No, most még nem, majd csak jövőre, de akkor egy egész hétig. A modernkori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját 2018. január 8-14. között, Nemzetközi Cirkuszfesztivállal Budapesten ünneplik. Az eseményt már most egy gigantikus plakát, egy hatszáz négyzetméternél is nagyobb tűzfalfestmény hirdeti a Főváros VII. kerületében, az Almássy téren.

Európa legnagyobb cirkusz témájú tűzfalfestményét avatták fel Budapesten, az Erzsébetvárosban, az Almássy tér 3. számú ház falán. A mű Szlávik Ágnes grafikusművész és a Színes Város festőcsapat alkotása. A Fővárosi Nagycirkusz több budapesti önkormányzatot is megkeresett azzal a tervvel, hogy tűzfal felületekre készítene falfestményt a 250 éves modernkori cirkuszművészet emlékévének apropóján. Az önkormányzatok közül legelsőként az Erzsébetvárosi Önkormányzat jelentkezett és a legnagyobb felületet is ők ajánlották fel a tűzfal rehabilitációs programjuk keretében. Az együttműködés során a MACIVÁ Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. Erzsébetváros Önkormányzatának a cirkuszművészet támogatása érdekében végzett törekvései elismeréseként felajánlotta, hogy a 2018-as évben, a nemzetközi Gyereknap alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz szervezésében megrendezett előadásokra, közel 3000 kerületi óvódást és általános iskolást látnak vendégül, térítésmentesen.

Londonban, 1768-ban egy obsitos katona, Philip Astley – aki maga is ragyogó lovas volt – egy vásári forgatagban kialakított körben trükkös lovaglásokat mutatott. Ez a kör lett a máig használatos porond, melynek átmérője hagyományosan tizenhárom méter. Kezdetben ő maga szerepelt, karddal végzett látványos produkciókkal, miközben az egyik lábával a nyeregben, a másikkal a ló fejére támaszkodva lovagolta körbe a területet. Sikere volt, előbb székeket tett a kör szélére, a szünetre bohócokat szerződtetett, más lovasokat is meghívott, később zárt épületbe költözött, már akrobaták, kötéltáncosok is dolgoztak nála. Meggazdagodott, műsoraiban felléptek zsonglőrök, zenészek, állatidomárok. Ezzel akkor, és ott született meg a modernkori cirkusz művészete, a bizalom művészete! Néhány év múlva, 1772-ben meghívták Párizsba, 1782-ben ott is alapított egy társulatot, majd még 18 állandó cirkuszt Európa szerte. Párizsban halt meg 1814-ben, ott is van eltemetve.

A legtöbb belvárosi kerülethez hasonlóan Erzsébetvárosban is számos kihasználatlan, esztétikailag kifogásolható tűzfalfelület található. Hat évvel ezelőtt határozta el a kerület Önkormányzata, hogy a bennünket körülvevő szürke tűzfalakat vidámabbá és ezáltal a városrészt otthonosabbá teszi – emlékeztetett a kezdetekre Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere. Ma már ott tartanak, hogy ez festmény a huszonegyedik a kerületben! Igaz, nem ez a legnagyobb, két méretesebb is készült korábban. Így az elhanyagolt falfelületek a szükséges felületkezelés, alapozás után megújulnak és a képek művészi tartalmukkal új értékeket teremtenek. A Színes Város festőcsapat az extrém időjárási viszontagságok ellenére is kevesebb, mint két hét alatt készítette el a több mint 600 négyzetméter felületű alkotást, amelyhez összesen 420 liter festéket – 220 liter mélyalapozó és fehér alapozót, valamint 200 liter színes festéket – használtak fel. Az óriási grafikát képkockánként dolgozták föl és festették le.

A cirkuszművészet 250. évét egyéves ünnepség-sorozattal köszöntik egész Európában, nyitó rendezvénye pedig itt lesz Budapesten. Ekkor ránk figyel majd a világ – hangsúlyozta Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. Mi üzeneteket szeretnénk küldeni, olyan üzeneteket, amelyekért érdemes lesz a cirkuszművészetre figyelni. Figyelmesen megnézve ezt a valóban óriási plakátot, látunk rajta egy fehér kézből alkotott betűt, egy fekete meg egy sárga kézből alkotott betűt. Azon a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon különböző nemzetek, földrészek képviselői lesznek itt. A cirkuszművészetnek van egy nagyon erős üzenete: Fönt a levegőben elugrik valaki és valahonnan, ugyancsak ott fenn a levegőben, kinyúlik egy másik kéz. Mindegy milyen a bőrük színe, az egyik elkapja a másikat! Ott a bizalom, az egymásra való odafigyelés, a tudat, hogy egymás nélkül nem tudunk ugrani, egymás nélkül nem élhetünk! Most Európa legnagyobb festett falával üzenjük a világnak: a cirkuszművészet megmutatja nekünk, hogyan kell egymás mellett élni!

A januári budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál programjának szervezése természetesen már javában tart. Tekintettel a jelentős évfordulóra, itt – a cirkuszfesztiválok történetében egyedülálló módon jelenik majd meg a klasszikus és a kortárs cirkuszművészet. A fesztivál hét napja alatt – az ilyenkor szokásos versenyprogramok mellett – számos kísérőrendezvényre is sor kerül majd, amelyek célja a cirkuszművészet népszerűsítése lesz. Filmvetítéseket, szakmai konferenciákat, cirkuszpedagógiai programokat, kiállításokat rendeznek. Az egyik film egy világhírű magyar cirkuszművészről, Czeisler Ferencről – művésznevén Tihany – szól majd.

Magyarországon született 1916-ban, de 13 éves gyerekként kivándorolt Uruguayba. Visszatért, előbb utcai mutatványos volt, majd hivatásos bűvész. A Tihany Bűvész Cirkuszt 1955-ben, Brazíliában alapította meg és az, több mint ötvenéves fennállása alatt a dél-amerikai kontinens legszebb cirkuszává vált. A nagytekintélyű művészt 2004-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál örökös elnökévé választották, százéves korában, 2016-ban halt meg.

Révay András