Megnyílt, megnyílt!
A több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően – október legutolsó napjától kezdődően – ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve az állandó kiállításait is újrarendezték. A felújított múzeum az új állandó tárlatok mellett a Leonardo da Vinci és a Budapesti lovas című kamara-kiállítással várja a látogatókat.
A közönség két szakaszban veheti birtokba a múzeumot. Október 31-től kezdődően, a mélyföldszinti terek és a romjaiból feléledt Román Csarnok nyílik meg, az összes új, állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható. Korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, részben klimatizálták a kiállítótermeket, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket alakítottak ki az épületben. A múzeum kiállítási koncepciója is gyökeresen átalakul. Több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet „hazatér” a Szépművészetibe, így ezután az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kiállítása ideiglenesen felköltözik a Magyar Nemzeti Galériába, ahol az állandó kiállítás részeként 2018. december 7-től majd együtt mutatják be az elmúlt két évszázad magyar és egyetemes művészetének remekeit.
A megnyitás napján a legnagyobb érdeklődés természetesen a háborús pusztításaiból feltámasztott Román Csarnokot kísérte. A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat voltak hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a Román Csarnokot is, mely építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti: Freiberg, dóm, 1225 körül) a monumentális méretű gipszmásolatát. A csarnok a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval rendelkező helye.
A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig beáztak. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre már nem fordítottak figyelmet. A földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze, a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt, egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el benne. A mind kaotikusabb körülmények okán – 1948-tól kezdve – felújítását számtalanszor tervbe vették, erre mégsem kerülhetett sor egészen mostanáig.
A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében valósult meg. A gipszöntvények elszállítása után a Román Csarnok alatti térrész kialakítása következett. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el, a 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A most megnyitott csarnok látványa önmagáért beszél, érdemes hosszú időt szánni a megtekintésére!
Az újranyitás alkalmából a múzeum egy új kamara-kiállítással is kedveskedik látogatóinak. Valamikor 1818 és 1824 között, Ferenczy István szobrászművész Rómában, több más reneszánsz és barokk bronz kisplasztikával együtt, vásárolt egy lovas szobrot. Amikor hazajött, 1846-ban felajánlotta megvételre a gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak, de elutasították. A gyűjteményt a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg 1914-ben. A „Budapesti lovas” néven ismertté vált szobrot 1916-ban Meller Simon, a múzeum munkatársa Leonardo sajátkezű alkotásaként azonosította és erről – ettől kezdődően – hosszú szakmai vita bontakozott ki.
Leonardo da Vinci: Lovasszobor.1513.
Az új kamara kiállítás látogatói a véleményekről részletes tájékoztatást olvashatnak a teremben és láthatnak több, biztosan Leonardo által készített rajzot, vázlatot, más alkotásokhoz. Ezekből kiderül: a lovak gyakran szerepelnek különféle művei motívumaként. Az 1500-as években keletkezett kis szobor bemutatása és az épület felújított részeinek megtekintése látványos időutazásra kínál lehetőséget a múzeum látogatóinak.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
9:18 de.
Orom latni hogy vegre nemi de reg-elmaradt rekonsztrukcio ugy az epeulet mint a muveszeti kincseinek a megorzesere es felujitasara is jut penz.
De igen gyanitahatnank hogy ‘juthatne-e penz’ tobb mas muveszeti ertekek vasarlasara ?
S maig is csak a „kozpenzekbol fentartva es sekentve” a nemzeti-koztulajdonokba kerulo muveszeti es tortenelmi targyak?!
Vannak mai is mai „uj-gazdagok” mar ottan ismet, de nyujtjak az anyagi tamogatasaikat ugy a muveszet mint minden mas tortenelmi es muveszeti koz-celokra, mint nyugaton ???
Az egy oriasi kulombseg a kelet es nyugat kozott.
Nyugaton a ‘gazdagok’ akik alapitjak, es tamogatjak mind azt a szuksegleteket. Mint museomk, konyvtarak,egyetemeket, a leghtobb celokat szolgallo intezmenyeket stb.
Az u.n. „vissza-adni a tarsadalomnak” amibol vagyonaik eredtek.
Azok zsebeibol eredok azok alapitasai, fentartasai, muveszi ertekek felvesarlasai a tarsdalom szamara.
9:47 de.
Az éhező, fagyoskodó vagy csak egyszerűen alultáplált, lakásínségben szenvedő emberek ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni a fővárosi múzeum-palotákkal, mint az üres, fűtött talajú vidéki stadionokkal.
Egyébként Magyarországon a reneszánsz koráig bezárólag mindegyik művészeti stílus megjelent, de nem tudott kibontakozni a harcok vagy a nemesség anyagi korlátai miatt.
A barokk művészet olyan időpontban hódított, mikor Magyarországon a Habsburg királyok háborítatlanul uralkodtak, és a főurak képesek voltak a művészeket támogatni. Abból a korból sok eredeti épület és festmények vannak, még akár parasztbarokk formában is.
Tényleg furcsa, hogy most ennyire kiemelt támogatásban részesülnek a régebbi korok másolatai. Idehaza főleg a szocializmus éveiben, de utána is, a közönség mindig azt hallotta, hogy a másolat gagyi és giccses. Bár a Vajdahunyad vára mindig is népszerű volt a közönség körében.
11:43 de.
Az emberiseg tortenelmeben mindeg az epiteszet es muveszet kialakulasa es allaspontja volt es van mint minden tarsdalmak anyagai szinvonalanak a barometerei.
A renesznasz jelent meg magyarorszagon elsoben Olaszorszagon kivul.
Koszonheto volt az Carl-Robert Napolyi Anju kiralysaganak. Aki elsonek hoZott nyugati befolyasat az orszagba.
A Barocc epiteszet csupan a kieggyezes idejevel lett hodito magyarorszagon. 1868 elott az orszag a mai „harmadik-vilag” korulmenyeivel volt egyenlo.
S a ket vilaghaboruk ismet a visszaesest okoztak minden tekintetben.
Sajnos az 1990-es ‘allitolagos’ valtozas, ami csak a lehetoseg ajtajat nyitotta.
De a magyar csak civakodva, idot, lehetoseget es alkalmakat vesztve all a felzarkoztatas lehetosegen.
Az jelen ismet ugy az epiteszet mint a muveszet teren is. Ami mindeg a tarsadalmak allaspontjanak a „barometere”.
Azert csupan a kesoi „restauralasok es „masolatok” bemutatasai lehetok a magyar epiteszet es muveszet teren.
11:59 de.
HAZAI LAMPA;
A „Vajdahunyad” varanak masolata az eredetileg egy ideiglenes elulet volt az 1896-os millineumi kiallitasra.
De oly nepszeruve valt, hogy allando epitmennye lett alakitva.
Valojaban minden ami ma magyarorszagot jelkepezi, vagy abrazolja az 1868-as oidok utanni teljesitnmenyek.
Alog talalhato ami letezo ami, az elso, majd a masodik vilag-haboru utanni jellemzo eredmenyek.
Epiteszetileg,s a muveszet teren is nagyon minimalis.
Foleg helyreallitasok (restauralasok) es masolatok.
Az eletben nagyon sok minden fugg az anyagi sikereken.
De az az atkozott „kapitalista” kozgazdasag eredmenye.
1:33 du.
Jó látni,hogy milyen szép lett!
Én is olvastam róla!
Amúgy hazai lámpa ennek aztán semmi köze nincs a nélkülöző,esetleg hajléktalan emberekhez,akik ugye eddig sem jártak oda…..
A kultúra,színházak,múzeumok felújítása fontos dolog minden országnak!!!!
Nem a szegényektől,nem a hajléktalanoktól vonták meg a pénzt…..
maximálisan odafigyel a helyzetükre a kormány és segíti őket
a költségvetési keretből(!!!!)
2:00 du.
Egyébként Révay Andrásnak köszönet a részletes tájékoztatásért,a szép képekért!
Végre egy politika mentes,jó cikk!!!!
2:54 du.
Bendeguz79
2018 november 3
11:43 de.
Én úgy tudom, hogy Mátyás király uralkodása alatt (1480-as években) jelent meg először a reneszánsz művészet, mert a nápolyi felesége hozott magával olasz művészeket. De amit alkottak, annak nagy része elveszett a későbbi harcok során, pl. a kódexek. De voltak Magyarországon gótikus alkotások is, pl. híres bronzszobrok. Azoknak egy részét a török harcokban beolvasztották vagy a törökök elvitték Konstantinápolyba. Mai napig látható két óriás gyertyatartó az Hagia Sophia-ban, azokat Mátyás udvarából vitték el.
A barokk korban épült a fertődi Esterházy-kastély, ami a nagy francia kastélyoktól nem maradt el méretben és kivitelezésben. Az operaelőadások még a bécsiek kényes ízlésének is megfeleltek. A vidéki katolikus templomok akkor épültek copf stílusban a kisebb-nagyobb városokban, községekben.
Megemlíteném, hogy a Habsburgok támogatták az iskolai oktatást, de már népiskolák építésére nem jutott annyi a költségvetésből.
3:02 du.
Boda Marcsi
2018 november 3
1:33 du.
„a nélkülöző,esetleg hajléktalan emberekhez,akik ugye eddig sem jártak oda…”
A nélkülöző embereket ugyanúgy érdekli a kultúra, mert az életnek az a sava-borsa. Esetleg van, akinek elég a valóságshow, de akár még érdekelheti a múzeum is.
Nem hiszem, hogy az egyetlen lehetőség a Liget telepakolása, miközben vidéki múzeumok munkatársai esetleg közmunkásként bejelentve güriznek az államnak.
Az Ópusztaszeri Emlékpark meg Pusztulat park néven kezd elhíresülni a neten. Különben nincs bajom a kultúrára vagy múzeumokra szánt pénzzel, csak elég szánalmas, ahogy elosztják. A pesti ellenzék is abból a tao-pénzből csinálta a senkit nem érdeklő színházait, amiket szerintük Orbán összelopkodott az adófizetőktől a stadionokra.
3:21 du.
Bendeguz79
2018 november 3
11:59 de.
„Valojaban minden ami ma magyarorszagot jelkepezi, vagy abrazolja az 1868-as oidok utanni teljesitnmenyek.”
A sok pesti historikus, eklektikus luxus-palota egy letűnt, csúfosan megbukott kort jelképez, amit úgy hívtak, hogy dualizmus. Minden, ami akkor épült, mások elnyomásán és kihasználásán alapult. A nemzetiségek és a parasztság elnyomása kellett ahhoz, hogy a vízfej Budapest felépüljön.
Az összes milleneumi emlékműből nem derül ki, hogy itt valamiféle nemzetiségek is éltek volna. Olyan mondák alapján készültek a szobrok, amelyek a magyar vezéreket vérszomjas hódítóknak láttatták.
Az összes létesítményre jellemző, hogy a magyarok fölényét akarja kifejezni, egy olyan korban, amikor az leginkább ábrándokon alapult. De sajnos sok valódi érték mellett elmentek, mint a szolidaritás, együttműködés, fenntartható építészet vagy vidékfejlesztés, ami a magyar történelmet ugyanúgy jellemzi.
Miközben spórolt a politikai vezetés a vidéki embereknek szánt munkahelyeken, és a kulturális, egészségügyi létesítményeken. Emellett eladósították az országot és a nemességet a hatalmas beruházások, amik hitelből valósultak meg.
3:53 du.
hazai lámpa
2018 november 3
3:21 du.
A dualizmus korát lezárta a vesztes világháború. A Horthy-korban a neobarokk jelző azt jelenti, hogy bizonyos jellegzetességek tovább éltek a közéletben.
Pl. 12 fizetési osztály volt, amibe besorolták a köztisztviselőket. Mindegyik osztályhoz kijárt a megfelelő megszólítás, pl. méltóságos vagy nagyságos.
A közéletben valamelyest csökkent az arisztokrácia szerepe, és megnőtt a dzsentri befolyása. A vallási villongások ellenére a polgári középosztályt magukhoz hasonlóan az urak közé számították.
A középosztálytól lefelé külön világban éltek a többiek, akiknek nem járt az úr megszólítás, ők voltak a „kendek”.
Pedig kapitalizmus volt akkor is, de másképp fejezték ki magukat, mint a milleniumkor. Azóta meg eltelt, több, mint száz év, aztán megint a dualizmussal dicsekszünk, ami egy halott kor.
7:55 du.
HAZAI LAMPA;
Elismerem kritizalasait, sajmos az eletben az ugy van ,barki, bar mit is probalt valtoztatni azon !
Elkobozhatja mind a muzeomokat, kulturalis ertekeket, sot mindent es mindenki osszes tulajdonait es meg akkor is lessz szegeny ember aki legalapvetobb szuksegleteiben is hianyossagokat fog szenvedni.
Sot emlekezteteni ohajtom hogy a maga kedvelt szocializmussa mi eredmenyeket ert-el az elmult evszazadban !
Elkobozott MINDENT MINDENKITOL.
Azon cellal hogy az mind majd a tarsadalom minden problemait megoldana.
S mi lett annak eredemenye?
Milliok eheztek halalra, sot maig is ehseg az eredemney ahol azt kepesek ra-eroszakolni a lakossagra.
S a kenyszerites, nem csak hogy elpusztitott tarsdalmakat es milliokat vilagszerte.
S mi mas lett az eredemnye ?
Vilaghodito katonai celokra koltve ami csak leheto volt. Azt kovetik maig is ahol a vilaghodito celok az egyedulli celjai a kormanyoiknak, de nem a lakossainak.
Az let a vilag leg-nagyobb hazugsaga, a vilag LEG-sikertelenebb probalkozasa, ami csak a hulla-hegyek tomegeit produkalta vilagszerte.
A leg-alapvetobb szuksegleteket sem volt kepes megoldani. Mert az igeretek mind teljes hazugsagok voltak.
Amig az emberiseg nem kepes es nem hajlando bekesen elni embertrsaival, elismerni es biztossitani minden emberi leny jogait es szabadlehetosegeit, ugy a sajat es az altal az egesz emberiseg jobblehetoseget es letet tartani egyedulli kozos celnak, semmi sem fog valtozni mint a mult volt a termetes elso napjatol.
Na johetnek majd az ocsarolasok, bunko gyalazasok, a redszeres szemelyes ragalmazasok az ismert forrasokbol.
Az nem fog valtoztatni semmit a valosagon.
Az csak az alapveto resze a „legnagyobb vilagszerti hazugsagnak”, akik allandoan ismetlik a viszhangokban.
3:48 de.
Az a szomoru, h ha bármi is felujitásra kerül, az az eu-s pénzek lenyulásával párosul.
A gipszmásolatoknak tényleg nincs igazán értékük, hiszen a legolcsobb eljárás, és szinte korláltanul bárhányszor potolhato, amint egy festményrepro is.
Ha tényleg a kultura érdekel minket, akkor csak gipszmásolatokat raknánk ki a muzeumokba és festményreprokat.
Én támogatnám.
A különbözö termek más-más épitészeti stilusuak lehetnének, és a falakon loghatna a festök összes érdemleges alkotása.
De talán pont ez különbözteti meg a muzeumot a könyvtártol és a kulturháztol!
Szoval szerintem minden gipszmásolat gagyikategoriába tartozik, amint a repro is.
El kell dönteni, h lemegyünk-e gagyiba, v a muzeumokba csak az eredetit, és egyedit mutatjuk!
Szerintem gyözzön az értéktelen gagyi, mert abbol mindenki tanulhat, hozzáférhet, a szépérzéke fejlödhet. Igen! Faramuci, de az elöállithatosága miatti olcso gagyi, a tecnikailag jol másolhatoság miatt esztétikai szempontbol aranyat érhet, közkincs lehet!
4:24 de.
Én drágán eladnám a magángyüjtöknek, és a másolataikat mutatnám a nagyközönségnek, jelezvén, h az eredeti hol van.
Esztétikai szempontbol már nincs különbség az eredeti és a másolat között, amint egy könyv, vagy film,vagy opra és szinházi elöadás, vagy zene esetében sem. Ugy, mint az egyetemeken az elöadásnál sem.
Én mindegyikröl készitenék jominöségü másolatot, felvételt, és azt mutatnám be széles körben, ahogy ma müködik ez a filmeknél, könyveknél, cikkeknél, és ugy ámblok az internettel….
Például, ha megnézek egy operát, v szindarabot, ugyan ugy tudnám élvezni ugyanabban a környezetben , ha jominöségü felvételröl menne, ugy, mint a dolbysurround mozikban, amelyek ma már általánosak. Söt! Akkor a legjobb elöadást nézhetném meg, nem az unalomig mindennap játszott ingadozo szinvonaluakat.
Az egyetemeken pedig szintén az évek ota legjobban sikerült elöadást élvezhetnénk a nagyelöadokban. Szerintem ez a jövö. Igy mindenki szinte ingyen hozzáférhetne a kulturához.
Csak egy példa. Opera. A szinpadi mozgásokat, eseményeket egy moziképernyön is lehetne legalább olyan jol látni, söt, a szöveg forditása is olvashatobb lenne. Engem felettébb zavar, h szinte egyáltalán nem tudom elolvasni a fent kiirt forditást. Ha nem az elsö sorban ülök, észre sem venném, h a szinpadon élö emberek elöadása menne, v vetités. A hang pedig kritikus! Hátrébb már olyan szintü a minöségi különbség az elöadok között, h az egyiket élvezhetöen lehet hallani, amig a másikat csak alig, szinte élvezhetetlenül.
A hangminöség is jobb lenne, ha felvételröl menne. Az elöadok aznapi teljesitménye is ingadozo, nembeszélve az énekesek erösen különbözö minöségi teljesitményéröl!
De ez azt is jelenthetné, hogy bárhol, bármikor hozzáférhetöek lennének a világviszonylatban legjobb elöadások.
Na ez lehetne az igazi tömegnevelés, tömegkultura!
Söt! Mindenki kaphatna igy egyetemi képzést! Legalább elméletit. De, hát már az szuper lenne, hiszen a képzések 80%-a társadalomtudományi, szinte kizárolag leadhato lenne felvételröl!
Tehát a helyszineket meg lehetne tartani, de a nap 24 orájában folyamatosan más és más elöadások mehetnének.
Söt! A komplex hatás érdekében az oldalfalakra, a mennyezetre mindig aktuális diszletet lehetne vetiteni….
10:24 de.
Or+ban666;
Megjegyzese realis. De remelhetoen belatja hogy magyaroszag, ertve az ottani korulmenyeket, hogy az adofizetok nem kepesek sok-millio dollaros muveszeti ertekek felvasarlasara.
Ertve a kormany a lakossag penzevel.
Sajnos, mint jeleztem elobbi soraimban, hogy nyugaton azt a rem-gazdagok adomanyabol leteznek.
A muzeulok, konyvtarak, kozossegierdeku szervek a dus-gazdag egyenek es vallalatok adomnyaibol erednek.
Persze ltezett az keleten is. Mint a volt orosz uralkodo csalad tulajdonaban volt a vilag kincsinek jelentos resze.
A vagyonok elkobozva semire valatak.De az igeretek a raszorulokat nem segitette. Csupan nemi muveszeti tragyak maradtak meg maig is.
S gyakran „magan kincseiket” kolcson nyujtjak muzeumokban lehetove tenni a kozosseg szamra.
Remlehetoen majd az ottani gazdagok is elkapnak azt a ragalyos magatartast.
Az u.n. „vissza-adni a kozosegnek”.
Mint a Meszrosok, Csaszik, Gyurcsnyok, stb.stbk.
Vagy arra is masik ezer-evet lessz szukseg varni?!
12:39 du.
Tovabba Or+ban666;
Amit maga emlit az leheto ma vilagszerte.
Minden operakat ugy a web-en mint videokon.
Hasonloan a vilag Museumainak kiallitasait szemlelheti ugy a web-en mint videon.
Sot elonyosebben is kivalobban.
Emlekezve mikor en Firnzeben voltam 60-ban. A nyakamat kellet ki-torni hogy tisztan lathato legyen az elottem levo tomegek miatt.
A web-en elvezheto egyesznap minden kozbe-lepes, akadalya-nelkul.
Hasonloan a felsobb oktatas eseten.
Tanulhat barmit barhol is a vilagon a computere alatal. Vizsgajat es diplomajat kapja mint ha szemlyesen jart volna barmely intezetek halgatojakent.
Es sokkal olcsobb is.
Gyakorlati kepesseget meg ugy is csak a gyakorlatban kepes elnyerni.
Mind azt a modern technikai elohaladasok tettek lehetove.
De venne kerdore hogy mi adta a lehetoseget a technikai elohaladasra?
A valasz arra semmi mas mint mindenki szabad es korlatlan lehetosegei.
Politikai es ideologiak csak a korlatozasokat jelentette es jelenti mindeg mindenhol.
Hat miert ne alkalmazna amit tanult azt tovabb terjeszteni mindeki szamara azt lehetove tenni?!
1:08 du.
„Esztétikai szempontbol már nincs különbség az eredeti és a másolat között,”
__________________
Kedves Or+bán666! Ez éppenséggel pont nem így van. Egy zenei mű, egy színdarab, ezek annyifélék, ahány rendező, ahány karmester… És kár lenne ezeket a lehetőségeket kiiktatni, ugyanis pontosan ez a kultúra.De egy festmény is lehet meghökkentően más, például csak a festékminőség vagy a vászonminőség következtében. Szóval ne egyszerűsítsük le a kultúrát a mű „meséjére”…
4:02 du.
Or+bán666:
„Esztétikai szempontbol már nincs különbség az eredeti és a másolat között,”
https://www.marxists.org/reference/subject/philosophy/works/ge/benjamin.htm
7:14 du.
Muveszeti masolasok az nagy uzlet vilagszerte.
S vannak am valoban kivallo masolo festok.
Sokak vasaroljak is muveiket, persze mint „copy” (masolat) maskent az bun-tett lenne.
Hany Mona Lisa-t talalhana ?
Hasonloan Olaszorszagban minden bazrokban szazval kivallo kismeretu masolatai a „Venus of Milo”-nak.
Nem mennel haza nelkulle senki.
De azt muzeumokban kiallitani az igazi csalas lenne.
Hasonloan arusitani mint eredetit !
De last a cikkel kozolt Leonardo bronz lovas szobrat.
Igazi grotesk alakok.
A gorog-lovaglo sisakos-harcos merete es a lo labai, kulonosen az elso labai, a lo testnek aranyaban.
Igazan nevetseges egy vilaghiru muvesz alkotasakent.
Na de mindenki csak emberi leny es tevdese megbocsajthato.
4:30 de.
Bendeguz, végre tudom, hogy te sokkal jobb lovasszobrokat csinálnál, mint Leonardo!!!! 😀
Ja, és az óriási másoló-biznisz az nem művészet…
8:22 de.
Or+bán666 Ne haragudj, de ha neked a „dolbysurround” mozi és az Operaház azonos élményt nyújt, akkor sürgősen keresd fel az orr-fül-gége szakorvosodat. Ha a képeknél sem látsz különbséget, akkor a szemorvos is vár. Ezt nem gúnyból írom, hanem komolyan gondolom.
De ha ettől is eltekintünk, ki határozza meg, hogy melyik a jó felvétel? Karajan vagy Toscanini? A Bécsiek, a Berliniek vagy a BFZ? Van néhány ezer Mozart requiem felvétel a világon. Ki választ?
5:51 de.
˙
Olv’társaim!
Gyerek-koromban újságárusnál fillérekért vehettük meg a Szovjet Kultúra című magazint, melynek minden számához mellékeltek két darab ún. műmellékletet pl. a moszkvai Tretyakov, vagy a leningrádi Ermitázs festményeinek színes nyomdai reprodukcióit. Egyik kedvenc hobbim volt ezeket bekeretezni, és kitenni valahol a lakásban. Sok festőt, természetesen nemcsak oroszt illetve ezek műveit sikerült már gyerekként így megismernem, ill fejlesztenem az esztétikai érzékemet…
A reprodukció hátulütője, a színhelyesség el, vagy el-nemtalálása, ám azért mégis lássuk be azt is, hogy pl. a (beat, v. a rock) zenében, tehát a nem akusztikus hangszereken – tehát erősítőn, v. szintetizátoron előadott,v. inkább „közvetített zenemű” sem az eredetit, soha nem a szerző „eredeti” elképzelését adja tovább, a közönségnek, hisz az ilyen instrumentum(ok)ból kikerülő produktum, még a szerző jelenlétében is(!), valami más, lényegében egy keverőpulton át mixelt, vagyis tisztán ipari alkotás megformálta reprodukált hangminőséget ad vissza.
És akkor még lássuk be azt is, hogy a ma divatos színházi erősítés, a fejre „ragasztott” mikroport, illuzióromboló látványán túl, ráadásul nem is a kedvenc színész valódi hangját adja a néző fülébe, hanem egy technikus, aki nem művész, által kezelt hangminőséget.
Na Olvtársaim, akkor inkább már mindezt meghallgatom CD-n, vagy HD minőségű TV közvetítés kiváló repró’jában – a fotelból. 😀
.
7:11 de.
Hazai Lámpa!
A hazai eklektikus és szecessziós építészet, ami a fővárosi épületek több, mint kilemcven százaléka, ezek díszítő architekturájának a zömét, ill. anyaga jórészét a gipsz adja.
Be kell azt látni, hogy a kiegyezés jótékony hatásának köszönhetően előkerült tőkevagyonok tették Budapestet olyanná, ahogy azt a most ide látogató külföldiek egyenesen imádják.
Mi volt az a szükséglet, amely az egyesült 3 város akkori, robbanásszerű kiépülését eredményezte? A mezőgazdaság hirtelen jött gépesítettségével egy időben a vidéki lakosság feláramlása, a rohamos iparosodás folytán ezek munkásosztállyá* transzformálódása, illetve lakás igényének betöltése. A Tehát lényegében Pest és Buda történelmi magján kívüleső területekre került sugaras párizsi idilt sugalló elrendezésű városszerkezet lényegében egy korabeli igényeket kielégítő gipszstukkóval kicicomázott „lakótelep” funkcióját volt hivatott szolgálni.
.
*Kedves Lámpa! megfigyeltem, hogy a munkásosztályt, mint osztályt úgy kerülgeted mint macska a forró kását, pedig ez nem akarat, hanem ténykérdés… Beszélhetünk alsó-felső-király-ászról is, na meg persze erről mindig megfoghatatlan délibábszerű, általánosító, úgymond’ „középosztályról” bármennyit is, a fizikai javak tömegét, ill. az érték előállítója akkor is a paraszt és az abból bérmunkássá alakult munkás marad. Ez még akkor is így van, ha a tőke export ill. más országban értékesül külföldi bérmunka útján.
Minden Jót: V
8:28 de.
JichakPerlmutter
2018 november 8
5:51 de.
Jók voltak azok a mellékletek!
Én egyszer gyerekkoromban vettem az újságárúsnál egy Krakagyilt.
(A Ludas Matyi szovjet megfelelője volt.)
Hát..volt benne vagy öt egészoldalas durva karikatúra Hitlerről, Musszolíniről, Himmlerről Francoról stb.
Ma is fel fel röhögök ha eszembe jutnak azok a karikatúrák 😀 😀
8:36 de.
Almási Alma
2018 november 4
1:08 du.
Erről egy vicc jut az eszembe gyerekkoromból:
Arisztid be megy Taszilóhoz, aki éppen egy életnagyságú Vénusz-szobron hasonfekve végez szexuális mozdulatokat.
-Mi az kéhlekalássan, te egy szobohhal b…szol?
-Psszt kéhlekalássan, alatta van a vici-né*..
Nyeretlen kétévesek kedvéért:
*Vici-né = segédházmester (vice h.mester) felesége.
Általában a régi bérházakban a vici-né szemetelt*.
*Vici.né szemetelt = A szemetet régen kiraktuk az ajtó elé és a vici-né egyenként lehordta.Felszab után a kukát felvitte az emeletre , beleöntötte a szemetet, majd lifttel levitte.Ha volt lift.Ha nem akkor is levitte.Nehéz világ volt az..
12:04 de.
Voronyezs! 7:11
„…úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ…” /József Attila/×
Ezt az „express felhúzott lakótelep” jelleget látszik alátámasztani, a függőfolyosós (gangos), illetve fecskefészek szerkezetű bérkaszárnya, amely az épület (tégla, malter) –> szerkezetén kívül, az udvar felől oldotta meg a lakó belső közlekedésének a funkcióját. Egyben persze hasznos alpterületet spórolt meg az összes ide, vagyis kifelé, a szabadba nyíló – előszoba nélküli – bérlakás alapterülete számára. Az épület statikájához szervesen kapcsolódó lépcsőházból elágazó, különálló vas szerkezetű, konzolokkal és „karokkal” megtartott, azaz szó szerint a falakra függesztett és mintegy fatörzsből szétfutó lombos fa-szerű szabadtéri külső folyosó hálózat, ahol a vas keretek közé leggyakrabban foglalt, oda méretében pontosan illeszkedő vastag, tonnás terméskő (nem beton!) lapok adták a közlekedő felületet, amelyek gyakran természetes, akkor kedvelt halvány rózsaszín – pl. matt fényű, III.o. süttői márvány – anyaga látványában is egyezett az oda fölvezető lépcsők anyagával, így kölcsönözve némi egységet az egész ház belső struktúrájának.
Ez az amúgy igen gondos tervezés és kialakítás képezte azt a szükség-szolgálta, mondhatnók „felemás kényelmet” amely a tömeglakás, azaz mai fogalommal élve, lakótelep jelleget mégiscsak igazolja a maga komfort nélküli lakásaival, a minden folyosó végén kialakított közös WC-fülkékhez a szabadban vezető nem éppen idilli környezetet, útvonalat kell elképzelni, naponta hányszor… Ez azonban több volt a néhány évtizeddel korábbi udvari árnyékszék „érzeténél” és látványánál… Az a közös, de mégis már vízöblítéses WC is az egy időben kiépített fővárosi csatorna hálózat adta, egyfajta komfort fokozat részét képezte, olyan technikai vívmány része volt…
Mindezt, a mai szemmel nyomornak minősülő miliőt, ügyes építészeti fogásokkal takarta az utcafronti homlokzat mészmalter, illetve gipszstukkós, látványában sok esetben valóban elegáns, kőkváder-utánzó, gyakran még monumentálisnak ható pipere csomagolása…
Üdv. !!!
× „Háziúr” azaz gyakran építtető(?) vagy háztulajdonos, aki a befektetés gyanánt megvett házat, ill.lakásokat bérbe kiadja.
1:00 de.
Halihó !!!! 😀
Kanzlerminiszteri rossznyelvek állítják, hogy Felcsúthy Orbanini Ducénk hamarosan – már 2019.elején – beveszi a Budai Várat.
Állítólag ebből az alkalomból végre azt a habsburg Eugen von Savoya-it, aki először vette be Budát, leveszik a neobarokk bronz lováról – egyébként az se semmi, az is megérne egy misét – és az olyannyira bevált, bármire ellopható, EU-s kohéziós költségvetésből fedezve×, helyébe a mi Magyar, örök harczbanálló Hadvezérünk oly fess bronzba öntött alakját ültetik majd. Ma még kérdéses, hogy a fejét, aztat egy középkori, rostélyos lovagi sisakkal takarják majd el a mégiscsak jobbizlésű turizmus megtartása érdekében… Aki pedig mégis teljes szépségen óhajtja látni Őfőméltóságát, az élőben is megtekintheti a Karmelita Kolostor (miniszterelnöki rezidencia) maga-kialakította, már ettől is műemlékromboló panoráma teraszán, amint majd az Ő budapesti népe fölött tartja meg, akkortól bevezetésre kerülő, illetve innejdt mán szokásos napi dísszemléjét…
Ja 🙁
.
× fedezve=fedezet. Később már a bronzlovat is fedeztetik, a Mezőhegyesi Ménesbirtok zrt(!) színmagyar fedezőmén állományból és mán azt rakják majd e lóratermett Vezérünk alá.
4:12 de.
voronyezs
2018 november 8
7:11 de.
Köszönöm az érdekes válaszokat, de meg kell mondjam, én nem erre gondoltam. Mint máshol írtam, Budapest nem London, és nem is lesz az.
London egy világbirodalom központja volt, ahogy Bécs is egy más kategória volt. Ez utóbbival rivalizált a magyar főváros, vagyis annak politikai és gazdasági elitje. Reménykedtek, hogy majd Bécs helyébe léphetnek a Monarchia széthullása után.
Nekem nem ez ellen van kifogásom, csak éppen ismerjük el, hogy ezek a remények csúfosan kudarcba fulladtak. A szomszédban az apró nemzetállamok uralták az elmúlt 100 évet, nem győzik magukat ünnepelni a világháborús „győzelmekért” (ami sok esetben óriási veszteségekkel járt).
Eközben mi történt Magyarországon? Azt kell hallgatni 100 év elmúltával is, hogy „Budapest, te csodás”? Hány háború kell még a magyar elitnek, hogy felfogja, a szecessziós, vízfej Budapest egy hibás gondolkodás terméke, ami kényszerpályára viszi az országot újra meg újra? Már az elég kéne legyen, hogy Hitler el volt ájulva az eklektikus fővárostól. Hitler pedig nagyon értett a megalomániás építészethez …
Ehhez képest harmad-negyedrangú, hogy a munkás lakótelepeknek milyen volt a sorsa, de különben meg már abban a korban Bécsben olyan munkásnegyedeket építettek, amik mellett a pesti bérkaszárnyák tényleg nyomortanyáknak látszanak …
5:19 de.
málnaszőr
2018 november 9
12:04 de.
______________
Hmm… Némi megvetést vélek kiolvasni ebből a hozzászólásodból a belvárosi „bérpaloták” iránt.
Legyen szabad tiltakoznom! Egy alapvető fontos tényre felhívnom a figyelmet… A belsőkerületi házak egyrészt (a különféle olcsóbb gipsz-díszítések mellett) a lépcsőházban rendszerint igen gazdagon alkalmaznak márványt (és nem csak az olcsó siklósit), valamint művészi értékű kovácsoltvas és festett üveg elemeket. (Tessék Róth Miksát tanulmányozni!
Néhány éve jelent meg egy művészi igényű könyv kifejezetten a Budapesti lépcsőházakról, képekkel gazdagon illusztrálva.) Továbbá az alsó két emelet utcai frontja tágas, komfortos polgári lakásokból áll. Ahogyan más, nyugateurópai városokban (Párizs, Róma, Bécs). Így például elkerüli azt a veszélyes helyzetet, hogy az egyszerű prolinépet – az udvari lakások és a közös WC-k használói – valamit a jobbmódú polgárosodó lakosságot végképp kettéválassza. Ez pedig nagyon is ellene hatott a „gettósodásnak”.
A külső kerületekben persze más volt a helyzet, de ez nem a Pestet egységesnek építők hibája, hanem a növekvő ipart kiszolgáló, a vidékről felköltöző tanulatlan munkaerő-tömeg következménye (akik olcsón hozzájuthattak egyszerűbb bérlakásokhoz, és nem volt szükséges hajléktalanként az utcán élniük még ideiglenesen sem).
Szóval több tiszteletet kérek Budapest tervezőnek és építőinek. És ugyanez megilleti a praktikus panel-lakótelepek tervezőit és építőit is, akik nélkül ma Budapest valódi nyomortanya lenne…
Ehhez képest manapság még azokat az olcsó gipsz-díszítményeket is hagyják a mai városatyáink lerohadni.
Az én apám az utcán mindig rám szólt, hogy ne csak a kirakatokat bámuljam (azokon az ötvenes években amúgy sem volt semmi látnivaló), hanem mindig NÉZZEK FÖL a házak homlokzatára, hogy mennyi minden van ott. És én azóta is NÉZEM… És bizony nem csak akkor, a háború után, de még ma is 70 év után) a körút mellékutcáiban látom a háborús golyószóró nyomokat és a repeszek ütötte sebeket…