Beechwood — Látogatás Kanada nemzeti sírkertjébe (videó)
Az ottawai Beechwood temetőben állították fel a világ első 1956-os emlékművét. Néhány lépésnyire innen nyugszanak kanadai katonák és rendőrök, korábbi miniszterelnökök, vezető politikusok, egy főkormányzó, a vörös csillag és sarló-kalapács árnyékában a kanadai marxista-leninista párt alapítója, illetve mindenféle életútat bejárt kanadai. De amikor szombat délelőtt ellátogattam Kanada nemzeti sírkertjébe, hogy kisfilmet készítsek lapunknak, a számomra leginkább szívszorongató látvány a csecsemő korban, vagy kisgyermekként meghaltak fiatalok sírjai voltak — akár a Maggie, akit szülei 1877-ben temettek el (sírköve ma már alig látható), vagy az elmúlt években elhúnyt gyerekek, akiknek sírjait játékok és plüssmackók veszik körül.
A Beechwood temetőt 1873-ban alapították meg–alig hat évvel a kanadai államalapítás után. Ekkor tilos volt temetni Ottawa határain belül, így a várostól keletre fekvő, 160 holdnyi területen alakították ki a temetőt. 1885-től temettek el katonákat a sírkertben, ma pedig a Beechwood területein belül található katonai temetőben, illetve a mellette lévő lovasrendőrségi sírkertben szinte végtelen sorokban állítanak emléket a veteránoknak.
Sétám alatt meglátogattam a magyar 1956-os emlékművet, Robert Borden miniszterelnök sírját, a pár éve elhúnyt Mauril Bélanger parlamenti képviselője sírját (amelyen özvegye, Hidasy Katalin neve is szerepel), a libanoni közösség által fenntartott parcellát, a katonai és lovasrendőri temetőt, a Kanadai Marxista-Leninista Kommunista Párt által gondozott sírhelyet és az „Angyalok kertje” nevű szekciót, ahová elhúnyt gyerekeket temetnek el. A Beechwoodot gondozott parkok, tavacskák és vizek veszik körül. A sírkert szerintem sokban hasonlít a budapesti Farkasréti temetőre, vagy akár a Kerepesi temetőre. Itt is erdők, lombos fák és ösvények várják a látogatót.
Az alábbiakban tekinthetik meg 6-perces kisfilmemet, illetve nagyobb felbontásban ezen a linken.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
3:37 de.
Hangulatos séta volt, köszi.
Nekem leginkább az jutott eszembe róla, hogy milyen érdekes, a kicsi (1-2 éves) gyerekek halála a XX. századig szinte senkit sem rendített meg. Legfeljebb az anyát. Nagyanyámnak 6 gyereke volt, kettő meghalt 1 éves kora előtt. Szinte sohasem beszélt róluk. Viszont volt egy kis naptára, amibe mind a kettőnek – meg a többieknek is – be volt írva a születési és a halálozási napja.
Annak idején nem nagyon foglalkoztak a gyerekhalállal, hamar túlléptek rajta, hiszen jött a következő. Gondolom, a szapora népeknél még most is így van. Egyszer valami nyelvész mondta, hogy van „özvegy”, van „árva”, de arra szavunk sincs, hogy meghalt a gyereke.
A napokban volt hír a face-n, hogy egy frissen szült anya megölte a babát. Ezt a bűncselekményt még 20-30 évvel ezelőtt is „bocsánatosnak” tekintette a jog. Nem tudom, most hogy van. Változnak az értékeink és a preferenciáink…
7:37 de.
Almási Alma,
Igen, érdekes, hogy miképpen változott a felfogás az évszázadok és évtizedek folyamán. Apai oldalon, nagymamámnak is volt egy testvére, aki kisgyerekként halt meg–a XX. század első éveiben. A huszas években fiatal nőként nagymamám gyerekkönyvet irt aminek cime: Varázskorona — Mesék egy gyermekszobából. Úgy tudom, hogy a főszereplő – Magduska – az elhúnyt testvére volt.
A könyv egyik történetét úgy látom valaki feltette erre a honlapra:
http://erdelyikeresztyenek.network.hu/blog/erdelyi-keresztenyek-hatarok-nelkul-hirei/borsai-maria-a-varazskorona
10:22 de.
Nagyon szep mese, illik Anyak napjahoz is!
11:19 de.
Chris, KÖSZÖNET, és gratuláció a profi munkádért! (Biztosan meglátogattad már a párizsi Pere-Lachaise-t is.) P.S.: ha valaha Budapesten – egy esküvő kapcsán – videóst keresel, szívesen besegítek…) Üdv’ -n.i-
11:30 de.
Az egyeduli hely ahol az emberiseg teljes beket vegre eler. Ahol nincsen tobbe gyulolet, ellensegeskedesek, gyarlosag, harag, onzoseg, de meg az allando haboruskodasnak is vege. Tehat a halal ami gyozedelmeskedik az emberi onzo-gyarlosagaik folott. A halal a gyozedelmes. De mi lenne az emberiseg sorsa a halal gyozelme nelkul ?
11:41 de.
Almasi emlekeztetett mindanyiunkat, hogy nem regen,az uj-szulottek halalozasa magas-szamu volt.
Sot meg Semmelweis elott is meg a gyermek-agyi-laz nagymertekben pusztitotta a szulo-anyakat.
Ma persze a fogamlas-gatlok es az abordalasok ami jelentosen leszalitotta a szuletesek szamait.
De az immunizalasok hianyaban tobb gyermek-kori jarvanyok lassitottak le az emeberiseg gyors szaporodasat.
Az ma is tortenik a „harmadik-vilagban”.
Ahol ma is tortenik hogy a nok szulnek majdnem evente.
Sot a megfelelo taplalek hianya ami a legnagyobb okozoja a gyermek halalozasaianak. Mint Yemenben, Ethiopiaban , sot Venezuelaban is az elelmiszerhinay ami elsokben a gyeremekeken, s a leg-fiatalabbokon veszi aladozatait.
12:03 du.
Szep hogy mindenki, mondhannak barki orok-nyugalomra helyezheto a „nemzeti temetoben” Canadaban.
A US-ban a „Nemezeti temeto” a katonak temetojei.
Magyarorszagon az nem letezett meg az ezer-eves-haboruik eseteben sem. Sot a katonak sokasagai mindeg elfelejtve. A haboruikra emlekeznek, de akik eletukkel fizettek azoknak az arat azok elfelejtve. S hanyan vesztettek eletuket idegen foldeken? Azok mardvanyait soha nem is igyekeztek „haza hozni”.
Sot ottan meg a sirokat, es temetoket is tiszteleten kivul hagyjak. De meg igen rovid ido utan, atlagban 30 ev utan megsemmisitik, ill ujra hasznaljak.
Az „uj-vilagban” a temetok, sirok prepetual-ok. Az az orokke valok. Meg az osi ‘Indianok’ temetkezesi helyei is tiszteletben tartva.
A „Tennessee-valley authority” eromu annak idejen, teljesen megvaltoztatva annak terve,mert valami osi Indian temetesi helyseget foglalt volna el a folyo aradasa.
Regen Lochhartban , ahol eltem kb. 40 evvel ezelott, volt egy aggok-otthona ahol a holtakat a kertben temttek el. Evtizedekkel kesobb jott a terjedes altali ut-fejlesztese. Az utaca kocsi-forgalom reszet kacsakaringoban kovettek hogy nehany sirt elkeruljon. Amodon maradt maig is.
8:00 du.
A szep setaval kapcsolatban, annyit szeretnek megjegyezni, hogy a gyerek temetoknel azt is figyelembe kell venni, mennyi jarvany volt az evtizedek folyaman. Peldaul a gyermekeparalizis, a ! A 4O es evekben jarvany volt az a szornyu ragalyos betegseg, meg Rooswelt elnok is megkapta. Nem mindenki halt meg a betegsegben, de sokan.
Szegeny noverem is megkaprta 1941 ben es 45 evig elt benan, tolokocsiban.
4:37 de.
Érdekes világ ez a Kanada egy Kelet(?)-európai számára…
Kb. 20 éve pár hétig Kanadában tartózkodtam, unokanővérem odaadta a kocsiját s Etobicokeból Hamiltonba tartottam. Kirándulgattam, ismerkedgettem. Feltűnt balra egy kis dombocska, rajta egy bekerített terület, s mintha sok-sok keresztet láttam volna ott. Elérzékenyültem, ez csak egy kisgyerek-temető lehet… ! Letérek a főútról, odahajtok… s megdöbbenve látom, hogy egy gondozott kisállat-temetőben vagyok. Továbbhajtottam…
Azóta már Magyarországon is van hasonló… Begyűrűztek a nyugati áramlat értékei.
1:43 du.
Nagy Istvan megjegyzesere;
Hala Istennek, hogy a humanisabb „nyugati aramlat ertekei” gyuruzodtek be ottan. S nem a keleti „aramlat ertekei” nyugaton.
Meg ha az csupan a PET CEMETERY-k eset is.
Mindeg jobb mint ha az ellensegeskedeseik, gyuloleteik, magallasnelkulli bunko vadolasaik „gyurozodott” volna be nyugaton.
Barkinek is volt valaha csaladi allata, mint kutya, vagy macska, tisztaban azzal hogy az allatvilag fajai is rendlivulli kepessegekkel vannak megaladva.
Nem csak psychologiai erzelemekt felfognak es kifejeznek, de tobb rendkivulli kepessegeik letezik.
Tudomany keptelen felfogni pl. a koltozo-allati-fajok lepessegeit. Hogyan tudnak mind azok mikor indulni tobb-ezer merfoldes utaikon, hogy a soha nem tevedett napon erkezhetnek meg?
Leg-meglpobb az ujvilagban letezo „Monarch-lepke”. Minden negyedik generacioik Kanadabol egy kis Mexicoi faluban erkeznek pont a halottak-napjan.
Kozel hasonloan letezve a „Qween-lepke” eszak-afrikaban, amely evente koltozik Scandinaviaba.
Hasonloan pl. a fecskek, golyak, de meg Rein-szarvasok atyndrakon es Afrikaban a Wildbeast-ek is.
Ma tudomanyosan tanulmanyozva a kutyak kepessegei felismerni gazdaik , nem csak egeszseguk-rossz-letuket, de meg rakos betegsegeiket is mielott az orvostudomany megallapithatna.
Talan nem lenne csoda, hogy sokak csaladi alattait mind a csaladtagkent veszik.
De mint a mondas, minden szerves elet rendkivulli, amig vannak akik velik az emberi eletet szentnek.
Habar az emberi leny a leg-kegyetlenebb. S az egyedulli leny amely celzatosan es erdekeibol eredoen pusztitja sajat embertarsanak az eletet is.
3:40 du.
„hangul;atos seta volt…”
De a temetok leginkabb eleg csendesek.
Az elhunytak mind nemak :))
2:41 du.
NAGY István
2018 május 14
4:37 de. Igen, Canadaban a legtobb nagy temeto mellett van kulon allat temeto is.En ezt nem helyeslem, de senki nem kerdezzett meg engem. Mikor a kuyamat lelotte egy nemet katona, a kertunkbe temettem el.