A Kékfrankos érett korában mutatja értékeit
A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásunkat a két első helyezettel kezdjük.
Az Etyeki borvidék a hétköznapi borfogyasztók számára inkább a fehérborairól híres, rengeteg pezsgő alapbor készül ott. Most viszont egy Kékfrankossal kerültek a Top-10-be. A magyarázat egyszerű és meglepő. A nyertes bor nem erről a borvidékről származik, az Etyeki Kúria 22 hektár tulajdonosa a soproni régióban! Díjnyertes Kékfrankosuk már harmadik éve van, a 2013-as és a 14-es is a Top-10-ben volt, és most a 2015-os évjárat a legjobbak között is az első helyen áll! Kezdetben 14 napig volt héjon, erjedés után 30 százaléka új fahordóban, a többi másod-, illetve harmadtöltésű, 300 literes, magyar tölgyfahordóban érett, 16 hónapig. Palackban még közel egy évet töltött. Pohárban intenzív, gyümölcsös illatot mutat, gyümölcsössége az ízében is megjelenik, fűszeressége hangsúlyos. Tanninossága nem „ugrik ki” köszönhetően az öregebb hordóknak. Palackban még jó néhány évig eltartható lesz.
A kékfrankos kóstolón egy külön szekció foglalkozott a Bikavérrel. A Tüske Pince Bikavére itt első lett a legjobb három között! Szekszárdon 12 hektár szőlőt művelnek, évente 30-35 ezer palack bort állítanak elő. A nyertes bor 2016-os Kékfrankos-Kadarka-Merlot-Cabernet Franc házasításából tevődik össze. A Kadarka nem, de a többi egyéves, fahordós érlelést kapott külön – külön. A kész bor a március elején tartott – rendkívül színvonalas – Bikavér párbajon már szerepelt, most itt is ugyanazt kóstolhatták a látogatók. Bár nem kimondottan illatos, mégis nagyon kellemes, szép benyomást kelt. Ugyanakkor inkább íze, karaktere hangsúlyosabb. Bár a házasítás ötven százaléka Kékfrankos, a húsz százaléknyi Kadarka miatt az összhatás rendkívül kiegyenlített. Színe is közepes erősségű, de szép, csillogó. Jól mutat a pohár oldalán lecsorgó gliceringyűrű, mely sokak számára a minőség egyik legfőbb jelzője.
Dula Bence Egri Bikavére is híres, de ezen a bemutatón mégis a Kékfrankossal került a Top-10 be. A Bikavéreik sem lehetnének sikeresek, ha nem a Kékfrankos lenne a meghatározó alapbora, ezért fontos náluk, hogy az mindig jó legyen! Szekszárdon a Nemzetközi Kékfrankos borversenyen évtizedek óta mindig aranyérmeket kapnak. A bor elkészítésénél számukra a terület kiválasztása a legfontosabb. Van egy Gőzmalmos nevezetű dűlő – régen ott valóban gőzmalom állt – ez a dűlő kiváló adottságokkal bír és azt ki is használják. Náluk a Kékfrankos 30-40 napig van csömöszöléssel a héján, utána fejtés következik, nem préselés, majd 3-4 évre 50 hektoliteres zempléni tölgyfahordókba kerül. Az elkészült bor palackban is áll 2-3 évig. Ezért 6-7 évesnél fiatalabb Kékfrankosuk nem kapható! Ennyi nyugalomra érlelésre van szüksége, hogy kiváló bor legyen belőle! Az a „férfi”, aki éretten teszik a nőknek. Nem vitatkoznak azokkal, akik szeretik a friss, új, kicsit viháncoló ízeket, amelyiknél még nem tudjuk, mi lesz, ami meghatározza majd a karakterét. Ám a Kékfrankos valójában érett korában tudja megmutatni az értékeit. Talajadottságai miatt az egri boroknak érlelésre van szükségük, nem beszélve a tufapincékről, ahol a hőmérséklet inkább tíz fok alatti, ezért a borok érése itt lassúbb. A Top-10 be most egy kilencéves Kékfrankosuk jutott be. A Bikavér Párbajon viszont nem indultak. Nem értenek egyet a megnevezéssel, sem azzal, hogy az egrit Hungarikumnak kinevezték. Általában a Bikavért kellett volna annak nevezni, hiszen a magyar ember azt már régen annak tekinti, függetlenül, hogy szekszárdi vagy egri. A kettő együtt érdemelte volna meg a Hungarikum jelzőt és az egri borászok többsége ezzel egyet is ért! A párbaj helyett inkább Bordeaux-ba viszik a Bikavért ahol a híres nagy borversenyen mindig kiválóan szerepel. Van egy, 1999-es Bikavérük – 50 %-a Kékfrankos – amelyik 2004-ben, majd tíz évvel később, 14-ben is aranyérmet kapott! Most, a húszéves évfordulóján szintén ott lesz Bordeauxban, meglátjuk, hogy szerepel!
A Garger Pincészetnél Vaskeresztesen, 2004-ben telepítették a szőlőt. Három hektáron a 15 ezer tőkéből 2000 Merlot, a többi Kékfrankos. Mellette az Ausztriában élő unokatestvérnek is művelnek pár hektárt. A Kékfrankosuk – az adott évjáratnak megfelelően – rendszeresen mindig az élvonalban van! Tavaly is a 2014-es, az idén is a 15-ös ott van a Top-10-ben! Már a szőlőben terméskorlátozást végeznek, 4-5 ezer kilónál többet nem szüretelnek hektáronként. Mindent kézzel csinálnak, a szőlő, fóliával letakarva, 1000 literes kádban erjed, közben vagy utána fapréssel préselnek. A bor előbb acéltartályba, majd használt ötszáz literes hordókba kerül, egy évre. Utána palackozzák és abban is áll legalább még egy évig! A mostani, a 2015-ös, a jellegzetes Kékfrankos ismérveit mutatja. Még a nem szakember is meg tudja különböztetni másik évjárattól. A termőhely távolsága ellenére a bor néhány nagyobb budapesti áruházban is kapható már.
A Kékfrankos kóstoló előválogatásánál a Takler Pincészet 2015-ös évjáratú Bikavére érdemelte ki a figyelmet. Bátran elmondhatjuk róla, hogy a pince csúcsbora! A legjobb alapanyagokat tették bele, hogy ellensúlyozzák az évjárat picit hűvösebb karakterét, bár egy Bikavérnél nem a test, nem tannin, nem a mélysötét szín a lényeg. Itt úgy gondolják: pont ellenkezőleg, egy szép komplex, vibráló fajtajellegeket jól mutató, élvezetes bornak kell lennie. Ezt az eredmények jól igazolják. A bor tavaly az országos borversenyen nagyarany érmet kapott, most a szekszárdi borversenyen ennek a Kékfrankos alapbora nyerte a legjobb Kékfrankos különdíját, ugyanez a Bikavér pedig ugyancsak nagyarany érmet nyert! Ráadásul a Nagykóstolón, itt a Gellért szállóban szintén a legjobb három közé választották. Ebben a borban 47% a Kékfrankos, 20 a Merlot, 20 a Cabernet Sauvignon, 8 a Syrah és 5% százaléknyi a Kadarka. Benne a Syrah ad gyönyörű stílust, picit édesfűszeres, vibráló karaktert. Igen kevés alig 10%-nyi volt a borokból új fahordóban, a többi pedig másod- harmadtöltésűben érett, 14 hónapig.
Aki a pohárban megkapja, lendületes, gyümölcsös, fűszeres ízeket, illatokat, szép harmóniát, hosszú utóízt érez. Szekszárdon a Kékfrankosból Fuxli-t is készítenek. Ez egy érdekesség. Régen ott nagy hagyománya volt a siller boroknak. A Fuxli a róka nevéből adódik, ahogyan azt a címke is kötelezően jelzi. Szabály, hogy legalább a fele Kékfrankost és Kadarkát kell tartalmazzon. A nevet csak az használhatja, akinek – előválogatás után – a többi gazda is megítéli.
Révay András
5:25 du.
Köszönet a felüdítő tudósításért !!!
5:28 du.
Az alkohol tilalomnak reg vege lett a US-ban, de ma sem lehet serkenteni, ill.hirdetni az alkohol fogyasztasat. Hasonloan sem a dohanyzast, sem az artalamas orvossagok hasznalatait. Csodallaom ha az Canadaban vagy Magyarorszagos leheto.
Velnem, hogy van talan ottan is elegendo problema azon termekek fogyasztasaval es alkalmazasaival. Nem hinnem hogy egy maj-atultetes egyszeru es olcso lehetne ottan is. Sem a tudo-rak kezelese is. Ami pedig ugyan annyira halalos barhol.
6:15 du.
Húú, elkortyolnék most egy jó pohár Taklert, valamelyik kékfrankos házasításukból.
Szerző biztosan tudja, de talán a többiek nem: honnan származik a kékfrankos neve?
Ez a kékszőlő fajta eredetileg a soproni borvidék jellegzetessége volt, a nyugat felől érkező cipszterek termesztették. A napoleoni háborúk idején a katonák egy kék színű, frank bankjeggyel fizettek. Állítólag így kérték: abból a finom borból adjon egy kék frankosért. Így lett ez a vörösborfajta – illetve az alapanyagát adó szőlő – kékfrankos.