A mű témája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.

Az álarcosbál tizenkét éve nem járt az Opera színpadain, most a fiatal, versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezése kerül az intézmény repertoárjára.

A Magyar Állami Operaházzal közös program.

III. Gusztáv, svéd király: Fekete Attila

Renato Anckarström: Alexandru Agache

Amelia, Renato felesége: Sümegi Eszter

Ulrica: Fodor Bernadett

Oscar: Szemere Zita

Horn: Cser Krisztián

Ribbing: Cserhalmi Ferenc

Christiano: Fülep Máté

Főbíró / Amelia szolgája: Egri Sándor

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (megbízott karigazgató: Csiki Gábor)

Librettó: Antonio Somma (Eugène Scribe műve alapján)

Díszlet: Tiziano Santi

Jelmez: Giuseppe Palella

Fény: Stadler Ferenc

Koreográfus: Mattia Agatiello

Dramaturg: Orbán Eszter

Vezényel: Michelangelo Mazza

Rendező: Fabio Ceresa

(forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea

Bemutató 2018. április 21.