Klementina tündökletes tehetségű, gyönyörű színésznő, aki szenvedélyes, sodró életet él a nála fiatalabb szerelme, Raul oldalán. Egy ideje nem érzi jól magát, s fölkeresi Kada professzort, a híres belgyógyászt. Az orvos fölismeri a halálos kórt, de eltitkolja szépséges betege előtt az igazságot. Klementina gyanakszik, s elhatározza, hogy külsejét álcázva, mint saját anyja fogja kifaggatni a professzort. A „játék” túl jól sikerül s így megállíthatatlanul elindul az utolsó szerep életrekeltése. De vajon jól teszi-e, vagy van más út?

Szereposztás:

Klementina: Détár Enikő
Raul: Pásztor Máté
Kada, orvostanár: Győri Péter
Filep: Benkő Péter Jászai Mari-díjas
Filepné: Sztárek Andrea
Szabin/Emma nővér: Nyírő Bea
Füstiné, öltöztetőnő: Szántó Szandra
Brammer úr: Cservenák Vilmos
Portás a Viktória panzióban: Boros Zoltán
Pick úr: Valázsik Péter
Martin: H. Varga Tamás
Hanna: Kovács Dézi
Lilien/Klementina szobalánya: Lovas Emília
Beteg úr/Szállodaszolga: Merk László
Ügyelő/Pincér: Vass János Pál,

Díszlet, jelmez: Darvasi Ilona

Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas Érdemes Művész

(forrás: színház)

„Török Ákos e-mail interjúja –

Koltay Gábor a Turay Ida Színházban rendez

 Többféle előadást rendezett már, ám ezek szinte kivétel nélkül nagyszabású, általában történelmi és/vagy vallási tárgyú produkciók voltak. Az utolsó szerep nagyon nem ilyen. Kié volt a darabválasztás ötlete? Miért vállalta el ennek az intimebb hangvételű darabnak a rendezését? 

Az 1935-ben a Nemzeti Színházban bemutatott, Bajor Gizivel, Uray Tivadarral és Ódry Árpáddalfémjelzett darab újrafelfedezése Darvasi Ilona nevéhez fűződik. A rendezésre ő kért fel, amelyet nagy örömmel vállaltam el. Zilahy Lajos a két világháború közötti Magyarország ünnepelt regény- és drámaírója, irodalmi közéleti szereplője, aki az akkori értelmiség progresszív vonulatához tartozott. Legismertebb és legnépszerűbb műve a Halálos tavasz című regény. Bár nevemhez elsősorban kosztümös történelmi filmek és nagyszabású szabadtéri előadások kötődnek, legalább húsz operát rendeztem, többek között az Erkel Színházban, de kőszínházban is dolgoztam a budapesti Thália Színháztól a nagyváradi Szigligeti Színházig bezárólag. Kazimír Károly kérésére a Thália legutolsó, évekig műsoron lévő, éppen 250-szer játszott Mindhalálig Beatles című előadását is én rendeztem. Tehát a repertoár meglehetősen változatos. Az ősbemutató után 83 évvel, megtisztelő részt vállalni egy olyan munkában, amely egy nagyformátumú szerző értékes művének újraálmodása.

Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen darab másféle rendezői eszközöket igényel. Mennyiben kell másként színpadra állítani egy ilyen darabot?

Nyilvánvaló, hogy a több száz fős nagy történelmi tablók, mint legutóbb például az Esztrád Színház produkciójában a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell című zenés játék egészen más rendezői felfogást igényel, mint egy néhány szereplős, intim környezetben játszódó darab. Itt elsősorban nem a látványra, hanem a színészi játékra, a cselekményvezetésre kell koncentrálni.”

(…)

A teljes cikk itt olvasható:

http://szinhaz.hu/2018/01/16/koltay_gabor_a_turay_ida_szinhazban_rendez

BEMUTATÓ: 2018. február 10.

Fotók: Gergely Bea