Egy történelmi fordulat programja…
– A tömeg kétszázötven főre duzzadt –
Örömmel értesültem róla, hogy a honi magyarságtudat erősítését szolgáló legújabb műremek, amely „egymagába testesíti meg a magyar huszárokat” (lásd a fotókat), hogy tehát „az idén hungarikummá választott huszárság világrekord méretű szimbóluma, a MISKAHUSZÁR szobor katonai tiszteletadás mellett történő” minapi ünnepi avatását egy rendkívüli esemény egyszersmind a világtörténelmi történések sorába emeli.
Ezt még nemzetünk fejedelme, maga Orbán Viktor se remélhette volt.
Csupán a sors kifürkészhetetlen akarata sejdíthette némelyekkel a Ganz-gyár egykori budapesti öntödéjében 1969-ben megnyitott, akkor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által fenntartott Öntödei Múzeum tavaly október első szombatján rendezett családi programján. Hiszen nem lehet puszta véletlen, hogy a rendezők által előzetesen 80-100 főre becsült érdeklődők „néhány óra alatt 250 főre duzzadt tömege” kisérte figyelemmel a MISKAHUSZÁR szobrát formázó ólomkatonák öntésének folyamatát.
Arányában ugyan nem volt ennek az ólomkatona-miskahuszárnak akkora bazi nagy csizmája, mint amekkora a megalkotott tonna- és magasságrekorder magyarmonstrumé (talán azért nem, nehogy a gyerekek által a figuraformákba csurgatott, majd csizmás huszárokká szilárdult ólom bárkinek is Hüvely Vitya, akarom mondani, Hüvely Matyi hétmérföldes csizmáját juttassa eszébe), de az Öntödei Múzeumban e napon tömeggé duzzadt sereg egyik katonája talán dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke lehetett.
Akinek megsúgta a sors (avagy az ő vezérében ez idő szerint honos jóisten), hogy ott legyen.
És nem ezért remegett meg a hangja a minap avatás közepette, amidőn a pákozdi Bogár halomra emelt szobor rettentő csizmája orra hegyénél köszöntötte a katonákat, mintha bizony megijedt volna attól, hogy a MISKAHUSZÁR-szobor esetleg életre kel és rátapos.
Miskahuszár…
Azért remegett meg a hangja, mert az itt is és ezúttal is csaknem kétszázötven főre duzzadt tömegben – a szobrász mellett – felismerte a többi dunaújvárosi látogatót. És már-már hallani vélte, amint a kiadott programnak megfelelően (közvetlenül a mézeskalács-huszárok, a zsíros kenyér és a féldeci bor ingyenes osztogatását, a legalább 3500 forintért kínált Miskahuszár-kancsók, továbbá kifestők és huszárcsákók árusítását, valamint az ugyancsak ingyenes fémkatona-öntések befejezését követően, 15 óra 20-kor kezdődően, öt perces időkeretben) a dunaújvárosiak verset mondanak.
Mert történelmi fordulópont lehet ezen a tájékon, hogy a románok Magyarországra költözött őseinek leszármazottai (amint ezt az avatás és az ezt követő ünneplés programja tartalmazza) a dákok képviseletében köszöntik műsorral (vers) az idén hungarikummá választott huszárság rekord méretű szimbólumát.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
9:10 de.
E mellett az érdekfeszítő cikk mellett, ne felejtkezzünk el olyan apróságról, hogy a baloldalon újra előkerültek a klasszikus jégcsákányok, és szépen „agyoncsapták” vele az egyetlen értelmes listavezetőjüket Botka Lászlót. Én jobbikosként nagyon sajnálom, mert pont este lett volna Vona Gáborral egy TV-vitájuk, mondjuk siker ott sem termett volna neki.
Most nekiállunk szépen az MSZP megmaradt, de kétségbeesett szavazóit egy értelmes alternatívával megismertetni.
10:02 de.
Az a szobor a Micky Mouse karakter masolata, nem egy valodi huszart abrazol am !
10:17 de.
@Aczél Gábor
„az egyetemet újságíróként fejeztem be” gondolom gyorstalpalón két hónap alatt, mint munkás-paraszt gyerek jelentős vizsga kedvezménnyel.
A cikk olvasása közben az izgalomtól lerágtam a körmeimet.
Nem tudom megállni hogy idézzem ISTVAN Nagy 2017 október 1 7:59 de-i bejegyzésének első gondolatát: „A KMH elérte azt a nívót, ami alá már egyszerű nem mehet…”
Lehet hogy Ő megkapta ennek a cikknek a leiratát előre?
12:46 du.
ROBERT MORRISON megjegyzeseben NAGY ISTAN elobbi megjegyzesere vonatkozoan, adhatnam hozza, habar en nem igen kivalloan kezelem a magyart, de figyelmembe akadt, a hivatalos ujsagiro sora, ami;
„..maga Orban Victor se remelhette volt”.
Megertem hogy mit ohajtott volna mondani, de nem nez-ki, sem hangzik khoshernak.
Tehat jo a mondas, „lasd a gerendat a sajat szemdben, mielott keresed a szalkat a masok szemeben „.
No de belatom, s elvrahato lenne ,hogy minden jozan gondolkodasu is hasonloan belatna ,hogy a tevedes az emberi dolog.
Csupan a gyuloletes ostobasag az eltanult es a sirig tarto.
Abban persze nincsen hiany a KMH es HFP lapjain.
1:32 du.
A magyar huszar valamikor hires volt es nem engedem semmifele lehuzasra. Mar tulmennek itt egyesek a magyar emberek velemenyen es ebbol is viccet csinalnak.
4:23 du.
Kedves Figyelő!
Írod: „A magyar huszar valamikor hires volt …” –
Hát ez a gondom. Mert ez az árvalányhajat trikolórrá szobort, betonba öntött nemzeti förmedvény a „Nyolcvan huszár” iszonyatos – mondjam azt: nemzeti? – megcsúfolása.
Tudom: ízlések és pofonok … – De mégis: hol a határ?
9:25 du.
Ilyen monstrum szobrok a Szovjetunióba, Hitler Németországába és más, felfújthólyag-országba valók. Magyarország kicsi, kedves és esztétikus. A szobrainknak és emlékműveinknek is kicsinek, kedvesnek és esztétikusnak kell lenniük… Eddig ezt eléggé tudták a művészek és művészetpártolók… De hát mi van ma, könyörgöm…
9:49 du.
Robert Morrison
2017 október 2
10:17 de.
@Aczél Gábor
„Nem tudom megállni hogy idézzem ISTVAN Nagy 2017 október 1 7:59 de-i bejegyzésének első gondolatát: “A KMH elérte azt a nívót, ami alá már egyszerű nem mehet…””
Bocsánatát kérve, amiért belőlem itt a szerkesztő kitört, de NEM TUDTAM NEM MEGÁLLNI, HOGY IDÉZZEM, illetve NEM TUDTAM MEGÁLLNI, HOGY NE IDÉZZEM önt.
9:54 du.
Figyelő
2017 október 2
1:32 du.
Elismerem, hogy a magyar emberek velemenyen olykor túlmenék.
10:02 du.
Kiss Kálmán
2017 október 2
4:23 du.
A határ a csillagos ég!
Még Miskahuszárnak is van mit nőnie.
10:11 du.
Almási Alma
2017 október 2
9:25 du.
Az van ma Alma, hogy nőni még Miskahuszármak is van hova.
3:48 de.
Miskahuszár-kancsó márpedig nincsen.
Ismereteim szerint is a miskakancsó a magyar népi közép-Alföldi fazekas-ipar egyik jellegzetes boroskancsó terméke. A XIX.sz elején jelenik meg s a mai napig gyártják.
Kétségtelen, hogy „Mihók” – mert egyes vidékeken így is nevezik – katonát ábrázol, fegyvernemi jelzés nélkül, nagy valószínűséggel gyalogos vitézsúrral van dolgunk. Ám arról, hogy ez egy kicsit is huszár lenne, lett vóna, arról a Magyar Néprajzi Lexikon sem tesz még egy árva szó említést sem.
Márpedig a magyar fazekas, az aztán nyilván oda ábrázolta volna, ha tényleg huszár lett volna, még azt a lovat is, ha Miska legalább egy kicsit is huszár lett volna, de nem tette, mert mihály csupán egyszerű „jakumó” lehetett… A vásári mézeskalácsosok bezzeg így tesznek a legkedveltebb portékájukkal a mézes, vagy cukroshuszárral, ahol a falusi sokadalmak az egyszerű álmukat a Madzsar Huszárt, mint a parasztsorból kiemelkedés egyetlen útját mézbe és lisztbe öntve élhetik meg… Ott még e migránsosan egyszerű ízlésű Figyelőnk is kiélvezhetné az itt föntebb is megvalott magyar-huszár szenvedélyét egy-egy édesre mázolt lovashuszár alkatrészein és magyarosch ízéjén… Ja !
)))))))))))))))))) 😀 ((((((((((((((((((((((
.
Ui:
Ugyan miért is nem inkább János Vitézt, vagy Hári Jánost idealizálja ez a propaganda-bagázs ?
11:16 de.
Figyelő 1:32
Írja, hogy „a magyar huszár valamikor híres volt és nem engedem semmilyen lehúzásra”… – Hogy oda ne rohanjak. ))) 😀 ((( Ne röhögtesse már ki magát…!!!
Az, hogy valmi valamikor „híres” volt, az mit jelent? Írjon valami konkrétabbat.
Netátán ez már egy nemzeti hagyomány? Legföljebb csak szájhagyomány, amiből a mai értelemben vett nemzetnek egy árva haszna soha nem keletkezett.
Maga pedig elzárva – vagy inkább bezárkózva – az igazi magyar kultúrától 6000 kilométerre a hazától ilyen álmagyar hülyeségekbe, mint a huszárság, kapaszkodik.
1:36 du.
FORTIMBRAS
2017 október 3
11:16 de.
Remelem, azert tudja, hogy nincs igaza.
A magyar huszar igenis valamikor hires volt.
Nem tetszik, az a maga baja. Sanda erzesem, hogy csak kotekedni akar.
1:39 du.
Annyira nem vagyok „elzarva a vilagtol” hogy ezt ne tudjam.
M’r 25 ;ves voltam, hgy kijottem , de en is magyar iskolakba jatam stb.
3:40 de.
Figyelő 1,36
Nagyokos! Én is ismerem a témát.
Mondok egy idézetet, de rögtön mondja meg, honnan idéztem !
„Nyergelj fordulj!”
No, csak azért, mert valóban szép és romantikus, de hogy „híres” lenne… Honnan és meddig ismerik? Az Óperenciás Tengeren innen, vagy azon túlig ? 😀
Az azonban igaz, hogy lóra – azaz huszárnak – termett a magyar. Ezt igazolja Orbán Viktor vezér Ó-lába is, de főleg a járása nekijje. Ő egy kész ősgenetikai fosszília. Már csak a ló hiányzik alullä, azt mán csak úgy alája kőne tóni… Amikor meg a reprezentatív vörös szőnyegen zsebrevágott kézzel, úgy kacsázva bevonul bárhova arra emlékeztet, mint mikor Botond Bizánc kapujához kacsázva közeledett azt egyedül megostromolni…
.
Na az előbbi pikírt mondataimat feloldandó, azért küldök egy-két valóban, /verbunkos/ dallamra is szép 48-as huszár-nótát kiskegyednek, csak úgy fejbű. Képzelje csak, még a Rákosi korban tanultuk az oskolában:
„Szép a huszár, szép a huszár, ha felül a lovára.
Aranymente a vállán, kard az oldalába,
Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
Ne sírj rózsám megtérek még, a magyar hazába.”
.
Ugyancsak egy kedves nóta ugyanazokból az időkből, amikor a törzsökös hűbéri hagyományok ellen harcoltunk – csak úgy fejből:
„Kossuth Lajos táborában két szál majoránna,
Egy szép barna, de magyar huszár sej lovát karéjozza.
Ne karéjozz magyar huszár, mert leesel róla,
Nincsen itt a te édesanyád, sej aki megsíratna.
Ne sirasson engem senki, jól vagyok tanítva,
Sem léptébe, de sem vágtába, de sej le nem esek róla.
Mert a huszár a nyeregbe bele van teremtve,
Mint a rozmaring a jó földbe, sej bele gyökerezve.”
.
12:55 du.
„ősgenetikai fosszília”
Ő, de szép!
Ó! De ép.
1:48 du.
” …ősgenetikai fosszília” – Ez nekem is tetszik, de nagyon; talán azzal a kis kiegészítéssel, hogy nem alóla hiányzok a ló, hanem …
3:30 du.
FORTIMBRAS
2017 október 3
11:16 de
Nagyképű és tudatlan vagy! A Kőszívű ember fiain kívül semmit nem tudsz a huszárokról, és erre még büszke is vagy! Miért nem mindjárt Kukorica Jancsival jössz?
Bercsényi László, Rákóczi testőr századosa Franciaországban saját, máig fennálló – (21. század) – huszárezredet hozott létre, és később megszervezte az egész francia könnyűlovasságot, eljutva a Franciaország marsallja címig.
Lehet, hogy Norvégiáig nem jutott el Hadik András híre, de a poroszokig biztos! A 18-19. században a porosz és bajor huszárok kiképzését ia magyar rendszer szerint végezték, a magyar huszárság leépítése miatt sokan közülük az ottani huszárság gerincét alkották!
6:50 de.
Lelszi 3:30
3:40-es kommentemre annak kelte előtt már tíz perccel korábban adott reakciódra viszont én meg ezt asszondom:
Miért? Talán Baradlay Richárd hadnagy huszárkapitány szégyellni való híresség és hagyomány ? Namegosztán, Kukorica János, aki szintén vitézi rangra tett szert nem máshol, mint a francia udvarban, talán csak nem azért cikis őt említeni amiért Laczfi nádor annak idején Tolditoldi Miklóst is véltlenül parasztnak vélve képes vótt nem fővenni az ő huszár-hadába ?
Ne légy már ennyire sznob. Vedd már észre, hogy én még a mi szeretett, huszáros járású miniszterelnökünk hirességét is , mint egy ősmagyar példátigen nagyra méltányoltam, amikor Botond vezérrel egy lapon említettem…
Na szóval egy biztos, hogy a megkérdezett viszont még azóta sem válaszolta meg ezt az elemi kérdést.
Ellenben tény ami tény, a huszárság története a hadtörténet tudomány egyik speciális ága. Ennek részleteiből felkészülni már szakma, hobbi vagy szenvedély kérdése… A polgári műveltség szintjén nem feltétlen szükséges elvárásként egyes tudományágak szakági részleteinek az ismerete. Ám a minimális, mondhatni >magyar norma< az általános iskolai kötelező magyar irodalom, legalább a nevezetes magyar regényhőseinek némely viselt dolgát, jelmondatait ismerni, ha már akkora nagy féltéglás magyar valaki, mint Figyelő…
😀
.
7:43 de.
Nem nagyon tudom, ez a szegény, ártalmatlan huszár kink miért van a bögyiben? Van ez akkora, mint Sztálin elvtárs szobra 1956-ban? Naugye…
7:32 de.
Fortinbrasz!
3,40
Ez az ősgenetikai fosszilia a mi szeretett Vezérünkre nézvést, annál sokkal korábbi dicsőséget rejteget, mint csupán az ólábú Botond-vezér sajátos, stoplis[-cipős] billegése Konstantinápoly kapuja előtt…
Merthát, elég csak ránézni nemcsak homlokának jellegzetesen barázdált, szigorú redőire, de az az alatt húzódó erősen kidomborodó szemöldökcsontok, bár első pillantásra csak az ezüsthátú hímre* emlékeztet, ám a még figyelmesebb, kutató tekintet számára viszont már félreismerhetetlen bizonyítékot nyújt a benne már nem is rejtőzködő, neándervölgyi túlsúly meglétére… Ez a nemes vonás az Ő hanglejtésében is felfedezhető, amikor például péntekenként, a kisajátított állami rádójában jellegzetesen elmakogja bölcselkedésként megélt aljasságai tömegét.
˙
.
*ezüsthátú = a gorilla-horda domináns hímje (Google: ott)