Otthonuk az országút (3. rész) — Földrajzi ismeretek a gyakorlatban
Ki és mire emlékszik a földrajz órákon tanultakra? Hány leckét adhatott ki Kanada a tantervben? Nyolcadikban volt? Vajon most hány órát fordítanak a világ második legnagyobb országára, földrajzával és történelmével összesen? Már majdnem két évtizede nem tanítottam magyarországi iskolákban, így nem tudom többé a válaszokat. Bemagolni a városneveket, a természetes ásványi anyagait, kitermelési helyeit, a mezőgazdaságát, élettelen nevek, számok, unalmas feleletek és valószínűleg néhány héten belül elfelejthető.
A kamionos férjem másképp tanulta Kanada földrajzát, mert az állampolgárság megszerzéséhez szüksége volt elméleti tudásra is. Neki “nem térkép e táj”, az útjain keresztül ismerte meg új hazáját. Keresztbe és hosszába szelte át a provinciákat, ismerte meg az ipari központokat. Amikor valaki megkérdezte tőle, hogy hol van például Edmonton, először visszakérdezett, hogy Calgaryból vagy Saskatoonból akarjuk-e megközelíteni, és részletesen elmagyarázta, hány provinciát kell elhagynunk, hogy oda jussunk, hányas út vezet odáig, milyenek az útviszonyok, hány időzónát kell átlépni, és éppen hány óra van ott. Mesélt az utakat keresztező állatokról, az északi fényáradatról, a végeláthatatlan utakról és Kanada lenyűgöző szépségéről.
Az ország nagysága akkor tudatosodott leginkább, amikor a Montreal és Vancouver közötti 4600 km-t ketten egyfolytában vezetve három nap alatt tették meg. Ez a majdnem 50 órás út, amit egy jó túrista személyautóval 6 nap alatt vezet le. És még vissza is kéne jönnie!
Ketten, összezárva hat napig, oda és vissza és aztán 36 óra után kezdték újra. És az úton nincs más, csak az aszfalt, ameddig a szem ellát. Erről még írok részletesebben is.
Még egy kis földrajz. Bár Kanada csak egyetlen országgal határos, a szárazföldi országhatár méretében mégis elviszi az arany érmet. Az USA kanadai határ 8890 km hosszú. Határátkelőiknél mindkét irányt összeadva 2016-ban 10,9 millió kamionos átkelést jegyeztek fel, s ezeknek több, mint 68%-a Kanadában bejegyzett teherszállító volt. Mit jelent ez dollárban? A kamion-forgalom értéke 418 milliárd dollár volt ugyanebben az évben, amiből 218 milliárdos érték volt export és 200 milliárdos az import. Ki sem tudom mondani forintban az összeget!
Így nem csoda, hogy a két szomszédos államnak meg kellett egyeznie ahhoz, hogy a végeérhetetlen kamion sorok ne akasszák meg a személyi átkeléseket. El sem akarom képzelni, milyen lenne 50 kamion közé szorulni a határon!
Az USA és Kanada vám és határőrsége létrehozta tehát az un. FAST CARD (Gyors kártya) rendszert, aminek a keretében mindkét állam szervei előre leellenőrzik a szállítási cégeket és annak sofőrjeit. A kártya minden sofőrnek személyre szól, miután átvizsgálták a jelentkező előéletét. Így ennek felmutatásával az ellenőr nem kezd újabb vizsgálatokba.
A rakomány dokumentációját is előre elfaxolja a vállalat, így mire a kamionos a határátkelőhöz ér, már egy gyors sávban szinte pillanatok alatt végez.
A törvények részletesen szabályozzák a két ország elvárásait.
A határokat keresztező kamionosok csak a saját országának rakományát szállíthatja az idegen országban, az államok ezzel is védik a saját hazai szállítási vállalkozóikat. Így például a kanadai kamionos, amikor a kanadai terméket átviszi az USÁba, mondjuk Oklahoma Citybe, azt ott lerakja. De ha ott nincs visszafelé rakomány Kanadába, nem vehet fel mondjuk egy szállítmányt New Yorkba, hogy aztán ott egy Kanadába szánt teherrel felcserélje. Csak kanadait, ugye?
Ebben az esetben Oklahoma Cityből át kell mennie New Yorkba nyerges vontatóval, vagy üres pótkocsival és ott csak egy kanadai szállítmányt vehet fel, amivel végül aztán haza jöhet.
De ha mindez nem lenne elég, például a hatezer km keresztbe, akkor még mehet délnek kb. 4500 km-t, Mexikóba is, amely egy másik 45 óra vezetést jelenthet. De az USÁban legalább többet alhat, mivel ott 10 órát kell kivennie az ágyban töltött időre, míg itt Kanadában 8 óra után már megint a volánnál kezdhet.
A mi imánk a következő: Legyen az útjuk biztonságos és érjenek épen haza! Vigyázzunk mindannyian rájuk!
Petényi Judit
1:41 du.
Teljesen más kihívások elé néz egy kanadai, mint egy európai kamionos. Lehetne mondani, hogy az utóbbiaknak könnyebb, de sokszor a szűk utcák, amiken keresztül kellene megközelíteni a célállomást, mégis rendkívüli vezetési képességet kíván.
Ugyanakkor csábító lenni kanadai sofőrnek, mert két hónap alatt is megkeresheti az egész évre elegendő pénzét, mindössze északra tartó fuvarokat kell vállalnia, mondjuk egy gyémántbányához. Ők a jégmezők sofőrjei, akik befagyott tavakon kialakított utakon szállítanak (itt a térképen is látni, alig van északra vivő út), vállalva azt a veszélyt, hogy a kamion súlya és a motor keltette rezgések miatt beinduló jég alatti hullámzás megrepeszti a jeget. Egy ilyen baleset kellemetlen mínusz 40 fokban, s lehet, a rakomány is odavész a járművel együtt.
Azt gondolná az ember, hogy erre a munkára csak nagyon kemény fickók vállalkoznak, de nem, akad az életveszéllyel szembenéző fiatal hölgy is:
http://www.youtube.com/watch?v=–e4EBCaYjY
11:56 de.
Draziri megjegyzeseben igen jelentos kerdesre vezetoket jelzett,amikor jelezte hogy Kanadaban egy kamionos vezeto megkeresheti ket honap alatt evi jovedelmet hasonlitva azt az ottani szuksegletek es jovedelmi lehetosegekhez.
Anikor Europaban a let-fentartasi koltsegek (arak) magasabbak, hasonloan adok ,stb. ami szukseges az evi megelhetesre, de Kanadaban (es eszak-amaerikaban) azt ket honap alat kepes munklajaval elnyerni.
Ami aranyitva az ottaniakkal az a 2;12 or 1;6 aranyt adja.
Az az hatszor dragabb a megelehetes koltsege, s keresetek pedig annyival alacsonatbbak.
Kerdezne bar ki is hogy vajon miert leheto az ?
Par evvel ezelott, a jelentos napi hir volt ,hogy a nemet Budestag torvenyeek altal rendelte el, hogy Walmart az araikat emelje.
Walmart a vilag legnmagyobb es legolcsobb mindenek aruhaza.
Mifele nemzet az ahol az allam paraancsolja a legnagyobb es legolcsobb kozszuksegleti cikkek arait emelni?
Nem a legnagyobb tokeseket kedveli az??
S nem az atlag vasarlo lakossagot bunteti azzal?
Tehat lehetne az az europi demokratikus, sokan szocialisnak nevezett modszere az ?