Tarlós szerint az e-jegyvilág

2018 november 30 9:48 de.16 hozzászólás

Tarlós István főpolgármester menesztené a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját az elektronikus jegyrendszer fiaskója miatt. Ehhez önmagában akár gratulálhatnánk is. Ha nem kopogtatna az a kisördög azzal a kitétellel, hogy Tarlós tulajdonképpen a saját menesztését is kezdeményezhetné. Okként a krónikus hablaty-kipüfögést is megjelölve. A vezetési hibák mellett.

Mert azért egy vezetőt az is minősít, hogy mennyi ideig regnáló, és milyen beosztottjai vannak. Az elektronikus jegyrendszer például több, mint egy éve dőlt össze, amikor pár napos élet után derültek ki alapvető problémák a megvalósulással kapcsolatban. Azzal, hogy Tarlós nem azonnal kezdeményezte az illetékes vezetők felfüggesztését, azzal tulajdonképpen a saját vezetési inkompetenciáját is bizonyította. Függetlenül attól, hogy erősen kontraszelektált kiválasztási rendszer vélelmezhető a háttérben. Tulajdonképpen a főpolgármester személyét is beleértve. Mert az a rendszer, ahol a vezéri hátsó fényezési képességéhez képest alárendeltek a szakmai, városvezetési kompetenciák, akkor Tarlós esetében is feltételezhető, hogy az Orbánnal való szotyihéj-köpési barátsága fontosabb a városvezetési képességeinél. De térjünk vissza a BKK-val kapcsolatos kijelentéseire.

Köztük is arra, hogy a fővárost Tarlós szerint nem érte kár. Mégpedig azért, mert a BKK, szerinte, a saját pénzéből finanszírozta eddig a projektet. Azonban ezzel kapcsolatban elég közkeletű vélelem, hogy a BKK költségvetése mögött elég jelentős mértékben állnak önkormányzati források. Legalább is kevés olyan közleményre emlékszem hirtelenjében, ami a kiugró jegybevételekre alapozva számolt volna be a városi mágnesvasút-rendszer kiépítéséről. Mondjuk, az utóbbi egyáltalán nem épült ki, és talán nem is hiányzik. Más azonban ettől még hiányozhat. Így aztán az embernek támadhat olyan érzése, hogy minden feleslegesen elszórt pénz számít. Illetve kárt okoz. Vagy azért, mert a semmire költik el, vagy azért, mert máshova nem jut. Szinte szabadon választott. Így aztán azt is hihetnénk, hogy a tarlósi szólamok hazugan csengenek. Akkor is, ha a főkönyvelői bravúrok nyomán esetleg tényleg nem lehet konkrét, egy adott projekt kudarcához köthető, anyagi kárról beszélni. A kétségeket persze csökkenthetné, ha Tarlós közleménye megnevezné a konkrét szállítót, és a vele szemben érvényesített kötbér összegét is. Azonban az MTI szövege minderről szemérmesen hallgat.

Holott a beszállítók legalább egyike a korábbi, elsősorban szoftverminőségi botrány kapcsán ismert. Annak idején a HVG közölte, hogy a hunyók egyike a T Systems Magyarország, és nem emlékszem helyreigazításra ezzel kapcsolatban. Ennek fényében mostani hallgatás a beszállítóról szimpla maszatolásnak tűnik. Ilyen megfogalmazásban: „A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szerződést egy szállítóval”. Amelyet az előz meg, hogy a „Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), de ez a szerződés továbbra is érvényben van”. Tehát Tarlós az egyik oldalon egy finanszírozási szerződésről beszél, míg a következő kitételben egy kivitelezővel kötött szerződésről. Talán abban bízva, hogy az MTI közleményeit nem sokan olvassák, és azok is funkcionális analfabéták.

Ami egészen biztosnak látszik, hogy ezt a bicajt részben nagyon eltolták, részben nagyon túltolták. Még az is lehet, hogy a kezdetektől egy megvalósíthatatlan projekt volt? Talán ezért sem volna egy utolsó dolog, ha a 2017 nyarán felsült rendszer kapcsán lezajlott vizsgálati eredmények publikusak lennének. Mert a kérdések, akár a tankönyvek alapján, a beszállítótól függetlenül, már 2017-ben is feltehetők voltak:

  • Ki, illetve kik végezték a teszteket?
  • Ki, illetve kik írták alá a tesztelési jegyzőkönyveket?
  • Ki, pontosabban melyik ismert auditor végezte el az auditálást?
  • Ki írta alá az auditálás jegyzőkönyvét?
  • Milyen hiányosságokat állapítottak meg a tesztek, illetve az auditálás során?
  • Milyen intézkedési terv született az esetleges problémák megoldására?
  • Az intézkedési tervet ki ellenőrizte, és végrehajtását ki hagyta jóvá?
  • Az UAT-tesztet ki végezte, arról milyen jegyzőkönyv készült, és azt ki írta alá?
  • Mindezek alapján a rendszert ki vette át, és az élesítéséről ki döntött?

A válaszok nyomán a vezérigazgató menesztése egy elég utolsó pont lenne abban a sorban, ami előtte megállapítja az egyes pontokon felmerülő felelősségeket. Mert az a rendszerátvételi megoldás, hogy “higyjétek el béláim, jó lesz az” talán elmegy egy sufnituning során, de azon túl nem túlságosan tűnik minőségbiztosításilag megalapozottnak. Miközben megállapíthatjuk, hogy az annak idején elhíresült stadionbeléptető rendszer, és még ki tudja mi minden, mellé egy újabb mega-projekt ment a levesbe. Bár ez még folytatódhat. Alkalmasint a stadionbeléptetőre egy a konkurenciánál majd’ háromszoros áron számoló cég nyerte meg, a hírek szerint, a közbeszerzést. Amelynek keretében mintegy négymillárdot ki is fizettek a remekbe-elszabott rendszerre. De Tarlós talán ott is meg tudta volna magyarázni, hogy nem érte kár az adófizetőket. Ahogy semmi más esetben sem. Csak azoknál a kisajátításoknál egy kicsi, ami a mézcsatornák tejfolyóba vezetésénél válnak szükségessé a gazdasági exodus kormányának tündöklése során.

16 hozzászólás

  • félreértetted, őket nem érte kár, mert a pénzeket persze előre lenyúlták! =))

  • A felsorolt kérdések álkérdések. A baj forrása maga az e-kártya, amit 2004-ben (!!!) választottak ki. Tizennégy év alatt hatalmasat fejlődött a számítástechnika, és az okostelefonok egyes típusai ma vetekszenek egy számítógép tudásával. Sok országban az okostelefonokat használják fizetéshez, azaz, nem használnak készpénzt.

    Idejétmúlt technikát akarnak alkalmazni, ami teccik a Tartlós korúaknak, mivel lövésük sincs sokkal jobb megoldásokról.

  • Miért mondana le, mikor megengedte a gazdája, hogy újra induljon?
    Ez a sokadik befuccsolt projekt. Egyedül a 86-os busz kijelzőrendszere működött valamelyest, erre megszüntették a vonalat. Még rászoknak a pestiek, hogy működik valami. Hova vezetne ez?

  • Drizari
    2018 november 30
    11:43 de.

    A felsorolt kérdések valós kérdések. Olyanok, amelyekre minden szoftver esetében kell, hogy legyen válasz. Nem akkor, ha feltörik, hanem mindenkor.
    Függetlenül attól, hogy magára a szoftverre van-e szükség, vagy nincs.
    Amikor a weboldali jegyvásárlást sikerült meghekkelni, és ráadásul olyan parlagi módszerekkel, amilyennel 8 elemivel is sikerült volna, akkor ezekre a kérdésekre nem volt válasz. De ha olvastad az elmúlt másfél évben a válaszokat az más.

  • Gabriel Karikas

    Most kell hogy megszakadjak itt a röhögéstől, hiszen Brazíliában a legeldugottabb kis faluban is elektromos jegyrendszer van. (a harmadik világban, amúgy szegény országban)

    Es hamisításáról még nem halottam sehol, pedig köztudott, hogy a brazil Hackerek sem kullognak hátul bárminek a hamisításában.

    Igaz, hogy itt mindenhol magántársaság van, nagyobb városokban több egyszerre.
    Koncessziós szerződéssel – és azt is meg kell oldani, hogy az átszállások is működjenek, a sokféle jogcímű kedvezményekkel.

    Az ország ugye nem kicsi, csak São Pauló város 20 milliós. Brazil területe 8,5 millió km², nagyobb mint Ausztrália.

    Tehát csakis a korrupció az egyetlen ok, a többi smafu.
    Talán még csúnyább – sokkal több lopás van háttérben, mint amit a szerző, nemes Endre barátunk fentebb lejegyzett.

  • Uram Isten, hat mekkora uzlet ez a BKK ???

    Nem hinnem hogy egy Fortune 500 uzlet kenne meg ottan is.

    Nem lennenek ottan meg iskolasok is akik megfeleloen kepesk lennenek a problat megoldani ???

    Azt nem hinnem el !!!

  • Leve teljesen ismeretken az uggyel, csupan amit itten olvasva az eseten, de logukus gondolkodas alapjan, bizonyara DRIZARI meglatasa kozeliti meg a dolgot a leg alapveyoen.

    A kerdesem lehetne, hogy az elvtars kapott-e u.n. „kick-back” osszeget , az az asztal-alatti honorariumot a szerzodot cegtol vagy/es/meg a financirozotol???

    Azon a szerzo nema ismet. Mint altalaban.

    A „kick back” a torvenytelen es erkolcstelen penz jutalmazas az ilyen esetekben.

    Hasonloan mint a Macedon PM esetben, aki vasarolt kormanyanak egy pancelos Mercedest es „kick back”-et kapott a Mercedes arusito kereskedotol.

    Az az altalanos modszer a politikusok altal. S a cegnek az csupan „uzleti koltseg” a business bonyolitasara, adomentes levonohato koltseg !
    Persze mas nevek alatt konyvelik el.

    Azt kellene a szerzzonek kutatani, s az amit altalaban a sajto reporterek cselekednek neveiket osmerte tenni.

    No de ez a szerzo mar igen ismert, ugy is.

  • – A fővárosi önkormányzat valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), – és ez a szerződés továbbra is érvényben van, így az elektronikus jegyrendszer projektje rendben,a tervek szerint folytatódik…

    – A főpolgármester szerint az ellenzéki sajtó szokás szerint, összekever két szerződést, tehát a finanszírozási és a kivitelezési megállapodásokat, és ebből túlzó, téves következtetéseket von le.

  • Kivülröl ugy tünik, mintha orbán ki akarná nyirni Tarlost, pedig csak megdöltek, de durván, keményen.
    De semmit sem számit, mert mi hagyjuk!!!

  • or+bán666
    4:35

    A két ripacs együttműködése ebben a színdarabban kezdettől fogva szinte már példás…

    Az egyik eljátssza a tétova és bizonytalan kérő szerepét, a máik meg a kelletlen menyasszonyt. A jóelőre megírt (megbeszélt) darab szerint, kettejük permanens harcot vív egymással, hogy [Orbanisztánnak naponta(!) 20-milliárd(!) adót hozó Budapestnek] uggggyan, vajhon tudnak e juttatni x, vagy y összegeket legalább a létfontosságú beruházásaira… Ezeken „meditálva” mindketten, néha évekig, hónapokig úgy tesznek, mintha az a másikon múlna, mintha ki kéne harcolnia a másik ellnében a szükséges összeget, aztán lássatok csodát, :-O az utolsó pillanatban, namég egy végső vitát színlelve egymás tenyerébe csapva hitetik el a leghülyébb hívőikkel, hogy lámcsak a mi Tarlósunk/Orbánunk >meccccsoda heroikus küzdelem< árán vívta ki/v.teremtette meg még ezt a már tényleg utolsó, maradék összeget, a pöstiek "hétkrajcárját" is, azok pénztárcájából…

    Undorító és mocskos képmutató egy színjáték ez is, stadionok, kisvasutak, luxus repülések, jahtolások és a többi, egyéb extra magán hobbi sportjaikra sitty-sutty egymás zsebébe dugdosott és átjátszott mindannyiunk TAHÓ-milliárdjai* árnyékában…

    .

    * Apropó: színjáték és a TAHÓ; Ez a briganti 2/3 éppen mostanában vonta meg eme "önkéntes" Társasági Adó eddig még színházaknak is adható tízmilliárdjait, persze ezt is a maga javára…

    .

  • Bendeguz79
    2018 december 1
    12:01 de.

    Szokás szerint maszatolsz és trollkodsz. Miért egy cikk szerzőjén kéred számon azt, hogy nem nyomoz egy szerinted esetleg korrupciós ügyben? Te miért nem nyomozol? Szerinted volt visszaosztás? Ha igen, tegyél feljelentést. Ha nem, akkor miért kéred máson számon a bizonyítását?
    Amúgy gratulálok, hogy sikerült megint átemelkedned a nyilvánvalón. O.K. szerinte is a kérdések álkérdések. Mikor vettél kézbe utoljára egy szoftverüzemeltetési kézikönyvet? Esetleg egy ITIL tankönyvet?
    Na mesélj.

  • Cukihara
    2018 december 2
    11:00 de.

    Legfőbb ideje lenne Budapestet városállammá nyilvánítani.
    (Az ötlet különben londoni, ahol a brexit-szavazás következtében vetették fel)
    Lehetőleg pallos-joggal 🙂

  • Gabriel Karikas

    A lényeg, Orbán és Cia. (maffia hungarika) hatalma három pilléren alapszik:

    – 1. Az öt istenítő idióták, akiket könnyen bír manipulálni, mindegy hogy a szemüket kilopja, minél pofátlanabbul, annál hitelesebb

    – 2. A totális kontroll a rendőrség felett – Pintér Sándor maffiavezér által – a „rendszerváltási folyamat” alatti „gazdasági összefonódások” kulcsfigurája (mai jónéhany közismert figura, épp a napokban esett szó kettő ilyenről)

    – 3. A totális kontroll az ügyészség felett, Polt Péter által, ebbe nem is érdemes elmélyülni

  • Nos, talán nem kell bizonygatnom, hogy soha, semmilyen bojkottnak nem voltam híve, sőt. Pártolom,hogy a képviselők üljenek a Házban – legalább nagyjából tudjuk, miféle disznóságok zajlanak a jobb sorsra érdemes épületben, egy gátlástalan többségi (bolseviki) banda kezében.
    Most azonban azt mondom: nem kellene résztvenni a főpolgármester-választsi cirkuszban. A főváros vezetője már ma is csak csicska lehet – ha ellenzéki lenne, seperc alatt szorítanának a Budapest törvény présén.
    Semmi értelme egy felfelé csicska, lefelé pofozógép szerepét megcélozni, ráadásul úgy, hogy egy fontos, sokaknak szimpatikus jó politikust dobunk be a húsdarálóba. Had birkózzon egymással Tarlós, meg az ordító egér (a Puzsér).
    Viszont minden erőt bevetnék a kerületekben: ma 4 kerület ellenzéki: a XIII., XIV., XV., XIX. Ehhez jó eséllyel nyerhető a VII., XI., XVIII. Sok munkával behozható a III., V., VIII., IX., X., XII., XX., XXI. Ez már erős többség a fővárosi közgyűlésben is.

  • talalom, talán igazad van. Csak ne feledd, a polgármesteri funkciót is lehet frissiben megszavazott törvényekkel módosítgatni…

  • Andrew_s
    2018 december 2
    3:38 du.

    Hát igen.
    De igy most csak egy „állami város” lesz Budapestből.