.
Az sem veletlen,hogy Ephraim Kishon{Kishont Ferenc}
a humorista, karriert futott be Izraelben es a vilagban.
A karrierjet egy kibucban kezdte,nyelvtudas nelkul.
O is dolgozott,mint mindenki-es ahogy irta-a
szanitari munkat valasztotta-amit nem szerettek,
mert utana-szabadnapja volt,amit foleg-nyelvtanulassal
toltott. Ugy mondta,hogy szotarbol tanult-es bar
a kiejtese mindvegig „magyaros” volt,uj szavakat
krealt,vilaghiru humorista,szindarabok iroja,
es filmrendezo valt belole.
Az alkotok akiket emlitsz- nem 70 evesen szulettek-
de 2000 ev tapasztalata,fajdalma,biztatasa,humora
van bennuk-aparol-fiura szallva-es ajandekkent-
mindenkinek.
Kulonben egy izraeli vicc,lehet,hogy nem mindenkinek
fog tetszeni,de talan-
Az ISIS egyik „katonaja” elfog 3 embert,egy amerikait,
egy franciat es egy izraelit.
Ugy latszik,uj meg,mert megenged szamukra
egy utolso kivansagot-a kivegzes elott.
En szeretnek egy bifstaket- mondja az amerikai.
En meg utoljara-champaniat inni-mondja a francia.
Rugjal feneken-keri az izraeli.
Meg is teszi-mire az izraeli elorant egy pisztolyt-
a hata mogul-es lelovi a „katonat”.
Miert kerted,hogy rugjon feneken?-kerdezi a masik 2?
Nehogy mar azt mondjak,hogy en kezdtem-valaszolja
az izraeli.
2:33 du.
Kegves Talalom;
Csupan elso ket sorat olvastam, s arra reagalok. De a valasz csupan mert lenyeheben a zsidok jelentik ma a nemzet inteligenciajat.
A mult bol valo „uriemberek” mar NEM leteznek tobbe !
Ugy mint a multban is (1945 elott) a zsidok jelentettek a nemzet ku;lturalis es fokent a gazdasagi elorehaladasat.
Szamokban igen meg-csokkintve, ok az efgyedulli lehetoseg a jovot remelhetove tenniuk.