Az örökzöld gengszterlegendából készült népszerű Broadway-musical végre Magyarországon!

Első felvonás

A műsor a két főszereplő, Bonnie Parker és Clyde Barrow sokkoló tablójával indít, ahogy holtan fekszenek az ikonikus szürke Ford Deluxe Sedan első ülésén. Ezután vissza repülünk a nagy világválság korabeli Nyugat Texasba, ahol a 12 éves Bonnie arról álmodozik hogy filmsztár lesz, míg a fiatal Clyde arról ábrándozik, hogy úgy fog élni mint Al Capone és Billy a kölyök („Picture Show”). Mindketten felnőnek, nem adják fel álmaikat, habár ezek láthatólag sehova se vezetnek, mivel egyikük sem szakadt el a nyomasztó Nyugat-Texasból – Bonnie egy étteremben pincérnő, Clyde pedig a megyei börtön gyakori vendége.

Clyde, aki épp most szökött el testvérével/cinkostársával Buckkal, megtalálja Bonniet az út mellett a lerobbant autójával együtt. A két álmodozó szinte azonnal egymásra talál, míg egy dallasi fuvarért cserébe megszereli a kocsit („This World Will Remember Me”). Eközben Buck hazamenekül a feleségéhez, Blanche azonban arra kéri, hogy adja fel magát, így enyhébb ítéletet kaphat és lesz még lehetőségük arra, hogy tiszta lappal újra kezdjék az életüket. („You’re Goin’ Back to Jail”).

Bonnie és Clyde néhány napot együtt töltenek. Elmeséli neki, hogy sztár, költő és énekesnő akar lenni. Clyde kérlelésére énekel neki („How ’bout a Dance?”). Bonnie hazaviszi hogy ott éjszakázzon és elrejtőzzön az üldözői elől, de ez nem tart sokáig, mert Ted, egy rendőrtiszt, egyben Parkerék családi barátja becsönget, hogy figyelmeztesse Bonniékat a környéken ólálkodó veszélyes szökevényről. A váratlan látogatás miatt Clyde inkább elmenekül, de előtte meggyőzi Bonniet, hogy az álmaik megvalósulnak ha együtt szöknek el – nem fognak többet a pénz miatt aggódni, Bonnie pedig hihetetlenül gazdag lesz. Azt mondja neki, hogy a testvére, Buck házában találkozzanak.

A testvérek újra találkoznak, örülnek egymásnak és arról beszélgetnek, hogy egy új Forddal fognak lelépni („When I Drive”). Azonban amikor Bonnie megérkezik és Clyde sürgeti a testvérét hogy csatlakozzanak hozzá, Blache és Buck elmondják, hogy a tervük szerint a férfi visszamegy a börtönbe. Vita kerekedik négyük között. A vitájuk odafajul, hogy Clyde megüti Bonniet, mert a lány azt javasolta, hogy Buckhoz hasonlóan adja fel magát. Bonnie cserébe pofont kever le Clydenak amiért komiszul bánik vele, dühösen távoznak.
Buck végrehajtja a tervet és feladja magát, míg a hatóságok Clyde erővel fogják el („God’s Arms Are Always Open”). Blanche és Bonnie is meglátogatják a párjaikat, de kiderül hogy hogy Clydeot folyamatosan bántalmazzák a fogolytársai a börtönőrök bátorítása mellett. Ted, aki ott őrködik, végre rájön Bonnie’ és Clyde kapcsolatára. Arról elmélkedik, hogy ő jobb férfi lenne Bonnienak, míg Clyde úgy gondolja, hogy csak a szerelmük ér bármit is („You Can Do Better than Him”).

Másnap este, Barrowék meghallgatása előtt Blanche és Bonnie is kritikát kap a családtól és a barátoktól, hogy miért tartanak ki a börtöntöltelékek mellett, de a két nő bevallja, hogy nem tudnak parancsolni az érzelmeiknek („You Love Who You Love”). Mindketten a Barrow családdal együtt elmennek a tárgyalásra ahol a testvérekről döntenek: Buckot kiengedik jó magaviselet miatt, Clyde azonban további tizenhat évet kap hét rablás és a szökés miatt.

Hat hónappal később Bonnie meglátogatja a súlyosan összevert Clydeot és tervet szőnek  arról, hogy kiszabadítsák a börtönből („Raise a Little Hell”). Bonnie másnap visszatér a melltartójába rejtett fegyverrel és Clydenál hagyja, aki a szökésnél az őrre szegezi azt. Az őr engedelmeskedik, Clyde megszökik és szinte azonnal rablásba kezd a megélhetésért. Míg a család és a barátok reagálnak a szökés hírére, Bonnie annak ellenére csatlakozik Clydehoz, hogy a bűnözői lét egyáltalán nem tetszik neki – de így is eltökéltek hogy megvalósítsák az álmaikat („This World Will Remember Us”).

Második felvonás

A második felvonásban láthatjuk, ahogy a társadalom nem tud dönteni a becsületes, de szegény lét, illetve a jobb élet reményében rabló szimpatikus fiatalok támogatása között („Made in America”), így úgy tűnik hogy Bonnie és Clyde’s bűnözői munkássága nem csak a sajtó figyelmét keltette fel, hanem az átlag emberek szimpátiáját is. Egy félresikerült rablás során azonban Clyde lelő egy tisztet aki „hősködni akart.” Amikor Clyde elmondja hogyan lett rablóból gyilkos, a hisztérikus Bonnie ki akar szállni, de már túl messzire mentek együtt, hogy most visszaforduljanak („Too Late to Turn Back Now”). A zöldségesnél történt lövöldözés miatt mindketten hősök lesznek az egész országban, míg a déli államok minden rendőre őket üldözi. Clyde nagy ritkán levelet küld Bucknak Blanchenak, beszámol a kalandjaikról és hogy milyen lehetőségeket találtak útközben. Buck úgy képzeli hogy ő és a felesége is élhetnének ilyen izgalmasan és próbálja meggyőzni Blancheot a csatlakozásról, de ő ellenkezik („That’s What You Call a Dream”).

A hírhedt páros egyre többet rabol, egyre merészebbeket lépnek és most már bankokat rabolnak, nem boltokat („What Was Good Enough for You”). Clyde azt is javasolja Bonnienak, hogy a legújabb versét küldje el egy újságnak, hogy adják ki. Ettől nemcsak híresebbek lesznek, de feldühítik a texasi nyomozókat, ráadásul a texasi kormányzó is közbelép és felbérel egy visszavonult Texas Rangert, Frank Hamer, hogy vadássza le Bonniet and Clydeot. Egy katasztrofális bankrablás során Clydeot vállon lövik. Amikor hall a sérült testvéréről, Buck inkább Clyde segítségére siet… és Blanche is követi őt, mert nem tud választani a becsületes élet és szerelme között.

Eközben a rejtekhelyen az egyre hírhedtebb páros osztozik egy édes pillataton („Bonnie”), de hamar félbeszakítja őket Buck megérkezése. A meghasonult Blanche, aki végül mégis a szerelmet választotta, vele tart. Napokkal később miközben Buck és Clyde újabb rablásokat hajt végre („Raise a Little Hell – Reprise”), Blanche megkérdezi hogy Bonnie hogy lehet boldog ilyen életmód mellett, miközben aggódva várják a fiúk visszatérését. Bonnie azt mondja hogy csak ő és Clyde élig meg igazán az életet („Dyin’ Ain’t So Bad”). A fiúk biztonságban hazaérnek, de csak rövid ideig ünnepelhetnek, mivel a hatóságok felfedezték a rejtekhelyüket és körbevették őket. Lövöldözés tör ki és habár Clyde és Bonnie sikeresen megmenekül, Buck végzetes lövést kap és Blanche karjaiban hal meg. Blancheot azonnal letartóztatják („God’s Arms Are Always Open – Reprise”).

Míg Dallas felé tartanak hogy meglátogassák a szüleiket, ahogy korábban is tették néha napján, Clyde azon aggódik hogy a családja hogy fogja megbocsátani, hogy a haldokló Buckot hátrahagyta. Bonnie biztosítja róla, hogy Buck halála nem az ő hibája volt, de mindketten látják, hogy a kalandjaik hamarosan véget érnek („Picture Show – Reprise / Dyin’ Ain’t So Bad – Reprise”). Eközben Ted és az üldöző csapat rájön arra, hogy a legendás páros rendszeresen meglátogatja a szülőket. 1934 május 23-án egy louisianai út mentén rátámadnak Bonniera és Clydera, itt ér véget az útjuk. 

A Szabad Tér Színház bemutatója a Színház-és Filmművészeti Egyetem és a debreceni Csokonai Színház együttműködésével.

A Music Theatre International (Europe): www.mtishows.eu céggel kötött szerződés alapján a Hartai Zenei Ügynökség közreműködésével kerül színpadra a mű.

musical

Szövegkönyv: IVAN MENCHELL
Dalszöveg: DON BLACK
Zene: FRANK WILDHORN
Fordította: HUBAI GERGELY

MAGYARORSZÁGI ŐSBEMUTATÓ

Kaposvári Egyetem és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium hallgatói:

Csabai Csongor, Dér Marus, Habodász István, Jászter Fanni, Kaló Kristóf, Maizác Stefánia, Mucsi Kristóf, Pécz Roland, Rábaközi Gergő, Szabó Regina, Sziládi Hajna, Urszinyi Ádám

(Forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea