Szemnyitogatós, a kanadai magyar narancs…

2018 március 22 9:28 de.9 hozzászólás

Egy új sorozatot indítok el, aminek a címe Szemnyitogatós, a kanadai magyar narancs.

Szemnyitogatós, olyan népies, magyaros mintára, mint a sarkantyús, pattantyús, csűrdöngölős, dolmányos, verbunkos, ugrós, botolós, amelyeket nem igen lehet semmilyen nyelvre sem lefordítani!

Arról szól, hogy a kanadai magyarok közé is begyűrűzött a magyar politika. Itt is vannak már kisdiktátorok, Orbán mintára, legjobb barátok, mint Mészáros Lőrinc, bólogató Jánosok, mint Áder János, mini oligarchák és pereputtyuk. Merthogy ők is szívesen fogadják a Magyarországról érkezett simlis pénzeket! Némelyik már úgy meg van kenve, hogy még száraz nyári napon is csúszkál az utcán.

A valamikori szürke kis egerek, most lovat kaptak maguk alá és a hatalom bódító érzésétől megmámorosodva függők lettek. A magyar kormánytól és a hatalom érzésétől. És ezt nem akarják elereszteni.

Azért tudom olyan biztosan ezt, mert én is egy olyan magyar csoport része voltam, ahol a közösség fura urai szinte már mindent megengednek maguknak.

Én tudniillik nem foglalkoztam politikával 2015 előtt. Azt gondoltam, hogy a régebbi magyarkodó és népieskedő kor végre lejárt és mostmár biztonságosan léphetünk be a magyar házba. A férjem például barátokat keresett, akikkel elviccelődhet és szórakozhatnak együtt. A három felnőtt fiam szívesen megismerkedett volna más fiatalokkal, fiúkkal és lányokkal, hiszen csak ismerik valamelyest Magyarországot és a magyar nyelvet. De számukra semmilyen program nem készült. Még a pénteki vacsora sem nagyon tetszett nekik.

És én? A barátaim javaslatára és a kanadai mintára önkéntesnek jelentkeztem az Ottawai Magyar Házba (OMH). Hiszen először is a saját közösségeinket szolgáljuk, nemde? Furcsán is néztek rám. Alig vártam, hogy a fiataloknak szervezhessünk bulikat, a kisgyermekeseket kimozdítsuk együtt, a magyart nemigazán beszélőknek is nyújtsunk programokat. Szerettem volna vitaköröket indítani, hogy megismerjük egymást. De az ötleteimet nem fogadták szívesen, a szervezési tapasztalatomat pedig egyenesen elutasították.

Így történt aztán, hogy 2015 őszi szezonját az OMH terv nélkül nyitotta meg. Én pedig rögtön közellenség lettem, aki csak felfordítja a megszokott rendet.

Illusztráció: Torrie Smiley

Ezután teljesen semmibe vettek, levegőnek, és a 2017-es éves tagsági gyűlésen egyenesen ellenem fordultak, jogtalanul elbántak velem.

Akkor megígérték, hogy ha mást nem is tesznek, engem kizárnak a tagságból. Ezt meg is tették és ennek tetejébe több tízezer dollárt költöttek ügyvédekre. Pedig az önkritika és a bocsánatkérés ingyenes lett volna.

Honnan tudom, hogy mindez jogtalanul történt? Onnan, hogy az OMH igazgatói tanácsa minderről egy szót sem ejtett az őszi tagsági gyűlésen, mélyen titkolták a nagy költekezést is.
Tehát ez a sorozat minden ottawai és kanadai magyarnak szól és persze a világ minden részén élő magyar hűledezhet azon, hogy ilyen megtörténhet Magyarországon kívül is.
Ez a sorozat a Youtube-on megtalálható Teljes tudathasadásra épül, de rájöttem arra, hogy nem az egyenes folytatása annak. Kb. 6-8 részét tervezem kezdetnek, aztán majd folytatom, ha még adnak témát. Amit persze mindig adnak!

Viszlát a következő részben, amikor bulizni megyünk!

Petényi Judit

Tags:

9 hozzászólás

  • A „cikkbol”:

    „A valamikori szürke kis egerek, most lovat kaptak maguk alá és a hatalom bódító érzésétől megmámorosodva függők lettek. A magyar kormánytól és a hatalom érzésétől.”

    Ez csak nem azt akarja jelenteni, hogy a cikkiro, es a neki majd itt hamarosan es lelkesen tapsikolo kanadai magyarok fontos szemelyisegek voltak Magyarorszagon?

    Csak nem azert leptetek le fiuk es lanyok, mert tul forro volt a talaj a labatok alatt odahaza? Atmentetettek a szajret az Operencias tengeren tulra, ahogy azt a kinai, indiai es egyeb bevandorlok is tettek?

  • Christopher Adam

    Szikszai, ezek szerint Te Kanadában születtél, ugye? Hol veszed a bátorságot, hogy más magyarok „lelépésén” viccelődjél, úgy hogy semmit sem tudsz például a szerző emigrációs történetéről?

  • Mindig mondom:
    Ha új hazát választ az ember akkor egy „heart-bit” -tel át kell lépni múlton és származáson.
    Mert másképp csak keserv és kín jut.

    (Lehet hogy ez baromság,mert én még nem választottam új hazát.)

  • Mocskos rohadt Fidesz-narancs!

  • Kivancsian varom a tobbit!

  • Persze nem ertek egyet a cikkel. T.i. a fiuknak es a lanyoknak itt van a magyar iskola es a cserkeszet. Legfiatalabb lanyom meg 25 ev utan is osszejon ma, a volt magyar cserkeszkkel, vacsorakon , es talalkozokon,Szuletes napjat ami kerek szam volt azok szerveztek meg, egy etteremben. Eletre szolo baratsagokat szereznk igy a fiatalok, magyarokkal.
    Aztan az iskolan kivul van a nepi tanc is, az a csoport is mindig mwegmarad magyarnak es baratoknak.

  • A cikk irojahoz: mar valahol irtam, sajnos, a magyarsag nem tart ossze sem otthon, sem az emigracioban. Mindig lesz olyan aki nem kedveli, kritizalja azt aki valamit akar tenni a magyaroknak.
    En a 😯 as evekben evekig rendeztem kultureloadasokat, hires muveszeket hivtam meg stb. Soha , senki nem koszonte meg azt a sok fardasagot, szervezest amire szukseg volt. Valoszinu, mar regen elfelejtettek. Az is igaz, hogy nem halaert tettem amit tettem, hanem a magyar kultura megmaradasaert.

  • 😯 as evekben

  • Nyolcvanas eveket nem engedi aleirni a lap!