Maszlag és sajtóetika
A sajtóetika, vagy akár csak a betűvetők felelősségérzete nem mindig ostromol magas hegyeket hazánkban. Alkalmasint könnyen lehet, hogy ennek egyik illusztrációiként gondolták az olyan ütősnek szánt címet kiosztani egy ételmérgezéses esethez, ami már-már szinte drogfutárok levesbe főzését sugallja.
Olyanok, mint „Gulyáslevesbe kevert droggal mérgezik a turistákat Budapesten?”. Vagy ahonnan ide, a Propellerre átkerült az anyag, az Indexen: „Mi ez az egész, hogy turistákat mérgeznek Budapesten gulyáslevesbe kevert droggal?” Az meg az én hibám, ami miatt csak két nappal a megjelenés után olvastam ezt a borzalmat. Mert az. A mérgezés is, és azonnal leszögezném: minden együttérzésem annak, aki a méreggel szennyezett fűszertől rosszul lett. Abban a reményben kívánva mielőbbi gyógyulást, hogy minden komplikáció nélkül megússzák.
Azonban nem kevésbé borzalom a tudósítás sem. Amelynek szövegkörnyezete egyértelműen jelzi, hogy a kedves, ámde roppant tudatlan szerzője egészen komolyan gondolta a drogos ügyet. Mégpedig a szó köznapi értelmében sugallva a „drog” szó használatát. Mert ezt írja: „Az atropin a csattanómaszlag hatóanyaga, gyakorlatilag maga a drog”. Ami valószínűleg úgy baromság, ahogy van. Illetve, valószínűleg egy információs kisiklás. Aminek a valószínű oka az, hogy kevés fogalma volt arról, hogy általában drognak neveznek minden olyan, jobbára szárított, növényi származékot, amelynek biológiailag aktív hatóanyaga van. De az is igaz, hogy magam is ezért akadtam fenn az írásokon. Mert a gengszterváltást követő többszörös, jobbára kényszeres, szakmaváltások előtt kertészmérnökként szereztem diplomát. Akkor, amikor az akkori nevén Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen igen komolyan vették a növények, és köztük a fűszer-, illetve a gyógy-, valamint a gyomnövények ismeretét is.
Ebből következőleg még emlékszem rá, hogy a csattanó maszlag (Datura stramonium) kutya-közönséges gyomnövény. Nem is túl ritka. Nem is először okoz komoly élelmezésügyi problémát. Mert még talán emlékeznek páran arra az esetre, amikor a magjával szennyezett lencse okozott komoly mérgezéseket. Ha magját, vagy az elszáradt növény részeit beledarálták valamelyik fűszerbe, jelesül a köménybe, akkor az szívás. Mint a mostani eset is mutatja. Az ok valóban egy olyan alkaloid-turmix, amiben az atropin is szerepet kap. Még akkor is, ha az utóbbi névadója a nadragulya (Atropa belladonna), amelyet Atroposz-ról a sors-istennők egyikéről neveztek el. De ennek nem sok köze van a fűszerköményhez. Ahogy a szennyezett fűszerköménynek Agatha Christie-hez sem sok köze van. Noha az egyik könyvében szerepet kap a belladonna (Rejtély az Antillákon).
Valószínűleg arról van szó, hogy ellenőrizetlen termőterületről tömeges, és figyelmetlen betakarítással begyűjtött és ezért vélhetőleg igen olcsó szemetet használtak fel. Nem kevésbé figyelmetlenül. Mert a maszlag illatanyagai korántsem jellemzőek a köményre. Így őrölt állapotban is érezhető. Darálatlanul pedig igencsak eltérő a két növény magja. Az egyik barnás és hosszúkás, míg a másik inkább fekete és kerekded. Még jó, hogy azért az Index legalább nyomokban közöl olyan információtöredékeket, hogy azért itt egy gyomnövényről van szó. Így legalább az olvasóknak csak egy része fog talán az ütősnek szánt címek alapján egész összeesküvés-elméleteket kreálni a turistákat megmérgező, majd esetleg kolbászba is töltő bandákról. Mert azért annak a sugalmazása, hogy „gulyáslevesbe keverték a drogot”, igencsak erre hajaz.
Mintha a gondatlanság, a figyelmetlenség, a janicsár-gazdálkodásra hasonlító idegenforgalmászok nem jelentenének elég problémát. Meg a sajtó általános állapota, amelynek egyáltalán nem használ az, hogy blikkfang oltárán olykor feláldozzák a objektivitást. Nem először, és nem is egyedileg. Mert kaptunk már bogarak inváziójának eladott, az ISIS-t talán megtámogató, sáskajárást, illetve az iszlám államra „ráaktuálizált” bacikat is. Most legalább szó szerint maszlagról van szó a jelek szerint. Ráadásul csattanóról.
Talán ez ihlette a szerkesztőket. Arra, hogy „kéne valami csattanós cím a maszlaghoz”. Az sem baj, ha maszatos.
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
12:04 du.
Erdekes cikk. Fiam otthon jart tavaly nyaron kanadai felesegevel es semmifele druggal nem etettek.Sot, imadtak a vedeglok etelet, goleg a vaci utcai vendeglojet.
12:08 du.
Erdekes cikk. Fiam otthon jart tavaly nyaron kanadai felesegevel es semmifele druggal nem etettek.Sot, imadtak a vedeglok eteleit, foleg a vaci utcai vendeglojet.
12:49 du.
Nem emlékszem, melyik híroldalon olvastam róla először, de abban korrekten leírták, melyik szavatossági lejáratú köményeket vigyék vissza a vásárlók, vagy ne fogyasszák. Ebből kaphatott az étterem, ahol gyanútlanul a készülő ételhez adagolták.
A cikkben szerepelt az is, hogy a kereskedők nem tehetnek róla, mert csak szúrópróba ellenőrzésen esnek át az import termékek.
Arra nem emlékszem, hogy a cikkben a gyártó ország meg lett volna nevezve.
1:06 du.
Lehet,hogy csak arról van szó,hogy valaki allergiás volt a köményre,és rosszul lett tőle,mert több került a levesebe,vagy az egyén immunrendszere volt rosszabb a kelleténél.Ki is mutatták a drogot a köményből?
1:42 du.
FIGYELO megjegyzesere;
Nem gyanitom hogy latogatasukat nem elveztek volna.
De egyben nagyon gyanitom,hogy ma a magyarorszagon arusitott „elelmiszerek” nem lennek vegyszerekkel termelve. Mint mesterseges vegyszerek a magasabb termeles serkentesere, gyorsabb noveny-fejlodesere, es a gyom-rtok, rovar-irtok, stb.stb.
Mind az bizonyitott teny hogy atelik a nitrogen-cyklust.
S az elelmiszerek keszitese is „nagyuzemi eloallitas”.
Fokent tele a cukor es so, zsiradekok es cholesterolokkal tomve.
Nem is emlitve mind a „mesterseges” izesitok, tarolok, s a leg-egeszsegtelenbbek a mesterseges szinesitok.
Egyetlen elelimszerekben alkalmazott vegyszerk nem biznyitva tudomanyos kutato-munkak lapjan ,hogy barmely egeszseges lehetne az emberi-szervezet-ben.
Sot, igen sokaik, bizonyitva hogy carceogenic-ek. Azaz rakos sejtek feljlodeseit serkentik es fokozzak.
Gondoljon mind azokra, mielott etkezik !
Az emberi test azon letezik amit a testunkbe etkezessel veszunk.
4:50 du.
Anita Szászy,
A NÉBIH állítólag kimutatta az atropint (nem a drogot, hanem az alkaloidot 🙂 ) . A probléma inkább a klikkvadász tálalása az ügynek.
5:24 du.
Ezért van az,
hogy mindig mondom:
Sört kell enni!Mert az maga a folyékony kenyér.
Sajna nem lehet libazsírral megkenni és köménnyel megszórni
6:25 du.
Fokent csupan a magyar elektronikus sajtorol velekdhetem.
Habar egy teljes evig jarattam a Reform-ot 1990-ben.
Meglatasom olvasgatva rendszeresen a magyarorszagi elktronikus sajtot, hogy az altalaban rem foluletes es nagyon un-prodessional.
Inkabb pletykazo lapok mint a kivant ertesitesek kozolnek.
S rem feluletesek is.
A reporterek egyeni szo-fosasai az elsok a hirek adatait hatrahagyva.
Pelda volt itten a Czegledy Zsolt ugyenek adatai.
Rem feluletesen es trehanyan jelentve kulombozo adatokat az ugyon.
Semmi jogi-ertelmu jelentes nem letezett.
Pl. volt amely „ezreket” mas lap meg a 11-et jelentette, akik hajlandok voltak bele-eggyezni ugyuket a Parlament vegrehajtani.
Egyben az felrevezeto adat volt, de maig sem tudatva a teljes sZamukat a berbe-adott munkasoknak. Sem a diakoknak.
Megbocsajthato lenne az csupan mert gyakorlatlan, es felelotlen reporterek mukodnek az ottani sajtoban ?
Az en meglatasom igen negativ azon !
Masok talan elfogadhatonak velnek.
De minden esetben az igen szagyenletes.
Az az en ket-cent erteku meglatasom a magyae-sajto mivoltan.
10:00 de.
Könnyen lehetséges, hogy egyetlen egyiptomi forrásból származik az összes olyan szennyezett, életveszélyes köménymag, amiről az elmúlt hetekben írtak az újságok. Zoltai Annától, a Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője szerint a maszlaggal szennyezett fűszert már több egy hónapja kivonták a forgalomból, levették a polcokról de valószínűleg még abból vásárolhatott a mérgezést okozó For Sale étterem amit most bezártak…
A Nébih március 22-én jelentette be, hogy kivonta a forgalomból három magyar fűszkerkereskedő köménymagját, mert a szállítmányok a veszélyes hallucinogént tartalmazó csattanó maszlaggal szennyezettek.
Ezután egy hónapig csend volt, hogy ezen a héten robbanjon a bomba: csütörtök délután szinte egyidőben jelentette be a Nébih, hogy a maszlag egyik hatóanyaga, az atripin által okozott ételmérgezésekről értesült, ezért vizsgálatot indít, és,- hogy egy turistacsoport több tagját is kórházba szállították, miután egy budapesti étteremben gulyásoztak. A turisták közül néhányan enyhébb, néhányan súlyosabb mérgezést szenvedtek, két embernek kórházban kellett maradnia.
Izraeli sajtójelentésekből nemsokára már azt is tudni lehetett, hogy zsidó turisták voltak az áldozatok, a helyszín pedig a For Sale Pub nevű belvárosi étterem volt.
A vizsgálatok még folynak és semmi sem végleges, de Zoltai Anna szerint könnyen előfordulhat, hogy az érintett étterem is a hivatal által márciusban tiltólistára tett tételek valamelyikéből vásárolt. A nyomozás eddig eredményei pedig arra mutatnak, hogy a szennyezett egyiptomi fűszerkömény forrása azonos lehet.
A súlyos mérgezést elszenvedők egyike a For Sale szakács-üzletvezetője volt, akinek sűrűn kellett kóstolgatnia a gulyást.
8:35 du.
Mellesleg, mai kanadai TV a salatakra hirdette, hogy vigyazzanak, mert mergezett. Emberek korhazba is kerultek a fogyaszta miatt.
11:32 de.
Az eredeti cikket nem olvastam, igy az emlitett sikerhajhász diletantizmust nem minösitem.
Csak pár mondatot acsattano maszlagrol. A botanika, az állattenyésztés és a gyogyszeripar jol ismeri ezen hatásait.
A magban levö vegyületek kismennyiségben olcso kábito hatásu anyagok, de nagyobb mennyiségben mérgezöek.
Mivel nem termesztett, nem nemesitett, ezért a hatoanyagtartalma is nagyon ingadozo, és talán ezért veszélyes, mert a fogyaszto sem tudja, h a különbözö tövekröl milyen mennyiség fogyaszthato a kivánt hatásért.
Gyom. De bazi nagyra növö gyom. Tehát a terméshozataláig akkorára nö, hogy hihetetlen, h nem veszik észre gyomként!
Az állatokra is hasonlo élettani hatással van, ezért alakulhat ki náluk is mérgezés. Olyanrol nem hallottam, h a jokedvüket leirta volna szakirodalom, csak a mérgezési mennyiség hatását. Teheneknél, lovaknál, egyetemistáknál elöfordulo tulhatások.
Én is sokszor elhatároztam, h kiprobálom, de nem esett meg. Amint irtam, a veszélyessége a hatoanyag koncentrácio szorásában van!
De azt sem értem, hogy ha füszerbe is keveredett, akkor h lehetne mérgezö hatása, mert ha szinte csak a daturábol állna a füszer, akkor sem juthatna egy porcioba mérgezési mennyiség.
Hasonloan érdekes még a ricinus is. De számos más gyomnövényünk, amelyeknek ilyen érdekes hatoanyaga van.
Szoval, mindent csak mérttékkel!
Kismértékben gyogyszer, nagymértékben méreg!
Érdekességként még pár: vadgesztenye és a fagyöngy, de a mérgezö gombák is, amelyeknél szintén a mennyiség a kérdés! Söt, a tropusokon nagy divat a ” magic mashroom:, a széleskörben elterjedt kender ( cannabis), a tea, a kávé, a kokkalevél( ami latinamerikában sokhelyen legális), a bétel és jonéhány hasonlo rágcsálni valo növény levele.
De érdekességként emlitem, ugyan ez megvan számos állatban is, amelyeket elfogyasztva a halucinogének kellemessen hatnak, vagy tuladagolva mérgezést okoznak! ( néhány rovarlárva, amit pl. Latin-Amerikában használnak föként varázslok fokozott érzéki állapot elérésére tartva a gyomruk b an, vagy a közismert madagaszkári oriás százlábu).
Állatoknál ez a hatás azért kevéssé ismert a köztudatban, mert a fözés, sütés részben, v egészben lebontja a kivánatos hatoanyagot. De vannak olyan hipererös mérgek is- föleg hüllökn (a közismert kigyokon kivül a LatinAmerikai nyilméregbékák, oriásbékák, egyes sivatagi gyikok, varánuszok börválladékában, nyálában, amelyek kismértékben is nagyon halálosak.
De megelözve mások felsorolását, vannak halak szépszámmal, a meduzák néhány halálos faja, söt, a férgek és csigák között is!
Pl. A kupcsiga és a gömbhal mérge gyorsabban öl, mint eljut a szurásuk érzékelése az agyunkba!
Mázlim van, h tudatlan koromban már csak a gyönyörü csigaházat raktam a fürdögatyámba snorkelezés közben, nemugy, mint a balszerencsés baráton, aki hetekig szenvedett valamelyik szép szerzeményétöl. De amig irom, eszembe jut pl. A kis kék polip, valamint a korallok, tengerirozsák zöme is ….